Ne ess kétségbe, mert a Nők elsárkányosodása c. korszakalkotó műben is leiratott, hogy a sárkányfejek csírái egészen fiatal, -hát még iskolás!- korban már érzékelhetők. Egyszóval: csak semmi bűntudat!
Furcsa helyzet, mert a "nagy mennyiség" házépítéshez drága, díszítéshez meg sok. Próbálkozzál viszonteladónál, mint pl. az Antik Tűzép Szentendrén, bár gondolom sok neki sem kell, és gyanítom drágának tartja..
Idézem Lőveit:" Bonyhád község téglaégetőjéről 1892- ből ismert az első adat. Minden bizonnyal korábban is működött itt téglavető, mely a 19. század végén a község tulajdonába ment át. A 20. század elején a Községi Takarék megváltja az üzemet s az addig használt BONYHÁD felirat BONYHÁDI TAKARÉK jellé változik."
Teljesen elvarázsoltok ennyi szépséggel, érdekességgel.
Sajnos most kevés időm van, mert most adom át a dolgokat az utódomnak. Még a héten dolgozok, 15-én lemegyek Fiuméba az új könyvhöz összeszedni néhány adatot, ábrának való képet. 23-án jövök haza, s 25-től oktatok a hajóvezetőin. Remélem, akkor már több időm lesz, s el tudom küldeni Ludlumnak is a jegyzeteim hátra lévő részét.
Az értekezlet előtt még fel tudtam kukkantani. Az isibe induló lányaim szerint ez már függőség, orvosi eset.
Na szóval! Az érdi cimbitől meg tudnád szerezni a helyet , ahol találta? Ez már csak a később elkészítendő katalógus, valamint a biztosabb beazonosítás miatt is jó lenne!
Nem olyan sűrűn fordul elő ennyi betű egy téglán, vagyis egy ritka példányhoz jutottál. Talán ha Tatus Béla is beér , és itt jár, közelebb kerülhetünk az igazsághoz. /Ami ideát van./
Tökéletesen megfelel! Várlak. Arra kérlek, hogy legyen listád mit kaptál Bélától, nehogy én is olyat pakoljak. Bár ahogy Béla készletét ismerem, erre vajmi kevés esély lesz.
A Derzsi történetet próbálom idevarázsolni Nektek,meglepetésnek pedig amiről szól. Természetesen egy tégla.
Időrendben első tehát a székelyderzsi templom felirata; Balázs András, unitárius esperes találta a templom tégláján. Szövege csupán ennyi: Miklós derzsi pap, s még a tégla nedves állapotában vájták bele, azután kiégették. Németh Gyula a templom átalakításának történetéből megállapítja, hogy a 16. század első felében került a falba, a felirat tehát régibb, s írástörténeti okokból legkésőbb a 15. századba tehető. Az írástörténeti adalékokat a kb. ebből az időből származó, úgynevezett nikolsburgi ábécé szolgáltatja. Pais Dezső azonban a pap szót apapap-nak olvassa, minthogy a feliraton van egy harmadik p jel is, mégpedig függőleges vonással áthúzva. Szerinte az apa-pap az esperes szó megfelelője, illetve emennek eredeti jelentése "atya-pap". "Meglepő azután - írja Pais nyomán Németh Gyula -, hogy Dors archidiakonus (esperes) Nicolaus magister, kik testvérek, 1274-ben együtt szerepelnek egy oklevélen, mint akik Gyulafehérvár környékén nyertek birtokot. Ők volnának tehát esetleg a derzsi templom alapítói, s ezt erősíteni látszik az is, hogy Derzstől vagy "Derzsfalvától" 10 kilométerre van egy Miklósfalva nevű helység. A derzsi tégla és felirata eszerint Árpád-kori volna. Pais olvasatának és magyarázatának helyessége nem lehetetlen. A mutatkozó egyezések [ti. a történeti-levéltári adatok] lehetnek a véletlen művei, de mindenesetre feltűnőek, s a derzsi tégla és felirat kora a nikolsburgi ábécé előkerülése után az 1500 előtti időre - akár századokkal előbbre - tehető. Ha egy Árpád-kori emlékből előkerülne az apa-pop kifejezés, Pais magyarázatának helyességét aligha lehetne kétségbe vonni."