A cégemnél csak a rendszergazdának van cd írási jogosultsága. Azt ígérte, hogy holnap, vagy holnapután lemásolja. Ha valóban megtörténik, még karácsony előtt postázom. Ismerve a Magyar Posta tempóját, ne nagyon bízzál abban, hogy az ünnepek között odaér. Addig is kárpótlásul küldök egy képet.
Lovászpatona, W=? (Weinberger? Windischgratz?- ha tud valaki, segítsen)
Szinte biztos, hogy a téglát Győrben gyártották. Nagyon sok évszámos ismert onnan, durván az 1700 -as évek közepétől a köv. évszázad első harmadáig majd' minden évben készült ilyen. Az 1784 -es "évjárat" különösen jó: szubjektív véleményem szerint ebből van a legtöbb, legalábbis én ezzel találkoztam a legtöbbször.
Az egyházi jelek mellett a címeres-koronás a másik kedvenc műfajom. Ez Nádasdladányból való, valószínű jelentése: Schmidegg (láttam már Smideknek, Smiedegnek, stb. írva.
Na ennyire nem vagyok ám profi, hogy egy ilyen számból megállapitsam a származást. Különben csak ezt az egyet lehet látni a fényképen. Nagyon tetszenek ezek a fényképek. Majd én is csatolok Nektek ilyet, ha rájövök hogyan kell ezt csinálni.
Na most elbizonytalanodtam. Lehet, hogy SN. Bár én SM-re emlékszem. Csak délután tudom megnézni. Én a HIDAS-t a töki szőlőhegy oldalában találtam, egy présház mellett.
Külön üdvözlöm Rugli Dezsőt és HB-t. Én egy zalai vasi amatőr gyüjtő vagyok. Dezső onnan ismer meg, hogy most voltam magánál 11-én. Remélem gyümölcsöző lesz ez a fórum. El sem hiszem, hogy ilyen is van. HB adta a fülest, eddig csak a teljesitménytúra topikban rendetlenkedtem.
Kedves Béla! Nem az elhatározás kérdése hanem idő. A fiam is már dolgozik ezért kevesebb idelye van a múzeummal törődni. Hétvégén majd azért teszünk fel képeket.
Kefélni kíméletesen szoktam amúgy is a téglát:-) Egyszer megesett velem, drótkefével szépen eltüntettem a monogramot. Szerencsémre több példány volt belőle.
Ja most jut eszembe, tegnap a szőlőhegyen (ahol lakom) találtam S M monogramosat, közötte két kis kalapács keresztben és két darab HIDAS feliratút.
Téglája válogatja. Van, amihez a súrolókefe is durva, másokat drótkefével is kefélheted kedvedre (jobb ötletem is van), az se tesz kárt benne. Bármivel (kalapács, véső, kés,smirgli, stb.) is esel neki, kíméletesen tedd. Van aki a sósavra esküszik, makacs habarcs esetén szinte az egyedüli megoldás. Fontos: ha savazol, a végén mossad le vízzel! Impregnálni nem szoktam, láttam néhány helyen hogy az olaj elszínezi a téglát. A STO cégnek van egy szilikon(?) alapú impregnálója, erről KKS tud bővebbet mondani.
A honlapodon lévő képeket milyen géppel csináltad? Ha van, (vagy tudsz szerezni) digitális gépet, akkor máris a kezedben van a leggyorsabb és legegyszerűbb megoldás, már csak megfelelő hátteret kell választani. Persze minden tégládat ki kell venni a helyéről. Ismerve a gyűjteményedet, kb. 3-4 délután megoldható a dolog, a véleményem szerint tehát inkább csak elhatározás kérdése az egész. A fiad bizonnyal segít benne. Summa summárum: várjuk a képeket a honlapodon!
Nagyon köszönöm a felajánlott segítséget. Tudod az elmult években elmaradtam a téglagyüjtéssel, csak a hajózástörténettel foglalkoztam. Írtam három könyvet, most rendezem a negyediknek a kiadását. No és csináltam a neszmélyi hajóskanzent.
Remélem, még idén lesz lehetőségünk találkozni, hogy megismerkedjünk.
Az eddigiek alapján úgy vélem, hogy külön kötetbe kellene majd rendezni a téglagyári időszak tégláit, illetve téglajegyeit, s külön kötetbe a téglavetők jegyeit.
A Te tégláid már olyan korokba visznek vissza bennünket, ami már alig követhető. Igen igen nehéz lesz megállapítani, hogy kinek a jeleit viseli a tégla.
Teszek fel néhány képet. Meg kell majd oldanom, hogy le tudjam fényképezni a tégláimat, mert biztosan van néhány, ami nem annyira ismert a nagyérdemű előtt. Van példáúl ciril betűs téglám is Óbecséről, a Tisza - Ferenc csatorna szögéből.
Sajnos nincs módomban olyan technika amivel gyorsan és egyszerűen le tudnám fényképezni az összes téglámat. Gyülyteményem nagysága is elég jelentős, ezért időigényes is lenne. De majd csinálok egypár photot a gyülyteményem legszebb, és legérdekesebb darabjairól.
Lehet, hogy nem voltam teljesen pontos: Az egykori bencés tanár, utazó, régész Rómer Flóris írt a kolostor-erődről "A Bakony" c. könyvében. Ő is múlt időben említi, a török korban ugyanis kihalt a település, és az épületek is jórészt elpusztultak. Én olyan értelemben kérdeztem, hogy hátha tudni lehet, hol vannak az alapjai, vagy ami kézenfekvőbb, a lerombolt épületek köveit, tégláit (ha voltak) újból beépítették valahova. Esetleg egy ilyen bontásban lehet kutakodni.