Rokkantsági ellátás mellett dolgozom.A munkáltatom megkért, hogy adjam le a nyugdíjfolyósító-tol kapott, a múlt évi ellátásomról szóló igazolást.Ezt miért kell leadnom?
Erre nem jogosít a skizofrénia, mert ez nem értelmi fogyatékosság, hanem pszichiátriai betegség. A FOT ráadásul nem folyósítható együtt a magasabb összegű családi pótlékkal.
(A FOT-hoz adott meghatározások szerint: értelmi fogyatékos személy: akinek értelmi akadályozottsága – genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegsége miatt – középsúlyos, vagy annál nagyobb mértékű, valamint
autista: akinek állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető.)
Vonatkozó jogszabály:
141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól
Ennek 1. Számú melléklete határozza meg a FOT-ra jogosító állapotokat:
“3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki
a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.), vagy
b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).
4. IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).”
az F 20 BNO-besorolású paranoid skizofrénia nem szerepel a jogosító betegségek között.
Az a baj, hogy az elsőnél sem kérdezett! Semmit! Illetve igen: Van-e jogosítványom! Vannak, és lesznek is még újabb leletek, ám itt is csak egy-egy leletet vett figyelembe, ami éppen neki tettszett, aminek köze nem volt az állapotomhoz, csak épp a sebész küldött oda, hogy lerázzon, ez volt a neurológiai lelet! az pont negatív volt. És további vizsgálatok is várnak, de kifutok a táppénzből, febr. 20-án. Nagyon parázok!
Én is azt hittem hogy 64 évesen mehetek öregségi nyugdíjba, de most hogy átolvastam a leszázalékolási határozatot, az van beleírva, hogy "az igénylő az öregségi nyugdíjkorhatárt 2017 októ er 23.-án éri el. Ez most el van számolva? Nem értem!
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény rendelkezéseinek megfelelően a különböző korcsoportokra alkalmazandó öregségi nyugdíjra jogosító öregségi nyugdíjkorhatárok az alábbiak szerint alakulnak:
– 1954-ben született: a 63. életév betöltését követő 183 nap, – 1955-ben született: a betöltött 64. életév, – 1956-ban született: a 64. életév betöltését követő 183 nap,
– 1957-ben vagy azt követően született: a betöltött 65. életév.
A születési évtől (1955. január 1. előtt, vagy után születtél) és az ellátás típusától függ.
Amennyiben 1955. január 1. után születtél, akkor a 2012. január 1. után megállapított rokkantsági vagy rehabilitációs ellátás összege jellemzően olyan alacsony, hogy az általános szabályok szerint számított nyugdíj valószínűleg magasabb lesz, mint az ellátásod összege. Teendő: az általános szabályok szerint a nyugdíjigény beadása. Nyugdíjszakértő a témában részletes választ tud adni felmerülő kérdéseidre.
2017 októb er 23.-án elértem az öregségi nyugdíjkorhatárt. Segítsetek már hogy mi a további teendő, mert nem szeretnék rokkant ellátott maradni. A pénz marad, vagy csökken, vagy újraszáolják?
"Ha munkaképtelenné tesz valakit a Lyme-kór, akkor nem számíthat szociális ellátásra, leszázalékolásra, egyáltalán bármilyen jövedelemre. Hozzátartozói ápolási díjat sem kapnak - mondta Czikoráné Szabó Éva, a Lyme Betegekért és Magyar Emberekért Családokért Alapítvány elnöke.
A Lyme-betegek jogosan érezhetik magukat jog nélküli embereknek, mivel Magyarországon nincs kezelési protokollja a betegségnek. Egy Lyme-beteg 2016 áprilisában megkérdezte az Állami Egészségügyi Ellátó Központtól, hogy mégis kihez forduljon, milyen kezelésre van lehetőség Magyarországon, mivel a Lyme Borreliózis tekintetében nincsen érvényben lévő szakmai irányelv. Arról tájékoztatták válaszlevelükben, hogy „A nemzetközi szakirodalomban számos jó minőségű diagnosztikus és terápiás irányelv és egyéb szakmai anyag áll rendelkezésre, amelyeket alapul vehetnek a hazai szakemberek.
Tehát az egészségügyi kormányzat álláspontja szerint elég, ha az internetet böngészve gyógyíttatják magukat a Lyme-betegek. Ami különben így is történik, miután saját maguk összegyűjtötték a kezelésre vonatkozóinformációkat, és ahogy tudják, értékelték azokat.
Az Állami Egészségügyi Ellátó Központ azt közölte a Lyme-beteg levelére küldött válaszában, hogy jelenleg a kérdéses témában nincsen érvényben hatályos magyar szakmai irányelv. Az irányelvfejlesztés feladatáért felelős kijelölt szervezet, az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK)."
Ha a Lyme-kór miatt kényszerül valaki kerekesszékbe, akkor nem kap rokkantsági ellátást, míg, aki baleset miatt, az igen? Amennyiben a rokkantsági állapotot a Lyme okozza, nem veszik figyelembe, csak akkor, ha más betegség is társul hozzá, például sokízületi gyulladás, Sclerosis Multiplex, súlyos deformitások stb. Ha csak a Lyme a diagnózis, az nem elég a leszázalékoláshoz, nem elég bármilyen ellátás megállapításához. Ez pedig nem elég ahhoz, hogy ha egy Lyme-beteg 24 órás ápolásra szorul, és a hozzátartozója emiatt nem tud munkát vállalni, akkor megállapítsák az ápolási díjra való jogosultságot."
Eltitkolják a Lyme-kórt a munkahelyükön, nehogy kirúgják őket
Sziasztok! Első komplexen 20%-ot kaptam, 10 perces orvosi vizsgálattal, a leletek átfutásával együtt. Betegségeim 1/3-át vette figyelembe, megkérdezte van-e jogsim, és ennyi volt, nem küldött tovább. Most várok a II fokra, ott kb. mire számíthatok? Hány doki lesz, milyen vizsgálatok, illetve kérdeznek-e érdemben a mostani állapotról? Ami leletek azóta készültek, de kapcsolatban vannak az eddigi állapotommal, figyelembe veszik-e? Nagyon be vagyok tojva.:( Köszi, ha valaki válaszol, aki volt már II fokon. Üdv.Teri
A cikkíró - a Munka törvénykönyvét említi -, miközben az Mmtv. módosítását részletezi!
Az Mtv. változása 2018. jan.1-től:
Az Mt. 51.§ (3) bekezdése szerint a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely testi alkatára vagy fejlettségére tekintettel rá hátrányos következményekkel nem járhat. Ez a rendelkezés azzal egészül ki, hogy a munkáltató a munkavállaló egészségi állapotának változására tekintettel köteles a munkafeltételeket, a munkaidő- beosztást - a 6. §-ban foglaltak figyelembevételével - megfelelően módosítani.
Az Mt.120.§-a szerint a munkavállalónak, ha a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította, fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy vakok személyi járadékára jogosult évenként öt munkanap pótszabadság jár. A jövőben az 5 munkanap pótszabadság a megváltozott munkaképességű munkavállalót illeti meg, melyet a törvény külön definiál. Megváltozott munkaképességű személynek minősül majd a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű, aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt, akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy aki rokkantsági ellátásban részesül.
Mmtv. változása 2018. jan.1-től:
a rehabilitációs ellátás – a rehabilitációs hatóság komplex minősítésében foglalt körülményekre tekintettel – a jogosultsági feltételek fennállása esetén ismételten megállapítható
Az alapösszegnél még 2017. január 1-jétől 96.010,- Ft-ot közli, holott 2018. jan. 1-től 3 százalékkal emelkedett 98.890.- Ft-ra. A 30 % és a 40 %-ot is ebből kell levezetni.
Rehabilitációs pénzbeli ellátás minimális összege – foglalkoztathatóság rehabilitációval helyreállítható 2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. a) pont, (2) bek. a) pont, 327/2011. (XII. 29.)
2011. évi CXCI. tv. 9. § (1) bek. b) pont, (2) bek. b) pont, 327/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 8/A. §
alapösszeg (98.890,- Ft) 40%-a – 39.556,- Ft/hó
Az örvendetes, hogy az ellátás ismételten megállapítható!
Viszont az az állítás, hogy "elképesztően sok pénz tesznek a rehabilitációs ellátásban részesülők zsebébe", ez óriási túlzás, a valóságtól teljesen elrugaszkodva, aki ezt írta, próbálja ki és éljen meg belőle!
Eddig a nehéz életkörülményt lényegesen javító intézkedések az arra rászorultaknál nem történtek. Kisebb korrekciók. Elmondták itt többen. Ezek az intézkedések még váratnak magukra...
Lehet, ismétlés, hogy "2016 januárjában korhatár alatti rokkantsági ellátásokban 228 730, rehabilitációs ellátásokban pedig 92 951 tartósan beteg honfitársunk részesült."
Megtakarítást jelentene, ha a súlyos betegségben szenvedőket véglegesítenék (a gyógyíthatatlan betegségeknél a prognózis leírja a várható túlélést, kimenetelt), kevesebb felesleges vizsgálat történne. A még hátralevő idejükben nem stresszelnék a beteg embereket.
A betegség foka lenne a döntő, függetlenül a különböző környezeti tényezőktől.
Rengeteg ismételt adminisztráció. Majd a jövőben - feltehetően - nem kell bevinni/beküldeni, amennyiben feltöltik a betegadatokat (EESZT).
A már benyújtott végzettség, előző munkahelyek ismételt lekérdezése felesleges (nem változott az évek során).
Az ellátások egy része a legalsó kategóriákban nem fedezi a tényleges kiadásokat, megélhetési költségeket. Túlélő kategória.
Sok beteg embertől.De ezt tudjuk.Nemhiába nem akarnak pontos számokat adni,mert akkor kiderülne,hogy több tízezer beteg embert tapostak nyomorba.
Mellesleg Rétvári bebizonyította azt,hogy a gazdaság nem úgy hasít,ahogy kellene,ha már ő is krumplik tonnáit "adományoza" a szegényeknek.Saját gazdaság politikájukat osztályozta ilyen szinten.Vagyis:xar,amit csináltak,de ez mellett kiáll,miközben krumplival akarja megvenni a szegényeket.
Nem egyedi esetekről van szó, 180.000 ember vesztette el ellátását. Hányan lehetnek azok a betegtársak, akiknek harmadolták, felezték az ellátásukat 2012. év után?
„Mennyi rokkant embert löktek az út széléről az árokba? Avagy mennyi embertől vették el egyetlen jövedelmét az elmúlt öt év alatt?” címmel.
KORÓZS LAJOS (MSZP): Elmúlt négy éve annak, hogy a kormány átalakította a nyugdíjrendszert, és ebben egy nagyon érzékeny pontot is érintett, többek között megszűnt a rokkantsági és a baleseti rokkantsági nyugdíj Magyarországon. Ma már a rokkantsági ellátás, valljuk be, nem több egy táppénzszerű ellátásnál vagy táppénzszerű juttatásnál, függetlenül attól, hogy korábban ki mennyi szolgálati időt szerzett és mennyi járulékot fizetett. Emellett a kormány megszigorította a jogosultsági feltételeket, hiába van valakinek több súlyos betegsége, akkor sem biztos, hogy a korábbiak szerinti egészségkárosodást ítél meg a döntőbizottság. Emellett a kormány lecsökkentette a juttatások szintjét is.
....Azt közölték, hogy nagyjából 10 százalék lehet azok aránya, akiknek az egészségi állapot szerint csökkentették vagy elvették az ellátását.
...ezért kérdezem államtitkár urat, hogy mennyi embernek és milyen okból szüntették meg az ellátását, mennyi érintettnek csökkentették az ellátását, miként lehetséges az, hogy 1,2 milliárd forintot elköltenek egy szoftverfejlesztésre és nem tudnak pontos adatokat továbbítani. Igazságtalannak tartja e ön, ha valaki ugyanolyan egészségi állapot mellett kevésbé számíthat rokkantnak, és ezért kevesebb ellátást kap, mint a felülvizsgálatot megelőzően? Köszönöm szépen.
Az interpellációra Rétvári Bence államtitkár úr válaszol.
A 2016. januári állománystatisztikai adatok szerint 52 215 fő részesül korbetöltöttként rokkantsági ellátásban. Fontos kiemelni, hogy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásáról és egyes törvények módosításáról szóló törvény nem zárja ki, hogy azok a rokkantsági ellátásban részesülő személyek, akik az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt már megszerezték, öregségi nyugdíjra váljanak jogosulttá. A rájuk irányuló nyugdíjkorhatárt betöltött, rokkantsági ellátásban részesülők tehát kérhetik az öregségi nyugdíj megállapítását, illetve dönthetnek úgy is, hogy ha az öregségi nyugdíj kiszámított összege alacsonyabb, mint a rokkantsági ellátás öszszege, akkor továbbra is a rokkantsági ellátást választják. A törvény további kedvezményszabályt is tartalmaz azokra a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjakra tekintettel, akik 2011. december 31-én 57. életévüket betöltötték. Ők az öregséginyugdíjkorhatár betöltését követően kérhetik azt is, hogy a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a rokkantsági ellátásukat azonos összegben öregségi nyugdíjként folyósítsa. A jelenleg hatályos jogszabály kimondja, hogy a 2011. december 31-én ellátásban részesülő, első komplex minősítését követően megállapításra kerülő rokkantsági ellátás összege nem lehet kevesebb a felülvizsgálatot megelőző hónapra járó ellátás összegénél, kivéve természetesen abban az esetben, ha az illető egészségi állapotában pozitív változás történt. Köszönöm szépen.
KORÓZS LAJOS (MSZP): Szeretném előrebocsátani, hogy nem fogadom el az államtitkári választ. ... mennyi köze van annak, hogy a rendszerváltás évében az emberek ezrével menekültek be a rokkantellátás valamilyen rendszerébe (Dr. Rétvári Bence: Sok.) ahhoz, hogy mi van most, 2016-ban. Azok az emberek, akik a rendszerváltás évében, 25- 26 évvel ezelőtt belemenekültek, mert nem volt más lehetőségük, a rokkantsági, valamilyen ellátásba, nagy valószínűséggel már meghaltak. Tehát itt most arról van szó, akit a 2012 után átalakított nyugdíjrendszerben valamilyen kormányzati intézkedés következtében hátrány ért. Azokról az emberekről van szó, akik több mint 30 éven keresztül fizettek társadalombiztosítási járulékot, mégsem tudnak öregségi nyugdíjat kapni akkor, amikor elérik a rájuk irányadó öregséginyugdíj-korhatárt, mert változatlanul rokkantsági ellátást kapnak. S nem adott választ miniszter úr vagy államtitkár úr arra sem, hogy mennyi embernek és mennyivel csökkentették az ellátását a felülvizsgálatok során. Nem fogadom el a válaszát.
Az Országgyűlés tavaszi ülésszakának 8. ülésnapja 2016. március 16-án, szerdán 22086 Budapest, 2016. március 16. szerda 134. szám
Milyen betegségekre és hol rendelhetőek a gyógyászati ellátások? Az 5/2004. EüM rendelet 5. számú melléklete határozza meg, hogy az egyes fürdőgyógyászati ellátások mely betegségekre rendelhetők egészségbiztosítási támogatás mellett.
Az 5/2004. EüM rendelet 7. számú melléklete határozza meg, hogy szén-dioxid gyógygázfürdő mely betegségekre rendelhető egészségbiztosítási támogatás mellett.
5/2004. (XI. 19.) EüM rendelet az orvosi rehabilitáció céljából társadalombiztosítási támogatással igénybe vehető gyógyászati ellátásokról
4. számú melléklet az 5/2004. (XI. 19.) EüM rendelethezA fizikoterápia körébe tartozó ellátások
Munka törvény könyve idei módosítása alapján enyhítettek a 120.§-on.
Tavaly még csak annak járt évente plusz 5 munkanap pótszabadság, akinek:
" A munkavállalónak, ha a) a rehabilitációs szakértői szerv legalább ötven százalékos mértékű egészségkárosodását megállapította,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
Ettől az évtől (2018.) a fentebb idézett passzus így módosult:
120. § A munkavállalónak, ha
a)megváltozott munkaképességű,
b) fogyatékossági támogatásra jogosult, vagy
c) vakok személyi járadékára jogosult
évenként öt munkanap pótszabadság jár.
.......
.....
...
..
.
A törvény záró rendelkezései között megtaláljuk, hogy kit tekint a törvény megváltozott munkaképességűnek:
l) megváltozott munkaképességű személy: a rehabilitációs hatóság vagy jogelődjei által végzett hatályos minősítés alapján
la) akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 60 százalékos vagy kisebb mértékű,
lb) aki legalább 40 százalékos egészségkárosodással rendelkezik, az erről szóló szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás, hatósági bizonyítvány, minősítés időbeli hatálya alatt,
lc) akinek a munkaképesség-csökkenése 50-100 százalékos mértékű, az erről szóló szakvélemény időbeli hatálya alatt, vagy
ld) rokkantsági ellátásban részesül.
Összességben, tehát enyhítettek a szabályozáson és mindenki aki megváltozott munkaképességű és dolgozik (az mindegy, hogy teljes vagy rész- munkaidőben) az életkora alapján megállapított alapszabadságon felül 5 munkanap pótszabadságra jogosult.
Mostanában készítik el a munkáltatók az ez évi szabadság kimutatásokat, illetve kérik a szabi terveket erre az évre, akiket érint, tessék szépen élni a törvény adta lehetőséggel és a "főnök orra alá dugni" a jogszabályt, ha nem ismerné :) ;)
