Egy érdekes adalék: Mária Terézia a Budai Vár- beli építkezésekhez engedélyezte a monogramja használatát a téglákon. Úgy tudom, ez csak nálunk fordult elő, magyar "specialitás", az Ő kezőbetűivel Bécsben nem készült tégla.
A Veszprémben lévő téglamúzeum csak előzetes bejelentkezés után volt látogatható. Úgy tudom, hogy legutóbb a Várban a Dubniczay- házban volt berendezve a kiállítás, de valakinek megtetszett a ház és talán költözni is kell.
Lovassy Klárát keresd, Ő a gyűjtemény gondozója. Nem mellesleg Európa egyik legnagyobb gyűjteményéről van szó. / Bár lehet , hogy Tatus színrelépésével már módosultak az erőviszonyok és már csak múlt időben beszélhetünk róla./
Hát, most az Őrségben vannak, majd tavasszal tudom lefényképezni.
A cserepek pedig egy könyvből : A magyar kézművesipar története.
Mi ugyan nem gyűjtjük, de néhány van, amit véletlenül találtunk. Nagyon szépek, csak sajnos annyi minden van ami szép, és valahol határt kell szabni vágyainknak. Azért szívesen nézegetem itt is, és valószínű a szanyi és egyéb gyűjteményeket, élőben is, majd.
Akár hiszed , akár nem , ezt a mókát mi is így kezdtük és még topic sem volt a láthatáron. Nem is beszélve arról, hogy akkor még csak a fényképezőgéppel lehetett fényképezni, most meg lassan már a vasalóval is. No nem siránkozom. Örülök , hogy ide fejlődtünk. Nem egészen teenager korban sokat tanulok teenager korú lányaimtól.
A lényeg: lassan/ vagy gyorsan/ de biztosan gyűlni fog.
Ha minden nap kapnék egy olyat amilyen még nincsen, akkor sem lenne elég 10 év ahhoz hogy H B - tata nyomába érhetnék! Lesz majd nagy csodálkozás meg nyálcsorgatás ha ott leszel nála. :-)))
Ne ess kétségbe, mert a Nők elsárkányosodása c. korszakalkotó műben is leiratott, hogy a sárkányfejek csírái egészen fiatal, -hát még iskolás!- korban már érzékelhetők. Egyszóval: csak semmi bűntudat!
Furcsa helyzet, mert a "nagy mennyiség" házépítéshez drága, díszítéshez meg sok. Próbálkozzál viszonteladónál, mint pl. az Antik Tűzép Szentendrén, bár gondolom sok neki sem kell, és gyanítom drágának tartja..
Idézem Lőveit:" Bonyhád község téglaégetőjéről 1892- ből ismert az első adat. Minden bizonnyal korábban is működött itt téglavető, mely a 19. század végén a község tulajdonába ment át. A 20. század elején a Községi Takarék megváltja az üzemet s az addig használt BONYHÁD felirat BONYHÁDI TAKARÉK jellé változik."
Teljesen elvarázsoltok ennyi szépséggel, érdekességgel.
Sajnos most kevés időm van, mert most adom át a dolgokat az utódomnak. Még a héten dolgozok, 15-én lemegyek Fiuméba az új könyvhöz összeszedni néhány adatot, ábrának való képet. 23-án jövök haza, s 25-től oktatok a hajóvezetőin. Remélem, akkor már több időm lesz, s el tudom küldeni Ludlumnak is a jegyzeteim hátra lévő részét.