Pár viszontagságos dolog után tegnap átestem a műtéten, ma haza is jöhettem. Végül csak az egyik oldalon volt sérvem. Elég jól érzem magam, kisebb fájdalmaim vannak csak mozgáskor. Fájdalomcsillapítóra eddig nem volt szükségem. Nagy dolgom még nem volt, remélem sima ügy lesz. :)
Egyébként a paraszolvencia nem kötelező! Ez egy gesztus, és mindenkinek mást és mást jelent. És természetesen aki nem tud adni, vagy nem ad, nem lesz sem rosszabb sem másabb ember közöttünk!!!
Egyébként amikor én a kórházban feküdtem a betegtársam egy igen magas kapcsolati tőkével rendelkező nyugdíjas főiskolai tanár volt. A kórházigazgató járt hozzá be, hogy hogy van, miként alakulnak a dolgai, mennyire javul az állapota. Amikor én megemlítettem neki, hogy én adok pénzt, kicsit elcsodálkozott, mivel ő ezzel nem foglalkozott. Nos érdekesek vagyunk, mi emberek.
További kellemes, napsütésesebb szeptembert kívánok!
Én is adtam, de csak a sebésznek, és hogy mennyit? Hasonló összeget, mint az előttem szóló.... Aki visszajár egy sebészhez, érdemes magához dédelgetni, ami sajnos ma Magyarországon (is) a "pénzmanóval" érhető el.
A filantróp, altruista orvosok a világ minden táján jelen pillanatban el vannak tűnve. Elnézést kérek a kivételektől.
Nehogy azt mond, hogy az optimisták azért optimisták, mert így többet csalódnak és azt mondhatják, rossz után jön a jó, ami megint csak felvidítja őket. :)
Igen az optimisták többet csalódhatnak, ha így fogják fel a dolgokat, de a csalódásnak is két oldala van, mivel minden rosszban van valami jó, csak meg kell látni!! :))))
Jóneki, én inkább a pesszimisták közé sorolnám magam. :) Ez azért is jó, mert ha mégsem balul üt ki a dolog, akkor kellemesen csalódtam. Fordítva miylen szar már. :D
Bár nekem műtét előtt (1,5-2 évig halogattam, hogy megmutassam orvosnak egyáltalán) sem fájt, talán csak egyszer hasított bele a fájdalom, gép előtt ülve.
Az is a műtét előtt 1 héttel. Az eléggé fájt.
Ha korábban is csinált volna olyat biztos nem halogatom....
Jött-ment a sérv (gondolom nyitott sérvkapum volt), mikor kinn volt kicsit "kényelmetlen" érzés volt, olyan más.
Olyankor "csak" visszaraktam oszt minden ok volt egy darabig.
Természetes és így is lesz ez még évek múlva is. Nekem 5 év után is szokott lenni iylen érzés. Persze az idő múlásával egyre nagyobb terheket kell cipelni hogy ez az érzés elő jöjjön, de igen könnyen elő lehet teremteni.
Látom kezd leállni a fórum. Akkor én kérdeznék valamit.
Immáron több, mint két hónapja műtöttek, de amikor megerőltetem magam, emelek, persze módjával, akkor eléggé fáj a műtés helye, sőt sokszor úgy érzem, hogy kiújult a sérvem. Ez természetes?
- Miért szaladt el a műtét elől? - kérdezik a beteget. - Tudja, azt mondta az asszisztensnő, hogy "Nyugodjon meg, nem lesz semmi baj, ez csak egy közönséges sérvműtét." - Na és? Miért ilyedt meg ettől? - Mert nem nekem mondta, hanem a sebészorvosomnak!
Végignézve egyébként pár ilyen videot, meglepő, hogy mennyire kevés a vér, illetve gyakorlatilag nincs is. Így mondjuk könnyű operálni, hogy még csak nem is gusztustalan! :)))
