Köszönöm szépen a válaszokat! Valóban nem egyértelmű a helyzet. A használatba vételi engedélyre annyi van, hogy a bejelentésünket elfogadottnak tekintik, külön dokumentum már nincs rá. A beadott engedélyezésen a tetőtérben 1 gyerekszoba, 1 pihenő és 1 fürdő van feltüntetve, ami nem készült el. Valószínűleg ezt személyesen kell megérdeklődnöm, hogy belefér-e a bővítésbe a mi esetünk. Amennyiben érdemi információt kapok megírom majd, hátha másnak is hasznos lesz.
Erre a kérdésre nem lehet egyértelmű igen-nem választ adni. Az elvi döntési pont az, hogy a "tetőtér" a lakás részének tekinthető-e vagy sem. A fűtés lényegtelen, egy fűtetlen tárolóhelyiség is a lakás része lehet. A tetőtéri ablak mindenesetre gyanús, ha lépcső vezet fel, mondjuk egy ajtón keresztül, szintén gyanús...
Érdekes lehet, hogy mi áll a tulajdoni lapon, az építési/átalakítási engedélyben mi van...
Ha bejelentkeztél a támogatott ingatlanba, akkor minden oké. Ha vizsgálnák a bentlakást, (ilyen gyorsan nem valószínű) hivatkozhatsz arra, amit leírtál. Ebből nem lesz probléma.
Szia, igen, jelzálogot tesznek a másik ingatlanra is a hitel visszafizetéséig. (Kérelmezni fogom, mielőtt az 5db lakáskasszám lejár, és mindet a hitelbe törlesztem, hogy szeretném levetetni a pótfedezetes ingatlanunkról a jelzálogot. Hátha belemennek. Amúgy, ha rendesen fizetünk, szerintem nincs nagy jelentősége ennél a fix kamatozású, forinthitelnél a jelzálognak. Mielőtt az 5. éves kamatforduló jönne, betörlesztem több mint a felét a 10M-nak, és ha lesz még lakáskassza, kötök újakat, mert szeretném gyorsan kifizetni a hitelt.)
A pótfedezetről kédeznék még. Ez azt jelenti, hogy jelzálogot tesznek a másik ingatlanra? Meddig? Amíg nem készül el a ház vagy amíg a 10 m támogatott hitelt visszafizetitek? Vagy hogy van ez pontosan?
a) a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is;
+ Meg kell nézni, hogy mi szerepel a hatósági engedélyen!
Valóban több bank a vállalt gyermeket hiteként tekinti az ingatlan terhelhetőség szempontjából! Törvényi szabályozás, hogy az ingatlan - várható - forgalmi értékénél több teher nem lehet az ingatlanon! Építésnél van olyan bank aki ennél szigorúbb. Ahogy Te is írtad van olyan bank, aki vállalt gyermeknél is önerőként tekint a csokra, pl: Erste, OTP.
Ez sajnos valóban jogi kérdés, azt gondolom, hogy minden észszerű megoldást végig jártatok, innen nincs más megoldás!
Az új kivitelező 27%-os áfával tud majd számlázni, itt az a kérdés hogy mennyire előre haladott az építkezés és a teljesítés, hogy tudtok-e áfát visszaigényelni!
Próbáltam utána olvasni, de érdemi információt nem találtam, hátha itt tud valaki segíteni.
Pár éve vásárolt használt sorházban a tetőtér is beépített volt. Az engedélyköteles felújítás során a földszint és az emelet mellett a tetőtérre is volt benyújtva átalakítás, de az a rész nem készült el. Most helyszűke miatt szeretnénk folytatni.
Jelenleg van tetőtéri ablak és lambéria egy légtérben. Az alja sima beton és nincs fűtés, nem lakott, padlásként használjuk.
Szeretnénk úgy átalakítani, hogy 2 szoba és 1 fürdőszoba osztású legyen. Ehhez a cserép, cserépléc (reméljük a szarufákat nem kell cserélni), ablak, szigetelés, fűtés, nyílászárók és új padlóburkolat is átalakításra kerülne újabb engedélykötelesség mellett az ablakok variációja miatt.
Azt szeretném megkérdezni, hogy valaki tudja esetleg, hogy ez belefér a bővítés kategóriába és igényelhető rá 3 gyerek melletti 2,2 millió csok?
Mi tavaly nyáron kezdtük az építkezést meglévő három gyerekre 10+10-zel, önerővel, telekkel, egyéb hitel nélkül. Sem a telket, sem a 10M-t nem számították önerőnek. Volt önerőnk, azt beépítettük az első szakaszban, ill. + ingatlan pótfedezetünk van, ami meggyorsítja a kiutalást. (Most kb. 80% körüli a készültségünk.)
Mivel utófinanszírozott a konstrukció, mindig az adott készültségi foknak megfelelően utalnak az aktuális hitelbiztosítéki érték 70%-áig, egyenlő arányban a 10M hitelből és a 10M támogatásból, így a törlesztő folyamatosan nő. Első körben kivonják az önerőt az adott készültségnek megfelelő értékből. Ha van megfelelő értékű pótfedezet, meg lehet kapni a 100%-ot az egyes szakaszoknál.
A használatbevételi előtti szakasznál 5% visszatartanak, azt akkor utalják ki, ha meg van a hatósági engedély. (Ezután jöhet az elszámolás a generál kivitelezővel, ami még okozhat meglepetéseket, mert szépen mennek fel az árak...)
Mi a bizonyitékom arra,h egyáltalán a szomszéd tette. Ha őt előszedik,mert feljelentettem,még engem perelhet be rágalmazásért. Egyébként egy idős kattant nőről van szó .Hogy a lábával csinálta e,vagy azt nem is ő tette ezt nem tudom . Mivel nincs bizonyitékom,igy csak ismeretlen ellen tudok feljelentést tenni.
Ha feltörik a boltomat,sem nevezek meg személyt a feljelentésnél,mert nem tudom,h ki tette . .
Ha feljelentést teszel akkor meg kell nevezned az elkövetőt, kvázi az igazat kell elmondanod, ellenkező esetben a hatóság félrevezetése nevezetű bűncselekményt követed el - ha kiderül, hogy valótlant mondtál. Én azt sem értem, hogy mi értelme lenne falazni egy olyan embernek aki neked szándékosan kárt okozott. Ha felelősségre vonnák, talán még kártérítésre is köteleznék. Azon persze érdemes elgondolkozni, hogy a szomszéddal hogyan tovább. Ezért írtam, hogy a te döntésed a feljelentés.
Rongálásra igen fizet a goupama .Az a helyzet ,h igy igy tűz van itt köztünk,amit nem akarok fokozni. Ha csak úgy jelentem le,h valaki megrongálta? Kamera itt nincs,csak lent a liftházban,az meg semmit nem ér .
Tehát a lényeg,h mindenképp kell rendőrségi feljelentés? Gondolom a tettest ők sem fogják megtalálni,ha nem utalok konkrétan a szomszédra. Kérdés ez esetben mit tesz a rendőrség és mit a biztositó .
Szerintem a biztosító megkérdezi, hogyan keletkezett a kár és ha közlöd, hogy a szomszédod rongálta meg, akkor - amennyiben rongálásra egyáltalán fizet - feltehetően kér majd valami "bizonyítékot" ami egy rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv lesz. A szomszédod a rongálással bűncselekményt követett el, ha a kár értéke az 50.000-Forintot meghaladta, ellenkező esetben pedig tulajdon elleni szabálysértést. A te döntésed, hogy feljelented-e..
Üdv Pár hónapja az otp-nél vettem fel hitelt és ott kötöttem lakásbiztositást ,a már tulajdonomban levő panellakásomra a groupamánál. Ez csak alapbiztositás,tehát az ingóságra nem terjed ki. Viszont sejtésem szerint az ablakokra ,ajtókra kell,hogy legyen kártérités,ha gond van. Pár hete egy kedves szomszédommal vitáztam,aki előtt bezártam a saját ajtómat,majd ő még tisztességgel elkezdte befele nyomni,hogy ne tudjam bezárni. Végül csak sikerült. Viszont a napokban láttam,hogy az ajtó alja behorpadt,berepedt egy lábnyomásni nagyságban. Ez egy müanyag 12 ponton záródó ajtó,mely nem pár 10ezer ft. Az idegbeteg szomszédot nem tudom lehet e ezért utólag felelősségre vonni,de szerintetek,ha jelentem a biztositónak,kijöhetnek,fizethetnek valamit?
kb 3-4 hetet késik az átadás a szerződésben kijelölt naphoz képest, és erre az időre megfizeti a "kötbért". Persze ezzel együtt se jó ez nekem, de előbb perrel kirakni sem lehetne... A kérdés az, hogy ha ebben a pár hétben kimegy a kormányhivatal ellenőrizni akkor mi lesz? Egyáltalán mi az ellenőrzési gyakorlat?
CsOK felhasználásával vettünk használt házat, de az eladó csúszik a kiköltözéssel. Az ingatlan már az én tulajdonom, de birtokba még nem tudtam venni, viszont a csok igénylés óta már eltelt a 90 nap. Természetesen a bank nyomására bejelentkeztem oda, de még nem tudtam beköltözni. Ha ellenőrzi a kormányhivatal az életvitelszerű ottlakást, akkor figyelembe veszi - méltányosság alapon - hogy önhibámon kívül nem tudtam még beköltözni?? Volt valakinek hasonló gondja?
Nem tudom tudják-e választ a szakik, de a lakáshitel cafeteria jogosultság az fizetősen kiderítős (az első általában ingyenes).
Nekem 50 ezerbe került, hogy minden szükségest elküldve kiderüljön, kaphatom-e jogosan.
Előtte kaptam, csak nagyobb házba költöztünk. Ilyenkor máris új elbírálás van. A cégem addig nem folyósított semmit, amíg az általuk ajánlott cég rá nem bólintott, hogy okés vagyok lakáshitel cafeteria ügyben.
Azt szeretném megkérdezni, hogy mi a bankok gyakorlata megelőlegező CSOK + hitel esetében. Jelenleg egy gyermekünk van, még 2-t szeretnénk. Építkezéshez vennénk igénybe a 10+10-et plusz egy kevés piaci hitelt is. Ilyenkor hogy számolnak a bankok? Azt olvastam, hogy nem önerőnek számolják a 10 milliós támogatást, hanem kvázi az egészet hitelnek, amiből a csok rész nem kamatozik. És ez alapján kalkulálják a még felvehető hitelösszeget, az ingatlan értékének 50-60%-val, fedezetként. Hangsúlyozom építési hitelről lenne szó. Van önerőnk, de jelenleg kevéske a Csok nélkül. Hogy van ez akkor most? Mely bankoknál számolják a megelőlegező csokot is önerőként?
Cafeteria lakáshitelre történő felhasználással kapcsolatban lenne kérdésem. A méltányolható lakásigény milyen időpontra vonatkozik? A hitel felvételekorra, vagy a jelenlegire. Például ha bővítettem a lakásomat (ház), és már több szoba van, vagy vásárláskor többen költöztünk de nagymama azóta elhunyt.
