Itt sok év hagyományát ápolva bebizonyítjuk, hogy a HUSZ-on vannak, akik a fejükkel is képesek gondolkodni. Kötetlenül, akár könnyed, profán, hétköznapi témákon is.
On: több mondatban kifejtett, tényleges elgondolkodás, akár egymásra reagálva, megvitatva.
Off: egysoros felvetések (nem csak állítjuk, be is bizonyítjuk, hogy elgondolkodtunk), köszönések, csevegések, pletykák, más topikok kitárgyalása, üzengetések, élménybeszámolók, melyet nem követ elgondolkodás.
Abban biztos, hogy nem ováznak. Vagyis nyilván azt írnak bele, amit az illető kér, de kétlem, hogy lenne olyan magyar, aki önként és örömmel ováztatja magát, illetve ha mégis, az nemigen hiszem, hogy magyar igazolványra vágyna. Állítólag már maguk a szlovákok is egyre inkább azon vannak, hogy el kéne törölniük ezt a hülyeséget. Gondolj bele, pl. Sharon Stone meg Angelina Jolie náluk Sharon Stoneová és Angelina Jolieová. :) Agyrém.
Az ember hajlamos azon mosolyogni, ahogy a ruszkik a cirill betűikkel írják le az idegen neveket (pl. Sharon Stone = Шэрон Стоун), közben mi meg az ő neveiket írjuk át. De ez kényszer, szóval nincs ezzel semmi gond, ez össze sem mérhető az idegen nevek idióta ovázós megváltoztatásával.
Most meg az jutott eszembe, hogy vajon a magyar igazolványba mit írnak a szlovákiai magyar nőknek? Tartja magát a magyar állam a szlovák szokáshoz vagy a magyar útlevélben állhat a magyaros használatú név a szláv -ova végű változat helyett?
A szlovákoknál (meg cseheknél) az "ová" egyáltalán nem a "né" megfelelője. Náluk minden nő vezetékneve (a nem férjezetteké is) ová. Tehát egy Boriska, akinek az apja Kovács János, náluk Boriska Kovácsová.
Ma tanultam valamit a lengyel nevekről. Van jó pár lengyel származású beteg a praxisban, és az egyikük a felesége laborleletét akarta elkérni. És mondta nekem, hogy a felesége vezetékneve szintén *mássalhangzótorlódás*-i, mint az övé, csak -a van a végén, nem -i. És aztán eldumálgattunk róla, hogy nem is tudtam ezt, csak a szlovákok Kovacsováját. Aztán leesett, hogy ez Magyarországon is így van, csak itt nem -ova vagy -a kerül a név végére, hanem -né.
Mondjuk, ennek az egész agymenésemnek nem sok értelme van, de valamiért nagyon érdekesnek találtam, hogy dacára a lengyel-magyar barátságnak, nem sokat tudok a lengyelekről úgy általában, csak amivel a hírekbe kerülnek.
Ez a könyvről szól, én egy részt ragadtam ki belőle.
Személyes véleményem, hogy az érti féle, aki akarja.
Nem tudjuk, hogy amikor az "olvasó" leteszi a könyvet, akkor valójában mit gondol, mert erre már tényleg nincs kapacitás felmérni. Ergo, nem érdekel a rabbi. Illetve érdekel a véleménye, de a feltételezése, az nem. Semmi tényalapja nincs. Különös, pont ezen az oldalon olvasni - urban legends -, már, ha ez valóban az az oldal és nem egy hasonmás..
„Sokan bírálják azért a könyvet, hogy a naiv olvasók esetleg komolyan veszik a rasszista sztereotípiákat. Én azonban úgy gondolom, erről szó sincs” – szögezte le Eco.
A regény félreérthetősége miatt aggódik Róma főrabbija is. Szerinte azért lehet veszélyes Eco regénye, mert nem tudományos munka, ami megmagyarázná a jelenséget. „Amikor az olvasó lerakja a könyvet, felteszi a kérdést: most a zsidók valóban alá akarják ásni a társadalmat és uralni akarják a világot?”
Jellemzően nem könnyű olvasmányok a könyvei, de érdemes néha kézbevenni őket.
Az emberi psziché sajnos nem túl bonyolult dolog. Aki manipulalni akarja a tanulatlan, ostoba, tájékozatlan, írigy, tehetségtelen, ám a gyülőlködésre igen fogékony tömegeket, annak sajnos nincs nehéz dolga... A recept mindig ugyanaz, nem változott a történelmünk folyamán, csak legfeljebb másképpen megfogalmazva írták-írják le újra és újra.
A témáról Spiró Feleségverseny című könyvére asszociáltam... Kicsit továbbgondolva ... látva a jelent, s elképzelve a holnapot...
Ezen az idézeten gondolkodtam.. hogy mennyire igaz.
Umberto Eco ma lenne 91 éves:
„Ha nincs ellenség, mivel biztassuk a népet? Valaki azt mondta, hogy a patriotizmus a csőcselék utolsó mentsvára: akinek nincsenek erkölcsi elvei, az többnyire valami zászlóba burkolózik, a korcsok pedig mindig a fajuk tisztaságára hivatkoznak. Aki nincstelen, az végső soron a nemzeti hovatartozásból merít magának erőt. A hovatartozás-érzés viszont a gyűlöletből fakad. Annak a gyűlöletéből, aki máshová tartozik. A gyűlölet ápolandó polgári érzemény. Az ellenség a népek barátja. Mindig kell valaki, akit gyűlölhet az ember, hogy magyarázatot leljen a saját nyomorúságára.”
Amikor a szakrendelő levált az állami rendszerről, és önkormányzati fennhatóság alatt működött tovább, szerintem ez adott egy löketett, hogy jól működjön. De ez csak az én véleményem!
A kórházi ellátás az már más kategória!
A fiatal orvosoké a jövő, mert friss tudással rendelkeznek és agilisek! Na és röghöz kötöttek! :)
De az idősebb orvosokat sem írnám le, mert néha a tapasztalat felülírja a friss tudást!
Lehet,hogy volt vezetőváltás. Nagyonnagyon nem mindegy, hogy ki vezet egy-egy intézményt, ő mennyire motivált,és mennyire motivál másokat,keresi a megoldásokat és jobbító szándéka van.
Azt tudjuk,az egészségügy vezetőségében a hierarchiának nagy a jelentősége. Tehát nem biztos,hogy azért lesz vezető,mert ért is hozzá.
Kórházban szerencsére mostanság nem igazán jártam/jártunk..
Azt viszont tudom, hogy ismerősök közül, akiket műtöttek, sokan fizetősben csináltatták a csípő/egyéb protézisüket. Más műtétet viszont pl államiban..szemműtét meg hasonlók..
Valószínűleg sebészekből van a legnagyobb hiány, utána meg ápoló személyzetből...nyilván nem magyar specifikus a jelenség..és nem is politika függő...nagyon nem. (akár tetsz akár nem, a jelenség globális)
Azt is tudom, hogy pl volt aki az onko-team létezését is megkérdőjelezte én meg rákbeteg ismerősről tudom, hogy onko-team rakta össze a kezelési tervét, ergo létezik és működik..és nem csak valami legenda.
Az ember mindig mindenféle horror sztorival meg elfogultsággal, előítéletekkel megy orvoshoz.. én most leírtam, hogy több ponton is pozitív irányba lepődtem meg..ennyi.
(a laborok valóban flottul működnek pl)
Kórházi fertőzés téma sem újkeletű..max nagyobb figyelmet kap/kapott -pláne covid óta.. mondhatni jobban figyelik és belekerül a számokba...apósom 2012-ben szívbetegen egy ilyen fertőzésben halt meg belgyógyon, az adta az utsó löketet neki..69 éves volt..csak akkor ez nem így került bele a statisztikába, hanem szívelégtelenségként..ahogyan én 2005-ben első szülésemkor egy nagyon csúnya húgyuti fertőzést szedtem össze, amivel még jól le is kiabált mindenki előtt a tiszt. főorvos....aztán egy nővérke hitt nekem és így lett antibiotikumom az egyre súlyosbodó tüneteimre...na az ilyen idős kiabáló kiahénnem jobbantudom a szülő nőnél, hogy mit érez főorvosoktól mentsen az isten..ezért is vagyok nagyon fiatal orvos párti, akik még nem égtek ki a szakmájukban..és akik jobban utána is mennek dolgoknak és jobban is érdekli őket még az egész..de ez a sztori is régebbről indul, anyám 80-as évekbeli prof dr háziorvosától, akinél gyatrább orvost nem sokat láttam életemben..
Hát, nem tudom, mitől lett jó/jobb, de azt tudom, hogy régen azért nagyon vegyes érzelmekkel ment az ember sztk rendelésre../én személy szt utáltam..és nem is mentem, amennyire lehetett.
Az meg pláne hab a tortán, hogy két helyen is holnapra adnak időpontot, azért ez sem mindig volt így...
Nem tudom, mit hogyan szerveztek át/mi történt pontosan, de jó irányba mozdult el a dolog..
És üdítő volt egy fiatal orvosnőt látni, mert alapból nem ez volt a jellemző..hanem jó sok öreg dokika, de őt megláttam, először azt hittem, micsoda fiatal asszisztens..oszt ő volt a doki:-)))
Most már csak kardiológia kérdésben kell majd lépéseket tennem:-)
A hallásod kapcsán meg igazából azt tudom mondani, hogy idő kell a gyógyuláshoz, adj időt magadnak..jobbulást! Ez is érdekes amúgy, anyukámnál is volt amúgy hallásvesztés és megijedtem, hogy vmi fülinfarktusa volt......hát nem, ez is egy tünet..Nagyon -nagyon sok embertől hallom most a covidot... ez az igazi nyájimmunitás asszem, ami most alakul..
Jónéhány bajom lévén, gyakran kényszerülök egészségügyi ellátás igénybevételére. Ezért is érdekel a hazai állami eü. rendszer működése. Beírásod kapcsán megnéztem mi a helyzet kerületünkben a szakorvoshoz jutás esélyeit illetően. Nos – a mai napon regisztrálva – diabetológiára február 16. az első nap, amikor mehetnék, azaz másfél hónap, kardiológiára február 7., ez csak bő egy hónap, urológiára január 30., reumatológiára, szemészetre január 22-23., fül-, orr-, gégészhez már január 9-én, ideggyógyászhoz akár holnap mehetnék. A laborba január 17-én juthatnék be.
Ki-ki döntse el, hogy ezek a terminusok megfelelőek, avagy sem. Ami az időpontok érvényesülését illeti, nagy csúszások esetenként előfordulnak, de általában 10-15 perccel az időpont után be lehet jutni az orvoshoz. A legnagyobb pontosságot a labornál tapasztaltam, abban a tekintetben is, hogy a lelet a vizsgálat napján délután elérhető.
Az ilyesféle rendelőintézeti ambuláns ellátás a hazai orvoslás egy kis szegmense. Merőben más a helyzet, ha valaki műtéti előkészítő vizsgálatra, vagy műtétre szorul. Egyik ismerősöm (G. J.) térdproblémákkal küszködik 2023. áprilisban 2024. január 8.-ra kapott időpontot alapos (Rtg, ct, stb.) vizsgálatra, a műtéti előjegyzése 2025-re szól! Addig járókerettel közlekedik és szenved. No, ez már túl van az eü. rendszer normális működésén Bizonyára többeteknek van ilyen helyzetben lévő ismerőse. S ha ehhez még hozzávesszük, mondjuk a kórházi fertőzések veszélyét, a helyenkénti nagymértékű orvos- és nővérhiányt, egyes osztályok átmeneti bezárását, egyes kórházak (pl. a budapesti Szent János kórház) lerobbant állapotát, az elavult diagnosztikát, a mentőszolgálat helyzetét, akkor nem tudom, hogy a magyar egészségügyet lehet-e normálisan működőnek tekinteni.
Elméletileg van e-beutaló is, legalábbis én olyat kaptam a gyerekekkel, olyan, mint a felhőbe fellőtt recept, és akkor nem kell ezért orvosi váróban üldögélni.
Nekem áprilisra (!) adtak időpontot dietetikára :-(
Addig persze lejár a házi orvosi beutalóm, újat kell hozzá kérni, mert a rendszerük nem kezeli az ilyen esetet.
Ehhez persze újra időpontot kell kérni a háziorvoshoz és majd be kell ülni a sok taknyos-náthás-krehácsoló ember közé a váróban, mert az időpont nálunk "erősen tájékoztató jellegfű".
És most finoman fogalmaztam.
Örülök annak, ha vannak kivételek, szerencsére nálunk is van olyan szakrendelés, ahová be lehet ülni és gyakorlatilag aznap sorra kerülsz. De a labor nem ilyen és a dietetika sem.
Az állami fül-orr gégészettel amúgy nekünk sem volt túl pozitív tapasztalatunk...többször voltunk ott, majd elmentünk magánba súlyos tízezrekért...ugyanazt mondta kb, illetve alaposabban megvizsgálta (több eszközzel) és talált egy okot lányom fülproblémájára, ennyivel lettünk beljebb..
Kezelés, semmiben sem módosult az előzőekhez képest..
Orrsövényferdüléssel meg majd akkor műttetjük, ha tényleg állandósul a gond..addig nem. Úh beljebb is vagyunk meg nem is.. Ha nem megyünk el magánba, majdnemhogy ugyanaz a végeredmény-max mi megnyugodtunk, hogy ezt a plusz kört is lefutottuk.
Én most nem tudok rosszat mondani, majd a holnapi vizsgálatot meglátom..
Időpontot kérek fül-orr-gégészetre,következő hétre van is. Hiába a sorszám,meg időpont,várunk,de belefér. Gyerek állandó orrdugulással. Doki durva,mint a lópokróc, kioktató,annyira,hogy mikor kijöttünk,gyerek zokog.
Egy hónap múlva kontroll. Másik orvoshoz, erősen túl a nyugdíjkorhatáron. Miért hozzá,kérdi. Mondom, az előző viselkedése hagy némi kívánnivalót,asszisztens bőszen helyesel a fejével, ő minden héten tapasztalja ezt. Míg az előző azt mondja, több hónapig kell az orrspray, ez azt,hogy abbahagyhatjuk.
Még abban a kórházban is látom a hibákat, ahol kezelik,évek óta figyelnek rá. Annak köszönhető,hogy tavasszal olyan állapotba került,amilyenbe.
Örülök,hogy neked jó a tapasztalatod, maradjon is így :-* ne szívjon mindenki.
nagy lehetett a majré 