1. Az Index fórum szoftvere hibás, ui. kereséskor a [megnéz] linkhez hibás címet társít. Így a közölted cím sem visz oda, ahová akarnád. A helyes URL (az aláhúzott részekben van eltérés): <http://forum.index.hu/[u]Article[/u]/ [u]viewArticle[/u]?a=48469690&t=9005599>
2. Én mégis igazat adnék neked, ui. te ezt írtad: „a Pest [...] ily módon [...] Bécs elnevezésével rokon”. Ugyanis igaz Onogur hozzászólása <http://forum.index.hu/Article/viewArticle?a=44012496&t=9068873> „Bécs: 1356: Bechwtha; Abból az ómagyar *bécs '(mészégető) kemence' főnévből keletkezhetett, amely egy régi török nyelvi *beč 'ua.' főnévnek lehet az átvétele. Ennek végső forrása vagy az óorosz печь 'kemence', vagy egy káliz *peči 'ua.'”, amely káliz *peči – ezt már én teszem hozzá – csak kis kitérő, mert ugyanúgy óorosz eredetű. Vagyis a rokonság ekkor is megvan a Pest és Bécs helynek közt, csak ez nem közvetlen.
Pest nevét bulgár (ószláv) eredetűnek tartják, és a ’barlang, üreg’ jelentést társítják hozzá. Ezt a barlangot a Gellért-hegyre teszik, és ennek megfelelően a név először Budára vonatkozhatott, később vonódhatott át a szemben fekvő településre. (Ehhez vö., hogy a minapi Újszőny települést, ma Komáromnak nevezzük.) Az amanibhavam említette ’kemence’ ugyanennek a szláv szónak hasonlóságon alalpuló jelentésátvitellel keletkezett újabb jelentése. Nincs kizárva azért az sem, hogy Pest esetén ez adja az elsődleges etimológiát.
Buda neve magyar elnevezés, ugyanis ez egy az egyben egy személynév, és a környéken csak a korai Áprád-kori magyarra jellemző az, hogy személynevek mindenféle képző nélkül településnevek lesznek. Ha a Pest eredetileg Gellért-hegyi barlangot jelentett, akkor a következő történhetett: a magyarok megtelepülésükkor találkoztak az itteniek nyomán a Pest helynévvel, amely [vagy eredetileg, vagy a magyarok által kiterjesztve] a budai és a pesti részt egyaránt jelentette. Idővel egy ott lakó, jelentős Buda nevű ember nyomán a budai rész új nevet kapott a jelentős személy nevéről, a régi nevet pedig a pesti rész vitte tovább.
A Buda személynevet egyébként végső soron leginkább szláv eredetűnek tartják: a Budi- ’éber v. legyen’ kezdetű szláv nevek rövidülése kapott már a magyarban -a kicsinyítő képzőt. (N.B. A név etimológiája nem adja meg a személy nációját.)
Ez Buda nevű a személy nem azonos a hun Attila öccsével, mivel annak neve valójában Bleda. Ezt csak a tudós népetimológia keverte össze a szláv eredetű magyar Buda személy- és helynévvel.
---
Bár erre tényleg van egy külön topik – Idegen városok „magyar” neve <http://forum.index.hu/Article/showArticle?t=9068873&la=57242100 > –, ahol ezek már felmerültek, de ilyen szempontból és így összeszedve ezek az infók ott sem találhatók meg, ezért írtam le egyszerű visszautalás helyett.
Azonban, ha további településnevek kerülnének sorra, akkor tényleg át kellene ezzel oda vonulni.
Tudomásom szerint a Pest egy "kemence" jelentésű szláv szóra megy vissza (vö. még _piec_ "kemence, kályha" a lengyelben pl.) és ily módon Pécs, Bécs elnevezésével rokon.
De azt hiszem erről szó is volt vagy itt, vagy az Idegen városok magyar neve topikban itt a Magyarulezben.
Buda és Pest eredetében tudnátok segíteni? Angolul a pest pestist jelent,ezt tudom,de honnan erednek ezek a szavak,mit jelentenek?
/Budapest földrajzilag gyönyörű helyen fekszik,tudták ezek a rómaiak hova kell települni. Ismerem Budapest történelmét,engem csak a szavak érdekelnének.
Köszönöm a demokrácia szó eredetére vonatkozó válaszokat.
Vajon mit is jelenthet tágabb értelmezésben? Mit jelent a demokrácia manapság és mit jelent nekünk? Ti hogyan konceptualizálnátok? Persze én is tudom mit jelent,de ez egy olyan szó,amit nem könnyű tisztázni. A fogalomtisztázás számomra fontos.
-----------
Fontos:Mekkorák a nem demokratikus elemek,milyen viszonylatban működnek? / A nem demokratikus részt kell vizsgálni,mert ez határozza meg a demokráciát. A demokrácia tartalma is változik. Demokrácia akkor van,ha szabadság is van,de ha nincs egyenlőség már nem beszélhetünk demokráciáról.
------------
A válaszokban a démosz szó szerepel. Ehhez kapcsolódik az ethmosz szó.
A kérdésem: mi az ethmosz? Azon kívűl,hogy elsőfokú közösség. Több törzs?
démosz-ethmosz együttélése. Mi ez?
Démosz:minden szabad ember,polgár bele tartozik. Másodfokú közösség.
Vulgusz:Olyan keretközösség,amelynél megszakadt a kötés az elsőfokúval,de nem tudott beleilleszkedni a másodfokúba.
Miért írtam mindezt le? Nép: többrétegű,több szintű fogalom.
Demokrácia:összefogó keretidentitás?
Mi a nemzet? Honnan ered? Mit jelentett akkor és mit jelent manapság? Gondolom a nemz szóból ered,de manapság van nemzet? Mit jelent manapság a nemzet fogalma?
> A huncut a németből jött, Tótfalusi kutya+tán fenékként vezeti le, ő persze hajlamos túlzásba esni. Tudja valaki hogy mi az igazság?
Az én Tótfalusimban (Magyar Etimológiai Szótár) ez van:
huncut – ‘furfangos’; ‘pajkos, hamiskás, csintalan’. Származékai: huncutság, huncutkodik; huncutka (‘homlokba hulló kunkori női hajtincs’). Német eredetű szó: hazai német, szász hundsfutt (‘gazember, csirkefogó, csaló’) a Hund (‘kutya’) és Fut (‘női nemi szerv’) elemekből. Ebből sejthető, hogy valaha nyelvünkben is kemény szitokszó volt, és csak a 19. századtól, talán játékosnak érzett ~ hangalakja révén, kezdték tréfás, egyre kevésbé rosszalló értelemben használni.
Ez teljesen korrekt magyarázat. A XIX sz. elején pl. még Kazinczy is olyan ember megnevezéseként használja, aki akár gyilkosságra is képes bujtani: „Hát ha valami huncfut ráfogná, hogy az Isten azt parancsolta, hogy ölje meg a tekintetes úr a tekintetes asszonyt (az anyámat), hinné az úr, hogy az Isten parancsolta?”
A fenti n. Fut egyébként – a magyarországi szászok eredetének megfelelően – felnémet jellegű szó. A mai vulgáris köznémetben is élő, alnémet megfelelője a Fotze.
Rézsút: Általában az ismeretlen eredetű rézsű ’(mesterséges) lejtő’ szó -t helyragos származékának tartják. Jelenlegi hangalakjában a feltételezett eredetibb *rézsűt formája az út szóval kontaminálódhatott.
Bitang: Eredeti kimutatható jelentése ’zsákmány, préda’. Ennek megfelelően az ugyanilyen jelentésésű középfelnémet biutung szóból jő. Ez utóbbi töve a mai németben Beute ’ua.’, amelyhez az -ung képző járult. Később jelentésátvitellel ’gazdátlan, elkóborolt jószág’ értelme lett. Ebből a jelentésből való a bitangol ’(rég.) gazdátlan jószágként prédál, rongál vmit; idegen v. tilos területen kóborol, legel’ igei származék. A mai melléknévi használat a bitang ember-szerű főnévi jelzős szerkezetben történt átértelmezés; ez utóbbi Petőfinél még a sehonnai szinonimája, tehát alapvetően ’hazátlan’ (ahogy állatra értve pedig ’gazdátlan’). Ebből a jelentésből lett aztán ugyanúgy ’hitvány, jellemtelen’ értelmű becsmérlés, mint a hasonló jelentésű sehonnai, senkiházi szavak esetén is.
A demokrácia görög szó, a démosz=nép, így szó szerint talán népuralmat, néphatalmat jelenthet. A király görögül králész, és ott van még az arisztokrácia, bürokrácia, autokrácia.
Pedig az EtSzt is a nyol-ból vezeti le a nyolcat [nemsemmi ;] nyol-t pedig (talán) rokonítja a nyalábbal; és különben is, az összes nyol, nyal, nyál, nyel, nyél, nyíl (ilyesmi) szavakat mind egymáshoz nagyon hasonló uráli szavakból vezeti le (feltételesen).
Hogy az uráli (vagymi) n[x]l szavaknak van-e bármi közük egymáshoz, az újfent érdekes lehet.
Node (a többieknek mondom):
Ugye mondtam, hogy gyökelmélet elpusztíthatatlan? ;) viszont a gyökszellemet ebben a topicban most már legszívesebben visszaszuszakolnám a palackba [és elnézést, amiért kieresztettem], mert szemléletem szerint inkább kérdezni, találgatni, feltenni, ízlelgetni és meglepődni érdemes, semmint a bizonyosság acélkarmú tankcsapdáival felszántani a rónaságba tekintő igazmagyar fiatalság szűz agyvelejét [be szép is volt ;]
Üdv. Most a "muhaha" elterjedéséről. Én először az Indexen láttam, addig csak a "bruhaha" szót ismertem erre. Érdekelne - mivel te is az előbbit (elterjedést illetően az utóbbit) használod, érdekelne a kommentárod.
