Már ne haragudj, de szerinted Einstein mit ért éter-en, ha nem a fény vezető közegét?
Az általam leírt idézetben 6-szor fordul elő az éter:
"A pontosabb vizsgálat mindazonáltal azt mutatja, hogy a speciális relativitáselmélet nem szükségképpen követeli meg az éter létezésének tagadását. El lehet fogadni egyfajta éter létezését, csupán arról kell lemondanunk, hogy meghatározott mozgásállapotot {az abszolút nyugalmat } rendeljünk hozzá, azaz absztrakció útján azt a végső mechanikai ismertetőjegyet is le kell választanunk róla, amit még Lorentz megengedett."
"...az éterhipotézis mellett is szól egy fontos érv. Az éter tagadása végső soron azzal a feltevéssel egyenértékű, hogy az üres térnek semmiféle fizikai tulajdonsága sincsen. Alapvető mechanikai tények mondanek ellent ennek a felfogásnak."
Befejezésül így összegzi az éterrel kapcsolatos új álláspontját a beszéde végén:
"Összefoglalva azt mondhatjuk: Az általános relativitáselmélet szerint a tér fizikai minőségekkel rendelkezik; ebben az értelemben tehát létezik éter. Az általános relativitáselmélet értelmében a tér éter nélkül elképzelhetetlen; nélküle nem terjedne a fény.... "
Az idézet végén azt is megmondja, hogy éter nélkül nem terjedne a fény. Ez szerinted mit jelent? Vajon a fény terjedéséhez nem vezető közeg kell?
A szövegben szereplő 'meghatározott mozgásállapot' alatt Einstein az abszolút nyugalmat érti. Ez kiderül egy másik idézetéből:
"...azok a kudarcot vallott kísérletek, amelyekkel a Földnek "a fényterjedés közegéhez" viszonyított mozgását akarták meghatározni, azt engedik sejtetni, hogy a jelenségeknek nemcsak mechanikai, hanem elektrodinamikai szempontból sincsenek olyan tulajdonságaik, amely az abszolút nyugalomnak megfelelne..."
Később felülvizsgálta az álláspontját, és azt mondta, hogy vezető közegnek lennie kell, de az abszolút nyugalom nem kapcsolódhat hozzá.
Hol mondott ilyet Einstein? A 404-beli idézeted sem vezető közegről nem beszél, sem abszolút nyugalomról. Szerintem sajátosan interpretálod a Mester szavait. Ha tévednék, javíts ki.
"A legérdekesebb, hogy a fényt, mint hullámot, úgy képzeled el mint
Arany és Petőfi korában, vízhez-levegőhöz hasonló közeg hullámaiként."
Én éppen az ellenkezőjét írtam. A víz és a levegő a mai ismereteink szerint atomokból és molekulákból áll. Egyetértesz? Jó.
Azt írtam, hogy a fény vezető közege nem lehet ilyen. Elolvastad, amit írtam? Úgy látom nem.
Egyébként a vízhez-levegőhöz hasonló közeg hullámaiként Huygens és Descartes korában képzelték a fényt. Ezt módosította Lorentz, aki merev, abszolút nyugvó kocsonyaként képzelte el a vezető közeget.
Erre mondta Einstein fiatal korában, hogy nem létezhet éter, mert abszolút nyugalom nincs.
Később felülvizsgálta az álláspontját, és azt mondta, hogy vezető közegnek lennie kell, de az abszolút nyugalom nem kapcsolódhat hozzá. Ugyanezt írja például Jánossy Lajos is, és én is ezzel értek egyet.
"Sajnos én azt nem tudom megmondani, hogy miféle közeg lehet az amely nem anyagi..."
Senki sem mondta, hogy a fény vezető közege nem anyagi. Legfeljebb azt, hogy nem atomokból és molekulákból áll, mint az ismert fizikai testek. Valószínűleg az atomi szinttől alacsonyabb szintű anyagi részecskékből áll.
"Ha feltételezünk ilyen közeget akkor ki kell jelentenünk hogy annak nincsenek állandó anyagi tulajdonságai..."
Miért ne lennének? Legfeljebb még nem ismerjük ezeket.
"Ekkor viszont már nem nevezhetjük éternek.(merthogy arról az összes kijelentés anyagi és tömeg jelenségű tulajdonságokhaoz kötödik.)"
Ebben teljesen igazad van. Az étert, hagyományosan egy olyan közegnek képzelték, amely:
- atomokból vagy molekulákból áll
- homogén módon tölti ki a világot
- abszolút nyugalomban van
Ma már tudjuk, hogy a fény vezető közege nem ilyen. Ezért nem jó az ÉTER szó, a fény vezető közegére. Ezt azonban már Einstein is tudta. Az éter szót ő is csak Lorentz iránti tiszteletből használta, addig amíg Lorentz élt. (ezt Illy Józseftől tudom, aki Einstein szellemi hagyatékának egyik gondozója)
"A másik tagadhatatlan dolog az éterrel kapcsolatban, hogy még nem volt módunk ennek a közegnek a sebességét vagy a megfigyelő-közeg-forrás sebességkülömbségét észlelnünk."
Milyen méréseket végeztek ezzel kapcsolatban? Tudsz ilyenről?
Ma már egyetlen fizikus sem hiszi, hogy a tér teljesen üres lenne. Ezért van, hogy fizikai vákkum-nak hívják, ami arra utal, hogy fizikai tulajdonságai vannak. A semminek, a leüresebb térnek nincsenek fizikai tulajdonságai. Az elnevezés kissé szerencsétlen, mert a vákkum-nak korábban éppen a teljesen üres teret gondolták, de ajnos ez az elnevezés terjedt el. A lényeg, hogy a világtér egyáltalán nem üres, például elemi részecskékkel van tele, és még valószínűleg olyasmikkel is, amiről még fogalmunk sincs.
Ha közegben terjed valami, akkor az ismert tapasztalataink szerint ott a közegben okoz változást. Ennek a változásnak a terjedése, haladása maga a hullámterjedés.
Ha a térben illetve a a számunkra ismert legüresebb térben a vákuumban terjed a fény, akkor az ott létre jövő változás a közegváltozás. Sajnos én azt nem tudom megmondani, hogy miféle közeg lehet az amely nem anyagi, de vannak jelenségei. Ha feltételezünk ilyen közeget akkor ki kell jelentenünk hogy annak nincsenek állandó anyagi tulajdonságai, és semmiképen nincsen a tömeghez köthető jelensége. Ekkor viszont már nem nevezhetjük éternek.(merthogy arról az összes kijelentés anyagi és tömeg jelenségű tulajdonságokhaoz kötödik.)
A másik tagadhatatlan dolog az éterrel kapcsolatban, hogy még nem volt módunk ennek a közegnek a sebességét vagy a megfigyelő-közeg-forrás sebességkülömbségét észlelnünk. Ez semmiképpen sem erősíti meg ennek a közegnek a létét.
Harmadik jelenség, ami a dolgot bonyolítja és egyben tendenciózussá is teszi az elutasító választ az, amit az elsőben már ítram: Nem tudunk ettől a közegtől "hígabbat" találni. Nem tudjuk megváltoztatni a tulajdonságait, csak hozzáadni tudunk tulajdonságokat azzal, hogy hogy anyagot viszünk bele.
Érdekes ez a határérték jellegű dolog. Valahogy összecseng az abszolut nulla fogalommal.
> éppen azt bizonyítja, hogy a fény vezetőközeggel rendelkező hullám
Akkor bizonyítaná ezt, ha az egymáshoz képest mozgó megfigyelők más sebességűnek mérnék ugyanazt a fényhullámot (hiszen más a vezetőközeghez viszonyított sebességük is). De minden jel arra mutat, hogy nem így van (erről szól a relativitáselmélet használhatósága is). Összekevered az éter absztrakt fogalmát (ahogy Einstein gondolhatott rá az ÁR után) azzal a naiv értelmezéssel, miszerint ő a fény vezetőközege (hasonlóan ahogy a levegő a hanghullámok vezetőközege).
"Köszönöm, hogy bemásoltad, igen érdekesnek találtam. A kapcsos zárójeles részt - {az abszolút nyugalmat } - Te illesztetted be? "
Igen én, de ez csak az egyértelműség miatt. Egyébként ez kiderül a szövegkörnyezetből.
Egy másik idézet:
„Kritikus: … Mi a helyzet az elméleti fizika beteg emberével, az éterrel, amelyet jó néhányan közületek már halottnak nyilvánítottak?Einstein: Változatos volt eddigi sorsa, s távolról sem mondhatjuk, hogy már halott. … a régi értelemben vett éter nincsen. …Az általános relativitáselmélet értelmében … az üres térrészhez is tartoznak fizikai mennyiségek. Ez a tényállás akár úgy is felfogható, hogy pontról pontra folytonosan változó állapotú éterről beszélünk.”
Maxwell az elekrtomágneses hullámokat az éter rezgésének tekintette. Erre alapozta az egyenleteit. Egyébként haláláig hitt az éter létezésében.
"Ráadásul nincs is olyan tapasztalat ami arra utalna, hogy a vákuumban valami közegként vezetné a fényt."
Hát ebben is tévedsz. Az a tény, hogy a fény sebessége nem függ a fényt kibocsátó test sebességétől, éppen azt bizonyítja, hogy a fény vezetőközeggel rendelkező hullám. Ez tény, amelyet egy De Sitter nevű csillagász bizonított.
Te hogyan magyarázod ezt a tényt, ha nincs vezető közeg?
Einsten minden kikötés nélkül elfogadta a Maxwell egyenleteket. Sőt éppen ezekre és nem az akkori megfigyelésekre alapozta munkáit. A Maxwell egyenletek pedig a töltés és a mágneses tér létét nem kötik anyaghoz, vagy egyébb hordozóhoz. Ez bizony simán megengedi, hogy az EM közeg nélkül tudjon haladni, terjedni.
Ráadásul nincs is olyan tapasztalat ami arra utalna, hogy a vákuumban valami közegként vezetné a fényt.
Köszönöm, hogy bemásoltad, igen érdekesnek találtam. A kapcsos zárójeles részt - {az abszolút nyugalmat } - Te illesztetted be?
Nem értek a témához, de érzésem szerint Einstein arról beszél itt, hogy az általános relativitásban fontosabb szerepet kap a tér mint entitás, mint a speciális relativitásban. Pontosabban: a speciális relativitáselmélet "csupán" bizonyos vonatkoztatási rendszerek közötti kapcsolatok hálója, míg az általános relativitáselmélet a téridő geometriájával, annak materiális hátterével és fejlődésével foglalkozik. Szóval érzésem szerint ő nem a naiv éterről beszél, hanem arról a térfogalomról, ami az általános relativitás keretein belül megfogalmazható és feltérképezhető (és ami a speciális relativitás keretein belül nem tehető meg, egyszerűen azért mert ahhoz ő túlságosan desztillált, korlátozott). Mindazonáltal szó sincs arról, hogy ettől a speciális relativitás sérülne, egyszerűen az éter - bármi legyen is az - kívül esik a speciális relativitás tartományán.
Einstein több helyen elmondta és le is írta, hogy hiba volt a fény vezető közegének száműzése a fizikából. Ő valójában nem a vezető közeget, hanem a hozzá kapcsolt abszolút nyugalmat kifogásolta. Ezért nem fogadta el az éter létezését.
Ez a specrel kidolgozásának idején (1905 körül) volt. Később, az álterel megalkotása után rájött, hogy ez tévedés volt. Ezt modja 1920-ban egy Leiden-ben tartott beszédében a specrel-ről:
"... elfogadhatónak láttam a következő, kézenfekvő megközelítést. Az éter egyáltalán nem is létezik. ..."
Majd így folytatja:
"A pontosabb vizsgálat mindazonáltal azt mutatja, hogy a speciális relativitáselmélet nem szükségképpen követeli meg az éter létezésének tagadását. El lehet fogadni egyfajta éter létezését, csupán arról kell lemondanunk, hogy meghatározott mozgásállapotot {az abszolút nyugalmat } rendeljünk hozzá, azaz absztrakció útján azt a végső mechanikai ismertetőjegyet is le kell választanunk róla, amit még Lorentz megengedett."
"...az éterhipotézis mellett is szól egy fontos érv. Az éter tagadása végső soron azzal a feltevéssel egyenértékű, hogy az üres térnek semmiféle fizikai tulajdonsága sincsen. Alapvető mechanikai tények mondanek ellent ennek a felfogásnak."
Befejezésül így összegzi az éterrel kapcsolatos új álláspontját a beszéde végén:
"Összefoglalva azt mondhatjuk: Az általános relativitáselmélet szerint a tér fizikai minőségekkel rendelkezik; ebben az értelemben tehát létezik éter. Az általános relativitáselmélet értelmében a tér éter nélkül elképzelhetetlen; nélküle nem terjedne a fény.... "
Elég egyértelmű, nem?
Viszont, ha létezik a fénynek (és általában az elektromáhneses hullámoknak) vezető közege, akkor Einsteinnek, a mozgó testek elektrodinamikájáról szóló dolgozata alapvetően hibás. Einstein ugyanis az elektrodinamikáját arra építette, hogy nincs vezető közeg, ezért az elektromos vezető és a mágnes kölcsönhatásában csak a relatív mozgásuk a mérvadó.
Ha viszont van vetető közeg (amint azt 1920-ban Einstein állítja), abban az esetben bukik az Einsteini szimmetrikus elektrodinamika, és ezzel együtt az egész specrel.
Az idézett beszéd 1920 május 5-én hangzott el a Leideni egyetemen, Éter és a relativitáselmélet címmel. Teljes szövege megtalálható: Albert Einstein válogatott írásai TIPOTEX 2005.
Minderre maga Einstein is rájött érettebb korában. Ezért írja azt, hogy vezető közegnek lennie kell, de nem szabad hozzákapcsolni az abszolút nyugalmat.
Ezt azért nem nagyon értem, hogy miért kell egy olyan közeget feltételezni, aminek nincs hatása.
De ha így akarjuk, ám gondolhatjuk így.
Tehát egy nem anyagi jellegű (mert ugye nincs tömege, sűrűsége, stb) közeg, aminek vannak eletromágneses tulajdonságai. (nekem meg van egy láthatatlan sárkányom otthon a garázsban...)
Viszont ezek a tulajdonságok a "vákuum" néven ismert "közeg" tulajdonságait mutatják. Annak annak is vannak elektromágneses tulajdonságai. Permeabilitás és permittivitás is. Amennyire tudom, ha ezek nem volnának, vagy nem ilyenek volnának, akkor másként viszonyulna a vákuum a fényterjedéséhez. (véletlenül sem kellene vezetésnek mondani, mert az már kapcsolódik a szigeteléshez és az ismert anyagszerkezeti tulajdonyságokhoz)
Akkor most van egy olyan sárkányunk, ami minden tulajdonságával egybevág a vákuum tulajdonságával. Vagy nem?
Írjátok itt, hogy nem szükségszerűen nyugalomban lévő közeg az éteretek. Mihez képest? És ha nem nyugszik, akkor a mozgásának mik a hatásai?
1. A fénynek van vezető közege, mert hullám, és hát valaminek hullámoznia kell. A tenger sem hullámzik víz nélkül, a hang sem terjed levegő nélkül.
2. Ez a vezető közeg azonban nem az éter. Ugyanis az étert atomokból és molekulákból álló anyagnak képzetlték. Folyadéknak, vagy gázszerű anyagnak. Később hozzákapcsolták az abszolút nyugalmat is (Lorentz), és így az éter testesítette meg az abszolút nyugvó rendszert. Ez hiba volt.
3. Minderre maga Einstein is rájött érettebb korában. Ezért írja azt, hogy vezető közegnek lennie kell, de nem szabad hozzákapcsolni az abszolút nyugalmat.
Már csak azt kell kideríteni, hogy mi vezeti a fényt, ha nem az éter?
Ezzel kapcsolatban Einstein is, Max von Laue is, és Jánossy Lajos is nagyon sokat kiderített. Csak el kell olvasni az írásaikat. A megoldás benük van.
A foton NEM elemi részecske ebben a modellben, 4 részecskéből áll: A, B, C és D. Amint A és B részecske fordul kettőt, C és D fordul mégegyet (vagyis C és D összesen fordul hármat), a foton spin = 1 -nek megfelelően. Lineárisan polarizált foton nem létezik.
A modell értelmezi, hogyan terjed a váltakozó elektromos és az arra merőleges mágneses tér vektor egy foton részecskével valamint egyesíti a fény részecske és hullámtermészetéből adódó tulajdonságokat.
Az 1022 keV -nál nagyobb energiájú gammafotonok egy nagytömegű atommagba ütközve párkeltéssel elektronná és pozitronná alakulhatnak át, tehát a fénykvantum hordozza a pozitív (D) és a negatív (C) töltésegységet. Antianyag [Ne keressétek a nagy tömegű antianyagot a világegyetemben, a világegyetem töltésegyensúlyban van, ugyanannyi a pozitív (proton) mint a negatív töltés (elektron), mert a töltés elemi részecske (D és C)] tehát nem létezik, a pozitronban csupán a pozitív töltésegység (D) található, míg az elektront a negatív töltésegység (C) és ha szabad úgy fogalmaznom egy graviton (A) építi fel. A pozitront a pozitív töltésegység (D) és egy graviton (B) építi fel. (A) és (B) graviton azonos részecske is lehet. A kopasz gravitonok terjedési sebessége c2, a D és C töltésegységek gátolják a gravitonok mozgását és fénysebességre lassítják, mert az maga lesz a fény.
"1, A foton impuzust ad át, vagy visz el az atomi rendszerből. (Compton effektus)"
Egyértelmű, hogy fotonok okozzák?
"2, A foton energiájától függően vagy az egész rendszernek ad át impulzust és energiát, vagy csak egyetlen elektronnak, kiszakítva azt az anyagból. (Fotoelektromos effektus.)"
Nem tudni, hogy kis energiákon ugyanazok a folyamatok játszódnak-e le, mint nagyobb energiákon. Esetleg nagyobb energiákon az anyag nem csak EM hullámot bocsájt ki, és ez löki ki az elektront. Ez csak egy tipp, de nem tudom, hogy kizárható-e.
Ezenkívül ha a fényhullámok egy kvantált térben terjednek, amelyek kis méretekben nem összegezhetők, akkor szintén nincs szükség száguldó fotonokra.
"3, A közutakon viszonylag elfogadható pontossággal működnek a sebességmérő radarok, de a felhőmozgást mérő meteorológiai radarok is. (Doppler effektus.)
4, A tőlünk távolodó űrszondák rádióadóinál ugyan csak észlelhető a frekvencia csökkenés (hullámhossz növekedés). (Ugyan csak a Doppler effektus.)"
Ez már nem a részecsketermészet bizonyítéka, hanem a hullámtermészeté. A részecsketermészet itt csak problémákat szül.
"5, A fénynyomást kimérték, a hibahatárokon belül egyezik az elméletileg várható értékkel."
Nem tudom, hogy mit mértek és hogyan. Nem értem a mögötte lévő mechanizmust sem. Az EM hullámos Lorentz erős magyarázat nálam megbukott, a tömeg nélküli foton szintén.
A fal ilyen labdázgatás miatt nem fog nagyon sok pattanás után jelentős sebességre szert tenni, mert egyrészt rugalmas bizonyos mértékig, másrészt a túl sok pattanás maximum a hőmérsékletét növelné, ami végül is a részecskék mozgási sebességéből adódik.
Ok, akkor magyarazd el legyszives, amirol ez a bekezdes szol.
A mester vizsgáztatja a tanítványt? Sokan nem kockáztatsz ezzel, ha megkérdezed, hogy értem -e, amit írtam. :-)
Mire gondoltam...Állok a Föld egy bizonyos pontján, tőlem x távolságra van egy fal. Labdákat dobálok a fal felé, és figyelem, hogy hogyan változik a sebessége minden egyes dobásnál. Amikor elhajítom a labdát, akkor gyorsítanom kell, így a labda visszahat rám, és kicsit hátralök. Ha a talaj és a lábam között kisebb a surlódás erő, mint a lökés ereje, akkor elcsúszok hátra, de a surlódási erővel mozgatok egy bizonyos mennyiségű talajt. A lábam mögött egyre nagyobb hegy fog keletkezni. Ez a hegy sem nőhet azonban a végtelenségig, mert a talaj hidrosztatikai nyomása és a viszkozitása ezt behatárolja. Ha a talaj elég szilárd (beton), akkor ilyen feltorlódás nem következik be. Ilyen esetekben a Föld forgási sebessége fog változni egy igen kis mértékben. Amikor a labda eléri a falat, egy fordított irányú folyamat játszódik le.
