1. Nincs rendes alapja (90 cm mély,50 cm széles+ vas maggal bekötve a régi alapba)
2. Ha nincs koszorú és áthidaló. A generdák nem szabad, hogy ráterheljenek a directbe a falra ezért szoktak koszorút késziteni ha ablak is van akkor az ablak felett áthidalónak kell lennie.
3. Az Ytongot a vastag gyári hőszigetelő habarcsal kell falazni és nem egyéb habarcsal vagy csemperagasztóval.
Ha szét van gányolva mint a te esetedben akkor általában csak takarással lehet valamit csinálni, vagy visszabontással, esetleg részlegesen az alap inyektálásával amik mind mind sok pénzbe kerülnek.
Ha elöször odafigyelnek az építkezésre és betartják a fent leírtakat semmi probléma nem lenne és olcsón meg lehetett volna úszni a dolgott...
A gipszkartonozás, külső hőszigetelés vakolás nem olcsó...pláne ha már volt belső festés és külső vakolás...és semmi garancia sincs arra, hogy ha nagyon rossz az alap akkor további repedések nem lesznek...a rossz alap miatt 2-3 évig mozoghat és repedhet a falazat általában...ha annyira rossz akkor tovább is..
1. Beperelheted a kivitelezőt ha volt számlád és kérhetsz kártérítést is vagy a munka újbóli elvégzését...
2. Keresel egy új kivitelezőt aki megcsinálja neked tiszteségesen...a dolgokat...
3. A Statikustól is kell számla ha azt mondta további probléma nem lesz akkor műszaki szakértést kérj töle írásban. Ha később lesz probléma perelhető.
4. A felelős műszakvezetőtől és a kivitelezőtől is kérj számlát ha nem jó valami perelhetők.
Az egyéni vállalkozó, BT -s vállalkozók elönyösebbek...mivel a saját vagyonukkal felelnek a KFt.k csak a törzstökéjükig de általában a legtöbb KFT csak papíron tartalmaz tökét és 3 hónapon belül felszámolható..elöbb mint egy per lezajlódik...érdemes utánna nézni annak aki megbizol milyen referenciája van, mikor váltotta ki az ipart, nincs-e megszüntetés alatt, stb.
Egy előszobát építtettünk a már meglévő tetőt tartó gerendák "közé". A kőműves 10-es ytongból szerette volna a falat felhúzni a falakat, mi meg mondtuk, hogy az szerintünk vékony, merthogy külső falakról van szó, nem belső válaszfalakról, és inkább legyen 30-as ytongból. Körbeépítették a gerendákat és jelenleg szanaszét van repedezve a fal, két helyen több, mint fél mm-es a repedés a gerendák mozgása miatt. Egyik helyen, ahol a bejárati ajtó van, ha nagyon akarnánk, ki tudnánk döntetni a falat, úgy elrepedt. A kőműves szerint azért voltunk mi a felelősök, mert 30-as ytongból kértük a falazást, és várható volt, hogy ez miatt repedések lesznek, mert a gerenda még mozog, és körbe lett építve. Én meg írtam Neki, hogy igen, mi kértük vastagabb ytongból, de ha így kérjük, akkor nem nekem kell kitalálni, hogyan kell felfalazni egy előszobát, hogy jó legyen,és esetleg ne kelljen lebontani, mert szétrepedt, nem én vagyok a szakember. Ki se jött megnézni, mi a gondunk. Kihívtunk méh tél előtt egy statikust, hogy nézze meg az előszobát, és Ő is azt mondta, hogy a gerenda mozgása miatt repednek a falak, amit mi is tudtunk, de semmi gond, most már nem fog tovább repedni, lehet kívülről hungarocellel szigetelni, belülről meg gipszkartonozni, és kész. Ja, csakhogy a tél után jött a jó idő, tovább repedtek a falak. JA, és a három fal egyike alá kellett csak alapozni, amire a statikus azt mondta, hogy lehetett volna mélyebb is. Azt nem tudom, gond-e, hogy az kb. 30 cm-es alap alá sóder réteget raktak.
Szóval itt állok, egy szanaszét epedt falú előszobával, és senki sincs, aki segítsen. Le kell-e bontani, vagy lehet ilyen repedésekkel szigetelni, ill. gipszkartonozni...
Remélem érthető volt, amit leírtam, bocs ha nem...és remélem tud valaki mondani valami bíztatót... :(
Építészmérnök mondta nekem 15 évvel ezelőtt:
Ha 20 év után nem ázik be a lapostető, akkor gyorsan le kell szigetelni, mert nemsokára befog.
Azóta nem tudom milyen anyagok jelentek meg. Ha van a felületén valamilyen árnyékoló, akkor nem égeti úgy a nap és később öregszik el.
Én ferdetetőt tennék, sokmindent lehet használni, és a többség apróbb baleset esetén gyorsan és egyszerűen javítható egy cserép cseréjével.
Az közel jövőben megépítésre kerülő garázst esetlegesen lapos tetővel készíteném el és ehhez szeretnék segítséget kérni a lapos tető szigetlés mikéntjére.
Nálunk fa ablakok lettek beépítve, mégpedig 1,5x1,5-ösök. Nagyon szépek, de nem olyan tartósak a mint a régi beépített redőnytokosak. A legnagyobb hátrány az, hogy 3 év után úgy kellett beemelni a helyére, mert meglógott. Óvatosan nyitottam, csuktam, egyszer sem csapta ki a huzat... Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a fa erő hatására hajlik, és nagy ablakot nem szabad fából.
Kösz a válaszokat, bár én a fa nyílászárókra lennék kíváncsi, ha valakinek van konkrét javaslata, tapasztalata, ötlete ezzel kapcsolatban, azt légyszi tegye közkinccsé. Szerintem nem csak én lennék erre kiváncsi.
tavaly telen ment a futes 5 fokra volt allitva, de vmi gond keletkezett, mert leeesett a nyomas, vagy megallta a keringeto szivattyu.
es remelem hogy csak egy kis reszen fagyhatott meg es nem repedt szet, de nem ment a futes. Azota a futes fel van toltve fagyalloval. De nem akarom a veletlenre bizni. Es azota eleg sokat kellett legteleniteni is.
tud esetleg valaki olyan termosztatot mondani amt ra lehet kotni a riasztora, ha fagypont ala esik a homerseklet?
Mi a nyaralónak használt parasztházban azt csináltuk, hogy csak a fürdőbe (kb. 3 m2) beállítottunk egy olajos villany radiátort és azt "fagymentesítő" fokozatba tettük. Ez ha kellett rákapcsolt, ha nem kellett kikapcsolt, és tartotta a minimum 3-5 fokos hőmérsékletet. A padló összefolyóba, meg a vécé bűzelzárójába meg ment fél-fél kiló só. Persze néha úgyis lejártunk télen is, olyankor felfűtöttünk. Nem volt jelentős a villanyszámla növekedés.
Már kaptál egy választ, én hozzátenném, hogy az a tuti ha kompresszorral ki van nyomva a víz, és minden csak nyitva maradjon a lakásban.
Szennyviz is lehet problémás, az összefolyóban, meg a szifonban megfagyhaz elvileg, azt is széz kell szedni. Mindenesetre egy háznak nagyon nem tesz jót ha több télen át nem fűtik.
Kinek mi a véleménye a tölgy nyílászárókról? Legutoljára az hallottam, amit egyébként furcsállok is, hogy a tölgy az inkább bútornak való, nyílászárónak válasszak borovit vagy vörösfenyőt. Tulképpen a kettő utóbbiról is érdekelne a véleményetek. Ki mit ajánlana és miért?
Remélem nem sértem a topik témáját. Kb. 150 db (pontos darabszám 1 hónap múlva, addig is 120 db-ról van szó) 38N+F Porotherm tégla eladó Törökbálinton. Bontatlan raklapon van, szállítást meg tudjuk oldani (szállításhoz bontanánk a raklapot). Árat szállítás függvényében meg tudjuk beszélni. 70-2861185
Par eve volt hogy urom vasutallomas mellet a tulaj csinalt a sajat telken egy kis tereprendezest, pl a telekhataron levo rezsut kicsit meredekebbre vette hogy tobb helye legyen parkolni. Aztan kicsit odacsuszott a fout, ami ugy 8meterrel feljebb van, es az a rezsu tamasztja az alapjat.
De pont azert kerdeztem, mert szoba kerult, hogy ha az onkormanyzta tulajdonaba belepiszkalsz, meg valami egyeb koltseget is a nyakadba varrnak. Utana fogok erdeklodni, hogy mennyiben erzik magukat felelosnek a keritesert.
Őszintén? Csináld meg, magadat kíméled, meg a kerítésedet mielőtt összedől. Nálunk szerencsére az utcában lakik egy bobcat-es, markolós földmunkás, ő szokott lemenni a patakhoz és kitisztitja... Bár lehet hogy jobb ha vigyáz, mert még a végén megbírságolja az Önkormányzat, mert engedély nélkül rendezett terepet :P :P
Felig az oldalvonalrol kerdeznek kozbe. A mi utcankban is folyik egy patak. Nem csatorna, hanem eloviz. Ha jo tudom, akkor az onkormanyzat kotelessege karban tartani. Mi van akkor, ha a partjan allo keritesunk rogyadozni kezd, mert a patak kibetonozott mederfala tobb helyen torott es nehol hatalmas lyukakat vajt mar emiatt a viz a keritesunk ala?
Ez még viccnek is rossz, folyik egy patak az utcában végig, és az önkormányzat akkor sem takarítja ki ha már annyira eltömődött, hogy az utcán hömpölyög a víz. Lehet hogy fél év múlva kiküldtek volna pár nem idén barnult munkást, ha még addig nem dölt össze a házam a föld nyomásától... Egyébként nem a hegy omlott hanem a felső termőföld réteg csúszik le... de ez nagyon sok év alatt. Ennek bizonyítáka hogy találtunk is egy borospincét aminek ott van a boltív bejárata ahol most a kiszedett rész vége van, és teljesen épp a boltív (kb. 20 méter hosszú a pince, 2-2,5 méter magas lehet, a padlója egyszinten van a kert eredeti szintjével, mindössze előről folyt bele a föld, pedig nincs kikövezve az ív.
Azt vittem el ami oda omlott már eleve. Most így a telekhatárban megis találtuk a borospincének egykori bejáratát, tehát ott volt a telek vége (onnan indul be a hegybe a pince), ameddig most kiszedtük.
de mivel te vitetteted el a földet evvel omlás veszélyt előidézve amivel az önkormányzati telek értéke csökkenhet örülj neki ha nem bírságolnak ugy meg hogy a támfal árának a többszöröse kijöne belőle
De mivel hatóság megcsinálhatja azt is megépiteti a támfalat omlás veszélyre meg még ki tudja mire hivatkozva majd rád hátékázza a költségeket
Felmerült, de elvetettem. Elvileg ezt én is meg tudnám csinálni, de nem jönnék ki olcsóbban. És 5-10 év múlva, ha vmi nehezebbet akarok felrögzíteni, nem akarok az extra dübelezéssel foglalkozni, most meg nem tudom, hogy hova kellene esetleg pluszban egy-egy gombócot odacsapni.
