Ezzel a vízszintes résszel, mivel ez simán tud (vagy megoldható, hogy tudjon) szellőzni-száradni felfelé! ...én semmi mást nem csinálnék...csak....
- kitölteném a meglévő EPS tetejéig a nagyobb hiányokat gyapot darabokkal, a réseket PUR habbal
- aztán az egészre terítenék 15 cm gyapotot - végül letakarnám páraÁTERESZTŐ fóliával
A ferde részen ugyanez, csak ott alighanem, bonyolultabb megoldás KELL a szigetelés és a tető fedés közti 5-6 cm levegővel átjárható rés (légrés) kialakítására
pl. a lécezésre merőleegsen, belül utólag szegelt ellenléc+páraÁTERESZTŐ fólia, aminek a gyapot már óvatosan neki tolható...
A ferde/vízszintes felületek arányát nem mondtad, de talán a ferde sokkal meghatározóbb, mint eddig gondoltam, tehát fapados javaslatom a tetőtér/padlástér réteg hőszigetelésre: Belső párazáró réteget egyelőre felejtsük el: a polisztirol/gerenda rétegnél az üveggyapot jobban páraáteresztő tehát kifelé tud majd szellőzni az egész, különösen akkor, ha a kívülre teendő páraáteresztő fóliát plusz 5 centi gyapottal helyettesítjük (reméljük nincs sok cserép-csepegés, ami eláztathatná a gyapotot). Tehát a mostani rétegekre dobj rá minimum 15 centi olcsó üveggyapotot és akár kész is vagyunk. Ha még marad péz, akkor egy párazáró fólia is mehet az eps alá, a gerendákat felülről kerülgetve. Ha ezután is marad még pénzed, akkor még egy páraáteresztő fóliát is legfelülre.
A ferde részhez nem akarsz hozzányúlni, tehát oda erősen hideg órák esetére: penész ellen penészgátló (mész)festék, nedvesedés ellen gyakori szellőztetés és ima, esetleg túlfűtés (hogy a ferde rész felülete olykor harmatpont felett is legyen).
De akad itt nálam hozzáértőbb bőven, ők talán mást javasolnak.
Újfent köszönöm a választ, sokat segítettél. Megvannak a képek, és lehet, hogy nagyon előreszaladok, de aggodalmaim lennének a kivitelezéssel kapcsolatban. Ez a jelenlegi állapot, ebből van még kb. 50 m(2)-nyi. Milyen lehetőségek lennének? Pl. hogyan lehetne leteríteni a párazáró fóliát? (A gerendák útban vannak.) Nem szükséges 20-30 éves távlatban gondolkodni, valószínűleg max. 5 évre szólna a hőszigetelés. A tető vagy a "födém" megbontásáról szó sem lehet, a szigetelésre is épphogy van pénz.
"Van tapasztalatotok, milyen vastag vágott tégla ragasztható a polisztirol falakra?"
Csak nehogy túl párazáró legyen az a téglaréteg. Más megoldás: különálló dísztégla-fal a hőszigetelés elé, közöttük átszellőztetett légréssel. (ha ez a fal tartja a háztetőt is, akkor újból feltaláltuk a kifordított passzívház találmányomat :)
"Mondjuk, kell max 12-14x3-ablakok=~45 m2 EPS és a ragasztója."
A két szoba külső fala összesen kb 60 m2 Erre 7 cm EPS + ragasztóval kb 65 ezer forint. Az én költségvetésemben 26 ezer volt az oldalfali hőszigetelés (belül), a te változatodban ugyanez 65, plusz a födém 26 tehát az összköltség 91 ezer forint, tehát ha a hőszigetelés nem belül van, az majdnem megduplázná a beruházás összköltségét. (még az én 52 ezremet sem biztos, hogy sikerül előteremteniük)
További problémák ha a hőszigetelés kívül van: A ház két oldalán (utcára merőleges falakon) valahol középtájt leállni a külső hőszigeteléssel? A burkolt felületnek egyszer csak vége van (cikkcakkban) majd jövőre folytatjuk? A cikkcakkos végeknél és a ház utcai homlokzata aljánál (sátortető) a hőszigetelés teteje egész télre a csapadéktól védtelen maradna. Ott szerintem maradandó kárt okozna az időjárás, tehát ezen helyek fölé valami ideiglenes ferde tetőt/ereszt kellene gyártani, ami további pénzkiadás, ezzel talán el is értük az én 52 ezer forintos költségvetésem kétszeresét.
Nagyon nehéz az ember agyát olyan üzemmódban dolgoztatni, amikor az olcsóság nem csak az egyik, de kizárólagos feltétele a beruházásnak. Egy ilyen családnál 40-50 ezer forint egyszeri plusz költségigény miatt talán az egész project törlődik, inkább fizetik a magasabb gázszámlát a következő évben is, ahogy eddig is tették, mert azt részletekben lehet. És talán sok (tíz)ezer ilyen ház van az országban, ahol nem butaságból döntenek minden évben a magas gázszámla mellett (hőszigetelés helyett), hanem egyszerű finanszírozási problémák miatt, sokan jól tudhatják, hogy egy erre fordított pár százezer forint pár év múlva tiszta hasznot hozna, de nincs esélyük előteremteni a pénzt.
Tapasztalatom nincs, de ... A netet túrva...úgy láttam, hogy 2 cm a max amit a gyártók, még elviselhetőnek tartanak. Direktben csak a szigetelésre ragasztva....
- dupla hálózáson
- hátuk telíbe ragasztva a téglát (a háta mögé bejutó víz, lefagyasztja)
- 5-6 négyzetméterenként dilatálva! (különben az eltérő hőtágulás miatt, lepotyog)
A két szoba külső falai ...azért nem annyira sok négyzetméter.
Igy, ésszerűbb volna már eleve kívül felrakni azt az EPS-t !
Mondjuk, kell max 12-14x3-ablakok=~45 m2 EPS és a ragasztója.
Felrak most 7 cm-t, az durván 45*770=~35000 Ft Ragasztó, csak a felrakáshoz mondjuk 3 kg/m3, cirka 7-8000 eFt Dübel, sín, fuvar stb, ~ 7000 Ft ------------------------------------------- Összesen: cirka 50 eFt, anyagköltség Munkadíjat nem számolok, önállóan felrakható.
Most felrakja csak a habot, és úgy hagyja fehéren.... A nagyobbacska hézagokat, PUR habbal zárva.
A télen sok baja már nem lesz a naptól. Jövőre pedig átcsiszolja és - vagy PUR habbal ragaszt még rá újabb mondjuk 4-5 cm-t - vagy gletteli-hálózza-színezi készre a 7 cm-t (bár ez esetben, ha lehet kiizzadnám a 10 cm-t, most)
A mostani B30+EPS(7cm) kiad, cirka U=0,4 értéket.
A javulás így 1,3-0,4=0,9 azaz szezonátlag 14-15 Watt/m2 csökkenés.
180 napra és 16 órára, 70% kazánhatásfokkal 0,014*45*180*16/0,7=~2500-2600 kWh/szezon Azaz cirka 270 m3 gáz, ami lesz úgy 33-38000 Ft Ezen a télen már...támogatás híján....
Vélhetően az első lépésben felmerülő költségek nagyobbik fele, tehát az első télen fedezhető a gáz megtakarításból...de a bő fele biztosan.
A bizonyatlan kimenetelű, 2x munkás, belső festést is igénylő, belső oldali vacakolás helyett, szerintem jobb megoldás ez.
Maga a diszperziós festék a penészgomba tápláléka. Meleg, nedves helyen penészbundát növeszt a vizezett diszperzit. A meszes alapból nem tud táplálkozni. Persze a falon ugyanúgy folyhat vagy gyöngyözhet a víz, csak nem penészedik.
Feladat a következő lenne: Adott egy szokásos vidéki kockaház B30-as fal, gázfűtés, radiátorok. A lakók szegények, plusz normális munkahely híján hitelre sincs esélyük. A feladat: a két, télen fűteni tervezett szobát hőszigetelni valamennyire ideiglenesen, marhaolcsón, csak egy szezonra (mert jövőre már hátha lesz pénz). Én a következőre gondoltam: - 5 cm eps BELÜLRŐL a két szoba külső levegővel érintkező falaira (kb 25 m2 - 18.000 ft) - 2 oldalas szőnyegragasztó szalaggal felragasztva (4000Ft - ha a ragasztó nem válik el a faltól) így az eps később leszedhető és kívül felhasználható lesz - erre párazárónak PE fólia hagyományos olcsó tapétaragasztóval felragasztva (pl CMC - ha bírja az eps - 500 Ft), a fólia ne színtelen, hanem fehér legyen, hogy a falfelület belülről ne nézzen ki túl hülyén (25 m2 fehér PE fólia: 3500 Ft) - a födémre pedig 10 centi üveggyapotot teríteni a két szoba fölé (60 m2- 26.000 Ft) Tehát ha van otthon egy létra, egy ecset, egy vödör és egy olló és némi kézügyesség akkor mindez 52 ezer forintból megoldható, ami pénz szerintem a tél folyamán meg is fog térülni. És majdnem az összes anyag később felhasználható lesz a végleges hőszigetelésben.
Vélemények? Ellenvélemények? Javaslatok? Le lehet majd húzni a CMC-vel felragasztott fóliát az eps-ről?
És eső esetén a víz valószínűleg kapillárisan felszivárog a hajszálvékony résekbe (pl a cserepek közé), ahonnan talán csak napokkal az eső után távozik végleg, addig is légmentesen dunsztolja/korhasztja a párás/nedves faszerkezetet.
Tanulság: aki olyan buta, hogy nem készít jól szellőző légrést, az alkalmazzon selejtes/olcsó cserepet :)
A belső hőmérséklet legyen 22 fok, a harmatponti hőmérséklet 11 fok (belső 22 fok és 50% páratartalom esetén) tehát a 11 fok alatti felületeken lesz vízkicsapódás (és penész). Mínusz 10 fok alatti hőmérséklet igen ritka, tehát ha a könnyen és a rosszul hőszigetelt felületek jósága közötti arány ne legyen nagyobb 3:2 nél. (a 22 és -10 fok közötti különbség (jó hőszigetelésnél: 32 fok) és a 11 és -10 fok közötti különbség (gyengébb hőszigetelésnél: 21 fok) aránya 3:2)
Tehát ha nem vagy hajlandó a ferde falrész 8 centis hőszigetelésén jobbítani, akkor szerintem a többi felület hőszigetelése sem lehetne jobb 12 centi eps-nél (3:2 arány), különben fennáll a veszély, hogy amikor odakint -10 fokra hűl az idő, akkor a gyengébb hőszigetelésű felületek (ferde falrész) hőmérséklete 11 fok alá csökken (harmatpont=vizesedés=penész). De a 12 centi hőszigetelés igen gyenge manapság, tehát én elkezdenék gondolkodni azon, hogy hogyan javítsuk fel a ferde rész hőszigetelését is. Persze én nem vagyok szakember.
Köszönöm a választ. Igazából két dologról van szó egyszerre. A padlásfödémen, a (beépített) tetőtér és padlás közötti "vízszintes elválasztó réteg"-et értettem, erre vonatkozott a leírás is (mondhatjuk úgy is, hogy ez egy álmennyezet). Emellett szó lenne a tetőtér, tető felőli szigetelésről is (sajnos), mivel csak a födémet leszigetelni gondolom nincs sok értelme. Majd fényképpel illusztrálom, hogy mi a problémám (jelenleg nincsenek nálam a képek).
"le kellett szedni az egeszet, 10 centi tetolec nem volt amit vissza lehetett volna tenni, fekete volt minden a penesztol."
Pedig azt olvastam valahol, hogy a régi fajta cserepek mérete/alakja annyira pontatlan, hogy a közöttük lévő rések, illesztetlenségek érezhetően besegítenek a padlás (ez esetben a fólia és a cserép közötti légrés) szellőzésébe. Persze az is lehet, hogy a szomszédodnak első osztályú (=jól záródó) cserepei voltak.
parazaro mint atom. sok helyen latod, szerintem 5-10 evvel ezelott az volt az alap tetofolia. sarga, es valami szalerosites van benne kn 8x8mm kockanak.
