Keresés

Részletes keresés

angyalhentes Creative Commons License 2009.03.03 0 0 7
Remek.

En akkor csak azt kerdezem, hogy ennek mi koze van a nyelv egeszehez es a "de" szo "logikai" jelentesehez altalaban?

Nyilvan sokkal jobban hangizk es sokkal izgibb egy altalanos, Sicc-jellegu kijelentes, hogy "hehe, nincs is logikai kulonbseg", mint azt mondani, hogy "gyerekek, en tudok mutatni egy olyan reszhalmazt a nyelvben, aminek van olyan nulladrendu modellje, amiben a ketto ekvivalens".

Ha ez utobbit mondtad volna, egy szavam nem lett volna.
Előzmény: gligeti (6)
gligeti Creative Commons License 2009.03.03 0 0 6

Azt hiszem, ez már elég jó.

 

 Az alkalmasat az előbb definiáltam. Mit nevezek nyelvi állításnak, és mikor nevezem az "és", "de", "vagy" szavakat nyelvi műveletnek. Asszem nem szűkítettük túl.

Előzmény: angyalhentes (4)
gligeti Creative Commons License 2009.03.03 0 0 5
Ez a 100-ból 100 nem is kell, mindenkinek adott mondatra más lehet a kiértékelése, ezeket ne zárjuk ki a vizsgálatból. 100-ból 100 tartsa "eldönthető állításnak", utána elég az, hogy minden nyelvi beszélőnek megvan a maga határozott elképzelése arról, hogy az az adott állítás igaz, vagy hamis. Ekkor már vizsgálhatjuk a szabályképzést, minden beszélőtől meg lehet kérdezni A-t, B-t, és (A és B)-t meg (A de B)-t.
Előzmény: gligeti (3)
angyalhentes Creative Commons License 2009.03.03 0 0 4
Tehat azt allitod, hogy a "de" szo a nyelv egy alkalmasan (mire?) leszukitett reszhalmazanak nulladrendu modelljeben ugyanugy logikai es-re kepzodik le, mint az "es" szo.

Right?
Előzmény: gligeti (3)
gligeti Creative Commons License 2009.03.03 0 0 3

 Kérlek, formalizálhatjuk, bár szerintem implicite ugyanazt értjük alatta:  Eldönthető mondatnak van igazságtartlma: ha a nyelvi beszélők egyöntetűen igaznak tekintik, akkor igaz. Tesztelheted: ha 100 nyelvi beszélőből 100 igaznak tekinti, akkor igaz.

 

 "művelet:" a nyelvben az "és", "de", "vagy" kötőszavak, olyan helyzetben, amikor eldönhető állításokat kapcsolnak össze.

 

Vizsgálhatod ekkor azt, hogy a nyelvi beszélők milyen szabály szerint döntik el az igazságtartalmát egy "műveletet" tartalmazó összetett állításnak.

 

 Ez erősen korrelál a logikai műveletekkel (nem véletlenül, hiszen ebből lettek).

 

 Állítás: a "de" pontosan ugyanolyan szabályok szerint működik, mint az "és". A mondat "igazságtartalma" nem változik; csak járul mellé egy mellékes konnotáció, a két részállítás egyszerre teljesülésének valamiféle nem-vártságáról.

Előzmény: angyalhentes (2)
angyalhentes Creative Commons License 2009.03.03 0 0 2
Nezd, itt ossze-vissza beszelsz mondatok igazsagtartalmarol anelkul, hogy definialtad volna, mik a muveleteid.

Tehat, mi is a "de" muvelet definicioja? Ezzel vagy ados mar a kezdet kezdete ota.
Előzmény: gligeti (-)
gligeti Creative Commons License 2009.03.03 0 0 1

angyalhentes Leiter (26070) Ha csak azt akarod mondani, hogy nem logikai kategoria, azt elintezhetted volna annyival, hogy nincs olyan muvelet, hogy "logikai de". Ennyi.

 

 Te is tudod, hogy nem, már ha tényleg tanultál logikát. (A "de" nem logikai kategória nem ugyanaz az állítás, mint az, hogy a "de'' és az "és" közti különbség nem logikai kategória. Eléggé más állítás, és egész mással lehet elintézni). 

pipi Creative Commons License 2009.03.03 0 0 0
l0gika
gligeti Creative Commons License 2009.03.03 0 0 topiknyitó

Szerintem a "szőke és okos" alapjelentésében pontosan ugyanazt jelenti, mint a "szőke, de okos"; a "szőke" és "okos" állítások logikai kapcsolata változatlan; csak van egy "járulékos jelentése", egy konnotáció: valakik (a közlő, vagy a hallgató) a két állítás "és" kapcsolatát váratlannak találja.

 

"randa, de finom"

"szőke, de okos"

 

"páros, de néggyel nem osztható" (ha már így nekilendültünk, mindjárt néggyel is lehetne osztható...)

 

 

 Angyalhentes ezt vitatja, nem világos, miben:  Lejter topikból a vitát ide száműzöm.

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!