Ha nem volt öröklési (tartási) szerződés, akkor nem léphet fel többletigénnyel. A gyermekektől 'elvárható' bizonyos mértékű szülőtartás, ezen túl ezt nem is ingyenesen teszi, hanem ellenérték, a számlák megfizetése fejében.
Végrendeletet lehet kötni, de anélkül is fejenként egyenlő arányban örököl a három gyermek, így szerintem ezek alapján nincs szükség rá.
Ha édesanyja elhunyt, akkor a lakás tulajdonjog egyharmad-egyharmad részben kerül az örökösök tulajdonába. Ezt a helyzetet többféleképpen lehet rendezni majd, vagy közös értékesítéssel, vagy természetbeni megosztással, vagy úgy, hogy a bentlakó megváltja a többiek részét (kvázi kifizeti a testvéreit).
Persze ezt a tanácsot csak a leírtak alapján tudom adni.
abban kérném a véleményeteket, segítségeteket, ami a családunkban egyre gyakrabban előforduló kérdés: az öröklés. Édesanyánk szerencsére még "majdnem jó" egészségnek örvend, de idős kora lévén készül a legrosszabbra. Hárman vagyunk gyermekei, az ő egyetlen vagyona a lakása. A "problémát" az okozza, hogy a legkisebb gyermeke, aki sajnos nem él "példás" életet, nála lakik a családjával (korábban házastárs+2 gyerek, de a párja egy éve elköltözött). Semmilyen költséget nem fizet, a rezsit édesanyánk rendezi minden hónapban a kisnyugdíjából. Édesanyánk még önellátó, de ma már nagyon nehezen mozog, tehát a bevásárlás, főzés, takarítás rá hárult (volna) két-három éve. Mi a másik testvéremmel a munkánkból adódóan kevesebbet tudunk vele lenni, de tartjuk a kapcsolatot, időnként besegítünk, ha orvoshoz kell vinni, vagy bevásárlunk. Mi 20 éves korunkban (20-25 éve) elköltöztünk otthonról, tehát ilyen jellegű "támogatásban" nem részesültünk. Ilyen-olyan formában kb. 1,5 - 2 m Ft segítséget kaptunk, de a legkiesebb testvérünk is legalább ennyivel "tartozik" édesanyánknak az ott-lakáson és a nem fizetett rezsin kívül is. A testvérünk sajnos az anyut sem látja el maradéktalanul, a magatartása is erősen kifogásolható, édesanyánk emiatt is sokszor panaszkodik. Pedig szerintünk a lakás költségeinek akaratán kívüli (de a tartozás elkerülésének érdekében történő) "felvállalásával" épp eléggé megfizet azért, hogy a gyereke legalább ételt adjon neki, sőt, a testvérünk egy időben még ápolási segélyt is vett fel az anyura.
A történethez még annyi hozzátartozik, bár talán nem kellene, hogy akkora jelentősége legyen, hogy a középső testvérem és az én gyermekem is egy átmeneti időre (max.1 év) a lakásban lakott, édesanyánk engedelmével, ami a testvérünkre semmiféle pluszterhet nem rótt.
Elnézést a hosszas bevezetőért, de talán így jobban érthetőek a kérdéseim:
- az öröklés során a legkisebb testvérünk bármiféle többletigénnyel felléphet-e, arra való hivatkozással, hogy ő "ápolta" édesanyánkat? Kell-e bármivel igazolnunk ennek ellentétét, vagy azt, hogy a lakást huszon-egynehány éve ő is többedmagával használja, ebből néhány éve költségek fizetése nélkül?
- édesanyánk saját kézzel írott végrendelete, melyben egyenlő részesedést hagy meg, megoldás lehet-e a problémás kérdésekre? Vagy közjegyző által írt dokumentumra van szükség?
- ha idővel az öröklésre (csúnyán fogalmazva osztozkodásra) kerül a sor, akkor félretett pénze nem lévén, hogy rendezi a nekünk járó örökséget? A lakásból, és persze nem is ez a cél (főleg a két unokatestvérünkre való tekintettel), kitenni jogosan biztos nem lehet. Mi a megoldás?
Előre is köszönöm a hozzászólásokat, hozzáértő véleményeket.
A férj írhat végrendeletet és önre hagyhatja az ingatlant. Amúgy gondolom a haszonélvezte örökéletére szól, azt egyébként is megkapná, amennyiben nem ön örökli az ingatlan, akkor özvegyi jogán is haszonélvezetre jogosult élete végégig. Tehát a lakást bátran lakhatja férje esetleges halála után is.
Ha a tulajdonjogot szeretnék rendezni, akkor vagy életében vagy ön a halála után indíthat tulajdonjog megállapítása iránti pert, a házassági vagyonközösségre hivatkozva-megegyezés hiányában (az örökösökkel szemben), mondván az közös szerzemény, így afele az öné lesz.
A Ptk. ezen rendelkezése főleg a mai világban elég vicces, de így van (még). Az én értelmezésemben ez a dolog fenntartásval kapcsolatos költség, így neki kell viselnie, ha nem mond le a haszonélvezetről.
616. § (1)A házastárs vagy a bejegyzett élettárs haszonélvezetének korlátozását csak a leszármazók kérhetik.
(2)A haszonélvezet korlátozásának bármikor helye van, a korlátozás azonban csak olyan mértékű lehet, hogy a korlátozott haszonélvezet a házastárs vagy a bejegyzett élettárs szükségleteit biztosítsa, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat, valamint saját vagyonát és munkájának eredményét is.
(3)Mind a házastárs, mind a bejegyzett élettárs, mind az örökösök kérhetik a házastársa, bejegyzett élettársa haszonélvezeti jogának megváltását. A házastárs vagy a bejegyzett élettárs által lakott lakásra, az általa használt berendezési és felszerelési tárgyakra fennálló haszonélvezet megváltását nem lehet kérni.
(4) A házastársat, és a bejegyzett élettársat a megváltásra kerülő vagyonból - természetben vagy pénzben - olyan rész illeti meg, amelyet mint az örökhagyó gyermeke törvényes örökösként a leszármazókkal együtt örökölne. Ági öröklés esetén a házastársat, és a bejegyzett élettársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.
(5) A megváltást a hagyatéki eljárás során, ennek hiányában az öröklés megnyílásától számított egy éven belül a hagyatéki eljárásra egyébként illetékes közjegyzőnél kell kérni.
Felesleges ügyvéd előtt megegyzeni, nem sok a kikényszeríthető van abból, a közjegyző való erre.
Kedves segítőkész fórumozó szakértők. Segítséget szeretnék kérni.
Férjemmel tíz éve vagyunk házasok, mindketten hetven éven felüliek. A férjem tulajdonában lévő lakásban lakunk. Nekem nincs lakásom. Mindkettőnknek van előző házasságából egy gyermeke. Az elmult év végén kettőnk közös megtakarításából vettünk egy kisebb lakást úgy, hogy a férjem nevére lett bejegyeztetve a tulajdonjog, nekem pedig a haszonélvezet. Tettük mindezt azért, hogy ha én halok meg előbb, a fiam ne örökölhessen utánam, vagyis a férjemnek ne legyen vele gondja, hiszen nem is érdemelné meg. A gondunk az, ha a férjem hal meg előbb, akkor mi lesz velem? Hallottunk olyat, akinek haszonélvezete van a lakáson, az nem örökölhet belőle tulajdonjogot. Ez valóban így van annak ellenére is, hogy közös pénzből vásároltuk a lakást? Ez esetben milyen óvintézkedést tehetünk, ami a férjem esetleges halála esetén biztosítja az öröklésemet?
Tisztel Szakértő! Örökléssel kapcsolatban lenne még pár kérdésem. Édesapám után egy vitorlást hajót fogunk örökölni négyen. A jelenlegi feleségnek, ha jól tudom arra is élvezeti joga van. Ebben az esetben a hajó parkolási díjját kinek kell fizetni? Az örökösöknek vagy az özvegynek?
A második kérdésem az lenne, hogy meg lehet-e válltani a házra az özvegyi haszonélvezetet, úgy hogy eladjuk a házat és abból kifizetjük az özvegyet.
Végülezetűl, van-e lehetőség arra, hogy ügyvéd jelenlétében megegyezzünk a hagyatéki tárgyalás előtt hivatalosan. Előre is köszönöm válaszát!
Kedves Szakértő! Örökléssel kapcsolatos kérdésem lenne Önhöz. Édesapám 1 hónapja halt meg. Összesen 4 gyermeke született. Három az első házasságából (nagykorúak), egy (kiskorú) a második házasságából.
Kérdésem az lenne, hogy a spórolt pénzét, amely bankba van- valószínűleg lekötve-, valamint széfben és részvényekben, megkapják-e a gyerekek, vagy a jelenlegi felesége (a kiskorú gyermek édesanyja) esetlegesen megakadályozhatja-e? (Gondolok arra: hogy értesülésem szerint a pénz kamataira élvezeti joga van, ha jól tudom???)
Jogelméletileg ipso iura öröklés van, azaz a törvény erejénél fogva, a halál pillanatakor átszáll a vagyon. Tehát örökölték, ha tényleg az örökhagyó vagyona volt. Persze a mindennapokban ezt nehéz bizonyítani, és jó ha van róla papír, mert pl. az ingatlan tulajdonjog-változásának bejegzéséhez szükséges.
Amit peig kérdez a kollega, nos azt már aki meghalt nehéz háborgatni, hogy honnan volt a pénze, ettől nem kell tartnani.
Nem ezzel a résszel van gond. Hanem, ha veszünk lakást ebből a pénzből (póthagyatékit kérünk), úgy később vitathatja-e valaki (adóhatóság), hogy anyukámnak honnan volt ennyi pénze.
Elnézést, egy kicsit ömlengős leszek. Öröklésjogról és bérleti szerződésről lesz szó:
Kérem hozzáértő segítségét…
Édesapám 2012.03.25-n önkezűleg vetett véget az életének. (4 éves korom óta édesanyám nevelt, gyakorlatilag segítség nélkül, egyedül. Ritkán tartottuk a kapcsolatot édesapámmal, volt idő, hogy évekig nem beszéltünk, de a vége felé elég sokat beszéltünk telefonon, mindhiába.) Egy Bp. X. kerületi hajléktalanszálló volt megjelölve tartózkodási helynek, más lakcíme nem volt bejegyezve!
Mivel édesapámnak nem volt ingatlantulajdona, a rendszám nélküli segédmotoros kerékpárját eladta vagy elajándékozta (vagy csak nem került a birtokomba, ilyenkor mi a teendő? Mi van ha balesetet csinálnak vele, vagy rabláshoz… használják), a dolgait eladta, elajándékozta (készült az öngyilkosságra). Ami az általa használt ingatlanban (lentebb) maradt, arra azt mondta az ingatlan tulajdonosa, hogy velünk fogja kifizettetni az elszállítását, így elhoztunk mindent, ami ott maradt (itt jegyzem meg, hogy az édesapám által bevállalt lomtalanítást – rossz TV, kétlábú asztal, szétesett konyhaszekrény – is mi végeztük el). Az egész holmi értéke a lomtalanított, nem édesapám által birtokolt dolgokkal együtt max 100.000.- Ft. Tehát ez az egész hagyatékom. Vagyis ez lenne, ha:
Az OT.. Banknál volt egy folyószámlához kapcsolódó hitele (555e), amit már a halála után, a halotti anyakönyvi kivonat kiállításával egy időben adtak el egy behajtó cégnek, amit így lehet, hogy kifizet a biztosító.
Volt még továbbá egy tartozásrendező hitele (1,146m), amit szintén eladtak egy behajtó cégnek.
Vajon megöröklöm a tartozást/tartozásokat???
Van a birtokomban egy közjegyzői okirat 2011.06.17-i dátummal, mely szerint Y hrsz. számú ingatlant édesapám bérbevette Y tulajdonosától („Bérlő pénzbeli bér fizetésére nem köteles.” Hál Istennek). Köteles a bérlemény gondozására. A bérleményt köteles volt karbantartani, javítani, kifesteni, kimázolni („saját igénye szerint”), (apám még életében elmondta, hogy teljesen le volt lakva az ingatlan, ő festette, mázolta ki az egészet), kerti munkát végezni……., lomtalanítani!!! (ezt mi csináltuk meg, mert a tulaj azzal fenyegetett, hogy velünk fizetteti meg a konténer díját, sőt édesanyám egy kicsit ki is takarította, mert azzal fenyegetett, hogy felbérelnek egy takarító céget, és a számlát nekünk nyújtják be)… stb………
(„A bérleti jogviszony megszűnése esetén köteles a Bérleményből kiköltözni, abból kijelentkezni, a Bérleményhez tartozó bútorokat… üzemképes állapotban átadni, a Bérleménybe bevitt … eltávolítani, ellenkező esetben azokat Bérbeadó a Bérlő költségén elszállíthatja, a közüzemi mérőórák állását jegyzőkönyvben rögzíteni, továbbá a közüzemi számlákat a Bérbeadó nevére átíratni…”). Az óraállásokat nem rögzítettük, ebből bajom lehet?
!!! „Bérlő köteles a Bérleménnyel kapcsolatos közüzemi díjak megfizetésére, ennek érdekében a bérleti jogviszony kezdőnapjától számított 30 napon belül köteles a közüzemi számlák saját nevére történő átírására.”!!! És itt a lényeg! A közüzemi számlák a nevére átírásra kerültek. A tulajdonos szeretné természetesen visszaíratni a saját nevére a közüzemi számlákat, és a felhalmozódott díjakat velem akarja kifizettetni. A halotti anyakönyvi kivonat másolatát már átadtam a részére. Hagyatéki végzés még nincs.
Egyébként egy „nemleges nyilatkozatot” tettem az önkormányzatnál. Megtehettem?
Tényleg nekem kell kifizetni az általa (ingyen) bérelt ingatlan közüzemi számláit (nem volt bejelentkezve, egyáltalán hogy írták át a nevére?)?
Télen alig volt fűtése, örült ha 16 fok volt. A tulaj is elmondta, hogy apu fele telet a kórházban töltötte, utána meg vitte neki a radiátort, és felszerelte, mert fele télen még radiátor sem volt felszerelve mindenhova… Egy külön Átadás-Átvételi Nyilatkozaton rögzítették az óraállásokat, melyet édesapám aláírt, így megtámadni nem tudom, de nem értek egyet vele. Lehetetlen, hogy egy tél alatt, amikor alig volt fűtés és villanybojler volt, több mint 200.000.- Ft gázszámla felhalmozódása (egy részét kifizette). A szolgáltatótól én lekérhetem az előző olvasáskori egyenleg közlését? Egyébként a gázt kikötötték, az óraállást rögzítették.
Tehát van személyi hitel (555e), tartozásrendező hitel (1,146m), gázszámla (65e), villanyszámla (45e), vízszámla (?); ezen kívül egy UP. (140e v 40e egy részét úgy tűnik elengedik) számla, többről egyenlőre nem tudok. Ezekkel mi lesz? Éntőlem fogják behajtani? És ki fogja kifizetni a ki és visszakapcsolási díjakat? Tényleg elvesztem az ingatlanomat édesapám miatt? /Már így is rezeg a léc. A hamvasztás költségeit édesapám testvére fizette, mert nekem nem volt rá. Egyébként a „Búcsúlevelében” azt írta, hogy kitagad. Ennek van jelentősége? Releváns egyáltalán így, hogy nem volt tanú? Lehet, hogy hibáztam amikor kiürítettem a házat?/
Akkor pontosítok. 2-en vagyunk testvérek és megegyezünk, nincs ellentét. És igen nem 200 e Ft-ról van szó, hanem milliós nagyságrendről. Előre is köszönöm!
Segítséget, tanácsot szeretnék kérni. Édesanyánk 2,5 éve meghalt. Jóval később - már a hagyatéki lezajlása után - a lakásban eldugva készpénzt találtunk. Ezt az összeget lakásvásárlásba szeretnénk fektetni. Mit kellene tenni, hogy ez a pénz számunkra "legális?" legyen? Póthagyatéki lefolytatása szükséges? Az lehet-e gond, hogy nem tudjuk bizonyítani, hogy került hozzá a pénz? Csak sejtjük, hogy korábban ő is hasonló módon megörökölhette az anyjától (ott sem szerepelt hagyatékban), mert máshonnan nem igen lehetett ennyi pénze. Előre is köszönöm.
Nem tudom a kötelesrész összege mennyi. Ha 1 milliónál nem több, akkor úgyis csak fizetési meghagyással lehet indítani, amelynek költsége a követelt összeg 3%-a, amit peres eljárás illetékével kell kiegészíteni újabb 3%-kal. De amúgy is érdemes először írásban felszólítani az illetőt, hogy fizessen, aztán fizetési meghagyást kérni bármely közjegyzőnél, és majd ha ellentmond akkor lesz per. Amíg nem bonyólódik az ügy, addig nem feltétlen szükséges ügyvéd, mert a kötelsrész alapvetően jogi kérdés, és nem egy bonyolult dolog. Valaki vagy jogosult rá vagy nem.
A keresetet persze majd jegyzőkönyvben lehet mondani a helysi bíróság előtt, de ott nem adnak konkrét jogi tanácsot, leírják amit mondasz.
Sziasztok! Tavaly apám után hagyatéki eljárásban örököltünk köteles részt. Ezt bejegyezték, kaptunk róla közjegyzői papírt. A kérdésem az, hogy amennyiben az ingatlan másik felének a tulaja ezt nem hajlandó kifizetni, és polgári peres eljárást indítok, van tippetek mennyi az ügyvédi költség? Azt tudom, hogy van egy illeték alapjáraton (6%), de ezen felül mivel kalkuláljunk, ha belevágunk? llletve még olvastam olyat, hogy szóbeli perindítás is lehetséges, amikor én képviselem saját magam a per alatt, ez igaz?
Sziasztok! Nem tudom esetleg tud-e valaki valami tippet adni Anyukám áprilisban hirtelen meghalt. A testvéremnek elég nagy adóságai vannak mivel fél ház és föld van Anyukám nevén ezért arra az NAV rá fogja tenni a kezét ügyvéd azt mondta ha lemond a részéről és nem kell illetéket fizetni utána a NAV akár tőlem vagy a testvérem gyerekeitől is elárverezheti az örökséget. Magam részéről nem is érdekelne csak Apukámat nem szeretném kitenni semilyen zaklatásnak. Természetesen nem volt végrendelet. Másik fele Apukám nevén van a háznak gondolom a haszonélvezete rákerül az egész házra. Ha valakinek van bármilyen kivitelezhető ötlete kérem írja meg.
Viszont hogy te se legyél nyugodt, és hogy ne legyen minden csak fekete vagy fehér: ha édesapád építette, hogyan lehet, hogy a halálakor nem örököltetek?
Nekem azért sánta a dolog, mert ha az egyik annyira jó, hogy ajándékot érdemel, míg a másik kettő nem, akkor nem 1/3-ra szerződök, hanem az egészre, haszonélvezet megtartásával, vagy ha nem szerződök, akkor végrendelkezek.
Szerintem a közjegyző előtt meg kell említeni, hogy a hagyatákátadás ne legyen ott rögtön jogerős, hanem csak ideiglenes, és majd a bíróságon lehet emiatt bírkózni.
Ha annyira szerette ezt a gyereket, akkor miért nem adta neki az egészet? Vagy miért nem végrendelkezett?
Nagyon gyakran találkozom olyan élethelyzetekkel, hogy az öregedő emberek elkezdik egyik gyermeküket vagy unokájukat messze érdemei fölött kezelni, a többieket pedig lekezelni, olyan módon, hogy "már megint fél órát késtél azzal a nyamvadt krumplival, bezzeg a Sanyi milyen szépen tud nekem írni minden karányonyra egy gyönyörű lapot Los Angeles-ből, nem is vitás, hogy kire hagyom a házat".
Szűkebb és tágabb ismerettségi körömben nem egy és nem kettő ilyen esetet láttam. Aki naponta ment ápolni, bevásárolni, patikába, stb. az csak egy "tróger" volt, bezzeg a másik, aki csak félévente került elő, akkor is csak kölcsönkérni, az "mindig milyen jó fej" volt, mindig kapott húslevest, és mindig csak kellemes emlékek maradtak azokról a közösen eltöltött egy-másfél órákról.
Ez persze nem jogi kérdés, csupán élettapasztalat.
Ettől függetlenül, mivel az kért tanácsot, aki nem kapott 1/3-ad részt ajándékba, így az ő szemszögéből válaszoltam.
És a gondoskodás az nem egyértelmű az anyagi támogatással. Nálam a gondoskoldásba beletartozik az, hogy az egyedülélő szülőre ránéz, rendszeresen elidőzik nála, hogy ne érezze magát egyedül.... Hogy legyen kivel beszélgetnie.
És úgy érzem, hogy ezt a tevékenységet soha sehol nem becsülik, nem értékelik az ilyen esetekben a távolabb élő testvérek. Pedig bizony azt az - esetleg nem is kevés - időt mással is lehetett volna tölteni, mint ahogy a távolélők töltik is.
És még egyszer hangsúlyozom: csak úgy elgondolkodtam ezen, most már sokadszor. Ne vedd magadra. De esetleg ha elgondolkodol rajta, érdekelne a válaszod - ha tudsz kívülállóként gondolkodni.
És ha netán a bújtatott ajándékozás azért volt, mert a három közül ez a testvér gondozta leginkább az édesanyát? Ha ő intézte az ügyes-bajos dolgokat? Ha ő nézett rá naponta/hetente?
Ebben az esetben mi van? Ebben az esetben is az lenne az igazságos, ha a másik két testvér, aki esetleg sátoros ünnepeken látogatták meg őt, ugyanolyan arányban részesednének az egész ingatlanból??
(Kérdésem elvi, nem tudom hogy mi a tényleges helyzet. Csak onnan jutott eszembe, hogy a kérdező azt írta, ő messze lakik. Tehát eleve kizárt, hogy gondját viselhette volna az elhunytnak.)
Ha ajándékozás volt, akkor van lehetőség és remény arra, hogy azt a hagyatékhoz számolják, és akkor a 2/3-ból ráeső részt csökkenteni lehet a már nála lévő motyó, jelen esetben az 1/3 ingatlan értékével.