Együtt ittam a polgival az egyik esetben, a másik esetben ott volt egy ember a műszaki osztályról is.
Amúgy a nagyon erős biológiai tisztítású szennyvízüzemeknél előfordul az, hogy olyan szennyeződés érkezik (sav, lúg, nehézfém, stb), amikor kötelező(!) továbbengedni tisztítatlanul és ez van bent a műszaki üzemeltetési utasításukban is.
Nyilván ez nem szerencsés, de az élőflóra kinyírása viszont sokkal problémásabb.
Hogy a lent felhozott esetnél mi történt, nem tudom.
Viszont emlékeim szerint a szennyvíztelep úgy lett kialakítva, hogy modulárisan bővíthető.
Elég merész voltál, bár én is tudok olyanról, aki rendszeresen a tisztított szennyvizet itta horgászás közben a folyóparton. (Állítólag jobb íze volt).
Úgy látom, Veresegyházán nincs fertőtlenítő. Így viszont van esélye a visszafertőződésnek, ezért aztán akárhogy szűröd a szennyvizet, van veszélye az ivásának.
Egyszer egy polgármester asztalára letettünk 1 PED-palackba tölött tisztított szennyvizet.
Meg akart kínálni belőle:-)))
Amúgy a talajszűrés a legjobb hatásfokú tisztítást adja....kivéve egyetlen paramétert, a nitrátot.
"Tehát a lényeg: VÍZMEGŐRZÉS, itt megvalósul."
Igen, a nitráteltávolítás elég jó hatásfokú a telepen, így lehetőség van a víz megtartására. .
Veresegyháziként azért kissé másként látom a dolgokat.
Az itteni tisztító 3 település (Veresen kívül még Szada és Erdőkertes) szennyvizét hivatott tisztítani, társulási formában.
Amikor 2012-ben átadták, tényleg a legkorszerűbbek közé tartozott. Csakhogy itt sem követi a robbanásszerűen növekvő lakosságszámot a kapacitás, ráadásul a karbantartás is hiányos. Így fordult elő hogy tavaly és tavalyelőtt is több tízezer köbméter tisztítatlan szennyvíz folyt az újonnan (csilliárdokért) létesülő 14 hektáros ún. Álomhegyi-tóba, ezen keresztül pedig a többi veresegyházi tóba. Folyamatban van a telep kapacitásbővítése, csakhogy ez sem lesz elég, mert az ingatlanértékesítések tovább folynak. (Nemcsak a szennyvíztisztító kapacitás hiányos, hanem minden más vonalas és intézményi infra is, de ez már tényleg messzire visz.)
Az új tóhoz van tervezve egyébként az új strand... Hát, azt hiszem, én elkerülöm. A tó létesítéséhez kitermelt homok egyébként a város különböző területein lett lerakva, többek között a kivágott erdők helyét töltötték fel több méter homokkal, és jelenleg is ipari területnek értékesítik. Szóval környezetvédelem terén nem igazán jó példa Veresegyház... finoman szólva.
Kis szakirodalom a szennyvíztelepről és a készülő tóról:
S emellé még egy fontos szempont. Valahogy biztos is voltam benne, hogy nem lesz leírva, pedig a lényeg az alábbi:
A sokak által ismert Medvefarm környezetében helyezkedik el a szennyvíz tisztító üzem, ami egy relatív magas pont a város közig határán belül.
S a tisztított szennyvíz ilyen jó magasról kerül kiterítésre, elszikkasztásra, aminek az az egyik kézzel fogható többleteredménye, hogy területen a felszínen lévő, nagyjából nulla aranykoronás fosóhomokba beszivárgó víz szép lassan az első vízzáró rétegen megtámaszkodva áramlik lefelé és a város három egymás mögött lévő tava még tavaly sem tudott érdemi vízcsökkenést produkálni.
Tehát a lényeg: VÍZMEGŐRZÉS, itt megvalósul.
Az más kérdés, hogy ismerve Pásztor Bélát, aki bő fél évszázadon keresztül vezette arra a szintre ezt a nevesincs porfészket, ami mára lett, az akár megtehette azt, hogy a kijövő tisztított szennyvízből igyon is egyet.
Nos. Én kétszer is.
S az egyik az aztán tényleg nem volt azzal vádolható pillanat, hogy bárki is tudott volna róla, ugyanis akkor munkakörömből fakadóan én kopogtattam és vittem ki szemlére, s ha már arra jártunk megnéztük az üzemet is.
Ugyanitt a szennyvíziszapot is baromi rég óta használják a szintén nulla aranykoronás homokok tudatos talajjavítására.
20 Üzemeltetési tapasztalatok próbaüzem (2012. július december) normál üzemeltetés (2013. januártól) - Előnyök: Nagyobb iszapkoncentráció iszapelúszás nélkül Kis térfogati igény a biológiai túlterhelés megszűntetéséhez Alacsony BOI és KOI koncentráció a tisztított vízben Tökéletes lebegőanyag visszatartás, állandó kontrollal Fertőtlenítés nélküli baktérium mentes tisztított víz kibocsátás Hidraulikai csúcsvíz fogadás és kiegyenlítés (ez a telepen nem működik, csak a szakirodalomban): változtatható vízszinttel a biológiai medencében szabályozható vízmennyiség elvétellel a membrán szűréses fázisszétválasztással Alacsony környezetterhelési díj, hasznosítható tisztított szennyvíz - Hátrányok: Magas beruházási költség (állami támogatás nélkül nem elképzelhető a beruházás) Üzemeltetési költségek (élő munkaerő is!) és energia felhasználás jelentősen megnőtt Előmechanikai tisztítás nélkül nem tud szennyvizet fogadni a telep Pneumatikus vezérlő egység hibája esetén nincs tisztított szennyvíz kibocsátás A teljesen automatizálás miatt sok a hiba lehetőség (PLC hibák) Elektromos energia hiányában az egész telep megáll Amortizációs és szerviz költségekre csak becslések vannak, de drágább szennyvízdíj várható"
"Csak halkan jegyzem meg, hogy a hazai műtrágyázás mennyisége negyede-tizede a "szuperzöld" és "fejlett" nyugat-európapi átlagnak. Személy szerint ezt is soknak tartom, de ez egy másik kérdés."
Igen. Amit a zöldek zöldnek kiáltanak ki, az nem biztos, hogy tényleg zöld is.
A zöldek világa tipikus esete a valóságtól való elszakadásnak. Ebben a zöldek világában él a nyugati média által orránál fogva vezetett Hehe olvtárs is.
"Nyilván lehet és van mit fejleszteni a szennyvízüzemeken, főleg, hogy nem arra lettek méretezve, amit ma kapnak."
Nyilván. De itt alapjában nem arról volt szó, hanem arról, hogy a déli parti telepek agyonszennyezik a Balatont. Háááát, nem, miután még tisztítva sem vezetik bele a szennyvizet. Egyébként az északi parton a telepek zöme a tavakra legveszélyesebb összetevőt, a foszfort is kiszedi a szennyvízből. Ezek a telepek főleg vegyszerrel távolítják el a foszfort, de vannak az országban biológiai foszforeltávolító telepek is.
"Gyakorlatilag mára olyan mértékű állandó lakosság van a balatoni szennyvízüzemek környezetében, ami nem az akkor tervezési elképzeléseknek feleltethető meg."
Mese nincs, a lakosság növekedésével lépést kell tartani a szennxvíztisztító kapacitással is.
Sőt, vannak még csatornázatlan területek is a Balaton vízgyűjtójén, ami bizony szomorú.
" (az érdeklődőknek tudom ajánlani, hogy jól járja körbe Veresegyház szennyvízüzemének elhelyezkedését és a térségi felszínközeli vizek kapcsolatát a felszín alatti első vízzáró-rűteggel együtt. - Na, ez kéne, hogy példa legyen.)"
Engem érdekelne, hogy mi a veresegyházi módszer lényege.
Ami a ProVértest illeti: Nos, tudnék róla jónéhány több, mint kacifántos dolgot mondani, de nincs hozzá ke....dvem.
Mindenesetre:
Az a bivalyállomány ami ott lézeng, nem oka a vizek elszennyeződésének.
Sokkal izgalmasabb az, hogy az 1950-780-as évek mezőgazdaságé mi mindent nyomott ki magából és, hogy az mennyi idő alatt tud onnan szép lassan és milyen irányban elbomlani, ill. kimosódni.
Mert ahol a bivalyok vannak, ott azért sokévszázados szinten hasonló gazdálkodás folyt.
A csákvári térségnél azt sem árt ám szem előtt tartani, hogy itt a térségi bauxitbányászat miatt erősen lement a talajvíz, majd a bányászat elmúltával az addig lefele mosódó és ülepedő szennyek elkezdtek mindenféle irányban oldódni és mozogni, kifejtve az épp nemkívánatos hatásukat.
Ugyanide tartozik, hogy az horgászokról bármilyen rosszat eél lehet mondani és mindnek van alapja.
Nem tudom melyik társadalmi réteg okoz a környezetében több szennyezést. Gátlástalanul.
A horgászok vagy a dohányosok?
Persze a dohányos horgászoknál lejjebb már nemigen van...
Csak halkan jegyzem meg, hogy a hazai műtrágyázás mennyisége negyede-tizede a "szuperzöld" és "fejlett" nyugat-európapi átlagnak. Személy szerint ezt is soknak tartom, de ez egy másik kérdés.
Nyilván lehet és van mit fejleszteni a szennyvízüzemeken, főleg, hogy nem arra lettek méretezve, amit ma kapnak.
Gyakorlatilag mára olyan mértékű állandó lakosság van a balatoni szennyvízüzemek környezetében, ami nem az akkor tervezési elképzeléseknek feleltethető meg.
@Hehe164 topictárs folyamatosan ráng ezen-azon, úgyhogy az, hogy veled nem vitázik, könnyebbé teszi az esetleges értelmes párbeszédet. Másokkal.
Ha valamit nagyon meg kéne változtatni az a Zala befolyóhoz és a Lesencemezőhöz tartozó teljes vízgyűjtő mezőgazdálkodása.
Nem csak a műtrágya a kérdés, hanem a soktíz hektáros monokultúrás táblák, a szántási irányok, stb.
Persze mindez addig nem fog változni, amíg támogatási rendszer érdemben nem lép ebben szintet. Mert akkor _érdekeltté_ tenné a gazdákat egy más kiosztású mezőgazdaság működtetésében az elnyerhető támogatás.
Amúgy ugyanennek a vízrendszernek a magasabb térszinten lévő lakossági/ipari szennyvízkezelése is legalább ilyen fontos lenne és _nem_csak_a_balatonparti üzemeké és nem csak a tisztítás technológiájában hanem az elszikkasztás helyének megválasztásában. (az érdeklődőknek tudom ajánlani, hogy jól járja körbe Veresegyház szennyvízüzemének elhelyezkedését és a térségi felszínközeli vizek kapcsolatát a felszín alatti első vízzáró-rűteggel együtt. - Na, ez kéne, hogy példa legyen.)
Veszprémben nálam már a 40 mm-t rugdossa az eddig leesett (a heti meg 50 fölött), valahol ekörül kell legyen a Balaton környéke is. Az excel ügynök nem számol persze, ismerjük. És még nincs vége, pedig nagyon elég lenne már, meg főleg a rohadék hidegnek.
