A kérdésedre a legkimerítőbb választ Pfannl Jenő és Lővei Pál dolgozataiban fogsz találni. Az előbbi citátuma: A győri vár és téglái- Győri Szemle 3,(1932):1-20 -(ezt tőlem megkapod).
A Lővei féle katalógust (Adatok a magyarországi téglagyártás és felhasználás történetéhez) Ludlum már felajánlotta másolásra.
Érdemes még elolvasni Lővei P., Pusztai L. és Fodor J. tanulmányát, melyet az 1986- os veszprémi kiállításra készítettek. A kiadvány címe: Magyarországi bélyeges téglák I. Dunántúl- OMF-MÉPMÚZ- Veszprém -ezt is megkapod tőlem.
nem, 1666. Ez a fajta 6-os írásmód- mint azt te is nagyon jól tudod- nem volt ritka azidőtájt. Gondolj csak Montecuccoli 1660 körüli, Paulus Zichy 1678, vagy von Baden 1684- es tégláira.
Üdvözlöm önöket! Ez egy álltalam készített téglaeggyüttes mely a Szanyi templomot ábrázolja. Ez a darab a világon egyedülálló, és senki más nem készíti az országban.
Megfejtettem hogy mit jelent a Z.A monogram a téglán. Az egyik LUDLUM-tól kölcsönkapott könyvben találtam meg. Eszerint a Zirci Apátság téglaégetőjéből származik.
A sasos-I-betűs tégláról a legnagyobb valószínűséggel Gerhard Zsutty tud közelebbit. Ő a Bécsi Téglamúzeumban dolgozik. A Wiener Ziegelmuseum a Penzinger Str. -n van a belváros közvetlen közelében. Havonta assz'em egy hétvégén látogatható (ez változhatott, a honlapjukon megtalálod). Zsutty egyébiránt kedves, segítőkész ember. A neve alapján tudhatna magyarul, de nem beszéli a nyelvünket, viszont sokat megért.
A téglát Pannonhalmán találtam, egy nagy kupacban, sok más mellett. A tulaj szerint a tégláinak zöme győri bontásból való. Van- e tippetek, mit jelent a rövidítés?
Ezek mind a Széchenyi könyvtár példányai, s csak átolvastam őket tizenéve, illetve a '49-esből jegyzeteket készítettem. Ezek és az 1898-as téglagyárakra vonatkozó statisztikai anyagok jegyzetei be vannak szkennelve, de majd csak hétfőn tudom elküldeni emilben. Ha 100%-ra nagyítod, tökéletesen olvasható.
Olyant még nem láttam. De van néhány általam eddig nem ismert tégla a Hill Topban. És ha netán érdekel, van lenn a mellékágban egy marék történelmi hajónk, melyekből múzeumoz szeretnénk csinálni. A legöregebb 136 éves.
Mint írtam, IX. ker. Megpróbálok még jövő héten elmenni mégegyszer, repetázni, mert csak egyet volt pofám elhozni a melósok engedélyével:-) Szóval Mester utcai telek, valahol a Lenhossék u. mellett, de lehet látni, szép nagy grund lett ott.
Meglepett a kérdésed, mert én nem hallottam semmilyen kolostorról ott Városlődön. Aztán utánanéztem a falu honlapján, és ott azt írták, hogy a karthauzi kolostor romjaira épült a római katolikus templom. A templom körül a kolostort 1999-ben tárták fel, állítólag még meg is dőlt emiatt a templom tornya, de helyre tudták hozni. 2001-ben fejeződtek be a felújítási munkák.
Ebből a Henrik Drasche féle sasos téglából van a gyüjteményemben egy darab, amin nem W (Wien), hanem I (?) betű látható a sas mellén. Vajon melyik osztrák város lehetett?
Mikor a freudeneui zsilipet építették, hegyben álltak ezek a téglák a Reichsbrücke alatti parton, a szárnyashajó állomása környékén.
Bécsben egyébként, a Ziegel gasse hatalmas méretű (kb.15x30x60cm) téglákkal van burkolva. Egyszer városnézőből hazafelé, javították a burkolatot. A fiammal gondoltuk, hogy nagy szükség lenne egy ilyen szép darabra a hajón, s neki álltunk, hogy becipeljük. Csak egy sarokig bírtuk. Marha nehéz volt, s a taxis sem akarta felvállalni. Így most nincs a gyüjteményemben egy ilyen szép darab.
Egyébként Bécsben is van néhány kiskocsma, ahol a bárpult, vagy a sütögető oldala ilyen régi bélyeges téglákkal van kirakva.
Tatus, ha majd jössz Neszmélybe, megnézzük a Hill Topot is. Ott is van sok szép bélyeges tégla a falban.
Gyönyörű darab, gratula! Passauban láttam hasonló hosszú téglákat, de, hogy nem volt rajtuk bilog, nem cájgoltam belőle haza a hátiridikülben egyet se.
Ha lenne duplumod, érdekelne. Megegyezünk jeligére.
Nem, az akkor még nem volt meg. Tatának már megküldtem, most nincs nálam a kütyükén, de hétfőn küldöm. Van egy 1949-es is. Akkor mérték fel a háború után, hogy mit lehet államosítani. Ez egy könyvből való: Horváth Lajos - Nyíri László - Óriás Zoltán: M. o. téglagyárai. Bp, 1949. Kat No: 182204 Széchenyi.
Van más szakirodalom címem is:
B 58403 kat sz. Gombás sándor: Az "Újlakitól a Budai Tégla és Cserépipari Vállalatig. (egy 100 éves téglagyár története). Bp, 1967.
B53226 kat sz. Solymos Ede: Bajaszentistván téglásélete. Baja, 1965.
Ez utóbbi szerző a helyi Türr István múzeum igazgatója volt, atyai jóbarátom, egy csodálatos történész-néprajzos.
Most jártam a IX. kerületben (Mester utca - Haller utca - Üllői út - Ferenc krt. tömb), sok házat bontanak, vannak foghíjak, ahol még lehet nézelődni. Szedtem vagy 7 újat (ami már biztos mindenkinek van:-)), pl. Lepencze, GÖD, AM címerrel a közepén, írott nagy R betűs, XX stb. majd lefotózom.
Ebből van még egy, a feliratos része még nincs teljesen lepucolva. A Dömösből csak egy van, Óbudán találtam mindkettőt a Bécsi út mellett a Kolosy tér környékén, romos házakban.
A jobb felső sarokban lévő téga feliratát nem tudom elolvasni , Visegrád? (hiába no, Ha-Jó is megmondta, rajtam marad az (öreg) tata név). Érdekelne a Dömösi -vel egyetemben mindkettő. Van -e belőle csereanyagod?
Lébényben kukáztam, együtt fordult elő az SZ 1656 és 1651 darabokkal.
