Keresés

Egész érdekes, Bismarck 1852-ben Magyarországon járt.

http://ujkor.hu/content/amikor-bismarck-magyarorszagon-jart?fbclid=IwAR3HeqDw5oLnvUoT4at_Grdv9RemiXfaOpqHr4r8sPdmdztZlhq2aQ9F2rw

Még az is elképzelhető, hiszen a bolgárok hatalmas vagyont szedtek össze az évszázadok során Bizánctól a hadjárataik során és védelmi pénzként.

Gondolom nem sajnálták rá a pénzt a magyar királyok.

Speyer dómja, több császárt temettek el itt, a franciák kétszer is súlyos károkat okoztak az épületben.

https://vilagorokseg-utazasaim.blog.hu/2019/03/30/a_speyeri_dom_nemetorszag?utm_medium=indapass&utm_campaign=inda_notification&utm_source=notilayer&utm_source=fejlec_bloghu&utm_medium=noti-dropdown&utm_campaign=fejlec#

Sajnos ilyen a modern építészet, sok német városban, a 2 v.h után, újjáépítés helyett ilyen förmedvényeket raktak a régi épületek helyére.

Abban az időben német őseink még tudtak építkezni.:-)

De nézzél meg egy modern német városházát, szögletes üveg- és betonbunker minden fantázia nélkül, kiábrándító. :-(

Szép kis városháza, a templom is tetszett.

A régi városháza 1593-ban épült, 1964-ig használták városházaként, 1987-től a helyi könyvtárnak ad otthont:

Heilbronn délnyugati szomszédságában terül el Nordheim.

Úgy emlékszem, hogy innen is kerültek be telepesek az 1752-es csoportba.

A ma 8 ezer fős község a  Zabergäu északi részén terül el.

Határában 2 kelta földvárat is találtak gazdag régészeti leletanyaggal,  a Kr.e. 2-1 századból valók.

Maga Nordheim frank alapítás, első okleveles említése 823-ból való.

Az evangélikus Bartholomäuskirche  egy 1307-ben épült középkori templom helyén épült, de tűzvészek miatt és egyéb okokból többször is átépítették.

Mai arculatát 1989-1991-ben nyerte el:

Ez már nekem is eszembe jutott, egy csomó érdekes eseményt be lehetne mutatni közben.

Mekkora filmet lehetne csinálni ebből is, végigkísérni egy sváb telepes család sorsát a kivándorlástól mondjuk a II. vh. utáni kitelepítésekig.

Több részben persze, aféle folytatásos  családregényként.

Elias Friedrich Geigl:

születési helye is ideje ismeretlen

1742. november 20-án kötött házasságot Dürrenzimmernben Regina Reinerrel.

Regina Reiner (1721. október 26., Dürrenzimmern - 1759. augusztus 28., Iklad)

Geigl pék volt Dürrenzimmernben.

Hallgatott a telepítési ágensek szavára és csatakozott az ikladi Ráday-birtokra toborzott 1752-es sváb csoporthoz.

Pedig ekkor már 4 kiskorú gyermekük volt (3 lány, 1 fiú) , az ötödikkel Geigl asszony várandós volt.

Ikladon is születtek gyermekeik, összesen 8 gyermekük volt, ebből 1 csecsemőkorban meghalt, 2 lányról pedig a születési évükön kívül nem tudunk semmit, lehet, hogy más településen mentek férjhez.

Az egyetlen fiú, Georg Friedrich 1755-ben, 10 éves korában halt meg Ikladon.

A többi gyermek mind lány volt.

A lányok közül 4-ről biztosan tudjuk, hogy férjhez mentek,a családkönyv adatai szerint mind a 4 már Ikladon és mind a 4 német nyelvű (sváb vagy osztrák eredetű) férfihoz.

Geigl még megélte mind a 4 esküvőt.

Az öreg Geigl 1790. március 19-én halt meg Ikladon.

Kb. 70 éves lehetett, ami abban a korban igen szép kornak számított.

Halálával az ikladi Geigl-ág férfiágon kihalt, de a géneket a lányok továbbvitték.

Hogy megérte-e a nagy kaland, otthagyni a biztos életet Dürrenzimmernben és az ismeretlen, távoli országban lévő Ikladra költözni, azt csak Geigl tudná megmondani, de mi azt sajnos már nem fogjuk megtudni....

Addig is egy kis sramlizene a Kraichgauból:

Kraichgauer Spitzbuam: Grüsse aus dem Kraichgau:

https://www.youtube.com/watch?v=0WzF2OdBxZU

Kraichgauer Spitzbuam: Spaziergang im Kraichgau:

https://www.youtube.com/watch?v=G9uPQAE5kRw

"Kraichgau, du bist meine Heimat."- éneklik a kraichgauiak....:-)

Úgy emlékszem, hogy a Geigel-család magyarországi sorsa nem volt egy sikertörténet. Majd holnap írok erről.

Szép neve volt. lehet hogy gazdagságra vágyott :)

Közben megtaláltam.

Friedrich Elias Geigelnek hívták azt a marhát, aki pék volt Dürrenzimmerben, biztos megélhetése volt, azt mégis hallgatott a telepítési ágensek mézesmázos rábeszélésére és meglett, családos emberként mindent odahagyva nekivágott az ismeretlen Magyar Királyságnak. 

Pforzheim már határeset. Nem tartozik a Kraichgauhoz, de annak déli határán terül el.

Érdekes, hogy a neve végső soron a latin porta - kapu szóból származik.

A római korban Porta Hercyniae - Hercynia kapuja.

Hercyniának az antik korban a Dunától északra lévő, a kelták és a germánok szállásterülete között húzódó széles, sűrű, vad erdőséget hívták.

A Heuchelbergtől délre fekvő Stromberg már egy kicsit magasabb, a legmagasabb pontja tszf. 476 m.

A Stromberg vonulata is a Kraichgau egyik természetes határát jelöli ki.

https://de.wikipedia.org/wiki/Stromberg_(Landschaft)

A  Zabergäut és a Kraichgaut egy alacsonyabb dombvidék, az ún. Heuchelberg választja el egymástól, amelynek legmagasabb pontja tszf. 353 m - hasonló magasságú, mint a Margita a Güdöllői-dombságban. :-)

https://de.wikipedia.org/wiki/Heuchelberg

Brettent már egyértelműen a Kraichgauhoz sorolják, annak egyik legjelentősebb városa.

Mint írtam volt korábban, ez Melanchton szülővárosa, ma büszkén viseli a Melanchtonstadt titulust.

Egyébként a reformáció bevezetése óta evangélikus dominancia jellemzi, de egyes településrészek megmaradtak katolikusnak. :-)

Most már látom, ettől a térségtől nyugatra élt a három ős, akikről írtam, Bretten és Pforzheim közelében.

Innen is érkezett egy telepes a falunkba, de utána kell néznem, hogy ki.

A kb. 1.200 fős lakosságú Dürrenzimmern falu a Zabergäu északi részén, Heilbronn városától pár kilométerre délkeletre:

Egy másik térkép ugyanarról a régióról:

A Neckar-medence a gaukkal és a kisebb-nagyobb hegyekkel, középen Stuttgart, a württembergi svábok fővárosa:

Az anyakönyvek általában 1650 körül kezdődnek. egy kisebb rész a 17.század első felében.

Három ősöm ismerem BW északi részéről, Neibsheimből Jakob Higler, Lehningenből Michael Morlock, Sebastian Ulzimer Forchheim-Rheinstettenből.

Nem hallottam még róla, de jó a térkép.

Persze lehetséges.

Német családnevek gyakoriságára rá lehet keresni a Verwandte térképeken, meg nyilván családtörténeti kutatásokat is lehetne folytatni, Németország délnyugati régióiban a legtöbb településen állítólag a 17. sz. elejéig visszamenőleg rendelkezésre állnak az anyakönyi adatok, de hát ezt te biztosan százszor jobban tudod nálam. :-)

Ja, még azt is írja a nagy bölcs német Wikipedia, hogy ebben a hegységben húzódott a sváb és a frank dialektusok határa, délen sváb (württembergi sváb), északon frank típusú dialektusokat beszéltek.