"Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...?"
A befújt hideg levegő nehéz, ezért (a lelassulás után) lefelé ereszkedik.
Ha a szobalevegő hőmérsékletétől csak egy picivel (tized fokokkal) hidegebb, akkor csak nagyon lassan ereszkedik, miközben egyre jobban keveredik a szobalevegővel.
Ha a hideg szellőző levegőt eleve úgy fújjuk be a helyiségbe, hogy az minél jobban keveredjen a meglévő (meleg) szobalevegővel, az a levegő-keverék a befújási ponttól mindössze pár arasznyira már csak tized fokokkal hidegebb, kicsivel távolabb a befújási ponttól már annyira jó lehet a hideg-meleg levegő keveredés mértéke, hogy azt csak egy idegbeteg nevezné kellemetlenül hideg levegőnek :)
A lakásban vannak olyan pontok a térben (a lakótér három dimenziós, a plafonig tart!), ahol emberek soha, vagy csak 1-2 másodpercig tartózkodnak (pl többnyire csak áthaladnak) és vannak olyan pontok, ahol órákig egy helyben vannak mozdulatlanul (ágy, TVfotel, stb). Ha a lakótér minden egyes köbméterét figyelembe veszed ebből a szempontból, máris tudni fogd, hogy a lakásban hol van az a rengeteg lehetséges levegő befújási pont irány, ahol nyugodtan jöhet befelé akár hideg levegő is.
Sok régi lakásban a fenti feltételek véletlenszerűen teljesülnek, ott nem veszik észre a lakók, hogy pl a felső ablakszárny mellett ujjnyi rés tátog 1945 óta, tehát a szellőző levegőt nem fűti semmi, mégsem érezni ezt sehol a lakásban.
Voltam olyan lakásban, ahol a gazdi a hideg szellőző levegő miatt nyavalygott:
- a szoba falán a mennyezet alatt olyan (legolcsóbb) légbeeresztő anemosztát volt, ami a befújt hideg levegőt nem gyorsan szétoszlatta+elkeverte a szobalevegővel, hanem egy keskeny nyalábban "belőtte" a hideg levegőt szoba belseje felé
- és ez a hideg levegő pont ott lassult le és ereszkedettt le a padló felé, ahol a házigazda kedvenc TV fotelje volt, ahol órákat töltött minden nap.
Persze, hogy "folyton jön a hideg a szellőzésből".
Na az ilyeneknek lehet milliókért eladni hőcserélős/előfűtős szellőzőt :) ahelyett, hogy az anemosztátot kicserélné egy két fillérrel drágábbra és elfordítaná 45 fokkal a levegő befújási irányát.
Hmm, végülis akkor a hideg beszívás is elviselhető lehet akár...? Okés... sajnos tényleg a legtöbb a jövőbeli energiaárakon múlik és ezzel nehéz jelenleg számolni. Vagy az elején építi ki az ember a hővisszanyerés lehetőségét vagy szívás volna később. És lehet olyan rezsiár, hogy megérje a gyakorlatban is...
A jól szellőztetett lakáslevegő jellemzője az alacsony szénDIOXID (max 1000 ppm CO2) szint.
Aki összekeveri a szénmonoxiddal a széndioxidot, az könnyen belehalhat :)
"0,5-ös légcserérvel persze"
Akkor optimális a levegő (széndioxid szintje) a lakásban, ha személyenként 30 m3/h a lakás frisslevegő utánpótlása. Tehát aki 0,5-ös légcserét állít be magának az talán nagyon sok fűtéspénzt pazarol feleslegesen.
"De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni"
Senki sem meri kipróbálni azt, hogy előfűtés/hőcsere nélkül szellőztessen. A gatyájukat is elköltik (szerintem) nem feltétlenül szükséges dolgokra.
Még azok sem merik kipróblni, akik olyan lakásban laktak 40éven át, ahol a szellőzést a száz éves ablakok rései, illesztési hibái biztosították, tehát néha télen mínusz tíz fokos is volt a szellőző levegő, de ez nem tűnt fel a családból senkinek 40 éven át.
Sokat lehet spórolni a szellőzési hőveszteségen, ha a lakás elszívási pontján elhelyezett széndioxid érzékelő úgy szabályozza a légcserét (lassítja a szellőztető ventilátort), hogy a lakásból távozó levegő széndioxid tartalma ne menjen nagyon 1000 ppm alá. Egy ilyen automatika akár több energia forintot is megtakaríthat éves szinten, mint egy sok százezer forintos hőcserélő.
Nehéz megítélni, hogy valójában mekkora hőveszteség lenne a szellőzés következtében. Normális szinten tartani hővisszanyerés nélkül a hőveszteséget gondolom csakúgy lehet, hogyha CO érzékelők vannak a lakószobáknak meg a nedves helyiségekben villanykapcsolóra kapcsolás meg utánfutás talán?
0,5-ös légcserérvel persze vállalható értékek jönnek ki a kérdés, hogy ez átlagban valóban elég-e stb. (40-50 ezer valóban évente mint bukó ilyen esetben, ha hideg levegő jön be és a hőszipkás fűtés majd felfűti a szoba levegőjével keveredve. De persze ha az ember előmelegített levegőt akar bejuttatni és rezisztív elven fűti azt, akkor ez lehet simán 120k is.)
"pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát"
Ha a wc-ben lévő elszívási ponton át távozik az egész lakás szellőztetése, az más számítást követel.
De az első számítás szerintem az legyen, hogy évente hány plusz fűtés-forintba fog kerülni ez a légcsere. Mert a hővisszanyeréssel ennek az összegnek valahány százalékát lehet visszanyerni, többet nem.
Például:
- a szellőzési hőveszteség hőcserélő nélkül forintosítva 40.000 Ft/év lenne.
- ha (valóban?) 80 százalékos hatásfokú a hőcserélő, az ebből 32.000 forintot visszanyer nekem
mínusz a szellőztető ventiláto(ok) egész évnyi villanyszámlája.
...és ezután lehet gondolkodni, hogy hány millió forintos extra hővisszanyerő befektetés ér meg nekem évente 32.000 Ft bevételt :)
Köszönöm, értem én. Meg kell vizsgálni majd, hogy mennyire fér bele. Ahogy nézem korrektebb csőventik meg elektromos kalorifer kombó sem lenne meg 100 ezer alatt, ha mondjuk mindent becsövezünk, de elsőre csak a fürdőbe meg WC-be kerülne elszívás és oda így oldanám meg a szellőzést akkor azért 1 millió fogható így. A legkisebb hővisszanyerő a VENTS-től meg 250k, mondjuk az tök felesleges szerintem, mert pusztán a WC-ben tényleg nem hozza vissza az árát. Szóval ha csak a WC-re koncentrálunk az elején, akkor elég a csőventi kombó elsőre abszolút költségfogásra
ha elfogadsz egyg jotanacsot olyantol, aki mondjuk 10+ eve ilyen hazban el, akkor nem ez lesz az elso, amin megfogod a penzt.
hamarabb engednem el a motoros redonyoket meg a jakuzzit vagy a kertet, mint a szelloztetot.
felesegemnek mindig mondom, hogy ha a hazbol csak 3 dolgot tudnek magammal vinni az uj lakohelyemre, akkor az a szellozteto, a kozponti porszivo es a mikrohullamu suto lenne.
nem kell tulgondolni es rogton milliokban gondolkodni.
nekem 10 eve DIY-ben kijott 300e Ftbol komplett egy 2 szintes csaladi haz szelloztetese ugy, hogy az entalpias hocserelot keszen vettem ~130e Ftert.
nezz korbe a neten, hatha arul valaki hasznalt rekuperatort, a csovezest magad is fel tudod szerelni meg akkor is, ha bilincselned kell, ezek nem urraketak, hogy ne tudjad megoldani nemi utanajarassal:)
persze, ha ezen az osszegen mulik, hogy be tudtok-e koltozni vagy sem, akkor nyilvan elso korben a csoveket alakitsd ki, de arra figyelj, hogy eros kondenzacio indulhat meg a nedves helyisegekbol kifele ahogy fokozatosan hul majd a levego, ezt mar most kezelned kell
nekunk is egy helyiseg egy befuvo pont van a legtavolabbi ponton, furdokben elszivas. ejjel zart ajtoknal alszunk, de meg igy is sokkal minosegibb az alvas, mint elotte.
De lehet, hogy senki sem fogja vállalni olyan fűtőkábel legyártását, ami automatikusan leáll a fűtéssel, ha eléri a 80 fokot (pl ha leáll a légáramlat, mert elromlott a ventilátor).
1 m3 levegő 1 fokkal való felmelegítése 0,000335 kWh energiába kerül. Tehát ha ebben a csőben például 100 m3/h légáramot kell 20 fokkal felmelegíteni, akkor (0,000335 x 100 x 20) 670 wattnyi fűtést kell a levegő útjában elhelyezni. Ez lehet kb 20 méter hosszú, méterenként 40 wattos szigetelt fűtőkábel.
Lehet kapni készre szerelt fűtőkábeleket is, sok kereskedő összerakja a kívánt méretre. Én olyat rendelnék, ahol a fűtőkábel soha nem melegszik fel fel a PVC cső lágyulási hőmérsékletére (kb 80 fok).
Ha szorosan körbetekered a szénszűrő-hengert, az nem lesz túl nagy szűrő-felület. Én vagy megpróbálnám a szűrőpaplant "rakott szoknya" módjára hajtogatni, vagy egy nagy műanyag rekeszt kívülről beborítanék szűrőpaplannal és ebben helyezném el a szénszűrőt.
Ehhez valószínűleg több száz watt hőt kellene átadni nagy felületen. (az átáramló levegő mennyiség ismeretében pontosan ki lehetne számolni). A nagy hőátadó felületet igen nehéz megvalósítani házibarkács módszerekkel (pl 10-20 méter szigetelt fűtőkábel drótháló hengerre ritkásan feltekerve). Kis hőátadó felület esetén viszont nagyon magas hőmérsékletű (vörösen izzó) fűtő felület kell (porbeégés szag + tűzveszély + balesetveszély).
Én nem melegíteném a bejövő levegőt,
ha a befújási irány okosan van megválasztva (ahol soha nincs ember) és a légáram nem nyalábolt, hanem széttartó (gyorsan elkeveredik a szobalevegővel), akkor a bejövő szellőző levegő szerintem lehet akár mínusz 10 fokos is.
Szeretnék építeni házilag egy fűthető szellőzőberendezés t úgy hogy egy 10 cm átmérőjű Pvc csőbe alumínium csöveket helyezek el és közéjük rákok egy fűtő szálat. A cső lehet 1 vagy 2 m hosszú, És azt remélem tőle hogy a beszívott 0 °-os levegő ből csinál 20 °-osat. A ventillátor nem fog beázni, a házon van szigetelés. Tehetek még egy másik szellőzőt, ami a hideg levegőt kifújja, hogy ne legyen túlnyomás a házban. Mit gondoltok erről? Valakinek van kedve együtt megcsinálni? Fizetnék is érte.
Tipikusan a beszívó csöved a külvilágban van, vagyis oda nem teheted ki, mert szétázik. A másik probléma pedig hogy illik megvédeni egy előszűrővel (tipikusan G4), hogy ne ez fogja fel a port. Vagyis nagyon nem optimális önmagában használni. Amennyiben ezek áthidalhatóak valóban jó önmagában is.
Szia! Ez önmagában használható. A beszívó cső elejére kell tenni. Ez egy dublafalú szűrő. Egy nagyobb és benne egy kisebb henger. Közé kell tölteni a szenet. Ezáltal jó nagy felületű szűrő sok szénnel. Lassan tömődik el. De ez a leírásban is szerepel.
Ha az ajtó körüli (az ajtólap és az ajtókeret közötti) rés átlagosan 2 mm-es, akkor az áramló levegő számára összesen kb 200 négyzet-centiméternyi lyuk áll rendelkezésre. Ez szellőzés szempontjából olyan, mintha egy felnőtt férfi tenyér méretű légáteresztő lyuk lenne a falban.
Ha a lakás átszellőztetéséből erre az ajtóra 30 m3/h légmennyiség jut, az másodpercenként 8,3 liter levegő áramlást jelent.
Most képzeljünk el egy tenyérnyi lyukat a falon, amin minden másodpercben 8,3 liter levegő áramlik át. Hát nem egy szélvihar :)
Olcsó beltéri ajtók esetén ezért nem kell pánikba esni, amikor szellőztetést tervezünk.
De már írtam, hogy lehet légátersztőket is venni, vagy akár hangcsillapított légátersztőket csnálni (asztalossal csináltatni).
"Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről."
Igazad van, nem küszöbre vonatkoztattad. Ettől függetlenül az állításom igaz, hogy a küszöb alatti résnek nagy a légellenállása. Amennyiben új beltéri ajtókról beszélünk, aminek az oldala és teteje tömített, ott csak a küszöb aljáról tudunk beszélni. Abban igazad van, hogy nagy az áteresztő felület így, viszont borzasztó nagy az a kerület ami körbe veszi ezt, ezáltal aránytalanul nagyobb lesz a légellenállása mint egy sima csőnek (ahol az adott keresztmetszethez a legkisebb érintkezési felület tartozik).
Ne találj ki olyan érvelést a nevemben, amit aztán könnyen cáfolhatsz,
egy szót sem mondtam küszöb alatti résről.
Nézz meg egy olcsó szobaajtót nagyon közelről: hány milliméter rés van az ajtólap és az ajtó keret között. Ezt a millimétert szorozd meg a rés teljes hosszúságával (ajtó körben 4-5 méter) és számold ki, hogy összesen hány négyzet-centiméteres lyukról beszélünk.
Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
Egyrészt 67-re végződő kolléga válaszait hanyagold kérlek, mert valszeg ő mekelek, aki ámokfutást végzett már villanyos topikban, életveszélyes "tanácsokat" adva, majd bannoltatva magát emiatt.
Másrészt nyugodtan csörögd fel bármely hővisszanyerős cég területi képviselőjét, nekem nagyon jó a tapasztalatom velük márkától függetlenül. Egyszeri lakásfelújítóként is segítettek, akár teljesítmény tervezést is megcsinálva alaprajz alapján ingyen.
Harmadrészt részletes tervet már gépész fog tud csinálni, de őszintén szólva itt már te döntöd el, hogy erre szükséged lesz-e. A gyakorlatban nálunk pl. egyáltalán nem issue az ajtó kérdés, mert egyrészt a választott gép letudja követni, másrészt a nap nagy részében amúgy is nyitva vannak az ajtók, így most hogy 10-20 percre egy fürdőben éppen becsukod, semmi gondot nem okoz.
Ezt azért támadnám, mivel a küszöb alatti rés jelentős nyomásesést okoz. Az hogy ez van minden háztartásban sajnos nem jelenti azt hogy JÓL is működik ez a megoldás (nem véletlen tesznek az ajtókba szellőző rácsot). Mivel nem igen van olyan rendszer ami a menet közbeni nyomás változásokat lekezeli (pl ajtó becsukása), ezért csak az egyik állapotra tudják ezt bekalibrálni. Vagyis vagy nyitott, vagy csukott ajtónál állítják be a kívánt térfogatáramot (ha tippelnem kell nyitottnál, pont azért mert jelentős nyomáseséssel jár mire átjut az ajtó alatt, ezért az összes másik helyiséget is le kéne fojtani, hogy rendes legyen az egyensúly, az meg azt jelentené hogy küzdene a gép rendesen).
"ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna"
Sokan nem is tudják, hogy évente hány forint lenne a lakás szellőzési hő(forint) vesztesége, de egy megbízható üzletkötő azt mondta, hogy a hővisszanyerés évente milliós hasznot hoz :)
Persze van aki kiszámolja, hogy a hővisszanyerés valójában mennyit pénzt hozna és milyen rohadt sokba kerülne neki és ezután inkább kiszámol magának egy hővisszanyerés nélküli szellőző rendszert, fillérekért.
Köszönöm szépen a válaszaitokat! Alapvetően akkor nem teljes az egyetértés, hogy mennyi levegő tud egy sima beltéri ajtó küszöbénél és egyéb résein átmenni.
A központi egységes szellőztetés alternatívájaként volnának még a fali kerámia hőtárolós push-pull ventik. Na ez számomra túl drága ahhoz képest, hogy erősen kompromisszumos.... én azokat hanyagolnám.
Viszont, ha fogni kell pénzt valahol akkor az a szellőztetés volna. Mennyire vállalható az, ha bekerül mondjuk a gipszkarton fölé a flexi légtechnika, de ténylegesen csak a nedves helyiségekben lenne bármi funkciója, egyelőre nem építenék be központi egységet, csak 1-1 csőventit meg villamos előmelegítőt. Ez meg mondjuk lámpakapcsoló lekapcsolása után utánfutna kicsit azt annyi. Az épület többi részében hagyományos ablaknyitogatás lenne a szellőzési megoldás.
Így a jövőben nem lenne lezárva a lehetőség, hogy bekerüljön ténylegesen egy hővisszanyerő. Adódhatnak úgy a rezsiárak, hogy jobban megérje, ne csak komfort és fenntarthatóság oldalról legyen kívánatos.
