Igen, téged és Robit megismertelek már a Kopaszon, a rajtnál még öltözködtem mikor ti már elstartoltatok és elfutottatok mellettem. Azon agyaltam miért jöttetek velem szembe a Kopaszon ? Nem voltatok a Tarnain ? Ha viszont igen akkor miért jöttetek vissza megint a Kopaszra a Fekete hegy irányába ? Ti milyen sorrendben mentetek ?
Nem, sajnos nem megyek idén a Transgrancanariára, ennyit azért az ember célversenyre utazik, ehhez pedig el vagyok késve a felkészüléssel. Jövőre viszont nagyon szeretnék menni.
errre mondja egy ismerosom, hogy "ez nem ciki, ez ku..va gaaz" Kilian tul sokat kolbaszol a hegyekben, villamosra, trolira kene itt ott szalnia, mert mar teljesen elvarazsolodott ezzel a decemberi vegi 10-es listajaval. By the way a sziklaolelos videot belinkeli valaki, olyan kivancsi lettem :)!
nnna itt van ez kiliantól, sokaknak tetszeni fog :)
a vicc, hogy a faszi, attól függetlenül, hogy tényleg egy fenomén, egy igazi termék is közben. most már megszabja az értékeket . ennyi pátoszos bullshitet így összeszedve már rég olvastam.
nagyi kötött pulóvere az irany :) Ez tetszik! Orulok a lajk es diszlajk seregnek. Jo, hogy nem vagyunk egyformak. Osszeszedem a gondolataimat, hogy miert is nem Krupicka kormeire gondoltam…Aztan majd bovebben. Most nem erdekes.
Jokat futottatok iccaka, jok a beszamolok. Kibandukoltam idei elso poroszkalasomra en is. Errefele nem vagyunk elkenyeztetve szervezett esti futasokkal, tessek megbecsulni azt otthon. A 2es fel oras kirandulasomba ma belefert egy elveszett cocker spániel megmentese a kodbol. Laktatkuszob folott kiskabatban rohan felem az emelkedon egy 5eves forma srac es huga, hogy elveszett az eb a kodben, raadasul siket is. Ennek fele sem trefa,felajanlom apukanak, hogy korbekocogok, utvonalmodositas, kutyakereses indul. Hihetetlen, hogy a sokszor bejart utvonal is mennyire mas tud lenni ha haraphato a köd. Siman beneztem egy-egy ösvenyt, de meglett a kutyus. Tiszta sar volt a feje. Gyerkoc felkialt,amikor nagynehezen (meg mindig anaerob tartomanyban) odaer: “she dyed her hair!” :) En elkoszonok es ujjongva tovabbgaloppozok a ködben, megmentettem egy kutyat! Maris jol indul a futoev :o)
ok, sorry, ugyanazt mondjuk szerintem, én csak a világméretű összeesküvés gondolatát nem osztom, pedig nem vagyok a kapitalizmus felkent papja, még kevésbé a fogyasztói táradalomé, de a vállalatok beruháznak, fejlesztenek, törekszenek arra, hogy kielégítség az új igényeket (pl. terepfutás), vagy éppen új igényeket kreálnak. ezért pedig nem lehet kárhoztatni őket. hanem okosan kell ezeket használni.
uff :)
hogy valami ontopic is legyen.
BHMTCS jó kis menet volt, nekem közepesen erős lendületes :), remek edzés, éreztem rajta, hogy beépül. a vadakat rendesen felzavartuk az tuti, mert olyan hegyoldalakon és völgyekben botladoztunk, ahol rajtunk kívül még csak olyanok jártak, akiknek szarvuk van.
ahol futottunk ott jó tempót löktünk, bár sok helyen csak a keresgélés maradt. az biztos, hogy a körülmények ideálisak voltak, remek idők születtek, mindenkinek granula.
Gratula mindenkinek !!! Hogy Ti milyen marha ügyesek vagytok, de tényleg !
Tény, ha nincs pályajelölés, nem árt egy kicsit többet foglalkozni a stratégiai tervezéssel, ezt egy kicsit elnagyoltam… Mindenesetre nagyon élveztem ezt a téli éjszakai rodeót.
Én ezt a sorrendet mentem: Mezes, Ilona, Nagy-Kopasz, Tarnai-pihenő, Fekete, Ady, Fazekas, Homok, Újlaki, Kálvária-hegy, Remete, Kálvária-domb, Zsíros, Szénás
Kálvária dombot 30percig kerestem, Zsíroshegy után bementem a házak közé, kb 5 perc (ciki).
6:41, 2020 m szint, nem tudom mennyi táv, de nem kevés…
Jó tapasztalat volt, hogy a versenyekre való szisztematikus készülés nem hiába való. Most ez teljesen hiányzott. Hosszú szigorúan aerob sorozatot szakított meg ez a futás, végig éreztem, hogy nem harap úgy a gépezet. Mivel tét nélküli ügy volt, hajmeresztő pulzus tartományokban is kísérletezgettem magamon. Frissítés ugyancsak minimális. Jó tapasztalat szerzés volt.
Lehet egy kicsit félrement amit írtam. A véleményemet (szerénytelenül: tapasztalatomat) akartam megosztani veletek a „kütyüdömping” kapcsán. Te úgy fogalmazol ezzel kapcsolatban „Persze nem a belső békét biztosítja, ez teljesen így van.” (egyetértek, kb én is ennyit akartam írni) Hogy ehhez a témához hogy jön a tolerancia kérdése, azt nem teljesen értem… Mindenki úgy csinálja ahogy jónak látja.
Hogy ki kelti azt az érzetet ? Hát azok akik (ahogy írod) „…mivel etetnek meg”. Magyarán a gyártók, kereskedők (teljesen érthető módon) igyekeznek minél több terméküket eladni, tehát a reklámokon stb. keresztül, vitathatatlanul azt az érzetet keltik, hogy nekünk erre szükség van.
Félreértés ne essék, én nem vagyok egy ilyen antimarketinges gerilla (sőt…), vagy aki sznobizmust kiáll, ha valaki nem a nagyi által kötött pulóverben fut, csak „beszélgetek”
Azért az látszott,hogy nem futottunk mostanában hosszút. Az első fele még jól ment. Aztán a Kálváriáktól már csak küszködés.Csoszogó Hármas néven kerülünk be a terepfutás nagykönyvébe....-)
Nem terveztünk célidővel, de az látszott, hogy különlegesen ideálisak a viszonyok egy nagy időhöz. Ezen felbuzdulva, neki is iramodtunk Meszes hegy irányába. A pályát én mutattam, a Patrolok lekövettek, ez volt a napi terv. Gps nem volt, csak térkép és az emlékek az utóbbi évekről.
Már az elejét igen elrontottam nekik. Stabilan romboltunk a sárgán, de nem mentük rá a jelzetlenre, túlfutottunk vagy 3Kmel. Nem futottunk vissza, az irányt tudtuk mi lenne a megfelelő, így keresztbe nekiesatünk a vélt iránynak. Egy meredek gazos föl, egy meredek le és egy hosszú meredek föl és már fel is értünk Meszeshegyre. Frankó..
Ilonalak már simán ment, de itt Yoyokáékkal értünk fel, akik előtt rajtoltunk. Ebből már biztosan látszott, hogy már vagy 30p vesztésben vagyunk. Reméltem többet nem vezetem meg a fiúkat.
Szerencsére innen durva benézésünk nem volt tobb, egyedül a Fekete hegyekre mentünk más úton (+5p), illetve meglepetéshegyet kicsit mi is kerestük (+5p), ja és Alsó Zsíros hegy is (+5p kb).
Féltávtól Robi gyomra nem működött, innen csak kocogtunk, nem volt forszír.
51Km et mértünk, 1850 szint, 6.31 saját mérés, 123 avg pulzus.
Csabinak külön gratulálok, másfél órával ment jobbat, mint amit én reálisank éreztem számára ezen a számára ismeretlen, könnyen benézős pályán.
Az elmúlt években nem keltette fel az érdeklődésem ez a túra, hideg, hosszú, nehéz, éjszakai, stb.
Idén viszont az időjárás sem tűnt riasztónak, van jó fejlámpám is és elég keveset is fuottam a héten, és családilag is ideális egy hétvégi éjszakai futás.
A helyismeretem nulla ezen a terepen, ezért mindenképpen keresni kellett egy megbízható vezetőt. Csanyával egyeztettem először, helyi emberként rá bíztam volna magam, de a fél8-as indulás egy kicsit későinek tűnt. Végül szasza lett a befutó a 6-os indulással és a szintén alaposnak tűnő útvonalismerettel, ami miatt viszont hezitáltam, hogy Szasza és Áron nem az én tempómat futják, bármennyire is bizonygatta, hogy nem lesz gond. Végül kikértem lúdtalp tanácsát, aki 'elengedett'. :)
Úgy készültem, hogy nem lesz szolgáltatás és folyadékutánpótlás sem, ezért a 6 órás tervezett időre hátizsákkal mentem 2 liter teával, csokikkal, pótelemekkel, egy plusz felsővel hideg esetén. Ez egy kis handicap-et jelentett, mivel mindenki más övtáskával jött. Még szerencse, hogy fogytam két kilót, így legalább elbírtam a teát, de azért feladatos edzésnek minősítettem a futást.
6-kor indultunk heten, innentől gyakorlatilag eseménytelenül teltek a kilométerek. A tájékozódást a többiekre bíztam, én néztem a fejlámpám csóváját, az utat, a többiek lábnyomát és igyekeztem jól beállítani a hőháztartásomat. Néha kicsit megszaladt a tempó, ilyenkor kapaszkodtam, a pontoknál pecsételés közben pihengettem. Gyorsabban mentünk, mint ami nekem kényelmes lett volna (kemény, de nem megszakítós tempó), de nem akartam mókusok martalékává válni.
A hűvösvölgyi lángososnál ittam jéghideg vizet, ezzel jól leforráztam a nyelőcsövem és begörcsölt tőle a gyomrom, úgyhogy innen egy kicsit nehezebb lett. Homok hegy (reptér sarka), Újlaki hegy még csak-csak, de a Kálvária hegy betette a kaput. Lefelé aztán helyrerázódtam, Remeteszőlősön jártunk 4 óránál, a 3/3-os elv utolsó harmada következik, immár hivatalosan is a küzdésé. A településen az életemért futottam, ha leszakadok, akkor végem, még három csúcs volt hátra, de a Kálvária dombról fogalmam sem volt, hogy merre van, így hörögve-prüszkölve, de tapadtam.
Amikor visszaértünk a K-re, és erre felfűzve már csak a Zsíros hegy és a Nagy-Szénás volt hátra, akkor elengedtem őket. Gyorsan beiktattam egy technikai szünetet, a görcsök miatt egy ideje már nem volt komfortos a futás. A Zsíros hegynél szerencsém volt, épp ott volt egy túrázó, aki útba igazított a Khsz-re, magamtól nem ment volna.
Utolsóként a Nagy-Szénás már T100-as emlékek alapján, a célban pedig P85 mintájára. Az aszfaltra kicsit helyrejött a mozgásom is, végül 6:21-es idővel csekkoltam.
Elégedett vagyok, hasonló volt, mint a Vulkánon, a táv 2/3-ig tudtam jól haladni, értelmes tempóban futni. A végére elhaltam, majd lesz ez még jobb is. A teából még a célban is maradt a tartályban, nyugodtan ihattam volna többet, ezért nem szeretem a hátizsákot, mert nem látom benne a szintet.
A célban azért kellett egy kis idő, mire életet leheltem magamba, hazafuvaroztam futótársainkat, itthon még vacsiztam kicsit és hajnali 2-kor már le is feküdtem.
Szuper volt a futás, csodaszépek a Jupiter holdjai, jó volt a társaság, a pontőröknek külön köszönet, volt egy-két igencsak szeles pont, ahol dacoltak az elemekkel. Köszi Szaszának és Áronnak a segítséget, lehet, hogy kicsit benne voltam abban, hogy nem lett meg a 6 órátok, sorry.
Kucsera Matrci barátommal tltuk végig. Pár cimborával sikerült találkozni a rajtnál. Komótosan kezdtünk, a HHH-ra felmenetelt kicsit meggyalogoltuk. szembe jöttek Kerekes Csabiuék, ők éppen a rajtba igyekeztek. Ismerős terep, jól esett kisit nosztalgiázni, hiszen másfél éve nem futottam, nem jártam itt. Az Apáti szikláig minden rendben ment, a sok-sok lépcsőn a lejövetel azonban számomra komoly kihívás volt, de sikerült lábon, és egyben leérnünk. Kicsit előzgettek közben a gyalogosok, de sebaj. A Hárshegyre már toltuk izomból, hiszen ez az utolsó tíz kili, és ott menni szokás rendesen. Pár futót is előztünk. A lejöveteltől itt is féltem, de alaptalnul, a stoplis cipő a jeget is szerette. Kár, hogy benéztük a jelölést, így iimaradt a Nagy-rét, de a célból még gyorsan átfutottunk oda is, így azért meglett a 2ó11perc. És ami a legfotnosabb, végre TEREPFUTÁS, VERSENY!!!
Ebolának köszi a segítséget, meg a virsli is jó volt:)
Áronnal és Ákibácsival terveztük hogy megyünk, így is lett. (Áki a végén egy technikai szünet miatt kissé lemaradt) Sokáig arra számítottunk, hogy a patrolok követnek, majd elhajtanak mellettünk, de nem így lett.
Szóval C. Károly és A. Tamás is a illetve egy Rózsa nevű lány is a rajtnál toporzékolt, no, meg Gáti G. jött velünk egy szakaszon, a Nagy kopaszig. onnan hazafutott. Rózsa is addig jött velünk aztán elválltak útjaink. Alapvetően tök jó volt szépen haladtunk és igazán csak az Anna hegy jelentett kis keresgélést, ezzel elment némi idő, de ez látszik is a térképen. Szuper idő volt és nagyon kellemes talaj. A tempó nem volt megszakítós, de lendületes volt, már ahol futottunk. 50.2 km-ből kijött 6:03 lett a vége.
Van pár rész, ahol nem a legideálisabb útvonalon mentünk, meg alapvetően a pontokon volt szöszölgetés 11 pont 3-5 perc biztos elmegy, ha sokan vagyunk. Ha ilyen idő és talajviszonyok vannak, 5.30-on belüli időt nem tartok elképzelhetetlennek, még magamnak sem. És hát nagyon szuper volt az éjszaka...az Újlaki hegyen volt egy csillagászati távcsöves pár, megnéztük a Neptun holdjait is.
Bevallom én nem hittem hogy meg tudod csinálni 6 órán belül.
Nekünk kis kavarásokkal 51,4 km lett 1466 szinttel.
A Csanya-Peti-Zoli idő 6:55
Részemről az ilyen ideállis időjárási körülmények között, jó fizikai álapotban 6 óra körüli időt tartok reálisnak magamtól. De marad fun run. Idén is nagyon jó volt, számomra kényelmes volt a tempó, csak a lábam szar még mindíg.
Rögzítettem a track-et, hamarosan felteszem valahova értelmes formában. Érzésre max. 1-2 km volt benne, nagy elkavarást nem csináltam. És lőttem pár képet is, majd belinkelem a jobbakat.
ki kelti ezt az érzetet komolyan? akit pedig meg lehet etetni ezzel, azt hagyjuk már, hadd döntsön úgy, hogy nem teszem azt a tízpróbásban veszi meg a zsákját, botját, mi kell még, óra, cipő...ha jónak látja, felnőttek vagyunk. a fenenagy toleranciankkal...
