Elérhető a tudomány mai állása szerint ez a cél (persze nem úgy, hogy 20-30 ember forogjon körülöttem, hogy életben tartson)? Hogyan lehetne ezt a célt elérni? Mit kellene csinálni, hogyan élni, hogyan lélegezni, táplálkozni, mozogni stb stb? Régiónkban a várható átlagéletkor nagyon alacsony....
húsz évvel ezelőtt az akkori főnököm cinikusan megjegyezte, hogy az emberei motoros csavarhúzóval dolgoznak. aztán este elmennek a konditerembe.
múltkor láttam egy fényképet. konditerembe mozgólépcső vezetett fel. és egy másik meg le.
bentről nem készült kép. de még azon se csodálkoznék, ha hidraulikus szervó emelő segítene a mozgólépcsőn elfáradt embereknek emelgetni a súlyzót.
az orvostudomány is arra halad, hogy az emberi génállomány satnyább lesz. mert életben tudják tartani azokat, akik a száz évvel ezelőtti viszonyok között meghaltak volna. így viszont szaporodni is tudnak, és örökítik a gyenge géneket.
Hát ha belegondolsz - arra megy ki minden, hogy valamilyen szerkezet, cucc stb csináljon meg mindent az ember helyett - így az ember csak egyre gyengébb lehet. De a cuccaival, szerkezeteivel meg sok mindent kinyír a természetben.
Hát igen, ezt általában tudják az emberek - de ezt se igen használják mondjuk gyógyulás, vagy éppenséggel erőnlét fokozásra. Az ember olyan 100-3000 Hz-es hangot tudhat kiadni a hangszálakkal. Itt ott egypár férfi 100 alatt is. De a sejteknek inkább a 60 alatti jobb lehet. Ezt lehet hanggal is elérni - torok, vagy orrhanggal - tehát nem a hangszálakkal. Ez valahol 15-120 Hz közötti tartomány lehet. Na és sok testrészt is lehet nagyon gyorsan vibráltatni (nagyon pici, kívülről alig észrevehető kilengésekkel), talán 10-25 Hz-ig is. A szemeket például csukva kb 25-35 Hz-es frekin is lehet bemozgatni. Ez már olyan gyors, hogy a színérzékelő receptorok annyira be tudnak mozogni és elektromosan feltöltődni, hogy már látni lehet sötétben ezeket a jeleket - a sárgás fényt. Azért sárgás, mert a látógödörben csak pirosra és zöldre érzékeny receptorok vannak (ennek keveréke a sárgás szín ugyebár) és ott van a legnagyobb sűrűségük (a többi részen már vannak kékre is érzékeny receptorok) - ezért ott töltődnek fel a leghamarébb. Ha ügyes az ember és folytatni tudja (tartani a sebességet), akkor lassan ez a fény eláraszthatja az egész látóteret. Ezt azért nagyon nehéz megcsinálni (persze egyszerű, ha az ember kézzel nyomkodja a szemgolyót) - nekem kb olyan fél év kemény edzés és gyakorlás után sikerült. Ez segített abban is, hogy megtanultam látni is a szem mikromozgásait (tehát nyitott szemekkel is rendkívül gyorsan be tudom remegtetni) - ez is nagyon nehéz úgy néz ki. Ezek sokat segítettek és segítenek abban, hogy már 10 éve nem kell szemcsit hordanom. Az űrhajśoknak példíául azért romlik nagyon gyorsan a látásuk odafent (most már tudnak sokat tenni ellene), mert ezek a mikromozgások a gravitáció hiányában nagyon lelassulnak.
Gondolom elődeink szinte egész nap mozogtak, mentek, menekültek stb. Tehát az izmok is kaptak sok feszülést és ernyedést is. Lehet azzal jelzi a test, hogy na mozogj már, csinálj valamit. Nekem is szokott begörcsölni ez az, mikor keveset mozogtam - ez 2003-tól változott meg, amióta megtanultam egypár vibrációs mozgást (ezek is nyakig elegek az izmok feszüléséhez és ernyedéséhez) - onnantól semmi görcs nem volt. Még a légzést is tudom nagyon gyorsan, úgymond vibrációsan kivitelezni - olyan 5-8 ki/belégzés másodpercenként. Ezek görcsoldóan is hatnak, no meg azt hiszem növelik a sejtek potenciálját is (a magja és fala közti feszültséget) - amitől jobban működhetnek talán.
" invázió idegen bolygókra. Ezek nélkül sehová, semmit nem lehet szerintem. "
Á, van itt hely bőven - a felszín felett, és alatt is. Csak a klausztrofóbiások panaszkodnának odalent, ha bedöglött a 3D-s virtuális valóság projektoruk. :)
" 4. a rákos sejtek "bolond sejtek" egyetlen szerepük az osztódás s további rákos sejteket tudnak csak létrehozni kifele, önmaguk meg elpusztulnak (ezért egy rákos daganat belül halott)."
Érhálózat hogy jön létre számukra? Az velük együtt születik?
"Felmérhetetlen következményei lennének, ha az embereknek több száz évet él(het)nének. Nem beszélve az "örök létről". Legalábbis számomra felmérhetetlen :-)"
Ehhez három dolog kéne még. Fúziós energia, mesterséges intelligencia, invázió idegen bolygókra. Ezek nélkül sehová, semmit nem lehet szerintem.
Újabb genetikusi mellébeszélés! Mániájuk, hogy a már igazolt természeti törvényeket feszegessék, félremagyarázzák. Olyan modern félistennek képzelve magukat!
1. a baktériumok s és a többi osztódással szaporodó egysejtű, a többi példával együtt tényleg örök életű, hiszen ha nem öli meg valamilyen baleset/környezeti tényező, akkor a genomja hosszú generációkon át szinte változatlanul megjelenhet az utódokban;
2. csak a hímnemű ivarsejtek képződnek folyamatosan, a nőneműek egyszer az életben, csak éppen ciklikusan érnek be;
3. a többsejtűek, pláne a magasabb rendűek, megtermékenyítéssel jönnek létre s sokkal komplexebbek, ezért erodálódnak idővel, a gén technológia sem segíthet rajta;
4. a rákos sejtek "bolond sejtek" egyetlen szerepük az osztódás s további rákos sejteket tudnak csak létrehozni kifele, önmaguk meg elpusztulnak (ezért egy rákos daganat belül halott).
Felmérhetetlen következményei lennének, ha az embereknek több száz évet él(het)nének. Nem beszélve az "örök létről". Legalábbis számomra felmérhetetlen :-)
Az már majd 40 évvel ezelőtt volt, hogy semmi alapja se volt - de még ma is tartja magát valahol valahogy. Nem véletlen, hogy az agyban rengeteg a koleszterin, meg az sem, hogy a test igencsak nagy mértékben termeli. Mintha az lett volna a jelszó, hogy gyerünk ellene menni.
Az is, mert nagy marhaság volt, ráadásul nem is abban keresték a bajt ami valós volt! Ugyanis régebben a nagyobb vidéki kórházak moslékját is disznóhizlaldáknak szállították s gyakran megesett, hogy felelőtlen ápolónők/takarítónők pl. a használt injekciós tűket, maradék gyógyszereket is beledobálták az ételmaradékok közé. Az eredmény kikövetkeztethető....
De az éttermi, menzai maradéknál ez nem állt fenn.....
De hát ilyen a zsír-olaj-vaj-margarin gyártók küzdelme, a szivacsos agyvelőgyulladás-csirkeinfluenza-sertéspestis, stb. hisztéria, modern orvostudomány-alternatív gyógymódok, Coca cola-Pepsi cola, a laktóz/glutén érzékenységi hisztéria, stb, stb. Mindig fel kell tenni a kérdést: cui prodest?
" A szokásos antireklám az ellenérdekeltektől....."
Volt már ilyen. Egy nevezetes eset: A 80-as évek elején a Time Magazinban megjelent cikk szerint a tojás fogyasztása ártalmas - a koleszterinje miatt. A világ beszopta. A hazai tojástermesztők lecsődőltek. Az üzletek polcairól eltűntek a hazai tojásos tésztafélék, és cserébe megjelentek az import tojásmentesek.
10 évig tartott a tojásfóbiás tömeghisztéria, amikor tudományos kutatók lebuktatták a Time Magazint.
Ekkor azt írták- fogalmuk sincs miként jelenhetett meg az a hamis hír a lapban, és bocsánatot kértek a világtól. Az amerikai szívgyógyász szövetség pedig levette a tojást a tilalmi listáról.
Lehet az is, hogy nem jelentett hátrányt a két lábon járás. Olyan terepen találták magukat a földmozgások miatt, hogy egyszercsak nem volt kiút a víz miatt – így ellenség se akadt. Alkalmazkodniuk kellett és a sekély vízben is táplálék után kellett kutatniuk. Majd mondjuk 1-2 millió év múlva újabb földmozgások miatt megnyílt a kiút. Ezalatt okosabbak lettek a kétlábon járás, meg a sokkal nagyobb mértékű kézhasználat miatt – és kezdtek terjeszkedni. A maradványok abból a korból meg ki tudja hol vannak.
De szerintem még ma is jobban működnek bennünk a dolgok, ha figyelembe vesszük (pláne idős korban), hogy a gravitáció iránya nem változott – legalábbis ezt nagyon észrevettem. A látás, légzés, táplálkozás, emésztés, felszívódás, ürítés (nagy, kicsi) stb – mintha magasabb szinten, hatásosabban stb zajlana. Ezt egyszerű kisérletekkel ellenőrizni is lehet és ha valami gebasz van (meg nem csak akkor) - ki is lehet használni.
Azt figyelembe kell venni, hogy a változás nem ronthatja a túlélési lehetőségeket! Mert akkor az új változat hamarosan kipusztul.
Nos, ha azt tekintjük, hogy négy lábon gyorsabban lehet szaladni mint kettőn, pláne ha lúdtalpon kellene tenni, akkor a két lábon való járás csak annyira lehetne időleges, ahogy ezt a majmoknál vagy más emlősöknél láthatjuk (kivéve a kengurukat, de az más tészta!) s nem válhatna általános mozgásformává. Ebből az következik, hogy olyan terepen kell bekövetkeznie a változásnak, ahol nem jelent hátrányt a két lábon való lassabb közlekedés.
Ez elméletben lehetne az erdő is - lásd a gorillát, csimpánzt, stb - de ott a tartós két lábon való járással járó többi változás (a fogó lábról a járó lábra váltás, a karok megrövidülése, stb) már nem lenne előnyös (pl. fára mászás szempontjából) s csökkentené a túlélési lehetőségeket..
A homok is elképzelhető lehetne, de ott megint hátrányban van a két lábon járó a négy lábon közlekedővel szemben.
Tehát, kizárólagos alapon csak a közepes mélységű (kb. derékig érő) puha aljzatú víz marad, ahol a felegyenesedés és két lábon való járás nem okoz semmiféle hátrányt a ragadozókkal szemben (ahol aí szárazon nincs ellenség, ott akár hason is lehet csúszkálni, lassan mint a teknős, de mivel az előembert is szívesen elfogyasztó húsevő mindig volt....), a szárazföldi ragadozók ugyanis nem szoktak vízbe járni a táplálékukért ( a vidra s nyérc, stb. kivételével, de ők nem veszélyesek az emberre), ahol meg krokodilok vannak, oda meg az ember nem menne.
Mikor a vízi élet során (persze a nap egy részét lehetett a szárazon tölteni, valamilyen védett helyen) kialakultak azok a jellegek a felegyenesedve való járáshoz, amelyek már kellő gyorsaságot és biztos járást is lehetővé tettek, akkor kezdhetett elszakadni az emberős a vízi közegtől és meghódítani a szárazulatot, immár két lábon járva!.
Ez magyarázat lehet arra is, hogy miért nem rendelkezik a tudomány olyan emberős fossziliákkal, ahol ez az átmeneti állapot kimutatható lehetne, ugyanis egyrészt a közeg nem a legjobb taphonómiai tulajdonságokkal rendelkezik, másrészt nem is keresnek ember maradványokat ilyen eredetű üledékekben!
Mellesleg, ha bármelyik mai majomfaj egyedei a vízbe mennek, pont úgy viselkednek ahogy azt fentebb leírtam!
Van még egy argumentum erre az elképzelésre, mégpedig a hímvessző mérete. Mivel ez nem fosszilizálódik, nyilván nem tudhatunk semmit az előemberérről. DE azt tudjuk, hogy még a 250 kilós gorilla hímnek is akkora mint egy kisfiúé! DE nem is kell nagyobb neki, mivel a nőstény farizmainak kicsisége miatt a hüvelynyílás a felszínen van, ki is emelkedve belőle. S ez a többi majomnál is így van. A többi emlősnél is attól függ, hogy a hozzáférhetőség mennyire jó, ez a legtöbb növényevőnél elégé nehézkes a hím állat számára s ezért hosszú hímvesszővel kell rendelkeznie a biztos megtermékenyítéshez, vagy másképpen kell megakadályoznia a sikertelenséget (a kutyaféléknél ez a hímvessző beszorulását okozza). Az embernél is a farizmok fejlettsége következtében a hüvelynyílás a combok közé kerül és mivel az ősembernél nem volt valószínű a miszionárius póz, nyilván csak hosszabb szerszámmal lehetett sikeresen megtermékenyíteni.
DE van még egy érdekesség: a vízben párzó állatoknál - ahol nem kloáka van - a hímek párzószerve meglehetősen hosszú (még sok vízimadárnál is az, pedig ők kloákások), a spermiumok kimosása elleni védekezés miatt. No ez a "vízi embernél" is szerepet játszhatott!
Hát számomra világosnak néz ki. De nemcsak a víz, a homokban is vagy bármilyen latyagos/mocsaras talajon ez lesz. Még azt se lehet mondani, hogy kénytelen fell kell állni kétlábra a sekély vízben. De valami miatt megtetszett neki.
Na most mi történik járáskor? Elsőnek a sarok sarka érinti az alzatot, kicsi felület, jól bemélyed ott az aljzat a sarok alatt. Aztán tovább kell gurulnia a talpnak, de előtte a domb – azt le kell símítani és aztán az ujjakkal meg elrugaszkodni. Azok meg megint vékonyak és aránylag hegyesek – na azok megint jól belemélyednek az aljzatba – és a domb megint nyomja a talpat. Egy idő után az agyára ment és szépen meghajolt a fizikának engedelmeskedve. Ezt még ma is látni – nézz meg egy strandfocit, vagy strandröplabdát, a játékosok konkrétan felszántják a pályát.
A vízimajom elméletről nem is tudtam (pedig már pár évtizedes), csak tavaly futottam bele és aztán elolvastam, amit találtam – számomra is egy hihetőbb magyarázat. Persze sok minden volt az idők hajnalán. Én 2003-tól kezdtem másképp állni a dolgokhoz, jobban meg akartam ismerni magamat – hogyan mozogjak, hogyan egyek, hogyan lélegezzek stb, hogy lehetőleg jobb legyen.
Azok sem, de a kintiek se főnyeremény szerintem – mert ül rajtuk az ember, ráadásul nagyon rosszul. Lehetne sokkal jobb is az ülőke szerintem – kb olyan valagszéles és olyan negyedkör alakú. A vízszintes része csak pár centis volna, semmi hosszú nyúlvány, mint amik most vannak. Így a férkiak farka meg golyói lóghatnának szabadon lefelé – de nem fognak, mert meztelenül büntetés járna (így csúnyán nyomva vannak, s nemcsak ezek, nőknek se mindegy azért). De ki lehetne találni olyan holmit, amiben szabadon lóghatnak, de nem látni. Ja és ideális lenne még, ha az első kerék is meghajtásos lenne – kezekkel, ez mérnöki kihívás. Ezt a fajta meghajtást kipróbálhatod bicaj nélkül (egy helyben is) – lehet irigyelni fogod az állatokat.
