Kivételezett helyzetben voltam, szabadon közlekedhettem külföld-belföld között, ha kedvem támadt Bécsben aludtam, pénzem is volt rá, nem korlátozott semmi. Bár nem ájultam el tőle, de tudtam, hogy másokhoz képest ez kivételes állapot.
Magyarázat: Szabad mozgás külföld-belföld között = szabad mozgás az anyagvilág és a szellemvilág között.
Azt álmodtam, hogy megvettem egy egész nyúzott, belezett birkát 30000 forintért. Le akartam alkudni az árból, 22 ezernél kezdtem, de az árus - a birka pásztora - hajthatatlan volt, így végül 30 ezerért vettem meg, amennyiért eredetileg is ajánlotta. Persze nagyon jó vétel volt, legalább 20 kiló színtiszta hús, de én azt gondoltam, ezen is lehet spórolni :)
baj van. nem álmodom. már két napja. ez rettenetes.
viszont: szentiván éjjelén FANTASZTIKUS aznapra való álmom volt: szerelmesek voltunk egymásba egy volt kollegámmal, akivel amúgy ki nem állhatjuk egymást.
kétszeresen is örültem, mert egyrészt ugye ez tipikus szentivánéji álom shakepeare óta,
másrészt meg annak, hogy azzal a volt kollégával annyira jó volt szerelmesnek lenni, mint az életben még senkivel:)
és ugye nagy öröm volt megélni, hogy ezek szerint mégse egy lehetetlen alak, ahogy 7 év együttdolgozás után hittem:).
Talán fürdőszobatartozékokkal kéne üzletelned:))) ehhhe bocs, ezt nem tudtam kihagyni. Nekem is rengeteg fürdős és wc-s álmom van, a baj az, hogy nálam mindig gátló körülmények vannak, nehezen találom meg a wc-t vagy a fürdőt, és vagy foglalt, vagy szennyezett, vagy nagy tömeg van, tehát a tisztulás-méregtelenítés, ami nálad örömforrás, örülök, gratulálok, az nálam sajna problematikus.
Na ha már itt tartunk, kitűzök a fürdőszobába, és letusolom magam.
Régen többször álmodtam azt, hogy ajtókat nyitok, mindig egy újabb mosdóba kerülök, sok WC, zuhanyzó, ahol újabb ajtó, vagy ajtók, és megyek tovább, és hajt a kiváncsiság, de maga az, hogy újabb mosdókat látok,- mint egy óriás labirintus- akkora örömmel tölt el, olyan izgalommal teli kiváncsiság, amit ébren nem hiszem, hogy éreztem...
Köszi reen, értékes gondolatokkal gazdagítottad a topikot.
Én ma például álmomban visszamentem a gimnáziumi osztálytermünkbe, és álmomban elérzékenyültem, elsírtam magam, mert a fiatalságom jutott eszembe, amkor még teli voltam lehetőségekkel, és visszasírtam azt az időt. Aztán egy öltözőhelyiségben egy volt katonatársammal, egy ideig szomszédrajparancsnokkal találkoztam aki a seregben borzasztó ellenszenves volt, most mégis örültem neki, mert rajta keresztül nosztalgiáztam a múltba.
Utána az öltözőből a tusolóba igyekeztem, de az egyik zuhanytálcán vad trófeák voltak, a másikban egy döglött kígyó, na mondom ide se jövök tusolni, a következőben egy döglött krokodil, és amikor egy tisztának látszó zuhanyfülkébe léptem, tt meg bogarak kezdtek a lábamon futkosni, onnan is kiszálltam.
Arra jutottam magamban, hogy az álmot értelmezni nem mindig az álmodója tudja a legjobban. Sokszor éppen az álmodó az, aki nem látja azt, ami másnak majd kiböki a szemét. Sokszor pont az álmodó, aki a tudattalanja üzenetét azért nem tudja jól értelmezni, mert a ébren nem akar szembenézni valamivel, ezért még az álmait is a tudatának torz tükrében értelmezi. De igazából az álom értelmezése, jelentésének megfejtése tulajdonképp egy lényegtelen mozzanat. Az számít, hogy a munka, amit az álommal végez az ember változtat-e az egyénen, felül emeli-e önmagát önmagán, vagy sem. Tehát még ha valaki jobban is értelmezné az álmomat, mit én magam, akkor sem tudna nekem segíteni. Mert a leglényegesebb mozzanat az a személyiségbe való beépítése az újnak. És ezt mindig csak önmaga képes végrehajtani az ember. A külvilág hangjait az ember, ha hibásnak, bántónak ítéli, akkor kirekeszti magából, elhárítja, ha igaznak érzi, de nem tudja beépíteni magának, csak fölösleges bűntudatot és terhet ró rá. Szóval arra jutottam végül, hogy aki elemezni próbálja a maga álmát, az kérdéseket tesz fel a sorsnak, az aki kérdez, az nyitott az újra, és aki nyitott az újra, az fejlődik. Nem a kérdéseinkre adott válaszok visznek előre (csak ha azokat igazzá és magunkévá tesszük) hanem a képességünk arra, hogy mindig kérdezzünk.
A volt feleségemmel álmodtam. Nagy irodája volt sok szobával, több mosdóval, alkalmazottakkal, sok berendezéssel, nagy gazdagsággal. Hűvös volt, és éreztette velem, hogy nélkülem jobb sora van, gőgösen mutatta a sok szobát, berendezést, alkalmazottat. Valaki szólt, hogy intézkedjek, mert betelefonáltak a munkahelyemre a személyzetisnek, hogy rám már nem lehet számítani, mert disszidáltam, politikai menedékjogot kértem külföldön. Elindultam gyorsan a munkahelyem felé, hogy intézkedjek, hogy a rosszindulatú hazugságot megcáfoljam, de elakadtam a forgalomban, a zsebemben nem találtam a saját elegáns lapos kis Nokia telefonom, helyette a volt feleségem irodájából véletlenül felkapott két régimódi mobil volt csak, azok meg nem működtek, így aztán nem tudtam kapcsolatot teremteni.
Magyarázat: Az egó dacos, eszközeit már nem tudom használni.
Egy lagunában evezek a társammal, körben kis homokszigetek. Kikötünk az egyiken, ahol egy templom romja van (mint egy görög oszlopcsarnok). Ahogy megyünk felé, a földből kinő egy hatalmas (5m) indiánra hasonlitó lény és elkezd ránk dárdákat dobálni. Álmomban tudom, hogy ő volt régen a hely őre. Alig tudok elhajolgatni a dárdák elől , olyan gyorsan jönnek, a tásam folyamatosan tüzel rá, de hasztalan. Néhány dárdát felfogok a pajzsommal, de átszakitja a pajzsot. Visszadobok egy lándzsát, de az nagyon lassan repül, el se hiszem hogy elrepül az Őrig. De mellkason találom végül és visszahuzódik a földbe.
Egy rozoga ház felső szintjén volt a munkahelyem tusolója. A munka végeztével tusolni akartam, de a lépcső nem volt ott, helyette csak egy papírvékony valami lógott, amit egy vékony szög tartott, azon a papírvékony valamin volt pár vékony dudor, azok töltötték volna be a lépcső szerepét, persze használhatatlanok voltak. Nagyon erőlködtem, kínlódtam, hogy a felső szintre feltornázhassam magam a tusolóhoz.
Magyarázat: A tusoló a megtisztulás helye, erőlködöm, hogy a megtisztulás szintjére felérjek.
Most ébredtem, épp csak bevágtam egy cappuccinot és egy mézes-vajas kenyeret. Álmomban egy vetélkedőn vettem részt, ahol nagyon ügyesen vettem az akadályokat és minden tárgynyereményből többet is kaptam, így ezekből szét tudtam osztani másoknak is.
Magyarázat: Szellemi fejlődésem eredményeit meg tudom osztani másokkal is.
Kimentem a piacra, egy keleti pecsenyésnél rendeltem valami ételkülönlegességet, aztán eszembe jutott, hogy otthon is főztem egy nagy adaggal, ha a piacon beeszek, otthon már alig bírom megenni a saját főztömet.
Magyarázat: Ha mástól kapott szellemi táplálékkal telitömöm magam, nem marad hely a saját felfedezéseknek, megértéseknek, megérzéseknek.
magamat láttam 45 évesen (ami egy rettegett korom, mert valami miatt fixa ideám, hogy akkortól lőttek mindennek), szóval 45 évesen láttam magam.
A fejemen egy marhaszép zöld és rózsaszín szalagokból font nyári kalap volt (megjegyzem sose hordok kalapot, mert minek), és rajtam ugyanolyan színű ruha. Kicsit olyan királynőse jellegem volt.
Az egész benyomásnak az volt a lényege, hogy noha 10évvel öregebb voltam, mint ma, sokkal boldogabbnak és szebbnek láttam magam. mosolyogtam magamra, és mintha hívtam volna magam át oda, abba az életkorba.
Igen, igen, ezt is elfogadom, de sajna nem vagyok tökéletes, sőt... Előszöris nagy-nagy nehéség egy-egy igazságot felismerni, megérteni, magunkba engedni, magunkba fogani, és az még hagyján, irtózatos nagy feladat a felismert igazságot megélni. Milliószor kaptam rajtamagam, hogy már évekkel korábban felismertem valamit, megpróbáltam beépíteni az életembe, és hosszú évekkel később még sem aszerint éltem.
Logikusnak tűnik az értelmezésed, és hát én nem tudhatom, mit jelent az álmod, csak azt tudom hozzátenni, hogy több forrás is arra utal, hogy rémálom tulajdonképpen az, amikor nagyon drasztikus jelet küld a tudatalattink, hogy "vegyél észre", mert tudatosan valamit nem veszünk észre, és az apróbb jelek nem értek célhoz.
Egyetértek Veled, én nem is harcolok (legalábbis tudatosan) az egó ellen, hisz amíg magasabb Én van, addig mindig lesz egó is, az egó akkor szűnik meg, ha a magasabb Én is megszűnik, és a kettő egybeolvad. Ahogy Buddha ezt szépen a Középső út tanításában leírta. De az álmommal kapcsolatban más értelmezés nem jutott szembe.
