ETCS L1 fejlesztése: A jelenlegi L1 szintű ETCS esetében a pontszerű jelfeladás korlátaiból következő, bizonyos forgalmi szituációkban adódó jelentős forgalomkorlátozó hatások lépnek fel, jelentős szűk keresztmetszetet létrehozva. A szűk keresztmetszet kiküszöbölése érdekében, a nem megfelelő rendelkezésre állású ETCS L1 vonatbefolyásolási rendszer továbbfejlesztése érdekében rendszerkiegészítések (infill balizok telepítése, diagnosztikai rendszerfejlesztés) megépítése a vasútvonalon, valamint a Baseline frissítése az átjárhatósági előírásokat teljesítő 3.6.0-ra. Az ETCS L1 fejlesztésével további forgalomkorlátozó hatások is kiküszöbölhetővé válnak, ami hozzájárul a menetrendszerűség javításához is.
A "szent" L2-t miért nem építik ki? Ha már máshol kiépítették? (bár nem működik...)
Jó, csak van annyi különbség, hogy Hegyeshalomban elektronikus berendezés van, míg Ferencvárosban, illetve az elpultos állomásokon Dominó, amihez van egy külön számítógép, amivel "távvezérelhető".
Ezért kellene olyan kialakítás, hogy a monitor, a billentyűzet és az egér (esetleg a videókártya) cserélhető legyen, ha szükség van rá.
Automatikus hívásfeloldóról D55-nél nem tudtam, KSW-90H esetén automatikus.
Áramellátás visszajelentésnél az a szokás (ismét ÁLTALÁBAN), hogy minden visszajelentés alaphelyzetben világít. Ha probléma van, akkor villog. Ha akkor a probléma, hogy nem tud villogni (hiszen mégiscsak az áramellátásról beszélünk), akkor pedig sötét.
Nagyon szépen köszönöm a részletes választ! Van még egy-két furcsaság, ami szemet szúrt (kijárati hívónál, ha a feltételek teljesülnek, automatikusan kivezérlődik a hívásfeloldó, ÁR.ELL. ZAV. ablak alaphelyzete
a nyugvó fény stb.), de ez izgatta leginkább a fantáziámat.
Így is lesz, Hegyes és Komárom távvezérelhető lesz, de alapvetően helyi üzemben fognak menni. Győr nem, az helyi, EBO2-vel. A többi AKF-et kap (ileltve az AKF-ek is D55 EMU-ról fognak menni).
ÁLTALÁBAN az időzítéses kialakításban a bejárati jelző gombját kell nyomni. Az állomásvéghez tartozik egy topológiának megfelelő áramkör, amit eredeti kivitelben a KO és a jelző gombjával lehet megtáplálni. Mivel időzített esetben a gombkezelését "el kell tárolni", egyszerűbb volt úgy megoldani, hogy az ehhez szükséges áramkörök csak a topológiai rács egyik végére épüljenek ki, mivel mindegy, hogy honnan táplálod meg. És akkor már célszerűen a bejárati jelzőt választották, hiszen abból általában kevesebb van egy állomásvégen, mint kijárati jelzőből. Ezért került oda a visszajelentő ablak is.
Megj.:
- Biatorbágy korai zsenge, ott a KO időzítés visszajelentőablakból csak egy van, a KO közös gomb mellett. Most a KÖFI-sítésnél szabványosodik
- akad olyan szituáció, hogy az időzítőóra kiépül, de a közelítési szakasz vonatérzékelése nem, itt mindig stabil 3 perc az időzítés a közelítési szakasz foglaltságától függetlenül (Csorna)
- elméletileg lenne arra lehetőség, hogy minden bejárati jelző saját időzítő órát kapjon, de eddig még ilyennel nem találkoztam. Vagyis egy óra van, ha a lejárta előtt egy másik jelzőre is kezelsz KO-t, akkor újraindul az időzítés. Vagyis az utolsó kezelés után 3 perccel fog az összes kiadott parancs végrehajtódni.
- a KO megoldása nem függ össze mereven a berendezés életkorával, ez az egyik legkedveltebb utólagos funkcióbővítés
Sziasztok! Bár nem tartozik szervesen a témához, de közelebbi kapcsolatba kerültem egy olyan D55-tel, ahol a k.o.-nak mindenféleképpen 3 perc időzítése van és a sikeres kezeléshez az érintett bejárati jelző nyomógombját kell a kényszeroldás nyomógomb mellé megnyomni. (kijáratnál is)
Bevallom őszintén, személyesen ilyen megoldással eddig nem találkoztam, pedig dolgoztam hasonló korszakban épült berendezésekkel. (1978-1982)
Az az érzésem, hogy egy későbbi átalakítás eredménye a dolog, (a k.o. időzítésében szinte 100%-ig biztos vagyok) viszont nem értem a miértjét. Valaki esetleg el tudná magyarázni?
(arra tippelnék, hogy mivel csak két k.o. visszajelentő fényablak van a két bejárati jelző talpánál, a kezelő látómezejébe kerüljön, hogy sikeres volt -e a kezelés vagy sem)
Pár éve azt hiszem Andó Gergely tett be némi anyagot erről, azok szerint Komárom és Hegyeshalom alapvetően helyi kezelésű lenne, de haváriahelyzet esetére kiépülne a távvezérlés lehetősége. E mellett Budaörs volt KÖFI/KÖFE jelzéssel megjelölve, mint távvezérelhető, de esetlegesen helyből kezelt állomás.
Szerintem a vonalon üzemelő jelfogós berendezések is elérték már a csereérett kort, csak mivel belőlük több üzemel, jobb a hozzáértés, jobban van alkatrész, és lehet őket házon belül tuningolni, kisebb a nyomás a cseréjükre.
Vedd figyelembe hogy ez a három biztber (Tata, Füzitő, Hegyes) volt az ország három első elektronikus biztbere (volt), sok egyedi, azóta más módon megoldott függőséggel, alkatrésszel, megoldással.
Például a tatai típusból nem is épült több az országban.
Felvet bennem pár gondolatot az, hogy a vonalon üzemelő jelfogósoknál jóval újabb elektronikus biztberek sokkal korábban érték el a csereérett kort... na de mindegy!
Győrt nem látom említve a korábban linkelt oldalon, marad ott az EBO2? Illetve mely állomások maradnak helyi üzemben? Hegyeshalom, Győr, Komárom, Tatabánya...?
Igen, hivatalosan azért a KÖFI miatt, mert így sikerült rá forrást szerezni. Valójában persze nagy szükség volt már az elavult berendezések cseréjére. Idén még Tata kerül sorra október környékén, Almásfüzitő egyelőre kérdéses, hogy mikor.
Akkor ezek szerint Hegyesben ki lett váltva a kezelőfelület, vagy esetleg a komplett Elektra1? Folyosói pletyka szintjén hallottam utóbbiról 1-2 éve, de való igaz, hogy már nagyon rég jártam ott.
Hegyeshalomban az EBO kezelőfelülete valóban az Elektra1 része volt, nem is nagyon lehetett emiatt mire cserélni, csak ugyanolyanra. Elbontáskor mentek is át a monitorok oda, ahol még kell pont ilyen.
Ferencvárosban a kódos kezelő érzésem(!) szerint nem része a biztbernek. Legalábbis: úgy tudom, ha a kódos kezelő leáll, bár nem kényelmes, de kezelhető a fal is.
Ez reálisan hangzik, Hegyeshalomban is és még sok helyen CRT monitorokból és golyós egérből áll a biztber kezelőfelülete, és nyilván nem azért, mert nem lehetne fél nap alatt kicserélni egy olyanra, amitől nem fájdul meg az ember feje, ha 5 percnél tovább nézi (mármint a monitort, nem az egeret :)
+ úgy van megcsinálva a rendszer, hogy nem lehet a hibás dolgokat kicserélni benne, vagy felújítani. Mert a felülvezérlő nem felülvezérel, hanem a biztosítóberendezés része. Az egér, a billentyűzet és a monitor is. Azért használnak képcsöves monitort, és trackballos egeret 2023-ban.
Ehhez képest egy Elpult nem a biztber része, hanem a biztber mellett egy felülvezérlő rendszer - külön számítógép.
Erről jut eszembe, nekünk is van a gyárban olyan készülékünk, amiben őskövület panel-PC ketyeg. Cserélni nem lehet, mert spéci oprendszer fut rajtuk; felülrá nem is szabad, mert agyonvalidált, érinthetetlen berendezések.
Mivel ezek kulcsfontosságú gépek, az alaplapok pedig a végüket járják, körülnéztünk. Egyetlen beszerzési forrás az eBay volt: Angliából vettünk 5 alaplapot (annyi volt eladó). Pedig mi kőkemény, profit-orientált multinacionális cég vagyunk...
Persze folyamatban van az új vezérlőrendszer fejlesztése, és (ami még lényegesebb) a bevalidálása, de több év az átfutás. Sajnos az IT-szektor nem barátja az ilyen hosszútávú stratégiát igénylő, nagy megbízhatóságú automatizált rendszereknek. Már az is csoda, hogy a Windows így 30 év után eljutott az LTSC-ig, és hajlandó extra pénzért nemfrissíteni a gépedet :)
