Az első a fél darabon szerintem nem simítás, hanem egy belső, nagyobb átmérő kimunkálása. Összeszerelt állapotban nem tudna fogást venni, így viszont függőlegesen hozzáfér, el tudja meríteni a szerszámot a kívánt mértékig, utána orsóirányban haladhat vele. (Nem olyan lassú az az ütőkés/kiesztergáló - ca. 800-as átmérőn a 100/min-es fordulat kb 250m/min vágósebesség...)
Érdekes, hogy itt először egy ujjmaróval nagyoljál ki azt a jó nagy furatot, utána viszont egy irdatlan ütőkéssel simítják le. CNC gépen ilyet még nem láttam:
Halálra nem rémítettem az biztos. Nem nyomtam agyig mert úgy voltam vele, hogy megjavítom a zsírzószemeket és mikor kész lesz akkor zsírzom tele. Szóval zsíros de nem annyira hogy a zsír megtartsa mondjuk a külső gyűrűt. Szétszedem ma megint. Lehet, hogy ki is cserélem mindkét csapágyat. Elsősorban arra voltam kíváncsi, hogy az orsó kúpja mekkorát üt. Mondjuk 1,5 századot a külső széle felé. A szerszámbefogók kúpjai (asszem ISO40 ez) amiket kaptam hozzá 1-3 tizedet is ütnek.
Igen, ha lassan forditom már attol is. Szerintem jol raktam össze, zéger, fém hézagoló, papír alátét, csapágy. Nem jól fotóztam mikozben szedtem szét, rajzot meg nem találok róla. A Csuhás cuccok közt a Strigon marófej van meg.
Szétszedtem a TOS vertikálfejemet, hogy kipucoljam meg ilyenek. A csapágyakat jónak itéltem, visszaraktam. Most összeraktam az orsót, bezsíroztam a csapágyat, beállítottam a csapágyhézagot. Ha a kép szerinti módon fekszik az asztalon az első csapágy csörög amikor forgatom. Vannak olyan görgők a csapágyban amik jobban elkoptak mint a többi és azok nem fekszenek fel? Szerintetek?
Azért 10 fok alatt már nem annyira komfortos kesztyű nélkül fogdosni a vasakat. Főleg ilyenkor, pedig még éppen nem fagy a műhelyben. Ez is egy szempont lehetne.
Ha a nagyfűrészeket (kapacitás hiánya miatt) nem lehet kivenni a (nagyszériás) termelésből és "egyszeri" nagyváltozatosságú darabolásra kell valami egy másik (majd leendő) telephelyen, akkor lehet, hogy hirtelen egy ilyen vásárlása a legkifizetődőbb megoldás. A főprofil egyébként nem a csarnokgyártás, ez csak egy belső mellékes projekt volt - felesleges lett volna a melót kiadni, mert mi is meg tudtuk csinálni.
A gépet nem dobták ki, megörökölte a TMK - ott ráérnek vele törődni és a keretes löködöncnél még minden nyűgével együtt is sokkal hatékonyabb szerkezet. Egyébként nem a darabolási képessége a necces, hanem az élettartama és ezzel együtt a megbízhatósága. Tudomásul kell venni, hogy nem az örökkévalóságnak tervezték.
...Hát volt olyan 12m-es HE-profil, amit a "levegőben" vágtunk vele, mert attól tartpttunk, hogy összecsuklik alatta a bádogszekrény... :)
Semmilyen kesztyűt nem ajánlok, akármi is a hivatalos előírás.
Az is mindegy, hogy milyen gép, forgó, mozgó részeket kesztyűben nem szabad megközelíteni. (Nélküle sem tanácsos.)
A kéz baleset esetén kesztyű nélkül "csak" vágást, csonkolást szenved, de ha a kesztyűt is elkapja a gép, annak beláthatatlan a következménye...
(Egyszer E-400-on a tokmánypofa közelébe került az ujjam. Kesztyű nélkül egy hosszanti felhasítással, meg egy új körömmel megúsztam. Ha kesztyűt használok, már nem lenne karom. Megtanultam a leckét egy életre... A kis gépek is simán leviszik az ember ujját, nem kell hozzá E400 méretű gép.)
Az olajos kéz még mindig jobb mint a tiszta ami nincs. (Egyébként a szappan és a víz csodákra képes... :))
Most tényleg nem kötekedés képen, de ahol 25x60 m-es csarnokok készülnek -gondolom I, U meg nem tudom még milyen profilú combos vasgerendákból-, ott nem fér bele a költségvetésbe egy normális Bomar vagy Pilous? Az első munkán visszahozza az árát. Ezeknek a párszáz ezer forintos gépeknek nyilván közük nincs az ipari kategóriához de miért is várja el tőlük valaki? Az 500 óra otthonra meg nem rossz szerintem. Félre értés ne essen, nem védem én ezeket a kínai csodákat csak szerintem helyén kell kezelni a dolgokat, kultúráltabbak mint sarokcsiszolóval ekecselni az anyagokat. Ha meg masszív gép kell kis pénzért, nézni kell 100-150e-ért egy jó állapotú hidraulikus keretest, az bármit elvág csak győzze az ember kivárni.
