Güszi! Az elérhetőségeket küldöm e-mailben. (A címekkel nem akarom teleoffolni a topikot.)
Mindenhová levelet írtam.
A szabolcs-szatmár-beregi már 97-óta megvan, a többit a múlt évben igényeltem. A bács-kiskuni kivételével küldték a igazolófüzetet egy csekkel együtt. Az utóbb említett szövetség sajnos a telefonon történt beszélgetés után sem tudta számomra eljuttatni az igazolófüzetet.
És egy formalizált levelet, melyben az MTSZ gratulál és felhívja a figyelmet az RP-DDK - ra és az AK-ra.
Az ünnepélyes kereteket az MTSZ szerintem nem tudja biztosítani. Ez a szakosztályok (egyesületek) feladata lenne. A magányos farkasok meg örüljenek, hogy mehetnek egyedül:o)
Nekem azt tanácsolták, hogy a kettőt ne kombináljam. A megyei szakasz önálló is, ha valaki megcsinálja az AK-t, az még önmagában nem jelenti azt, hogy teljesítette a megyei szakaszokat.
Meglátásom szerint nem tilos mindkét füzetbe pecsételni, de a hivatalos véleményt nem tudom.
Én úgy tervezem, hogy beszerzem valamennyi füzetet (már csak a bács-kiskuni hiányzik) és haladva az útvonalon, pecsételek.
Lesznek olyan alkalmak is, amikor több helyre is nyomok.
Úgy is lehet mondani, hogy a Hajdú-Bihar megyei kék túra, az AK része.
Több helyen kell bélyegezni, mint az AK-n, de az útvonaluk megegyezik.
Tudomásom szerint igaz ez a bács-kiskuni, a csongrádi, a békési és a szabolcs-szatmár-beregi szakaszra is.
Szevasztok!
Tudja valaki, hogy a kerekparos teljesitest miert nem fogadjak el? Szerintem a DDK kifejezetten adja magat a kerekparra. Most jut eszembe: Lehet hogy mar elfogadjak? Amikor en a Kek turat 93-ban teljesitettem, meg nem fogadtak el.
Udv:Paska
Hat meg nem irtam beszamolot, de december 22-en a Kab-hegyre a folmenet se volt leanyalom. Meg ha meg nagy is a ho, azert 1 nap alatt csak meg lehet csinalni a Fuzer-NagyMilic-Hollohaza szakaszt. De ezt meg at kell gondolni.
Guszi! Koszi az infot.
Amugy ha valaki keszen van, az "unnepelyes keretek kozotti atadasrol" tudtok valamit? Nekem eloszor csak ugy odaadtak a jelvenyt, es kesz.
Tegnap megkaptam a "HAJDÚ-BIHAR MEGYEI ALFÖLDI KÉKTÚRA" igazolófüzetét. Igényes, szép munka. Azt hiszem, jól döntöttem, hogy megszakítottam a túrát Nyírbogátnál. Egész más lesz egy ilyen részletes útleírás ismeretében. Térkép is van a füzetben.
Mindenkinek ajánlom, hogy szerezze be, ha nekivág a túrának.
Igazán nem akarlak lebeszélni a december 31-i teljesítésről, de nagy hó esetén a Füzér-Nagy Milic szakasz elég húzós lehet! Ha idén nem sikerül, szerintem még 2004. dec. 31-gyel is benn leszel az első 4000-ben.
Jo lenne elcsipni a 4000-est, de legalabb meg elotte teljesiteni.
Ugy gondoltam, hogy nagyon meghuzom 2003-ban, es 2003.december 31-en az ev utolso napjan, beutom az utolso pecsetet,(meghozza a kektura utvonalanak vegen, mondjuk Hollohazan) stilusosan, es akkor a 4000. alatti sorszamom lesz. De ahogy elnezem, raerek, annal is inkabb, mert nem hinnem hogy Hollohazan nyitva van a muzeum december 31-en....
A RP-DDK nem járom, valószínűleg azért nem került szóba. Az igazolófüzetet még 1993-ban vettem és 97-ben megcsináltam az Írottkő - Ivánc szakaszt. Utána nagyon elmentem a teljesítménytúrázás felé, az utóbbi két évben pedig az OKT volt a téma.
Idén AK-t tervezek bicajjal (mint már többen tudjátok), de jövőre szeretném folytatni a RP-DDK-t.
>Szerintetek ki változtatta meg az utat? Vagy egyből nem a filmben bejárt útvonalat adták meg a túramozgalomban, hanem módositottak rajta?
A RPDDK már eredetileg is ott lett kitűzve ahol jelenleg van, természetesen eltekintve kisebb helyi akadályokból eredő változásokra. A tuta kitűzésében résztvettem anno nagyon régen és a fő ok ami miatt el kellett térni a Rokiék által bejárt utvonaltól az az akkori Jugoszláv határ közelsége volt. Nézzétek meg az évszámokat, hogy mikor is volt ez! Bőven a rendszerváltás előtt!!!
Tavaly év végén egy társasággal a Mecsekben, a Lóri kulcsosházban töltöttünk pár napot (én csak egyet). Igen mély nyomokat hagyott bennem...
A Lóri az kulcsosház és nem turistaház. A turistaház a tapasztalataim szerint már-már a panzió kategóriába tarozik és én túlságosan drágának tartom.
Erről a Lóri témáról már volt szó itt, éppen egy éve.
Ez egy népi elnevezése az Erdei holdviolának, de pénzvirágnak, pápavirágnak, júdásérmének is becézik. Ősszel, ha kiszárad, papírtapintású, fehér lesz, ezt gyűjtögetik a jónépek.
Ne ijedjetek meg, nem magamtól vagyok ilyen okos :-)
Egyébként talán sikerül idevarázsolnom egy linket a fent nevezett virágról, azaz itt egy Lunaria Rediviva
"...a TH fogalmához az emberek túlnyomó része úgy közelit, mint egy lepusztult, igénytelen, koszos, stb. valamihez..."
Szerintem ha őszinték vagyunk, akkor ezen nem csodálkozunk. Én is tudom, hogy léteznek kiváló TH-k is, azt is, hogy 800 Ft/fő-ből semmire sem tellik, sőt azt is tudom, hogy a turista nem is kifejezetten a luxust keresi.
De! Attól még sajnos igaz (az én tapasztalatom szerint) a TH-k többségére, hogy lepusztult, koszos, stb.
Tavaly év végén egy társasággal a Mecsekben, a Lóri kulcsosházban töltöttünk pár napot (én csak egyet). Igen mély nyomokat hagyott bennem...
Jórészt egyetértek azzal, amit írtál. És - sajnos - egyet kellett értenem a Vörösmarty th tulajdonosával is, amiért fogadónak nevezte át a létesítményét. Az ő érdeke (és persze a miénk is!), hogy adott körülmények között elfogadható áron, elfogadható szállást és ellátást tudjon nyújtani az arra tévedőknek. Ilyen tekintetben az elnevezés mindegy. Természetesen a turistaház elnevezésnek van a körünkben egy nosztalgikus, már-már romantikus hangulata, ami a következő generációkban már nem lesz meg.
Megjegyzem, néhány turistaház tényleg tett azért, hogy lassan-lassan kialakuljon az emberekben egy lepusztult, koszos, igénytelen szállás képe. RP is megjegyezte a filmjében, még a sátoraljaújhelyi Kossuth-th-nál (vajon létezik még?), hogy mennyire nem szolgálja a turistaság érdekeit, viszont marha drága. Annak, aki turistaházba megy, nincsenek igazán magas igényei, de minimális elvárásai - tiszta szoba (ágy), melegvíz, használható mellékhelyiségek, stb. - igen!
A 2446. Hozzászólásomból sajnálatosan kihagytam azt a dolgot, amire Zete szerencsére most rávilágított. A neveltetés fontosságára. Jómagam is sokszor meglepődtem és elgondolkodtam azon, milyen emberek lehetnek, akik gyalogolnak minimum 10-15 kilométert azért, hogy szétverjenek egy-egy erdészházat, esőházat, bármit, ami a kezük ügyébe kerül. Mert eljutni a Hármashatár-erdészházhoz, vagy pl. Szabó-pallaghoz már önmagában sem kis teljesítmény. Mi hajthatja ezeket az embereket (ez az elnevezés persze nem szerencsés az ő esetükben…), hogy csak a pusztítás „öröméért" jól felpakolva (fűrész, fejsze, spray, stb) elinduljanak?
Egyáltalán nem látom biztosítottnak környezeti nevelés gyors javulását. Novemberben a Bükki Nemzeti Parkban, a Szentléleki üdülőtelepnél (volt th!) találkoztam egy diákcsoporttal, a kisérőnél egy kazal júdáspénz volt. Vajon milyen nevelést kaphatnak a gyerekek? Erre utalhatott szerintem Zete is: „Olyanok voltak mint a ketrecbol kiszabadult állatok - sajnos önhibájukon kivül." Güsziológus, elnézést a hibás elnevezésért, természetesen írtárs is! Brillírtárs
Nem vitatom, hogy az ún. "polgári turistáskodás" mellett vagy után komoly értékeket felmutató "munkásturizmus" is működött. Az a sajnálatos, hogy a rendzserváltások együtt jártak a meghaladott rendszer pozitivumainak semmibe vételével (nem tudom eléggé elitélni ezt a hozzáállást), és a létrehozott értékek megsemmisülésével (pl. turistaházak). Csak abban bizhatunk, hogy a rendzserváltozások időszaka jó időre véget ért MO-on. Stabilitás nélkül ugyanis nem alakulhatnak ki jól működő dolgok, intézmények, támogatók, stb.
Emlékszem, a Turista Magazinban a 90-es évek elején sokat irtak a turistaházakról, a visszaadás/nem visszaadás körüli visszásságokról, stb. Itt is azonnal leindult a zavarosban halászás, a jövedelemmel kecsegtető helyek lenyúlása aprópénzért. Ez az időszak talán kezd véget érni, és el lehet kezdeni épitkezni újra. Megtalálni az anyagi forrásokat a működésekhez biztos nehéz, de le fog tisztulni a kép. Nekem döbbenetes volt, amikor a Peták-filmben a Wörösmarty Fogadó tulaja kifejtette, hogy azért nem TH a neve, hanem fogadó, mert MO-on a fogadó jól csengő elnevezés, mig a TH fogalmához az emberek túlnyomó része úgy közelit, mint egy lepusztult, igénytelen, koszos, stb. valamihez. Ezt pedig nem engedheti meg magának, mert akkor tönkremegy. Úgy látszik, az a réteg aki tudja az "igazságot" ebben a kérdésben, az olyan vékony, hogy nem elég ahhoz, hogy a Mátra központi helyén eltartson egy TH-at. Szomorú, de igy van. Ebben a tekintetben elmaradt a rendszerváltás, mert ha jól rémlik a "Másfél..."-ben is ilyen hozzáállást mutatnak be az Ágasvári TH-zal kapcsolatban a "nagyközönség" részéről.
Még annyi, hogy nekem szerencsére nem a Kéktúra film hozta elő a természet szeretetét/megkedvelését. Szüleim egész kiskoromtól kezdve hétvégenként rendszeresen vittek ki az erdőre, bicajjal, és ott töltöttünk legalább fél napot. Közben figyeltük az állatokat, növényeket, stb. Nem is tudok eléggé hálás lenni nekik emiatt. Ebben nőttem fel, és érzem, hogy mennyi minden pótolhatatlan élményre/tapasztalatra tettem igy szert. Volt alkalmam bőven látni az ellenpéldát is: olyan kiránduló osztályokat, ahol leritt, hogy a gyerekek zöme sosem járt még az erdőben, mert nem tudták, hogyan is kell ott viselkedni: törtek zúztak mindent, ami tudtak, orditoztak szaladgáltak mint egy megkergült juhnyáj, élükön a kisérőkkel. Olyanok voltak mint a ketrecből kiszabadult állatok - sajnos önhibájukon kivül.
Itt lehet az egyik megoldás arra is, hogy eltűnjenek azok a szeméthalmok, amik a hegyek látogatott régióiban felhalmozódnak. Ha már gyökerekről volt szó korábban, akkor ennek a problémának a "gyökere" meg a nevelés hiányosságaiban van.
Megjelent a TM idei első száma. Tavalyi OKT teljesítők még nincsenek benne - Güsziológus olvtárssal még egy hónapig legalább őrizzük anonimitásunkat :-) -, viszont többek között részletes cikk van a már emlegetett Kelet-Bakony térképről.
