(a 0.01 az 0.1, ugye?) valamit mindenképp kell kívülre rakni, a hagyományos vakolást Te belevetted a számokba? ha nem, akkor is min. 20-30 év. hát akkor már nagy eséllyel nagypapa leszek...
Általánosan simán, pláne, ha mint írtad, sk csinálod. Mellesleg én sima EPS-ből tennék rá 15 centit, és kalap. Kell egy szellőztető gép, amit, ha van padlás, egy meglévő épületbe is kultúráltan be lehet izzítani.
lassan eljön az ideje a házikónkat kívülről is feldíszíteni, és azt próbáltam számolgatni, hogy megéri-e szigetelnem, vagy maradjon tégla hagyományos vakolattal. a falazat annak idején 44-es HSből lett felhúzva. néhány helyen az ablakok a sarokba kerültek, így a tokszélesség miatt max 6 cm szigetelés férne el, a páraháztartás miatt kőzetgyapotban gondolkodom. a rétegrendszerkesztő alapján kb. 0.093 U különbség jött ki a két lehetőség között. összesen (a nyílászárók nélkül) van 185 négyzetméternyi falfelületem.
jól számolok-e, ha 35 fokos deltaTnél 0.093*35*185=602 W spórolás jön ki óránként? ez nekem 180 nap fűtést feltételezve 1 szezon alatt 260 kWh energiát jelent, ami még 300 ftos köbméterenkénti gázárral számolva sincs 10ezer ft évente. ellenben a szigetelés és hagyományos vakolás közti különbség legalább 200-250ezer Ft, ha a szigetelést magam csinálom, csak a vékonyvakolathoz hívok valakit. ez azt jelentené, hogy min. 20-25 év a megtérülés, ami kissé visszavetett a lelkesedésemből... vagy elrontottam valahol valamit?
A padló felé ez esetben veheted kb. a háromszorosát, annak, amit saccoltam.
A helyiségek között (értelemszerűen) csak akkor lehet hőáramalás, ha a közfal valamelyik oldala fűtetlen! (vagy lényegesen eltérő hőmérsékletű)
Az a 28 kW-os kazán (immár) nagggyon túl van méretezve, még a max. hőigényhez képest is, az átlagoshoz pedig brutálisan.
Emiatt a fűtési idény nagy részében, ROSSZ hatásfokkal fog működni... Cirka a gáz 30-40%-a is fölöslegesen fog elégni, éves szinten.
Ami saccra úgy, legalább 500 köbméter bukta lesz évente, szerintem. Azaz évi ~70 eFt.... mostani gázáron...
Szóval nem biztos, hogy rossz befektetés lenne a cseréje. 45 fok körüli radiátorból visszatérő víz esetén, már képes a kondenzációs az éves 100% körüli hatásfokkal működni. Költségek, kazán ~ 300 eFt, egyebek ~ 2-300 eFt A megtérülés sajnos így saccra, csak kb. 8-9 év....
Nekem ugy lett 37%-os a megtakaritas az elozo evihez kepest, hogy a padlason 15 cm Knauf 044-es uveggyapot volt. Most erre szeretnek tenni meg 10 centit. A tetoterbeepites (mint irtam) tavlati terv.
Őizé. Ha tisztességgel leszigeteled a tetőteredet, akkor nemhogy többet, hanem fura mód kevesebbet kell fűtened. Muternál is ez volt, ott a padláson volt vmi vicces 5cm szigetelés. Tetőteret beépítettük 25-30cm szigeteléssel, és jóval kissebb lett a gáz szla. Plusz kapott 10cm homlokzatit a B30-ra, ablakok maradtak, csak fel lettek újítva, és az addigi évi 3000m3 gáz helyett lett 1700 körül.
EPS mar fenn van, ugyhogy 10 centi marad. Padloban abszolut nincs szigeteles (50 eves haz. Fold/homok feltoltes, beton). A labazat magassag 60-80 centi kozott valtozik. A labazati kore lett rateve 6 cm-es Styrofoam. A haz kb. 1/4-e alatt van alagsor, aminek a plafonjan van 7 cm EPS. Ennek fuggvenyeben kb mennyi energia tavozik a padlon keresztul?
A radiatoros futes mellett dontottunk, ez mar biztos. A radiatorok meretezesenel a KM12-es, KM25-os, KM40-es es B30-as kozfalak milyen erteket "kepviselnek"?
A hagyomanyos kazan az szinte csak hetvegen fog mukodni (a Fokolus-szal szemezgetek). A gazkazant addig nem cserelnem, amig birja. Ez jelenleg egy Termoteka OV28-as (28kW, 90/70C, 86-90%. Gazfogyasztasa: 36MJ - 3,2Nm3/h, 31MJ - 3,7Nm3/h). A tetoter (+250 legkob) futeskorbe bekapcsolasa az 5 even belul biztos nem varhato. Ez miatt (is) szeretnem meg meguszni a kazancseret, mivel az uj kazan a plusz szint futesehez kepest alul lenne meretezve.
hja és a lényeg: a fürdőben ha hagyományos kád és abban zuhanyzási lehetőség van, akkor a csempe mögött is ki tudod kenni normálisan, tuti nem kap vizet a fugákon keresztül a falad. arra kell vigyázni hogy folyamatos fedést alakíts ki! igaz ha ez nem ment elsőre bele lehet javítani száradás után akkor is összeköt az anyag. és simán felkenheted függőlegesen is ameddig szükséges. ráadásul az egész gázpalackos mizériát megúszod, nem beszélve a szabásról, hajtogatásról, illetve ha saját kezüleg készíted vagy a szakemberek árán spórolsz, vagy csak könyebben és hamarabb tudod megcsinálni. (időt spórolsz)
a vizes helységek vízszigetelését sokkal egyszerűbben oldanám meg. a csodaszer neve: folyékony fólia. semmi vizet nem enged át, könnyű vele dolgozni. olyan mint a festék, de ha megszárad azon víz át nem jut. ezt simán rákened a betonra mondjuk 2 rétegben és kész. erre közvetlenül lehet burkolni / betonozni is. ha kültéren is lenne igény vízszigetelésre akkor 2 komponensű cement alapú szigetelést használnék (ez fagyálló, egyébként ugyazt tudja mint a sima folyékony fólia, akár medencét is szigetelhetsz vele) van egy régi magyar építőipari kemikáliákat gyártó cég, az ő termékeik ára egészen barátságos, már ha bármilyen építőanyagárat annak lehet nevezni.
Az EPS, XPS-re, formahabosítottra gyakorlatilag mindegy. Ezeknek a pára száma ugyanis nagy...mind jó rá!
Kőzetgyapotra, viszont szilikonos vagy szilikátos(vízüveges) kell. Mivel ennek a pára száma kicsi.
Régi tégla, beton, kő falakra...mindegy. Ezekre ésszerűen úgyis EPS hab kerül, mert a páraszámuk nagy és elég jó hanggátlók is önmagukban.
Modern falazó blokkokra, YTONG-ra és a hasonló kis páraszámú falazatokra inkább a szilikonos vagy szilikátos.... ...mert ezekre vélhetőn, célszerűen kőzetgyapot kerül...páraszám okból is és hanggátlás javítási okból is...
Köszi a választ. A probléma megoldótt: mezei takarófóliát raktam le 3-4 rétegben, mert a szigetelőanyag szakáruházban nem volt csak hőtükrös párazáró fólia, de az mechanikailag valszeg nem lett volna eléggé ellenálló (tetőszigeteléshez javasolják eredetileg).
Más: Következő lépésként a szerelőbetonra jön a vízszigetelés kis terhelésü helyiségekben (konyha, fürdo/WC stb). Ilyen helyekre elégséges az oxidált bitumenes üvegfátylas vékonylemez? Ahogy olvastam az oxidált bitumennek jobbak a hőmérsékleit tulajdonságai és ha nem túl nagy a mechanikai terhelés akkor elég a vékonylemez is, nem kell a vastag.
Mivel a falak eredeti vízszigetelése előregedett ezért azt pár helyen Cr-Ni lemezes megoldással pótolták. A besajtolt lemezek elég magasan vannak: a tervezett rétegrendben a burkolattal esnek egy magasságba.
Gondolom ilyen esetben az aljzat szigetelését a függőleges síkon fel kell vezetni legalább a lemezek síkjáig. Hogyan oldható meg a lemez/bitumen találkozás megfelelő (vízzáró) csatlakoztatása?
Augusztus végén jönnek a mesterek, a projekt indul. A ház déli oldalára - ahol sok ablak ill. a teraszom van - 7cm grafitos EPS megy, ablakoknál 2cm-rel "fordulunk be", alulra a könyöklő alá megy 4cm. A kérdésem, hogy a terasznál van egy "beugró" részem. Ezen a beugrón a padlás felől 20cm gyapot van, de ha a hőhidat el akarom kerülni, kívülről is kell raknom EPS-t. Szerintetek hány cm-t tegyek? 4cm? Abból nem lehet baj, hogy mindkét oldalon van szigetelés? (A padláson fóliára raktam a gyapotot).
A lábazat szigetelése mennyire fontos? 5 ill. 6cm között vacilálok. A ház keleti és északi oldalán 12cm sima EPS lesz, a délin 7cm grafitos. Van értelme a 6cm-nek a lábazaton, vagy inkább pénzkidobás kategória ilyen konfigurációnál? A lábazat magassága 50-160cm között változik, 50nm-ről van szó.
Azok a fóliák, amikról beszélsz, az az UV fény hatására bomlanak. Ha nem kap egy műanyag fényt, akkor kb örök életű, kivéve, ha arra tervezték, h magától lebomoljon. :)
én sajnos nem tudok semmit javasolni azon kívül, hogy egy hozzáértővel kell beszélni mi való oda. a minap olvastam hogy a régimódi (nevezhetjük tudtatlannak is akár)kőművesek a pára és vízzárásra is alkalmazzák a sima műanyagfóliákat, azon egyszerű paraszti logikával élve hogy a műanyag nem bomlik le és nem is ázik át. sajnos a linket nem találtam meg merre olvastam de tételesen van leírva hogy az átlag takarófólia meg melegházi meg stb fóliák mennyi idő alatt öregednek el annyira hogy a falban/aljzatban elporladnak eltörnek. ez természetesen 8-10 években volt megadva. csak én spec egy házat szerkezetileg 100 évre építenék nem 10-re.
Sziasztok! Színezés előtt áll a házunk, EPS szigetelésre. Most olvasok utána (weber,baumit, nikecell , de még "kínai". Ha jól értem alapozó mindenképpen kell, és erre jönne a vékonyvakolat, ami lehet diszperziós, szilikon, szilikát. Ezek közül melyiket javasoljátok?
Sziasztok, utólagos hőszigetelés előtt állok és a legnagyobb fejtörést a ház délkeleti homlokzata okozza. Van itt minden, nagy üvegfelület, terasz, alatta végig egy ajtó nélküli tárolónyílás. Az egész ház alápincézett.
Hogyan lehetne megoldani ezt a feladatot a legkisebb hőhíddal? Az ablakok és ajtó együttes szélessége kb. 3 méter. Kell fölé tenni egy indítóprofilt? Képek a házról
Szálas szigetelő fedésére alkalmas a csomagolópapír is (páraáteresztő fólia helyett) ha esetleg abból véletlenül nagyobb mennyiségek állnak rendelkezésre.
...ezért én azonnal (legalább) 15 cm-re emelném azt az EPS szigetelést, ha még nincs kész... Amivel az ~U=0,25 adódik és akkor...máris csak 128*37*0,25=1184 Watt kell a kifűtéshez. A négyzetméterenkénti ~600 Ft többlet költség ~ 4 év alatt térül meg a mostani gázár esetén!
------ 15 nm nyilaszaro (1,1-es uveg, sztem teljes keresztmetszetben 1,4-el lehet szamolni) ------ 15*37*1,4=777 Watt
----- 123 nm a "plafon" (itt salakbetonos teglatalca fodemen 25cm-s 0,44-es uveggyapot lesz/van) ----- Legyen tehát az ~U=0,15 123*37*0,15=683 Watt
------ Padló....?! Mondjuk rendesen szigetelt, azaz 15 cm EPS van alatta (ill. padlófűtés esetén 18 cm) Akkor ~U=0,25 és a hőlépcső csak 22-10(talaj)=12 fok 123*12*0,15= 369 watt
--------------- A ház összesen...3724 Watt. Szóval 4 kW-os kazán kell a gyakorlatban.
A radiátor méretezéshez szobák határoló felületeire is kell végezni a fenti matekot...az adja meg a saját részüket a teljesítmény igényből...
Azonban, h akazán csere si lesz (avyg új építés) akkor hacsak lehet NE radiátort tervezz be! és ne hagyományos kazánt. A radiátorhoz túl meleg víz kell, (vagy túl nagy radiátor) a hagyományos kazán pedig gyenge (szezonra 70%) hatásfokú. A padló (és/vagy fal/mennyezet) fűtéshez szükséges 35 fokos vizet egy kondenzációs kazán gyakorlatilag 100%-os hatásfokkal állítja elő..és egy ilyen 35 fokos fűtési rendszerre, később könnyen rálehet segíteni napkollektorral is! (vagy akár kiváltani olcsó levegő-víz hőszivattyúval...)
---------------------------------------
Nézzük mennyi energia kell egy évben...
A szezon átlag +4/+22 fok esetén a hőlépcső 18 fok Ami cirka fele a méretezési hőlépcsőnek, ami alapján az éves energia igényhez 1,9 kW átlag teljesítmény kell.
192 napos idénynél és napi 14 órás fűtésnél 192*14*2=5376 kWh/év fog fogyni várhatóan
Ha ezt egy ~100% hatásfokú kondenzációs kazán adja akkor ez gázból 5376/9,44=560 m3 gázt jelent. ehhez jön még 3-400 m3 a szellőzési veszteség okán Azaz cirka 900-+100 köbméter/év várható... (ill. ~200 köbméterrel, kevesebb, ha 15 cm-re nő a falon az EPS....ami ~4 év alatt térül meg ebből...)
Egy hagyományos kazán esetén (éves hatásfok 70%) pedig...cirka 1300+-100 köbméter ill. 280-al kevesebb.
A gyapot tetejét, viszont érdemes takarni páraÁTERESZTŐ fóliával. A a gyapot szál szálldogálás, a koszolódás, nedvesedés, és a szél járás hűtő hatása ellen...mert állandó huzat az KELL a padláson a gyapot fölött...hogy ...száraz tudjon maradni mindig.
1. Szerintem nem, ilyen vastagságnál már fölösleges. 2. Üveggyapotok között szerintem nincs nagy különbség, bármelyik jó lehet. 3. Felesleges lépésállót rakni, sima 80-as eps, rá valami vékonyabb osb lap, ami szétosztja kicsit a terhelést. Az eps már önmagában is járható, ha nem a szélére lépsz.
Nem vagyok túl hozzáértő, így még olvasd el más válaszát is.. :)
A padlásfödémet szeretném szálas anyaggal leszigetelni a közeljövőben. A födém: E vasbetongerenda, beton béléstest, felbeton. Amit kinéztem szigetelőanyag: Knauf Insulation Classic 044 üveggyapot (25-30 cm vastagságban). Most akciós lenne az 5 és 10 cm-es.
Kérdéseim: 1. Kell a szigetelés alá, a felbetonra párafékező fóliát terítenem? 2. Megfelelő az anyag, amit kinéztem? 3. Olyat lehet, hogy a kéményig a járhatóságot nem deszkázattal oldom meg, hanem lépésálló EPS-el vagy XPS-el? Nem sok, pár m2.
Sziasztok! Lábazati hő és vízszigetelést csinálnánk utólag. A rétegrend az nagyjából meg van: téglafal - PVC fólia - filc - XPS - háló - glett. A kérdésem az volna, hogy a fóliát mivel erősítem a falhoz, a filcet a fóliához és az XPS-t a filchez?? Addig okés, hogy valamilyen ragasztóval.:-) De konkrétan mit milyennel???
Sziasztok! Színezés előtt áll a házunk, EPS szigetelésre. Most olvasok utána (weber,baumit, nikecell , de még "kínai". Ha jól értem alapozó mindenképpen kell, és erre jönne a vékonyvakolat, ami lehet diszperziós, szilikon, szilikát. Ezek közül melyiket javasoljátok?
Nem hifi, sőt ellenkezőleg: jelen esetben az egyetlen feladat az, hogy egy torzítós szólógitár hangja kevésbé jusson át a szomszédos helyiségbe. Hifi esetében természetesen rendkívül fontos lenne a hangfal (pontosabban a hangszóró membrán holtpontjának) a térbeli stabilitása**, de egy erősen torzított gitárhangon nem tud sokat tovább rontani pár százalék extra doppler-torzítás, viszont a szomszédban pihenni próbáló szülők teljesen leronthatják a hangminőséget, ha végleg betiltják a gitározást :)
(** egyszer csináltam olyan hangfalat, amelynél a hangszórók és a hangdoboz egymástól függetlenül, külön támaszkodtak a padlóra és a hangszórót tartó szerkezet belseje részben homokkal volt feltöltve)
Azért ezek a rugalmas alátét anyagok eléggé elviszik a hangot rossz irányba, tehát hifi szempontjából ezt nem javaslom. Rendes hangfalállvány, tüskés talpakkal. A többivel maximálisan egyetértek,
A jelek szerint nem a totálcsend a cél, csupán a béketűrési határ alá kell csökkenteni az áthallatszó zajokat.
Első lépésként csökkentsük az ajtón áthaladó és a padló segítségével átvezetett zajokat, aztán kérdezzük megy zsűrit, hogy kell-e még tovább hangszigetelni: - a közös ajtó rését körben (ahol nyílik) mindkét oldalon ragaszd körbe széles+vastag ragasztószalaggal (többnyire ezüst színű) - ez után az ajtó nyílását (a lapjától legalább 5-10 centi távolságra) zárd el még egy nagy tömegű lappal (min. 12mm OSB lap vagy 2 réteg gipszkarton), a két lap közé tégy kőzet/üveggyapotot (olcsó fajta is jó, de az sűrítve, tehát pl 20 centiset 10 centire összepréselve) - az ugrálós területeden a padlóra teríts egy tűrhető hangcsillapítású padlószőnyeget (aminek az alsó rétege filc vagy szivacs) vagy egy hagyományos szőnyeget, amely alatt egy lépészaj csökkentő polifoam fólia van - a hangfalad és a padló közé tégy legalább 5 centi polifoam vagy hasonló rezgéscsillapító réteget (szövet, paplan, nagypárna, télikabátok, stb) A réteg ne nyugalmi, hanem a hangfal súlya által összenyomott állapotában, a legvékonyabb pontoknál (lábaknál) legyen 5 centi! (legjobb a hangfal lábai alá nyomáselosztó lapot, deszkát vagy osb lapot rakni)
Ez eddig az első (legolcsóbb) lépés, ezután kikérjük a zsűri véleményét, hogy ezzel a beállítással mi a szeretet/zaj mérleg aktuális állása. Ha ezután még kell fejleszteni, akkor a továbbiakhoz kell majd tudni a közös fal jellemzőit (legalább a vastagságot meg kb a téglatípust).
Több helyen is olvastam hogy célszerű párazáró fóliát rakni a kulékavicsréteg és a szerelőbeton közé aljzatbetonozáskor. Milyen fóliát érdemes használni: elég pl. valami egyszerű takarófólia vagy azért annál vmi komolyabb kell?
A nyílászáró csere jövőre tolódik a külső falak szigetelésével együtt. Az átlaghőmérsékletet nagyon csökkenteni nem lehet, mert így is napközben ki van kapcsolva a fűtés, mert nincs senki otthon. Este felfűtjük 20 fokra amíg megfürdünk és éjszakára levesszük 18-19 fokra. Hétvégén napközben mikor otthon vagyunk egész nap 20 fok van. A főzésre havonta 5m3 gázt használunk el így az annyira nem számottevő. A HMV pedig villannyal készül, így az ki van ebből a körből lőve.
- Hogy belül minel elöbb kesz lehessen lenni, elöfalazok belüröl 10-es Ytongal, a ket fal köze pedig beteszek foliat. Aztan jöhet a csempe. Kisebb falazos munkak amugy is lesznek, igy legalabb a közfaldaramokat össze is tudom kötni. - Parhuzamosan megprobalom megasni kivüröl, hogy szaradjon. Illetve meglatom hogy mi az igazsag... valoszinüleg XPS boritast fog kapni, alulra drain csö, es soderes visszatöltes. Valami alap vizszigeteles biztos hogy kell legyen, de esetleg meg egy parazaro folian gondolkodok a fal es XPS köze...
A teljes pincefal kb. 10m hosszu kivüröl, ebböl kb. 2m lesz a belül csempezett fürdoszoba, ahol kvazi mind a ket oldal le lesz zarva paramentesen.
Ötletek?
(a bevilagito aknat amugy is meg akartam szüntetni rezsüs terepelrendezessel, most ashatok egy kicsit tovabb...)
Mi vagyunk a földszinten. :) Igaziból ez egy 2 emeletes társasház, szemét szomszédokkal. :) Ők sem csípik mikor gyakorolok. Nem értik meg a művészetet, a művészt. :)
A túl lágy felületen a kacsajárás balesetveszélyes :) Inkább a jelenlegi padlóra egy lágy hangelnyelő réteg (pl 3 centi polifoam) és arra egy újabb kemény padló. Persze ide valószínűleg elegendő lesz egy vastagabb, szivacs/filc alsó rétegű padlószőnyeg is.
Ha ugrálni akarsz, akkor javaslom a hipermarketekben kapható 4 db 5 mm vtg. polifoam táblát amit tornázásra találtak ki. Ha azon ugrálsz, kisebb rezgéseket keltesz és az alattatok lakól is örülnének neki :-D
A hang rezgés, így jellemzői hasonlók, mint a fény- rádió- hősugárzás- vagy a tengeri hullámoknak. A hang elindul a hangszóróból a levegő segítségével és kétféle dolgot csinál: elnyelődik vagy visszaverődik. A Te esetedben a visszaverődés nem zavaró (mivel nem hangstúdiót építünk), Nálad csak a hangelnyelés a lényeg, egész pontosan a szüleid szobája felé haladó hangok elnyeletése. A hangok a Te szobádban megrezgetik a levegőt, az megrezgeti a két szoba közös falát, a közös ajtót, a szobád többi falát, a padlót, és a mennyezetet. Ezek vezetik át a hangot a szüleid szobájába. Kérdés, hogy mekkora a türelmi határuk, mert a tökéletes hangszigetelés (robbanás sem hallatszik át) és az elégséges hangszigetelés (épphogy nem lesznek idegesek) között óriási különbség van.
Szóval nagyon húzós lenne? Az a baj, ha gitározok, nem tudok a seggemen maradni. Muszáj ugrálni, stb. Biztos túl sok AC/DC koncertfelvételt néztem. :)
Amúgy az a tojástartós dolog, az nem működik? Illetve állítólag vannak olyan "szőnyegek" amiket a falra kell tenni, és elnyelik a hangot. Vagy nem nagyon?
1. Meglévő ajtó körbetömítése, kulcslyuk betömése.
2. Meglévő fal előtt függetlenített, körben öntapadós polifoam csíkon keresztül falhoz, padlóhoz, födémhez rögzített gipszkarton borda 60 cm-es osztással.
3. 5 cm Airrock HD táblás kőtetgyapot (aranyár)
4. 1 rtg 1,25 cm gipszkarton, toldásoknál bandázsolva, csavaroknál átgipszelve
5. +1 rtg. 1,25 cm gipszkarton, bancázsolva.
Ez elég borsos ár, de ennél olcsóbban nem tudsz olyan szerkezetet ami tényleg hatásos is, pláne úgy, hogy van egy ajtó a falban.
Ha nem lenne ajtó, akkor szóba jöhetne a 2 oldalra a falra ragasztott homoktöltésű műgyantás hullámpapír is (a nevét most nem tudom) de az is 2500Ft/m2- től indul+munkadíj, pláne 2 oldalon, ami egyből 6-8 000 Ft/m2 +Áfa
Nem vagy egyáltalán tolakodó. Ez a fórum pont erre való, hogy ilyen dolgokat megvitassunk. 2 részből áll a ház az egyiknek 80m2 az alapterülete és 3,5 méter a belmagassága, a másik része pedig 35m2 és 2,7 méter a belmagasság.
Ajtókat pirossal jelöltem. Viszont mindkét oldalon be van bútorozva. Azt meg sárgával jelöltem. Szóval az az ajtó nincs használva.
Remélem azért így még van esélyem, bár nem tudom.
Mert kicsit utána néztem a dolgoknak, és elég húzós árak vannak sajnos. Pedig muszáj lenni kiötölni valamit, mert ugye gitárzúzás, lányok... Szerintem ők is szólógitárral érnek fel. :)
"Ez elég problémás mikor épp gitárt szeretnék zúzni, csak ugye épp pihennek stb. Tehát az lenne a kérdésem, hogy mivel lehet hatékonyan hangszigetelni? "
A hangszigetelő anyagok és szerkezet kiválasztásához először is határozzuk meg a frekvenciatartományt: basszgitárral zúznál vagy szólógitárral? Mert a mély hangokat jóval nehezebb hatékonyan csillapítani.
Remélem nincs ajtó a két szoba között, mert akkor bajban vagy.
"A közvetitö szerint ez csak a nem fütöttsegböl (a hazat csak nyaralonak hasznaltak) fakado belsö para lecsapodasa a hömersekletkülönbseg miatt."
Nem lakottban nem "terem" pára a semmiből. Az a nedvesség szerintem kívülről jön, a gyenge minőségű, esetleg egyáltalán nem is létező külső vízszigetelés miatt. Ennek utólagos pótlása alulról lehetetlen, de még kívülről is marha bonyolult+drága, szerintem mindent belülről kell megoldani, ami szintén nem lesz olcsó, de talán az eladó enged annyit emiatt, hogy mégiscsak olcsó legyen.
a nemlakottságból hogy keletkezett ott annyi pára? amúgy ő honnan tudja? feltárta az épületet kívülről, és ellenőrizte a vízszigetelés megfelelőségét? csak költői kérdések... ő el akrta adni, hisz ebből él. azt sosem fogja mondani, hogy "lehet, hogy szar a szigetelése, azért vizesedik, de azért vegyék már meg..."
Ha a fal kívülről nincs szigetelve télen és nyáron is csorogni fog rajta a lecsapódott pára. El kellen szedni a földet az épület mellől és alacsony vízfelvételű hőszigetelést tenni a szigetelésvédő falra (6-8 cm XPS)
Az alabbi temaval fordulnek hozzatok. Hasznalt haz vasarlasra adtuk a fejünket, amit termeszetesen az igenyekhez igazitani es felujitani kell. Az elkepzeles most erdekes resze, hogy az alagsorban - amely felig, rezsüsen a földben talalhato - egy fürdöszobat kivanunk kialakitani. Gyakorlatilag a fürdöszoba egyik fala (külsö fal) mögött föld van, a többi belsö közfal. Egy ablak talalhato ezen az oldalon, bevilagito aknaval.
A problemam, hogy a fal enyhen nedves. A közvetitö szerint ez csak a nem fütöttsegböl (a hazat csak nyaralonak hasznaltak) fakado belsö para lecsapodasa a hömersekletkülönbseg miatt. Engem minden esetre aggaszt a dolog, erre nem szivesen csempeznek ra. Kivüröl nem tudom milyen szigeteles lehet, gyanitom hogy csak talajnedvesseg ellenni. A fal elvileg kb. 36cm tegla.
Nem tudom mi lenne a jo megoldas: - EPS - parazaro folia - "zöld" GK lap duplan - csempe - ez teljesen lezarja a falat belüröl, ha kifele esetleg nem tudna kiszaradni, az nem biztos hogy jo... - Ytong vagy Mutipor (+halo) - csempe - ez a megoldas talan nem zarja le a para szempontjabol - bar a csempezett felület szerintem eleg jo parazaro (?) - külsö szigeteles - iden szerintem nem lesz lehetseges technikai okok miatt, valami belsö megoldas kellene
Honapokig elöfüteni sajnos nem lesz idö, mert novemberben legkesöbb költözni kellene.
A mellekelt skiccen kb. latszik az allapot, fenykepet jövö heten tudok kesziteni.
Remélem jó helyre írok. (Kerestem külön hangszigeteléssel foglalkozó topicot, csak már kihaltak voltak.)
Tehát az a problémám, hogy 1 fal van a szüleim, és köztem. Ez elég problémás mikor épp gitárt szeretnék zúzni, csak ugye épp pihennek stb. Tehát az lenne a kérdésem, hogy mivel lehet hatékonyan hangszigetelni?
Ahogy nézegettem az ilyen előre gyártott cuccok elég magas árban mozognak. Esetleg nem lehetséges "házilag" megoldani a problémát? Mert ugye még tanulok, a költségvetés eléggé megszabott.
Amúgy az lényegtelen, hogy milyen vastag lenne az objektum. Elég nagy tér van a szobámban.
Sziasztok! Tanácsaitok alapján elkészült a fa gerendás födémem szigetelése. Mindenkinek köszönöm a segítséget. A beruházás mérlege: 130m2-es padlás, 27 bála knauf üveggyapot elhasználása mindenhol 25cm vastagon, 2 konténer tele sittel. 3/4 köbméter faanyag, mindennel együtt 2 hét munka és elköltött 200.000ft. Várom már a telet, hogy mennyit segít a fűtésszámlánkon ez a kis beavatkozás. Ha valakinek van kérdése esetleg tanácsot szeretne kérni mit, hogyan kell csinálni nagyon szívesen állok rendelkezésére.
persze mert lusta voltam kódolni és a suszternek lyukas a cipője. Azért az alsó és felsőérték jelölve van, szerintem azért rájössz a körülbelüli értékekre. :)
Most akkor verjem itt magam km tömör tégla fallal, klíma nélkül, nappalin 4 db 150x150-as ablakkal (ebből 1 keletre, 2 délre, 1 nyugatra néz), falon nincs hőszigetelés, sőt még sötétítőfüggöny se :) (bárcsak lenne rá pénzem)
Érdeklödéssel olvasgatom a hozzászólásokat,konkrét kérdésem lenne.
Faházhoz kapcsolodó 4X4m-es terasz,falazata 30-as porotherm,födém,vasbeton gerendák szorosan egymás mellé lefektetve/fordított u alakúak/ ezen a rétegrend felülről lefelé,
járólap/még nincs kész/
6cm beton-vasalva
technológiai szigetelés
5cm vastagságú lépésálló nikecell
két réteg össze olvasztott nehézlemez
Belülre 5-10cm vastagságú szálas szigetelőt gondoltam fa lambériával burkolva.
Kell -e ,párazáró fóliát és ha igen hová tennem.
Ötlégkamrás müa.ajtó illetve ablak van,egyébként konyha lesz.
gyakorlatilag pontosan ezt tettem amikor kellett :-))) ha nagyon támadtak akkor szaltóztam is közben előre aztán hátra. mindíg bejött. :-) hja és még egy tapasztalat. a nyílt láng is elég jól hőszigetel se a hideget se a kánikulát nem engedi át.
Ezt is bebuktam már. Reggel 6-kor felmásztam (11 fokos létra), kezemben egy hőmérővel, először a hőmérő érzékelőjét dugtam oda. 35 fok, jöttek oda mint a veszettfene, 1:0 oda. Sötétbarna cserép rulez
egyébként tapasztalat, hogy a nyílt lángot sem kedvelik. persze tetőn ezt ésszel kell csinálni, de pár fészek már odalett....... nem rossz módszer és a legolcsóbb spray is jó meg egy öngyufa.
a lényeg kimaradt, akárhogy is csinálják a gyártók, rakjatok a szellőzőrácsra belülről szúnyoghálót. Persze attól még lehet fészek a cserepek alatt de annyire nem könnyű ki-be repülniük meg szellőztetniük is kell nyáron a meleg miatt.
A wd40 brutál öli őket. Az a baj ha befújok a lyukba és eléri a fészket, 10 darázs kidől, 200 nekemjön a szomszéd cserepek alól. És a tetőn nincs hova menekülni... Legutóbb szándékosan eldőltem / félig ugrottam a létrával hogy ne csípjenek meg. Ráadásul ha csak egy is megcsíp kórház (allergia) így nem kísértem a sorsot. Csak szóltam mindenkinek a szellőzők "előnyeiről". :)
A koszorú zsaluzásához használt anker-szárak helyén kb. 50 db lyuk maradt a falon (30NF). Ezeket mivel érdemes kitölteni? Egyáltalán kell ezzel vacakolni, vagy majd a vakoláskol a malter eltömíti és kész?
Nekem Bramac betoncserép van a házon, 1991 óta (koppkopp) hibátlan, nem ázik, nem törik.
DE
A szellőzőcserép ugyanilyen lyukacsos külső részű mint amit írtatok. Ha láttatok már rengeteg darazsat mikor áramlik ott a levegő....
Minden szellőző cserép = egy hatalmas (értsd >20cm) darázsfészek a rács mögött. Aztán szedd ki ha tudod... Lefújni nem lehet mert nem megy be annyira a permet a lyukacskákon át... De a r*hadékok beférnek.
Kúpcserép lefogja. De szerintem inkább a szellőzőcserép viszi ki a meleget, én dupla annyit tettem, mint a cseréphez való előírás. Az is érdekes volt, Bramac, de nem volt teljesen kitörve a nyílásból az anyag, legalább 25%-al kissebb volt a lik. Segíŧettem rajtuk. :)
és eze a szellőzők pl. kúpcserépnél nem hagynak annyi rést, amibe egy erősebb szél simán belekap és lerántja az egészet?! Hogyan oldják meg, hogy ne legyen "kapaszkodója" egy-egy erősebb széllökésnek?!
Ha van talajvíz, akkor teknőszigetelést kell alkalmaznod, azaz vízszintesen is kellene vízszigetelés, összedolgozva a függőleges szigetelésekkel. A talajszintnél ne hagyd, hogy megálljon az iparos a szigeteléssel, vigye fel a lábazat alá is (saját káromból tudom).
Mivel a padlás "lakatlan..." jelenleg ha jól értem...
Így az 50 fok ellen ki kell alakítani az állandó huzatot a padláson!
Ehhez alul be (a lerakott hőszigetelés fölött, minél közelebb a ffödémhez) be kell engedni a friss levegőt és felül a gerincnél kiengedni, az így kialakuló enyhe huzat annál inkább cseréli a levegőt a padláson, minél melegebb van...
Ha vannak végfalak vagy térdfalak, akkor legegyszerűbb azokban 2x2-3 nyilást vágni és odaillő ráccsal takarni a madarak ellen...
A kieresztést pedig fent a kúpcserép alatt szokás megoldani kiszellőztető alátét elemmel (lehet kapni a cseréphez valót) Ez pl. egy univerzális elem e célra ... http://www.isokontur.hu/kep.php?id=185&th=250
HA nincsenek alkalmas falak, akkor az eresz részről kell megoldani a az alulra való levegő bejutást, csak ekkor a víz kérdésre is ügyelni kell közben ami a cserép alatti fólián közlekedik a csatornába, adott esetben...
Jól működő huzat esetén a padlás kb. csak a kinti levegővel lesz azonos hőmérsékletű!
Nem véletlenül vannak a régi házakon is azok a szellőzők közel a cserép aljához a falakban...
Sokszor a "szakember" nem képes normálisan megcsinálni a tetőt. Pl az alátétfóliát úgy építi be, hogy elzárja a levegő útját a fólia és a cserép között és akkor hiába a szellőzőcserép, vagy a fólia alatti légrést fölül nem szellőztetik ki, csak simán átfordítják a fóliát a gerincnél és már innentől semmi értelme az alsó légrésnek...
Igen, az emberek általában sajna ott spórolnak, ahol nem kellene. Aztán, mikor megvan a tetőtér, jó szarul, magyar módra óccsón, és dög meleg van, akkor beklímázzák. :)
A draincső csak az időszakos (eső esetén) megjelenő víz elvezetésére jó. Ha elérted az állandó talajvíz szintjét akkor nem tudod draincsővel elvezetni a vizet, mert az a csőben is meg fog állni és akkor lesz egy draincsöved, amiben állandóan víz van.
A draincső inkább lejtős terepen jó, ahol a terep lejtéséből adódóan rétegvízre lehet számítani.
"Az tuti, hogy a padlásterünkben simán van 50 fok is nagy melegben. (Lehet az előzőek nélkkül több lenne...?)"
Az a pár fenti szellőztető cserép csupán a cserépréteg és az esetleg alatta levő fólia közötti légrés páratechnikai átszellőztetésére elegendő. Amikor a napsütés mondjuk húsz ezer(!) wattnyi hőt nyom be folyamatosan a padlásodra, akkor ott csak hatalmas mennyiségű légcserével lehetne a hőmérsékletet érezhetően csökkenteni, ami talán csak (több) négyzetméternyi összfelületű felső levegő-kieresztővel lenne megoldható (feltételezem, hogy alul a széleken a rácsnál már megvan ez a nagy felület). Ekkora felső kiszellőzés technikailag nehezen megoldható (több tetőkibúvó vagy több sornyi szellőzőcserép a gerinchez), inkább tennék jó vastag hőszigetelést alul a födémre és annak a tetejére egy (páraáteresztő) hőtükör fóliát, az eredmény hasonló, de kevésbé fáj (és ennek télen is van haszna).
Ahogyan néztem a cserepezést, fent látok körben egy sorban több olyan elemet is, ami a (ki)szellőzést szolgálja. Lent az eresz mellett, meg talán mehet be levegő (az tuti, hogy egy ráccsal körbe le van zárva, gondolom a madarak miatt), de ezt még nem vizsgáltam meg annyira. Az tuti, hogy a padlásterünkben simán van 50 fok is nagy melegben. (Lehet az előzőek nélkkül több lenne...?) A padláson hátsó szobai részeken azért megvan sztem a 15-20cm gyapotvastagság (ott "hűsebb" is a levegő, elviselhető az idő egész nap), azért gondoltam a 10cm-t, hogy az még erre rá. A garázs felé persze raknék a 10cm-ből több rétegben, annyit, amit Ti is javasoltok, hogy elérjem a legalább 30cm-t. A házban van több termosztát is a fűtési rendszerhez, s mindegyiken látom, ahogyan haladok a garázs felé, egyre magasabb a hőmérséklet, a garázs előtti előszobában pénteken 30,5 fok volt. A szombat esti eső után vasárnap már nem volt vészes miután hajnalban teljesen átszellőztettünk. Így már olyan 25 fok körül alakult a nappali részen (kint már megvolt dél körül a 30), a garázs előtt olyan 27 volt. A garázsban nincs termosztát, de érezni, hogy ott mindig abszolut melegebb van a mellette lévő előszobához képest. Egyértelműen látszik, hogy a garázs és az előszoba felett hiányzik a padláson a megfelelő vastagságú üveggyapot. Sokat segít egyébként, hogy napközben a redőnyöket a déli oldalon leengedjük teljesen.
Talajvíz? Rétegvíz? Annyit látok, hogy kiástuk a pincét, a talaj tiszta agyag, csak a felső 1 m nem. A kiásott pincegödör agyag-alján helyenként pár centi víz gyűlt össze. Ezért gondoltam, kellhet a dréncső.
Ha az eresz mentén végig körben van 2 cm beszellőző rés és minden szarufaköz ki van szellőztetve, (vagy szellőzős kúpcserép van) nem kell külön ketyere, csak kevés helyen látni, hogy ezt rendesen meg is csinálják.
Ha talajvíz van, akkor nincs értelme a drain csőnek, az csak rétegvíz esetében működik. Talajvíz esetén méretezett ellenlemez, vagy lemezalap szükséges és a pincefal vasalását csak acél lemezen távezetett, beheggesztett betonacélokkal tudod megoldani, különben minden egyes szigetelésen átmenő betonacélnál ereszteni fog a szigetelés.
Szóba jöhet esetleg vízzáró beton is, a munkahézagoknál duzzadó szalag (vagy vízzáró dilatációs profil) beépítésével
Fene tudja. Nekem építész javasolta a tetőtér gépi átszellőztetését. Sok tetőtérnél nincsen bevezető, se kivezető nyílás, ott aztán nyáron lehet szaunázni. Viszont sajnos az egymásra rakott tetőfólia nem zár hermetikusan, emiatt ott is jöhet-mehet levegő és valószínűleg jön is. Ez télen jelent inkább problémát, mert akkor a meleg nem reked meg a padlástérben.
"Hosszabb távon a szigeteléssel védett tér hőmérséklete HA!!!nincs fűtés/hűtés, akkor a napi középhőmérsékletre áll be."
Plusz a napközben az ablakokon bedőlő hőség, ami a szuper hőszigetelés (és nulla éjszakai szellőzés) miatt nem tud eltávozni. Ablakokat teljesen leárnyékolni (kívülről!!!) + éjjel szellőztetni és a hőmérséklet beáll elviselhetőre légkondi nélkül is.
CSAK lassítja a hő átjutását...akár kifelé(tál) akár befelé(nyár).
Hosszabb távon a szigeteléssel védett tér hőmérséklete HA!!!nincs fűtés/hűtés, akkor a napi középhőmérsékletre áll be.
Azaz mostanság 27 fokra cirka...és nem még több az, az, azt jelzi, hogy elegendően szigetelt a ház. (tudja tartani a napi középhőmérsékletet a 33-36 fok ellenére is)
A szigetelés egyik hatása, hogy ezt a középhőmérsékletre beállást időben eltolja (késlelteti) a kinti állapothoz képest.
Ezért lehet kicselezni okos szellőztetéssel a kánikulát és esetleg még pár fokkal a napi közép alatt is tartani a lakást....
Ehhez az kell, hogy a hajnali hűvösben (ami ugye a közép érték alatt van pár fokkal) TELJESEN ki kell hűteni a falakat, bútorokat is...! Azért, hogy ezek a hőtároló tömegek is kihűljenek és ne melegítsék vissza a benti levegőt, amire képesek ha csak rövid ideig volt szellőztetve...azaz csak a levegő lett kicserélve, de a falak, bútorok maradtak melegek...
Szóval hajnalban a lehető legintenzívebben kell a frissebb levegővel hűteni belül mindet...sokáig! Jókora huzatot csinálva, vagy ventilátoros légforgatással. A sima ablaknyitás mellett áramló levegő vagy pláne a gépi légcsere (szokásos) kevéske levegője ...bakkfitty a fal és bútor kihűtésre!
A cél a hőtároló tömegek hőmérsékletének lehető legjobb közelítése a kinti hűvöshöz... Ehhez sok hűvös levegőt kell áramoltatni.
Aztán reggel...becsukni, mindent és aztán egész nap minél jobban kerülni a légcserét, hogy azzal ne jöjjön be... a 30-35 fokos meleg levegő!
A szigetelés a hajnalban kihűtött falat védi annyira, hogy az csak estefelé kezd átmelegedni újra napi közép környékére ...de akkor már lassan lehet újra kintről a hűvöst beengedni és kezdeni a fal hűtést ismét...
Hűtés technika nélkül...
Éjjel sokat , nappal keveset! szellőztetve, tehát a napi közép alatti pár fok és a napi közép között lehet kb. tartani a lakást ...elegendő szigetelés esetén!!!
Gyengébb szigetelés esetén a napi közép fölé fog menni. Szigeteletlen tégla/beton fal esetén akár a napi csúcs közelébe is...eljut! (azaz 30-33 fokig este)
Ugyanez a hatása, ha napközben sok levegő cserélődik! Főleg délután 13-18 óra között nem kéne a kinti levegőt beengedni...
----
Ha van valamilyen hűtés technika és mellé gépi légcsere, akkor jobb a helyzet, hiszen napközben a légcsere hűtött levegővel történhet!
A légcseréhez elég cirka 1 kW teljesítmény... JÓL szigetelt ház esetén, mivel akkor a falon nem túl sok meleg tud bejutni napközben. ....és azt még a kis teljesítmény is ki tudja hordani. pl. a talajregiszter....
Gyengébb szigetelésnél, azonban kellenek a kW-ok...
Szóval jó a sok szigetelés. Segít az hüvösebBEN tartani a lakást, de ő maga nem hűt....sajnos....
Hőszig csak késleleti a ház felmelegedését vagy lehűlését. Viszont ha beszerelsz egy klímát, sokkal kevesebb energiával tudod megoldani a hűtést, mint egy szigeteletlen ház esetében.
ilyenkor elbizonytalanodok, hogy megérte e a 1,5 milka a hőszigetelésre mert így semmi különbség sincs az új ház és a mostani között....
azaz klíma nélkül ugyanúgy meleg vvan vagy ez annak köszönhető, hogy hetekig úgy dolgoztak a mesterek, hogy összes ajtó + egybeépített garázsajtó non stop nyitva meg szellőztetés nuku, mivel nem lakunk ott
Egy ilyen falszerkezet hőszigetelési jósága 1/(1/0,4+1/0,4)= 0,2 W/m2K A födémre általában azt szokták mondani, hogy a falnál legalább negyedével jobb legen, de minél több annál jobb. Tehát a födémed hőszigetelése legalább 0,15 W/m2K legyen, ehhez az olcsó, 0,044-es gyapotból kb 30 centi vastag réteget kell felraknod a pallásra. És nem tíz centit.
"Sajnos kevés ingatlantulajdonos tudja, hogy otthona hőmérsékletének 1 fokkal való csökkentése háromszor több energiát emészt fel, mint 1 fokkal való felfűtése. "
...ezt vajon mire alapozza a (knauf-os) cikkírója?
Elkészült a homlokzati hőszig. rendszerünk. 30as ytong falra került 10cm eps, a lábazat 6cm xps-t kapott. Most egy kérdésem lenne még, ami lehet, hogy költői: Azt vettük észre, hogy iszonyatosan melegebb lett a házikó, mint előtte volt, leszámítva még a mostani kánikulai időszakot is. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy most már volt alkalmam felmérni a padlásunkat, hát, nem vitte túlzásba a hőszigetelést az előző lakó. A (házzal egybeépített) garázs felé haladva egyre kevesebb a hőszig., a garázs felett gyakorlatilag nincs egy szem üveggyapot sem. Bent a házban kb ue. a tendencia: a garázs felé haladva egyre melegebbek a helyiségek. Ha nyitvatartjuk a garázsajtót, ömlik be a hőség onnan. Jól logikázom, hogy eddig a meleg még ha "le is jött" a padlás felől, akkor "kiment" a falakon, de most már, hogy a ház kíülről hőszigetelve lett, nem annyira tud kimenni. Mielőbb pótolni akarom fent a szigetelést. Keresgélek Tatabánya környékén üveggyapotot jó áron, megmaradt, stb minden érdekel, legalább 10cm vastagságban.
A szellőztetéssel megforgatni tervezett levegőmennyiség és a hőcserélő rendszer hatásfokának ismeretében elég jól saccolható a várható éves forint nyereség. Óránként 150 köbméter légcserénél, 70 százalékos hőcserélő hatásfokkal és a tegnap kiszámolt 0,1 Ft/m3 energiaköltséggel számolva egy tél alatt (150 x 0,1 x 2400 óra x 0,7) 25 ezer forint energiát takarít meg a hőcserélő. Az összehasonlításhoz a hőcserélő motorjainak villamos energiafogyasztását nem vonom le belőle, hiszen a sima mesterséges szellőztetés ugyanúgy igényel ventilátor(oka)t. Habár a sokkal bonyolultabb légcsövezés miatt ugyanazt a levegőmennyiséget egy hosszan kanyargó hőcserélős csőrendszeren átkergetni nagyobb ventilátormunkát igényel, ezért a fenti 25 ezer nyereségbő le kell vonni valamennyit.
Módosító tényezők lehetnek (ami most eszembe jut): - sokan a minimálisan szükségesnél jóval nagyobb levegőmennyiséget forgatnak (frisslevegő-túlbiztosítás), mivel a család ritkán oszlik el pont olyan egyenletesen a lakásban, ahogyan a légbefúvókat szerelték :) náluk az éves forintnyereség több lehet a fentinél. - a hőcserélő nem csak a fűtési szezonban hozhat nyereséget: ha nyáron hűtjük a lakást, akkor a hőcserélő éppúgy "visszanyeri a hideg nagy részét", mint télen a melegét, ami szintén energiamegtakarítás és szintén a hőcserélő által hozott éves nyereséget javítja. - a fenti 0,1 forintos légköbméterenkénti fűtésköltség 18 forintos kilowattóra árral lett számolva, ami az aktuális gáz-árból lett számolva, márpedig a gáz jövőbeli árának megsaccolását még rutinos jósnők sem vállalják be. Ugyanez a költség villany-áron kb háromszoros lenne és egyből a fenti összeg háromszorosa lenne a hőcserélő által hozott éves forinthaszon is.
Persze ettől még léteznek annyira drága hőcserélős szellőző rendszerek, ami még így is csak az unokánk számára térülne meg, de azoknak a marketingesei is meg tudják magyarázni a rövid megtérülést: a hihetőnél tízszer gyorsabban emelkedő jövőbeli energia árakkal :)
"Ez jó lenne, ha nem 30-100 év vagy sokszor végtelen volna a megtérülése, a hőcserélő nélküli megoldáshoz képest..."
Ezek azert kicsit tulzasnak tuno adatok. Tegnap a phpp-ben leronottam a legtomorseget es beirtam 0-t hovisszanyeres hatasfokra es 20kwh/nm/ev-vel nott meg a fogyasztas, Ami nalam kozel 40000 Ft/ev jelenlegi arakon.
hát elméletben egyetértek veled, de ha 20 centit fel tud úgy menni a víz a csempéről ami a másik irányba erősen lejt 3-4%-ot és jól el van vezetve a víz, akkor szerintem az fel is mehet. sajnos nem tudom lerajzolni, de eleve egy vízzáró dologra lesz fektetve az xps (tudnám hirtelen hol tudok venni 3nm-t) ami mondjuk 20 centit felmegy a falon, és még az is lehet hogy az xps hálozás után kap egy vízzáró réteget amire természetesen egy lábazati csempe is ragasztva lesz. ha innen felmegy a víz akkor menjen is. (hozzáteszem sztem a sima eps-en sem menne itt fel, de valóban nem akarok kockáztatni)
Tovább vigyem a dolgot, a nem-nedvszívó szigetelést szerintem nem is elég a vízszigetelésig felvinni, hanem pár centivel feljebb is, és nem nedvszívó ragasztóval kell rögzíteni, különben a ragasztó fogja velvinni a nedvességet.
Hogy egészen paranoiás legyek, a hálózás ragasztója nem vihet fel nedvességet?
Azokon nem tudod megoldani a szükség szerinti légcserét.
Ha fúj a szél fölöslegesen sok a légcsere, ha nem fúj akkor meg kevés....
Az ablakrése légcsere, mindenképpen huzat érzetet kelt, ha hideg van odakint...
A fölöslegesen nagy légcsere, sok hőveszteséget jelent.
Ezzel szemben: egy páraszabályozott légcsere rendszer csak akkor, ott és annyi levegőt cserél, amikor, ahol és amennyi kell....
Így kisebb lesz a hőveszteség, és javul a komfort érzet.
A hőcserélős rendszer pluszban még a hő 50-90%-t is visszanyeri. Ez jó lenne, ha nem 30-100 év vagy sokszor végtelen volna a megtérülése, a hőcserélő nélküli megoldáshoz képest...
A falra felvitt szigetelés és az azt áthidaló EPS engem is érdekel, és (amatőr) véleményem szerint nincs rendben. Szerintem alulra XPS vagy expert kell.
Ugyanígy, ha egy ház lábazata magas, akkor nemcsak a szabvány szerinti alsó 30cm-nek kell XPS vagy expert szigetelésnek lenni. A vizes és a száraz felületeket nem szabad EPS-sel összekötni.
Eps -t akarok felragasztani dűbel nélkül függőleges és vízszintes felületre. Csak 30-cm szélességben és gyári hosszban lenne,milyen ragasztót lehet ehhez használni.A gyári por alapú gondolom nem jó túl lassan köthet meg ,addig leesik.Valami építési ragasztó lenne hozzá jó, vagy valami olyasmi mint a purhab ?
MÁS: jövő 7n végre felnyalják a falra a drága eps-emet. kérdésem a következő ez egy teraszfalat szigetel vagyis leér a terasz padlójáig. a terasz padlója kétkomponensű kenhető vízszigetelést kap ami kb 20 centi magasságig a falra is fel lesz húzva. erre megy az eps. a kérdés hogy hálózás után a terasz esetleg nem lesz leburkolva idén akkor vajon sok vizet szív majd fel az eps? vagy mindenképpen burkoltassam le idén. esetleg az eps alsó 20 centijét is be kéne kenni vízszigetelővel?
hát én most raktam be úgyhogy télen elmondom a tapasztalataimat. amit én erről olvastam (nem a gyártó propaganda dumáját) ott azt írta egy felhasználó hogy annyira érezni a bejövő levegőt hogy szét kell szedni egy pzs-t és ha 1 rétegét odarakod akkor azon látszik kicsit hogy libeg. de a fázós felesége 40 centiről nem érzi télen hogy "húz" a levegő. egyébként egy minimum állásba állítható a cucc, de télen ha érdekel bárkit szívesen referálok róla hogy valójában mit tud.
Ugyanaz a mennyiségű (sőt) -10 fokos levegő jön be a korszerű, gyárilag résszellőzős ablakokon is vagy a régi vacak ablakok apró résein, mégsem érzi meg senki. Egy klímából is a környezeténél sokkal hidegebb levegő áramlik a szobába (akár közel nulla fokos is lehet) ráadásul sokszor annyi, mint a szellőztetésnél, mégsincs fagy-érzet vagy huzat a szobában. A megfejtés: nem szabad engedni, hogy emberek irányában és keskeny nyalábban áramoljon a hideg levegő (én pl szétteríteném a mennyezet alatt, de én nem vagyok szakember).
"Ha nincs egy helyre osszefogva az egesz akkor a beszivo es kifujo nyilasok zarodasat nem lehet jol szinkronizalni. Ekkor mar elve egy joval magasabb kontrolallatlan legcsere lesz."
Ez igaz, de az összes pontra egy kis teljesítményű ventilátor (álláskor mondjuk lamellás légzárással) vagy itt-ott egy-egy motoros pillangószelep még mindig sokszorta olcsóbb, mint a légcsatornázás költsége (útvonal+csatorna+hőszig+munkadíj).
"tenyleg vannak olyan rendszerek ahol csak a hocserelo hianyzik, tehat minden csovezes pont ugyanyugy megvan."
Nem láttam még ilyet. Persze ettől mégy létezhet ilyen :) Nemigen látom üzletileg értelmét egy olyan lakásszellőző rendszernek, amely bonyolultságában eléri a hőcserélős rendszerekét, a gyártó mégis kihagyja belőle a hőcserélőt, holott minimális befektetéssel vastagon emelhetne az áron/marketingdumán. Legalábbis a mi éghajlatunkon és lakásra vonatkozóan. Szóval asztalosüzem/hegesztőműhely légcserélője és toronyház / ciprusi nyaraló szellőzőrendszere nem ér :)
Ha nincs egy helyre osszefogva az egesz akkor a beszivo es kifujo nyilasok zarodasat nem lehet jol szinkronizalni. Ekkor mar elve egy joval magasabb kontrolallatlan legcsere lesz.
Tovabba a hovisszanyeros szellozesnel le se kell zarni a nyilasokat a masik esetben igen.
Attol fugg mit mivel hasonlitasz. Mert ha jol ertem tenyleg vannak olyan rendszerek ahol csak a hocserelo hianyzik, tehat minden csovezes pont ugyanyugy megvan.
"Ha viszont csak a hocserelo hianya a kulonbseg akkor meg mar nem biztos hogy megeri azt kisporolni."
A hőcserélő beépítésével együtt jár még sokszor tíz méternyi légcsatorna kiépítése, amelynek árán és munkadíján felül helyet/útvonalat is kell biztosítani a csatornák számára a lakáson belül láthatatlanul, vagy hőszigetelni a padláson, miközben egyszerű szellőztetés esetén nem feltétlenül muszáj egy helyre összegyűjteni a levegő belépési és kilépési pontokat. Ezt az összeget is belevenném a mezei és a hőcserélős szellőztetés különbségébe.
"Akkor már nem egyszerűbb ( és olcsóbb) a régi szelelős nyilászárókat meghagyni??"
Egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítéséhez 0,000335 kilowattóra hőenergia kell, az átlagos téli külső-belső hőmérséklet különbség kb 17 fok. Tehát 18 forint/kilowattóra hőenergia áron számolva egy köbméter téli szellőztetés átlag 0,1 forintba kerül. Egy felnőtt ember számára általában óránként 30 köbméter friss levegő szükséges, tehát egy négyfős család (2 felnőtt 2 gyerek) óránként 100, naponta 2.400, havonta 72.000 köbméter levegőt igényel, aminek felfűtése így 7.200 forintba kerül.
A baj ott van, hogy az óránként 100 köbmétert csak ventilátorral tudod kézben tartani, a "mindenhol van egy kis rés" típusú szellőzés eredménye óránként lehet óránként 2-300 köbméter, de szeles időben akár óránként ezer(!) is. Ami már havonta nem 7, hanem 15-25 ezer forint kiadás (ha nem volt közben túl sok szeles nap). Na ez a különbség a véletlenszerű és a kézben tartott levegőmennyiség között: havi sok ezer forint.
Ez eddig csak a légmentesen zárt lakás és a mesterséges szellőztetés (egyszerű ventilátorok) nyeresége, hőcserélő nélkül, a levegő-levegő hőcserélős szellőztető rendszerek azt a hét ezer forintot tudják még tovább csökkenteni.
Olvasgattam kicsit. Ugy latom van tobbfele varioacio. Ha viszont csak a hocserelo hianya a kulonbseg akkor meg mar nem biztos hogy megeri azt kisporolni.
"Jol ertem hogy itt az ablakoknal van szellozores es valahol pedig van egy paratartalom altal szabalyzott ventillator ami kifujja a paras levegot (a friss pedig az ablakok melletti szellozo reseken jon be?)"
Volt már szó itt ilyenről. Az egy olyan rendszer volt, hogy az ablakokba (vagy melléjük) beépített szokásos szellőzőrésekben volt egy kisajtó, amely a réseket nagyobbra nyitotta (teljesen soha nem voltak lezárva), ha magas volt bent a belső páratartalom. A nyitás "automatikája" nem elektromos volt, a kisajtókat valamilyen párára összehúzódó/kitáguló anyag vezérelte. Neked passzívházad van, márpedig alacsonyenergiás házaknál szerintem nem bölcs dolog olyan szellőztetést alkalmazni, ahol a levegőmennyiséget nem egy automatika, hanem a szellőlány aznapi szeszélye határozza meg. Márpedig ezek a párára táguló-szűkülő szellőzőrések sajnos szintén ilyenek.
Érdekes dolgok ezek : szelelnek a régi nyílászárók, cseréljük ki őket újakra. Elköltünk százezreket (milliókat) az új nyílászárókra, amik aztán túl jól zárnak, na akkor csináltassunk szellőzőrendszert megintcsak százezrekért. Akkor már nem egyszerűbb ( és olcsóbb) a régi szelelős nyilászárókat meghagyni??
A keményhab szigetelések (pl EPS) rezgést keltenek és akár 5 dB-el is csökkentik a léghanggátlás értékét.
Erre is van azonban megoldás, pl az Austroterm gyárt olyan homlokzati szigetelést (AT-HR), aminek hanggátlási tulajdonságai is kedvezőek.
Az ÉME engedély tanúsága szerint különböző Porotherm termékekből készült téglafalra felhelyezve az AT-HR szigetelést és vakolva a falazatot, a léghanggátlás 7-10 dB értékkel javul, vagyis növekszik.
Ilyen szigetelésből 20 cm 1500 Ft/m2-rel növeli a falazat költségeit a nem akusztikus, szintén 20 cm szigeteléshez képest.
Szálas hőszigetelőanyagokkal pedig mindenképpen jól járunk, ezek dacára könnyű tömegüknek, tekervényes belső szerkezetük révén k iválóan terelik a hangot. Igaz az áruk nem túl kedvező (pl Rockwool)."
Errol a paraszabalyzos szelloztetesrol jo lenne tobbet tudni.
Jol ertem hogy itt az ablakoknal van szellozores es valahol pedig van egy paratartalom altal szabalyzott ventillator ami kifujja a paras levegot (a friss pedig az ablakok melletti szellozo reseken jon be?) (Legalabb is egy cegnel ezt a megoldast lattam)
Kalkulatam a phpp-vel ezzel kapcsolatban egyet. Nalunk ha ilyen szelloztetes lenne a hovisszanyeros helyett akkor az plusz 20-25 kwh/nm/ev-et jelente. (2-es legtomorseggel szamoltam a resek miatt). Ez kb 40000 ft plusz evente.
Nem szamolva egyeb konfort probelammakkal. Pl ha telen a futott lakasba bekapcsol ez a cucc es szivja be a -10 fokos levegot az ablak mellett az eleg kellemetlen lehet.
0.: szerintem, ha nem pereg a vakolat, akkor akármire rámegy. A dűbel beérjen a téglába. 1.: ha be tudsz menni a csúcsba, akkor fennt leterítesz szigetelést. A döntött falon sokat nem tudsz variálni, ott bennt rombolni kell. Leszed, alárak, visszatesz. Vagy kívülről az egész tetőt betakarod 15-20cm szigeteléssel. Pallókat teszel a gerendákra, közé teszed a szigetelést, majd fólia, lécezés, cserepezés. Fontold meg, nem akkora hülyeség, mint ahogy leírom. :) 2.: akármennyit szigetelsz le, csak jobb lesz. Állványt tudsz venni használtan, majd ugyanúgy el tudod adni később, nem buksz rajta semmit. 3.: lehet nem jól értem, de nincs azzal sem gond, mehet rá a szigetelés simán.
Én most csinálom a tetőteret, egy br 90nm területű házra jött 101 bála Knauf kőzetgyapot. Horror mennyiség, a szállító csak csóválta a fejét, h 30cm vastagon teszem. :) Erre mondtam neki, h már fennt van vagy 90nm Isover uniroll 15cm-es. :)
És ha az embernek van egy légtechnikás haverja, és mondjuk csinál sk hőcserélőt? Igaz, csak kereszt áramút, de a mérete lehet a boltban kapható családi házba javasolt akár 5x-öse is... :) Én, ahogy nézem, nekem cakkpakk 150-200-ból kijön a szellőztetés, hőcserélővel, ventivel, spiro csövekkel. Ennyit megér.
A mi házunk sima nyeregtetős, déli tájolt, 1991-ben épült, hála az égnek km tömör téglából, rajta 5 centinyi sima nemesvakolat valami terranova hungarocellszemcsés vagy milyen, de nem pereg.
Egyelőre fürdőszoba felújítás után álmodoznék némi hőszigetelésről mivel padlófűtés van mind a két szinten és rettenetes a gázszámlánk.
Tudnátok - egyelőre csak terv szinten - segíteni ?
0. egyáltalán erre a vakolatra rá lehet 15 centi eps-t tenni vagy le kell szedni? (nem tudom mekkora teherbírása lehet, de a vakolat csak kalapáccsal véshető, nem benyomható)
1. A képen látható előtetőt hogyan kell hőszigetelni (főleg a tetejét, a felső szintet)?
2. a ház eresze láthatóan jól lehúzott, a tetőkinyúlás 1m körül van. A földszintet simán körbe tudom járni, érdemes külön hőszigetelni a földszintet (csak arra lesz pénzünk)? A tetőtéren csak az előtető feletti rész és a ház túlsó oldalán egy ugyanekkora terület maradna ki de akkor nincs állvány és házilag is bele mernék vágni.
3. mi van az emeleti térdfalakkal, ott hogyan megy a hőszigetelés hiszen mögötte 45 fokos tető van?
Nagyon köszönöm a minden igényt kielégítő választ, visszatérés az eps-re :-)
Még egyszer nagyon köszönöm.
Ha már itt tartunk, akkor amásik dilemmám a szellőztetőrendszer hőcserélővel. Most állok neki megérülést számolni, de valószínűleg itt már sokan kalkuláltak vale, mégha nem is tartozik szorosan a topichoz.
Esetleg a passzív ablakon lévő automatikusan nyíló záródó elemek is elegendőek lehetnek és a többi csak marketing?
"5 ár (kb a dupla vastag anyag kerül annyiba, mint az eps hasonló szigeteléssel)"
Sürgősen nézz utána annak a duplavastagnak a hőszigetelési jóságának, mert szerintem rútul becsapott valaki.
A könnyűbeton eps golyócskák (amit úgy utálsz :) és cement keverékéből áll. A hőszigetelő golyókat és a cementet az igényeknek megfelelően különböző arányban szokás keverni, az eredmény hőszigetelő képessége kb 0,06 és 0,8 W/mK között változik. Ez több, mint tízszeres eltérés, tehát ha valaki azt mondta, hogy a polisztirolbeton hőszigetelése pont X, az nem egészen volt korrekt. A legjobb hőszigetelésű keverék (0,06 W/mK) jósága mindössze másfélszer gyengébb az eps-nél, viszont olyan kevés cement van a golyócskák között, hogy ez a beton épphogy elbírja saját súlyát, de azt is csak akkor, ha nem túl vastag. Viszont létezik olyan polisztirol beton keverék is, amely olyan erős, hogy önmagában elbírná a házadat (még téglafal sem kellene), azonban ez a keverék azért ilyen erős, mert igen magas benne a cement aránya, amely sajnos erősen lerontja a benne lévő polisztirol golyók hőszigetelési igyekezetét.
Szóval létezik olyan keverési arányú polisztirol beton is, amellyel akár 30 centi vastagságban is lehet hőszigetelni, csakhogy abban már annyi a cement, hogy már nemigen éri meg vele hőszigetelni :)
a lépcsőház _is_ tele volt füsttel és oda ki se jutottak, mert elvetemedett az ajtajuk a nagy hőtől. A modellezéssel meg bebizonyosodott, hogy a loggiájuk (és annak "mellvédje" berántotta hozzájuk a füstöt és meleget, a nyitott ablakok pedig továbbvitték azt a lakásba. A homlokzati hőszig meg a loggián is rajta volt kívül. A hőszig nem megfelelő homlokzati felrakása (pogácsák) meg engedtek a homlokzati tűzterjedésnek uatat és plusz oxigént az égéshez. (Volt is megjegyzés ezzel kapcsolatban a terjedési időnél.)
egyébként én meg csak annyit írtam, hogy katalizálta és gyorsította a folyamatot.
De látod most nem vitatkoznánk, ha egyértelműsítve lett volna, hogy a tragédiáért X%-ban ez, y%-ban meg az a dolog a felelős.
Tökéletes megoldás...jobb mint a modern tégla hő(tömeg)technikai és hangtechnikai szempontból is...
"A szigetelésne eps ellenes voltam "
Hibás nézet... ERRE a falra az EPS való!!!
"és nézelődtem minden felé (parafa, kőzetgyapot stb) és a végén kikötöttem a könnyűbetonnál (magortherm, hypertherm, austrotherm és a többiek)"
Fölösleges...semmilyen érdemi előny nem adnak az EPS-hes képest.
"Miért: 1 páradiffúz"
Lényegtelen... a tégla faladon át maximum a pára 3%-a fog közlekedni! A maradék 97% a szellőzéssel fog távozni. Azaz totál mindegy mennyire is páradiffúz rajta a szigetelés :-)
"2 korlátlan élettartam"
Pont ugyanígy a táblás EPS is korlátlan! (a könnyübetonban is EPS gyöngy/darálék van)
"3 emberi hiba kiküszöbölve (felül a falazatra és hézagmentesen szigetel"
A ragasztási szabályokat betartva, az EPS táblás rendszer is !
"4 nem költözhet bele semmi féle állat"
Kevés olyan állat van, ami a műgyanta vakolaton és a gletten átrágja magát. Elvétve van (állítólag) hangya alatta pl. de az technológia HIBA!!! miatt tudott bejutni.
"5 ár (kb a dupla vastag anyag kerül annyiba, mint az eps hasonló szigeteléssel)"
...és dupla vastag anyag fölötti tető ára pl. mennyi is? avagy az emiatt elvesző lakótér/telek ára...
"6 belső vakolatként is ez kerülne fel 2cm vastagon a falazatra"
Mi a jó fészkes fenének vajon..?!
"max10 cm-ig lehet falazatra felvinni (tartó nélkül) EZ IGAZ?"
Elképzelehető hisz valaminek fenn is kell tartani és sem erős ragasztás nincs, sem dübelezés...
"szintén polisztirolbetonnal szeretném szigetelni az ajzatomat " Ennek is csak akakor van értelme, ha az azonos hőszigetlő képesség olcsóbb az EPS100-nál mondjuk...mert a nagyobb helyigény magasságban nem olcsó, többlet falat/lábazatot kell építeni miatta...
"és a födémemet is."
Ha járható-rakodható födém kell, akkor esetleg versenyképes... Egyébként nagyon nem...és előnye sincs.
A fa födémbe jól integrálható a kőzetgyapot, hatékonyabb és olcsóbb is!
"Milyen fóliát tegyek a fafödém és a könnyűbeton közé?"
Ha nem csak technológia célú akkor párazáró kell! Ha csak technológiai célú, akkor az olcsó takaró fólia is jó.
Szóval szerintem... A falazatara 15 cm vagy több EPS hab...a jó megoldás. A lábazatra 10 cm XPS (vagy formahabosított EPS) A födémre/födémre 25 cm ( vagy több gyapot) Aljzatba 15 cm (padlófűtés 18-20 cm) EPS 100 vagy 12 cm (padlófűtés 15 cm) XPS (az EPS/XPS kérdése a rétegrendtől függ)
Belül meg nem kell sehova hőszigetelés...értelmetlen dolog lenne...
A könnyűbeton egyetlen gyakorlati előnye, talán a jobb tűzállóság, de egy tömört tégla fal mellet ez is kb lényegtelen ...
Érdemi műszaki előnye NINCS az EPS táblás megoldáshoz képest. ....egy ilyen falon és födémen.
A pénzügyi hátránya viszont (tudtommal ) jelentős...
Van a hova jó, a polisztirol beton, de szerintem ennél a háznál sehova ..nincs értelme.
Miert nem tudtak kimenekulni? Mert a lepcsohaz tele folt fusttel, es forro levegovel. Mi koze a lepcsohazi fusthoz a homlokzati eps-nek?
Honnan volt tele a lakas fusttel? A kozmuaknakon felment a fust, es emeletekkel feljebb is megtoltotte a lakasokat. Ehhez mi koze volt az eps-nek a homlokzaton?
Teljesen elbizonytalanodtam... Segítséget kérnék, az új házam szigeteléséhez.é
a problémakör a következő: Van bontott téglám, 30cm-es tömör tégla falazattal tervezek, Ház 107m2-es egy szintes lesz fafödémmal.
A szigetelésne eps ellenes voltam és nézelődtem minden felé (parafa, kőzetgyapot stb) és a végén kikötöttem a könnyűbetonnál (magortherm, hypertherm, austrotherm és a többiek)
Miért: 1 páradiffúz 2 korlátlan élettartam 3 emberi hiba kiküszöbölve (felül a falazatra és hézagmentesen szigetel 4 nem költözhet bele semmi féle állat 5 ár (kb a dupla vastag anyag kerül annyiba, mint az eps hasonló szigeteléssel) 6 belső vakolatként is ez kerülne fel 2cm vastagon a falazatra
Hátránya: hőszigetelése kb fele, mint az eps lapoknak azonos vastagság mellett... Bizonytalan vagyok, mert egy helyen azt olvastam, hogy max10 cm-ig lehet falazatra felvinni (tartó nélkül) EZ IGAZ?
szintén polisztirolbetonnal szeretném szigetelni az ajzatomat és a födémemet is. Milyen fóliát tegyek a fafödém és a könnyűbeton közé?
Előre is köszönöm a segítséget, ha valaki szerint ez úgy hülyeség, ahogy van, akkor az is írjon és fejtse ki, hogy miért.
OFF én nem olvastam el a tanulmányt, csak általánosságban beszélek. 1., ahol műanyag is ég ott nyilván több és mérgezőbb a füst 2., ahol semmi szigetelés nincs ott is sokan haltak meg füstmérgezésben 3., csak pénz és propaganda kérdése hogy a "független" szakértők mit írnak le. (mire van igénye a megbízónak)
pfff. hát elég borzalmas. Azért a hőszigetelésnek is volt köze hozzá: azt írták, hogy nem a táblák szélén ragasztották a lapokat, hanem csak pogácsával. Aztán ejtik a témát és egy szigeteletlen házon modelleznek. Számomra az jött le összességében, hogy a nem megfelelő kivitelezésű szigeteléssel katalizálták az égési/füstterjedési folyamatot. A tanulmány szerintem nem ad egyértelmű magyarázatot/nem jelöli ki hogy, mely tényezőnek milyen mértékben volt szerepe a tűzesetnél.
Bennem az merült fel, hogy azért alakóknak évente a lakógyűlésen csinálnék egy kis tűzvédelmi oktatást. Amikor nagy cégeknél kötelető, akkor ilyen - egyes lakók miatt - időzített bombáknál miért nem?!
p.s. Én most társasházban lakok, de nagyon el akarok költözni: amikor egyes lakók nem értik meg, hogy miért van szüksége egy 100+ éves háznak biztosításra, akkor én inkább nem közösködök senkivel...
nekem pont ilyen a falam. ha felszerelteted akkor majd a szakember megoldja. Nekem asszem belülről fúrták ki vékony fúróval, utána az EPSt kívülről naggyal.
Sima tipli van bent de a csavar jó hosszú, és a hungarocell részben van egy távtartó.
Kérdezd meg a szakértőket, valószínűleg szereltek már a tiednél vastagabbra is. Amúgy nem ütvefúróval, hanem magfúróval szokták átlukasztani a falat. Klímás topik
Split klíma felszereltetésén gondolkozom. Tudnátok abban tanácsot adni, hogy mire figyeljek amikor felszereltetem? 38-as porotherm falam van 5 cm EPS hőszigeteléssel.
Néhány gondolatébresztő kérdés: - a klíma két részét összekötő cső fúrását kívülről befele v. belülről kifele érdemes csinálni (nehogy az ütvefúró a belülről kifele fúráskor leszaggassa az EPS táblát...) - ütvefúró v. csak sima? - hogyan szokták rögzíteni a kültéri egységet a falhoz? Az 5 cm EPS nem tart semmit, kell valami speckó csavar ami kibírja, hogy a tartott súly és a rögzítés (falazó elem) között van kb 8 cm "üres" tér?
"Vagy utólag furjam át a drágán csináltatott szigetelésem (nekem ez kicsit húzosnak tűnik, h jól meglehetne csinálni...vizzárás, vakolat roncsolás stb...)?"
Ha a lámpa (kamera, esőcsatorna, akármi) súlya olyan, hogy maga az EPS nem fogja elbírni, ilyenkor át kell fúrni egy olyan hosszú dübellel, ami a hőszigetelésen átnyúlva a mögötte lévő falban rögzül. Én ilyet használok, eddig bevált, meglepően erős tud lenni (én soha nem ütöm, hanem csavarom): http://fischerdubel.hu/catalog/product/view/id/432/s/n-10x230-z-50db-beutodubel-fischer/category/55/ Ahova kisebb erő kell (pl könnyebb kültéri lámpák, házszám, mozgásérzékelők, kisebb kamerák, stb), oda ilyesmi is megfelel (ez sem olyan gyenge ám, mint aminek elsőre látszik): http://fischerdubel.hu/rogzitestechnika-1/altalanos-rogzitesek/fid-50-szigeteloanyag-dubel-fischer.html Ha meglátod az ilyen dübeleket helyesen beépítve a hőszigetelésbe, akkor nem fogsz többé aggódni, hogy bemegy mellette a víz, szinte semmi esély rá. Ha pedig véletlenül be is jut egy-egy csepp, az hamarosan elpárolog onnan.
Ahogy topikolos írta szerintem is, mintha különálló épület lenne. Abból szerintem nem lehet gond ha a fal melletti lábakat a felső harmadánál egy igen hosszú dübellel nekifogatod a falhoz (ami a téglába is beér). A tetőrészt nekiengeded a falnak, s a találkozásnál bádoggal megvezeted a vízet (gondolom van más módszer is), hogy ne tudjon a falon lefolyni.
Azt mondjuk nem értem miért kéne szorosan nekiérnie a szigeteléshez a lábaknak.
Ha stabilan meg tudod csinálni, mintha önállóan állna a kert közepén, akkor nem kell rögzíteni, persze lehet, hogy nem árt.1-2 helyen megfogatni, de az meg nem olyan vészes hőhíd, főleg, ha vastag a szigetelés. Én is ezen agyalok most, és egyelőre e felé a megoldás felé hajlok.
Fal mellé lábakat? Ezt most igy nem egészen értem. Attól még hogy a fal mellet van vmi, amibe bel állítok egy oszlopot, vahol a falhoz is hozzá kell hogy érjen, még hozzá szorosan, h ne ott menjen be a viz, tehát kell vmilyen csatlakozás a szigetelésen át is. Vagy én értek félre vmit :)?
Én kirakattam a leendő szigetelésen kívülre a gázórát és a csövet is, igaz nem kellett csak kb 3 m-t. Szerelő megoldotta egy ismerős gázos segítségével a dolgot, így mondhatjuk, hogy "hivatalos" volt a dolog. Az egész olyan 2 óra volt és egy 20-ast fizettem érte.
Sziasztok! Én kicsit visszatérnék az tüzeléstől az eredeti témához: Mindenütt csak azt olvasom, h mit rakjak a falra és milyen vastagon, s a gyártók honlapján is csak lábazati, attika vagy ablak részletrajzokat lehet találni. De mi van egy előtetővel, vagy egy kültéri lámpával? azt hogyan kellen felrakni egy hőszigetelet falra? Előre erősitsek L vasakat, ami túllogva a szigetelésen rácsavarozhatom ezeket? Vagy utólag furjam át a drágán csináltatott szigetelésem (nekem ez kicsit húzosnak tűnik, h jól meglehetne csinálni...vizzárás, vakolat roncsolás stb...)? A kivül futó gázvezetékről nem is beszélve (nálink utólagos szigetelésról van szó). Hivjak egy gázszerelőt aki kitoldja nekem anyival, h beférjen alá a szigetelés? Mert amennyire emlékeszem anno azért kellet kivül vezteni, s nem a falban, hogy ha esetleg szivárgás van, vagy javitani kell, ne a falat kellejen végig kibontani. S ezek a meggondolások ugyanugy igazak akkro is ha most leszigetelem...
Még mindíg nem érek rá sajna hosszan böngészni, gyosba nem találtam. Az említett adatok Milley Vilmos-Völgyes István: Központi fűtés (4. átdolgozott kiadás 1. kötet)-ből vettem.Azért ebből, mert ott volt a polcon, és emlékeztem, rá, hogy abban szerepel több adat több tüzelőanyagról is: Tüzelőanyagok égésének elméleti légszükséglete: fa.................4.2 tőzeg............4,1 barnaszén darabos..6,3 kőszén..........7,7-8,6 koksz...............8,4 Ha ennyi levegőt juttatunk a tűztérbe, akkor a gázok keveredése miatt kevésnek bizonyulhat. Ezért kell megnövelni a légfelesleg tényezővel: fatüzelés...........1,7-2 tőzegtüz...........1,5-2 barnaszéntüz....1,5-2 koksz.......1,5-1,6 gáztüz..........1,2-1,4 olajtüz...........1,2-1,3 Figyelem! A túl sok levegő káros lehet. Ugyanis hűti az égési folyamatot, ezzel rontva az égés hatékonyságát.
"a kemenyben mar nem lesz semmi utanegetes, mert az egeshez homerseklet is kell, nem csak levego."
Ez az "utánégetés" nem a kéményben történik. A tűz az aluról kapott levegőből szinte teljesen kiégeti az oxigént, viszont a keletkezett füstgáz még bőven tartalmazhat éghető gázt, viszont ott nincs már elég oxigén. Profik ezért szoktak a tűztérbe egy másodlagos levegőbevezetést is csinálni, így az előbb említett éghető gáz ott kap extra levegő utánpótlást (a láng oldalán ill. közvetlenül felette), ahol még megfelelő a hőmérséklet az égéshez. Többek között ezzel a trükkel jelentősen megnövekedhet a kályha hatásfoka. (sokan nem tudják, hogy már a régi parasztkemencéknél is megvalósult ez a hatásfok növelő "utánégetés")
"azert nem igaz, mert a kemenyen kimeno fustben meg egy csomo oxigen van sajnos. tehat egy csomo levegot csak felmelegitesz, es aztan kidobod a kemenyen."
A kérdésem költői volt. Azért, mert egyetértünk: szerintem is valószínűleg sokkal több levegő kell. Egyelőre nem tudom tudományossan megmagyarázni, de hihetetlen számomra, hogy mindössze egy nagyobb nappali térfogatú (90 m3) légmennyiséggel el lehet égetni 10 kg fát. Az, hogy a kimenő füstben van még oxigén az önmagában még nem baj, az nem csak azt jelentheti, hogy tökéletlen az égés, jelentheti azt is, hogy a kályha építője bőven gondoskodott extra levegőről a füstgáz utánégetéséhez.
azert nem igaz, mert a kemenyen kimeno fustben meg egy csomo oxigen van sajnos. tehat egy csomo levegot csak felmelegitesz, es aztan kidobod a kemenyen.
Az, hogy elegendő egy könnyűszerkezetes ház hangszigetelése, az nem azt jelenti, hogy egy nagy tömegű téglafal ne lenne jobb ebből a szempontból.
Példa erre a saját nyaralóm, 2 réteg Betonyp ( jó nehéz, de csak 12-12mm), közte 10 centi kőzetgyapot. Az ablak kétrétegú, rajta jó nehéz spalettákkal.
Namost ez jó aluláteresztő szűrőnek, a tücsökciripelés ütemessége átjön, olyan, mintha valami daráló menne messze, ugyanez a békakoncerttel, csak más frekvencián.
A pincében ( átlósan félig a földben B30+ 10 centis válaszfal szigetelésvédőnek) néma csönd.
"1 kg fa elégetéséhez szükséges ELMÉLETI levegőmenyiség kb.:4,7 m3."
Eszerint ha egy kályhába berakok 10 kg fát, akkor az mindössze (10 x 4,7 x 2 ) 94 köbméter levegőt fog elhasználni, amíg az összes fa elég?
Sokkal többre gondoltam, legalább a tízszeresére. Van valahol olyan hely az interneten, ahol ez le van vezetve tudományosan, vagy mérési eredményként, vagy bármi, amit valamennyire hivatalosnak lehet tekinteni?
A tervezett csupasz fűtéscső-kunkor meg egy picit ráfűt a szekrény mögött, hogy ne legyen nagyon hideg hátul.
Jéé, én is pont így okoskodtam, az egyik szoba északi falán van egy teljes beépített szekrény, benne megy a fűtéscső...
Mondjuk eléggé rondán néztek rám, amikor van a padlófűtés elé beiktatva az ablak alatt egy radiátor, de az volt az okoskodás tárgya, hogy magasabb hőmérsékletű lehet a víz, nomeg az ablak miatti hőérzet-kompenzálás játszik.
Mondjuk a fűtés nincs mélg beüzemelve, szóval a tapasztalat a szekrényben haladó csővel, érdekelne...:}
A kályha típusától elvonatkoztatva álltalánosan igaz, hogy: 1 kg fa elégetéséhez szükséges ELMÉLETI levegőmenyiség kb.:4,7 m3. Ehhez biztosításához szükséges levegőt csak ún. légfelesleggel lehet biztosítani. Ez a LÉGFELESLEG TÉNYEZŐ: fatüzelésnél 1,7-2.
"Ez a kérdés ennyire sajnos nem egyszerű, már a Tömegkályha topikban is felmerült."
Pedig eléggé egyszerű. Minden lakásnak van valamilyen szellőzése, amely biztosítja a benn élők számára a szükséges friss levegőt. Ép ésszel senki nem csinál olyan szellőző rendszert, amely a szükségesnél sokkal több levegőt cserél a lakásban, hiszen ez energiapazarlás, tehát pénzkidobás. Azt hiszem eddig egyetértünk.
Egy kis matek: egy 4 fős családnak óránként kb 100-120 köbméter friss levegőre van szüksége, ez naponta legyen max 3 ezer köbméter. Ennyi levegőt kell felfűteni naponta a kinti átlagos 5 fokról a benti átlagos 22 fokra, tehát a hőmérséklet emelés 17 fok. Egy köbméter levegő egy fokkal történő felmelegítéséhez 0,000335 kilowattóra (0,33 wattóra) hőenergiára van szükség. Tehát a lakásunk levegőcseréje napi (3000x17x0,000335=) 17 kilowattóra hőt, 18 forintos egységáron napi 306 forintot igényel. Persze a napi 3000 köbméter csak mesterséges szellőztetőberendezéssel tartható, olyan lakásoknál, ahol a szellőlány napi szeszélye cseréli a levegőt ott ez az érték akár a kétszerese, szeles napokon akár öt-tízszerese(!) is lehet. És persze ezzel a napi forint is.
Itt jön a lakás közepébe a tömegkályha. Ez a felfűtési időszakban vákuumszivattyúként szívja el a lakás drágán felfűtött 22 fokos levegőjét, mindössze azért, hogy azt a kéményen ki eregesse. A vákuum miatt a lakás összes szellőzőnyílásán dől befelé a hideg kinti levegő. Az lehet, hogy a kályha környékén jó meleg van, de ez nem vigasztalja a többi szobában vacogókat. Tehát a külső levegőbevezetésnek nemcsak anyagi de kényelm(etlenség)i oka is van. Az anyagi veszteség is kiszámolható a fenti számok segítségével: minden köbméter levegő, amit a kályha igényel 0,1 forint energiaveszteség (0,000335 kWh x 17 fok x 18 forint). Már csak azt kellene megtudni (hiteles forrásból, nem szóbeszédből) hogy egy jól megépített kályha hány köbméter levegőt használ 10 kg fa teljes elégetéséhez. (tudtommal állítólag kb ennyi fát eszik naponta egy átlagos tömegkályha)
"A külső levegő bevezetése még olyan előnnyel jár, hogy a kályha a fűtés közben "kiszellőzteti" a házat."
A ház szellőztetését úgy kell megcsinálni, hogy kályha nélkül is megfelelő legyen. Márpedig ha a ház így van megcsinálva, akkor a kályha plusz légszívása nem javít a helyzeten, sőt.
Egyébként az újabb fejlesztésű zárt égésterű kályhák és kandallók közül majdnem mindnek van külső levegő bevezetése, vagy rendelhető ilyen változatuk is.
Ha nem annyi jön be, akkor vákuum keletkezik. :-) Nyisd csak ki az ablakot télen! Kályhában nuku! Mégis kihűl a lakás! Az ablakon nem annyi hideg jön be, ami a kéményen kimegy, hanem amennyire kinyitod az ablakot!!
Ha nem annyi jön be, akkor vákuum keletkezik. :-) Az energiamérleg persze nem nullszaldós, mint ahogy semmilyen szellőztetés nem az. Hőcserélős szellőztetővel lehet csökkenteni az energiaveszteséget. (Itt amortizációs, stb költsége van a technikának.) Ám a szellőztetés nem csak energiáról szól, hanem komfortról is.
- nekem úgy indult a dolog, hogy megbeszéltük a tervezővel, hogy mit hogyan szeretnék
- itt esett arról is szó, hogy a pince ad majd helyet egy csendes vállalkozásnak illetve ott kap helyet ping pong asztal és pár fitneszgép
- most a tervben nincs aljzatszigetelés csak víz ellen illetve a pincefalon is csak víz elleni szigetelés van
- az a szép, hogy a kőművesbrigádnak is elpofáztam, a tervek bemutatása mellet, hogy mit szeretnék de ők se szóltak egy szót se a hőszigetelés hiányosságáról csak néztek és bólogattak
- ha én valakinek lecserélem a kocsijában a motorolajat akkor mindig megemlítem mellé a szűrők cseréjét is, mert úgy kerek a dolog
- ha most nincs ez a fórum akkor simán benyalhatom a szigeteletlen pincét majd nézhetek mint rozi a a moziba
- és akkor az ember legyen megértő meg türelmes
- az utolsó terv a kocsimba van amivel hamarosan megjön a mama és leírom az abban szereplő rétegrendet
Az előbbiekben még azt olvastam, hogy a fenti 10(-15) cm elosztja a terhet (ezért vastagabb, vasalt), és az alsó tényleg csak a szigeteléshez adja a felületet. A cuccot mester fogja csinálni, csak érdekelne hogy múúkodik, így kevésbé tudnak átvágni.
Én nem értelek, bocs! Ha nincs külső levegő bevezetés, akkor a hideg levegőt a lakásba vezeted! Hűtöd a lakást vele. Beengeded a mínusz fokost, a plusz 22 fokost a tűztéren keresztűl kiereszted a kéményen. Ha van a kályhának külső levegő bevezetése, a lakást nem hűti, sőt az égést sem, ha előmelegítve érkezik a tűztérbe. Csak én nem értek valamit, vagy nem tudom elmagyarázni?
Szerintem egyről beszélünk mi, mégpedig hogy nem sok értelme van a külső légbevezetésnek. Az érvelése szerintem értelmetlen. (Ne belülről vegyük a levegőt, hanem kintről mert akkor spórolunk.) Még az ideális esetben is (amikor a hatásfok nem változik) nulszaldós az energiamérleg, mert a levegőt fel kell melegíteni az égés hőmérsékletére, és ezen még a rekuperációs ingyombingyom sem fog változtatni.
Külső légbevezetésnek akkor van értelme, ha valaki fél a füstgázoktól, de annak nem ajánlom a TKt mert ott a kéményt is le szokták zárni (igen, nálunk szabálytalan.)
OFFOFF: Szerintem a füstgázok elleni védekezés legjobb módja ha valaki nagyon paranoiás, hogy vesz 3 különböző érzékelőt. Ha sípol, akkor megkeresi a hiba okát, elhárítja ha lehetséges, és szellőztet.
Aljzatbeton álltalában 5-7 cm körül van. Ez nem tart semmit, csak a burkolatot+bútort. A szigetelést tartó, vagy aljzatbeton a fentieket, valamint adott esetben a válaszfalakat is! Ennek is kellene 8-10 centinek, de síkhálóval vasalva. A válaszfalak alatt szélesítve-kimélyítve! Mondjuk én leírom,szívesen ha így megszólítanak, de csak van egy terv, felelős művez, vagy legalább egy kőműves? Nem kívánom senkinek, hogy spórolás miatt elrontson valamit, ami később sokkal többe kerűl! Aki ennyit nem tud ne kezdjen neki saját kezűleg szerintem. Ha meg van tudni kell nekik is!
A szigetelés aljzatát kell vasalni, mert arra építed a válaszfalakat! Hacsak nem akarsz sávalapokat készíteni a válaszfalak alatt, vagy nem gipszkarton falakat csinálsz.
A hőszigetelés fölé meg kell egy technológiai fólia, a falak mentén felhajtva, különben felúszik a betonban a hőszigetelés.
Ne haragudj, de nem egészen világos a hozzászólásod, nem tudom, hogy ugyanarra gondolunk-e? Én a tömegkályha külső levegő bevezetését, csak ún.:biotűztérnél tudom korrektűl elképzelni. A tömegkályha egyik előnye pont a 2-300 fokkal magasabb hőmérsékletű, ennélfogva tisztább égés. Ezt kár agyoncsapni egy -X c fokos hideg levegővel! Hűti az égési folyamatot, rontja a kályha hatásfokát. Szerintem aki ilyen kályhát akar rakatni, előtte egyeztessen az építővel, hogy ezt tudja-e? (A biotűztérnél a szekunder levegő előmelegítve érkezik a tűztérbe). A másik. "azt a levegőt is felmelegíti a kályha amit kívülről szív be, tehát ilyen módon nem nyersz semmi energiát". Az égéshez levegő kell, (a tökéletes égéshez pedig légfelesleg!).Hogy ezt előmelegített szobahőm-ű, vagy kinti.... Lehet, hogy nem nyer energetikailag, de ellenőrzött, és csak a kályha működéséhez szükséges mennyiségű a hideg levegő bevitel. Harmadrészt: A tömegkályha kb 1 ó-ig ég, 23 ó-ban fűt! Ha a kályha helyiségének ablaka ki van buktatva, 1 ó-ra, nem olyan veszélyes; mintha a nincs a kályhának bio tűztere, külső levegő ellátása, és ablaknyitás hiányában lemérgezi a családot!!!Különösen a légtömörre épített, mesterséges szellőzőre bízott légcserés épületek! De kiváncsian várom ti mit gondoltok róla?
Ez a kérdés ennyire sajnos nem egyszerű, már a Tömegkályha topikban is felmerült. Vedd figyelembe, hogy azt a levegőt is felmelegíti a kályha amit kívülről szív be, tehát ilyen módon nem nyersz semmi energiát. A levegő hőkapacitása nem túl nagy (ezért kell a nagy tömegű fal) ezért az a pár fok különbség a kályha által felhasznált levegőben nem igényel jelentős energiát.
A külső levegő bevezetése még olyan előnnyel jár, hogy a kályha a fűtés közben "kiszellőzteti" a házat. Persze a nyílást a fűtést után érdemes bezárni a kéménnyel együtt. (és nyitni szintén a kéménnyel együtt).
...úgy érzem, a heraklit telibe ragasztása PUR-ral egy elegendően nagy átfedéssel az EPS felületen nem engedi őt külön mozogni az EPS-től.
Ha picit mégis mocorogni akarna, akkor azt még a hálózásnak fel kel tudnia venni, repedés nélkül.
Főleg, ha a heraklitről az ő sajtát acélhálója .... jócskán átfed az EPS üvegszál hálójával is az EPS-en.
Szinte még a mondjuk 3 db menetes szár dübel is "luxus". Inkább csak leesés gátló a legrosszabb esetre...
A HAB hab 0,14 n/mm2 katalógus szerint, nyírásra.
1 méterx1cm ragasztás, akkor 1000*10*0,14=1400 N =~ 140 kg tartó erő
Ha csak a felére számítunk, biztonsági okból akkor is a heraklit 3 szélén körben (ami 2 méter) a csak 1 cm-es ragasztás is ...140 kg és mondjuk 10 cm szélesen ragasztva így...1,5 tonna fölötti erő kell a letépéséhez....én nem félnék így elsőre...
...és még a háló is ott van.
Szóval hamarabb jön le egyben a falról minden, mint csak a heraklit a habról...szerintem...
Ezért kell az 3 menetes szár dübel, hogy a falról ne zuhanhasson le ...ha mégis leválna egyben minden.
Képzelj el egy íves ablakot felette kívül redőnnyel. Ezt takarná kívülről a heraklit lemez ívesen kivágva.Egy síkban lenne a külső hőszigeteléssel a heraklit lemez, tehát lenne rajta üvegszövetháló + 2 réteg glett + szín. Csak attól tartok, mivel nem homogén anyag (bármint eps-heraklit) idővel megmozdulna.
Ez egy íves ablak felett lévő redőny takarója lenne. Az eps szigetelés külső síkjával lenne egy síkban a heraklit, és az üvegszövetháló + glett + színezés lenne még rajta.
Nem lesz rajta acélháló- vakolat...? Ha lesz nem sok esélye van a rozsdásodásnak alatta.
Ha nem lesz akkor pedig egy szokvány műanyag dübelből kell anyát csinálni és azt hajtani a menetes szárra, úgy hogy a dübel szár egy része és a feje legyen az anya.
Gondoltam én is menetes szárra, de aggódok a korrózió miatt... Pl. ahol elvágom, de a sima ganván is jön le róla fél év múlva... aztán csöpög majd a rozsdás lé.... A rozsdamentest meg aranyáron mérik....
Egyébként nagy erőt nem kell képviselnie, csak magát tartsa meg, ill. ha kicsit nedves lesz ne görbüljön el és váljon el.
A heraklitot telibe ragasztanám PUR-ral az EPS-re.
Aztán... Vennék méteres menetes szárakat, mondjuk M8 méretűt.
Befúrnék a betonba (8-10 cm-t) is, mindenen át, 12-es fúróval. A furatba (a beton részen) mondjuk silicon ragasztó és még a kötés előtt bele tolnám a menetes szárat a ragacsba. Kötés után a külső végén nagy alátéttel és M8 anyával húzatnám a betonhoz a heraklithot amennyire lehet/engedi...
Az így létrejövő silicon ragszató "dübel" a betonban cirka 8 mm átmérőn nyíródik kihúzáskor. A kerülete, tehát legalább 25 mm, a hatásos hossza mondjuk 8 cm. A silicon ragasztó érzésre legalább 0,5 N/mm2t tud nyírásra
Akkor 25*80*0,5=1000 N, azaz cirka 100 kg kihúzó erőt bír.
De, ha csak 0,2-0,3-t tud, akkor is 40-60 kg/dübel...
Lenne egy problémám. A következő rétegrendre kellene egy 50*200cm-es Heraklit lemezt felrögzíteni: 12cm beton + 7,5 Heraktekta + 20cm eps és erre jönne a 2,5cm heraklit lemez, de ilyen hosszú tányéros szigetelésrögzítőt nem igazán találok. alakinek esetleg valami ötlete nincs erre? (sőt csavar is csak kb. 200mm hosszúságú van)
ebbol nekem csak az jon le, hogy a szinezetlen glett nem vizallo, szepen szarraazott most, meg a megelozo esoktol, es tonkrement. valamint a halo sem volt valami tartos fajta.
az en hazam nincs duplan halozva, de ovatosan neki tudom a letrat tamasztani es felmenni izzot cserelni a lampaban.
Jégeső nálunk 2 hete volt. Meggy ill. cseresznye méret. Erős széllel jött, kb 45 fokban csapódott a falra. Ebből ki lehet számolni, hogy meddig kellett volna duplán hálózni a szigetelést hogy érjen valami. Messzeszomszédnál az eresz alatt kb fél métertől lefelé a színezetlen, glettelt hálózott falat kilyuggatta.
Egy kérdés azonban felmerült bennem. Nem tudni, hogy vajon a háló alá is kentek-e ragasztót, vagy csak legörgették lehúzták.
Viszont minden színes vakolattal ellátott hőszigetelt ház sérülés nélkül túlélte.
Most jut szembe: NAGYON FONTOS! Számíttasd ki valakivel a tömegkályhád levegőigényét (keresztmetszet) és tervezd bele az aljzatodba (ha máshol nem megy) azt a légcsatornát, amin keresztül a kályhád az égéshez szükséges levegőt kapja A HÁZON KÍVÜLRŐL. Nagyon sokan elkövetik azt a hibát, hogy megépítik a jó vastagon hőszigetelt házukat a drága szuper ablakokkal és hőcserélős szellőzővel, aztán beraknak egy olyan berendezést, amely a család számára valóban szükséges friss levegőn felül további jéghideg levegő-köbméterek ezreit szivattyúzza be a házba, hogy a gazdi azt a levegőt is kénytelen legyen felmelegíteni drága pénzén mielőtt távozna a kéményen át. Ami levegőt a tűz kap, nehogymá azt is felmelegítsd sokpézé, jöjjön kívülről (hőhídmentes alagúton) táplálja a tüzet és távozhat. Nem kevés forint energiamegtakarítás évente.
"Vannak ellenáramú, és harang rendszerű T kályhák. De mindkettőnél a füstgáz lebukik a kályha aljáig. "
Erről jut eszembe: hol van olyan aktív fórum, ahol értelmes, gyakorló tömegkályha építők találhatók? Terveztem egy kisebb (kandallónak álcázható) tömegkályhát és kíváncsi lennék, hogy így megépíthető-e. (két harangos, a tűztér a kettő között van, a hőt termosztátos ventilátorral adja le)
A tűztér az valóban a beton fölött van, de mi a helyzet a leégővel?? Vannak ellenáramú, és harang rendszerű T kályhák. De mindkettőnél a füstgáz lebukik a kályha aljáig.
Tömegkályhánál a tűztér tudtommal minimum 15-20 centivel a padlószint felett van (de van, ahol sokkal több), minimum ennyi hely kell a hamuzónak. Ekkor a tűz 30 centivel van a hőszigetelés felett, ráadásul részben üreges (hamuzó), részben a hőt nagy felületen szétosztó (vasbeton) rétegek vannak közöttük. Persze ennyi réteg felett is lehetséges akkora nagy tüzet rakni, hogy alul az eps kezd meglágyulni :)
Azért én azon is elgondolkodnék, hogy hány fokra melegszik fel a kályha alatt a beton. Biztos hogy kibirja azt az EPS? Tényleg kályhás kell ide, az tudja az ilyesmit.
Akkor a déli oldalra ilyet teszek. Mondjuk 6cm-t (a tervezett 8cm-es sima EPS helyett). A teraszom méretét nem szeretném csökkenteni. A többi falra meg 12cm megy.
Az EPS100-ban a "100" azt jelenti, hogy 100 kilopascal nyomás esetén nyomódik össze 10 százalékot. Tehát egy négyzetméter eps100-asra TÍZ TONNA (100.000 newton) súlyt kell tenni ahhoz, hogy 10 százalékot összenyomódjon. Ha tudod, hogy a kályhád alatti betonlap (amely ugyebár úgy lesz megcsinálva, hogy nem fog eltörni a súly alatt) hány négyzetméteren fogja terhelni az alatta lévő hőszigetelést, akkor azt is tudod, hogy az az ö tonna súly alatt mennyire fog megsüllyedni. Valószínűlg egy-két milliméter sem lesz, de ha ez sok, akkor tegyél alá EPS200-ast. Tehát itt a fő probléma az, hogy mennyire kell megvasalni egy X-szer Y méretű 15 cm vastag betonlemezt, ha a közepére (közepére?) akarunk tenni 5 tonnás valamit.
Ne feledd, hogy maga a beton padló is sok-sok tonna (15 cm kb 315 kg/m2), így már nem is olyan szörnyű súly az a kályha, ráadásul a beton nem törik egyből, egy kis hajlást (megsüllyedést) még elvisel (itt 1-2 milliméterről van szó, tehát nem azt jelenti, hogy a kályhád egy gödör mélyén lesz). Még az is lehet, hogy ha a kályha alá 300-500-as (XPS) lapokat teszel, a töbi helyre meg 100-asokat, akkor nem is kell speciálisan megerősített vasalás a kályha környékére, mert az eltérő alátámasztás miatt közel nulla lesz a beton meghajlása. Egy szakember valószínűleg pontosan ki tudja számolni, hogy milyen vasalásnál/alátámasztásnál menyire lesz "gödörben" a kályhád.
Hat en azert felek egy kicsit, hogyha akkora tomegkalyhat szeretnenk epiteni ami kifuti mind a 140 nm also szintet, mind 70 nm tetoteret, akkor bizony ott lesz suly rendesen...
En most 15 es 20 cm aljzatszigeteles kozott vacilallok, megpedig azert, mert valszoszinuleg eleg lenne a 15 cm is, viszont, en mar tobbet nem akarom felbontani a hazat, hogy megnoveljem ezt, ezert gondolkodom minel nagyobba, ami meg "megeri". Tudom, hogy nem sokat nyerek azzal az 5 centivel, de en meg 50-60 evig szeretnek ebben a hazban elni (lehet hogy sokat varok, ugyais 30 vagyok :)), es ez mar nem modosithato kesobb. Mi a velemenyetek?
A tomegkalyha ala szigetelest, es alatta a retegrendet egy picit nehezen tudom elkepzelni. Ott lesz egy lepcso az aljzatbetonban? Pl a 20 cm szigetelest vasbetonnal helyettesitem a kalyha alatt? Vagy oda akkor csak 10 cm szigetelest tesze, igy 10 cm-vel vastagabb az aljzatbeton?
En kb ezekben a szamokban gondolkodom:
Kavicsfeltoltes: 15 cm
Szerelobeton vasalva: 5 cm (lehet, hogy tul sovany?)
Bitumen lemez 4 mm :)
Lepesallo EPS 20 cm
Aljzatbeton 15 cm vasalva (lehet, hogy tul brutalis?)
A kalyha altt meg akkor a szigeteles vastagsagabol elhagyva az aljzatbeton plusz 10 cm, vagy 20 cm?
Gyorsan hasamra utok: kellen kb 5,7 KW max teljesitmeny a kalyhatol. Mivel ezt en szamoltam, ezert legyen inkabb 8 KW :) Ezt elosztjuk 0.45 KW/nm-tel az 17.7nm csaljunk ismet mondjuk 18-ra. Ha jol tudom 1 nm km teglafal 170 kg korul van igy mar 3 tonnanal tartunk. Es akkor meg van az a sok samott. Szoval szerintem 5 tonna biztos lesz a kalyha...
A beépítettség változásról az OTÉK ezt mondja, arra az esetre, amikor az építési vonallal ütközik... ----- (8) A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat. -----
Az utólagos hőszigetelés és még jó pár más átalakítás sem, azonban manapság nem engedély/bejelentés köteles! az Építési törvény szerint...
Inkább 30% az. Viszont rövidebb dübel is elég hozzá, azzal megint lehet nyerni pár százalékot. Az igazi nyeresége a vékonyabb fal, aminek a helyiségek benapoztatásánál van jelentősége akkor, amikor nem merőlegesen érik a falakat a napsugarak. Természetesen ez főleg télen érdekes és akkor, ha számít a szoláris nyereség.
igen, csak az motoszkál még bennem, hogy ne térjen el nagyon el az ember az Építési Engedélytől. Mert nemgrég volt cikk arról, hogy már centivel meg lézeres cuccal* megy a hatóság ellenőrizni. És mivel a hőszig is növeli a bruttó alapterületet, ami ugye a beépítettséggel és Építménymagasságal van igen szoros összefüggésben, hátszóval hol van az az optimum, ami az átterveztetés/engedélyeztetés költsége vagy a grafitos többletköltsége között van...
Nagyon korrekt válasz! Sitizs, még annyival egészíteném ki, hogy a lábazatot, alapot lehetőleg minél jobban lenyúlóan, és ua a vastagságban szigeteld le! A tömegkályhánál semmi rendkívűli. Csövek a kályha alatt ne fussanak! Aztán: a szerelő beton és az aljzat beton között ki kellene hagyni a hőszigetelést. Ennél nagyobb megerősítést nem kíván a tömegkályha. Ha mégis szeretnél alászigetelni, akár arra is lehet megoldást találni:-))
Nekem holnap fogják az utolsó falfelületre felkenni a vakolatot (kőport). 8 cm ragasztás falra, Tytannal (kb. 2000/flakon, teljes kartonhoz ingyen pisztoly Esztergomban). Laponként 4 dűbel, majd erre + 5 cm EPS-t EPS-re Tytannal, dűbelezés nélkül. Nekem eddig jók a tapasztalataim úgy, hogy a 8 cm-t még ősszel raktam rá, majd beállt a hideg, fagy, stb. Csak most tavasszal tudtam folytatni. Ha majd le fog válni, vagy bármi, szólok :). De azt már kipróbáltam, h két darab EPS-t előtte összeragasztottam. Pár óra elteltével az EPS erő hatására szétszakadt, de nem ott, ahol a ragasztó volt.
tudtok valahol olyan beszerzési helyről, ahol akciós (lehet) a _grafitos_ hőszigetelés? Egy barátnőméket akarom rábeszélni, mert a férje szerint "jó lesz a sima is"...
Igen, en is akarok statikust hivni mindenkeppen. Akkor a feltarast hol vegezzem szerinted? En ugy gondoltam, hogy az alap mellett a kulso falsiknal leasni hogy milyen mely is az alap. Valamint az egyik valaszfal mellett belul? Ebbol kiderul a benti retegrend, es az is, hogy van-e savalap a valaszfal alatt, es ha van, akkor milyen mely?
Azert altalanossagban megkerdezhetem, hogy milyen vastag legyen a szerelobeton (10-20cm)? Es az aljzatbeton (5-15cm)? Olyat lehet-e hogy a szerelobeton vekonyabb, es az aljzatbeton a vastagabb?
Járható lesz, sokkal jobb mint a beton (feltéve, ha nem t..ó gazdaságos padloponnal csinálod, vagy nincs agyonhígítva vízzel). Azért kopásállóságban nem kell csodát várni: nem egy gránit lap:-))
Ha engedélyköteles, akkor a tervben méretezve lettek a rétegek. Ha nem, akkor látatlanban ilyenekről ne kérdezz senkit! Aki mer válaszolni ilyen kérdésekre anélkül, hogy látta volna: na azokra semmiképp ne hallgass! Csinálj egy feltárást és hívj egy statikust, tőle kérj a látottak alapján szóbeli, vagy írásbeli információt. Ha van, akkor a FeMű-vel is konzultálhatsz, végtére is ő vállalja a felelősséget az aláírásával.
Jol van, akkor lebontom azt a maradek 6 meter valaszfalat, azon mar nem mulik, akkor legalabb meg lehet csinalni mindent rendesen. Tehat maradna akkor a kulsa tartofalakbol egy kicsit tobb mint egy U alak, es a haz kozepen atmeno fofal. Ekkor mar biztonsaggal leashatok ugy 50 centit?
Irnal a retegrendhez vastagsagokat is? A lepasallobol kb 15-20 cm-t szeretnek letenni
Valamint lenne egy brutal nehez (5-10 tonna) tomegkalyha valahol kozepen. Az ala mennyi beton kell? es ez hogy valtoztatja a szigetelest es a retegrendet azon a reszzen?
Egyebkent most adtal egy kis plusz munkat... Igy le kell bontanom a kemenyt is...
Hogya a valaszfal alatt is van savalap akkor maradhat?
Kicsit OFF -kérdés a hozzáértőkhöz: padlopon-nal kiegyenlített betonfelület mennyire lesz járható és kopásálló? Műhelypadló betonját akarom kisimítani de nem nagyon akarok műgyantázni. Köszi ha válaszol valaki.
45 fokkal elforgatva gondoltam felrakni olyan 2 m magasságig, az úgy gondolom, elég lenne.
Ha ősszel volt utoljára hálózás, glettelés, akkor ha most folytatom, kell azzal valamit csinálni vagy mehet rá egyből a következő réteg (kicsit meg fogom csiszolni mindenképp)? Egyelőre csak le lesz simítva szépen, és megy rá egy-két réteg alapozó, attól függően, hogy fed.
Létrát 2 hálórétegre sem támasztanék... amikor ilyet csináltam, akkor legalább 1 m2 osb lap is volt a támasztás helyén, nem hagyott nyomot 1 réteg hálón sem.
Nekem nem nagyok a felületek, nem kerül olyan eget verően sokba, csak most kellene még eldöntenem, mielőtt felviszem az utolsó glettréteget.
Arra azért gondolj, hogy ha marad válaszfalad, akkor ha kiszeded mellőlük a régi aljzatot legalább 30cm mélyen, akkor mi fogja azokat tartani? Csak egy tizenvalahány cm széles feltöltés szerintem erre nem alkalmas. Ha meg netán 6 centis válaszfalaid is vannak...
Ha már feltártad a rétegrendedet kb. méretekkel, akkor légy szíves tegyél be róla egy képet. Ennek ismeretében tudok majd pontosabban ajánlani megoldást.
Addig látatlanban szerintem ez a helyes: - válaszfalak eltávolítása - aljzat eltávolítása vigyázva a tartó falak alatti vízszigetelés épségére - tömörítés - tömörített kavics vagy zúzalék feltöltés - szerelőbeton készítése (akár lehet befúrt-betüskézett vassakkal a lábazatba, a válaszfalak alá mindenképp vashálós megerősítés, de lehet az egész felület is hálózott) - bitumenes vastaglemez szigeteléssel vagy PVC fóliával víz, pára, radonzár (a széleken felhajtva és összekötve a meglévő tartófalak alatti szigeteléssel) - válaszfalak építése - ha szükséges technológiai szigetelés - lépésálló hőszigetelés (benne esetleg gépészeti csövek) - ha szükséges technológiai szigetelés - teherelosztó réteg (pl:eszrichbeton, önterülő esztrich, szárazesztrich, ha kell: vasalva, diletálva, padlófűtéssel, aljzat-kiegyenlítve, vizes helyeken üzemi víz elleni szigeteléssel és sarokszalaggal) - burkolás
Most beszéltem egy soudalos termékmenedzserrel, a korábban felmerült, adatlapon lévő megjegyzéssel kapcsolatban:
"Megjegyzés: A PERIMETER KLEBER csupán egy ragasztási segítség a szigetelőlemezek rögzítéséhez. A ragasztás végső kötőereje a vakolat kavicsai és szemcséi (stb) préselési nyomásának függvénye. A felhordást követő 14 napon belül vakolni kell."
Megerősített abban, hogy ez valami rossz fordítás lehet, teljesen alkalmas arra, hogy eps-t eps-hez ragasszunk a homlokzaton.
Korábban kérdeztem, de akkor nem reagált rá senki, hátha most:
Szerintetek van értelme a homlokzat alsó felét duplán hálózni, annak reményében, hogy ellenállóbb lesz a mostanában gyakori erős széllel kísért jégverésben? vagy akkor már inkább a cserepek miatt aggódjak...?
Én mindkettőt használtam, szerintem a soudal jobb volt. A titannal 2x is benne maradt a flakonban valamennyi anyag, szerintem kisebb a nyomás benne, vagy ilyesmi. Viszont a titan az olcsóbb volt vagy 1 ezressel (kiskerárban), de kezelésben egyébként nagyjából azonos volt mindkettő, egyikkel sem estek le lapok...
Arra gondoltam, hogy nem dörzsölt, nincsenek benne nagyobb szemcsék. Szóval műgyanta/szilikon alapú 1,5mm-es nem dörzsölt, Terranova vagy Baumit vakolat lesz a befutó. Akkor a színskála fog dönteni. A hétvégén rendeltünk 2-2 színmintát, mindegyiket rákenem egy EPS lapra ha megjönnek.
A simító vakolat az más:-)) Azt belső (külső) alapvakolat simító rétegeként alkalmazzák. Erre glettel a festő, majd festi, kívül pedig erre kerül a nemesvakolat. Erre gondoltál szerintem te is:-) Nemesvakolat struktúrában is különbözhet: gördülő szemcsés, homogén kapart hatású, hengerelt... Ez és a színe ízlés szerint. Létezhet belőlük zsákos vagy vödrös. A zsákos cement-mész kötőanyagú, vakolt falra való. A hőszigetelt ház homlokzatára vödröset(műgyanta/szilikon bázisú) célszerű vásárolni, jobb a tapadása, rugalmasabb=>tartósabb lesz rajta. A Baumittal, Terranovával dolgoztam, jók.
"ínnyemána... a 25. oldal a linkelt segédletben..."
Igazad van, elnézést. Mentségemül szolgáljon, hogy az anyagot megnyitottam az Adobe Reader-ben, a keresőjébe beírtam, a következő szavakat: "pára", "nedvességtartalom", "izoterma" és mindegyikre azt írta ki, hogy a szó nem szerepel a dokumentumban. Ebből megállapítottam, hogy a táblázatot máshonnan szedted, ezért kérdeztem rá.
"100%-ig biztos vagy abban, hogy a megoldásod legalább annyira megbízható lesz több évtizeden át, mint a szokásos rétegrend!?"
Az elejétől fogva folyamatosan arról volt szó, hogy szeretettel várom a felvetésem esetleges hibáira rámutató véleményeket (amit egyesek megpróbálják úgy beállítani, mintha én bárkinek is tanácsoltam volna, hogy ezt így csinálja). Éppen azért, mert egyáltalán nem vagyok biztos a dologban. Az is lehet, hogy egy nyílt gondolkodású és tudásában magabiztos szakember (építész) ki merné mondani, hogy lényegében akár működhetne is a felvetésem, vagy legalább azt, hogy most nem tud szakmai érvet felhozni ellene.
"Ha valaki nagyon zöld a témához és szakember tanácsára kíváncsi, forduljon a gyártóhoz, illetve a megfelelő szakemberhez." Akkor csak én nem olvasom jól a topikot? Ide nem szoktak laikus kérdések elhangzani? "Egyébként meg az a tapasztalatom, hogy sok hivatásos szakember egyszerúen képtelen fejlődni, benne él a munkájában és sajnos sok esetben nem látja a fától az erdőt." Ez részben igaz, valóban megragadtak egy szinten, egyes szakik, és ez főleg kétkezi kőművesekre vonatkozik. Amikor beültek az iskolapadba sem voltak ászok. Azóta elhaladt mellettük az ép.ipar, tanúlni meg azóta sem szerettek meg. De ez sem igaz mindenkire! Vannak fejlődőképes, új tech-ra nyitott szakemberek, és szerintem akik ezt a fórumot olvassák, válaszolgatnak: pontosan ezek közül valók! Ha a hangnemem nem volt korrekt elnézést mindenkitől, de az állításaim lényegét fenntartom. Bár lehet h..ostónak, japofannak....., stb-nek van igaza, akik nem foglalkoznak az ilyen....-el. Sajna én meg szeretem az igazságot mindíg kimondani:-((
Bocsanat, hogy en is beleszolok, de akarhogy figyeltem, okosabb nagyon nem lettem. Nekem is hasonlo problemaval kell szembeneznem, mint Mekk Eleknek:
Adott egy 10x10-es kockahaz, aminek dongolt fold aljzata van a foldszinttol 50-150 cm kiemelessel (a telek lejt). Teto, fodem, majd nehany valaszfal bontas utan, szeretnem az aljzatot is felbontani, leasni, es kialakitani egy megfelelo retegrendet.
Te mit javasolsz? Hogy fogjak hozza? Milyen retegrendet epitsek (20 cm lepesallo Nikecell felhasznalasa mellett)?
A dűbel-re: -Tányér átm majdnem mindegy, az jó. -Az eps-hez nem kell fém beütőszg, jó a műa. is. -A 135 hosszt viszont kevésnek találom! Az 3,5 cm-t 'fog'. Álltalános ökölszabály szerint a 10-hez 180 körüli kéne. Létezik egy gyakorlat is, különösen üreges falazó elemeknél. Meg kell venni a tüzépen/kereskedőnél 2-3 db-ot, és próbát csinálni vele!
Dehogy akarlak én cáfolni! Már bocs, hogy ilyet írok, de leszarom, hogy miként csinálod meg megadnak. Ahogy előttem is írták ez még mindig egy nyilvános fórum, ahol szólásszabadság van, de ettől függetlenül egy embernek illik felelősséget vállalni a tetteiért és szavaiért. Ráadásul szó elszáll, az írás megmarad...
A szerelőbeton (mint azt a neve is sugallja...) arra való, hogy egy megfelelően vízszintes és tiszta, merev réteget adjon a szigetelések és a további felépítmények elkészítéséhez-összeszereléséhez. Ha beírod ezt a szót kedvenc keresődbe, elég sok találatot hoz, biztosan találsz elég magyarázatot létezésének okáról. Amúgy szerelőbeton nélkül is lehet sávalapos házat építeni, de nem szokás, mint ahogy ajtót és ablakot is szoktak építeni egy házra, pedig az sem kötelező.
Valahogy fordítva működőnek érzem a gondolkodásodat: Te azt állítottad, hogy az általad ajánlott rétegrend jó! Nem nekem kell cáfolnom, és általad "hitelesnek" vélt adatokkal igazolnom a hibáit, hanem Neked kell a rendszeredről bizonyítanod, hogy az megfelelő. Ajánlom Neked az ÉMI Nonprofit Kft.-t, ahol a rétegrended a jegyzőkönyvezett méréseken be tudja bizonyítani létjogosultságát. Ha ez sikerül, akkor lehet ajánlani másoknak felhasználásra. Elnézésedet, de addig én a gányolás kategóriában tartom számon...
Te is folyamatosan kéred a termékek megfelelőségét, én ismételten ezt kérem tőled, légy szíves válaszolj rá: 100%-ig biztos vagy abban, hogy a megoldásod legalább annyira megbízható lesz több évtizeden át, mint a szokásos rétegrend!?
Szeretem az emberek különbözőségét, ezért szeretem olvasgatni a Te hozzászólásaidat is, ezért nem foglak lehülyézni. Ha valamivel nem értek egyet a rengetegből, engedd meg, hogy jelezzem, bár már rájöttem, hogy tévedhetetlen vagy. :)
Ezen ötleted témájában amúgy ez az utolsó hozzászólásom, remélem megérted.
Szerintem meg pont azért van ez a topik, hogy minden vélemény megjelenhessen! Ha valaki nagyon zöld a témához és szakember tanácsára kíváncsi, forduljon a gyártóhoz, illetve a megfelelő szakemberhez. Ez a topik ne legyen a hivatásosok topikja. Egyébként meg az a tapasztalatom, hogy sok hivatásos szakember egyszerúen képtelen fejlődni, benne él a munkájában és sajnos sok esetben nem látja a fától az erdőt. Lehet bárkit bírálni, de azt mindenki tegye korrekt hangnemben.
Én is javasoltam. Azt javasoltam, hogy szakszerűen legyen elkészítve. Én nem ugatok le senkit, csak némi felelősségérzetem van. Ugyanis.: idetéved a jószándékú, hozzá nem értő építkező, felújítani akaró személy. Ez egy fórum, ahol igazából név, és felelősség nélkül bárki tanácsolhat neki=>elvben. Azonban nem szeretném, ha bárki is a hülyeséget, a kókányolást fogadná meg, jószándékúan, hiszékenyen, és ebből csalódás, nameg anyagi kára lenne! Van egy magyar mondás, miszerint: A suszter maradjon a kaptafánál! Ha valaki nem ért valamihez, ne okosítson a témában mást, mert akkor vak vezet világtalant. Ötlete, kérdése lehet, de ha a hozzáértők elmondják, hogy nem jó, és miért nem, ő pedig csak a teljes képtelenséget erőlteti (pl 800 ft-os tófóliát a 80-as helyett, majd később még az is kiderül, hogy geotextil is kell a pvc-eps lágyítóvándorlás miatt); szóval ezek erőltetése, ismétlése inkább rögeszme kategóriája, és nem az előremutató ötleté.
Furák ezek a topikok, itt valaki felvázol egy megoldást, ami lehet, hogy jó, lehet, hogy nem, de legrosszabb esetben penészedik a sarok (nem fog). Erre leugatják. Az építkezős fórumon kéménnyel kapcsolatban javasoltam, hogy mindenképpen forduljon szakemberhez, mert a kémény nem játék, sok család meghalt a rossz kémény miatt. Ott engem ugattak le (a kérdező is), hogy micsoda baromság, nyugodtan dugdossa a csöveket ahogy akarja, (nehogy má valaki megmondja, hogy kell csinálni) nem lesz gond...
"Az előbbi tabella D(dryvit) oszlopa alapján a 100% RH esetén 2,3% a nedvesség, ami így 23% hőszigetelés romlás..."
A "minden 1% nedvesség 10% romlás"-t szerintem nem úgy kell értelmezni, hogy 10 százalék nedvességtartalom esetén az eps hőszigetelése nulla (rosszabb a tömör réz tömbnél), hanem úgy, hogy az első százalék víz levesz tizet, marad 90 százalék hőszigetelés, a második százalék víz levesz a 90 százalék 10 százalékát, tehát marad 81 százalék hőszigetelés, és így tovább, tehát az a 10 százalék mindig a maradék 10 százaléka. Tehát valahogy így: 1% víz - 90% hatásfok 2% víz - 81% hatásfok 3% víz - 81% hatásfok 4% víz - 72,9% hatásfok 5% víz - 65,6% hatásfok 6% víz - 59% hatásfok 7% víz - 53,1% hatásfok 8% víz - 47,8% hatásfok 9% víz - 43% hatásfok 10% víz - 38,7% hatásfok (remélem jól számoltam)
Tehát a táblázatban szereplő 2,2% víztartalom a hőszigetelő hatásfokát kb pont 20 százalékkal rontja. Ha azt szeretném, hogy egy 20 százalékkal lerontott hőszigetelő pont annyira szigeteljen, mint az eredeti 100%, ahhoz nekem 25 százalékkal kell vastagabbat alkalmazni. Magyarul: a 125 százalék nyolcvan százaléka a száz százalék (az ÁFÁ-s vállalkozók kapásból értik ezt a fajta matematikát ;) Remélem érthető voltam.
"Már kértük, hogy az ötleteidnek készíts egy topikot, ne a meglévőeket szomorítsd ezzel. Már többször megígértem magamnak, hogy a hülyeségekhez nem szólok hozzá, mert sajnálom a drága és nem végtelen életemet értelmetlen dolgokra elpazarékolni."
Nagyon helyes :) Ha nincs cáfolatod, akkor írd azt, hogy "nem tudom, hogy mire való az alsó beton, de így szokás csinálni", vagy ne írj semmit. Azért vetettem fel ezt a kérdést, mert vagy egyetértő hozzászólásokat vártam, vagy olyanokat, amelyekben valaki szép érthetően levezeti, hogy miért nincs igazam. Ilyen hozzászólás alig volt, viszont úgy látszik, mintha ketten folyamatosan megpróbálnátok levezetni (a témát alig érintve, részben mellébeszéléssel), hogy én milyen hülye vagyok az egészhez, holott ezt itt már mindenki rég tudja. Akkor láttam ilyesmit, amikor egy cég által megfizetett emberek (egész más témakör, másik fórum) megpróbáltak eltávolítani (kiutálni) egy fórumból valakit, aki sorozatosan rámutatott a termékek hibáira. Persze itt nem erről van szó, csak hasonlít a dolog.
Szóval rám ne pazarolj egy betűt sem, csak ha konkrét, érthető adatokkal cáfolsz engem. Akkor viszont lehet közben hülyézni is, ha jól esik :)
"Egyszer már linkeltem direkt NEKED! a nikecell segédletet, de íme újra :-)) http://www.nikecell.hu/letoltes/terv_seg.pdf"
Köszi, de ebben még mindig sehol nem szerepel a "pára" szó :) Viszont ez a táblázatod elég hasznosnak tűnik. A forrását meg-e tudod-e mondani?
Ha jól értelmezem a táblázatot, akkor folyamatosan talajpárának kitett környezetben (max 100% páratatalom) az EPS 100 hőszigetelő képessége max 20 százalékkal lehet rosszabb. Tehát ha olyan helyen alkalmazok EPS100-at, ahova víz folyékony formájában nem juthat, akkor szükségtelen az eps lezárása fóliával vagy bármilyen vízzáró réteggel, mindössze arra kell figyelnem, hogy a tervezettnél 25 százalékkal vastagabb hőszigetelést alkalmazzak. Ellenvélemény?
Elfogyott az energiám a válaszra, úgysincs értelme. Már kértük, hogy az ötleteidnek készíts egy topikot, ne a meglévőeket szomorítsd ezzel. Már többször megígértem magamnak, hogy a hülyeségekhez nem szólok hozzá, mert sajnálom a drága és nem végtelen életemet értelmetlen dolgokra elpazarékolni. Ha még mindig úgy érzed, hogy az ötleted garantáltan 100%-ig hibátlan, és másoknak is felelősséggel tudod ajánlani, akkor írd le. Ha ezt nem tudod-akarod megtenni azt is elfogadom. Én sajnos nem tartom az ötleted 100%-ig hibátlannak, viszont én a tökéletesnél rosszabbat magamnak nem fogadok el, bár biztosan vannak olyanok akiknek kevesebb is elég. Na őket meg sajnálom...
Utoljára leírom, hogy aki tanácsért, szakmai iránymutatásért téved ide: ne higgye azt, hogy jó így, és még spórol is: el vagy varázsolva, nem értesz hozzá fogadd el a szakik véleményét, és ne a rögeszmés marhaságaid ismételgesd. B..d el a saját házad, és ne mást biztass a hülyeségedre. Ezt így nem lehet megcsinálni! A gyakorlatban nem lehet pl azt a kis kék vonalat úgy húzni, hint a te kis buksidba megfogant. Csak beton holker kikézzésre lehet ívesen felhajlítani. Aztán ha közvetlen a szigetelésre megy a bitumenes vastaglemez: a hegesztésekor a tűz-láng megolvasztja, kigyújtja a műanyaghabot... Szóval az egész baromság. Ennyi.
szorpciós izoterma néven futnak a vonatkozó görbék...
Egyszer már linkeltem direkt NEKED! a nikecell segédletet, de íme újra :-)) http://www.nikecell.hu/letoltes/terv_seg.pdf (2009.07.16. Passzívház fórum..)
További kapcsolódó irodalom...hőtechnika http://www.met.bme.hu/Letoltes-2010/ELOADASOK/Energetikai_szamitasok-1.pdf http://www.met.bme.hu/Letoltes-2010/ELOADASOK/Energetikai_szamitasok-2.pdf http://www.met.bme.hu/Letoltes-2010/ELOADASOK/Energetikai_szamitasok-3.pdf
Aktív és passzív házak http://www.met.bme.hu/Letoltes-2010/ELOADASOK/Energetikai_szamitasok-5.pdf
Tudja-e valaki, hogy az EPS-nek hány százalékkal lesz rosszabb a hőszigetelő képessége, ha közel 100%-os páratartalmú környezetben van folyamatosan? Honnan lehet effajta információkhoz jutni?
"Ez meg megfelel??? Az a polifoam szegély megfelelő a talajpára nyomására, a radon lezárására és a lakótérből érkező víz lezárására? Egyáltalán nem!"
A zárt cellás polifoam éppen olyan jól zár, mint pl az XPS, tehát ezzel nem tettem semmiféle engedményt a tömítés minőségének rovására. Különösen azért, mert amikor melléöntöd a betont, a polifoam egy kissé összenyomódik és a rugalmassága által még jobban tömít (mint egy gumidugó).
"Kíváncsi lennék ennek a kivitelezésére, hogy miként fog megsüllyedni a konyha fal mentén, aminek a külső szélén a szekrények miatt több tonna terhelés nyomja, míg a másik felén csak a padlólap. "
Egy négyzetméter 15 centis beton súlya 315 kg, van rajta egy dugig megtömött konyhaszekrény, amelynek egy négyzetméterre eső súlya legyen 100 kg. Szóval a több tonna enyhe túlzás szerintem. 315+200 kg = 515 kg/m2 Ez a súly 15 centi vastag 300-as keménységű XPS-t kb 25 század milliméterrel nyom össze. Ha túloldalon nincs konyhaszekrény (csak a padlólap), akkor ott a terhelés csak 315 kg, ami 15 század milliméter süllyedés. Tehát a padló lejtése az aszimmetrikusan terhelő nehéz konyhaszekrények miatt faltól-falig egy TIZED milliméter lesz (EPS100 hőszigetelő esetén 0,3mm). Szerintem ehhez még nem kell hegymászó felszerelés :) De ha a konyha másik oldalára odateszel egy nagy hűtőszekrényt, akkor kiegyenlítődik a süllyedés és megszűnik a ferde padló szédítő látványa :)
"Miért akarod megspórolni azt a pár centi szerelőbetont? Drága?"
Minden drága, amire talán nincs is szükség, mégis ki akarják fizettetni velünk.
Vazze... Neked a mániád a tökéletes zárás a szigetelésnél (tófólia xps-el és társai), hogy ne legyen "szivacs" hatás. Ez meg megfelel???
Az a polifoam szegély megfelelő a talajpára nyomására, a radon lezárására és a lakótérből érkező víz lezárására? Egyáltalán nem!
Kíváncsi lennék ennek a kivitelezésére, hogy miként fog megsüllyedni a konyha fal mentén, aminek a külső szélén a szekrények miatt több tonna terhelés nyomja, míg a másik felén csak a padlólap. Szerinted miként fog az megsüllyedni? Biztosan nem nyílik meg a szegély?
Miért akarod megspórolni azt a pár centi szerelőbetont? Drága? Nehéz bekötni a lábazatba vasakkal vagy miért?
Szerintem meg kókányolás, a kék-zöld vonalas. Papíron lehet ilyen vonalakat húzogatni, ahogy mondani szokták: ahogy azt Móricka elképzeli. Gyakorlatban megcsinálni nem lehet! Vagy semeddig nem jó, vagy max. ideig-óráig. A beton az azért Kell!! hogy tartsa, rálehessen fektetni. Nem a beton kell, hanem a megfelelő felület, ezt biztosítjuk vele. De már megint úgy érzem ez a süketek párbeszéde: aki nem akarja nem fogja megérteni! És ez ua, mint az aljzatban xps..., tófólia..., és a többi!
Amiről én itten beszélek, az új építésű háznál is megvalósítható. Amiről pedig Te beszélsz (sávalap + alsó betonréteg egybebetonozva), az kizárólag új építés esetén megvalósítható. Ráadásul épp ez az a réteg, amelynek szükségessége kérdéses szerintem és még senki nem tudott olyan ellenérvet mondani, ami elfogadható lett volna. Ha nincs ott az a beton - attól még a falak nem dőlnek el és nem repedeznek - attól még ugyanúgy biztosítani lehet a lakás+épületszerkezet talajpára elleni védelmét Más kézzelfogható ellenérv eddig még nem volt.
"Ez a vasalt lemez a falak alatt kimegy a lábazati fal külső síkjáig,"
Régi épület talajon fekvő padlójának felújításáról van szó. Az alap megvan 30 éve, a betont meg most öntöd. Ha a "vasalt lemez" alatt a hőszigetelés alatti betonréteget érted, akkor az hogyan fog kimenni az alap (remélem ez a "lábazati fal") külső síkjáig? Nem tud kiérni az alap külső síkjáig, az alapon belül fog maradni. Innentől kezdve az összes többit sem értem.
Az en esetemben milyen aljzat retegrendet javasolsz (a 20 cm EPS-t figyelembe veve)? Az uj vizszigetelest egyaltalan nem biztos, hogy ossze tudom kotni a meglevo fal alattival (katranypapir, ha egyaltalan van...). Raadasul ugye a meglevo teherhordo falak ala sem tudom kifolyatni az uj aljzatbetont...
A savalap kulso korbeasasa jarhato ut? Szakaszosan kell, vagy mehet egyszerre? Ez utobbi esetben ugyanis a markolo meg tudja csinalni egyszerre a tobbi foldmunkaval.
Ha a hőszigetelés feletti betonréteg elég merev, akkor a hőszigetelés alatti betonra statikailag nincs szükség szerintem. De igen van.Ez a vasalt lemez a falak alatt kimegy a lábazati fal külső síkjáig, azokat összefogja és azért erre kerül a teljes felületű talajnedvesség (pára) elleni szigetelés.
Ha az alsó+felső betonréteg anyaga egyben van felül, azzal nemcsak munkadíj + idő (alsó beton kiöntése + megkötési ideje) van megtakarítva, de mivel az összes beton a hőszigetelő burkon belülre került, jócskán megnöveltük a hőtároló tömeget is. Szerintem ez egy totál rossz gondolatmenet.Az aljzatbetonnak ne legyen már hőtároló feladata.A nevében is benne van, hogy az aljzatot tartja. A fent is említett vasalt lemezt a széleken hőszigetelni kell, alá pedig a kavicságy fölé mehet a 12-15 cm vastag extrudált polisztirol. És a talajnedvesség elleni szigetelést mire fekteted?
NEM JÓ!! A sarokban nem ér össze, nem folytonos a szigetelés. Ennyi. Nem azért mert így szoktuk, hanem mert ennek így kell lenni, különben a talajpára a saroknál áztatja a falat. Végül is én is írhatnám: "Ha a légcserélőt felújítanánk, a fürdőszobába elég lenne az elszívó ágba egy 32-es pvc cső. Azon is jön a levegő. DE én nem vagyok szakember." Hát annyi legegőt szív a venti, a 32-es csövön, amennyi párát a sarokban felfog.
Hjajj... Teljesen elkedvetlenitetek... En is eppen egy 1962-63-ban eopult "kocka" haz felujitasa elott allok. Mondjuk az en felujitasom eleg nagymerteku:
- Teto le
- Fa fodem le
- Belso valaszfalak bont
- Kert fele eso valaszfal fele bont
- 50 centit melyit a helyes aljzat retegrend es szigeteles kialakitasanak (20 cm EPS)
- Uj resz alatt kicsit folytatodik a pince
- Labazati szigeteles miatt savalap korbeasasa
- Majd falazas
- VB monolit fodem
- Uj teto
- Teto szigeteles
- Homlokzati szigeteles
Kerlek velemenyezzetek. Nagyon elkepzelhetetlen amit szeretnek? Mire kell odafigyelni a legjobban? Milyen veszelyek lehetnek?
Megegy kis adalek: a telek lejt. A magasabb pontjan a jelenlegi aljzatszint a talajszint felett van 50 cm-rel, a melyebb pontjan 150 cm-rel.
Látom még nem újítottál fel kockaházat...és ki mondta ,hogy garantált 80 cm ott az alap...elég sok helyen 50-60 cm csak...és vas helyett nem egy helyen konzerves dobozt látott csak némely háznál...úgyhogy vigyáz amikor ilyen háznál újítasz fel...a lábazat általában 2 sor zsalukőnyi...kiöntött résznél általában kisméretű téglákat dobáltak akkor bele vagy abból készítették egyes helyeken a lábazatot...és nem garantált, hogy a külső vagy a belső oldalon egyenes a beton ..inkább a föld beszakadásokat követi és ott betonrészek állnak ki a síkból...
Régi kockaházaknál sávalapon belül, az alap aljáig kb 1 méter föld van (de inkább több). Ha ebből kiemelek 40 centit, akkor bedőlnek megrepednek a falak? Miért? Hiszen éppen most van kb egyforma szinten a talaj az alap külső és belső felén. Éppenhogy eddig volt belülről kifelé túlnyomás, hiszen a belső talajszint jóval magasabban volt, mint a külső.
Igazad van, erről sem árt beszélni, mert sokan nem tudják (talán még a szakemberek között sem), hogy nem szabad az EPS-nek PVC-vel érintkeznie, mert mindkettő károsodhat (lágyítóvándorlás**). Tehát nem túl bölcs ember az, aki a betonozás előtt PVC fóliát terít a hőszigetelésre.
(** lágyítóvándorlás: A PVC (és néhány más műanyag) alap formájában nem elég hajlékony, ezért úgynevezett lágyító adalékot kevernek bele. Ez az adalék azonban hajlamos szép lassan átszivárogni a vele érintkező EPS-be, miközben a PVC fólia egyre merevebbé, törékenyebbé válik, ami nem tesz jót a fólia víz/pára/radon elleni védelmi képességeinek. Ráadásul az EPS sem lesz jobb a lágyítótól :) Ezért ha mindenáron PVC fóliát akarunk alkalmazni az EPS mellé, akkor valamilyen semleges elválasztó réteget kell közéjük tenni, például polipropilén geotextíliát, de a legegyszerűbb, ha ilyen helyeken egyből polipropilén fóliát alkalmazunk.)
Az új építésű házaknál a szerelő beton a sávalap és a fal között van ..így nem jó...
A rég kockai házaknál többnyire a szerelő beton hiányzik és döngölt salak réteg esetleg kavics van és abba vannak ágyazva a burkolatok... amennyiben van beton a burkolat alatt ott nincs bekötve a sávalapba...azonban egy az egybe nem szabad kiemelni az alatta lévő földet mivel tartó szerepe van ..ha kitermelik a földet akkor a fal megreped...mivel a sávalap belső oldalát nem tartja akkor semmi..részlegesen felújítani meg mókás vállalkozás..
Az ötleted akkor működne ha 4 disznó tartaná a tetőt míg Mekkelek falazgat és felújít :))
"A pince padlóvonala pedig a talajvíz szintje alatt is lehet!"
Talajon fekvő padló hőszigeteléséből hogyan lett pince? Valaki elhordta a talajt a padló alól, amíg vacsoráztam? :)
Én készséggel elhiszem, hogy szükséges az alsó betonréteg a hőszigetelő alatt, ha valaki elmagyarázza nekem az okát. Az, hogy "eztet mink így szokjuk csinálni, mer már nagyapám is így csináta" számomra nem elég erős érv :)
Na összeütöttem egy egyszerű rajzot a padlóhőszigetelés felújítására, ahogy én gondoltam. Látható rajta a kiinduló és a végleges állapot. kék = vízzáró réteg (fólia/kátránypapír/kenhető vízszigetelés) zöld = 1-2 cm vastag zárt cellás rugalmas akármi, pl polifoam csík A többit gondolom nem kell magyarázni.
"Talajpára mindig van, akkor is, ha sok méterre van a talajvíz..." Ahol alacsonyabb a padlóvonal (nem divat mostanában nagyon kiemelni...) pl 30 cm, és a talajvíz felénk 50-60 cm is néha tavasszal, az EGY MÉTER SINCS. A pince padlóvonala pedig a talajvíz szintje alatt is lehet! Nos a víz milyen kárt is tehet: -nedvesedés, penész esztétikátlan de egészségtelen is. -a kötőanyag tönkremenetele, -tégla, ytong falazóanyag tönkremenetele magas víztartalom miatt szétfagyás veszély, -salétromodás miatt a vakolat állandó tönkremenetele. Ezek már SZERKEZETI meghibásodások. Aki kisérletezni akar, és van egy kisérleti lakása, amibe nem lakik senki, és van fölösleges több százezer forintja kidobni az ablakon: próbálja ki nyugodtan. Akinek nincs az a SZAKEMBEREKRE hallgasson! Vagyis 'talajon fekvő padló' esetén: -burkolat -aljzatbeton -technológiai PE!! fólia -EPS hőszigetelés -talajpára elleni szigetelés -szigetelést tartó beton -kavicsterítés( kapillásist megszakítandó) -talajfeltöltés
"itt látható a kavicsréteg és itt a hőszigetelő réteg a betonozás előtt Ezzel a módszerrel akár régi házakat is fel lehetne újítani szerintem" Szerintem is!!!!! A helyes kivitelezési sorrend, ebben az esetben: 1.A meglévő ház lebontása. 2.A régi alap visszabontása. 3.KAVICSRÉTEG. 4.ÚJ LEMEZALAP elkészítése. 5.talajnedvesség, talajpára, vagy mi elleni szigetelés. 6.Hőszigetelés. 7.a ház visszaépítése.
"a ház mellé befolyó eső és hólé a kapilláris hatás miatt fel fog szivárogni a felbetonba"
Nem tudom, hogy mi az a "felbeton". Az eső és a hólé a falon/alapon kívül van, azon át belülre nem kerülhet sehogy, tehát a kavics/hőszigetelés/beton szendvics alulról nedvességet kizárólag (talaj)pára formájában kaphat, folyadékot folyékony formában sehogy sem. Ha lesz egy kis időm, csinálok csomóponti rajzot is.
"A másik fontos amiért bitumenes vastaglemezzel, vagy pvc vastagfóliával tökéletes zárást adó módon szigetelnek, az pedig a radonzárás."
A hőszigetelésre terített fólia nemcsak a beton lecsorgását akadályozza meg, de egyúttal a radonzárást is megoldja. (itt jegyezném meg, hogy NAGYON kevés terven látok oldalirányú radon-kieresztő lyukakat, márpedig egy jól vízszigetelt padló+alap búvárharang alatt összesűrűsödött radongáz előbb-utóbb beszivároghat a lakásba a hajszálrepedéseken, ha nem tud oldalt könnyen eltávozni)
"A Te ötletednél külön mozog a kettő, így valószínűleg szét is fog nyílni..."
Nem távolodik el egymástól, csak a fal mentén a padló megsüllyed lefelé 2-3 millimétert.
Szerintem több probléma is van a "felújításos" módszerednél:
- Ha nem kötöd össze a a fal és a padlózat vízszigetelését, akkor a ház mellé befolyó eső és hólé a kapilláris hatás miatt fel fog szivárogni a felbetonba, valamint a falazatba és annak vakolatába is. Ez egyáltalán nem előnyös... - A másik fontos amiért bitumenes vastaglemezzel, vagy pvc vastagfóliával tökéletes zárást adó módon szigetelnek, az pedig a radonzárás.
Japofan jól mondja, nem lehet ilyen módon keverni a lemez- és sávalapos megoldások különböző szabályos kialakítását, mint ahogy a használható anyagokat sem. A szerelőbetonnak nem hiába az a neve ami, és nem véletlenül vezetik rá sávalapnál a lábazat tetejére, mert így ad elegendő merevséget.
Ha már Wulfin példáját hoztad fel, ha jól emlékszem ő is rakott bitumenes szigetelést a lemezalapra. Neki viszont nem is tud elmozdulni a faltól, mivel az is a lemezalapon van, ez osztja el a terhelést. A Te ötletednél külön mozog a kettő, így valószínűleg szét is fog nyílni...
A kavicsréteg a vízpárát nem szakítja meg (hiszen a kavicsok között szabadon jár a pára), tudtommal csak teherelosztást végez és a földnedvesség felszivárgását (kapilláris hatás) akadályozza.
Segítséget szeretnék kérni, a problémám a következő.Most kezdünk neki a családi házunk hőszigetelésének. A B30-as tégla a falazat kapna egy 14cm-es homlokzati hőszigetelést.A gond a lábazattal van. Az idők folyamán az udvar és a környezet annyira fel lett töltve, hogy az alapszigetelés alig 8-10 cm-rel van az udvar szintje felett.Szeretnék egy kb.50cm-es(ál)lábazatot csinálni,ami a felcsapódó víznek, mech. sérüléseknek jobban ellenáll.(lábazati xps) Hogyan lehetne megoldani a vízszigetelést, hogy a felcsapódó víz ne tudjon felszivárogni a vadi új homlokzati vakolatra és tönkretegye azt?? Szerintem most is ez amortizálta le a homlokzat alsó részeit, fél négyzetméteres darabokban hullott le a vakolat.
Másik kérdésem az, hogy mi lenne az a márka vagy rendszer a hőszigetelő anyagok közül ami még egyszerű embernek is megfizethető és maximálisan jó is?
"A kátránypapír alatt nedves volt a föld, fölötte száraz a homok."
Nagyon helyes. De ennek semmi köze ahhoz, amire Digium célzott, miszerint az általam felvetett rendszer szerinte a talajpára miatt nem alkalmazható. Tehát az a kérdés, hogy ott a talajpára milyen módon okozna kárt.
"Mi lesz a talajvíz, talajpára elleni szigeteléssel? "
Egy ház padlójától a talajvíz minimum méterekre van. A talajpárával kapcsolatban meg megpróbálok válaszolni, ha megmondod, hogy itt mire gondolsz (tehát jelen esetben hol és milyen kárt tud okozni a talajpára).
"Ezzel a módszerrel akár régi házakat is fel lehetne újítani szerintem: meglévő padló feltörés, kis mélyítés, kavicsot bele, rá a hőszigetelő és az új betonpadló."
Mi lesz a talajvíz, talajpára elleni szigeteléssel? Azt hova tennéd és miként kötnéd össze a falban lévővel úgy, hogy a vastagabb és nehezebb betontömeg a szigetelést évek alatt enyhén megsüllyeszti (1-2cm) és ne szakadjon el?
"Egyáltalán nem hagyható el... Már ha új építésű házról beszélünk."
Ha a hőszigetelés feletti betonréteg elég merev, akkor a hőszigetelés alatti betonra statikailag nincs szükség szerintem. A terheléselosztáson kívül más ok meg nem jut eszembe (habár nem vagyok szakember), ami miatt alulra is kellene beton. Ha az alsó+felső betonréteg anyaga egyben van felül, azzal nemcsak munkadíj + idő (alsó beton kiöntése + megkötési ideje) van megtakarítva, de mivel az összes beton a hőszigetelő burkon belülre került, jócskán megnöveltük a hőtároló tömeget is.
Például itt vannak képek az első magyarországi passzívház építéséről, itt is közvetlenül a kavicsrétegre vannak fektetve közvetlenül a speciális eps hőszigetelő lapok és arra jön a beton (arra meg a ház :) Szadai passzívház építése itt látható a kavicsréteg és itt a hőszigetelő réteg a betonozás előtt Ezzel a módszerrel akár régi házakat is fel lehetne újítani szerintem: meglévő padló feltörés, kis mélyítés, kavicsot bele, rá a hőszigetelő és az új betonpadló.
Padlófűtés alá elég 7-8 centi úsztatóréteg. Viszont a vasalt lemez alá (ami nem 8-10 hanem sokkal inkább 12-15 cm vastag), a kavicsréteg fölé 12-15 extrudált polisztirol erősen ajánlott.
Fogj a kezedbe egy darab eps100-ast. Látni fogod, hogy enyhén szólva nem sziklakemény, enyhén lágy anyag. Ha egy ilyen lágy, rugalmas rétegre mindössze 3 centi merev betont teszel, azt a betont talán egyetlen ember is (pl bakancsban rajta ugrálva) szét tudja törni. Egy teletömött ruhásszekrény vagy könyvespolc lába meg talán át is esik rajta :) Ilyen rugalmas felületre szerintem kb 5 centi beton a minimum, de még az is sűrű vasalással (hálóval) megerősítve. Vasalás nélkül meg mondjuk legalább 10 centi. Ha a beton alatti rész EPS100-asnál jóval keményebb lenne (pl valamilyen XPS), akkor TALÁN lehetne valamivel vékonyabb a betonréteg 5 centinél, de akkor is igen jól megvasalva és nem is akármilyen betonból. Persze én nem vagyok szakember.
Az expertnek a m3-e 43200 ft, az xps árát meg a cég oldalán megtalálod. Az xps túl olcsó vagy az expert túl drága szerinted? Nekem is furcsa, mert itt is mindig a fordítottjáról lehet olvasni. Ezért is kérdeztem, mert lehet hogy csak én nem vagyok elég tájékozott. Még egy kérdés bennem motoszkál, mégpedig, hogy a "kisebb" (szigatec, nikecell stb.) cégek termékei minőségben az árukkal arányosan rosszabbak is a nagyobbaknál (austrotherm) vagy sem.
Sokszor olvasom, hogy az expert (4320/10cm/nm) olcsóbb mint az XPS (3300/10cm/nm a szigatechnél). Én eddig nem ezt tapasztaltam, vagy lehet hogy eddig rossz helyen érdeklődtem? Ha tudtok valami jó lelőhelyet légyszi írjátok meg, mert most állok épp vásárlás előtt (szükségem lesz még 15 cm grafitosra is). Válaszotokat előre is köszönöm!
Ha nem számít, hogy szúr mint a fene akkor vehetsz ursa gyapotot ezt most 360-370ft/m2 -ért adják 10centis változatban. Ha nem annyira szúrós változatot választod akkor Knauf ecose azt 380-390ft/m2-ért adják 10 centis változatban. Hány centit szeretnél feltenni?
"A páralecsapódás ellen mit lehet tenni? Szigeteljem le a csöveket?"
Az sokat segít, de hosszabb csövek esetén még így is lehet számítani némi víz megjelenésére. Ami sokszor még a csőben elpárolog, pl a fürdések közötti száraz szünetekben.
"Gravitációs légelzárón Lacivill által is említett zsalus keretet érted?"
Igen. Passzívháznál kevés lenne a tömörsége lezárt állapotban (mondjuk oda nem kell ilyen), de egy mezei családi háznál elég lehet a nemkívánt légáram jelentős csökkentésére.
Na EZ már valami :) Ilyesmit szeretnék látni az expertről (no meg MINDEN hőszigetelő anyagról). Feltételezem, hogy ezek a jegyzőkönyvek nem titkosak, ezért szerintem a gyártók azért nem teszik ki őket büszkén a honlapjukra, mert a mérések eredményei talán nem mindenütt azonosak a reklám-prospektusokban megadott értékekkel ;)
Egyébként ebben az anyagban meglepően jó a 28 napos vízbemerítés eredménye: a 10 centisnél kb 2,1% a vízfelvétel (4.3-as pont). Egy ennyire egyszerű anyagból nemigen néztem volna ki jobbat 5-10 százaléknál. Persze a vízfelvétele nem egy XPS-é, de egy eps30-tól szerintem szép érték.
"Pillanatnyi kételyem sincs, hogy a "talajvíznyomás" kifejezése érthető számos ember számára, nekem speciel nem mond semmit..."
Szerintem: 1: nedvesség: a teljes felület lehet nedves, de folyadék-filmnél vastagabb dolog (pl vízcseppek) csak időszakosan és a felületnek csak egy kis részét fedik. Ilyen helyre még szerintem is jó lehet az expert és rokonai (ha utána a felület könnyen/gyorsan meg tud száradni). 2: összefüggő folyadékréteg: a hőszigetelő felületén vagy annak nagy részén olykor akár percekig is összefüggő víz folyik (pl fehőszakadáskor) Itt még vízNYOMÁSról nem beszélhetünk, de ide én már nem tennék expert-féle anyagot. 3: víznyomás: amikor legalább 5 cm vagy annál magasabb vízoszlop nyomása éri a felületet. Ilyen helyekre maguk a gyártók sem javasolják ezeket az anyagokat.
"Felmerült bennem, hogy a WC-t és fürdőt kiszellőztetem az álmennyezetel leválasztott térbe 1-1 ventilátorral szagelszívás és a pára miatt."
Az álmennyezet nem légmentesen záró réteg, ezért onnan a pára és a büdös egyaránt könnyedén visszajuthat más helyiségekbe. Az ilyesmit nyomban el kell távolítani a házból, persze ha anyagilag belefér, akkor előbb nyerd ki belőle a hőt egy rekuperátorral (nagyon profik még a párát is visszanyerik).
"Ha a fürdőből kiszívom a párát a hidegebb padlástérbe, akkor az ott le fog csapódni?"
Egy nagyon párás levegő számára nemhogy a padlástér, de már az álmennyezet fölötti tér is elég hideg ahhoz, hogy víz csapódjon ki belőle.
"Nem fog a hideg télen bejöbbi a szellőzőcsöveken?"
Léteznek gravitációs légelzárók, motoros légelzárók és létezik az, amikor a lakás szellőztető rendszere folyamatosan egy irányba kényszeríti a levegő áramlását.
Most épülő családi házunknak olyan a kialakítása, hogy a ház egyik felén (nappali, konyha, étkező) látszódó fafödém van nagy belmagassággal, míg a másik felén (a lakórész, hálószobák, fürdő, WC) ugyan ez a nagy belmagasság "el van tűntetve" egy álmennyzettel, amit hőszigetelnék is, hogy ne fűtsem feleslegesen a felső teret.
Felmerült bennem, hogy a WC-t és fürdőt kiszellőztetem az álmennyezetel leválasztott térbe 1-1 ventilátorral szagelszívás és a pára miatt.
Lehet-e/szabad-e/hogyan lehet ezt úgy megcsinálni, hogy a hőszigetelés nagyon ne romoljon le.
Ha ugyanazon térbe torkollik mindkét szellőzőcső, előfordulhat-e, hogy a fürdőbe visszamegy a WC-ből kiszívott szag, ill. fordítva?
Ha a fürdőből kiszívom a párát a hidegebb padlástérbe, akkor az ott le fog csapódni?
Ha szabadba vezetem ki mindkét helységet, annak mik a következményie? Nem fog a hideg télen bejöbbi a szellőzőcsöveken?
Hasonló problémám van a konyhai páraelszívóval is. Azt hogyan kell "civilizált" módon megcsinálni?
Olvastam, de nem kerültem beljebb vele. Pillanatnyi kételyem sincs, hogy a "talajvíznyomás" kifejezése érthető számos ember számára, nekem speciel nem mond semmit...
Szóval én példákra vadászok :-)
Pld. egy ásónyom után feljön a víz. Na, ezt már érti SQL is.
"érdekelne ha van olyan spec eset amikor nem lehet expert-et használni, hanem xps kell."
Itt egy példa, amiből ki lehet következtetni az Expert (és hasonló anyagok) és az XPS közötti különbséget:
"Talajvíznyomásnak kitett helyen az EXPERT és EXPERT DRÉN lemezek nem használhatók. Külső oldali hőszigetelésre ilyenkor az AUSTROTHERM XPS extrudált polisztirol lemezeket kell alkalmazni."
"ménelenne?! >> az engedélyek mellékletei...lásd: ÉME"
Az ÉME egy építőipari műszaki engedély. Nem hinném, hogy ehhez mérési jegyzőkönyvet szoknának csatolni. Például az ÉME okirat mintalapján a "mérés" szó nem is szerepel: http://www.emi.hu/res2/KBiA-II-04-2009.05.19..pdf
"Az Austrotherm Expert esetén pl: ÉAB A 870/1999"
A Google az az emi.hu-nak 971 oldalát ismeri, de ezek közül egyiken sem találja a "870/1999" kifejezést (Google: emi.hu összes oldala). Sőt a "mérési jegyzőkönyv" kifejezés sem szerepel a honlapon sehol.A honlaopon is nézelődtem, de nem találok ilyesmit. Hogyan találok ott bármilyen utalást ilyesmire?
Nem lehet, hogy Te is összekevered az egyszerű megfelelőségi tanúsítványt a mért adatokkal (mérési jegyzőkönyvvel)?
"érdekelne ha van olyan spec eset amikor nem lehet expert-et használni, hanem xps kell."
Még a gyártói (többféle ilyen termék létezik) is azt javasolják, hogy huzamosan vizes helyeken inkább valódi XPS-t kell alkalmazni. Hogy ennek mi lehet az oka, azt sejtheted: tartósan vizes környezetben valószínűleg annyi nedvességet tudna felvenni, ami már érezhetően rontaná a hőszigetelési jóságát. Persze bizonyos helyeken valószínűleg nyugodtan alkalmazhatók, mert ott az alacsonyabb ár bőven kompenzálja a tudásbeli különbséget, de reális ár/teljesítmény összehasonlításra nincs elegendő HITELES MÉRÉSI adat. Tudtommal.
Azt megkérdezhetem, hogy miért XPS kerül a lábazatra? Az Austrothermnek van ez az Expert nevű lábazati szigetelő anyaga, ami olcsóbb és erre a célra ajánlják.
Én azon gondolkozom, hogy ezt rakatom fel, de érdekelne ha van olyan spec eset amikor nem lehet expert-et használni, hanem xps kell.
Állapot: falak, födém, tető áll.
Az ablaknyílásokat belülről XPS szigeteléssel látom el, hogy a homlokzati szigetelés erre takarjon (lsd ábra).
lábazati szigetelés 15 cm Xps. (alatta már van 5 cm XPS a sávalapban, e fölé ültetem). Fektetve (60*120tábla). Az alsó fele a kátrányos vízszigeteléshez fog illeszkedni, de talán megragad, de mivel félig földfeltöltés jön rá biztos, hogy odanyomja. Tehát a táblákat saroktól indítva (túllógatva 15 cm-el), Körbe és középen ragasztva, ragasztóhabarcs használatával. (mi a legolcsóbb, ami jó?). Hol dübelezzem? Lsd rajz?
körbeérek a lábazati szigeteléssel
Mivel nem lehet 100% a sávalap szigetelésre ültetni (kicsit kirbe-gurba, ki-be ugrál a sávalapszigetelés), és mivel lábazati szigetelésre ül a homlokzati szigetelés, aminek vízszintesnek kell lennie, ezért inkább a felső részét állítom be vízszintesre és alul a kis Hézagot (lsd rajz, ez akár 2-3 cm is lehet) később kitömködöm pár cm XPS laposckákkal.
A fal sík viszonylag sima, kevés habarcs van, ami kibuggyant azt leütöm. Mást nem kell a fallal csinálni???
Eltolásokkal (felbe találkozzanak a lapok), sarkaknál kezdve teszem fel a falra az EPS-eket. Körbe és középen ragasztva, ragasztóhabarcs használatával.
A nyílások körül a sarkoknál mindig egész lapból szabok ki, hogy a sarkoknál ne legyen EPS-EPS határ.
Várok 1-2 napot a ragasztó száradásáig utána Dübelezés süllyesztés nélkül (beütve, hogy síkba legyen).
Körbeértem a házon. Ha nagy elmozdulások vannak, vagy különbségek, akkor összecsiszolom. Mindenképpen kell, vagy csak ha különbségek vannak?
2. réteg EPS ragasztása. Ismét eltolásokkal. EPS-EPS habos ragasztóval (Perimeter/Tytan?). Körbe ragasztva a lapot a peremeinél és középen vízszintesen egy csíkot húzva a ragasztóval.
2-3 hónap után, ha lesz pénzem jöhet a glett a háló és a festés.
Köszönöm, ha megszakértitek
Üdv
balázs
Nézd meg a #30221-es hozzászólásomat. Nem azt mondom, hogy a demilec szójás csodahab a megoldás, csak azt, hogy a cég ügyvezetője hozott - igaz külföldi - példát a te problémádhoz hasonló megoldására.
A cucc az üv és a külföldi technikai leírások alapján 3 cm után lég- és párazáró, szóval a penész sem feltétlenül nagy probléma. Nyilvánvaló hátrány, hogy a hab hiába hőszigetel, de csúnya, szóval én azt gondolnám gipszkartonozni kell elé, hogy ne a Nyolcadik utas a halál idegenkeltető termében érezzétek magatokat :-)
És a legfontosabb: mindegy mit mond itt bárki v. bármilyen cég ügyvezetője, építésszel mindíg végeztess számítást, pld a pára probléma miatt!
Értem,a mit mondasz, de sajnos a Purhabot nem tudom elhagyni, mert a sávalaba a szigetelés a majdani lábazati szigeteléshez képest "ökörhugyozásnak" tűnik.
Fel-le és oldalra is kitrér sajnos. Az alap kiásásakor köves talajon nehéz volt a sévalapszigetelést pontosan a késöbbi homlokzat síkjába tenni.
Max annyit tudok tenni, hogy a réseket nem púrhabba töltöm ki, hanem vágok vékony 1-2cm csíkokat és azt tömködöm majd be.
Gépészet? Hát sajnos drága és nem jó de a biztonság miatt az alábbi lesz:
Elősször. Mivel a csatlakozó felület nem vízszintes, nem kell pur hab ha: (máris spóroltunk egy kicsit): Körbeviszed a vízszintet (lézer, slagvíz). Megállapítod a legalacsonyabb pontot. Ahhoz kiméred a tábla magasságát (lábazatra gondolom 60 cm XPS). Kicsapózsinórral kicsapod ezt a magasságot. Ezután mindíg lemérsz, és levágod az első sor alját méretre. Ennek a sornak a teteje adja az összes többi idító szintjét, egyenes, vízszintes lesz. (és ha már megspóroltam egy pár tíz ezrest elárulhatnád milyen, fűtés, gépészet mellett tetted le a voksot:-)) Másodszor: bár lehet ebből vita lesz: én úgy tanúltam az eps táblát körbe kell ragasztóval kenni+3-4 pötty! Mást a fallal nem kell csinálni, de a táblákat egy hosszabb vízmértékkel függőbe kell állítani. Én úgy szoktam csinálni, hogy a sarkon is legyen kötés: a sarki eps-t min annyival túllógatom, mint a vastagsága. Magyarul, 5 cm-nél min 6-8 cm (ahogy a fal függője megkívánja)...Ezután a ház másik oldalának leszigetelése után levágom fűrésszel, fűrészlappal a kilógó darabot. "Ha nagy elmozdulások vannak, vagy különbségek, akkor összecsiszolom. Mindenképpen kell, vagy csak ha különbségek vannak?" Lesznek! Bár ha két rétegben teszed fel, a kissebbeket elhagyhatod, majd a második sor felrakása után, .... Arra vigyázz, hogy sok idő ne teljen el a gletttelésig, mert a nap szétégeti, és csiszolhatod, porolhatod... ami fölösleges meló!
Panel. Télen hideg, nyáron meleg. 3 fázós kisgyerek, 3 izzadó kisgyerek. ...értelemszerűen sok mosott ruha.
Festeni szeretnék, vele együtt csökkenteni a "fázást"/"izzadást". Különböző szerek és anyagok keresése közepette ide tévedtem. Kívül nem tudok szigetelni, mert költséges lenne egy 8 emeletes házat egymagam felállványoztatni, leszigeteltetni. Még akkor is, ha szerezhetnék hozzá valamennyi állami támogatást. Marad a belső szigetelés, amit itt két óra penésztopik olvasása után senki nem ajánl. Pedig a tél miatt nem ártana szigetelnem.
Hogy tovább fokozzam a gondjaimat a szoba 4 falából 1 egészet és úgy 1/4 falat nem fűtünk közösen a szomszéddal, tehát ez a kritikus télen. 20mm-esnél nagyobb szigetelő a radiátor miatt nem rakható fel. De a 20mm-es szigetelő "hungarocell" darab is roppant csúnya lesz, hacsak nem rakom végig az 1/4-es oldalon. Hallani, hogy esetleg Thermoshield vagy Avitop tipusú szigetelő jöhetne szóba a helyhiány miatt.
De azt sem szeretném, ha a penész megjelenne a lakásban. Még a szigetelés mögött sem lenne kívánatos.
Akkor még az kérdés is felmerülhet, hogy a szigetelés mögött elporlad a vasbeton fal? Hát ha valami nem kívánatos, ez biztosan az.
Megoldott már valaki ehhez hasonló aprócskának tűnő gondot?
Előre is Köszi!
Ui: a költözzem el típusú válaszolók görgessenek, lépjenek át az én kis problémámon.
Én felhívtam a céget rögzítőfülekért. Ott kapcsoltak egy ezzel foglalkozót, aki rábeszélt erre. Egy ilyen 150x90-es ablak 70kg, iszonyat nehéz, kinyitva nagyon durván meg kell fogni. A fix ablak még nehezebb, alig tudtam egyedül arrébb vinni, pedig ebben jó vagyok.
Sziasztok!
Mivel már nagyon a szigetelés előtt állok az új ép. Családi házunknál ezért a biztonság kedvéért leírnám a szigetelés lépéseit. Ellenőrzés céljából. Kérlek bennetek szakértsétek meg.
Állapot: falak, födém, tető áll.
Az ablaknyílásokat belülről XPS szigeteléssel látom el, hogy a homlokzati szigetelés erre takarjon (lsd ábra). lábazati szigetelés 15 cm Xps. (alatta már van 5 cm XPS a sávalapban, e fölé ültetem). Fektetve (60*120tábla). Az alsó fele a kátrányos vízszigeteléshez fog illeszkedni, de talán megragad, de mivel félig földfeltöltés jön rá biztos, hogy odanyomja. Tehát a táblákat saroktól indítva (túllógatva 15 cm-el), rakom 7 helyen rakok rá ragasztóhabarcsot (mi a legolcsóbb, ami jó?). Hol dübelezzem? Lsd rajz? körbeérek a lábazati szigeteléssel Mivel nem lehet 100% a sávalap szigetelésre ültetni (kicsit kirbe-gurba, ki-be ugrál a sávalapszigetelés), és mivel lábazati szigetelésre ül a homlokzati szigetelés, aminek vízszintesnek kell lennie, ezért inkább a felső részét állítom be vízszintesre és alul a kis Hézagot (lsd rajz, ez akár 2-3 cm is lehet) kinyomom púrhabbal. (sajnos sok kell) A fal sík viszonylag sima, kevés habarcs van, ami kibuggyant azt leütöm. Mást nem kell a fallal csinálni??? Eltolásokkal (felbe találkozzanak a lapok), sarkaknál kezdve teszem fel a falra az EPS-eket. 7 helyen ragasztva, ragasztóhabarcs használatával. A nyílások körül a sarkoknál mindig egész lapból szabok ki, hogy a sarkoknál ne legyen EPS-EPS határ. Várok 1-2 napot a ragasztó száradásáig utána Dübelezés süllyesztés nélkül (beütve, hogy síkba legyen). Körbeértem a házon. Ha nagy elmozdulások vannak, vagy különbségek, akkor összecsiszolom. Mindenképpen kell, vagy csak ha különbségek vannak? 2. réteg EPS ragasztása. Ismét eltolásokkal. EPS-EPS habos ragasztóval (Perimeter/Tytan?). Körbe ragasztva a lapot a peremeinél és középen vízszintesen egy csíkot húzva a ragasztóval. 2-3 hónap után, ha lesz pénzem jöhet a glett a háló és a festés.
Köszönöm, ha megszakértitek
Üdv
balázs
Az kizárt. Összes tuti nem. Ha 1-1 fugába esik, akkor hurkapálcikát mellé, és szépen tart az is.
Egy komolyabb ablakot sarkoktól 15-20cm-re kell elkezdeni 20 centinként rögzíteni. Hétvégén tettem be otthon 2db premier 88+ ablakot... Nem tudom, milyen zártszelvény van benne, de a tökömről is folyt a víz, mire átfúrtam, kegyetlen volt. Pedig a szerszám jó volt. :) Nekem ebből 1 tanúlság jött le, legözelebb gyárilag fúrva kérem. A sima comfort lineban ehhez képest bádog lehet. :D
ma aszonták az egyik helyen, hogy holnaptól 20-30 % drágulás várható a polisztirol lapoknál, ezért célszerű lenne még ma megvennem őket.
Hallott esetleg erről vki?
grafitosban gondolkodunk a 10 cm 1400 Ft körül van, a 12 cm-s 1700...azt nem tudom még, hogy meglévőre 4 cm elég-e a 10-s v tegyem fel a vastagabbat...
+ ha a vastagabb, akkor ahhoz elmenne-e a 3 rétegű üveg, v ahhoz a fal még "túl vékony"?
Egy turbós benzines sem egyszerű jószág és elkezdtek azok is erősen terjedni a környezetvédelmi okosságok miatt... Pár év múlva lesz azokkal is küszködés.
teljesen off de akkor még nem másztál be szervizbe hogy öreg a dízelem kéne rajta ez az. turbo + kuplung, befecskendező és akkor azt találják mondani ok 1 milla benzinesen egy ilyen kaliberű generál a fele alatt áll meg......... valszeg az életben nem volt idősebb dízelkocsid azé nincs fogalmad róla. (km-ben mondok időset mondjuk egy 4-5-600 000-et futottra ami már be sem indul ha hideg van, és mielőtt oltás lesz a most 2 éves pdtdi octáviám eladtam abban alig volt több mint 180 000 km szted 10-12 éves korában az jó vétel lesz?!)
födém 35 centi (25 centi kőzetgyapot + 10 cm régi üveggyapot a tetején) fal: 0 (!) cm, kőporos vakolat, km tömör tégla :) Padló: 2 szint, sok tonna beton padlófűtés. 1m tetőkinyúlás, déli tájolás.
Holnapra talán lesz 21 fok :) (minden szúnyoghálós ajtó-ablak tárva nyitva egész nap, éjszakára becsukjuk ne hűljön :)
Én is lemondok a klímáról, a nappaliban 25 fok felett még soha nem volt több (4 éve lakom itt, voltak meleg nyarak).
A szigatech-es cuccok 2-3 évre tekinthetnek vissza, nem teljesen vacakok, egy tél után pl nem peregnek le. :-) Azért ha kicsivel többet rászánsz, akkor inkább Revcot vegyél.
"kérdésem az lenne, hogy a Szigatech saját márkás termékei mennyire megbízhatóak?"
Nem értek a vakolatokhoz, ezért kérdeznék valamit: aki ilyen dolgokat kérdez, az milyen jellemzőre gondolhat "minőség" alatt? Hogy van-e valakinek gyakorlati tapasztalata arról, hogy húsz év múlva lepereg-e vagy színtartó-e egy mindössze két éve létező termék? Vagy vannak egyéb fontos minőségi jellemzők is?
Beszélgettem erről egy emberrel, aki eladásra épít családi házakat. Öt centinél több hőszigetelést egyikre sem tesz, azt monda, hogy attól csak a nyeresége csökkenne, mivel eddig még egyetlen megrendelője sem volt hajlandó felárat fizetni a vastagabb hőszigetelésért. Ez van. Nem mi vagyunk az átlag (akik pl idejárunk a hőszigetelős topicba), az emberek többsége még ma is itt tart szellemileg. De még a szakmabeliek is, például nemigen hallottam még olyan vitáról, hogy a hőszigetelést felrakó csapat amiatt vitázott volna a megrendelővel, hogy tegyünk fel vastagabb hőszigetelést. Az ellenkezőjéről már igen: megpróbálták lebeszélni a ház tulajdonosát a 15 centiről, merthogy minek az.
(Aki pedig a benzinesnél magasabb áron vásárol egy öreg dízel autót (öt perccel a sok százezer forintos dízelmotor generál előtt), az meg is érdemli :)
Szeretnék egy kis segítséget kérni! Szeretném beszinezni valamilyen nemes vakolattal a már szigetelt házamat. kérdésem az lenne, hogy a Szigatech saját márkás termékei mennyire megbízhatóak? Mármint a vakolatokra gondolok! Rakott fel már valaki ilyet magának, vagy dolgozott már valaki ilyennel?
Esetleg mit ajánlotok helyette, ami nem arany árban van?
amit drágábban vett és drágábban szervizeltetett............ a többi stimmel de ezzel az autós példával elég nagy öngólt rúgtál sztem. a többivel egyetértek
Itt nem a 15 éve felrakott 5cm-ről volt szó, hanem egy most felrakott 12-15 vagy akár 20cm-ről. Ha egy házat veszel most, nem számít neked értéknövelőnek, ha van rajta mondjuk 10cm hőszigetelés, nekem bizony számítana! És mi van, ha a 15cm-rel szigetelt házadat nem várt ok miatt két év múlva el akarod adni, (pl. kisebbet vagy nagyobbat akarsz venni, más városba költözöl). Ne mondd, hogy nem tudod jobban eladni. Ráadásul ez egyben külső esztétikai felújítást is jelent. A mostanában pangó ingatlanpiacon, lehet, hogy ez azt jelenti, hogy egyáltalán el tudod adni a kecót, mert a tiedet választják egy másikkal szemben ami nincs szigetelve. Hidd el ma már nagyon sokan nézik. Ez pont az az eset, mint amikor azt írja valaki, hogy azért nem vesz dízel autót mert nem megy olyan sokat és nem téríti meg x év alatt az üzemanyag költség különbség a vételár különbséget. Azt viszont már nem számolja hozzá, hogy magasabb áron tudja majd eladni, mint a benzinest.
Egyetertek SQLkerdes hozzaszolasaval. Az eves futesszamla dont. Szerintem ket haz kozott a szigetelesvastagsagon fogott futeskoltseg 10 eves megtakaritasat siman el lehet kerni pluszban. Pl a szigeteletlen 600 ezres futeskts 5 cm-vel 300 ezer, 10-cm-vel 150 ezer. Akkor 1,5 millaval dragabban el lehet adni. De hogy legalabb 1 misivel dragabban az tuti.
Velemeny?
Azert Mekk Elek hozzaszolasara valaszolok, mert en is fogok jovore feltenni 5 cm szigetelest :):):)
Meghozza a vendeghazra, ami igazabol nem is lesz hasznalva, csak van. A merete pedig kb 30 nm.
A megoldás a másik oldalról jön. Aki házat vesz, az - ha van esze - elkéri a téli gázszámlákat z eladótól. Ott jön el az igazság pillanata. Szóval nem a hőszigetelés vastagsága alapján dönt, hanem a gázszámla számjegyeinek száma alapján. De a kettő között szoros koreláció van, szóval nem hiszem, hogy az 5 cm feletti részt nem fizetik ki...
jókat mulatok ezen a megtérülés dolgon, de egy apróságon fennakadt a szemem: szal ha ma a szigetelés árát beteszem a bankba és a kamatból állom a növekvő energiaszámlámat szigetelés helyett, akkor azért 2 dologra fel kell készülnöm : 1., a kapott kamat pár év múlva valószínüleg nem fogja fedezni az árkülönbözetet (de ezt hagyjuk) 2., ha mégis ezt teszem akkor az érvelők figyelmét felhívnám azon apróságra hogy 10 év múlva a ma szép summa kb egy éttermi ebéd árát fogja érni (20 éve 10 milláér egy korrekt budai házat lehetett venni ma egy normális új kocsit, ha nincsenek túl nagy igényeim )
Szerintem nem teljesen jogos osszehasonlitani a 15 eves 5cm szigetelest a mostani kb 30 centi szigetelessel 15 ev mulva. En ugy gondolom, hogy a szigetelessel elerheto maximumhoz ez mar nagyon kozel van. Itt mar inkabb varni kell azoknak a berendezeseknek az arcsokkeneset, amivel teljesen onfentartova teheto a haz.
En nem tudom elkepzelni azt, hogy ha a szigeteletlen hazam eves futese 600 ezer, majd azt leszigetelem 30 cm-rel, igy a mai eves futesszamlam 50 ezer, akkor 15 ev mulva ebbol megint 600 ezer legyen, mert ennyit dragul az energiahordozo ara. Ez szerintem eleg irealis.
Foleg azert is gondolom igy, mert addiga olyan hatasfokuak lesznek a napelemek, hogy csak feldobok parat ami kiszolgalja a rendszert es "ingyen" mukodik minden. Ma egy ilyen napelemes rendszer hasamra utok par ajanlat alapjan 8-10M forint.
Vagy ugy gondoljatok, hogy 15 ev mulva inkabb 6--70 cm szigetelest raknanak fel az emberek? Amivel meg csak megfelezem a 600 ezer forintos futesszamlamat?
"Ha viszont el akarod adni a házad, akkor bizony értéknövelő tényezőnek számít és többet kapsz érte, "
Amíg nem válik tömeges igénnyé a jó vastag hőszigetelés (a héten láttam két házat is, amelyre épp most teszik fel az 5 centit), addig egy új ház adás-vételénél a hőszigeteléssel kapcsolatosan csak egy kérdés merül fel: van vagy nincs. Adásvételnél a vastagság ma még nem tétel, úgyhogy ha valaki azért szigetel jó vastagon, hogy attól majd drágábban fogja eladni a házát, az (az esetek nagy többségében) nagyot téved. Tehát szerintem az első 5 centit el tudod adni, a többi csak ajándékba megy. Sajnos ez van.
Szerintetek egy 15 eves hoszogetelesnek mennyi lesz a hazon az ertek novelo szerepe? Legalabb annyi, mint a toke akkori erteke? Komolyan gondoljatok, hogy egy most 30 eves haznal a rajta levo 5 cm hoszigetelesert (akkori realis megterules szerinti meret) amit 15 eve raktak fel, barmennyivel tobb penzt fizetnel ma, mint ha nem is lenne rajta? Ha meg a megterules elott eladod, akkor meg tobb bukta...
Nem értek egyet. Értéke annak van, amit önmagában el lehet adni. A hőszigetelés "értéke" a ház értékét növeli azzal, hogy képes a ház hűtés/fűtés költségeit csökkenteni.
A hőszigetelés értéke pedig nem más, mint a megtakarítható energia ára visszadiszkontálva a számolás időpontjára.
Ez is egy jó gondolatmenet, csak arra kell figyelni, hogy a házon lévő szigetelésnek is van értéke, azt is figyelembe kell venni az összehasonlításnál. Ja, meg nem az alaptőkét kell csökkenteni, hanem az aktuális összeget, a maradék megy kamatos kamattal tovább.
A döntő kérdés, hogy a hőszigetelés értékét hogyan számoljuk be.
Általában, ha valaki öt éven belül eladásban gondolkodik, akkor sokat nem érdemes a házra költeni, mert az ár emelkedésével szűkül a potenciális vevők köre. (Akinek van pénze, hőszigetelheti maga is vétel után, de akinek nincs elég, az innen kezdve nem lesz vevőm)
>Egy befktetés akkor hoz nullát, ha a befektetett tőke legalább annyi hozamot hoz, mint amennyit a bankban is kapsz rá! -Nem, csak ha az inflációval és az amortizációval nem számolunk.
Egy elképzelt példa:
Az idén mondjuk egymilliós hőszigetelés jövőre már lehet hogy csak egymillió-egyszázból valósítható meg. Tehát jövőre (akkori árakon) lesz egy kb. egymillió ötvenezret (leszámítva az amortizációt) érő hőszigetelésed, plusz ötvenezer fűtésköltség megtakarításod, ami 1,1mFt
Ha a bankban hagyod a pénzt, akkor jövőre lesz egymillió-ötvenezer forintod, ami 1,05mFt
Alapvetően a kamat hosszú távon nem lehet több, mint a GDP-növekedés, ráadásul ezen a kamaton osztozol a bankkal (kamatmarzs), az állammal (kamatadó). A reál, azaz infláció feletti kamat nem szokott tartósan három százalék fölé menni (néha igen, de gyakran negatív is). Mivel az energiahordozók ára szintén az átlag infláció felett emelkedik, ezért jó közelítés a mindenféle jelenértékszámítást, belső megtérülési rátát és egyéb pénzügyi trükköket mellőző egyszerű osztás. Különösen, hogy nem látunk a jövőbe...
Hiába napi értéken számolod az energia árát (nem számolsz rá inflációt), attól még mindig nincs kivonva a tőke kamata az éves megtakarításokból.
Megpróbálom levezetni hasamra ütött számokkal: Hőszigetelés ára: 1 000 000 Ft átlag éves kamat: 5% átlag éves energia ár növekedés: 6% (20%-al magasabb mint az elérhető kamat) éves fűtésköltség 200 000 Ft (szigetelés előtt) éves fűtésköltség 120 000 Ft (szig. után) éves fűtésköltség megtakarítás: 80 000 Ft (mindketten ezt veszitek megtakarításnak)
Megtakarítás az első év végén: 80 000 Ft - 50 000 Ft (befektetett tőke elvesztett kamat része) = 30 000 Ft
Második év: 84 800 Ft (6% energia ár emelés) - 52 500 Ft (1 050 000 Ft 5%-a: kamatos tőke kamata) = 32 300 Ft
Így tovább a következő években...
Attól, hogy az energia árára nem számolsz inflációt, az nem egyenlő azzal, hogy nem számolsz a tőkére sem... Mindketten havi 80 000 Ft első évi megtakarítással számoltatok, így szerintem a megtérülés számítás nem mutat valós értéket. Ha nem költötted volna el hőszigetelésre a pénzed, akkor lenne éves plusz 50 000 Ft-od a kamatából. Ezt a tényt rendszeresen kifelejtik a megtérülés kalkulációknál. Egy befktetés akkor hoz nullát, ha a befektetett tőke legalább annyi hozamot hoz, mint amennyit a bankban is kapsz rá!
A passzívház nem a fal jóságától passzívház, hanem az éves hőenergia igénye nem nagyobb 15 kWh/m2-nél (meg még egy rakás egyéb feltétel miatt). Azért kell minél jobb hőszigetelés egy passzívházra (0,15-öt SZOKÁS javasolni), hogy a fal jó értéke kompenzálja az ajtók/ablakok/stb jóval gyengébb értékeit. DE: ha egy házon még a passzívházaknál szokásosnál is jobb hőszigetelésű ajtót/ablakot/hőhídmentességet alkalmazol és pl a déli irányban hatalmas benapozó ablakfelületed van mondjuk öt rétegű üvegezéssel, akkor talán még azt is megengedheted magadnak, hogy csak 0,3-as jóságú legyen a falad hőszigetelése. Persze egy hatalmas szuperjó hőszigetelésű ablakok és társai sokszor annyiba kerülnek, mint ugyanannyi hő megtakarítása a falra rakott olcsó eps-sel, úgyhogy anyagilag jobban jársz, ha a falra teszel plusz eps-t még kétszáz ezerért és ezzel megspórolsz egy milliót az olcsóbb ablakon/ajtón/rekuperátoron/satöbbin. A kWh/m2/év végeredmény ugyanaz, csak éppen olcsóbban jutottál el a célhoz, ezért jobb inkább a falra költeni.
"Ha a homlokzatképzést nézzük, annak árából meg le kell vonni a színezés költségét,"
Bizony-bizony, ami nem tartozik szorosan a hőszigeteléshez, azt a költséget nehogymá belevegyük a hőszigetelés által megtakarítandó beruházási költségbe. Vakolás, színezés ésatöbbi esztétikai illetve szerkezetmegóvó kiadás egész más lapra tartozik. Ezért is nem értek egyet azzal, hogy a grafikonok alapját követő számításokban a hőszigetelő anyag árán túl négyzetméterenként 3 ezer forint járulékos költséggel számoljunk. A ragasztás + hálózás anyag és munkadíja és kész, ez szerintem jóval kevesebb négyzetméterenként 3 ezernél (habár nem tudom, hogy pontosan mennyi lehet).
A számítást úgy kellene nézni, hogy mondjuk 1990-ben a xm2-es ház homlokzati szigetelése Y Ft-ba került..
Ezt az Y forintot betettük volna 1990-ben, majd minden évben havi szinten az alaptőkét csökkenteni kell a ház gázfogyasztásában elért csökkenés x a gáz ára tételével.
Ha így számolod, egy kicsit másképp jönne ki a dolog, hiszen a be nem fektetett pénzzel neked többletkiadásod származik, amit ugyanúgy ki kell fizetned....
Arra akartam célozni, hogy arányában az 1m2 hőszigetelő rendszer elkészítése nem emelkedett 25-szeresére, azaz csökkent a befektetett pénz/megtérülési idő, tehát ha ez a tendencia nem változik, a későbbiekben várhatóan tovább fog csökkenni a megtérülés- Ami az elbukott kamatot illeti, abból mindíg le kell vonni az évente megspórolt gáz ára által csökkenő tőke értéket, azaz a tőke exponenciálisan csökken a gázár emelkedése miatt.....
Nekem a tetőre feltett 35 cm hőszigetelés évente kb 600-700m3 gázt spórol......
(Ha csak a hőszigetelés árát nézzük, már behozta az árat, mivel a járulékos költségeket (lapostető vízszigetelése) nem vehetem bele a bekerülésbe, mivel az a régi tető beázása miatt úgy is elkerülhetetlen költség volt)
Ha a homlokzatképzést nézzük, annak árából meg le kell vonni a színezés költségét, hiszen az nem a hőszigetelést, hanem az esztétikai megjelenést fokozza, így pl egy régi homlokzatot ha fe akarsz újítani, a színezés hőszigetelőanyag nélkül is pénzbe kerül....
Mivel az infláció által generált forint-gyengülés és a kamat által hozott nyereség nagyjából kiegyenlíti egymást, szerintem nem hibás számítás ezt napi árakon számolni, akár hosszabb távon is. Ami itt vita tárgyát képezheti, az az energiahordozók RELATÍV (tehát a forint fizetőképességéhez és/vagy az átlagkeresethez mért) jövőbeni drágulásának mértéke. Erre én villany esetén évente átlag 1 százalék emelkedést saccolnék, a gáz árát meg egy szűk baráti kör dönti el, így az bármennyi lehet (ez a drágulás a táblázatomban még nem szerepel).
"De akkor arról is kellene egy táblázatot készíteni, hogy hogyan emelkedett egy 10 cm-es hőszigetelő rendszer ára 1990 óta..."
Ennyire szerintem nem kell megbonyolítani. Csupán arra akartam rávilágítani, hogy az eredeti bejegyzésben (quint #30398) látható grafikon a valóságban azért ENNYIRE nem meredek.
Mindkettőtök táblázatában az a hiba, hogy nincs benne a tőkére és azok kamataira számított kamatveszteség mértéke, ami lényegesen csökkenti a megtakarítás mértékét, így nem valós megtérülési idővel számolnak.
Nem, mert a bank 1990.10.15-én 00:01 perckor az 1 forintból levonta a havi 1500 forintos számlavezetési díjat, így a számlád negatívba fordult, melynek eredményeképpen ma már egy pénzbehajtó cég elől menekülsz, amely öt millió forintot követel rajtad (240 hónap számlavezetési és egyéb trükkös banki költségei, valamint azok kamatos kamatai miatt) :)
Ez a görbe azért jóval reálisabb lenne, ha az éves gázár adatok az akkori átlagfizetéshez lennének korrigálva, mert ha például tíz év alatt az átlagfizetés kétszerese lett és a gázár is kétszerese lett, akkor tulajdonképpen a gáz ára nem emelkedett semmit. (ez csak példa, a valóságban sajnos nem ez történt) Ugyanezt egyszer végigszámoltam az elektromos energia árával és amikor hozzászámoltam az aktuális forint-fizetőérték/átlagfizetés árakat, akkor kiderült, hogy a villany ára nem kétszerese lett tíz év alatt, hanem mindössze kb 10 százalékkal drágult. A grafikonodon az látszik, hogy a gáz ára 18 év alatt a 24-szeresére emelkedett, a forint évenkénti vásárlóértékével súlyozott valóság azért nem lenne ennyire durva.
A grafikon függőleges tengelyén a nettó Ft/kWh van :) Amúgy sem az értékek érdekesek, hanem a trend... Magyarul: úgy számolom a hőszigetelést, hogy most 137 Ft egy köbméter gáz, és ezzel számolva kapok mondjuk 10 éves megtérülést. Aztán 10 év múlva meg azt tapasztalom, hogy nem is 137 frocsi a gáz, hanem 1370 :))))
Csináltam egy táblázatot a <a href="http://www.eh.gov.hu/home/html/index.asp?msid=1&sid=0&lng=1&hkl=530" target="_blank">MEH</a> adataiból, amin látszik a támogatás nélküli lakossági nettó ár. A "rakjak-e 8 centi helyett 15-20 centit" kérdést segít eldönteni :)
Koszi! Igazad van, gondolkodtam a szazalekos arvaltozason is, de az hasonlokepp felrevezeto hosszu tavon. Bar lehet hogy az al kozelebb a valosaghoz. Tiz eves tavon meg talan elmegy ez a model.
Most már nagyon klassz, informatív. Gratulálok! Csak egy megjegyzés: a fix Ft/kWh-ban árváltozás hosszú távon százalékban nullához tartó árváltozást jelent. Még álmodni is szép lenne erről :)
ez még nagyon távoli, de van maradék sóderem és cementem.
A ház négy autónyi garázsából alakítanánk ki egy szobát (nem állandóan lakott, de fűthetőnek és száraznak kell lennie, pl. konditerem lenne itt vagy egy infraszauna a későbbiekben).
A garázs hátsó falánál lenne ez a helyiség, a fal teljesen föld alatt van, csak a felső 20 cm emelkedik ki, bukóablakkal, felette betonfödém, padlófűtés és a földszint.
A falak km tömör tégla, külső vízszigetelés 20 éves technológia (kátránypapír a fal előtt, és előtte védőfal szintén km téglából), egyelőre szárazak a falak, csak egy helyen van vízszivárgás nagyobb esőnél.
a padló döngölt föld, csak talajpára elleni vízszigetelés kellene, mert még a legnagyobb esőnél sem jön fel víz.
jól sejtem hogy mit kellene tenni (rétegrend)?
sóder szerelőbeton vízszigetelés
idáig tudunk most eljutni ugye (pénzkérdés, most fürdőszobát csinálunk, későbbiekben viszont majd továbbmegyünk - addig is száradhat a beton).
kérdések:
1. milyen vastag legyen a sóder? Van 20m3 (!) bauxitkő őrleményem, homokfinomságú, az nem jó alá? 2. a szerelőbeton milyen vastag legyen hogy legalább amíg tovább nem tudunk jutni, autóval rá lehessen állni? (hátsó kerékkel), kb 400kg terhelés két kerékre elosztva - suzuki. 3. a falak alapjának teteje látszik, a hogy végig a teljes fal is. hogyan kössem be ide a vízszigetelést?
30-as falra ment a 20cm grafit, nikecell neowall e, majdnem annyit tud mint az austro, csak fele ár gondolom így olyan 0,15-0,20 lehet a hőátbocsátási tényező a homlokzatihoz mindenképp kell indítóprofil ami ugye 20cm széles, ezt 6X80 csavarral rögzitgetik felfele 50 fm sin ára 50e peseta A rendszer nekem 900 e peseta körül volt a 200m2 homlokzat
A csatornatartó vasakba toldani kellett jócskán, hogy kiálljon a felületből
Kőburkolatot (3-4cm) semmiképp nem lehet erre rakni mert 65kg/m2, csak ha az alap már eleve szélesebb vagy 3-5cm-vel. ( vagy külön tartókonzol kell hozzá, özön pénz, de ez csak alulról tart, oldalírányú feszítés még ekkor sehol)
nálam a déli oldalon 2db 150X150 -es ablak van, de előtte fedett terasz, csak délután 3-4-re süthet be esetleg ott a nap
mindenhol 1m-es tetőkinyúlás, így közvetlen nem ver be a nap sehova,
gépi szellőztetés van, de nem hővisszanyerős(remélem így a párával se lesz gond)
ilyen vastag szigetelésnél, ha mindenhol ennyi van(még az egybeépített garázson is) akkor minden hőhidat "eltakar" szvsz vagy milyen rejtett hőhíd lehet?
a hmw indirekt tároló kazánról felülkezelve, majd napkoli ha lesz cash
a leírtak alapján kellene klíma, de akkor milyet, ugye ablakos az ne nagyon, akkor split? nem elég ha csak a nappalit nyomatom 3-4kw-al?
most csak a csövezést, és az előkészületeket szeretném megtenni, ha nem jön össze a kúthűtéses projekt (falhűtés), akkor legyen mihez nyúlni...
Erről jut eszembe, talán valakit ebben a topicban is érdekel: én is összeütöttem egy wulfinéhoz hasonló izét, csak ez excel táblázat. Saját használatra készült (egy készülő internetes oldalam vázlata), szóval nem valami szép, de eljátszani lehet vele. Ide raktam fel (később majd leveszem): http://hoszivattyu.egylap.hu/hoszig_josag-megterules_grafikon.xls
"nálam a födémbe 25cm, homlokzaton 20 cm grafitos"
A födémre a fal 1,3-1,5-szörösét szokás tenni (persze nem kötelező).
"ez milyen kategóriába esik ( B, A, A+)?"
Ha nincsenek rosszindulatú hőhídjaid és jó hővisszanyerős szellőzőrendszered van, akkor lehet akár A++ is (majdnem passzívház). Ha viszont van egy pár rejtett hőhidad, a szellőzés a szükségesnek többszöröse és a szellőlány aznapi kedve szerint történik, akkor a házad talán nem lesz jobb C kategóriánál, bármilyen jó vastag a szigetelésed és bármilyen csúcsok is az ablakaid.
"Ezekkel a paraméterekkel, kell -e klíma a lakosztályba (0,6-os ablakokkal)?"
A hőszigetelés önmagában nem fűt és nem is hűt, csak jelentősen lelassítja a hő áramlását. Szóval ha a hőmérséklet tartósan meleg lesz odakint, akkor az a meleg előbb-utóbb be fog jutni a házba. Ehhez add hozzá azt, hogy a lakók is fűtenek rendesen (ember, számítógép, TV, satöbbi) és az ablakokon át is dőlnek be a százwattok hősugárzás formájában. Tehát hűteni néha muszáj. Kérdés, hogy a házad és lakói esetében elegendő lesz-e az éjszakai intenzív szellőztetés, vagy valami aktívabb hűtőberendezésre is szükség lesz. De ezt ennyi információból nemigen lehet megmondani.
A grafitos rendszer a homlokzatra mint megoldás engem is érdekelne, főleg a kivitelezés során tapasztaltak és a rendszerár kivitelezéssel együtt. Tudnál erről pár sort írni? Mekkora u értéket jelent a 20 centi a homlokzaton? Köszi előre is.
Ha nincs jól megoldva az árnyékolás és a szellőzés, akkor szinte biztos, hogy kell. Az árnyékolás gondolom triviális...
A szellőzéshez gondold el a következőt: anyucira rájön a főzhetnék, és bekapcsol 2 db 2 kW-os főzőlapot. Ezzel a hőteljesítménnyel egy ilyen szerkezetű 150 nm-es házat is kifűtene -10 fokban is. Nyáron a belső levegőt pokolian fel tudja melegíteni vele, amit kicserélhetsz mondjuk a külső 32 fokos levegővel :) Ilyen esetben is nagyon jó, ha baromi nagy tömegű a szerkezet (fal, födém, padló), mert segít a visszahűtésben. De még jobb, ha a forró levegőt ki tudod cserélni hűvösebbel.
Egyébként valószínűleg eléred az A+ kategóriát, ha a HMV-vel nincs lerontva.
kérdeznék 2 dolgot: nálam a födémbe 25cm, homlokzaton 20 cm grafitos (most teszik fel), padlóba 10cm, lábazaton 12 cm hőszig van, ez milyen kategóriába esik ( B, A, A+)?
Ezekkel a paraméterekkel, kell -e klíma a lakosztályba (0,6-os ablakokkal)?
A megterules oldalon ket grafikon lesz, valtozatlan ar es valtozo ar mellett. A kint levo valtozat csak valtozatlan arral szamol, igy nincs hatasa a valtozasnak. Azota mar implementaltam de meg nem raktam ki uj verziot. Amint osszegyulik par uj feature majd kiteszek egy ujat.
Bocs nem fikázni akarom a munkád, hanem segíteni. Az energia áras rész jól működik? A "Hasznos hőenergia árának várható éves változása"-nál az 1 és az 5 Ft/kwh/év -re is ugyanazt a megtérülést mutatja.
ha viszont a "Szigetelendő felület hőátbocsájtási tényezője"-hez 0.9-et írok, akkor a megtérülési diagram egy kicsit elromlik a 0. év miatt. 0.8-al jól számol. Valami gubi van.
Na megnézték a vizes lábazatot, injektálásra mondtak nettó 440 000 Ft-ot (24 méteres falszakasz). Ez nem kicsit sokkolt. Ha tud valaki a Dunától keletre normális áron dolgozó szakit, kérném, hogy ne fogja vissza magát. Végülis nem tűnik bonyolult dolognak fúrni 500 lyukat és belecsorgatni a spéci oldatot.
köszi szépen
Viszont a tag komplett hülyének nézett, hogy lábazatot akartok szigetelni, de nem volt kedvem vitatkozni.
Koszonom a valaszt, es hogy szerinted is megoldhato.
Most nagyon megnyugodtam.
Egyelore ugy gondolom, hogy nem lesz gond a napi egy begyujtas.
Es azt is koszonom, hogy ugy gondolod a tomegkalyhat ossze lehet kombozni a szelloztetessel. En annyit aggodtam ezen :)
Remelem a tobbiek is igy gondoljak!
Ugye igy gondoljak? :)
Igen a nappaliban van, ami egy legter az etkezovel es a konyhaval, valamint a foldszinten a tobbi helyiseg is innen nyilik. Soot ugy terveztem, hogy a tomegkalyha hatfala pont a furdoszoba falara esne.
Úgy látom más nem válaszol. Egy tömegkályha ellátja megfelelő hőszükséglettel a házikót. Hogy neked kényelmi, egyéb szempontból mi jön be, és mi nem te tudod. De. Azt ugye tudjuk hogy ha drágán vásárolsz tüzifát kalóriája fele-harmada a gáznak, 4-5-öde a villamos áramnak. A tk hatásfoka 90 % körüli, tehát gazdaságos, mint egy korszerű egyéb fűtőberendezés. Ha a nappaliban van a tk, és abból nyílnak a többi helyiségek önmagában is képes LEHET egy önálló házat fűteni. Ha pedig hővisszanyerős szellőztetést kiépítesz, akkor nincs gond az elhelyezéssel kapcs-ban sem, ugyanis ha a szellőztető képes a fűtött nappaliból elszívni, akkor a szellőztető gond nélkül elszállítja az estlegesen szükséges hőt a távoli helyiségekbe. De erre vonatkozóan gépészek biztosan tudnak neked infót! Itt egyébként megjegyezném nem az összes 2-3...kw elszállításáról szól a történet, a kálya sugárzó fűtéssel megoldja a lakás nagyobb részét enélkül is.
Ez sokkal összetettebb kérdés. Az egyes szerkezetek U értéke csak a számítás első lépcsője, és ezek közül a szerkezetek közül csak kettő a fal és a tető. Bele számít többek között az ablak és a padló U értéke is. Ráadásul a megadott szerkezetek U értékei csak az általános felületekre vonatkoznak, amit pontos számításhoz illik korrigálni a hőhidak, nyílások figyelemebe vételével. És ez még csak a számítás első lépcsője. A végeredményre hatással van az épület formája, tüzelőanyag, esetleges klíma ... A múltkor próbából egy most épülő A+ - os (30-as fal + 20 cm hőszig) épület számításán csak annyit változtattam, hogy a gáz fűtés helyett elektromos áramot állítottam be, a besorolás rögtön leesett B -re. A konkrét esetről ezek után nem igazán lehet érdemi véleményt mondani, szerintem egyáltalán nem kizárt az eredmény amit írtál.
"2010. június 17. Közlemény a Zöld Beruházási Rendszer Energiahatékonysági Alprogram (ZBR-EH-09) lezárásával kapcsolatosan
A 2009.12.15-én meghirdetett Zöld Beruházási Rendszer Klímabarát Otthon Energiahatékonysági Alprogramra beérkezett pályázatok támogatási igénye lefedi a jelenleg rendelkezésre álló 2 Mrd Ft-os keretösszeget. Erre való tekintettel a pályázati útmutatóban foglaltak alapján az Alprogram 2010. június 16-án 24 órakor lezárásra kerül."
Az energiahatékonysági pályázat miatt építésszel (építészszel?) megcsináltattam azt az excel táblát, ami kiszámolja, hogy milyen energiahatékonysági kategóriába esik a házam.
Jelenleg a ház homlokzata 38-as falazó + 5 cm EPS. A magastető U értéke 0,45. Erre az építész azt számolta, hogy C kategória
A cél-állapot: homlokzaton 15 centi EPS, a tetőben: szarufa között 15 cm Rockwool, alatta 10 cm. Erre az építész azt mondja, hogy B kategória lesz.
Nem teljesen értem. A fal+15 cm EPS ad mondjuk U=0,2-t (a sztenderd ha jól emléxem U=0,45), a magastető meg ad kevesebb mint U=0,2-t (U=0,25 a sztenderd).
Szóval bár a homlokzatom több mint készer olyan jó mint az elvárás és a magastető is jobb, mégis "csak" B kategóriás lesz a ház.
Ez reális? Gázkazánnal fűtünk, HMV-nek van egy 90 literes tartálya (szintén gázzal készül a melegvíz).
Valahol a szívem mélyen A kategóriát vártam, főleg az erős falak miatt.
én vérbeli pesti kö**ög vagyok, és nem tartom gáznak napi 5 perc rááldozását a fűtésre csak annyira elkényelmesedtünk hogy félelmetes. mindenki meg van halva hogy a légkondiban ülve nézelődik (ezt sok helyen munkának hívják) és nem fog ő erre 5 percet rádobni. mondjuk ezzel sincs bajom csak akkor kussolni kell és nem sírni hogy drága a kényelem.
Na azert annyira nem vagyok elkenyelmesedve. Nem a fovarosban elek, csak kozel hozza :)
A jelenlegi hazban, amit majd at akarok alakitani a nagymam el es cserepkalyhaval tuzel, igy minden nyaron osszecsapdosok 40-50 mazsa fat neki.
Es tenyleg van a fabrikett is. Errol meg is felejtkeztem. Pedig neki is van par kilo belole. Most figyeljetek: Az onkormanyzattol kapta ingyen mert egyedul el es kisnyugdijas!
Az ilyen "vészhelyzetekre" érdemes betárolni 1-2 q fabrikettet. Drágább ugyan mint a fa, ellenben tiszta, nem kell vágni, és gyártótól véve nem olyan durva a felára.
OFF én úgy tudom hogy naponta kell egyszer begyújtani a tömegkályhába, az igazi rossz része nem ez (én fűtöttem fával cserépkályhában, nem olyan veszélyes mint ahogy a lusta városi nép gondolja) de ami kifejezetten kellemetlen, hogy heti 1-2 óra elmegy kint a favágással (vagy ősszel 2-3 nap) és mikor pl beteg vagy és moccanni sem bírsz akkor is ki kell menni fáért ha meleget akarsz. mondjuk én simán bevállalnám ezt ha most építhetnék egy házikót magamnak valszeg gázom sem lenne akkor.......
Engem is nagyon foglalkoztat hogy ez vajon nyug lesz-e vagy csk kis kellemetlenseg, vagy elvezni fogom. Egyelore nem tudom magam belekepzelni a helyzetbe, mert forog az agyam a gepeszeti kialakitas-befektetes-komfort-megterules, satobbi dolgok korul.
Azert gondoltam egyebkent tomegkalyhara, hatha csak 2-3 naponta kell begyujtani egy jol szigetelt hazban. Ez lehetseges? Bar eleg valoszinutlenul hangzik, meg igy kerdeskent is :)
Ezek egy része természetesen igaz! Aki nem akar/szeret tüzelni, ne akarjon semilyen kályhát: vegyen gázkazánt, (vagy pellet...). A pellet tudtommal is drága. A másik része nem igaz. Mivel elmondható álltalánoságban hogy 24 ó-s fűtési periódusok vannak: nem kötelező kiszállni reggel az ágyból, erről a kályha tömege gondoskodik. megvár a begyújtás a reggeli utánnig, vagy estig. A tüzelés nem olyan nagy fáradság, mint a cserépk-nál, ugyanis egyszerre kell betenni az egész adag tüzelőt, felülről meggyújtani, és várni hogy leégjen, közben pedig a tűzben lehet gyönyörködni, vagy a gólokat számolni. A tömegkályhák pedig harang rendszerrel mint mondtam 6-7 kw-ig építhetők(vagy tovább), ezek ha a lakás centrumába elhelyezhetők, akkor több, akár egész lakás fűtésére elegendők, keresek erre is képet:
Ennyi profi szakember mellett is remélhetőleg meghallod szerény véleményemet: - 5 kilowattot levegővel szállítva vagy csak zajosan (levegő+ventilátor zaj), vagy csak bajosan (hatalmas átmérőjű légcsatornákkal) tudsz egyenletesen elosztani egy sok helyiséges (neadjisten tetőtér beépítéses) házban. - a tömegkályha egy helyiség kifűtésére jó, sok helyiségre nem jó. Hacsak nem teszel bele vízkört is, pl padlófűtéssel és keringető szivattyúval, de akkor már talán egyszerűbb egy sima fa/vegyes tüzelésű kazán +hőtároló tartály. - ne feledd, hogy a tömegkályha működtetése emberi munkát és odafigyelést követel magának: ha hűl a tömeg, akkor bizony menni kell és begyújtani (és odafigyelni rá egy darabig, mindegy, hogy meccs van a tvben vagy éppen vasárnap reggeli lustálkodás), különben morogni fog az asszony hogy már megint hűvös van :) - szerintem a tömegkályha nagyon jó dolog, de csak olyanoknak való, akik imádnak a tüzeléssel szöszmötölni és akiket nem zavarja (és családjuk egyetlen tagját sem), hogy a lakás hőmérséklete ingadozó. Én egész gyermekkoromat cserépkályhába tüzeléssel töltöttem (azért persze csináltam mást is ;) ezért számomra a fával fűtés nem romantika, hanem kellemetlen kötelezettség. Egy kandallóban olykor begyújtani hangulati okokból egy dolog, de egész teleken át nap mint nap kötelezően foglalkozni valamivel, ami egyébként tökéletesen automatizálható, az nem az én világom.
Nappali étk-konyha 27, +előszoba 6+közlekedő 10 m2. Ezt fűti sugárzó fűtéssel. Január első hetében lett kész. Az eddigi fűtését (padlófűtést ) még akkor kikapcsoltam azóta sem kellett visszakapcsolni. Építettem bele egy konvekciós járatot is, ami egy csövön keresztül rásegítene a 2 gyerek szobájára. Ez még nincs teljesen kész, (a nyáron vár rám még 3 m), így erről nem tudok tapasztalatot megosztani.
Nem fűtöttem el még 5 mázsát sem (január elejétől fűtök vele). A házam egyébként 30-as kőrös+3 cm eps. A 10-15 kg az egy begyújtásra kb adat. A kis vödörbe kb 8 kg, a nagyobba 13-15 kg fér. Ennyit tettem rá egy begyújtáskor. A tüzelés rendszeressége a kinti hőmérséklet függvénye volt: volt olyan is hogy a hétfő reggeli 8 kg után kedd este következett. Ennyire részletesen azért nem akartam egyetlen hozzászólásban, ez az egyik. A másik azért ne legyenek illúzióink azért a 10-15 kg tüzelő elégetése X Mj, és nem várhatunk tőle 2x leadott fűtő teljesítményt! Sajnos még tömegkályhától sem. :-)) A lényeg amit írni szerettem volna: A kályha tud 2,5 kw-ot. Ehhez KELL fa. Ha enyhébb idő van nem muszáj a max 15-16 kg fát betenni, lehet kevesebbel, és ritkábban is. És valóban fából még a 2000 ft-os mázsánkénti árnál is kb fele a tüzelőanyag bekerülése a gázhoz viszonyítva, a villanyé 4-5 szörös is lehet.
192 * 10 kg fa = 1920 kg/ev, azaz 22 Ft/kg aron szamolva: 42240 Ft a 40 nm kifutese.
Tehat kb 1000 Ft/nm
Nalam 230 nm-re 230 ezer forint. Kicsit draganak erzem. Szuleim hasonlo meretu teljesen szigeteletlen hazaban gazra fizetik kb ennek a duplajat... Es a gaz ara kb duplaja azonos homennyisegre kifejezve mint a faje, es automatikus...
Milyen szinten van szigetelve a hazad?
(Csak hogy ne terjunk le nagyon a forum temajatol :))
Ja és a 2-3 tonnára, meg a kamionra: teljesen rossz megközelítés! Nem a 2 tonnát, hanem a 10 kg tüzifát nézd! Vagyis, ha neked lenne egy kamionod, nem akarnál autót venni, ha az 100 km-ként csak 5 liter benzint fogyasztana. Annyiba kerül a boltot megjárni, mint ha honda civic-el mennél, de belefér 1 doboz is akár egy egész tálca is , de még egy raklap is!
Végre tömegkályha:-)) Ne hagyd magad lebeszélni, Isten őrízz! Elősször is a tömegkályháknak több típusa létezik; bár Magyarországon még a finn/dán verzió az ismertebb. Létezik orosz is (ahol hideg van tudnak fűteni!). A dán kb1,5-2,5 kw. Az orosz rendszerű kályhából ( ún harang rendszerrel) építhető 7-8 kw-os is. Tehát a lakásod fűtése megoldható tk-val. Amit még fontosnak tartok megjegyezni álltalánosságban a tk-val kapcs-ban: -a fűtés méretezésnél felül szokták a gázkazánt/radiátort tervezni. Ugyanis: egy kazán, az ahhoz kapcs-t radiátor óránként 10-20 ? percet működik (termosztáttól vezérelve) de nem folyamatosan! A tk viszont átlag elmondható hogy 24 órás fűtési ciklusokkal működik: tehát kissebb a leadott teljesítmény, de a nap 24 ó-ban, az óra 60 percében 'működik'. (a saját tk-al kb 40 m2-t fűtök, napi 1 begyújtás 10-15 kg fával. A tűz meggyújtásától számított 3 ó múlva forrósodik át az oldala, de 24 ó-ig azaz az előző begyújtás mértékéig langyos az oldala!). A Tk nem csak célszerű, de látványos is. Egyrészt a faelgázosítás elvén működik sokkal jobb hatásfokkal mint a cserépkályha, vagy különösen a kandallók. Másrészt a 200-300 fokkal magasabb égés miatt akkora a tűz és olyan látványos a tűztérben, hogy akinek van az örökre megszereti a tk-t. Előnye még: A levegős vizes rendszerekhez áram is kell! Drága a kiépítése. A tk önmagában tudja ezeket, tárolja a meleget, nem surrog, áramszünet idején sincs gond, mert működik: tovább is van mondjam még?
A jelenleg kalkulalt szigetelessel (aljzat 20cm EPS 150, labazat 15cm XPS, homlokzat 20cm EPS 80, teto 50cm uveggyapot), a max teljesitmenyigeny 5,2 KW, az atlagos teljesitmenyigeny 2.3 KW (a legcsere miatt fellepo 1,3-as veszteseget nem szamolva, valamint mindenhol a biztonsag javara kerekitve).
Egyelore itt tartok.
Legcseret is beleszamolva (1,3-as szorzoval) 42 KWh/nm/ev.
"Milyen KWh/ev erteket kellene elernem szerintetek, amit mar erolkodes nelkul meg tudok oldani a fenti modszerrel?"
Ha nagyon jól hőszigetelsz meg odafigyelsz a hőhidakra, akkor lehet, hogy elég lesz 2-3 kilowatt a teljes ház kifűtéséhez a legnagyobb mínuszokban, átlagos téli időben meg 1-1,5 kW. Ilyen csekély hőigény kielégítésére egy 3 tonnás tömegkályhát használni olyan, mint kamionnal menni a sarki bótba két sörért: lehetséges, de minek :)
Légfűtés: 2-3 kilowattot csak nagyon sok levegővel (sacc: 6-900 m3/h) tehát bazinagy zajjal lehet leszállítani.
Na összeütöttem egy egyszerű rajzot a padlóhőszigetelés felújítására, ahogy én gondoltam. Látható rajta a kiinduló és a végleges állapot.
Erről jut eszembe, talán valakit ebben a topicban is érdekel: én is összeütöttem egy wulfinéhoz hasonló izét, csak ez excel táblázat. Saját használatra készült (egy készülő internetes oldalam vázlata), szóval nem valami szép, de eljátszani lehet vele.
