Ha az elözö alapod sem volt jó és mozagnak a gerendák és azok tartói akkor amiatt is ráterhel a mostani alapodra és faladra (felül). A feszültség mentesítés egyik módja, hogy a gerendáknál kivágják a Ytongot és purhabbal kitöltik...:)) Ha nem csinált neki koszorút...
Ettől függetlenül az alap nekem kevésnek tünik. Megvasalták rendesen. Bekötötték a másik alapba vassal? Szerintem az alpod süllyed. Vizelvezetés az alptól meg van oldva? Nézd meg az alpodat kb +-fél méteren belül lent ahol a repedések vannak, hogy nem -e repedt meg az is...kb 10-25 cm a a föld felszinétől...
Máskülönben van ablak a falon vagy egyébb nyilás a környéken? A felett van áthidaló? Ha ablak van akkor van akkor az ablak alá rakott be 2 száll vasat? Milyen habarcsal rakta? A 30-s falat soronként eltolással csinálta? A sarkoknál hogyan kötötte be az elemeket? Az alap készítés után találtad ki a 30 -s elemet vagy még elötte? Milyenek a talajviszonyok nálad (vizes, kavicsos, agyagos, fútóhomok,stb)
Mennyire mozog a házad máshol volt-e esetleg repedés régebben a házadon? Forgalmas út,vasút nincs a közelben? Esetleg vlamilyen pince, ásott kút a közelben található-e?
Máskülönben a falnak nagy súlya van...egy 30 -s tégla 23kg /db 1 nm fal 8,1 db tégla
pl 3 m magas 4 m hosszú fal azaz 4*3*8,1*23 kg =2235 kg
A kőművesed alapvetően nem ért az általa épített dolgok működéséhez. Namost vagy komplett kontár, vagy csak szimplán eddig mindig megtervezte neki más, hogy mit építsen fel, és azt eddig még sikeresen össze bírta tákolni. De ettől még nem érti az összefüggéseket, mert sose tanították meg neki.
Itt konkrétan az a helyzet, hogy olyasmit sikerült építeni, amit nem lett volna szabad "csak úgy". Ahol nem volt korábbról alap, oda kell építeni. Az alap teherhordó szerkezet, ezért építési engedély köteles tevékenység az építése. A 30cm-es Ytong-fal szintén teherhordó szerkezet (akkor is, ha konkrétan saját magán kívül mást nem tart), tehát dettó.
Az engedélyhez tervet kell készíteni, melyet nem kőműves szaktudású emberek követnek el, hanem tervezőmérnökök. A tervben konkrétan a tervezőnek meg kell adnia olyan egyszerű adatokat, mint pl. milyen mély ill. széles legyen az alap, milyen minőségű betonból kell készíteni. A tervben megadottakon felül már "csak" az építőanyag beépítési útmutatójában leírtakat kell a kedves kivitelezőnek betartania, és akkor nem fog össze-vissza repedezni (meg süllyedgetni) a fal.
1. hany eve tartottak azok az oszlopok a tetot? Mert a fa az elso 10 evben egy csomot zsugorodhat ha elotte nem volt rendesen kiszaritva. Es fatelepen tetoszerkezetnek vett fa tuti nincs szaritva. fahazakban kulon tortenet hogy hogyan oldjak meg hogy epites utan az oszlopok zsugorodni fognak centiket. pl mindegyik alatt csavaros allito van, hogy utolag emelni lehessen meg hasonlok. szoval siman lehet hogy most az ytong falad tartja a tetot.
2. az alap szukseges melysege nem azert annyi amennyi, mert mekkora terhet hord, hanem azert hogy az alja a fagyhatar alatt legyen. mert ha telen az alap alatt megfagy a fold, akkor ujbol centiket emelhet rajta, ami raadasul olvadaskor visszamegy.
Körbeépítették a gerendákat az ytonggal, és ahogy a gerendák mozognak, száradnak ki, repednek velük a falak.
A 30 cm a mélysége az alapnak (de lehet, hogy 50 cm, nem emlékszem pontosan, de hogy nem 90 cm, az tuti).
Ja és még azért sem kellett mély alap, mert a falak nem tartanak súlyt, hiszen a körbefalazott gerendák tartják a tető súlyát. :) Ez is meg lett magyarázva. :)
Az két falat olyan helyre építették, ahol korábban már volt betonozva "alap", azokon egyébként úgy áll, mint a.... Mert le lett bontva egy előszoba, és egy szélesebb, és hosszabb lett építve helyette. Egyébként valóban a gerednák környékén repednek a falak, de az "új" alap szélénél is... Tehát elvileg akár mindkettővel lehet gond. :(
Na ja, az a statikus nem volt semmi. Jelenleg ugyebár nincs befejezve az előszoba, aminek a végében lenne a spejz, tehát van belül egy ajtó. A spejzbe jelenleg be vannak pakolva lapra szerelt bútorok, zsákok, stb... Megkérdeztem, hogy kipakoljak-e egy kicsit, hogy jobban lássa, de azt mondta, hogy nem kell, tudja, mi a gond. Jól megnézett mindent... :)
A kőműves egyébként azt írta e-mailben, hogy véssük ki az ytongot a gerendák körül, és fújjuk ki púrhabbal... ??? Hülye...
Mondjuk azt nem egészen értem, hogy ha már volt egy meglevő tető (és a tartó gerendák), akkor ez hogyan tudja így szétrepeszteni az aláépített falakat.... valószínűbb, hogy az alapnál van a kutya elaásva. Mit jelent az, hogy két falat nem kellett alapozni, csak a harmadikat?
Jó duma ez az "Ytong könnyű, nem kell neki alap" duma. Én biztos mondanám ,hogy akkor rákötök a hátára 10 darabot és sétalgasson vele egy kicsit... :)
Egyébként az alapnál a 30cm a szélessége, ugye? Mert ha a mélysége, akkor jó nagy mekkmestert fogtál ki. Mondjuk az öt perces statikus se kutya :)
Egyébként ha nem adott számlát, akkor az Apeh-el is meg lehet kínálni..... hátha erre nagyobb kedve lesz kijavítani a hibát. De a kijavítás módját ne Ő találja ki....
Sajna számla nem volt a melótól, hiszen olcsón szerettük volna megúszni... nem jött be. Hát igen, itt van az, amikor nem gondolkodik az ember. Nem gondoltam volna, hogy egy előszoba felhúzása miatt ekkore pácban leszünk... E-mailes levelezés ugyan megvan, de az nem bizonyító erejű.
Megmagyarázta: azért nem csinált mélyebb alapot, mert az ytong fal könyebb, mint a sima tégla fal, ezért nem kell olyan mély. Persze még az anyagmennyiségeket is rosszul számolta ki: maradt sóder, homok, ytong, cement... Tehát mégtöbbet fizettünk ki...
Esetleg tudnál egy jó statikust? (Budapest, XX. kerültebe kellene jönnie...) Írásos vélemény persze kellene Tőle. Aki kijött tél a tél elején, attól sem kértem semmilyen papírt, szintén az anyagiak miatt, hiszen akkor olcsóbb volt, de úgy látszik, mégsem olyan nagy szaki, mint ahogy mondták, és amúgy is furcsa volt, kb. 5 percig volt nálunk, és elkért 5.000 Ft-ot. :) És persze meg akarta magyarázni, hogy a XX. kerületben nincs is olyan utca, ahova jönnie kellene, igaz pár hónappal azelőtt pár házzal arébb már kint volt, Tőlük kértem el a számát... Na mindegy, furi volt.
Köszi mégegyszer. Remélem nem kell lebontani az egész előszobát, hiszen függőlegesen repedt, teljes magasságában a fal, kb. 5 helyen...
1. Nincs rendes alapja (90 cm mély,50 cm széles+ vas maggal bekötve a régi alapba)
2. Ha nincs koszorú és áthidaló. A generdák nem szabad, hogy ráterheljenek a directbe a falra ezért szoktak koszorút késziteni ha ablak is van akkor az ablak felett áthidalónak kell lennie.
3. Az Ytongot a vastag gyári hőszigetelő habarcsal kell falazni és nem egyéb habarcsal vagy csemperagasztóval.
Ha szét van gányolva mint a te esetedben akkor általában csak takarással lehet valamit csinálni, vagy visszabontással, esetleg részlegesen az alap inyektálásával amik mind mind sok pénzbe kerülnek.
Ha elöször odafigyelnek az építkezésre és betartják a fent leírtakat semmi probléma nem lenne és olcsón meg lehetett volna úszni a dolgott...
A gipszkartonozás, külső hőszigetelés vakolás nem olcsó...pláne ha már volt belső festés és külső vakolás...és semmi garancia sincs arra, hogy ha nagyon rossz az alap akkor további repedések nem lesznek...a rossz alap miatt 2-3 évig mozoghat és repedhet a falazat általában...ha annyira rossz akkor tovább is..
1. Beperelheted a kivitelezőt ha volt számlád és kérhetsz kártérítést is vagy a munka újbóli elvégzését...
2. Keresel egy új kivitelezőt aki megcsinálja neked tiszteségesen...a dolgokat...
3. A Statikustól is kell számla ha azt mondta további probléma nem lesz akkor műszaki szakértést kérj töle írásban. Ha később lesz probléma perelhető.
4. A felelős műszakvezetőtől és a kivitelezőtől is kérj számlát ha nem jó valami perelhetők.
Az egyéni vállalkozó, BT -s vállalkozók elönyösebbek...mivel a saját vagyonukkal felelnek a KFt.k csak a törzstökéjükig de általában a legtöbb KFT csak papíron tartalmaz tökét és 3 hónapon belül felszámolható..elöbb mint egy per lezajlódik...érdemes utánna nézni annak aki megbizol milyen referenciája van, mikor váltotta ki az ipart, nincs-e megszüntetés alatt, stb.
Egy előszobát építtettünk a már meglévő tetőt tartó gerendák "közé". A kőműves 10-es ytongból szerette volna a falat felhúzni a falakat, mi meg mondtuk, hogy az szerintünk vékony, merthogy külső falakról van szó, nem belső válaszfalakról, és inkább legyen 30-as ytongból. Körbeépítették a gerendákat és jelenleg szanaszét van repedezve a fal, két helyen több, mint fél mm-es a repedés a gerendák mozgása miatt. Egyik helyen, ahol a bejárati ajtó van, ha nagyon akarnánk, ki tudnánk döntetni a falat, úgy elrepedt. A kőműves szerint azért voltunk mi a felelősök, mert 30-as ytongból kértük a falazást, és várható volt, hogy ez miatt repedések lesznek, mert a gerenda még mozog, és körbe lett építve. Én meg írtam Neki, hogy igen, mi kértük vastagabb ytongból, de ha így kérjük, akkor nem nekem kell kitalálni, hogyan kell felfalazni egy előszobát, hogy jó legyen,és esetleg ne kelljen lebontani, mert szétrepedt, nem én vagyok a szakember. Ki se jött megnézni, mi a gondunk. Kihívtunk méh tél előtt egy statikust, hogy nézze meg az előszobát, és Ő is azt mondta, hogy a gerenda mozgása miatt repednek a falak, amit mi is tudtunk, de semmi gond, most már nem fog tovább repedni, lehet kívülről hungarocellel szigetelni, belülről meg gipszkartonozni, és kész. Ja, csakhogy a tél után jött a jó idő, tovább repedtek a falak. JA, és a három fal egyike alá kellett csak alapozni, amire a statikus azt mondta, hogy lehetett volna mélyebb is. Azt nem tudom, gond-e, hogy az kb. 30 cm-es alap alá sóder réteget raktak.
Szóval itt állok, egy szanaszét epedt falú előszobával, és senki sincs, aki segítsen. Le kell-e bontani, vagy lehet ilyen repedésekkel szigetelni, ill. gipszkartonozni...
Remélem érthető volt, amit leírtam, bocs ha nem...és remélem tud valaki mondani valami bíztatót... :(
Építészmérnök mondta nekem 15 évvel ezelőtt:
Ha 20 év után nem ázik be a lapostető, akkor gyorsan le kell szigetelni, mert nemsokára befog.
Azóta nem tudom milyen anyagok jelentek meg. Ha van a felületén valamilyen árnyékoló, akkor nem égeti úgy a nap és később öregszik el.
Én ferdetetőt tennék, sokmindent lehet használni, és a többség apróbb baleset esetén gyorsan és egyszerűen javítható egy cserép cseréjével.
Az közel jövőben megépítésre kerülő garázst esetlegesen lapos tetővel készíteném el és ehhez szeretnék segítséget kérni a lapos tető szigetlés mikéntjére.
Nálunk fa ablakok lettek beépítve, mégpedig 1,5x1,5-ösök. Nagyon szépek, de nem olyan tartósak a mint a régi beépített redőnytokosak. A legnagyobb hátrány az, hogy 3 év után úgy kellett beemelni a helyére, mert meglógott. Óvatosan nyitottam, csuktam, egyszer sem csapta ki a huzat... Egyszerűen tudomásul kell venni, hogy a fa erő hatására hajlik, és nagy ablakot nem szabad fából.
Kösz a válaszokat, bár én a fa nyílászárókra lennék kíváncsi, ha valakinek van konkrét javaslata, tapasztalata, ötlete ezzel kapcsolatban, azt légyszi tegye közkinccsé. Szerintem nem csak én lennék erre kiváncsi.
tavaly telen ment a futes 5 fokra volt allitva, de vmi gond keletkezett, mert leeesett a nyomas, vagy megallta a keringeto szivattyu.
es remelem hogy csak egy kis reszen fagyhatott meg es nem repedt szet, de nem ment a futes. Azota a futes fel van toltve fagyalloval. De nem akarom a veletlenre bizni. Es azota eleg sokat kellett legteleniteni is.
tud esetleg valaki olyan termosztatot mondani amt ra lehet kotni a riasztora, ha fagypont ala esik a homerseklet?
Mi a nyaralónak használt parasztházban azt csináltuk, hogy csak a fürdőbe (kb. 3 m2) beállítottunk egy olajos villany radiátort és azt "fagymentesítő" fokozatba tettük. Ez ha kellett rákapcsolt, ha nem kellett kikapcsolt, és tartotta a minimum 3-5 fokos hőmérsékletet. A padló összefolyóba, meg a vécé bűzelzárójába meg ment fél-fél kiló só. Persze néha úgyis lejártunk télen is, olyankor felfűtöttünk. Nem volt jelentős a villanyszámla növekedés.
Már kaptál egy választ, én hozzátenném, hogy az a tuti ha kompresszorral ki van nyomva a víz, és minden csak nyitva maradjon a lakásban.
Szennyviz is lehet problémás, az összefolyóban, meg a szifonban megfagyhaz elvileg, azt is széz kell szedni. Mindenesetre egy háznak nagyon nem tesz jót ha több télen át nem fűtik.
Kinek mi a véleménye a tölgy nyílászárókról? Legutoljára az hallottam, amit egyébként furcsállok is, hogy a tölgy az inkább bútornak való, nyílászárónak válasszak borovit vagy vörösfenyőt. Tulképpen a kettő utóbbiról is érdekelne a véleményetek. Ki mit ajánlana és miért?
Remélem nem sértem a topik témáját. Kb. 150 db (pontos darabszám 1 hónap múlva, addig is 120 db-ról van szó) 38N+F Porotherm tégla eladó Törökbálinton. Bontatlan raklapon van, szállítást meg tudjuk oldani (szállításhoz bontanánk a raklapot). Árat szállítás függvényében meg tudjuk beszélni. 70-2861185
Par eve volt hogy urom vasutallomas mellet a tulaj csinalt a sajat telken egy kis tereprendezest, pl a telekhataron levo rezsut kicsit meredekebbre vette hogy tobb helye legyen parkolni. Aztan kicsit odacsuszott a fout, ami ugy 8meterrel feljebb van, es az a rezsu tamasztja az alapjat.
De pont azert kerdeztem, mert szoba kerult, hogy ha az onkormanyzta tulajdonaba belepiszkalsz, meg valami egyeb koltseget is a nyakadba varrnak. Utana fogok erdeklodni, hogy mennyiben erzik magukat felelosnek a keritesert.
Őszintén? Csináld meg, magadat kíméled, meg a kerítésedet mielőtt összedől. Nálunk szerencsére az utcában lakik egy bobcat-es, markolós földmunkás, ő szokott lemenni a patakhoz és kitisztitja... Bár lehet hogy jobb ha vigyáz, mert még a végén megbírságolja az Önkormányzat, mert engedély nélkül rendezett terepet :P :P
Felig az oldalvonalrol kerdeznek kozbe. A mi utcankban is folyik egy patak. Nem csatorna, hanem eloviz. Ha jo tudom, akkor az onkormanyzat kotelessege karban tartani. Mi van akkor, ha a partjan allo keritesunk rogyadozni kezd, mert a patak kibetonozott mederfala tobb helyen torott es nehol hatalmas lyukakat vajt mar emiatt a viz a keritesunk ala?
