A Czucor Fogarasi szótár egyre többször kerül említésre.
Egyre több író, költő foglalkozik a magyar nyelv szógyök alapú felépítésével, ami nekem, amatőrnek, nagyon érdekes és logikus.
A hozzáértőktől arra szeretnék választ kapni, hogy miért nincs hivatalos elismerése ennek az elméletnek ?
Bomlik-bont még egyszer. Külön szavak. A szövetséges példádnál kivételesen mindkét szó használható a szövegkörnyezetben. Az esetek túlnyomó részében viszont az egyik szó nem helyettesítheti a másikat.
Ha bontok egy sört arra nem használhatjuk a másik szót vagy próbáld ki és igen hülyén fognak visszanézni az emberek. Az egyik szó szétmálló értelmű, a másik inkább nyitás értelmű, kivéve a lebontást, de a kibont, megbont, felbont egy zárt állapot megnyitása bomlás-omlás nélkül.
A finn példa csak azt mutatja hogy náluk is két szó ez.
A korom körértelmű mert legelőször a tűzrakás utáni fekete égésterméket hívták annak, és az bizony kör alakú. Rakjunk tüzet, nyársaljunk aztán nézzük meg !
De maga a korom szemcse is por alakú és többé kevésbé kör formájú lesz. És omlós. Ott a szóban is.
A harmadik érv hogy szinte majd minden KOR kezdetű szavunk körértelmű: korong, kormány, korzó, kóró,
Szerintem elég egyértelmű.)) Néha hangutánzó is mint a korog és a korty stb. esetén. Ott nincs kör csak KRR hangok, hiszen ilyen a kortyolás hangja.
Amit a KOROM, KARÁCSONY, KÁRÓKATONA szavakat illeti, ezek itt nem "kara" dolgok. A kormot már írtam de a Karácsony az a Kerecsen ősi madarunkból van, ősi sólyomreptető ünnep volt év végén. Nincs sok köze a feketeséghez elhihetjük.
A Kárókatona esetén meg célszerű ismerni azt a bizonyos madarat és annak viselkedését és jellemző tulajdonságait és máris érthető lesz hogy miért is ez a neve. Eleve kezdjük azzal hogy nem csak fekete ez a madár, szürke és barna is lehet sőt zöldes árnyalatú is.
A neve népi elnevezés, megfigyelés eredménye: a halászatra készülő madarak a vizek mentén egyenesen KARÓk módjára és katonasorban állnak. Ezt a rájuk jellemző történetet kell tudni róluk és mindjárt érthető lesz hogy miért így van elnevezve. Azaz a szó elején a káró az a népies KARÓ lesz. Ez szintén körértelmű szó ahogyan a KÁRÓ formában ma is használatos szlengszó is ilyen...
"Azzal van bajom, hogy ezt nem tehették meg véletlen szerűen, hanem az eleve már adott, vérségen és nagyon hasonló kultúrán alapuló nyelvi készségek bizonyos törvényszerűségeket kellett, hogy kövessenek."
No, ez egy kulcsfontosságú kérdés!
Ui. nem kellett semmilyen törvényt követni, hiszen a megnevezni kívánt jelenség, tárgy különböző képét láthatták maguk előtt, és még több asszociációs lehetőség állt a rendelkezésükre. Azt nem mondom, hogy végtelen, hiszen a meglévő ősgyök/gyök-készletből válogathattak, de azt a keretek közt szabadon tehették, semmiféle szabály nem korlátozta őket. Ugye, a pir-os a tűz (pir) színével azonos és az ennek megfelelő "nevet" kapta. (pir-os, azaz tüzes) De a piros szín másvalakit a vérre emlékeztetett, így ő a veres (véres) kifejezést használta ugyan arra a színre, mert ő a vérre asszociált és nem a tűzre, neki ez a "kép" ugrott be.
"Nem látok ellentmondást abban, hogy az egyik törzs az egyik változatot, a másik egy másikat használt ugyan arra a jelenségre."
Ebben én sem látok semmi kivetni valót. A kérdés az, miért és hogyan jött létre a két- vagy több változat? Ja, és az is, hogy valóban változat-e egyik a másiknak, vagy két külön jelentésű gyök? Mert az még nem jelent "rokonságot", hogy a jelentésük esetleg közel áll egymáshoz.
Még a piros, veres szín esetében sincs teljes azonosság, hiszen a két szín árnyalata jelentősen különbözik egymástól, valószínűleg ezért is maradt fönn mindkét gyökből képzett szó.
És mint láthatod, tök más ősgyökből építkezett a kétféle színárnyalatot jelentő gyök: az egyik a p+r, a másik a v+r kombinációjából. Tehát szó sem lehet hangok felcseréléséről, mert eleve más hangokból épül ez a két gyök.
" A lényeg szerintem az, hogy ezek a gyökök minden képpen egy adott nyelv változatai"
Nos, ebben valóban nem értünk egyet. Persze, ez nem kardinális kérdés, mert a lényeges részben közös nevezőn vagyunk, s ez utóbbi sokkal fontosabb...
"Egyszerűen nem lehetnek azok, ha rokon népek csak "tájnyelvi" változatait beszélték ugyan annak a nyelvnek."
A "tájnyelviség" is pont abból fakad, amit korábban írtam, egyes dolgokra más és más ősgyök, és/vagy gyök kombinációt használtak.
No, ebben lehet annyi szabályosság, hogy két ősgyökből álló gyök egyik-egyik ősgyöke azonos kell, hogy legyen, mint a pir- és a ver- esetében az "r". Vagy a for- és a pör- esetében.
De amint láthatod a for- és a pir-, vagy ver- párosítás vajmi kevés jelentésbeli kapcsolatot tud felmutatni. Hogy világosabb legyen, a forog és a piros vagy veres közt nincs jelentésbeli kapcsolat, noha az f és v rokon hangok. Más szóval: azért szerepelnek különböző betűk a gyökökben, mert más jelentést hordoznak, s ezáltal nem csupán módosult az adott gyök jelentése, hanem eleve más dolog megnevezésére hozták létre, így a jelentése is más.
"Nem mehettek szembe a nyelvük szabályszerűségeivel."
Miből gondolod, hogy valóban van ilyen törvényszerűség? Az nem elegendő nekem, ha valaki azt mondja, hogy van, közben nem bizonyítja. A kijelentés senki szájából nem bizonyíték! És Te se fogadd el, míg nincs valami meggyőzően levezetve, különben nem tudsz szabadulni tőle. (Nem mehettek szembe a nyelvük szabályszerűségeivel)
"Semmivel sem jobb elmélet, mint pl. az, hogy az azonos hangcsoportba tartozó hangok előszeretettel felcserélődnek."
Ennél azért jobb, mert a hangoknak nem szokása csereberélődni. Felcserélődés nem történhet csak úgy, minden indok nélkül. Ha pedig megtörténik, akkor bármikor megtörténhet, de erre nincs példa. Amúgy, ha spontán megtörténne, rövid időn belül egy hatalmas katyvasz lenne minden nyelv, de évszázadok óta gyakorlatilag változatlan. Legalábbis a mienk.
Más szóval: ez a "felcserélődés" csak egyszer ment végbe, soha többször, s az is akkor, mikor a szóbokrok még nem alakultak ki.
Namost, ha ez a "felcserélődés" jól köthető a nyelv kialakulásának időrendjének meghatározott pontjához (a belőlük kialakuló szóbokrok előtti időre) akkor az nem véletlen, hanem egy szükségszerű folyamat része, s mint ilyen magyarázható is (megtettem). Ha viszont "csak úgy változhat" alapon nézzük, akkor nincs ilyen kötelező időbelisége, és nem is magyarázható semmivel a csere, vagy a változás.
Amúgy próbáld meg levezetni, hogyan is történhetett. Ha meg tudod csinálni, akkor összevethetjük a két elgondolást, mert akkor van mire azt mondani, hogy egyenértékűek az elképzeléseink, de amíg csupán képzelgés (bárki részéről, lehet ez akár Marácz, vagy V.Cs.) addig súlytalan marad a vitában.
"Valójában azt állítom, hogy többé-kevésbé egyidejűség áll fenn a "gyökváltozatok" létre jötte körül."
No, jó, de miért? Csak úgy? Hogyan kell ezt életszerűen elképzelni? Leült a fószer és elkezdett azon gondolkodni, mi lenne, ha kicserélném az egyik hangot egy másikra? És miért cserélte volna ki? Mert az jobban tetszik neki? És utána miért nem cserélte ki más valaki hasonló meggondolásból?
Nem tudom, érted-e mire akarok kilyukadni... Történetesen arra, mi volt a gyökök kialakulásának "menetrendje", indítéka, egyáltalán hogyan jöttek létre a gyökök, és valóban léteztek-e ősgyökök, amelyek összetételéből a gyökök születtek. Ha voltak, akkor azoknak önálló jelentésük volt, s ezt az önálló jelentést vitték magukkal az általuk alkotott gyökbe is, és akkor már nem beszélhetünk spontán hangváltozásokról, mert megtaláltuk a hangok szerepét, ezzel együtt azt is, miért vannak közel azonos, vagy azonos jelentésű gyökök.
"De most ugrott be hogy hát persze, hiszen a függőágy igen ősi találmány,"
Én is gondoltam a függőágyra, mint hálóra, de mégis inkább maradtam a gallyaknál, mert az így készült fekvőhely biztosan régebbi, s most utánanézve ez be is bizonyosodott. Igaz, nem tudható, hogy ez a szó (hál) mikor keletkezett, de valószínűsítem, hogy a halállal is kapcsolatos. Ez utóbbi szó a Halotti beszédben is megtalálható: "hålálnek håláláål holsz"
Érdekes a függőágy története. Noha 1330-ban már ismert volt Európában, mégis úgy tartják, hogy Kolumbusz hozta útjáról:"Kolumbusz a Bahamákon fedezte fel a függőágyat, ahol 1492. október 17-én kijelentette, hogy „az emberek hálóban aludtak a fák között”."
És az alkalmatosság neve is szembetűnő: "A „függőágy” egy taino kultúra arwakan szóból ered, jelentése „halháló”."
Amint látod, a hal-halász és a halál-halott párosok esetében van közös gyök, de a két pár sehol nem egyezik egymással.
De még az északi finn, észt, lett, litván nyelvekben sincs azonosság csak a észt és a finn közötta hal, halász esetében.
Néd csak: "Ősi örökség az uráli korból: vogul kale, osztják kola, zürjén kul, finn kuolla, szelkupkulem (‘meghal’). A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal2, hat, ház, hó, hód stb. Lásd még holt."
Ugye, az ember (a naiv, mert én már azt sem hiszem el amit kérdeznek...:D) elhiszi igaz, amit itt felsoroltak, de NEM IGAZ!!!
Ui, a finn kuolla nem halat jelent, hanem meghalt-at. És ugye, a meghal és a hal között még magyarból is nehéz levezetni a közöst, pedig ugyan az a szó (hal-ott és hal) a finn hat-hét betűs szavából meg csak három egyezik nem is pont azonos helyen...
És a szelkup "meghalt" jelentésű szava hogy kerül a felsorolásba? Netán a finnugoristák mégis ismerik a gyökrendszret? De akkor miért tagadják le?
"Tehát semmilyen hangváltozás nem történt csak más ősgyök került az egyik-, és más ősgyök a másik gyökbe."
"Az előbbi esetben (pörög, forog, görög) jól látszik, három, egymással kb. párhuzamosan kialakult gyökökről van szó, mert akik egymástól függetlenül megalkották (az egyik et az egyik közösségben, a másikat a szomszédban) más-más ősgyököket raktak össze a megnevezni kívánt mozgás kifejezésére,"
Elméletnek jó, de nem bizonyítható.
Semmivel sem jobb elmélet, mint pl. az, hogy az azonos hangcsoportba tartozó hangok előszeretettel felcserélődnek.
"Azt látom, Te úgy gondolod, hogy egy meglévő gyökből (pl for) utólag alkották a másik gyököt (pör-t) valamilyen hangváltozást alkalmazva."
Valójában azt állítom, hogy többé-kevésbé egyidejűség áll fenn a "gyökváltozatok" létre jötte körül.
Ezért állítom azt, hogy nincs jelentősége és nem is állapítható meg, hogy melyik változat volt úgymond az eredeti, mert valójában rossz a kérdés. Mindegyik eredeti és mindegyik ugyan azt jelenti.
A jelentésbeli szétválás későbbi történet és fokozatosan különültek el, de nem teljes mértékben -ezért alkotnak gyök szerint is szóbokrokat- és váltak valóban változatokká.
Ez is elmélet, csak pont fordított irányú változást tételez föl, mint a tiéd.
"Esetenként két, vagy három, esetleg több hasonló jelentésű gyököt is létrehoztak a közelben élő csoportok egymástól függetlenül, s ezeket a gyököket variálták (képezték) tovább. "
Ezzel nincsen semmi bajom.
Azzal van bajom, hogy ezt nem tehették meg véletlen szerűen, hanem az eleve már adott, vérségen és nagyon hasonló kultúrán alapuló nyelvi készségek bizonyos törvényszerűségeket kellett, hogy kövessenek.
Ezt fejtegeti Marácz a gyökváltozatok szabályszerűségének vizsgálatakor.
Nem látok ellentmondást abban, hogy az egyik törzs az egyik változatot, a másik egy másikat használt ugyan arra a jelenségre. A lényeg szerintem az, hogy ezek a gyökök minden képpen egy adott nyelv változatai és nem originális gyökök.
Egyszerűen nem lehetnek azok, ha rokon népek csak "tájnyelvi" változatait beszélték ugyan annak a nyelvnek.
Nem mehettek szembe a nyelvük szabályszerűségeivel.
Ez szintén egy elmélet. A valóság lehet, hogy mindkettőnkénél sokkal meglepőbb.
Igen, ebben lehet valami, úgy is ahogy írod. De most ugrott be hogy hát persze, hiszen a függőágy igen ősi találmány, és azt is kézzel szőtték hálószerűre. Aki hál az ősidőkben tényleg hálózott szó szerint, megvédhet csapadéktól, sártól, bogaraktól, négylábú vadabb állatoktól is, belátni a terepet ha idegen jön, szóval van előnye erdei környezetben...
"És még ott van a háló szavunk is ami legősibb értelmében a hal kifogására készült el, halaztak vele ha épp így mondjuk"
No, igen és az sem kala-ó, vagy valami hasonló baromság... De ez a nyelvészeket kicsit sem érdekli, fújják a maguk sületlenségét...
"Viszont ha valaki lefekszik és úgy hál azt egyelőre nem tudom hogy illesszem a képbe..."
Hmmm... Ez fogas kérdés. Csak találgatni tudok:
Lehet, hogy maga a fekvőhely volt hálószerű, amikor egymásra és keresztbe rakott vékony ágakból rótták össze - ha nem akartak közvetlen a hideg földön aludni - mint a majmok is teszik a fa ágai közt, vagy talán a vízszintes helyzet miatt, ami a hal állandó jellemzője, nem tudom...
Igen ez jó lesz. A hal-ad és a hal szó szótöve egy és ugyanaz, ez a hal lesz és logikus a halak folyton haladnak előre. A hal szó másik értelme is gyakorlatilag a haladásé, őseink hitték hogy ez nem a vég hanem egy továbbhaladás voltaképp, a legősibb vallásban a buddhizmusban (valójában BUDA) is erről van szó, azaz maga a szó itt is a (tovább) haladásról szól.
És még ott van a háló szavunk is ami legősibb értelmében a hal kifogására készült el, halaztak vele ha épp így mondjuk.
Viszont ha valaki lefekszik és úgy hál azt egyelőre nem tudom hogy illesszem a képbe...
De most hiába nyelvtani alapozol ha egyszer ez a két szó egészen mást jelent. Nem a bomlásból lett bontás, hiszen két bizonyos dolgokban rokonértelmű, de mégis más jelentésű szavak. Ha nem érted meg hogy ezek a szavak MÁST jelentenek onnantól a vita is értelmetlen.
Ha felbontasz egy zárt edényt, konzervet az nem fog bomlani ! Vagy szerinted ott bomlás és omlás történik?...
Csak bontás történik. A bomlás esetén meg omlás, mállás stb. van. A bontásnál ilyenek nem történnek meg.
OMOL: OM gyök + cselekvést, történést kifejező toldalék. Példa mint a kéz és kezel mondjuk. Vagy dob és dobol. Az OM maga jelenti az omlást. A romok is leomlott dolgok, ezek összefüggnek.
A korom sem a kara főnévi változata. MÁS népek hasonlították a színt a már létező korom színéhez, a szó eltorzításával. Tényleg fekete, a hasonlat megállhatja a helyét, de a KOROM szó volt előbb és ennek bizonyítéka hogy ez egy KÖRértelmű szó, tehát a későbbi szín megnevezése egy körhöz köthető dolognak kellett lennie.
És ez nem más mint a KOROM. Ugyanis a szó a tűz körül születhetett és a kialudt kör alakú égésterméket nevezték el így, a tűzrakók kör alakú formájúak voltak az ősidőkben is, ergo az égéstermék is kör formájú volt. A szó tehát így épül: KOR (azaz kör) + OM , és ez az omlás gyöke szintén, igen a korom porhanyósan omlik.
Tehát a kurum, karaum meg a hasonlók a magyar korom szó torzításai az ő fekete színükre...
"Ősi örökség az uráli korból: vogul kale, osztják kola, zürjén kul, finn kuolla, szelkup kulem (‘meghal’). A szóeleji k ⇨ h változás szabályos, lásd hab, hal2, hat, ház, hó, hód stb. Lásd még holt"
Érdekes, az egyik szótár tudja, a másik nem... Hogy van ez?
Arról fogalmam sincs, hogy a szerző honnan veszi, hogy az ősmagyarban (honfoglalás előtti) a hal még kala volt... Hiszen semmilyen írásos emlék nincs róla.
Viszont a hal-ról van, nem kevesebb, mint 4-4500 éves! Lásd sumer: halu.
Nos, a hal szó a sumer-akkádban valóban előfordul, bár a "halu"-t nem találtam, de a Labat-szótár 2. és 589. sz. ékjelénél, ami "hal" kiejtésű, és hal illetve ha-la, halagu variációkban már van némi kapaszkodó, hiszen a haladással szoros összefüggésben van. Franciából lefordítva: fut/fuss, megy, menekülni.
Egy Sumér gyászdalban Deimel galambbal azonosítja az Ég Királynőt.
Deimel a „Lil-Hal” kifejezést „Galamb” szóként értelmezi, ahol a „Lil” magyarul is érthetően lélek értelemmel bír, a "-Hal" pedig nem lehet más, mint halad, repül. Így együtt "lélekmadár"-ként
lehet fordítani.
A magyarban a hal-ad egy képzett szó, mint a szár-ad, él-ed, stb...
Az, ami halad nem fut, nem trappol, nem gyalogol, hanem egyszerűen halad, mint a hal a vízben. Valószínűleg a sumereknél is ez a kép inspirálhatta a hal és a lábak nélküli helyváltoztatás, a "haladás" összekapcsolását. Akár hogyan is volt, a sumer "halu" (hal) és a "ha-la", vagy "halagu" (halad, megy) szavak egyazon tőről fakadnak, s a mi nyelvünkben is tökéletesen fönnmaradt mindkét változat: hal és halad.
a korom az a kara (fekete) főnévi változata. kara-um.
az omol eredete ismeretlen.
az etimologiai szótár szerint ismeretlen a romlik is, miközben a finnben az omlik romahdus és a ronda ruma, tönkretesz romuttaa, meg rom romu. ahogy az angolban a ruin.
bomlás : bontás.
tanuld meg te is a magyar nyelvtani alapokat. nézz utána mi az a műveltető ige.
A bomlásnál a kis részek is szétesnek, a bontásnál minden további részei az anyagnak épen és egészben maradnak méghozzá tökéletes állapotában, kivéve ott történik változás ahol nyitok.
Az általam hozott szavakban az "OM" semmiképpen sem lehet főnévképző. Kiváltképp ha ez az "OM" a szó elején vagy közepén van.)) De a szó végén sem feltétlen. A korom szó eleje sem ige, eleve főnév, nincs mit főnévvé képezni.
De például "Ketni" tökéletesen telibe találta a MALOM szót, hogy az málás és omlás szótöveiből, illetve gyökeiből épül fel, a malomban is éppen ez történik, passzol és logikus a dolog. Ahogyan a málna szóban is a mál az málás és a "na" az meg a víz egyik ősi megnevezése. Málló és vizes. A csatorna meg össze van csatolva, kiemelkedés-kiálló értelmű "OR" a szóban és a végén a "NA" itt is vízzel közösíthető, hiszen ez egy vízelvezető dolog.
A bomlik szó meg mást jelent mint a bont szó. Ami bomlik az szétesik, OMlik, itt is ott az omlás gyöke.
A bontás meg valami zárt dolog felnyitása, kinyitása. Amit megnyitok, a zárt állapotát változtatom meg nyitottá, de ez nem jár sem omlással se bomlással, a két szó azért eléggé mást jelent...
"Az evolúció alakította ki a rendszerszerűségét. Ez a nyelve is éppígy igaz."
E így igaz!
"A logikus felépítés elkerülhetetlen szükségszerűség, teljesen mindegy, hogy az ősi állapot milyen kaotikus és szerteágazó volt."
Ez is igaz, mésincs minden nyelvben olyan logikus rendszer, mint a magyarban, mert a rengeted átvétel felborította az eredeti rendet.
De nem is erről van szó, hanem arról, hogy nem azért hasonló alakilag és jelentésbelileg két gyök egymáshoz mert az emberek így tervezték, hanem mert a lehetőségek így adták.
Ugye, a forog, pörög, görög szavakra azt mondod, hogy egyazon gyök különböző változatai vannak bennük, de mit mondasz a sül és pirul-ra? A Te szabályaid szerint a második esetben is (mivel két rokonértelmű szó) hasonló gyökökkel kellene kifejezni, mégsem így történt, mert a kiindulási ősgyökök - melyekből a gyökök felépültek - teljesen más szempontok (meggondolá) szerint lettek kiválasztva és összerakva. Azaz mindkét gyök más-más ősgyökökből épül föl, s nincs a két gyökben azonos ősgyök. Az előbbi esetben viszont véletlenül csak az egyik ősgyök ( az "f" és "p" hangzós) lett más.
Az előbbi esetben (pörög, forog, görög) jól látszik, három, egymással kb. párhuzamosan kialakult gyökökről van szó, mert akik egymástól függetlenül megalkották (az egyik et az egyik közösségben, a másikat a szomszédban) más-más ősgyököket raktak össze a megnevezni kívánt mozgás kifejezésére, más kép ugrott be nekik, másképp asszociáltak. Mindhárom fennmaradt és mindháromra terjedelmes szóbokrok épültek, pedig a forog, pörög közt még árnyalatnyi különbség sincs.
Tehát semmilyen hangváltozás nem történt csak más ősgyök került az egyik-, és más ősgyök a másik gyökbe.
"Különbség van a módosulás és az alapjelentés megváltozása között.
Szerintem valami fogalom értelmezési eltérés áll fönn közöttünk."
A gyökök kialakulásának értelmezésében, magyarázatában van nézetbeli különbség közöttünk.
Azt látom, Te úgy gondolod, hogy egy meglévő gyökből (pl for) utólag alkották a másik gyököt (pör-t) valamilyen hangváltozást alkalmazva.
Én viszont azt állítom, hogy két különböző, de nagyon közeli helyen két különböző kép, és/vagy asszociáció alapján kvázi egy időben alkottak a meglévő ősgyökökből két különböző gyököt egyazon, vagy hasonló jelentéssel.
Gondold el, hogy az emberek kisebb csoportokban éltek, s mindegyik csoport kezdte a saját nyelvét gazdagítani. Esetenként két, vagy három, esetleg több hasonló jelentésű gyököt is létrehoztak a közelben élő csoportok egymástól függetlenül, s ezeket a gyököket variálták (képezték) tovább. Az egymáshoz közel élő csoportok, családok érintkeztek is valamilyen közös munka, vagy keveredés, esetleg kereskedés miatt, s ennek megfelelően a "beszédjük" nagyjából azonos volt, mivel a meglévő készletből építkeztek, alkottak gyököket (újabb kifejezéseket) és nyilván nem beszéltek össze, hiszen a szóalkotás spontán, ötletszerűen történt és terjedt el a közösségen belül. Így a legtöbb ilyen gyök fennmaradt, s egymástól át is vették az egy adott területen belül az egymással érintkező csoportok. Valahogy így alakulhattak ki az egyes területekre és nagyobb embercsoportokra jellemző ősnyelvek.
om="A felhozott szók azon alapfogalomban egyeznek, hogy valamennyien bizonyos egész részeinek egymástól elválására, eltávolodására vonatkoznak,.."
on="távol helyre mutató gyökszó, kettőztetett mássalhangzóval onn, melyből származott onnan, azon helyről, mely bizonyos helyhez képest távolabbra esik;.."
ol="..alapfogalom az együtt levő részeknek egymástól távolodása,.."
(Cz-Fo)
Ezek nem különálló gyökök, hanem csak pontosított változatok.
Mindegyikben közös az eltávolodás egy adott helyzetből vagy állapotból egy másik helyzetbe vagy állapotba.
z. Ez már eleve 2 gyökből lehet felépítve a "RO" és az "OM" gyökökből. Utóbbi gyök az OM-lás gyöke. A rOMlik, bOMlik szavakban is ugyanezt jelenti. De ugyanezt jelenti a lOM, korOM, halOM, de még a dOMb szóban is.
