Ok igazad van csak nem tudtam hogy reszedröl ez milyen közeledes volt.Nem tudom hogy kezdjem igazabol en is azert jöttem hogy segitseget kerjek,de nem tudok olyan sok idöt itt tölteni hogy allando kapcsolatba legyek veletek.
Szoval 17evesen összejöttem egy sraccal aki az elsö es legnagyobb szerelem volt.Elötte is volt mar kapcsolatom,de miutan vele talalkoztam,mintha nem is letezett volna."Csak " 8honapot voltunk együtt,de hihetetlen volt ez az idö!!!Szinte tökeletes...A szülök persze nalunk is bejatszottak,nem egyszerüen konzervativak,hanem klinikai esetek!
Azt hiszem mindkettönknek az ELETet jelentette hogy a masikra ratalaltunk es annyira passzoltunk belsöleg,imadtuk egymast.Aztan ugy az 5.honap utan elkezdtek jönni a problemak,feszüles a szülök miatt,kiutkereses es no megoldas.En 16eves koromig meg a baratnöimmel se talalkozhattam,ha tölük függne meg most is bezarnanak-ezert eleg nagy lepes volt barmit is kihajtani tölük.Mentek az allando cirkuszok,veszekedesek,a pofonok,es pokol volt minden otthon töltött nap.
Bocs ha közbe lelepek de barmikor lebukhatok,most epp ahol vagyok nincs engedejezve h netezzek..
Peter mellett egyre inkabb elkezdtem lazadni,kinyilt a csipam es szabadulni akartam.
Aztan ebböl nyaron költözes lett,de
par nap mulva hazakönyörögtek.Aztan jött a suli,kesöbb az erettsegi
meg minden es egyre feszültebb lettem.Mindenhol megkellett
feleljek,otthon,a suliban,es Peternek.Es sehol nem sikerült.Probaltam
ugy összehozni hogy mindenkinek jo legyen,de otthon csesztettek hogy
sose vagyok otthon,a suliban hogy nem tanulok,Peter meg hogy nem
vagyok vele eleget.Minden rajtam csapodott le es en egyre jobban
bezarkoztam,tele voltam feszültseggel es lassan mar szinte olyan
voltam lelkileg mint egy elö halott.Ereztem ha nem allok le megörülök.Es
akkor,egyszer mar tul sok volt,az eröszakossagbol,a feszülesböl es
mondtam neki hogy legyen vege
nem ertette meg hogy ugyanugy
szeretem,de idöre van szüksegem amig összeszedem magam.Aztan
jöttek a szakitassal jaro dolgok,miert nem meg miert ,es ott mindketten
csak serültünk a masik altal.Aztan ujra összejöttünk,nem is egyszer,de
nem tartott sokaig.Mar semi nem volt ugyanolyan.Minden mögött ott
volt valami keserü csalodottsag,valami üres fajdalom,es ugyanazt mar
nem lehetett lemasolni,de mi ugyanazt a boldogsagot akartuk
vissza.Aztan vege lett egy idöre es ahelyett hogy lezartam volna,fejest
ugrottam egyböl egy masik kapcsolatba,ami aztan szinten 8honapig
tartott 21eves volt.Ez volt a harmadik komoly kapcsolatom es persze
föleg azert törtent igy mert meg keves tapasztalatom volt.A srac tök jol
nezett ki,tök rendes volt,az elejen egyfolytaba attol feltem hogy elhagy
majd,de aztan mar fordult a kocka es elakart jegyezni meg ilyan komoly
dolgok,de en meg mindig nem felejtettem el Petert.Mindig ugy
gondoltam ra mint az egyetlen emberre aki a gyerekeim apja lehet es a
ferjem.Aztan megjelent,es elkezdödött egy örült körforgas,öngyilkos
akart lenni.Nem vettem komolyan,tudtam hogy csak segitsegert kiallt,de
azt is hogy en ezt mar nem tudom nyujtani neki.De nem tudtam
becsukni a szemem,a fülem es probaltam neki segiteni.Ilyenkor az
ember nem tudja eldönteni hogy az a jo ha ad neki egy nagy
pofont,vagy ha patyolgatja es igy talan hamis illuziokat taplal
bele.Aztan eltavolodtunk egymastol,tul sok fajdalmat okoztam neki es
azt hittem elvesztettem.Es akkor megint ujra vele akartam lenni,mintha
feltem volna öt teljesen elengedni,mert mi lesz ha egyszer rajövök ö
volt az igazi es akkor mar nem lesz sehol.Aztan megint összejöttünk ez
meg tavaly volt,egy darabig eltünk az illuzioban hogy ujra boldogok
lehetünk,de valami mar hianyzott..mar nem volt eleg hogy ott voltunk
egymasnak,es a problemak ugyanugy visszajöttek.Imadtam mint
embert is .Annyira egy hullamhosszon voltunk,meg a multunk is hasonlo
volt.Ö volt az elsö
en meg minden teren az elsö voltam neki.Az volt a
baj hogy csak belem kapaszkodott,egyedül en voltam neki,es boldog
volt velem,ahogy en is..aztan hogy ujra szakitottunk,ugy nezett ki nem
lesz több probalkozas,amugy ket evvel idösebb volt,es eljött egy
pillanat amikor nem kavart mar fel ha talalkoztunk,azt hittem
megtudunk igy maradni aztan ki tudja mi lesz..Ez mar nyaron volt es az
erettsegi utan ahogy levizsgaztunk,masnap egy buliba összejöttem egy
sraccal.Bar amikor meghallottam h Peternek hivjak majdnem kiugrottam
az ablakon!:)Ö 24volt es volt egy komoly ket eves kapcsolata,nem
sokkal elöttem, es a csaj hagyta ott.Na akkor megint megvolt hogy kire
legyek feltekeny.5honapig voltunk együtt,aztan ..Peter megint öngyilkos
akart lenni de ezuttal tudtam nem viccel.Teljesen üres volt,nem volt
semi motivacio ami eletben tartsa es en teljesen kikeszültem hogy mi
lesz!!Valahol tudat alatt mindig hittem abban hogy en visszatalalok
egyszer hozza,es vele elem le az eletem,megszülöm neki a
kisTünditamiröl almodoztunk együtt.En voltam a Tündi-mint
tünder,egyebkent Judit vagyok,Mindegyik srac azt mondta anelkül hogy
ismertek volna egymast,olyan vagyok mint egy angyal aki odaszall ahol
a legnagyobb szükseg van ra,es miutan visszaadta az eletet es
boldogga tett valakit tovabbrepül hogy mashova is boldogsagot
vigyen.Hat valahogy igy volt.Peter mellett nöttem fel.Naivan abban
hittem hogy ha a mosoly veled van,minden könnyebb,ha meglatod
mindenben az örömet,es ha tudsz szivböl szeretni.!.aztan megismertem
a masik oldalt.. ahol az emberek önceluan elnek sajat kis vilagukban es
egymas hataba szurjak a kest.Egesz eletükbe csak loholnak az almaik
utan,üresek es kiegettek.Kiabrandultak miközben azzal nyugtatjak
magukat ök mindent megtettek,de közben nem veszik eszre hogy a
törödest ,az odafigyelest felvaltotta az allando monotonitas,es az
ertekrendben az szerepel az utolso helyen,aminek az elsön kene
lennie.Belefeledkeznek az önsajnalatba,es nem erzik hogy egymas
nelkül elvesztek.Minden baratsag hazug kep amit naponta
ujrafestenek,hogy mar te is elhiszed igaz
Hat ezt megtanultam.Szoval
folytatva a storyt,tul sokat kivett belölem ez a beszeljük le hogy ne
legyen öngyilkos,egyszer egy ejszaka megjelent ,hogy ö bucsuzni
jött,akkor betelt a pohar..teljesen kiborultam.Aztan rajött hogy mit
csinalt velem,es erezte hogy elveszit.Igazabol barmi törtent,a szeretet
mindig erösebb volt bennem ,sose tudtam gyülölni,es azok a fiuk is
olyanok voltak hogy ahogy kisetaltak az eletemböl,masnaptol nem
leteztek,nem tudom miert!!Pedig szerettem öket es ök is
szerettek,mindegyik velem akarta elkepzelni az eletet,megse voltam
egyik mellett se boldog,csak menekültem egyik kapcsolatbol a masikba
es bar mindenhol sokat tanultam,az ajto becsukodott mögöttük es
olyan volt mintha ezt atkellett volna eljem ahhoz h tovabbmehessek az
uton
November ota itt vagyok mert ugy ereztem ez az egyetlen
lehetöseg hogy vegre egyedül legyek es összeszedjem magam es ne
feszüljek otthon a szüleim miatt akik eddig is tönkretettek mar az
eletem..ill csak az anyam.De 1hettel azelött hogy kijöttem talalkoztam
egy sraccal
es összejöttünk.Egyszerüen tök fantasztikus ember,de ö
meg talan mar tul tökeletes..nem tudom hogy mondjam..mindig is attol
feltem mindenki mellett hogy elhagy hiaba szeretett,mert nekem nem
tanitottak meg otthon hogy szerethetnek sajat magamert is,ezert
örökke csak feltem,gyanakodtam,feltekenykedtem,de persze csak ugy
magamba,sose hisztiztem volna ilyesmi miatt,szoval ö meg raadasul
29eves egy tök erett pasi es mindig arra gondolok hogy meddig
kellenek neki.En soha nem egy napra tervezek hanem megprobalom
elöre latni hogy milyen lenne mellette az eletem,tökre szeretem,annyira
figyelmes,meg ö is olyan komolyan gondolja mint az elözöek,de nem
vagyok benne biztos hogy ezt akarom
.igazabol en mar most 19
evesen ugy erzem csak ellszallnak az evek es en nem tudom eldönteni
mit tegyek,Peter meg ugy erzem örökke kiserteni fog,ott lesz a
gondolataimban,a nappalomban es az ejszakamban es en soha nem
talalok majd nyugalmat.Most karacsonykor mikor otthon voltam
elmondtam neki Tibit (ugy hivja)es
akkor azt mondta
.akkor mostantol
SOHA többe nem akarlak latni
..
Nem is tudom hirtelen mit ereztem..azt kaptam amit megerdemeltem
megis amikor visszajöttem Münchenbe es Tibi hazament,en teljesen
összeomlottam..en sose tudtam volna neki ilyet mondani.A masik felem
volt,szüksegem volt arra hogy tudjam mi van vele,hogy elmondja ha
valami faj
.de mar elvesztettem
..januar1.e ota nem letezek
szamara
..
Hat nem tudom egyaltalan vegig olvastatok e ezt a sok hülyeseget,es
egyaltalan miert irtam le ezt a sok mindent,de talan csak jo volt
verge kiadni,ami mar összegyült bennem
:(
Most hogy ennyit megtudtatok rolam(talan tul sokat is ...TI jöttök.Csak ne kimeljetek!!!!!!!;)