Megvonhatják a munkanélküli segélyt attól a huszonöt éves pincérnőtől, aki nem akart prostituáltként elhelyezkedni egy berlini bordélyházban. A prostitúció két éve legális Németországban: alkalmazottaik után a bordélyházak tulajdonosai adóznak és társadalombiztosítási díjat is fizetnek, és a munkaügyi központok adatbázisain keresztül is kereshetik az utánpótlást.
A hithű muszlim feltételezhetően nem fogja beleírni a munkavállalási kérelmébe a vágóhidat, mint potenciális munkahelyet. A szóbanforgó erkölcsbajnok csajszi meg beleírta az éjszakai klubot.
Az ügyvédnő elmondta, volt rá példa, hogy egy telemarketinges munkát kereső nőnek ajánlott állást egy szextelefon-szolgáltató. Egy másik esetben a munkaügyi központ egy 23 éves hölgyet küldött el egy fotózásra, ahol meztelenül kellett volna modellt állnia, és a hivatal visszajelzést várt az „állásinterjú” eredményéről.
Mi több, a szexipar munkaadói ettől a hónaptól hirdetést is feladhatnak a munkaügyi központokban. Ha a hivatal megtagadja tőlük a lehetőséget, akkor perre vihetik a dolgot. Az egyik berlini bordélyház üzemeltetője szerint teljesen ésszerű megoldás, hogy a munkaügyi központ szolgáltatását vegye igénybe, hiszen „ő is ugyanúgy fizet adót, mint akárki más”.
A kelet-németországi Görlitzben élő Ulrich Küperkoch pedig már perelni készül, mint elmondta, „a lehető legmagasabb szinten”, mivel a helyi hivatal elutasította hirdetését, amelyben 12 prostituáltat keresett volna. Mint elmondta, alaposan felmérte a helyi igényeket, és ennek alapján döntött a bordélynyitás mellett. A munkaügyi központ viszont azt állította, hogy nem tud ennyi konzumhölgyet felhajtani neki.
A német törvényhozás 2002-ben legalizálta a prostitúciót abban a reményben, hogy a lépés segíti az emberkereskedelem elleni küzdelmet, és így el lehet vágni a szexuális szolgáltatások piacát a szervezett bűnözéstől. Garweg asszony szerint viszont a munkaügyi központok tömegesen irányíthatják az állástalan nőket a szexiparba, mivel hatalmas nyomás nehezedik rájuk, hogy csökkentsék a munkanélküliséget. Ebben a helyzetben maximum a német hivatalnokok jóindulatán múlik, hogy megteszik-e ezt, vagy sem.
Nenene... azé' mennézném, ha egy hithű muszlimot disznóvágóhídra közvetítenének ki. Ha vallási előírások méltányolhatóak, akkó' legyenexívesek az erkölcsi szempontokat is figyelembevenni olyannyira, hogy még kérdés szintyén se merülhessen föl ilyen állaccság.
Most az egészségüi kockázatokról ne értekezzünk...
Nekem nem világos ez a dolog, mert azt írják, hogy megtagadhatják a segélyt. Vagyis nem úgy szól a szabály, hogy ha nem fogadják el, akkor megtagadják - van tehát lehetőségük a mérlegelésre. Így viszont nem értem, miért kell ehhez bíróság meg egyebek - az állás elutasítása mindenképpen méltányolhatónak tűnik.
Egy olyan rendszerben, ahol minden hivatalos munkavállaló adót meg tébét fizet, ott nem lehet különbség munkavállaló és munkavállaló között szankciók tekintetében.
Mivel jelen esetben a qrva is hivatalos munkavállalónak minősül, ha egyszer legalizálták a foglalkozást, így a törvény betűje szerint a történet hiteles, hihető és törvényes.
A törvény szelleme persze más, de az meg kit érdekel :-(
Megvonhatják a munkanélküli segélyt attól a huszonöt éves pincérnőtől, aki nem akart prostituáltként elhelyezkedni egy berlini bordélyházban. A prostitúció két éve legális Németországban: alkalmazottaik után a bordélyházak tulajdonosai adóznak és társadalombiztosítási díjat is fizetnek, és a munkaügyi központok adatbázisain keresztül is kereshetik az utánpótlást.
A huszonöt éves informatikus hölgy a szakmájában nem tudott elhelyezkedni, és egy kávézóban dolgozott felszolgálóként, de a munkaügyi központhoz beadott anyagába beleírta, hogy akár éjszakai bárban is vállalna munkát. Az állásközvetítő levélben értesítette, hogy valaki érdeklődik iránta, de amikor felhívta a megadott számot, kiderült, hogy a munkaadó nem más, mint egy piroslámpás ház, a munkaköri leírásban pedig „szexuális szolgáltatások nyújtása” is szerepelne, írja a News.telegraph.
A tisztességtelen ajánlat miatt a hölgy csapdába került, mivel a német munkaügyi törvények reformja értelmében megvonhatják tőle a munkanélküli segélyt, ha nem fogadja el az állásajánlatot. Erre a jogszabály az egy évnél hosszabb ideje segélyezett, 55 évesnél fiatalabb nőket kötelezi. Németországban jelenleg 4,5 milliós a munkanélküliség, ami rekord nagyságúnak számít az 1990-es egyesítés óta. A törvény megalkotásánál a kormány fontolóra vette, hogy a bordélyházak erkölcsi okokból kivételt képezzenek a rendelkezés alól, de ezt nem tudták megvalósítani, mondván, adminisztratív szinten nem lehet őket megkülönböztetni a többi munkaadótól. Így a németországi munkaügyi központok ugyanúgy kezelik a prostituáltakat kereső bordélyházakat, mint mondjuk a nővéreket kereső kórházakat.
Amikor a törvények áldozatául esett hölgy bírósághoz akart fordulni az eset miatt, rá kellett jönnie, hogy az eljárás nem jogellenes. Sőt, a munkaügyi központot perelhetné be a munkaadó, ha az nem vonná meg tőle a segélyt, ha visszautasítja az állásajánlatot.
A hatályos német törvények semmit nem tesznek az ellen, hogy a nők a szexiparba kényszerüljenek, mondta el egy hamburgi ügyvédnő, aki az ilyen ügyekre specializálódott. Merchthild Garweg szerint a jog nem tekinti erkölcstelennek a szexuális szolgáltatásokat, ezért nem is mentesít a retorziótól, ha valaki elutasítja az ilyen ajánlatot.
