Segitsegeteket szeretnem kerni! Uj gazdit keresek egy 7 eves sziami iovartalanitott kandurnak es egy 2 eves voros cirmos kandurnak. A cicakat egy helyre szeretnenk ajandekozni. Nagyon szeretik egymast. Uj-Zelandra koltozik a csalad 2 evre es oda nagyon nehezen engedik be az allatkakat. Nem beszelve a 30 oras utrol. Szoval, ha van koztetek olyan, aki szivesen atvallalna a ket cicat, kerem mailbe jelezze. Kepeket tudok kuldeni. Sziasztok
Feltehetőleg el fogtok zavarni, mert ide pofátlankodtam, és ráadásul "tenyésztői", sőt színgenetikai hozzászólásom lesz (nagyon kíváncsi voltam Cicelle kölykeire, és sajnos a másik fórumra továbbra sem kerültek fel képek...:((()
Annyit szeretnék megjegyezni, hogy ha jó látom a kölykök közül egy kivételével - akinek nyilván zöld szeme lesz - mindegyik sziámi mintázatú. Nekik egész biztosan kék szemük lesz. Egyébként a "fehérek" sem fehérek - az biológiai képtelenség lenne ebből a párosításból - hanem krém jegyűek lesznek. Ez a szín "jön ki" a legkésőbb, de mivel a mama kék teknőc, lehet vörös, illetve krém (ez a vörös "fakulása") jegyű kölyke. Szép lassan látni fogjátok, hogy az orrocskájukon, farkukon megjelenik a szín.:)
Hát mit mondjak,volt izgalom!Már minden rémkép eszembe jutott,hogy beesett valahová és nem tud kijönni,hogy elvitte egy rossz ember,megkergette egy kutya és nem talál haza stb.
Azt mondtam,hogy agyon csapom ha előkerül,persze örültem,amikor megláttam,dehogyis bántottam volna!
Ciluka nem csavargott el,persze mindíg volt vele valaki,hogy nézze merre megy,de mint írtam vasárnap délután,pont hazaindulás előtt eltűnt és csak három óra múlva került elő.Nem tudjuk hol volt,pedig nagyon kíváncsi lennék rá!Nem volt sem cica,sem kutya a közelben,csak madarakat,tücsköt ,bogarat láthatott és sok füvet rágcsált.
Cicelle imádnivalóak a csöppségek.Ha nálam lennének,én egész nap el tudnám nézni,mit művelnek.
Egyébként azért vittük le Ciluka cicámat a kertbe,mert az elődje is minden hétvégén jött velünk nyáron.Neki is meg kellene szoknia ezt,mert nincs kire hagyni ,ha mi lemegyünk.Remélem,ha rájön,hogy hetente megyünk,akkor nem fogja hétközben az ajtót kaparni itthon!
Nagyon édes lehetett! Én sem merem kivinni, mert félek, hogy valami baja lesz, vagy nem jön vissza. Itthon ugyan nincs kert, társasházban, a tetőtérben lakunk, és az erkély be van hálózva, de volt már, hogy kiszökött az ablakrésen, és a tetőn sétálgatott. Kitört a frász. Nem is azért, hogy leesik, csak hogy nem a megfelelő ablakon megy vissza.
Sajna, ha egyszer megízlelik a szabadságot, folyamatosan vágynak ki, én is kivittem párszor az enyémet, de ugye állandóan nem tudom vinni, ő mindig akart menni folyamatosan hangosan nyávogott, így eldöntöttem, hogy akármennyire aranyos volt odakint nem viszem ki többet a mi nyugalmunk érdekében, így újra hozzászoktattam a benti léthez, sajnos így jobb:(
Elmesélem kalandunkat. Pénteken próbálkoztunk,idén először, a leautókázni Ciluval a kertbe.Otthon már állandóan kínálgatta magát elvitelre,körbeszaglászta a hordozóját,beleült a hűtőtáskába,mint aki azt mondja,engem nehogy itthon felejtsetek ám! Szóval macska hordozóba be és indulás!Beülünk a kocsiba,Ciluka nyávogni kezd kitartóan kisebb nagyobb intenzitással egész úton.A kertbe leérve lakásban kiengedjük a hordozóból.Szagolgatás ezerrel.Papus mondja,hadd menjen ki az udvarra,kiment....persze valaki mindíg mellette volt.Hát azt a boldogságot látni kellett volna!Hempergett a homokban,rágcsálta a füveket,hajkurászta a bogarakat és ment a szimatolás. Olyan aranyos volt,hogy hiába hagytuk nyitva a szúnyoghálós ajtót,egyedül nem ment ki,hanem ott nyüszögött a lábamnál,hogy menjek vele. Kint ebédeltünk a teraszon és Ciluka meg az egyik széken feküdt és mosakodott.El voltam ájulva,hogy milyen rendesen viselkedik.Ha bezártuk az ajtót,akkor sem sírt,hanem elfoglata magát valamivel a lakásban.Sóval teljes siker. Ez volt vasárnap is. Négy órára terveztük a hazaindulást,már összepakoltunk,zuhany,öltözködés,háromnegyed négy,Ciluka a teraszon, eltelik két perc,megyek,hogy beteszem a dobozába,Ciluka sehol!Nem húzom hosszan,kerestük mindenhol,kiabálva bejártuk a környéket,minden zúgot átkutattunk,a szomszéd is segített keresni,semmi!Újra átnéztünk mindendent,már ötödször,semmi!Teljesen ki voltunk borulva,mikor is háromnegyed hétkor besétál Ciluka,mint aki jól végezte dolgát.Hát nem tudom leírni mit éreztünk. Hazajöttünk,természetesen Cilu megint végignyávogta az utat,de most már hangfogóval.Néha még szünetet is tartott! Nade!Itthon kaparja az előszoba ajtót és nyávog,hogy ki akar menni! Úgy látszik teljesen elvarázsolta őt a kert!.Alig tudtam az éjjel megnyugtatni,hogy ne az ajtó előtt sírjon,hanem aludjon velem és hagyjuk a többieket is pihenni. Hát ez volt az idei első kiruccanásunk története!