Hali! A femü kizárólag azért felel, hogy az építési munkák az előírt szabályzatoknak megfelelően készüljön. Tehát egy "csúnyán, nem esztétikusan", de műszakilag megfelelő minőségű és állékonyságú falazatot nem fog újra építtetni a kivitelezővel, legfeljebb naplózhatja, hogy az csúnya. Más a leányzó fekvése, ha a csúnyaság mellett, a kivitelező olyan hibát is vét, ami miatt a fal minősége nem elégíti ki az I.osztályba sorolás feltételeit. E miatt fontos a szerződésben kikötni, hogy a megrendelő kizárólag I.o. munkavégzést fogad el. Ha ez a tétel hiányzik a szerződésből, akkor ilyen esetben kezdődik a vita a megrendelő és a kivitelező között, hogy az elkészült munka besorolható-e valamilyen osztályba, vagy az osztályon kívüli minőség. Ez alapjában kényes téma, mert a pontos meghatározásokat, azaz az osztálybasorolás feltételeit általában egyik fél sem ismeri pontosan. Ergo, amennyiben a femü a kivitelező megbízottja (embere), akkor bukta van, a vita és a kölcsönös bizalmatlanság miatt nem lehet sok jövőt jósolni a megvalósításnak. Ezek miatt szerencsésebb megoldás, ha az építkezést műszaki ellenőr (független) felügyeli. Neki sokkal nagyobb a tapasztalata ilyen ügyekben. A jogköre megengedi, hogy az általa minőségi osztályba sorolt munkarészeket újra készíttesse, akár olyan áron is, hogy az elpazarolt anyagok árát, a felmerülő többletköltségeket a kivitelezőre lőcsöli. Nagyon sok későbbi vitát sőt kivitelezői hibát el lehet kerülni, ha a kivitelező és a megrendelő közti szerződést a műszaki ellenőr segítségével készítik, mert a megrendelő többnyire teljesen laikusként egy dörzsölt kivitelezővel szemben nem tudja az érdekeit maximálisan érvényesíteni.
legjobb tusodomásom szerint kávéhoz a lágy víz ajánlott, ennél jobban érvényesülnek az aromák. ezt a konyhából szerzem, de a meleg vízet engedem.
az íze más, de nem a műgyantát érezni (ez nem kopik...), hanem azért, mert átalakul egyik másik összetevő. talán ízetlenebb, és mintha kicsit sós lenne, de ez utóbbi alig észrevehető. egyébként teljesen mindegy, mert egy-egy nagy esőzés után úgyis zöldes hordalék van a vízben, így mostanában hanyagoljuk a csapvízet, és 90%-ban ásványvízet iszunk.
Köszi a gyors választ. Nekem is ezt a fajta vízlágyítót ajánlották, hasonló kiépítéssel mint amit te leírtál. Akkor ezt a részt ki lehet pipálni, majd amikor találkozom a tervezővel ezeket is elmondom neki. Amit hallottam még: a lágyított víznek - a műgyanta miatt - más az íze, ez így van? Csak pl. a kávé- és teafőzés miatt kérdezem... tényleg, a kávéfőzéshez a vizet a fürdőszobából viszitek?
Nálunk külön hidegvíz ág megy a konyhacsaphoz, hogy ott lágyítatlan vízet kapjunk. ez viszont csak ide kell, a mosogatógéphez már nem.
egyébként a vízlágyítás mehet
-elektromos eszközzel (nem bíztatlak a hatásosságával. lehet, hogy költséghatékony, de hogy ténylegesen mennyit használ, azaz mennyire hatásos, az bizony kérdéses),
-műgyantás vízlágyítóval (ez nem változtat sokat a víz összetételén, ha jól tudom, só lesz a vízkőből). ez nagyon hatásos és szabályozható, hogy a végén mennyire lágy vízet akarsz (nálunk valami 4-es lesz a végén...), egyszer ki kell építeni, és időnként sóval utántölteni (ezzel tisztítja a műgyanta szűrőket). költség egyszeri 100-200e Ft (nekünk valami 140e volt), és működtetéshez só, illetve í műgyanta szűrő tisztításhoz víz. ez nagy vízfogyasztás (4 ember, sok fürdés, mosás, stb) és nagyon kemény víz mellett kéthavonta 25 kg tablettás só (2200 Ft), és valami 2m3 víz. cserébe lágy lesz a víz, nem kell vízlágyító sehova, kevésbé mennek tönkre a gépeid (beleértve a kávéfőzőt is....:-), a csapok, stb.
Sziasztok! Gondolom már lerágott csont amit kérdezek, de nincs az az idő 2 kis lurkó mellett, hogy visszaolvasgassak. A kérdésem az lenne, hogy ha a vályogfalat rabichálózzuk és azt mészhabarccsal bevakoljuk az úgy jó e? Erre a vakolatra jöhet kőpor szinezőként? A választ előre is köszönöm.
Ezen a topicon még új vagyok. Most kezdődött el az első (és reményeim szerint az utolsó) építkezésem, és van néhány olyan kérdésem amelyekre szeretnék választ kapni. Leírom ezeket, aztán ha rossz fórumot fogtam ki akkor kérlek irányítsatok át máshová. Már az építkezés előtt is gyűjtögettem azokat a dolgokat, amik bosszantóak tudnak lenni az együttélés során, és próbálom mindet kiüszöbölni, ezért is kérdeznék egy-smást: - nagyon ritkán találkozom olyan előre gyártott zuhanykabinnal, melyben nem áll meg a víz, nem penészedik, nem látványosan vízkövesedik, stb. Ezért gondoltam azt, hogy egy olyan zuhanyzó részt terveztetek, melynek 3 fala lesz, és egy ajtaja. Egészen tegnapig úgy gondoltam, hogy ezzel semmi gond nem lehet, de felhívták a figyelmemet arra, hogy az ajtó méretéhez válasszam meg a nyílást, és ne fordítva. Azaz nagyon nehéz találni utólag megfelelő méretű ajtót a zuhanyzóhoz. Ez igaz? - szintén a vízkővel kapcsolatos, hogy javasolták vízlágyító beépítését. Ehhez talán két vízkört kell kialakítani, mert az ivóvíz minőségének nem tesz jót a vízlágyítóban levő anyag. Erről is hallanék szívesen tapasztalatokat, buktatókat. - szeretnék minél kevesebb ivóvizet használni olyan helyeken, ahová nem szükséges. A legfontosabb ilyen a WC, de akár szobanövények locsolásához is jobb az esővíz. Arra gondoltam, hogy egy földbe ásott tartályba kellene összegyűjteni az esővizet, és onnan egy szivattyúval kinyerni amíg van benne. Találkozott már valamelyikőtök ilyen megoldással, vagy léteznek már erre megvalósítások? - sajnos a házunk úgy fog megépülni, hogy nem tudok legálisan garázst építeni rá. Kellene valami olyan esztétikailag is elfogadható anyag (a fán kívül) illetve technológia, amivel egy kvázi természetes hatású garázst lehetne varázsolni úgy, hogy az biztonságos, de bármikor elbontható legyen. - a hőszivattyúról már letettem, sajnos annak a kivitelezése és megtérülése elég kiábrándító. Pedig az lett volna az egyik álmom. Elsőre kicsit hosszú lett, bocs.
Meg kell mondjam, nekem erős félelmeim vannak a kőművesmunka - mint olyan - minőségét illetően, mert eddig a legtöbb építkezésen amiket láttam, szinte mindenütt ugyanaz a látvány fogadott: öklömnyi hézagok a téglák között, csámpásan összedobált sorok, félbetört téglákkal kitömködött lyukak, ocsmány módon felhányt malter... Nekem úgy tűnik, jelenleg ez a "standard" falazási minőség, még azt is el tudom képzelni, hogy ha emiatt vissza akarnék bontatni egy falrészt, meglincselnének a "szakik". De ennek tényleg így kell működnie? És ilyen falakat hogy fogadhat el a femü? Hozzáteszem a mi terveink NF téglákat írnak elő, tehát itt - az illesztési pontosság miatt - eleve megkövetelt egyfajta precizitás. Előre félek, mit fognak művelni ezekkel a téglákkal falazás címén a jóemberek. Úgy is mondhatnám, örülnék neki, ha csak egy bankkártya férne be a hézagba, és nem az öklöm.
(Persze az ilyen jellegű félelmeim távolról sem csak a kőművesmunkára vonatkoznak, csak éppen ez leglátványosabb rész egy építkezéseken.)
Ha jól értem, a femü-nek "vétójoga" van, vagyis ha ő nem fogad el egy kivitelezési megoldást, akkor kivitelezői oldalról (és megbízói oldalról) sem lehet vitatni a döntését? A műszaki ellenőrnek is ilyen jogosultsága van, vagy ő csak jelent a megbízó felé, és onnan már a megbízó dönt?
Közművektől (vízmű,gázmű,villany, csatorna) kell kérni, ezekhez a cégekhez elmész avval a nyilatkozattal amit az építési osztályon adtak vagy bemész és kérsz egyet ezt töltik ki neked és ezt kell leadni a tervekkel együtt.
Szerintem a kőművesnek az aki a munka látható oldalát csinálja, az én meglátásom szerint a segédek akik a háttér munkát végzik, nem véletlenül vannak 2 esetleg 3 an egy szakemberre!!!
Ők azok akik a kemény fizikai munkát végzik mert míg a kőműves csak felkeni a maltert és beállítja a téglát addigra a segédeknek oda kell termelni 2m ről ne adj isten 20m ről vagy emeletre!!! Ez mondjuk a vállalkozó dolga, hogy a logisztikát hogy oldja meg :).
Ugyebár a segéd keveri a 40 kg os zsákból a maltert odaszállítja azt berakja a gépbe vizet hoz hozzá szerencsés esetben van hordó 250L es ! a kisebbek nem hasznosak.
Betonozásnál meg aztán végképp míg a kőműves lehúzza a betont a segéd a termelési folyamaton szintúgy végig megy.
Reggel a segéd cipeli be a munkaterületre a szerszámot és délután ő is mossa el, a segéd az aki elsőként kell felkeljen ebédszünet után és később is végez ugye.
Szóval akármi van a segéd folyamatosan kell dolgozzon, hogy a kőművesnek ne kelljen állnia!
Egy a lényeg minden munka más és más van ahol 1 szakemberre fél segéd kell van ahol pedig 4!
Jó emberek aranyat érnek és vigyázni kell rájuk. Ha tisztelettel és becsülettel bánunk egymással mindig jobban megy a munka és végül a vállalkozó és a megrendelő is jobban jön ki az egészből.
A "még soha nem volt panasz a munkára" az egy kamu szöveg ha ilyet hallasz jobb megvállni a szakitól, minthogy a saját egészséged rovására menjen az építkezés.
Ha látom, hogy hibázik az emberem szólok neki egyszerüen kiakadás nélküli felméri, megnézi mi is a gond és orvosolja.
Nincsen olyan szakember aki hibátlanul dolgozik!!!
Az építkezésen mindig keletkeznek hibák és orvosolni kell mind !
Az a baj, hogy a legtöbb iparosnak akkora önérzete van, hogy oda se fog figyelni ha megpróbálod elmagyarázni neki, hogy miért nem jó úgy, ahogy csinálja. Az meg pl különösen derogáló. ha egy esetleg 10-20 évvel fiatalabb építész próbálja meg elmagyarázni a dolgot. Én elég sokat dolgoztam segédmunkásként, ácsként, kőművesként is (hozzáteszem legnehezebb dolgom kőművesként volt, sokkal fárasztóbb, mint segédként), 15 éves koromtól 22 éves koromig minden nyáron. Volt olyan, hogy egész nyáron nagyapám mellett segédkedtem, de volt már pár kőműves, ács, gépész szaki aki sehogy sem akarta megérteni amit mondtam neki, pedig sokszor ki tudtam volna venni a kezéből a szerszámot, is, hogy én megmutassam miről beszélek. Volt egy kőműves, akinek annyira derogált, hogy én 25 évesen, mint tervező utasítottam őt 55 éves létére, hogy a végén kénytelen voltam leégetni a saját emberei előtt, hogy kopjon már le rólam (merthogy egyfolytában próbált engem megszivatni) és annyira sikerült, hogy már másnap nem ő vezette a brigádot, hanem átment egy másik építkezésre.
Ha az egyszer azt mondja az iparos, hogy mindig így szoktuk csinálni, akkor tiszázni kell vele, hogy legyen-e lehetősége még egyszer ilyen helyzetbe kerülnie.
Az olyan tervező aki még nem járt építkezésen elég szép kis idea!
A dolog másik fele meg az amit szinte minden építő szájából hallottam már: Ó, másképp van ez az íróasztal mellett, mint a valóságban!!
Tény: - amikor pl. a kőművesnek fogalma sincs arról, hogy az alu kémény-béléscsövet nem épp ideális dolog a habarccsal összekenni ("minek azt szigetelni, ez turbó kémény")
- amikor az ács kikéri magának, hogy "mit képzel a műszaki ellenőr, ha ácskapcsokat verünk be a gerendába akkor jobban reped a fa!"... érdekes módon a FEMÜ rábólintott, hogy IGAZ! Csak utánna vakarta a fejét amikor a műszaki ellenőr megérdeklődte, hogy szerinte "a 200-as szögek vajon megtartják-e az ellenoldali gerendákat egy alaposabb szélterhelés esetén?"
- amikor a gépész a födémen simán átvezeti a fűtéscsövet és nem érti - sőt megsértődik - ha védőcsővet húzatnak vele rá... etc.
Szóval: az iparos egy furcsa állatfajta. 10-ből legfeljebb 2 ért valójában a szakmájához, a többi technikai hibákat követ el, megsértődik és hangoztatja: 10 (20, 30) éve így csináljuk, még soha nem volt panasz a munkánkra!
A FEMÜ szerződtetése az építtető részéről akkoriban terjedt el, amikor "kalákában" épültek a házak. Manapság erre már nincs lehetőség (mert szinte mindenki után TB-t és adót kell fizetned, aki esetleg segíteni jön), de ha Te szerződtetsz embereket a kivitelezésre, akkor valóban Neked kell FEMÜt is kerítened, hogy felügyelje a T. kivitelezőket.
Generálkivitelező esetében a FEMÜ mindig a kivitelező embere, vagyis a kivitelezés minőségéért Ő felel a építő részéről. Ha Neked - mint építtetőnek - nem elegek az építési naplóban leírtak vagy furcsaságokat fedezel fel a kivitelezésben akkor őt is számonkérheted (mellesleg erősen javasolt a sűrű és részletes fényképezése az építési területnek, mert sokat segíthet!). De ha ez kevés, akkor szerződtethetsz egy műszaki ellenőrt, aki a Te oldaladról ellenőriz és a Te érdekeidet védi.
A történethez persze hozzátartozik, hogy generálkivitelező esetén nem illik/szokás a FEMÜ díját az építtetővel fizettetni!
Mindez csak adminisztráció kérdése. Amennyiben az építési naplóban rögzítve van, netán fotó is készül róla, akkor onnan minden a kivitelező felelőssége.
Ja, és a rokoni segítséget is egyszerűbb volt kordában tartani: mondtam, hogy nekem jó enne az ő elképzelésük, de sajna azt a műszaki vezető nem írja alá... így én nem vesztem össze senkivel, mindenki a FEMÜ-t utálta... :)
Szerintem meg marhára nem jó, ha a FEMÜ a kivitelező embere. Mivel műszaki vezető mindenképpen kell, műszaki ellenőr pedig 2007-től normál családi háznál nemigen (legalábbis a mi környékünkön), jobban jár az ember, ha a FEMÜ-nek fizet egy kicsit többet és az néz néz a körmére a kivitelezőnek. Én eddig azt tapasztaltam, hogy MINDEGYIK iparosom (pedig volt benne évtizedes családi barát is) hajlamos az egyszerűsítésre. Nem feltétlenül rosszindulatból, csak ő úgy szokta meg, úgy könnyebb, meg amúgy sem ő fog benne lakni.... Nos, az én FEMÜ-m egy gyakorlati tapasztalatokkal is bíró statikus/építőmérnök. Az első három konfliktusa után már csak sóhajtottak a mesterek, és inkább megcsinálták úgy, ahogy előírta :)
De ha mondjuk átveszi az állványt és másnap valaki leszereli róla a korlátot de aznap nem megy ki a femü, mert miért menne ki minden nap, akkor utólag hogyan fogja bebizonyítani, hogy az átvételkor biztonságos volt az állvány? Pláne ha valaki maradandó egészségkárosodást szenved, esetleg meghal emiatt, biztos hogy rá fogják kenni!
Ez nem ennyire egyértelmű. Sajnos. A műszaki vezető, csak a műszaki, vagy balesetmegelőzési hiányosságból eredő balesetekért felel, de csak akkor, ha gondatlansága megálllapítható. Tehát, ha naplózza, pl. hogy egy általa balesetveszélyesnek ítélt állvány addíg nem használható, míg azt nem teszik az előírásoknak megfelelővé, de a kivitelező melósa mégis tornamutatványt végez rajta és leesik, akkor a FEMÜ nem vétkes. Laca
