Szakmai kérdések (félamatőr): nagyjából értem az RBMK működését. A fűtőanyagpálca körüli csőben megy a víz lentről felfelé, és közben felmelegszik (még jobban), ha jól értem. Az egyik kérdésem az, hogy az üzemanyagpálca cseréje hogyan zajlott? El kellett zárni a vizet az adott csőben, leereszteni, és utána lehetett kiemelni? A másik kérdésem pedig a moderátorpálcák mozgatása: amit látunk a felszínen kockamező, az alatt történt a mozgatás? Kb. milyen magas volt maga a reaktor aktív zónája? Az a felszínen látható, négyzet alakú mező, ami alatt a rudak vannak, annak mi a pontos funkciója (azon túl, hogy erre lehet kiemelni a cuccokat egyenként)?
Nem arról van itt szó, hogy nem lehetett ilyesféle illegális faanyag-szállítmány, hanem azt írtam, hogy a hivatkozott forrást és egy cseppet sem tartom hitelesnek.
Hát, nagyfelbontású térképet nehéz találni. Amik nekem vannak, azok jellemzően M1:1000000 - M1:2500000 létékű országtérképek. Sajnos az Iszrael-atlasz (Атлас загрязнения Европы после чернобыльской аварии) valami miatt eltűnt az EU-kiadványok közül, mondjuk webes másolatot lehet találni.
Magyarországra még jó forrás: Országos Meteorológiai Szolgálat (szerk. Simon Antal): A csernobili atomerőmű balesetével kapcsolatos légköri radioaktivitás és meteorológiai mérések előzetes eredményei.Meteorológiai Tanulmányok 60. (1986). Ez sajnos online nem elérhető, és nekem sincs meg idehaza.
Kapuvár maga kevésbé szennyeződött, de Osli, meg Tőzeggyármajor környéke benne van a Fertő melletti esőcsúcsban, ami L-alakban kb. a jelenlegi osztrák-magyar határ vonalát követi.
Statisztikailag szignifikáns növekedést jelent ez a környék adott kor- és társadalmi csoportján belül? És főleg, az elhalálozottak életkora a környéki várható élettartam értékéhez képest milyen eloszlást mutat?
Igen, tapasztalataim szerint mindenképpen. Minden elhunyt az ötvenes éveiben járt, jellemzően 1948-53 között születettek, és mindegyiküknek volt akkoriban olyan munkája, ahol a munkavégzés helye a szabadban volt. Többen vannak közülük a határátkelőhelyen dolgozók, valamint postás, erdőn dolgozó, ilyesmi. Őriszentpéteren a temetőben gyakorlatilag egymás mellett fekszenek, egy teljes sor. Hivatalosan soha senki nem állította, hogy van összefüggés, de lehetséges.
Valamilyen térkép rendelkezésre áll ezekről a kimosódási csúcsokról? Kapuvár környéke is érdekelne.
> Az első bekezdés korrekt, a többi spekuláció. Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy mi köze Putyinnak az ukrán és a fehérorosz fakereskedelemhez.
Egy magyar fémműszaki cégnél - ami a S. és a P. multik orvostechnikai részlegeinek a beszállítója - vagy 12 évvel ezelőtt jelentős probléma volt, hogy a késztermék raklapon, kamionon elszállításához épített védő kalodák, amiket főleg Erdélyből jött székelyek ácsoltak, a lepapírozott román faanyag helyett hamis iratokkal EU-ba hozott, ukrán zárt körzeti erdő eredetű volt és nyugat felé kilpéskor fennakadtak a sugárzásmérő kapun. Amit nehéz volt kimagyarázni, hogy mitől csilingel a 3D-s röntgenasztal, ha még nincs is benne a röntgencső?
Az közel van a bödeházi esőcsúcshoz, ami meg a szlovén-osztrák-olasz határ mentén húzódó kimosódási vonal keleti vége. Magyarországi léptékben valóban csúcs, de mondjuk meg sem közelíti az ugyanebbe a sávba eső Deutschlandsberg, Podljubelj, vagy a Piave forrásvidékének szennyeződését.
Kicsit mindig tamás vagyok ezekkel a "feltűnően sokan" számokkal. Statisztikailag szignifikáns növekedést jelent ez a környék adott kor- és társadalmi csoportján belül? És főleg, az elhalálozottak életkora a környéki várható élettartam értékéhez képest milyen eloszlást mutat?
A hazai kihullások mértékéről, kiterjedéséről és utóéletéről lehet esetleg bővebb infót tudni?
Érdekes koincidencia, hogy az Őriszentpéter-Bajánsenye térségében 1986 tavaszán tudottan a szabadban rendszeresen munkát végzők közül meglepően sokan hunytak el rákos megbetegedésben 2003-2008 között.
Nem csoda, Magyarország szerencsésen nagyon keveset kapott a kihullásból. Az viszont igaz, hogy Pozsonnyal rossz példát hoztam (rosszul emlékeztem). Vegyünk egy másik közeli várost, ami Kijevvel kb. hasonló fajlagos felületi szennyeződést szenvedett: Salzburg.
Azért itthoni mérések szerint a Kijevben éppen ott tartózkodó magyarok 4-5-ször annyi sugárzást kaptak mint az itthoni magyarok, ami persze azért nem túl sok.
Ezt így utólag sem lehet megfelelő pontossággal modellezni. A legnagyobb veszély az volt, hogy az esetleges gőz/durranógáz-robbanás a már így is erősen meggyengült épületet teljesen összedönti, illetve, hogy a lokalizációs medencék fölött elhelyezkedő harminc méter magas romhalmazt még jobban szétszórja, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi az ottani viszonyok között (sugárzás, szennyeződés) a romok (benne a megmaradt fűtőanyag, illetve az így-úgy lekötött hasadványok) biztonságos elszigetelését a környezettől. Ez azt jelentette volna, hogy az ápr. 26 - máj. 6. közti kibocsátás (bár exponenciálisan csökkenő mértékben) továbbra is, beláthatatlan ideig megmarad.
Ápr. 26. és május 6. között mindenkinek óriás szerencséje volt az időjárással. A legközelebbi többmilliós nagyvárost (Kijevet) gyakorlatilag elkerülte a kihullás (értve ezalatt, hogy a város legsűrűbben lakott részeit közvetlenül nem érte kihullás), fajlagosan annyi jutott oda, mint mondjuk Pozsonynak. Ha viszont hónapokig fennáll a kibocsátás, akkor bizony Kijev, valamint Ukrajna, Fehéroroszország és Oroszország legsűrűbben lakott területei is folyamatos veszélyben lettek volna, ennyi embert meg még a Szovjetunió sem tudott volna kellő hatékonysággal kitelepíteni.
Az épület összeomlása azt eredményezte volna, hogy a megmaradt romokat nem lehetett volna a szarkofág teherviselő elemeként felhasználni, hanem egy teljesen önhordó szerkezetet kellett volna odaépíteni, ami megint csak az akkori műszaki lehetőségeket (az adott körülmények figyelembe vételével) meghaladta volna.
A filmben felvázolják, hogy ha nem sikerült volna kiüríteni a medencéket, és beleolvad a fűtőanyag, akkor egész Ukrajna és Fehéroroszország lakhatatlanná válik, Kelet-Európa meg jó nagy adag szennyezést kap. Ez a tudomány mai állása szerint mennyire volt valós veszély? Mármint nem az, hogy lett volna második robbanás, hanem, hogy annak valóban ennyire pusztító következményei lettek volna?
Bár csak részleteket láttam belőle, a HBO-film ebben a témában eléggé valósághű. Akik látták a reaktort, azok tudták, hogy oda van az egész; csakhogy Gyatlov körömszakadtáig ragaszkodott a saját véleményéhez, miszerint a látható károk a ZÜHR hidroakkumulátorai robbanásának következményei. Brjuhanov meg készséggel elfogadta ezt a magyarázatot, a sokkal kényelmetlenebb reaktorsérülés helyett, noha azt ugye Szitnyikov (aki rangban Gyatlovval azonos szinten volt) egyértelműen megerősítette.
Nézem a HBO-s sorozatot. Szerintetek lehetséges az, hogy tényleg olyan sokáig nemvoltak tisztában vele, hogy oda az egész reaktor? Ez elég hihetetlennek tűnik nekem.
Egyebkent aplutonium meg az uran altalaban nemnszeret gazallapotot felvenni, ezert a levegomintakban ok nem szerepelnek. Persze hajlamosak voltak 10-100 mikronos kis szemcsek alakjaban akar ezer kilomererre is elrepkedni, nalunk is talaltak ilyeneket. Aki epp belelegezte oket, annak volt eselye nemi tudorakra, bar szvsz nemigen talaltak nalunk ilyen aldozatot.
Errol van szo, mi ceziumot meg jodot is mertunk, plutoniumot nem nagyon, aztan a hozzaertok eldontottek hogy mibol milyen sajtot keszitsenek. Egyebken pl a cezium gelezesi ideje harminc ev, tehat elvileg a fele meg mindig itt lehetne. De mivelnpl a talajba jutott izotop biologiai felezesi ideje a kimosodas miatt kb ot ev, mostanra mar csak kb harom szazaleka maradt. Kiveve persze ott ahol az elmult haom evtizedben elmulasztottak port torolni. Pl a beepitett szekrenyem mogotti resben meg az eredeti porkoncentracio lehet.
Milyen lehetett a magyar csernobili kronologia? Emlekeim meg kesobbi eloadasok szerint a26- an Uu tortent balaset utan tan 27- en elerte az atomfelho a svedeket meg a finneket. 27-en este vagy 28-an kora reggel a finn atomenergia intezet vezetoje felhivta a magyar intezet igazgatojat, es mondta hegy feltehetoleg egy leningradi reaktorban kozepes kibocsajtas tortent, ezek utan Gorbacsov 28- an delelott bejelemtette, hogy Csernobilban torten egy baleset, ezek utan mar barki ki tudta szamolni, hogy a szaz kilometer tavolsak helyett at ezer kilometerrol jott akarmi kb szazszoros kibocsajtast jelent A mindenfele sugarvedok azonnal riasztva lettek, bar hozzank csak 28-29- en ert el az akarmi Szombathely meg a Bukk kornyeken es Budapestre csak majus 2-3- an jott be. Ezek utan pr nap mula tobbtucat helyen elkezdtek merni a mindenfele elelmiszerek sugarzasat. Nekunk csak egy elsoosztalyu gammaspektroszkopunk volt, igy csak radioaktiv intakat kaptunk izotopelemzsre. Elegge utaltam hogy napi tiz akarmit kell meregetnem, de szerencsere egy het utan atvette a meregetest egy nagyon kedves laboransholgy. Ami a mintak sorsat illeti, a zolseget kidobtak, a tejmitak eseteben vagy bekevertek a sugarzasmentesekbe, vagy kemenysajtot gyartottak belole, amelyben par honap alatt lebomlok az izotop.
No kérem, a NIKIET körlevél. Természetesen ezt is Dmitrijevtől loptam ( http://accidont.ru/PS_letter.html ), dehát onnan érdemes is. Az eredeti levél beszkennelve:
A feladó a NIKIET (Energetikai Tudományos Kutató és Tervezőintézet, a fejlécben szovjet módra csak Pf. A-7291 Vállalatként említve). A címzett a pf. V-2250 szervezet (ezt nem találtam meg hogy mi lehetett). Az utolsó oldalon az elosztásban ott van Brjuhanov igazgató is a hatodik helyen.
Rossz angol fordítás gugli barátom és az Adobe Acrobat jóvoltából. Néhány helyen belejavítottam az érthetőség kedvéért, de azért a helyén kell kezelni a nyelvezetet.
Néhány megjegyzés: a forrás alapján én hitelesnek tekintem, hogy ez egy 1984. januári levél, de furcsa, hogy ennek a levélnek sem a vizsgálatok során, sem az egyéb anyagokban (üzemeltetési utasítás, kísérleti munkaterv) nincs nyoma. A leírt intézkedések szinte szóra megegyeznek azzal, amit 87-88-ban a baleset után először Ignalinában, majd a többi RBMK-nál is megcsináltak. A kor és a hely szellemébe belefér, hogy ez egy utólagos történelem-korrekció, de ha az lenne, akkor a perben biztosan felhasználták volna a Brjuhanov elleni vádak bizonyításához.
Az első bekezdés korrekt, a többi spekuláció. Mindenesetre kíváncsi lennék, hogy mi köze Putyinnak az ukrán és a fehérorosz fakereskedelemhez. A szövegben leírt barokkos túlzások az egészet hiteltelenné teszik.
