Én is csináltam egy teraszleválasztást. Itt is ingyen volt a beton annak idején úgy érzem :)
A sávalap teteje, amin a téglafal nyugszik, kb -25 cm. Van egy kis pereme, ugye szélesebb, mint a fal. Odáig símán leengedem, kérdés, hogy érdemes-e az alap mellé ásni és szórakozni 2 záblával, hogy még 30 cm-t nyerjünk?
Ha valaki meg tudja mondani nekem, hogy az eps vágására alkalmas hőmérsékleten mennyi az ellenállása méterenként ennek a Conrad-ból rendelhető ellenálláshuzalnak, akkor megpróbálom kitalálni, hogyan lehetne használni egy minden sarkon kapható 12 voltos akksitöltővel.
Neked tettem be pár napja a csomóponti rajzot, hogyan kellene betenni a lábazati hősziget. Nem nézted meg? 45°ban levágják az alját. és -20 centi alá leengedik
"vágtam végig a kb. 30 méter hosszú járdát a ház mellett"
Mi is felvágtunk a ház mellett a járda egy kis részét, hogy majd ott leengedem a lábazati lapokat a földbe. Majd aludtam egyet, meg gugliztam, mert jött az özönvíz, végül nem merek terepszint alá menni. Inkább 5 cm kimarad és indítósín. Félek hogy a fagy/víz kárt tesz benne.
Szép munka nem irigyellek. Én a hétvégén vágtam végig a kb. 30 méter hosszú járdát a ház mellett és bontottam el a lépcsőnk felső fokát. Nálunk sem spóroltak a cementel ráadásul nem teljesen értem miért kellett 20cm vastag vasalt beton járdának. A szomszédnak szóltam az akció előtt hogy ha jót akar magának és nem szeretne 2 hétig port takarítani csukja be az ablakait ami a kertünkre néz. Először nem nagyon értette mi a fenére készülök. Aztán mikor nekiálltam jött nézelődni, de mondanom sem kell gyorsan visszament a házába. Másnap megjegyezte, hogy nem teljesen vagyok normális. Amúgy tök jóban vagyunk.:)
A vágást nagyflexel csináltam. Szerencsére átérte a betont, a lépcsőnél is egész tűrhető lett. De ez a legganébb munka! A finom por az egy gyilkos. Porvédő maszk, szemüveg, stb. Az ablakkávák is meg lettek vágva, hogy az 5 cm grafitos szépen beférjen. A nap végén az egész ház le lett slaggal mosva + másnap jött az eső. A szomszédok elmebetegnek néznek.
Feltörni a műköves lépcsőt, ill. a misungba rakott csempét meg egy nagy vésőgéppel. A kollégámtól kaptam kölcsön, de enélkül nem ment volna. Hogy is hálálom meg ezt neki... '78-ban amikor építették a házat nem sajnálták belőle a cementet/betont.
Drót befogó a betonvasak végén csokiból van (bakelit sorkapocs) ez volt a fiókban. Bakelit vonalzót apám hozta. Pontos megnevezése: textilbakelit. Villanyszerelő boltban kapsz, ha jól tudom (segít a Google)
Szarufa kivágása
1. a lapot a végén elvágtam 45 fokban (ennyi a tető lejtésszöge) 2. az így levégelt lap mindkét oldalára felszúrtam két ilyen lemezt (szögel lehet rögzíteni azért lukas itt ott a lemez) 3. a lapot rögzítettem,majd a vágóval lekövettem az U belsejét 4. így a lapból egy rombuszhasáb jött ki
Nagyon könnyű tolni, mechanikával, meg nem volt kedvem bíbelődni. Egyszerű, gyors, praktikus megoldás kellett.
Tegnap leválasztottuk a terasz hűtőbordát és a bejárati lépcsőzet hűtőbordát a házról. Ez utóbbinál készültek a képek. A nap végén nem kellett altatni.
Tényleg, mit lehet csinálni a a maradék dirib-darab eps-el? Kukás nem viszi el, sittenek túl nagy, de könnyű.... elégetni, nagyon csúnya dolog.... Nos?
1. A fésűt 1-25 cm-ig 5mm-ként fűrészelném be 2. A hosszú oldalra raknám a fésűket 3. Raknék szögmérőt a fésű mögé 4. Lenne kapcsoló a fűrészkereten 5. A 2db "U" alakú lemez helyett (képen egy látható) 4db derékszög kellene, mert így csak egy méretű szarufakivágás készíthető
Habvágó kapcsolásáról volt egy rajz a neten. e szerint egy fokozatmentes, potméteres világításkapcsolóval szabályozta a trafóra menő 230V-ot, ezzel változtatva a kimeneti teljesítményt. Nem kell egyenáramnak lennie. 24V AC, ~20 W trafó jó lehet.
Van egy folyamatban levő könnyűszerkezetes terasz beépítésem, 15cm szálas van a falban, és kívül 20cm EPS. A ház többi része 38-as PTH fal, erre az előző tulaj rakott 5cm-ert. Ablakok cseréje folyamatban van, ha megvan az összes, akkor ez még kap 10+5cm EPS-t, esetleg grafitost, attól függ anyagilag hogyan állok. (Törpefeszültség az a kisfeszültség, ami nem ráz. Mondjuk. AC az meg nem DC, azaz nincs enyenirányítva. :) )
Milyen az az AC törpefeszt.? Villamosságból (sem) nem vagyok eléggé felkészült. Olvastam valahol, hogy 38-as fal+8cm szigetelés kb. 30% megtakarítás. Vélemény?
Az asztallap végére, a két oldalára van felcsavarozva két léc amin tolom a "fűrészkeretet" Ezeknek a dőlésszöge - mivel csak egy csavar tartja - szabadon változtatható, így tudok a táblára nem merőlegesen vágni. Pl: eresz aljára tökéletes.
Azt még meg tudná mondani valaki, hogy járható emeleti terasz padlójába (ami a konyha födéme) lehet-e Austrotherm Grafit-ot rakni? Ez lépésálló?
Most próbálom hőszigetelni a teraszpadlót/konyhafödémet és az építész grafit-os Austrotherm-et javasolt. Annak ha jól látom 80 a nyomószilárdsága. Mekkora értéket vár el a szabvány? Az Austrotherm honlapja járható lapostetőre a 100-as EPS-st javasolja. Vagy van 100-as grafitból is?
Most össze vagyok zavarodva, mert vagy az építész csűrt el valamit, de nagyon, vagy én értek félre valamit de nagyon.
Én 2 éve vettem, de ugyanilyen. A 2 szélső tábla meg van nyomva és görbülve általában. Mivel 2 rétegben rakom fel, ezért a szélsőket rakom alsó rétegnek, az egyeneseket meg majd másodiknak, így nem annyira vészes.
Vágás ügyben: ha nem merőlegesen kell vágni a lapot, azt hogy csináljátok? Én egy szalagos fürészhez hasonló asztalt csináltam, függőlegesen van a drót, átmegy az asztalon, egy kis lyukon, így amikor tolom a táblát, nem tud a drót elhajolni. Így bármilyen méretet tudok vágni, de csak az asztalra merőlegesen. Az asztalra meg két gyorszorítóval odarögzítem a megfelelő helyre a 1,5m-es alu vízmértéket, az a vezető sín.
Ez jó ötlet ez vas keret. Sajna sokat bénáztam, h feszes legyen a huzal. :) De ahogy nézem a gyári megoldásokat, azok sem rugósak, hanem vmi rugalmas anyagot használnak eleve.
Nálam a vágórész úgy néz ki, mint egy fűrészkeret. Ez a keret 6-os betonvasból van hajtva ez adja a feszítést is, külön rúgó nincs. A vágóél 110cm hosszú. Erre kb 24V kellett. (forrasztópáka trafó) Lehetőleg biztonsági trafó legyen.
Amúgy habbal+ilyen vágóval simán gyorsabb vagy egyedül is, mint egy komplett bigád hagyományos technológiával. Tiszta poén. :) A vége meg olyan, h nem is kellett nagyon becsiszolnom, mert 2 réteget nagyon ügyesen lehet rakni. Mikor én csináltam, ott bénáztak pár házzal odébb, keverték be az anyagot, meg bőszen fűrészeltek. Az 5cm-ert. Kicsit sem néztek, mikor látták, h duplán tolom fel a 10cm-es táblákat. :) Én vhogy utálom az eps szemetet a ház körül. Kell a fűrész, de csak a nagyon kis darabokhoz.
Elektromos rész az semmi extra. Van egy állítható feszültségű, áramkorlátos labortápom, azon beállítom a kívánt áramot, oszt adom neki a feszkót. De mondom, egy kb 1.5m-es Conrados huzal kér 30V/3A körül. Kell egy ilyen trafó, egy graetz kocka (bár lehet, h kapásból rá lehet rakni az AC törpefeszt a huzalra).
Faanyag van bőven, összeütök valamit. Az alsó sorokat még tudom lentről rakni. Kb. 2 naponta van időm felrakni 3 négyzetmétert. (Tél végi befejezésre számítok.) A vágód elektromos része érdekelne.
Én úgy vettem észre, hogy a lapok azézért görbék, mert túlhuzzák a csomagolást, de hogy ezt még senki sem vette észre az nonszensz. Tényleg röhely, hogy válogatni kell, én már összeszedtem a görbéket, lehet odahívok egy austrotermermes üzletkötőt, hogy vigye a p...ba és hozzon normálisat, gyártási tűrésen kívül van. Van olyan lapom, amelyikben a 1m-es oldalán 8mm eltérés van. Na azt rakja fel valaki normálisan.
Nálam az állás függőlegesen 5*10 cm padlóból volt, a vége oda volt csavrozva a szarufához, szelemnhez. Kijön pár 10eFt-ból, persze padlókat szerezni kell amin jársz. Ilyen időben szerintem elég, ha egy oldat csinálsz, már nincs olyan meleg, hogy forogni kelljen.
Állványt sztem érdemes venni, majt utána ugyanannyiért eladni. De fából is össze lehet rakni, nem vészes pénzből, a lényeg az, h a ház egy oldalát tudd róla csinálni folyamatosan. (Veszel 10x15-ös gerendákat, ami a függőleges oszlop lesz, kettőt menetes szárakkal összefogatod, teszel rá vízbe fát, amire tudod tenni a pallókat, annyi. Palló meg mindenkinek van. :) A falhoz meg oda kell rögzíteni az egészet. ) Én vettem állványt valami 20-ert. Igaz vasból van, egy ember fel sem állítja, de nagyon jól jött.
Austrotherm dettó. Volt olyan lap, h 3mm-es görbe volt benne. Úgy kellett a közepéd megtámasztani egy gerendával, h egyenes legyen a falon. Muternál egyik oldalra anno 5 éve vmi nevenincset vettem, ott mindegyik lap hibátlan volt...
Fogsz egy kb 75cmx125cm-es OSB lapot. Ennek a két végébe teszel fából egy-egy U alaku alkalmatosságot függőbe. Ebbe csinálsz egy fűrész szerű akármit, ami ebben a két, egymással szemben álló U alakon tud csúszni. Ennek az akárminek az aljára rögzíted a huzalt. Vagy rugóval oldod meg, vagy állandóan feszíted. Huzal annál inkább lazul, minél nagyobb áramot engedsz át rajta, ezért az is jó, ha az üzeni áram dupláján megfeszíted, majd visszaveszed az áramot a felére, ekkor alapból feszes lesz. Nem mondom, ráment egy délutánom az ákombákom megoldásomra is, de vastagon megérte, mert sokkal gyorsabban, tisztábban dolgozok vele, mint egy fűrésszel.
Örülök, hogy a szomszéd ebbe is belement. Telekhatáron áll a ház és mivel most bontottak el egy melléképületet a házunk oldaláról, így adódott ez a lehetőség.
Tudnátok javasolni valamit az eredeti kérdéseimre? A kollegáimmal fogom csinálni, mert a munkadíjra sajna nem futja jelenleg.
Ugyanaz. Pénz nincs elég, kedv van. Az anyagot is sikerült olcsón megszereznem. Egyedül a ragasztókeveréses megoldás nem jön be. Nem azért mert dolgozni kell vele, de ha ugyanannyiba kerül a ragasztóhabos megoldás inkább a hab. Tavaly télen a hálószobafalnál (északi) majdnem odafagyott a lábam a parkettához. Megpróbálok mérni is majd. Állványt még szereznem kell. Létráról nem hiszen hogy simán menne.
Sajátot csináltam vele igen, nem iparszerűen szigetelek. Sajnos nincs az építkezésen pénz semmire így minden megpróbálok megoldani egyedül.
Tapasztalat még nincs, mert ez egy félkész ház, nem lakjuk. Egyébként szerintem szép lett, persze csiszolva is volt, és a részletekkel elbíbelődtem elég rendesen (pl. íves ablakok, melyekben redőnytok van, ablakoknál 8-9cm ráfordulás) , ja és közben a lábamat is eltörtem így 2 hónap altt lettem kész :-) Szerintem a legnagyobb szívás az állás elkészítése, felállítása, (feltéve, hogy egyátalán kell) a többi nem olyan vészes dolog. Szinezni persze nem én fogom, mert akkor tuti csíkos lesz.... Ami még érdekes, hogy direkt nem gagyi eps-t vettem (austrotherm) ennek ellenére sok görbe volt köztük, melyekt nem lehett felrakni normálisan. Lehet az olcsóbbal jobban jártam volna.
Holnapra tényleg fényképezek, mert tegnap persze elfelejtettem.
Jóreg! Most milyen vágód van? Az a frühlich féle vágó videóját néztem, nem rossz. Hangot sajna nem lhallok nem jó a hangszóróm. Hogy kell 1 ilyet összerakni?A lényeg h. olcsó legyen. (Ha annyi pénzem lenne nem én szigetelnék)
B*szod, itt senki nem írta, h iparszerű használatra kendácsolta össze magának otthon szare-hugyé. Hanem arra, h jobb, mint egy fűrész, még akkor is, ha mérni kell, meg jelölgetni, és nem tudok vele függőben szöget vágni, mert csak a derékszög megy, de az tized mm pontosan megvan. Az iparos, az vegye meg a profit. De nekem legyen már jó saját használatra az, amit hulladék anyagokból olcsón összerakok.
Jóreggelt! Megnéztem a videót a vágóról. Tetszik. Akkor ha tudsz képet a tiédről küldj légyszí. Amúgy Te is a sajátod szigetelted? Tapasztalat a szigetelés után?
Egy kis homlokzati hőszigetelésre adtam a fejem. A házunk egyik falát fogom leszigetelni grafitos EPS-sel. 12 és 10 cm-es vastagságút fogok használni. Azért kétfélét, mert egy részen nincs vakolat és oda mehet vastagabb is. A falazat B30-as.
A kérdésem a következő: fém vagy műanyag beütő szeges szigetelés rögzítőt ajánlotok és az is érdekelne, hogy az említett vastagságokhoz milyen hosszút válasszak?
Egyébként TYTAN Styro 753-mal fogom ragasztani a lapokat.
- STRAPABÍRÓ, állványon is használható - gyorsan beállítható - jól leolvasható SKÁLÁS (nem ám merőszalag, ceruza, rajzolgatunk..) - egykezesen vágó - BOLOND BIZTOS - időjárás álló - rakodás álló cuccot akarnak....
A tapasztalatok-visszajelzések alapján alakult ki ilyenre!
pl. kurva jól hangzik a notebook táp... de!!! az első munkavédelmi ellenőr, lazán megbasz vagy 300 ezerre az is biztos, ha meglátja a munkaterületen ....pláne, ha netán éppen szemerkélő esőben.
Arról nem beszélve, hogy ha megcsap valakit a 230 volt... Akkor ki is fog börtönbe menni?! a gyártó..ugyebár.. Nem véletlen van az a trafó vízmentes burkolatban pl.
Szóval egy MUNKÁRA készült, biztonsági előírásoknak megfelelő, TERMELÉKENY, ... iparszerűen használható TERMÉKET igencsak nagy tévedés összevetni...a magam felelek az életemért és ráérek sokat szarakodni, csak bírja ki a házam típusú ...barkács megoldásssal.
...és nem is a maagm szigtelek most az egyszer esetre javasoltam, hanem anank akiknek iparszerű, HATÉKONY MUNKÁRA kell.....
---
Pl nem véletlen a 125 cm-es táblaméret A legtöbb gyári cucc ne mtudja egyben kezelni a lábazatit habot ...csak a 100 cm-es falit.
Ezért a darabolás, toldás...kínlódás...a lábazatnál
Ez tudja egy mozdulattal vágni egyben :-)
Nem azért írok enynit róla mert érdekem, de bosszant, amikor egy IPARI SZERSZÁMOT összevetnek az emberek...egy barkács vacakkal...
Az árban meg csak a szedett-vedett anyag árat nézik.
A normális anyag nem olcsó A kis szériában gyártás sem Vannak forgalmazási költségek... ....és nyilván haszonnak is kell termelődni.
Legyen 20 eFt anyagköltséget /darab. Összejön még cirka 3-4 munkaóra...mondjuk 12 eFt Marketing, vevőszolgálat, ilyesmik 3eFt Aztán meg kell térülni a fejlesztésre szánt, vélhetően 80-100 óra nagyságrendű mérnöki-kísérleti-fejlesztő munkának. (ez mennyi is mondjuk közel 1 millió Ft manapság, piaci áron) Ez mondjuk 100 darabra leosztva, 10 eFt... ---------------------------------------------------- Önköltség....45 eFt körül alakul....
Keresni akarsz rajta tisztán 100%-ot, ami kb. a piaci standard a kisszériás gyártásnál Máris 90 eFt....
A 45 nettó mellé a jó magyar adóprés elvár cirka még 40-50 ezret! Máris 130-140 eFt-nál tartunk...és persze +ÁFA ugyebár....
Szóval lényegesen olcsóbban nem nagyon lehet, szerintem használható TERMÉKKÉNT kihozni...pedig ... csak netto 20 eFt az anyag hozzá :-(
Nos, ennyit OFF-ként a piacról-adózásról.... ... így 20 évvel a rendszerváltás után!
Félre ne érts, jól néz ki a vágó, én is ilyen fiók mozgatóval párhuzamosított megoldású vágón gondolkozok, ez praktikusabbnak tűnik, mint a Frűlich féle habvágó. De ebben semmi elektronika nincs, nincs egy hordtáskája sem, továbbra sem világos, hogy ha nagyobb darabszámban készül, akkor egyáltalán mi kerül ezen ennyibe?
Azért örülök, ha találnak vevőt. És remélem valaki előáll egy reálisan árazott változattal is. De lehet, hogy nem várok, hanem majd magamnak rakom össze 10e Ft-ból.
vettem egy külső/belső hőmérőt múlt héten, beraktam a külső érzékelőjét az ÉNY alsó sarokba. (38 cm tömör tégla, hőhidas a fal, mint állat)
hétvégén még 19 fok volt a szoba levegője és 18 körül a fal. ma estére szépen lement a fal 15,5-re, a levegő 18,6.
Hiába süt a nap egész nap, már nem elég a fal felmelegítésére. Kiváncsi leszek a szigetelés utáni értékekre.
PS Grafit Reflex 10 cm-eset hajtok akciós ár alatt, az egyik kereskedő a Baumit Open rendszerrel akarta eladni, mondván, hogy mivel a grafit miatt(sic!) lélegzik az eps lap, ezért a lélegző ragasztó kell hozzá. Hát ennyit erről :)
Nekem 1100-ba volt a hasonló elven működő EPS vágóm, ennyi volt a huzal. Mivel foglalkozok elektronikával, ezért van labor tápom, ami tud 30V/3A-t. De pár ezresből megvan egy trafó hozzá. A többit hulladék fából össze lehet rakni. Nyilván ezt magamnak csináltam, de ha az ember bemegy egy metalloglobusba, akkor le is vágják, meg meg is hajtogatják a szükséges lemezeket. Szerintem ezt max 25-ből ki lehet hozni.
Egy kb 1 méter magas belső falra ragasztanák Nikecell-t. Ha csak simán leglettelem ragasztóval festés alá akkor is kell háló,mint amit külső szigetelésnél használnak?Vagy megmarad rajta a ragasztó háló nélkül is?
"Aztán, ha rájössz, hogy pl. 1mm-rel beljebb nyomtad a lapot, mit kellett volna és húzod vissza, akkor csak vékony szálakat húz a két felületen szétkenődött ragasztóanyagból. "
Ehhez azért nagyon laposra kell taknyolni a habot.
Én eddig csak sodual perim kleber-t használtam, de legalábbis azzal semmi gond nincs, lehet igazgatni minden irányba.
Először a lap mélységét kell beállítani, ahogy keményedik a hab, arrafelé lesz leküzdhetetlen az ellenállás. Ha már a felületre merőlegesen nem tudtam változtatni a pozíción, eltolni, vagy elforgatni (mm-es nagyságrendben) még mindig lehetett.
A cementalapú ragasztók kontra pur habok összehasonlításban szerintem a habok sokkal inkább igazgathatóak két irányban. pl. fürdőkádak beállítását szokták azzal eltolni, hogy csemperagasztóba teszik, ide oda igazgatják, a kád elnyomja a ragasztót, de nem feltétlenül húzza, és a végén rés lesz. Én legalábbis közelharcot vívtam, hogy 1) használják a kád állítható lábait 2) habbal rögzítsék, csemperagasztó helyett
OSB lap asztalnak, 1m zártszelvény, 0.5m szögvas (vonalzónak derékszögű letöréshez, sokat használtam) és 1.5m 2x2cm-es fenyőléc a vágónak
Persze sokat vacakoltam elsőre (pl csináltam rúgós feszítőt a vágónak, közben kiderült, hogy a fenyőléc rugalmassága is megteszi) most már megcsinálnám pár óra alatt.
Én pedig arra lennék kíváncsi, hogy mi van akkor, ha nincs kátránypapír függőlegesen a lábazaton? Csak vízszintesen, a padlószintnél. Mehet rá az expert a csupasz téglára?
...és, ha megnézed ez eléggé profi kivitelű, skálák, horganyzás, stb cuccos
Továbbá kereskedelmi termék, azaz panaszkodhatsz is, ha baja támad.
NYILVÁN tartalmaz ÁRRÉST is, amiből megél a gyártója...a munkája révén.
De, ha TE 14 ezerből összehozod, akár csak a szükséges anyagot hozzá...nosza! tedd... (persze nem okosban, mint az 1 darabhoz)
A melód meg nyilván ingyen van...amivel összeépíted.
Amennyire tudom, elég jól fogy, mert a hasonló képességű-minőségű termékek a kereskedelemben jóval drágábbak...
Egy szigetelésből élő csapatnak, pedig kb. egy háznál már vissza jön az ára a megspórolt vágási, csiszolási és a szemcse takarítási munkaidőkből a... ... szikével-fűrésszel szarakodáshoz képest.
Jobb helyeken a felkészületlen, fűrészelő-koszoló csapatot már be sem engedik a kapun az udvarba-kertbe...manapság.
2. PUR alapú tetőfedő ragasztóval (ez folyadék alapban , ami kötéskor a habosodik fel) pl. http://austrotherm.hu/?link=apripur_ragaszto-Oldal-19-58.html de van több márka is forgalomban...
Ez meg a kb. mindenhová jó PUR ragasztó esete... http://down.archicentrum.hu/34/tadatlapok/instastik.pdf?f_[cegid]=34
Ellenáláshuzalt Conradban vettem. A vágó elve nekem is ez, viszont a huzal vellany hatására tágul, ezért rugóval érdemes egyik oldalt rögzíteni. Egy 1.5m-es huzalnak kell kb 30V/3A.
Sziasztok! Szerintetek mivel lehet a kátránypapírra expert hungarocell lapokat ragasztani?
Nekem a tervező írta elő és meg is valósult, a házamon kívülről körbe fél méter széles kátránypapírt ragasztott a kivitelező, félig rálóg az aljzatbetonra, félig a téglára, hogy oldalról se kapjon vizet a tégla. Ez szép és jó, de a sima hungarocell ragasztó nem tapad a kátránypapírra és átfúrni sem lenne érdemes a kátránypapírt a dűbeleknek.
Egyébként láttam olyat, amikor a lap túl mélyre lett benyomva: a szaki a habfújó fém csövét átdugta (átszúrta) a hőszigetelő lapon és nyomott egy löket habot mögé. A lap meg szépen távolodott a faltól :)
"Van LED, de csak kiegészítő, egy mennyezeti spotban, falikarokban, meg egy kis, nagyon célzott fényű olvasólámpában."
Olvasáshoz és íróasztal közvetlen megvilágításához én csak egyenletes spektrumú és villódzásmentes világítást használok (=halogén). Az energiafogyasztása nem vészes, hiszen (ha tükör van mögöttük) a 20 wattosok is elegendőek ilyen célra.
Egyébként ez a "spóroljunk a világításon" dolog egy mesterségesen keltett hisztéria. Átlagos János állampolgár családjának összes energiára költött pénzéből durván két (=2!) százalék az, ami világításra megy. Az folyik a vízcsapból is, hogy már EU-tilos árusítani 100 wattos hagyományos izzót, meg hogy mindenki vásároljon energiatakarékos izzót (amelyek sokkal drágábbak, viszont nagy részük hamarabb tönkremegy), meg ledes csodavilágítást. Az energiaköltségek "maradék" 98 százalékáról (melynek nagy része a fűtés és az üzemanyag) meg alig esik szó. Szóval Átlagos János bedől a reklámoknak, hagyományos világítását lelkesen (és olykor horror áron) lecseréli energiatakarékosra és minden évben keresi a családi költségvetésben az így megtakarított forint-százezreket. Nem fogja megtalálni, mert mindezzel kb egyetlen százalékkal csökkentette energiaköltségeit, amiből pár üveg sör kijön ugyan, de nyaralás nem lesz.
Nemrég alig akarták elhinni nekem, hogy csak a műholdvevő+TV évente több energiát fogyaszt, mint az egész házuk összes világítása és hogy a mobiltöltők és az internet modem évente többet fogyasztanak, mint a mikrohullámú sütőjük.
A habban mikor kifújod igen sok levegő (vagy valmilyen gáz) van, ha a összenyomod teljesen a két felületet, amit ragsztasz, akkor ez a gáz kimegy belőle. Aztán, ha rájössz, hogy pl. 1mm-rel beljebb nyomtad a lapot, mit kellett volna és húzod vissza, akkor csak vékony szálakat húz a két felületen szétkenődött ragasztóanyagból. Így kicsi lesz a ragasztó hasznos felülete. Remélem érthető volt a leírás :-)
Kitöltésre, hézagolásra, lapok egymáshoz ragasztására tökéletes. Én sem csinálnám mással.
Ami kell hozzá: Pár méter ellenálláshuzal, egy sima asztal(lap) 0,7x1,5m minimum, egy szabályozható trafó (tápegység) 12-24v körül, két hőálló (nálam textilbakelit volt) léc, csavarok, betonvas. Holnapra lefényképezem, ha érdekel pontosan. Nem egy művészi alkotás, de 1mm-en belül lehet vágni, vastagolásra is alkalmas!!!
Én zsákos ragasztóval raknám, mert azt visszafelé is tudod húzni, ha túlnyomod a lapot, a ragasztóhabot viszont, ha összenyomod és utána egy kicsit vissza kell húzni akkor nem tart. Nekem mondjuk vakolatlan falra ment fel 12-es EPS. (ez ugye elég egyenetlen felület) Csak a hézagokat nyomtam ki habbal + az ablakoknál a ráfordulásnál ragasztottam ezzel. Kollegának igaza van egy picit tágul a hab, erre figyelj oda! Próbáltam többfélét nekem a legolcsóbb is bejött, sőt a drágább Tytan féléből az egyik palackból nem jött ki a fele. :-( Én is csináltam egy házilagos hőszálas vágót, hidd el megéri, mikor el kell vágni a lapból pár millit, mert nem megy fel egy kiálló tégla miatt... stb.
Szálas szigetelés tönkremegy, ha alulról nem párazárod. Pont. Ezen a fórumon inkább ne hangoztassunk ostobaságokat, mert vki úgy csinálja, és anyagi kára adódik belőle!
Én már csak habbal ragasztok, nagyon bejött, nagyon precízen, tisztán lehet vele dolgozni. Mondjuk ehhez hozzájön az is, h csináltam egy EPS vágót is, ami cekászhuzallal vág, 1m-es darabból levágok 2mm-t, ha kell. Szóval ragaszd fel a táblát, és ha vhol rés van, ott a ragasztó szilárdulása után fújd ki a habbal. Fontos, h utána, mert papíron nem tágul, a valóságban viszont picit igen. Legalábbis a Tytan féle.
Sziasztok! Segítséget, tanácsot kérnék. A házunk északi falát kezdtem szigetelni.A lábazatra 5 cm vastag styrofoamot ragasztottam zsákos ragasztóval. Nem volt sima teljesen a felület, ahol "kongott" a lap ott átlyukasztottam és purhabbal töltöttem ki. Fölé a falra 8 cm nikecell megy.Az első sort zsákos ragasztóval raktam fel a többit viszont ragasztóhabbal szeretném. Elvileg gyorsabb, tisztább, egyszerűbb.? A saroknál nem fekszik fel teljesen a kőporos régi vakolatra, itt ki lehet nyomni purhabbal? Előre is köszi a segítséget. Jó tanácsokat is szívesen vennék! Szabolcs
Van benne igazság, sajnos. Nálunk is van en.tak., és tény, h. a villanyszámlára nézve előnyös, de macerás volt megszokni.
Az anyagi szempont van, akinél nagyon fontos. Megél a pénzéből és nem beruház. Ez a többség, nekik semmilyen olyan rendszer nem alternatíva, amit egyszerre, előre eltervezett kiállásokkal, komoly munkadíjjal és a teljes lámpaarzenál cseréjével lehet csak jól megcsinálni.
És van még érzelmi/esztétikai szempont is. Egy csomó olyan lakás, ház van, ami modern lámpatestekkel, vagy szinte lámpa nélküli pöttyökkel rideg és idétlen lenne, mert tele van régi, míves bútorokkal péel. Igaz, ott a fénycső is iszonyú ronda.
Nálunk a tűlábas halogén vált be talán legjobban. Van LED, de csak kiegészítő, egy mennyezeti spotban, falikarokban, meg egy kis, nagyon célzott fényű olvasólámpában. Az utóbbi 2 bevált. 2x40+40 W helyett 2x5+3, és sokat használjuk. Hogy a szép, régi fali olvasólámpákba mit tegyek gyetyaizzó helyett, aminek megvan a fényereje is, gőzöm sincs... :(
Ja igen. A mennyezetiben sokkal gyengébb a fénye, mint korábban a halogén spotoknak. Csak azért felel meg, mert az adott szobában szinte soha nem használjuk magában.
Milyen födémed van? Csak belekotyogok, de alá nem kell párazáró fólia? (Nálunk nincs, de a sarazott deszkafödémre nem tanácsolták az öreg faanyag miatt.)
Pedig muszáj, ne hasonlítsunk már egy 1000Ft-os fénycsövet egy több ezerbe kerülő ledes fényforráshoz. Az az igazság, hogy ma még sehol sem áll a led világítás. Van jó de az megfizethetetlen és nem megtérülő beruházás.
Hát még akkor hogy meglepődik valaki, amikr felkapcsolja az energia és fénytakarékos izzókat és csak hunyorog és egy percig alig lát. Ja, utána már világos is lesz :D Ne akarj már mindent gazdasági alapon megmagyarázni!
A padlásra tennék 20 cm gyapotot és erre tennék páraáteresztő fóliát. Ahogy nézem a választékot elég nagy a szórás, így a tanácsotokat kérem, melyiket válasszam. Segítségeteket előre is köszönöm!
Aki ledes világításon gondolkodik, az előtte nézze meg, hogy hány százalékkal jobb hatásfokú a led világítás a minőségi energiatakarékos izzókhoz képest (lumen/watt, lm/w). Meg fog lepődni. És amikor az áraikat hasonlítja össze (teljes beruházás összköltsége), akkor még egyszer meg fog lepődni, de nagyon. Tudom, a LED később ég ki (figyelem: a világításra használt ledek általában valamennyire túl vannak feszítve a magasabb fénykibocsátás érdekében, ezért én nem hinnék egyes marketingesek 100-500 ezer órás szövegének). Számoljuk ki, hogy hány energiatakarékos izzó cseréje jön ki a két beruházás közötti árkülönbözetből. Ennyit mára a (hő)szigetelésekről :)
Nekem pont a 2700-s LED-ek "izzós" szine nem jött be :D Mielőtt bevásároltunk 100-as tételben, kértem 4db-os mintákat, hideg, meleg és semleges LED-ekkel. Végül is a semleges (day white) jött be a legjobban mindenkinek a családban.
2006 augusztusától van LED -s világításom 32 db 220V LED kék fényű...az első évben 6 db égett ki és garanciába cserélték...idén 1 db égett ki de már nem létezett a gyártó és másmilyen típust kellett vennem...és a színe is egy picit más...de szerintem jobb fénye van az újnak...
díszvilágításnak nagyon jó de nem váltja ki az izzókat...csak kiegészíti őket...a legjobb fénye még mindig a hagyományos izzóknak van...
A nappaliban,WC-ben és az egyik szobában hagyományos izzó van...a többi helységben energia takarékos... eltérő gyártóktól...
2 ev mulva amikor elromlik, es tegyuk fel a ceg akitol vettem meg letezik, es neadjisten aki gyartotta is letezik, akkor sem fognak tudni ugyanolyat adni. es hulyen fog kinezni hogy a plafonon a 8 lampabol egynek mas a fenye.
Akkor nagyjából tippeltem, de viszont nem 700mA-el megy akkor a LED :)
Elvileg ugye tud 1A-t is, csak akkor már picit romlik a lm/W értéke, de nyilván fényesebben világít.
Eszméletlen egyébként hogy ilyen kis felületen milyen teljesítményt tudnak már leadni, a határ tényleg csak a hőelvezetés.
Én már azt a technológiát várom, mikor egy gömbizzóhoz hasonló fémfelületre lesznek felvive közvetlenül és egybefüggően a LED-ek, mintegy LED panelként.
Belül meg jó vastag anyag és üreges hogy szellőzzön.
Ezért mondtam hogy olyat kell venni, amire 3 év a garancia. Mi is árulunk ilyet, de nem akarom reklámozni :) 30.000 óra a speckója. Mi történik ha 2 év múlva tönkre megy? Semmi, kap helyette az ürge másikat. 12V-os eddig még nem jött vissza hibás. 230V-os 1db.
Egyébként nem kell végigvárni a 10-20-30-50.000 órát hogy le lehessen tesztelni. Megvan ugye a legyártott félvezető. A specifikációnak megfelelő áramerősségen tesztelve sokáig tartana, deha megemelik az áramot, akkor gyorsabban öregszik a félvezető és kvázi fel lehet gyorsítani az időt :) Minden LED-nek az élettartama során csökken néhány százalékot a fényereje, ezt pontosan lehet mérni és a megnövekedett elhasználódásból lehet kalkulálni olyan üzemórát, amit garantáltan túl fog lépni. Így mondanak üzemórát, nem hasraütésből :)
ok hogy harom evesen fasza. de mire eltelt a harom ev, es ez bebizonyosodott, kivontak forgalombol, es nem tudok belole venni. csak olyat tudok megvennni, aminek harom eve tan meg a gyartoja sem volt sehol.
"A legrosszabb minőségű LED fényforrások is minimum 10.000 órát bírnak, de inkább jellemző a 30.000 óra, de nem ritka az 50.000 óra sem."
marmint ennyi van rajuk irva. a papir sokmindent elbir. nem sokan lattak meg olyan ledes fenyforrast, ami ment eleteben 30000 orat. az tobb mint harom ev. hol voltak harom eve a ledes fenyforrasok...
A ROCKWOOL pl. ezt írja, a kerámia lapokra, aminél a valódi kő kevésbé kényes jószág, e szempontból...
--- Azt hihetné az ember, hogy a külső burkolat erősen párafékező, és ezért páralecsapódás, nedvesség feldúsulás jön létre a burkolat mögötti ragasztóhabarcsban. Ezzel szemben megállapították, hogy bár a kerámialapok páradiffúziós ellenállási tényezője nagyságrendileg ľ = 2000140 000 közötti (mázatlan/mázas), a fugáknak köszönhetően a kész burkolaté mégis mindössze ľ = 50400 közötti, vagyis a páradiffúzió gyakorlatilag a fugákon keresztül zajlik le. Nota bene: a burkolati ragasztóhabarcs nedvességtartalmában a kivitelezést kö- vetően még csak nem is egyensúlyi állapot áll be, hanem tíz éven keresztül folyamatosan csökkenést lehetett megfigyelni.
Fontos minden esetben a kőzetgyapot ragasztással és dübelezéssel történő rögzítése, méghozzá a dübelezést az üvegszál hálón keresztül kell elvégezni. Kiemelkedõ szerepe van a burkolat gondos felragasztásának. A ragasztóhabarcsot a kőzetgyapot alapvakolatára és a kerámialapra egyaránt fel kell hordani (úgynevezett buttering-floating módszer), így biztosítható a burkolat 0,50 N/mm2 határértéknél magasabb tapadószilárdsága (0,83 N/mm2) a 25 olvasztás-fagyasztási ciklus után.
Úgy tűnik, hogy a burkolat állékonyságát leginkább a kerámia porozitása befolyásolja: a tanulmányírók megállapítása szerint a kerámia összporozitásának legalább 20 mm3/g-nak, a pórusok sugarának pedig 0,2 ľm felettinek célszerű lennie. A fenti szempontok figyelembe vételével a 60 mm3/g összporozitású égetett agyag és hasított kerámialapok a legalkalmasabbak. Ezeken akár 11,25 N/mm2 tapadószilárdság is megvalósítható.
Célszerű a víztaszító, elasztikus fugázóanyag alkalmazása. -----
Hasonló írások találhatók az EPS hab esetére is....
A probléma általános.... ...és nem attól függ, hogy miből van alatta a szigetelés.
Olvasgatva a gyári útmutatókat a gondot három dolog okozza...
- a kő súlya, amit nem egyszerű megtartani, a szigetelés tetején Ezért fémszeges dübel kell (vagy egyéb fém tartó kapcsok) és dupla hálózás (megbízható, erős ragasztóval!!!). A dübel fejeknek a két háló KÖZÖTT kell lennie. Még így is csak VÉKONY kőlapok rakhatók fel... (egyébként, ha vastag-nehéz, akkor külön előtét fal kell a kőnek)
- a kő és a szigetelés eltérő hőtágulása, ami miatt eltérő módon akar mozogni a kő és a szigetelés! (a cucc akár 50-60 fokos is lehet nyáron és minusz 15-20 fokos télen...) E fellépő erőket azazl lehet korlátozni, hogy KELL A DILATÁCIÓS HÉZAG a burkolatban !!! valamint a FLEX ragasztó a felrakásnál.
- víz/pára kérdése...ami télen lefagyáshoz vezethet, ha a kő mögött víz tud összegyűlni. Ezért mindig TELIBE kell ragasztani a követ a hátlapján, és hibátlanra kell fugázni
A fentiket betartva nem valószínű a kő burkolat leválása.
Szóval, szerintem a "mester" tudása kevés a feladathoz.
Márcsak azért is, mert elképzelni sem tudom, hogy vajon miért?! állna meg jobban attól, hogy másik fajta szigetelés kerül alá... ...nem azon múlik, hanem a helyes technológián, amit precízen kell kivitelezni, minőségi anyaggal !
A fentieket fejből írtam, kéretik, tehát a gyártói utasításokat IS átolvasni és megérteni!!!!
2 csillár van, a régi még K2-vel készült, az új 3 db. 2700K Rebel-el. Na annak gyönyörű izzószínű fénye van
Hátránya, hogy nem lehet sorozatban gyártani és csak forrasztópákával javítható :) Valamint a búrát elég körülményes levenni takarítani, tehát marad a lámpán törölgetés.
A kő burkolat csak itt-ott díszítés jeleggel jelenik meg, tehát nem ezen van a hangsúly. Az austrotherm grafit reflex lett volna az én választásom, de a kivitelező azt mondta, hogy a mostani tapasztalataik alapján a műkő ragasztással problémák vannak. Nem tudom, hogy ez általános probléma vagy csak nekik vannak problémáik vele:)
Pára kezelési okból (a fal "lélegzés"-e) nem érdemes ez esetben a rákerülő kő burkolat miatt a gyapotot használni...szerintem....
Inkább, hátrányos lesz a kő és a kő telibe ragasztása miatt.
Ha, a hangszigetelés nem kérdés, akkor éppen a kő burkolat miatt "biztonságosabb" a Grafit Reflex.
Bár, pont a kő burkolat súlya és a ragasztási határrétege miatt, alighanem, azért kicsit javul a hanggátlás is, a csak vékony vakolatos EPS habhoz képest.
A kő mögött a tűzgátlás sem igazán gond.
Mondjuk nem tudni: Meddig is lesz a fal kővel burkolva...? Mindenhol...?
Lélegző falak - ez a kifejezés bár nem műszaki fogalmat takar, gyakran alkalmazzák. Egy nemrég megjelent tanulmány szerzői utánajártak, hogy mit értenek a kifejezés alatt annak használói. Kiderült, hogy a fal lélegzésén azt értik, hogy a pára a helyiségből diffúziós úton, a külső falon keresztüli távozik. Ezt hasznosnak tartják, mivel így a helyiségben nem tud a pára feldúsulni, és így elkerülhetőnek gondolják ennek kedvezőtlen következményeit (belső kondenzáció, penészesedés és gombásodás). A pára ez fizikai tény diffúzió révén a parciális nyomáskülönbség hatására átjuthat a külső határoló falakon. Az is tény, hogy ennek a nagyságát bizonyos mértékben irányítani lehet a tervezés és/vagy hőtechnikai korszerűsítés folyamán. A tanulmány szerzői* vizsgálatot végeztek, melynek során a különböző külső léghőmérséklet mellett fellépő diffúziós és szellőző levegővel távozó páraáramokat vetették össze. A számításokat egy 65 m2-es, négy személy által lakott lakáson végezték el, amely külső határoló falai 25 cm vastag tömör téglából készültek, és összes felülete (az ablakok beszámítása nélkül) 30 m2. Az irodalmi értékek alapján, a használat során óránként 300 g pára termelődik a lakásban. A számítások során 3 variációt elemeztek: nem hőszigetelt falak, 12 cm vastag polisztirolhabbal hőszigetelt falak, 12 cm vastag ásványgyapotból készült lemezekkel hőszigetelt falak. Az eredmények azt mutatják, hogy a távozó nedvesség elenyésző része jut a határoló falakra, mivel majdnem az egész kilépő nedvességet (több mint 97 %-ot) a szellőzés távolítja el még akkor is, ha a légcsere mértéke csekély. Ha a légcsere legalább átlagos mértékű, a lakóhelyiségekből eltávolított pára legfeljebb 1%-a diffundál át a külső falakon keresztül. A hőszigetelő anyag fajtájának nincs számottevő befolyása erre, a különbség esetünkben nem haladja meg a 4 g/h értéket. Itt jegyezzük meg, hogy az egészségügyileg szükséges légcsereszámot lakóépületeknél 0,5 h-1-nél kisebbre nem vehetjük.
Akcióznak a Rockwool Frontmax-E -l és a Grafit Reflex-l is...
pl az árak miatt : http://www.kucsaker.eu/akcioszoro/akcioszoro_2010_09_web.pdf
Azonban tudni kell , hogy a kőzetgyapothoz a ragasztó és a vakolat is drágább ha "lélegző" falat szeretnél.
A legjobban akkor tudtál volna spórolni, ha nem 38HS PROFIT használsz hanem sima 30NF Mátratherm vagy SILKA 30 téglát és 15-20 cm grafit EPS-t...
A műkő ragasztásról tudni kell , hogy ha teljes felületen történik akkor így is úgy is "bezárja" a nedvességet a falazatba...emiatt a kőzetgyapot nem indokolt...
Kőzetgyapot tulajdonsága minden olyan igényt kielégít az EPS -l szemben ahol fokozott éghetőség, zaj csillapítás fontos . pl forgalmas utcák, terek, vasút
Azonban a termék ára ezért a plusz szolgáltatásokért és a gyártás technológia miatt magasabb....
Véleményem szerint a Grafit Reflex is jó ház szigetelésre és műkő ragasztáshoz...csak arra kell figyelni, hogy jól legyen dübelezve (fém beütőszeges dübelt érdemes ehhez most használni ha teljes felületen lesz műkő ha nem akkor valami eJOT...), megfelelő minőségű legyen a ragasztó és üvegszövet... javaslom a eredeti nikecell dryvit és baumit termékeket ehhez....
Tudni kell, hogy a műkövet így is úgy is a vakolt üvegszövetre rakják így az üvegszövet alatt lévő hőszigetelés nem lényeges...akkor válhat lényegessé ha a teljes felületen lévő műkő súlya nagyon nagy...azonban erre is vannak megoldások...
Véleményem szerint a 10-16 cm vastagságú kategóriában érdemes nézelődni legalább...én a helyedben a 12 cm GRAFIT REFLEX-t választanám....a kőzetgyapot helyett...
Én nem vagyok egy nagy szekértő, de szerintem ez a kőzetgyapot divathullám egy kicsit eltúlzott. Személyes véleményem, hogy ha egy ház páraháztartásának kb 1%-a zajlik a falon, akkor az szinte mindegy hogy van-e avagy nincs :) Talán hangszigetelésben jobb egyértelműen. Persze akinek a pénztárcája engedi az csinálja, de én még mindig inkább polisztirolt tennék fel, ha megvan az adott pénzmag, akkor annyival vastagabbat amennyivel olcsóbb :)
építkezésünk során felmerült bennem egy kérdés. 38-as Profi HS Porotherm téglát szeretnék szigetelni. A tervező 8cm kőzetgyapotot írt ki, amit első körben igen drágának találtunk. Akkor jött számításba az Austrotherm Grafit Reflex, amire meg a kivitelező mondta, hogy rosszak a tapasztalatok a külsejére történő műkő ragasztással, mert nem tapad meg rendesen. Azt mondta javasolja a Baumit Open lélegző rendszert. Megnéztem, nem egy olcsó rendszer, 8cm esetén 4-5 ezer Ft /m2. Ennyiért már Rockwool Frontrock MAX kőzetgyapot is kapható nem? Sajnos nem találtam jól összehasonlítható adatokat, mert a Baumit csak rendszer árakat ír az open-re, míg a Rockwool csak a gyapot árát írja a teljes rendszerét nem.
Szóval, ha hasonló árra jön ki akkor inkább a Rockwool Frontrock max kőzetgyapot, mint a Baumit Open lélegző (de nem kőzetgyapot)? Mit tanácsoltok?
No, ez például 24W a 8db spot összesen és 27W az indirekt LED modul körbe.
Előtte volt 1db 25W-os kompaktfénycső, ahhoz képest a fény kb négyszeres mindenhol. PErsze mindemellett dekoratív és hangulatos is, mivel a spotok 2 körben, az indirekt meg egy harmadikban külön-külön kapcsolható.
Tehát ha van olyan lámpatested, amibe jó az irányított fény, és esetleg 3-4-5db kell bele, akkor jó már most is, egyébként várni kell, ha 1db égőt akar az emberfia kiváltani, depláne 360 fokos szögben.
Viszont a menyezeti spot kategóriában már minden további nélkül érdemes használni.
Egyenlőre ebbe az irányba nem igen szabad LED világítással menni. Az E14-E27 foglalatba csavarható megoldások nem igen képesek még pótolni egy 40, 60W izzót. Az effajta LED-esítésnek gyakran csalódás a vége. Igazóból a 9 v 12W-osak mind power LED spotok, azokkal teljesítményben ugyan ott vagy, de szórásban nem.
Szóval akkor érdemes a normál villanykörte hellyett ledet venni, ha lesz legalább 6W körüli 360 fokos szórású, nem pedig 15 vagy 45 fokos power spot.
Azért a kompakt fénycső elektronikája és a LED elektronikája között van némi különbség. Ugyanis a kompaktnál ugye komplett tranzisztoros elektronika van benne gyújtóval integrálva ami elég bonyolult, ráadásul ott ugye a fénycső része is károsodik a le-fel kapcsolgatástól, tehát azt kívülről nem mondod meg hogy mi romlott el benne, de sokon hamar látszik már a fénycső nyakánál hogy fekete.
A LED-esben viszont semmi extra nincs, egy egyenirányító graetz, és egy áramgenerátor, vagy soros előtét ellenállás. Persze minden elromolhat, éppen ezért csináltam 12V-os rendszert, meg a későbbi napelem bővítés miatt. Ha nekem megtérül 1 év alatt, akkor miért várjak 2-3 évet. Majd akkor lecserélem még máshol is, ahol gömb sugárzóra van szükség, amik most még hervatagok.
De idegesít ha ránézek a villanyórára és pörög mint állat. Ráadásul van egy olyan szempontom is, hogy még ha nem is érné meg rövidtávon, ha azt veszem hogy most van rá keret és megcsinálom, akkor gyakorlatilag a jövőmet könnyítem meg ha netán rosszra fordulna a helyzet.
Ez vezérelt a hőszivattyús beruházás megvalósításnál is. Más heteket számolgatja hogy 5.9 vagy 6.2 év alatt térül meg, én meg úgy voltam vele, hogy ha beüt valami krach, akkor 2 év múlva is ki tudjam fizetni a rezsit. Ha nem lesz semmi gond anyagilag, akkor meg pláne hawaii :)
nem a ledek mennek benne tönkre, hanem az elektronika (AC/DC konverter), az energiatakarékos fénycsövekben is ez megy tönkre, azok is pár év után kuka.
Púrhab vizet kap, nem jó. Kavics azért volt jó tipp, mert azon könnyen tud lefele menni a víz. És ha olyan nagy a lik, akkor be is tudná draincsövezni.
Ja, nem egy ilyen van a lakásban, mert 10x annyi kell belőle, mint plö halogénből. Szerintem ez a ledes dolog még kiforratlan. Én plö a lépcsőhöz fogok tenni, egy sötétre kapcsoló elektronikával, nagy valószinűséggel egész éjjel fog menni.
Hagyományos izzót vagy halogént érdemes lehet akár már most is ledesre cserélni, de pl kompakt fénycsövet nem. Illetve jobban megéri várni 2 évet, amíg a fényforrások ára kb feleződik (a trendek alapján).
A legrosszabb minőségű LED fényforrások is minimum 10.000 órát bírnak, de inkább jellemző a 30.000 óra, de nem ritka az 50.000 óra sem.
Ha hozzáveszed, hogy a 220V-os halogének max 800-1000 órát égnek, továbbá hogy a fel és lekapcsolások számával drasztikusan csökken az élettartamuk, akkor látható, hogy a 2880 óra már nem is annyi, mivel legalább még 2db halogén árát is le kell vonni.
De ha mindezt nem is tennéd, akkor is már csak megtakarítást termel minimum két év után. Ha jobb minőségű LED terméket veszel, akkor mondjuk 4500-5000Ft-ért már 3 év cseregaranciásat is kapsz, tehát ha mégsem lenne igaz az élettartam, akkor még ki is cserélik :)
Ergo a beruházástól számított 1-1,5 év után 1db ilyen LED izzó évente kb. 1500-2000Ft hasznot hoz. És nyilván nem 1db ilyen izzó van egy lakásban.
27W megtakaritas az a ket fenyforras araban fennallo 3500 forintot 2880 ora alatt adja ki mai aron. napi 4 ora uzemidovel szamolva (nappali, minden nap sotetedes utan 4 oraval fekszunk le) meg is van a ket ev.
- elore sajnos nehez tudni, hogy melyik ledes (vagy barmi masfele) fenyforras fog mukodni 3000 orat. az atlag tapasztalat sajnos eleg vacak - a 3000 ora alatt a halogenben is jo esellyel cserelni kellene - olyan helyeken, ahol a napi 4 ora nem teljesul, a ket ev az hamar 4-6 ev lesz.
Picit számolj utána és rögtön látszik, hogy legkésőbb 2 éven belül megtérül és megfelelő méretezés esetén ugyanúgy, vagy sokkal jobba világít. Nem a körteizzókról beszélek, hanem a power LED-es spotokról.
Egy 80nm-es komplett tetőtér világítását alakítottam ár full LED-esre, amiben van hangulatvilágítás indirekt sarokprofilokkal profilokkal, valamint 8-10db 3W-os power LED/szoba. Az egész szint max fogyasztása 300W. Ez 5 szoba, ergo képzeld el, hogy egy 60-as izzóval mi fényár lehetne egy szobában, ahol tanulni/olvasni, játszani kellene elvileg.
Egy 3W-os power spot mondjuk kb 4000Ft. Megfelel 30W halogén fényének. Nem prospektus adat, a valós hatásában is. ergo 27Wh a megtakarítás izzónként. ossz-szorozz és meglátod.
Amit most még nem éri meg csinálni, az napkollektor. Max tanyán ha nincs áram. Viszont ha lesz valami forradalmi áttörés a teljesítmény meg az ár terén, akkor azt csak felrakom a tetőre és rányomom a komplett szintre, mivel 12V-os minden.
"-20cm alatt ők még sohasem találtak fagyott talajt"
Azért nemcsak a fagy okozhat meglepetéseket. A ház is mozoghat a talajhoz képest.
Szerencsére a valóságban nem úgy néz ki egy lábazat, mint a 31669-képen. A lábazat alatt ott van a sávalap, ami normálisan szélesebb, és a szigetelést le lehet engedi a tetejére. Ha még lejjebb akarunk szigetelni, akkor még lemehetünk a sávalap mellett is, de az a szigetelés ha elmozdul egy kicsit, akkor sem tolja le a falról a lábazatot.
Jelenleg 3x32A van (viszont a hálózat 3x63 ra van méretezve), ennek az ára (3x32-32) *4250 + Fa. Ha kell akkor felbővíttetem 3x40-re, további kb 120EFt összegért.
Elnézést, lassan kezd hosszúra nyúlni az off topic. Folytatás, további infók a korábbi hozzászólásaimban illetve a relavéns topikokban található :D
Talajmechanikai fúrásokat végző szakemberekkel beszélgettem nemrégen. Ők azt mondták, hogy -20cm alatt ők még sohasem találtak fagyott talajt, pedig télen is keményen fúrnak - a semmi közepén. Én levinném -25..-30ra az XPS-t és onnam indítanám fel.
Esetleg megtehetnéd azt, hogy -25cm-en vízszintesen leteszel egy fél lapot és onnan indítod a lábazati szigetelést. Ezzel két legyet csapsz, mert az alaptested körüli hőszigetelést is javítod, nem olyan extra plusz költséggel.
Lehet, hogy csak nekem van már késő, de nem teljesen értem mi a tényállás. Kicsit még magyarázhatnád.
Addig is: Kémény-tető kapcsolat milyen? Ott nem ázhat? Csapó esőtől sem? Nem lehet, hogy a kéménybe beeső eső folyik ki alul, jobb híján a szerkezeten át?
Valószínű félreérthető voltam. Attól félek, hogy a lap alá kerülő föld meg miegymás télen ha megfagy, akkor az elindul felfelé és a mellékelt rajzon ábrázolt piros nyilacska által mutatott felfelé ható erő fog a lap alsó 10 cm vastag élére hatni.
Biztos tapasztaltál már Te is olyat, hogy a pl. a kapu alja télen leér, miközben nyáron 2-3 cm hely van alatta.
A lap alá az évek hosszú sora alatt úgyis bemosódik a dzsuva.
De tényleg adjatok már tippet, hogy fix ablak esetén a redőnyt adott esetben hogyan lehet egyszerűen megpucolni? Vagy mire az koszos lesz, addigra úgyis újabbra lesznek cserélve az ablakok? Vagy belső tokos redőny kell nyitható belső fedéllel, mint régen?
Érdekes, hogy anno kérdeztem a kereskedőt, hogy mennyi a különbség a hőátbocsájtást tekintve a fix- és nyitható ablak között a komplett szerkezetre nézve, de nem tudott válaszolni...
Ha nem ül rá semmire a lábazati XPS, attól még nem fogja felnyomni a fagy.
A lábazatban egyébként is hővezetéssel megy a hő. Azaz hiába van rajta az XPS, lesz a lábazatnak olyan része, ami fagypont alatti, így abban a ragasztóban is megfagyna a nedvesség, amivel a lábazatra ragasztottad az XPS-t. Emiatt is van fagyálló tulajdonsága a ragasztónak, hogy ne dobja le a lapokat.
Alulról csak a pirossal jelölt részen sok értelme nincs védeni. Úgy volna értelme, ha egészen a lábazat aljáig védve lenne. De ilyen alapon az egész alapozást körbe lehetne csomagolni. Szóval sok értelme nincs.
Ha két rétegből tudom csak kirakni az XPS lábazati szigetelést, mivel ragasszam össze a lapokat? Instastik? Mennyivel számoljak 1m2-re? (Gondolom, jó vékonyan lehet ragasztani)
Neked hány amper jön be a házba? Mennyi volt a hálózatfejlesztési hozzájárulás?
én is ilyenben gondolkodok, csak a fenti kérdések függvénye a dolog. A 3/26A az ugye nem 78A-t jelent, mert akkor 38X4000Ft lenne csak a hozzájárulás és akkor még más nem is üzemelhet.
Hali. Először azt hittem hogy két vegyes kazánotok van. :-) Aztán rájöttem hogy csak fel lett újítva a kazánház.
Ha hosszú távon nem akar kiszáradni akkor nincs a fal alatt jó szigetelés nem? Utolsó előtti képen a kazán és a kémény között a csapos csonk az mi? Leeresztő csonk? Vagy az a cső megy a kémény felé esetleg alatt? Az nem csöpög?
Azért ha ide leengedted a bojler vizét sokáig, akkor azért eltart mire kiszárad. Az nem egy hónap lesz. Bár ha volna jó szigetelés akkor meg nem kellene felszivárogni a víznek. A télen ha begyújtod a kazánt, felmelegszik a kémény fal felőli oldala is 50 fokosra hátha jobban szárad. Ha vissza vizesedik akkor gebasz van. Ez lenről jön. Talajpára? Esetleg nincs a fal alatti szigetelés összehozva a padló alatti szigeteléssel. Van ennek a falnak mások oldala is. Ott is baj lehet.
Megy az agyalás. Ez a megoldás nem lesz nyerő. A kavicsfeltöltés nem fog sokat érni szerintem. Talán ha a fagyhatárig leásnék és onnantól feltölteném. Ez legalább 80 cm.
Az hogy felnyomja a fagy csak az egyik probléma, de ráadásul még fel is fogja szívni a vizet a glettelt ragasztós felület.
Kerestem leírásokat, kevés sikerrel. Az Au..erm oldalán van ez a kis rajzocska. Ez okosan van megcsinálva, mert a betonra ül rá a lábazati szigetelés. Ezt a fagy nem fogja felnyomni az tuti. Csakhogy én ilyet már nem tudok csinálni.
Egyenlőre jó megoldásnak az tűnik, ha a talaj felett 5 cm rést hagyok és indítósínnel megy fel az XPS.
Azért ha van valakinek okos ötlete a 31657 hsz-re azt szívesen fogadom.
Lenne gy kis gondom a vízszigeteléssel. Lehet h rossz topcba írom, akkor elnézést kérek, de itt már sok jó tanácspot kaptam :)
Remélem most is tudtok segíteni.
A kazánház (kisház) hozzá van építve a házhoz. Van egy szép kéményem. Most a nagy esőknél észrevettem egy szép csíkot a kémény egyik (csak az egyik) oldalán. Ma már a mellette lévő falon is.
Mikor megvettük a házat tudtam, h felülről ázik, ezt elvileg megoldottuk. Most nem is látszik víz a kémény tetejénél oldalán.
De akkor h a picsába kerül alulra?
Eddig az okos fejemmel a boyler vízét a kazán mögé engedtem, de ezt 1 hete abbahagytam - az már kiszáradhatott volna azóta.
Szóval ez mi lehet?
A kazán jobb oldaláról kint a terasz van - ez látszik az egyik képen is. A bal oldalról semmi és oda - mivel ott még nincs eresz- a fal mellé hullik a víz. De ott nem látok vízesedést......
Jellemzően nem nyithatót írt. Én minden évben kicserélek/beépítek itthon pár ablakot, és egy helységben csak 1 nyitható van, a többi fix. Természetesen, ha elöbb a szellőztetést építeném be, akkor mind fix lenne, de most nem ez a sorrendem sajna. :(
A mellékelt kép alapján a homlokzati hőszigetelést kezdjük felrakni. A lábazati XPS 1,5 sor lesz körben. Mivel a 60 cm magasak a táblák ez 90 cm-t ad ki. A talajszint felett a lábazat magassága 70-80 cm között változik. Tehát a 90 cm XPS a talajba 10-20 cm-t ér bele.
Kérdésem, hogy a képem a pirossal jelzett részre kell-e valami anyagot rakni? Hogyan lehet megakadályozni, hogy a fagy felnyomja az XPS lapokat?
Esetleg drénlemezt berakni, vagy mit kell ezzel csinálni? Hogyan kell ezt a részt kialakítani?
Akkor lebontom: "márciusi kifűtéssel" - március óta fűtött, mivel más jelölés nincs mellette, ez év márciusát jelenti. Egyébként minek írtam volna hogy március, ha lenne több éves adatom? Ugyancsak ott az "eddig" szócska, ami - ezek szerint megint csak nekem - egyértelművé teszi a mondat időbeni vonatkozását.
Fix ablak egyáltalán nem zavaró, pláne ha a padlótól kezdődik, és be tudsz állni az ablakkerebe. Ami alatt duruzsol a padlófűtés :D Alig várom hogy havazzon, bár szakadó esőt is kellemes nézni. Viszont!!! Fix ablakot csak mőködő légtechnikával együtt szabad használni. A beüzemeléssel sem szabad késlekedni mivel friss levegőd máshogy nem lesz!
Ez a lábazati megoldás biztosan felhúzza a vizet. Nálam is volt egy új építésű garázsnál olyan, hogy a vakolás rászaladt a lábazatra. Vizesebb, őszi időszakban szépen látszott hogy a szigetelés fölötti rész vizesedik. Utána lekapartam a habarcsot a lábazatról úgy hogy a szigetelést látsszon. Azóta nem ázik fel a fal.
Én ezt levésném és a szigetelő papírhoz raknám a lábazati indítósínt.
"Márciusi kifűtéssel eddig 1100KWh nappali és 1200KWh éjszakai áram fogyott."
Ezt ugy kellene ertsem akkor, hogy marciustol mostanaig (tehat minimal futessel) tehat 7 honap alatt ment el ennyi aram? Vagy mennyi ido alatt? Lehetne kernem kicsit szabatosabb fogalmazast?
az a baj, hogy elsore tok vicces mokazni a 100 rugo alatt megallo villanyfutessel, csak aki mondjuk egy search-el talalja meg a hozzaszolasodat, es egyetlen masikat sem olvasta, az nem a vicces felet fogja venni a dolognak, hanem siman felre lesz vezetve.
Neked tok logikus az elektromos futes. Gazbol 40ezerbol meglennel, de a jarulekos fix koltsegek (alapdij, kemenysepro, kazankarbantartas) siman duplajara lone, valamint a gazhoz kellett volna egy alsohangon 600ezer forintos plusz beruhazas.
Igazából elég messziről jutottam el egy normál családi háztól egy igen jól szigetelt, villamos fűtésű házig. Pont ma gondolkodtam hogy hála az égnek nem döntöttem a maximálisan tulmisztifikált padlókonvektorok mellettt... Szóval a házon 25 centi grafit szigetelés van, egy 38 centis vakolt, kartonozott fal felett. Belső padlószint alá megy kívül a szigetelés 1 méterrel 25 centi vastagon, majd további 60 centivel a föld alá, 12 centis expert formájában. Mindez azért, mert a beton sávalap adott volt. A ház körül kavicságy van, nincs látható lábazat. Padló alá 12 centi lépésálló került. Mivel jellemzően melegburkolatok vannak (1.5-2cm fa padló) így nem érzem kritikusnak ezt a vastagságot (csak kicsit :D). A tetőre folyamatban van 30 centi közetgyapot. Ablakok és ajtó összesen 43nm, 6-12Ag-5-12Ag-6 rétegrenddel. 88milis fa tokokkal. Jellemzően nem nyitható, de osztott 2.7m magas táblák formájában. Még annyit az eddigi villamos fogyasztásról, hogy szigetelés csak most került fel a házra.
Van egy garázsunk, (amit egyenlőre nem is igazán tudunk még garázsnak használni, mert ahhoz át kell majd építeni a terasz a rákanyarodás miatt) de nincs benne fűtés, sőt még külső ajtó sem csak a 2,5 méteres áthidaló lett beépítve. Most szigeteljük a házat, igaz csak 7 cm-sel. Ha a fűtetlen garázst leszigeteljük lesz valami hatása? Mármint a hőmérséklet mennyire tud lemenni mondjuk egy külső -5 foknál? Muskátlik áttelelnek? Sőt a kazánunk is itt van. Átvészeli fűtés nélkül? A fal 38-as PTH, kicsi ablakok 5 db.
azért jó ez a fórum dolog, mert ha mondjuk olvasok 2 véleményt, az TUTI, hogy szöges ellentéte egymásnak!:)) hellrot, mekkmester, egyszer le kéne ülnünk egy kávéra hárman! :)))
Minden villanyrol megy, es nincs B-tarifa (gondolom vezerelt), sem tarolo. A villanykazanok 12 es 24KW-osak. Csak hidegviz es villamos halozat van a lakasban, minden ponton helyi es azonnali a melegvizeloallitas. Egy kivetel, hogy a csaladi furdobe felvitettem egy hurkot a tetoterbe egy esetleges szolar tarolohoz. Ott a villanykazan is egy dragabb tipus, hogy mar elomelegitett (max 60C) vizre is ra tudjon dolgozni. De ahogy eddig alakulnak a dolgok, nem biztos hogy a szolarral fogok bajlodni.
Mielott megkerdezned, kigen, a villamos beruhazas draga volt ...
Persze a áram fóbiásokkal is vigyázni kell. Azok meg teljes anyagiromlást viziónálnak egy kiegészítő fűtésnél is - árammal.
konktét példa . vanegy picinyke fűrdőszoba - nincs 4 m2. Itt a gázfűtés anno nem lett megoldva, így vettem már.
Csak az un ajtózásos módszer van, az meg nem tökéletes, hőlépcső van. nem túl nagy beruházással ( 8eft ) beépítettem 3.2 kW sugárzó teljesítményt - nappali és éjszakai árammal mehet.
A hőlépcső csak gázfűtésnél : szoba 23 fok, konyha 21 fok, fürdőszoba 18 fok ami nem éppen kellemes.
Ezt egyenlíti ki a fürdőben ez a hősugárzós fűtés a kívánt hőfokra. Átlegban havi ezer ft a plusz költség.
Lényeg : bérlőknek kínálom és adom ki a lakást.
Hát volt alkalmam néha döbbenetett látni mikor mondom itt elektromos fűtés is van.
Na nem mindenki. Van aki mondja, nem tesz semmit.
Akibe beleivódott a frász, az nem számol. Mint ahogy az elektromos fanok is, azok meg bizonygatják az eletromos fűtés előnyeit !! Netán a gazdaságosságát.
A fűtőpanel sugárzással adja le a hőt. A "trükkje" abban van, hogy 2-3 fokkal alacsonyabb (lég)hőmérséklet esetén sem fázik mellette a használója, így 10-20%-ot spórol az alacsonyabb hőmérsékleten (és a lokális használaton). Ellenben kellemetlen tud lenni, amikor a sugárzási árnyékzónába kerül az ember (lakás rossz kialakítása, zónába belógó bútor, rossz elhelyezés miatt). Váltakozik a hideg-meleg érzet. Kb mint amikor egy hűvös, de napsütötte szobában az árnyékba vagy az ablak elé áll az ember. Persze jól megtervezett rendszerrel ez elkerülhető.
Ugyanakkora hőleadás mellett a villanyfűtés havonta kb 2-3szor annyi forintba kerül. Ráadásul ahogy elnézem a menő elektromos fűtőpanelek érdekes árait, maga a beruházás sem lesz sokkal olcsóbb a gázfűtésnél. Ráadásul divat a gyönyörű fűtőpaneleket nem az ablak alá, hanem az oldalfalra tenni, ez társasháznál emberbaráti gesztus, mert ekkor a hő egy része a szomszédot fűti. Hőtükröt szinte sehol nem tesznek mögé, mert hogy néz az ki.
De a kedvencem, amikor valaki felkeres, hogy szerintem mi a véleményem valamely új "energiatakarékos" csoda-elektromos fűtőpanelről. Ilyenkor mondom, hogy energiatakarékos fűtőpanel nem létezik, mert mindegyik hajszál pontosan annyi hőenergiát ad le, amennyi áramot éppen elfogyaszt: az ezer forintos kínai vasaló, és a hetvenezer forintos csúcspanel egyaránt. Ha csak fél wattal több hőt adna le, akkor valaki feltalálta az örökmozgót, ha pedig kevesebbet fűtene, akkor a különbséget valószínűleg fény vagy mozgási energiává alakította, márpedig a radiátoroknak nemigen szokásuk sem a világítás, sem a forgás. A legszebb az volt, amikor valaki lelkendezve egy honlapra irányított, ahol (néhány egyéb parasztvakítás között) valami ilyesféle mondat volt a csúcs: "A mi fűtőpanelünk az idő harmad részében üzemel csak, tehát mindössze harmad annyi energiát fogyaszt, mint más gyártók paneljei." És szegény szerencsétlen ebből arra gondolt, hogy ez a fűtőpanel ugyanannyi áramfogyasztás mellett háromszor annyi hőt tud leadni :) Azt kérdezte tőlem, hogy szerintem ez így mennyivel lenne olcsóbb a gázfűtésnél. Mondtam neki, hogy habár a mondat szó szerint igaz, viszont nagyon félrevezető, láthassa hogy ő is bedőlt neki.
Az úgy már nem rossz, de így összerakva nem a led alacsony fogyasztása miatti spórolásról szól a történet. :-) Nálam csak kompakt fénycső van 20 nm-en, 10 db 9W-os, ippeghogy jó. :-)
Nekem teljes elektromos fűtésem van, 114nm-re, 320-360 belmagassággal. Márciusi kifűtéssel eddig 1100KWh nappali és 1200KWh éjszakai áram fogyott. Két gyereket fürdetünk minden este, és melegvíz is áramról megy. Majd írok még róla :D
köszi...ez a mennyezeti szigetelés jól hangzik. ... én is kíváncsi leszek, mit tud ez az elektromos panel, be fogok számolni. ugyan egyáltalán nincs sok pénzem, hogy fűtésre szórjam, de ha mondjuk egy kicsivel több mint a gáz, nekem megéri, mert annyira szépek ezek és nem kell ellenőrizgetni, felülvizsgálni, javítani, nem robbanok fel/fulladok meg, stb... fütési szezon lezártával meg leveszem a falról és tányéralátétnek használom..ha akarom... .. de mondom, majd meglátjuk..lehet, h sírás lesz a vége..:))), most bizakodó vagyok
Az csapat ami nekem dolgozik eddig határozottan jó választásnak tűnik ezek szerint, mert: - a villanyszerelő kifejezetten ragaszkodott hogy kijöjjön és mindent átbeszéljünk, mielőtt a végleges falak készen voltak. Jegyzetelt, beszélgettünk, és a végén egy konnektort odébb kellett rakatni :D - a tetős csappat jött, és egy héten belül kész is volt (előző bontásával együtt). Azóta is minden alkalommal megcsodálom mennyire fut minden él és a szellőzők is bent vannak :D
Nagyon sok múlik egy jó műszaki/projekt vezetőn...
igen, ezt már több helyről hallottam. de csak hangulatvilágításnak lesz, illetve az előszobában. oda jó lesz! jahh, nagyon drága, de legalább nem fogyaszt semmit
A 60-65 cm tégla fal...az cirka U=0,95 W/m2K lehet. Nem túl jó szerintem...pláne falpanel fűtés mögé. ....és pláne vilannyal.
Gondolom.. maga a fűtő panel, hátulról(a fal felől) nem rendelkezik egy saját hőszigetelő rétreggel is.
A szezon átlag hőlépcső legyen 18 fok. (bent 21-22 fokot tartva...kb. ennyi) A szezon hossza 192 nap és napi átlagban, menjen a fűtés 14 órát... A hatásfok értelemszerűen 100% ez esetben.
Akkor...1 m2 falon, egy szezonban...kimegy: 18*0,95/1000*192*14/1=46 kWh villany Ez tarifától függően...1400-2200 Ft/m2/év
Saccra a két fal lehet ...mondjuk 20 m2...? (ablak/ajtó nélkül) akkor ez, áramból 20*46*30-48 Ft/kWh... évi 28-44eFt/év
Az ajtó-ablak is fogyaszt villanyt... (kicsit rosszabb U érték, de kisebb a felület is gondolom) Szóval cirka 20-35 Ft/év
A szomszédok fele is elmegy egy kis energia.
Kell még szellőztetni is a lakást... Kis lakás...talán elég lesz 1500 kW/h/év Ami megint ...45-72 eFt/év.....
Szóval, a villamos fűtés költsége tarifától függően 90-150 eFt/év ..szerintem...
Gázból ....kb. 45 eFt lenne ugyanez.
Ami látszik, hogy ilyen adottságú lakás esetén a szellőzésre megy el nagyjából az energia fele!
A tégla falak belső szigetelésével (pl. YTONG MULTIPOR 6 cm >> ~U=45) a falon át távozó ~ 900 kWh-nak kb. a fele fogható meg...évi 14-22 eFt A 20m2 szigetelése, cirka 160 eFt lehet.... Azaz tarifa függően 8-13 év a megtérülési ideje.
Az ablakon-ajtón már nem igazán tudsz javítani.
A szellőzés energia mérklgén jó lenne javítani. De ne mnaygon van gazdaságos megoldás a hőcserélős szellőztetésre...manapság.
A fűtés kiépítésen mennyi pénz marad meg? Mert, a gázhoz képest ...azt eszi meg az éves 50-100 eFt-os energia számla többlet...
Érzésre ...5-7 év alatt fogy el.
Szóval, úgy sejtem, ha nem gondolkodsz 5-10 évnél távolababra, akkor kb. mindegy hogy villamos vagy gázos a rendszered...
Csak! tedd a bankb a most megspórolt pénzt. Mert kelleni fog majd ....villanyra :-)
A fentiek helytállók, ha - a saccolt lakás méretek, kb. jók - nem számoltam el sehol-semmit...
Világítás: a ledes vacak, de legalább drága. :-) Hangulatvilágításnak jó, egyik alkalmazottamnak is ezt javasoltam: vegyen 4 db 100-as, ledes karácsonyfafüzért, furkálja ki az álmennyezetet és gombokért van egyedi, szabályozható hangulatvilágítása. :-) Másra a led jelenleg nem éri meg...
Ismerős a helyzet, csináltunk ilyet egy éve. (Nem volt fűtés a lakásban előtte 40-50 évig.) Kifűtötte a lakást egy nagyobb teljesítményű klíma. Igaz, az 3,5 COP-pal üzemel...
eddig ketten mondtátok az álmennyezet szigetelősdit.... megfontolandó, mivel amúgy is LED világítások lesznek, szóval valamennyi álmennyezet amúgy is kell.. az pedig simán gipszkarton+üveggyapot ugye?
az ablakok zsír új műanyag ablakok lesznek, viszont fa ajtók (bejárati is)
1. ha nagy a belmagassag, es nem kell (pl kicsi a szoba), akkor egy szigetelt almennyezet sporolhat. persze az ablak magassaga is kerdes. kevesbe futod tole a felsoszomszedot, meg a homlokzati fal tetejen sem megy ki annyi ho, mert a futetlen alpadlas van a belso oldalan.
2. elbirja a haz elektromos rendszere a plusz teljesitmenyt? vagy ezen mar tul vagy?
azert erdeklodom, mert eddig csak egyfele ember jart erre: aki aradozott rola, aztan eltunt. senki nem jott vissza. sem beszamolni arrol hogy fasza, sem frocsogni hogy szar.
szigetelesrol:
az osszeshez kepest eleg keves a kulso falad. kivulrol szigetelni nem lehet. belul meg nehez. az ytongnak van egy direkt belso szigetelesre valo ytong szeru teglaja, abbol esetleg feltehetsz 5 centit, de helyet vesz el, es osszesen nem nagy a felulet.
szomszédok felé nem érdemes (főleg h az elektromos paneles fűtésnek előnye, hogy nappalra lejebb veheted, ilyenkor meg majd a szomszéd fűt téged, aki a gázos rendszerének hőtehetetlensége miatt nem teheti meg ugyanezt :) ). a külső falat hőtechnikailag érdemes belülről szigetelni, de akkor a fokozott párásodást kockáztatod. födémre raknék belülre, meg aljzatra, de aljzatot gondolom nem akarod felszedni.
ha odafigyelsz fűtésszabályozásra akkor nem lesz akkora horror.
Miből van a fal, mi van alattad/fölötted? A falakra (60-65 cm - ha tégla) nem biztos hogy gazdaságos (rövid távon megtérülő) szigetelést rakni, de ha pl egyébként is vakolni/színezni kellene, akkor nem érdemes kihagyni.
semmit. az a lényeg, hogy a falra rendesen fel legyen melegítve illetve az illesztések jók legyenek. onnantól kukk mindegy h melyik oldalát ragsztották fel.
ha homokszórt volt a lemez (csillogós érdes a nem fóliás felület), akkor kicsit tovább tart a felragasztás (melegítés). ilyenkor érdemes megnézni h a fóliával kifelé lévő oldalas lemezek felragadtak rendesen.
ott van még jelentősége - ha homokszórt - hogy a sima (eredetileg fóliás) oldal sokkal érzékenyebb az UV-re, mint a homokszort. ha takart felület lesz, akkor viszont ez is mindegy.
ok, be fogok számolni, én is nagyon kíváncsi vagyok. előzetes számítások alapján nem lehet annyira horror. bevállaltam.. nézd. ha horror lesz, akkor ráb***tam és elsőként fogok fröcsögni ezen a fórumon, hogy nehogy vegyetek ilyen........fűtőpaneleket. utána a lábamra kötözöm őket és beugrok a dunába....:) kicsi lakás, vastag falak. az előző lakó azt mondta, hogy minimált fűtöttek télen, mert bent maradt a hő.
...de könyörgöm a szigetelésről mér' nem mond senki semmit?
Először is köszönet mindenkinek az elmúlt 2 évben erről a fórumról kapott sok segítségért, az itt tanultak fényében nekiesünk a homlokzati hőszigetelésnek.
Egy kis érdekesség.
Sajnos muszáj volt a régi teraszt (4 m2 kb) elbontani, hogy a terasz és a ház közé betegyünk némi expertet.
Itt találtuk meg a világ legnagyobb hőhídját. Jöttek a szakik, hogy letúrják a régi teraszt egy nap alatt. Csakhogy az előző lakó ezermester volt, úgyhogy összedobott magának a falba 15 cm mélyen beeresztett 10 centi vastag monolit vasbeton födémet :))
De van egy kérdésem is.
Lábazatot elkezdtem leverni, mert úgyis felesleges, másrész a hideg beköszöntével a nyugati és északi oldalon a padló-fal találkozásnál elkezdett vizesedni a fal.
A mellékelt fotó szerint okosan ráhúzták a lábazati vakolatot a kátránypapír fölé 10 centivel, és a biztonság kedvéért beburkolták 3 centi betonnal. Amellett, hogy hőhíd, a vizet is felvezetheti a falba nagy mennyiségben?
nem, nincs ilyesmi, lehetne gáz is. csak -a fűtés/melegvíz kiépítése így nekem harmad annyiba kerül -nagyon beleszerettem ezekbe a .... fűtőpanelekbe, nagyon esztétikus, energiatakarékos, stb... -kb. ugyan annyi, talán csak egy kicsit több az üz. költség.
de most igazából nem erről akarok párbeszédet folytatni, hanem arról, hogy belülről szigetelni az alább felsorolt lakás paraméterek mellet hülyeség, vagy nem?
Ha olyan rengeteg fölösleges pénzed van energiára, hogy villannyal fűtesz, akkor miért akarsz energia-takarékoskodni a hőszigeteléssel? Amit nyernél a fal hőszigetelésével, azt a pénzt kidobod a pazarló fűtéssel. Olcsóbb, ha nem csinálsz semmit.
Ha már nem az néz a fal felé, mit csináljak? Hol van leírva, hogy melyik felének kell a fal fele néznie? Enélkül nincs esélyem a kivitelezőt a helyes útra téríteni.
Sziasztok! Egy sürgős kérdés: A bitumenes lemezt melyik felével kell a fal felé tenni? A fóliás (ami leolvad a láng hatására) vagy a homokos felével? Ha kétféleképpen tették fel a fiúk a falra, akkor az gond? Nem ugyanaz az anyag van a két felén a lemeznek?
Társas házi lakásomat újítom fel jelenleg és elméleti síkon felmerült a hőszigetelés, mint esetleges fűtési költség csökkentő tényező (elektromos fűtés lesz - adax panelek)
paraméterek:
mellettem mindkét oldalon szomszédok,
utcafront, illetve kis belső kertre néző front, mindkét fal 60cm, de inkább több (65)
alattam felettem is laknak.
ablakok zsír új, műanyag
bejárati ajtó zsír új, fa (nem véletlenül)
Szerintetek érdemes nekem EGYÁLTALÁN bármilyen szigetelést felhúzni ide???
Ma már nem igazán vannak szakemberek, főleg nem az építőiparban.
Ebben tökéletesen igazad van :( hosszú-hosszú évek óta a kőműves, ács, burkoló stb. képzés 8-10 hónapos okj-s tanfolyam. annyi, mint a takarító vagy középfokú számítógáp kezelő tanfolyam.
vagy valaki elmegy egy építőipari szakközépiskolába (nem túl sok van az országban), gimnáziumi elméleti tananyaggal és ha esetleg nem tud leérettségizni, akkor elvben még gyakorlati szakembernek jó lesz. :( kb 200-300 tanóra gyakorlati oktatással.
nem mondom, hogy főiskolán kéne tanítani, de ez azért túlzás....
Azt csak ő hiszi, hogy jobban ért az adott munkához, mint a szakember. Ma már nem igazán vannak szakemberek, főleg nem az építőiparban. A szakmunkás képzést pofátlanság képzésnek nevezni. A legtöbb "szakembernek" nem is az az iskolában tanult szakmája amit csinál. Ettől még csinálhatná jól -ha volna magára és a munkájára igényessége, meg nem lenne lusta. De bárki, aki mondjuk veszi a fáradtságot és elolvas egy-két szakmai útmutatót, gyártói ajánlást jó eséllyel máris többet ért a témához, mint a példában szereplő "szakember".
De ettől még nem lesz komplett szerszámkészlete, megfelelő kézügyessége és 3 segédje. Talán nem is meglepő módon, megfelelő kontroll és útmutatás mellett szinte bármelyik "szakember" tud normálisan dolgozni. Csak győzzed idegekkel a szócsatát, meg ne menj el üdítőért, mert az alatt gyorsan és sz@rul összeb@sszák.
Tök felesleges ez a vita. Aki gyakran találkozik mesterekkel, az tudja hogyan dolgoznak. Tisztelet a kivételnek. A mester kiválasztásánál meg egyiknek sincs a homlokára írva hogy balfasz, v. hogy precíz vagyok.
Én is mondok egy példát. Nálam történt az eset. Kiválasztottuk a brigádot, akik a vizet és a gázt szerelte. Szóltam, hogy a gázterv 2 nap múlva lesz kész, ne csináljanak semmit. OK, rendben!
2 nap múlva kimegyek a tervvel. Javában dolgoznak, csinálják a gázt... A házba (garázsba) a tervben a föld szintje fölött ~50cm-re lép be a cső (majd belül megy fel a mennyezethez), ők kifúrták felül ~220 magasan. (A ház front része bontott téglából van kirakva, a gázcső frankón virított -> szépérzék nulla). A kazánhelyiségben a kazán helyét eltalálták (mivel ott volt a kémény), de a csövek kiállását nem a kazán alá kezdték megcsinálni (ahogy szerintem logikus lenne) hanem egy rá merőleges "szűz" falnál. Ergo 2 falat pöckölnek ki bútorozás szempontjából.
Aztán elkezdték megmagyarázni, hogy ez miért lesz jó.
Én nyugodt ember vagyok. A tervet a kezükbe nyomtam, és kezdték a munkát elölről.
Szóval ez a vita a hazai szakikról tök felelsleges. Van köztük precíz, lelkiismeretes is, de sok a "jó lesz az úgy" mester is. És csak menet közben derül ki, hogy melyiket sikerült kipecáznod.
" "Hogy hova kérsz konnektort pl. ahhoz baromira kell művezető/szakértelem..." "
Ezt nem en mondtam. A szakertelem reszevel egyetertek, a muvezeto az nem tudom hogy jon ide. A muvezetonek, ahogy en tudom, egy terv kivitelezeset kell felugyelni. Persze elofordulhat, hogy a tervet valtoztatni kell... de nem ez a normalis.
"vagy olyan tervezod vagy villanyszerelod kell legyen..."
A tapasztalat azt mutatja, hogy ha NEM igy van, akkor az komplikalja a dolgok menetet.
"egy villanyszerelo nem hajlando kimenni sem..."
Hat akkor nem kell vele dolgoztatni. Talan lesz egy masik, aki hajlando.
hogy ki mit csinálhat és h a tulaj mennyire szóljon bele (irányítson) leírok egy valós esetet. gondoljátok át h ki is a "hunyó".
lakóház, szinteltolásos, nagy fesztávok, erősen terhelt födémek. szal nem egyszerű feladat. tervező - bevonva gépészt, elektromost, statikus - a szokásosnál lelkiismeretesebben megtervezete, összehangolta az egész épületet kivitelezési szempontból is. természetesen építtetővel karbaöltve, az ő igényeit szem előtt tartva.
az alábbiak egy falszakaszt érintenek. volt sok egyéb hasonló gebasz is, csak azok nem lettek ennyire sarkalatos hibák:
jöttek mesterek....
ott kezdte kőműves, hogy "szerinte" nem kell egy áthidaló a falban hisz alatta teli fal van, illetve egy monolit oszlopot ha arrébraknak, akkor szerinte sokkal praktikusabb a lakás elosztása. meggyőzte tulajt minderről. nem építette be/máshogy építette.
aztán jött villanyszerelő aki "szerint" néhány konnektor és kapcsoló nem praktikus és az elosztó doboz sem van jó helyen. meggyőzte tulajt. volt ami kapcsoló ami szerinte is jó helyen van, viszont ennek beépítésére megvéste/szétffúta egy 20/20 vb főtartóoszlopot, azt amit a kőműves arrébrakatott. ha eredeti helyén marad, akkor nem érinti a villanyszerelés.
aztán jött gépész, "szerinte" is rossz a tervezés és át is helyezett lefolyó gerincvezetéket és a hv rendszer emeletre menő részét, azzel megfúrva egy monolit födémszakaszt. azt a szakaszt ami a betervezett de kőműves által felesleges és nem megépített áthidaló fölött volt és az áthelyezett vb oszlopra támaszkodott volna. (persze a födém vasalását terv szerint csinálták, függetlenül attól, hogy közben azok a részek amikre támaszkodott, már igencsak megváltoztak) három beépített elosztószekrényt (fűtés elo, vizes tistító-főelzáró stb) is beépített ebbe az ominózus falba, de "szerinte" túl messze voltak a dobozok, ezért egymás mellé rakta be őket. ezzel csinált a falon (ami egyébként kétoldalról födémmel és emeleti tartófallal terhelt falszakasz :( )egy kb. 2,5 m fesztávú átmenő nyílást. (e miatt később a teljes túloldali falat + gipszkarton előtétfallal látták el. ez viszont eltakarta elektromos és gyengeáramú elodobozokat, amiket újra kellett szerelni.) ezzel kiütötte a villanyszerelő által áttervezett 2 konnektort és a lakás kb 1/4-nek elektromos ellátásának fővezetékét illetve a - egyébként teljesen terv szerinti - telefon, internet - rendszert is "elvágta".
Aztán jött ács. aki kiszúrta, hogy a tetőt nem terhelheti rá egy felső oszlopra, mert az alatt nincs megfelelő támasz a földszínten. a támasz az a vb oszlop lett volna amit a kőműves arrébrakott. ezért fennt visszabontottak egy válaszfalat és a lenti vb oszlop felett beépítettek egy faoszlopot és erre terhelték tetőt. megjegyzendő, hogy ez az oszlop egyébként szét volt vésve, viszont szépen visszagipszelte hiányokat villanyszerelő és így nem is látszott, mivel közben lent már vakolták falakat és éppen úgy áltak, hogy dobozok is "fedve" voltak még.
aztán jött egy másik gépész (légvezetékek) akinek az lett volna a dolga, hogy a szellőzőrendszert beépítse. na ő vette észre, hogy a nevezett fal felső szakaszán nincs az az áthidaló, ami azért lett volna beépítve, hogy ő kivéshessen alóla nagyobb falszakaszokat. ő nem kezdett "agyalni" hanem aszonta h jó lenne ide valaki hozzáértő aki megnézné ezt az egészet.
a vége egy baromi nagy visszabontás és újraépítés lett, mivel ekkorra már élesen életveszélyes volt ez a falszakasz és felette lévő födémmező, felső tartófalak és tető alátámasztás. viszont minden résztvevő mosta kezeit, mivel tulajjal egyeztetett így ő nem hunyó. és ha nagyon résszakmai szempontból nézzik - 1-2 hibát leszámítva, saját szakmájában mindenki jól dolgozott. csak éppen össze-vissza, adhoc tervezve.
tudom, hogy ez egy elég szélsőséges példa, viszont nem ritka a hasonló "szerintem így jó, bár nem tudom miért van így tervezve" kivitelezői hozzáállás.
"olyan tervezod vagy villanyszerelod kell legyen, aki hajlando elore rajzon megtervezni hogy hol lesz konnektor, fali vilagitas, riaszto, tv helye, hova lesz bedugva a porszivo, mobiltolto, kenyerpirito, mikrosuto, villanyborotva, hol lesz a ventillator a furdoben, stb."
Van egy villanyszerelő, aki hozzám jár hajmeresztő ötletekért**, az pont ilyen: még az alapot ássák, de már azért zaklatja az építtetőt hogy pontosan hol fog állni az éjjeliszekrény meg a hűtő (a konyhapultot meg se kérdezi: méterenként ötven dugalj :)
** legutóbb azt magyaráztam neki, hogyan lehet egyetlen számítógép hálózati kábelen odavinni a sarokba a számítógép hálózatot, a vezetékes telefont és a kábelTV antennajelét (vagy pl a házimozi hangszóróját) - egyszerre - az elején szokás szerint furcsán nézett rám ;)
"megtervezett lepcsore azt mondta az szar, o tudja hogyan kell csinalni, a rajz a baromsag"
A három darab háromszöget két órával kevesebb munka kizsaluzni, miközben ugyanazt az előre kialkudott pénzt megkapja a végén. Persze, hogy azt mondja hogy a rajz baromság, ha balek az ügyfél, máris nyert vele tíz ezer forintot.
A szellőző cserépről: nemrég nézegettem egyet közelről és igencsak kevés volt a tényleges lyukmennyiség rajta. Ha azt szeretnénk, hogy nyáron a padlástérben ne 50 fok legyen (lakás-padlás hőfokkülönbség mint a hideg téli napokon = légkondi villanyszámla), akkor a cserép réteg alatti légrésben nyáron nem csak "szivárognia" kellene a hűtő levegőnek, hanem vágtatnia. Ehhez képest csodaszámba megy az olyan ház, ahol a gerinc közelében nyolcnál több szellőzőcserép van (két oldalon összesen), miközben az optimális állapothoz talán száz is kevés lenne, amilyen kicsik a lyukak rajtuk. Elvileg az össz szellőztetőcserépen lévő lyukak összességének többnek kellene lennie a tető alsó szélén lévő levegő beeresztő nyílások összfelületénél, hiszen a cserepek alatt felfelé áramló levegő felmelegszik = valamennyire kitágul menet közben. Persze a szellőzőcserép nem olcsó és ki kell számolni, hogy a padlástér pár fokos csökkenése a klíma-villanyszámlán mikor hozza be a sok-sok szellőzőre költött extra forintokat. (én a tetőgerincre végig egy minmum 10 centis rést tervezek - mondjuk zsindellyel sokkal könnyebb ekkora rést kialakítani mint cseréppel)
"Hogy hova kérsz konnektort pl. ahhoz baromira kell művezető/szakértelem..."
erre ertettem. ahhoz hogy hova kersz konnektort, igenis kell szakertelem. vagy neked kell erteni hozza, vagy olyan tervezod vagy villanyszerelod kell legyen, aki hajlando elore rajzon megtervezni hogy hol lesz konnektor, fali vilagitas, riaszto, tv helye, hova lesz bedugva a porszivo, mobiltolto, kenyerpirito, mikrosuto, villanyborotva, hol lesz a ventillator a furdoben, stb.
a Magyarorszagon ma szokasos epitesi modszertan ezt nem teszi lehetove. egy villanyszerelo nem hajlando kimenni sem, amig nincsenek falak es teto (hogy ne essen ra az eso amikor dolgozik), nemhogy majd alaprajz alapjan leirja es rajzolja hogy mi hova megy. majd ha lesz fal, akkor veszi a ceruzat meg a festekszorot (ha modern, ujra fogekony fajta), es feljelolgeti hogy hova mi jon.
tenyleg kivancsi vagyok, hogy nalad Te fogod megcsinalni a dokumentaciot errol, vagy sikerul talalni olyan villanyaszt, aki megcsinalja elore.
Gondoltam, hogy nem fog menni az eng. tervből (visszaszámolni a lépcsőlapok és a homloklapok vastagságát, hogy a végleges élek a helyükön legyenek) ezért kapott kiviteli tervet.
A betonlépcső egyes fokai a métervonalhoz is meg voltak adva, ehhez képest leolvasta a fellépést, és azt mérte fel egymás után, egymáshoz képest. Persze több centi lett a hiba a végére. Aztán hiába rajzoltam fel neki a falra, a zsalut még kétszer kellett végigmérnem és kijavíttatnom.
Sajnos nem hiszem, hogy egyedi lenne. Elég megnézni, hogy a legtöbb házon ahol szigetelnek, pogácsáznak, a fellógatott hálón keresztül kennek és kiragasztózzák a hézagokat.
Mintha nem lehetne utólag akármikor szellőzőcserepet betenni. :)
BTW maximálisan igazad van. Éppen ezért csinálok mindent sk. Ezzel az a baj, h már nem is tudom, h a szakmám infós, és hobbiból építőiparozok, vagy fordítva.
"hat a hol legyen konnektorhoz pl eppen hogy kell szakertelem."
De nem a komuves szakertelme.... Azt a tervezo es a megrendelo donti el. A komuvesnek egy razot adnak a kezebe, amin egy vedocso helye van bejelolve. Talan nem olyan nehez neki azt a helyere tenni. (+ , - 2-3 cm ) .
"rengeteg olyan akar ujepitesu lakas/haz van, ahol pont ott nincs konnektor, ahol kellene."
azert hivok szakembert, mert nem ertek a zsaluzashoz, es a betonozashoz sem.
viszont ha nem orditozok a komuvessel, akkor nem hasznalhato huzottkaru lepcsom lenne, hanem 3db oriasi haromszog alaku lepcsofok lenne a kanyarban. (nem arrol van szo, hogy a komuvesre biztam a lepcso tervezeset, hanem hogy a kezebeadott megtervezett lepcsore azt mondta az szar, o tudja hogyan kell csinalni, a rajz a baromsag)
es mivel nem figyeltem, van tartalekban 30 db szellozocserepem, a komplett tetoben meg jo ha van 20 beepitve.
erre mondhatod hogy szar mestereket talaltam, de a kornyezetem tapasztalata alapjan akkor a mesterek 80%-a szar, ugyhogy valahol jogos az altalanositas.
Bármennyire véded a szakmát, pedig az a nagy büdös magyar helyzet, hogy ott kell állnia, mert bizony elcseszik, tisztelet a kivételnek (van ilyen csak nehéz megtalálni). Nem csak az építőiparban, hanem szinte minden szakmában, az autószerelőnél, az orvosnál stb. Az átkos rendszer nem múlt el nyomtalanul, ott semmi nem számított, minőségellenőrzés nem volt, csak le legyen tudva a meló. Nem kell lenézni az itt fórumozókat, őket érdekli mit miért csinálnak és a megfelelő szakirodalom és a fórum segítségével "önképzik " magukat és bizony az adott területhez jobban értenek mint a kivitelező. Lehet, hogy a gyakorlati részével nincsenek teljesen tisztában, de meg tudják ítélni, hogy mit ront el a kivitelező. Sajnos mivel nem mindenki tudja megfizetni a profi szakembereket, inkább kontárokkal találkozik az ember, de semelyik kivitelező nem azzal kezdi, hogy bemutatja a szakmai önéletrajzát és szakmunkás bizonyítványát. Ezek alaposan lerontják az egyes szakmák megítélését és érthetően bántja a tisztességes és precíz szakembereket.
" A tulaj nem azt fogja megmondani, hogy az áthidalót hogyan rakja be. " Pedig itt 1-2 írásból az jön le, hogy egy laikus megrendelőnek ott kell állni a szakmunkás felett, hogy el ne b@xa az adott feladatot. Ugyanmmá. Azt csak ő hiszi, hogy jobban ért az adott munkához, mint a szakember. Az ilyen miért hív szakembert? Vagy csak fényezésről van szó?
"egy laikus megrendelő, esetleg valahol látottak alapján, vagy egy könyv átlapozása után már tudja irányítani a szakembereket"
Sajnos pont itt tartunk. Egy friss könyvet vagy kivitelezési útmutatót figyelmesen elolvasva többet tudhat a megrendelő mint a kőművesek többsége.
Nem a kőműveseket akarom cikizni, ez minden szakmában így van, ami ijesztő, még az orvosoknál is. Épp kinéz nekem egy jó kis műtét, és elmentem az egyik országos központjába a témának. A főorvos olyan műtéti technikát akart alkalmazni, amiről interneten és ismerősöktől is azt hallottam, hogy nem igazán jó. Elmentem a másik nagy gyógyászati központba, ahol megerősítették, hogy az egy elavult technika, egy évtizede nem alkalmazzák.
Nem is értem minek kell művezető, építésvezető, szakmunkás stb. amikor egy laikus megrendelő, esetleg valahol látottak alapján, vagy egy könyv átlapozása után már tudja irányítani a szakembereket. Csak azokat lehet íly módon irányítani, akik pénzért hajlandóak minden hülye munkában részt venni.
Nem kell ezt ennyire túllihegni. Aki már építkezett az tudja, hogy ha nem állsz ott a mester mellett, akkor tuti elqr valamit. Ha észreveszed, akkor pedig megmagyarázza, hogy az miért jó.
Szerinted 100 épülő házból/lakásból hánynál van ott mindig az építtető/tulaj?
Ossze lehet hozni. Tervezni kell, elore tudni mi , mikor es hova kell keruljon. Arra is gondolj, hogy a tervezesnel le lehet csokkenteni a betonfalakra eso vezetekek szamat (mondjuk 5-re).
te akkor a ritka kivétel vagy, akinél nem érvényesűl az önkéntes röghözkötöttség :) ha ez elterjedne, akkor talán visszabillene a mai szélsősége közelfogás házépítés ügyben, és a ház/lakás jelentőségének megfelelően csupán egy használati tárgy és nem egy élet célja és státusszimbóluma lenne.
egy komuvest marhara nem erdekel a cso, odateszi ha ott kell lennie, de pl mitol lesz szep ivu kanyar a vegen? mitol nem fog telemenni habarccsal. a komuves szarik bele, nem villanyszerelo o, a villanyos meg fikazni fogja a komuves melojat.
nekem a falbol kialltak alul a vegek, amikre a cso megy majd ami a beton alatt van. megcsinaltak a lepcsot, ralogott kicsit a csonkra, siman eltuntettek a csonkot a betonban. amikor a lenti csoveket raktuk volna ossze, nem ertettuk miert nem paros szamuak a csonkok.
Nem vagyok gazdag, csak tehetos :D es nem is leszek "gazdag" sohasem, mert celom, hogy eletemben elkoltsem azt a penzt amiert megdolgoztam...
Utobbi 10 evben 3 sajat tulajdonu hazunk volt (van), es meg 4 lakast bereltunk. Nem igazan aggodom hogy hol fogok lakni 5 - 10 - 50 ev mulva. Amiatt viszont igen, hogy egeszseges leszek-e, es a csaladom velem lesz-e es hogy hogyan elunk ugy altalaban. Nekem ebbe nem fer bele centimeterek, vagy mondjuk egy frissen festett falon valo repedes miatti aggodas :D Tobb is veszett mohacsnal. En sem vagyok tokeletes abban a munkaban amit vegzek, de az eredmeny tobb mint kielegito :D
Tudom, nem HŐszigetelés, csak vízszigetelés, de megkérdezem (a HŐ csak zárójelben szerepel a topikban)
Drain csőből a sima sárgát látom mindenhol, de a szakcikkek némelyike (pl a Dörkenesek) ezt leszólják, hogy ez "mezőgazdasági szikkasztócső", nem komoly embernek való.
Valósak ezek az aggodalmak, vagy csak marketing? Elvileg lennie kell a "sárgánál" eggyel magasabb kategóriásnak is, ami párszázzal drágább csak méterenként, de ilyet nem találok. A következő kategória már a >1000Ft/m kategóriába esik és csak megrendelésre hozzák. Vagy óriási tekercsekben van csak.
Ez is egy megoldás. Nálam megoldották a problémát miután szóvá tettem. A lábazati és a homlokzati szigetelés összeér - ahogy kell.
Ellenben most meg a lábazati szigetelést nem vitték a talaj szintje alá, ergo feleslegesen ástam körbe a házat. De ezt is meg fogják oldani, mert szóvá tettem...:)
A komuveseknek (vagy akarkinek aki a falat rakja) csak a vedocsoveket kell beraknia. Megoldasa valogatja, de ha a szereles nagy resze az padlo alatt, akkor a komuveseknek nem sokat (illetve nem hosszu darabokat) kell beoperalniuk.
:D Korábban tettem ide fel képeket, hogy nálam hogyan halad a szigetelés. Találtak is benne az itteni szakemberek, nem 100%-ig szabványos megoldásokat. Tudod mit csináltam?
Elutaztunk a családdal egy hétre kikappcsolódni. Amikor hazaérünk, minden szép és jó lesz. Szép vakolt fal, derékszögek. Öröm boldogság! Nekem egyszerűen nem ér annyit, hogy ezen aggódjak. Nem egy életre építek vagy szigetlek :D
Szeretném kikérni a témában tapasztaltabbak véleményét. Konkrétan 2 kérdésem lenne.
1. Érdemes-e 38-cm es csiszolt téglából (Heluz) rakott falat (nincs a téglák között habarcsréteg) hungarocellel szigetelni? Bungallow típusú családi házról van szó, egy ismerősöm szerint ha hőszigetelés szempontjából nem is, de esztétikai szempontból mindenképpen érdemes, ugyanis hungarocellel sokkal egyenesebbek a falak mint sima külső pucolással.
2. Deszkafödém szigetelése lesz a háznak, a deszkák felülről vannak a padlásgerendákra erősítve. Ennek a szigetelését úgy tervezem, hogy a padlás felől a deszkák fölé 15-ös üveggyapot, efölé préseltfa lemezek hogy lehessen járni rajta, alulról pedig a padlásgerendák közé szintén 15-ös üveggyapot, alá párazáró fólia majd gipszkarton plafon. Mennyire megfelelő ez a szigetelés, esetleg ha lenne valakinek valamilyen jó tanácsa, szívesen fogadnám.
valojaban en insta stick-el csinaltam, de 1. az is dagad. kell a leszoritas a dagadas miatt is, meg azert is, mert fuggolegesen nem marad ott magatol. 2. most jon a harmadik szezonja, es a szeleknel kezd lejonni. mondjuk egy nyeklo nyaklo ajto, mozog, csavarodik sokat, ledolgozta.
Szerintem jobb, ha ideírod azt is, hogy ez kb melyik környéken van, mert sokan nem mennének el érte Németországig ;) miközben lehet, hogy itt vagy a szomszédban.
"azt megbeszeltunk, es elvetetted, mert nem lehet vesni. "
A statikáról volt szó és a végén abban maradtunk, hogy a több lyuksorosak még nem olyan vészesek: a 3 lyuksorosoknak pl 4 függőleges fala van, ha ebből a villanyszerelő egyet egy csíkban kiharap, az statikailag még elmegy, mert még a gyengítésnél is maradt még 3 betonsáv.
elotte keszulj fel valami nagy lecekkel/deszkakkal, es talald ki hogyan szoritozod oda fel orara az egeszet. plusz a habot kinyomas utan kend szet, hogy a bubik nagy resze szetmenjen.
A fém garázsajtómat szeretném EPS lapokkal hőszigetelni. Van valami olyan ragasztó amit ajánlati tudtok ilyen célra? Nem nagy felület, sztenderd garázsajtó. Valami olyan kéne, amit nem kell keverni, csak kinyomni a fémre és odarakni az EPS lapot.
hat en nem szeretnem hogy a komuvesek csinaljak a villany csovezeset. villanyszerelo meg egy olyan epitkezesre ahol meg falak sincsenek, max az ideiglenes vetelezest megcsinalni megy.
megis, hogyan nezne ki a falazas? mester rakja, seged hordja, a villanyszerelo meg szivja a cigit, es mindig amikor kesz vannak egy sorral, akkor berakja a csovet?
Szerintem az a normalis, amikor mar a butormereteket is tudom, a kapcsolok-dugaszokrol nem is beszelve. Ha ez nincs, akkor egy rakas kompromisszummal jar, ami penzbe meg idegekbe kerul.
Maradt 10 zsák (250kg) StyroKleber / Polisztirol ragasztóm. Száraz helyen volt raklapon tárolva, májusi beszerzés, nekem már nem kell, mert kész a szigetelés az első glettelésig, a másodikat, meg majd jövőre csinálnám. Valakit érdekel esetleg?
A beton zsaluzoelembe valoban konnyebb ezt megoldani, de a villanyszereles peldaul a beton falazoelemben is egesz konnyen lmegoldhato. Kell egy kis luk az aljara(tetejere, ahonnan nezzuk) es kesz.
Legutóbb éppen a beton falazóblokkokat nézegettem: mérete 40x20x20 cm (állítólag 3 lyuksoros) beton falazóblokkból egy négyzetméter 2500 ft-ra jött ki. Jön közéjük egy kis malter és anyag ennyi. Egy m2 mindössze 12,5 darabból kijön, tehát a fal rakása is elég haladós, tehát a munkadíj sem lehet túl sok.
a komuves meg nem fog ugyanannyi penzert 10szer annyi darab teglat megmozgatni, helyere igazitani, es hozza 3-4szer annyi habarcsot bekeverni, megmozgatni.
aki komuvest kerdeztem, mindenki tobbet kert a B30-ert is mint a porotherm-ert. azt mondtak pakolni is macerasabb egyesevel, es sokkal tobb habarcsot is kell keverni.
nagymeretunek meg csupaluknak kell lennie, kulonben nem lehet felemelni egyedul.
nagymeretu tomor falazoblokk mindenkeppen nehez lesz, ilyen a vilag.
"amely nem munkaigényes (nagy darabokból épül, tehát nem száll el az órabérköltség) és nem túl drága az anyagigénye sem."
mondhatnal ilyet!
a gyari koltsegszamitasok draga, szamlas, szabalyos komuvessel szamolnak, igy a kisebb elomunkaigeny miatt a nagy blokkoknal nagy megtakaritast mutatnak ki, ami ellensulyozza a draga blokkjukat. valosagban meg olcso, felhivatalos komuves rakja napszamossal, egybol nincs akkora megtakaritas.
Tudtommal számos olyan falazási módszer létezik, amely nem munkaigényes (nagy darabokból épül, tehát nem száll el az órabérköltség) és nem túl drága az anyagigénye sem. Léteznek valahol számítások, ahol össze vannak hasonlítva a különböző tartófalak négyzetméter árai (anyag+munkadíj) csak most nem jut eszembe hol láttam ilyet.
"Ütve viszi rendesen, de akkor meg semmit nem tart a dübel,"
Egy érvvel több az olcsó téglák mellett. Sohasem értettem igazán, hogy miért költenek drága ezerlyukú (és papírfalú) szupertéglára azok, akik amúgyis azt tervezik, hogy még hőszigetelés is lesz rajta. Pár centi plusz hőszigetelő vastagság (kevés pézért) és gyakorlatilag mindegy, hogy miből van a fal mögötte.
Az lehet, én a 8-ashoz a 150-est használom. Az a baj, hogyha nem uj építésüre rakod, akkor nem mindenhol ugyanolyan távolságra kerül a faltól az EPS. Az egészbe a furás a legmacerásabb, mert ugye ütvefurni a téglát nem szabad. Vettem hozzá az EJOT-osoktól spéci furót, de a 30-40 lyuk után mintha kimenne az éle pedig betont nem is kapott. Utána vettem Makitáéktól, DEwaltéktól.... Nem nagyon birják. Ütve viszi rendesen, de akkor meg semmit nem tart a dübel, és a legnagyobb szívást ez a glettelésnél jelenti. Ahol, láttam hallottam eddig ütik a téglát is, a sumákabb melosok, meg gyorsan lehálozzák a falat, hy a tulaj ne is lássa, hy nincs dübelezve. Egyébként én is egyedül álllványozok, szigetelek tényleg nem olyan nagy durranás, olyan időigényes festőmeló az egész.
Én is Ejot dűbelt vettem. A 6cm szigeteléshet 115-öst, a 8-ashoz 135-öst adtak. Pont ma volt téma, hogy talán hosszabbakra kéne cserélni... Szerintetek?
Azt mondták hogy kell, én meg nem kérdőjeleztem meg. A lábazati szigetelés valóban beljebb lesz 6-8cm-re a homlokzati szigetelés síkjához képest. Engem speciel megnyugtat, hogy a szigetelés "alulról" is védve van a betolakodókkal szemben. Biztos, hogy csökkenti a szigetelés jóságát, de szerintem nem drámaian. Egy baromi vékony lemezről van szó ugye.
Egy lakkozott/pácolt/stb lambéria réteget párazárónak tekintenék, ami számos párakezelési problémát vet fel (vizesedés a hőszigetelésben vagy a falban). Viszont az összes ilyen gond egy csapásra megszűnik, ha hagyunk egy átszellőztetett légrést a hőszig és a lambéria között. Szerencsés választás az, hogy a lambéria/hajópadló vízszintesen lesz, mert ekkor alattuk a párnafák függőlegesek, így nem akadályozzák majd a légáramlást. Mivel nem nagy felületről van szó,szerintem elég lesz 2 cm vastag légrés, természetesen meg kell oldani a levegő ki-be járását ezért a lambéria alatt-felett is 2-2 centi rést kel hagyni. Tehát felmegy a falra a hőszigetelés csupaszon, arra tetőlécek (lapjával) jól odacsavarozva a házfalhoz, arra a lambéria. A terasz felszínén olykor víz fog folyni, ezért a hőszigetelés legalább alsó 10 centije xps-ből legyen, a párnafák alja pedig vagy vízálló legyen vagy ne érjen le a földig.
Mivel a fa jobb páraveztő az EPS-nél és a lambéria vékonyabb réteg is a habnál... Elvileg (és gyakorlatilag is) mindig kitud száradni a hátulja akár magán a fán át is.
Aztán ugye ott vannak ...a lambéria szálak közti kis légrések is :-)
De, ha nagyon félsz a penésztől, akkor 5+5 cm lécezés, a falra megy az 5 cm hab, és a második sorba pedig a 3 cm (4 cm) hab. Így marad a lambéria mögött 2 cm (1 cm) légrés amit a mennyezet alatt kiszellőztethetsz.
Vagy 3+5 cm lécezés, 3+4 cm habbal....1 cm légréssel.
Köszi, ez igazán kimerítő válasz volt, erre nem gondoltunk, hogy pl purhabbal kell pontosítani a szigetelés tökéletességét. Tehát a lambéria ( mi visszintesen szeretnénk feltenni) teljesen rárakható az eps-re? Nem kell ott valamiféle légrést kialakítani? Mert ugye a lambériát kívülről többször át tudjuk kenni az évek folyamán, de a belső felét féltem a bepenészesedéstől.
A csak egyirányú lécezés, hagy elég nagy hőhidat a lécek alatt...mivel az EPS hab az lambda=0,04 W/mK a fa, pedig U=~0,18-0,23 W/m2K Azaz a fa, cirka 4-5X rosszabb hőszigetelő.
Ezért én...2 rétegben raknám fel, mégha több is meló vele. Méghozzá 5+3=8 cm vagy 5+5=10 cm rétegben.
A felrakáshoz jó az un. bramac( 5x3 cm) léc, cirka 95 Ft/m Először lapjára csavaroznám a falhoz, mondjuk függőlegesen. (mégpedig ügyesen egy sikba állítava, alátét ékekkel a lécezést, ha az alap fal nem sík egészen)
Ezek közé menne a 3 cm-es EPS hab, PUR habbal ragasztva a falhoz ill. a lécek oldalaihoz is PUR-ral tömítve. A végén az EPS hab a lécezés síkjába csiszolandó, ha túl méretes valahol...ha mínuszos az nem gond.
Aztán jönne a vízszintes lécezés az előző lécezéshhez csavarozva. DE most élére állítva, így közé fér az 5 cm hab, szintén PUR-ral rakva/tömítve és, ha kell ismét síkba csiszolás ...
...és erre jöhet is a függőlegesen futó fa burkolat a lécezéshez rögzítve. Ha vízszintes lesz a fa burkolat akkor, értelemszerűen a léceket másképp rakni a hab rétegek között....
A bramac léc mérete miatt, lehet akár 5+5 cm-t is rakni! Szerintem megéri, ha a hely engedi...cirka 3-4 év alatt ...megkeresi a saját hab ár többletét.
PUR habból olyat kell venni, ami direkt hőszigetelés felrakására való! Ez kevésbé dagad kifújás után...eyg flakon 1600-1800 Ft köröl van és 10-12 m2 habhoz elég, egy rétegben.
Kell még PUR adagoló pisztoly 4-6 eFt (esetleg kölcsönkérni ismerőstől ha van neki)
Kell még egy flakon PUR pisztoly tisztító lötty is. Ez is 1600-1800 Ft/flakon.
Ja....és mivel a hab védve lesz a burkolttal, ide teljesen jó az olcsóbb EPS30 hab minőség is! Ha, éppen akciós a BAUMAX/PRAKTIKER/OBI szerű helyeken...
Szeretnék affelől érdeklődni, hogy 7 cm-es nikecellre, hogyan lehet fa burkolatot helyezni. Most készülne a szigetelés a terasz falára. Esetleg függőlegesen felfúrt lécekkel közé ékelve 50 cm-ként a szigetelő lapot? Hány centi rést kell hagyni a lambéria és az eps között?
Nálunk százéves tömörtégla, B30 és PTH kombinációt kell szigetelni, és voltak jelentős eltérések a felületben, ezért kiegyenlítő vakolatra lesz ragasztva az EPS. A vakolat vastagsága centiket is változik a felületeken belül.
Elnézve most egy EJOT TID dűbelt, a hossz kiválasztása nem is olyan egyszerű. Azt írtják, hogy a rögzítési mélység >= 25mm. Ez így nem teljesen helyes, a dűbel nem lehet akármilyen hosszú. Tömör és B30 esetén nincs gond, de PTH-nél fontost, hogy a dűbel szétnyíló része (ami csak 40mm) közvetlenül a PTH külső falába essen vagy a külső fala mögött nyiljon szét. Ha a dűbel pár centivel hosszabb, akkor csak a falazóblokk egyik belső rekeszfalában fog megkapaszkodni, ami (ha egyáltalán túléli a fúrást) biztos nem tart annyit, mit a külső fal.
Mivel a dűbelt 20mm-es hosszlépésekben gyártják, bizonyos szigetelésvastagságokhoz nem is olyan könnyű a választás, különösen, ha bizonytalan vastagságú vakolattal is kell számolni.
Tökmindegy mit használsz. Üveggyapotból plö Isover Uniroll 14cm-es, az nekem 16 centire puffadt fel. Knauf kőzetgyapot meg van táblában 15cm-es. Mindkettőt lehet hulladékmentesen rakni. Ha nem akarod sehogy rögzíteni alulról, akkor inkább a kőzetgyapot, de alá egy lécezés kellene, h ne konyuljon be.
Vízorr van külön is, és még hőhidat sem csinál. Stabilabb meg minek? A ragacs eleve úgy fogja, h az EPS a falról csak darabokban törik le. A szigetelt fal meg eleve kényes a mechanikai behatásokra. :)
Padlástér szarufák közötti szigetelésre jó az üveggyapot vagy inkább a közetgyapot fajták között kezdjek keresgélni? Esetleg javaslat valamelyik termékre ? (15 cm vastag lenne, nem lakótér csak fagymentes tárolóhelyiség)
Az indítóprofil alatti részt leverik, a lábazati és a homlokzati szigetelés össze fog érni. Abban mondjuk igazuk van, hogy az indítóprofil alatt kimaradt sáv nagy része vakolat, az meg leverhető.
Miért nem? Csak a színezést nem tudod magad csinálni, de ha hengerelhető színt bevállalsz, akkor az is megy egyedül. Pont az ilyen tapasztalatok miatt nem hívok évek óta szakit semmihez, inkább szopok vele. Kivéve a gáz, ahhoz nem nyúlok.
Páratechnikai okok miatt szerintem mindenképpen zárt cellás habot használj. A haveromnak is XPS lett az ajtajába beépítve. Zárt cellás purhabról nem tudok hogy létezne.
Asztalossal akarok egy bejárati ajtót csináltatni, talán bele tud rakni 3 cm szigetelést (még próbálom feljebb tornászni). Mit raknátok, hogy minél jobb legyen az érték? PIR? Vagy van, ami jobb, de még nem csillagászati az ára? vagy létezik zártcellás purhab, amit fel lehetne használni ilyen célra?
Minden második fúrás lett sikeres, ezt meg hogy...?
Nemtom...én néhol az alsó téglasor alja alá mentem az indítóprofil aljával, mert így lett vízszintes. Ez azt jelenti, hogy helyenként a 38-as pth tégla szélétől 2 centire fúrtam, de nem tört le semmi. Persze nem ütve fúrtam!
Facsavar + tipli megoldással rögzítettem a profilt.
..ez (szerintem) a vízszintes vízszigetelés helyétől függ. Alatta zárt cellás vagy formahabosított kell...
Fölötte már lehet normál EPS.
Az érdekes kérdés, hogy ha spórolni akarok a drága zárt cellással akkor ésszerű dolog-e mondjuk 0,5 métertől áttérni az olcsó EPS-re még a vízszigetelés szintje alatt?
Ilyen magas lábazatos esetben, amikor egyébként, maga a pincefal NINCS vízszigetelve...
Mi a jó megoldás?
Mert eddig ugye simán kiszáradhatott kifelé a pince fal a járdaszint és a fal alatti vízszigetlsé közötti szakaszon.
De az xps alatt...vajon mi lesz vele...?
Hiszen, már csak a belső tér felé tud szikkadni... Ami, jóval erősebb szellőzés igény jelent a pincében. Az meg sok hideg levegőt jelent a padló alatt :-(
Azt sokan elfelejtik a megtérülésnél, hogy a hőszigetelésre elköltött pénzt be is lehet vmibe fektetni. Aztán vagy jó hozamot produkál a befektetés (többet mint a megspórolt gáz értéke), vagy nem.
A házam szigetelése kb. 1,3 millióba fog kerülni. Szigetelés+vakolat+munkadíj+egyebek.
Nem számoltam utánna, de szerintem 30 év alatt talán megtérül.
Idáig fogyasztottam 1500m3 gázt éves szinten (fűtés+melegvíz)
Ha nagyon optimista vagyok, ezután mondjuk elég lesz 1000m3.
A megtakarítás 500*130=65 000Ft.
Az 1,3 milla kamata is kb. ennyi lenne.
Szóval ha napközben nincs otthon senki (nem kell egész nap fűteni), és senki nem "fázós" (nem kell 25 fok meleg), nagyon sok év alatt megtérülő beruházás.
Én azért vágtam bele mert most volt rá keretünk (5 év múlva lehet hogy nem lesz), és pesszimista vagyok a jövőbeni gázárat illetően.
Általánosságban elmondható, hogy a nagytöbbség totál tudatlan a témában. Ahelyett hogy utánnaolvasnának, a szomszéd vagy az ismerős ismerősének a véleményére hallgatnak.
A magyar lakosság jelentős része sajnos nem egy IQ fájter.
Mikor elkezdték a melót jó helyre tették az indítósínt de az is igaz, hogy minden második fúrásuk lett sikeres.
Mikor nem voltam ott, már "linkeskedtek".
Nem sok félkész hőszigetelt házat néztem meg alaposan, de bevett szokás, hogy az indítósínt feljebb rakják?
38-as Porotherm téglafalam van. Ha - vegyük a legrosszabb forgatókönyvet - regasztóval töltik ki azt a rést, az okozhat problémát szerintetek? Gondolok itt penészesedésre meg ilyesmi.
"Nos, a nagyon gyenge (U>1,1) eredeti falnál, (B30, tégla, beton) még talán közelíthető az öt év."
B30-as falazat értéke legyen 1,4 W/m2K Az össz falmennyiség legyen 120 m2 Ekkor ezen a falon egy tél alatt kb 14.000 kWh távozik (ez 18 Ft/kWh gázzal 252.000 Ft/tél)
Namármost erre teszünk mondjuk 5 centi eps-t (mert nagyon szegények és tudatlanok vagyunk): 5 cm komplett hőszig. rendszer mindenestül 1400 forint/m2, tehát 120 m2 = 168.000 Ft A fenti B30-as fal + 5 cm hőszig = a falunk kb 0,5 W/m2K-re javult Ekkor ezen a falon egy tél alatt kb 4.900 kWh távozik (ez 18 Ft/kWh gázzal 88.000 Ft/tél)
Tehát (ha magunk raktuk fel a hőszigetelést) az őszi 168eFt befektetésünk a következő tavaszra már meg is térült! Nem sok ilyen befektetés van, amelynek évente kb 100% a hozama :)
Még egy érdekesség: ha 5 helyett 10 centis rendszer mellett döntünk, ennek ára ma 2100 Ft/m2, ami 120 m2-re 252.00Ft Ez jóval drágább a fentinél, de mivel most vastagabb lett a hőszigetelés, ezért nagyobb lesz a fűtés megtakarítás is. A fenti B30-as fal + 10 cm hőszig = a falunk kb 0,25 W/m2K-re javult Ekkor ezen a falon egy tél alatt kb 2.500 kWh távozik (ez 18 Ft/kWh gázzal 45.000 Ft/tél) Tehát ha a 10 centi mellett döntöttünk, akkor az éves forintmegtakarítás 207 ezer Ft. Amit mindössze 252eFt befektetéssel értünk el. Tehát ha a megtérülés időpontja nem is jővő év tavasza, de a beruházásunk kb jövő év december közepétől már tiszta hasznot hoz, ami kellemes karácsonyi ajándék. Remélem jól számoltam mindenütt.
Persze ahhoz, hogy ilyen marha gyorsan megtérüljön a hőszigetelés, ahhoz 1: saját kezűleg (nulla forintból) kell feltenni a hőszigetelést 2: egy marha rossz hőszigetelésű házra. Persze ha a ház kiinduló hőszigetelése jobb a B30-as falénál és/vagy a munkadíj több nulla forintnál, abban az esetbe ne számítsunk 1-1,5 éves megtérülési időre.
Mivel nem tudni, mi van az ablak alatti szerkezetben...
Biztosabb megoldás...lebontani kívülről a burkolatot.
Megvastagítani a szerkezetet az ablak alatt, azzal a 10 cm bővítéssel, amit a hungarocellre szánsz. (pár méter deszkával megoldható)
PáraZÁRÓ fóliával résmentesen takarni az íg kialakult üreg belső oldalát (lakás felőli oldalát) és az oldal oldalait...
Megtölteni az egész üreget kőzet/üveg gyapottal, résmenetesen kitöltve az üreget (Rockwool delta gyapottal pl. )
Visszarakni a külső oldali burkolatot Felrakni a szélesebb ablak könyöklőt kívül.
Mivel így befér cirka 25 cm gyapot az ablak alá létrejön egy műszakilag jól megcsinált és kb. U<=0, 2 W/m2K hőszigetelésű falszakasz. Ami teljesen OK lesz...minden szempontból.
azert csinaltak igy, mert a perem szele letort volna, ha beledubeleznek.
es ertem mar, hogy hiaba fujod ki purhabbal, azon az 1cm csikon csak 1cm lesz a hoszigeteles.
ezerszer szerencsesebb lett volna akar 4cm-vel szelesebb sint tenni a labazatra 3-4centivel lejjebb, de akkor is meglesz a ket hab erintkezesenel a csik, ahol csak 1cm a szigeteles.
5 centivel lejjebb tettem volna a 4 centivel nagyobb sint, es abban egy vizszintes, 5cm vastag csikkal inditani. de ez maceras nagyon.
Nem tudom mennyivel olcsóbb festeni, itt gondolom simán a hálózást gondolod festeni. De erre kéne egy alapozó, aztán telibe glettelni kültérivel, aztán megint alapozó, aztán homlokzati festés. Szerintem, így ""rendesen"" megcsinálva, pláne, ha a nem saját kivitelezés nem biztos, hogy olcsóbb. Nem nagyon számoltam ennek most utána, de lehet a nemesvakolaton is ocsósítani: zsákos kiszerelésű, fehér színben a legolcsóbb. Aztán ezt is le lehet festeni homlokzati festékkel, ha nem tetszik a fehér (meg ha foltos) meg ha lesz rá pénz.
Egyszer volt részem hasonlóban, igaz ott volt egy + fedővakolati réteg, arra ment a glett, meg a festés. Az árban drágább volt, s nem is lett szép, de ez utóbbi inkább a kivitelező miatt.
Tanácsot szeretnék kérni.Panelházban lakunk.Az erkélyes szobában az erkélyajtó mellett mindkét oldalon ablak van,ez tölti ki az egész falat.Az ablakok alatt nem "rendes" fal van,hanem fából készült valami,aminek a külső és belső oldala között nem hiszem,hogy bármilyen hőszigetelő anyag lenne.Az segít-e a dolgon,ha kívülről hungarocellel vonjuk be?És ha igen,akkor hány cm széles hungarocell a megfelelő?Illetve ugyanilyen szigetelést belülről lehet-e csinálni?
aha! akkor meg nincs ott a legres, csak ott lesz, mert a labazati beugras felett van az inditosin egy centivel? mert a perembe nem tudjak bedubelezni az inditosint ugye.
a purhab tovabbra is tokeletes szerintem, de akkor mar indithattak volna a labazatra csavarozott ideiglenes "polc"rol is.
Még az elején tartanak. Az indítóprofilra csak 1 táblát raktak fel.
Ha létezik ilyen 1cm csík, akkor ez valamit segíthet a bajon - bár nem mindegy hogy 8cm grafit, vagy 1cm valami van azon a részen...
Mindenesetre holnap rákérdezek, hogy mit akarnak kezdeni az így kialakuló hőhíddal, mert szerintem előröl kéne kezdeni. Aztán vagy mondják a szigetelőcsík beragasztását, vagy nem...
a padlo magasitassal az a szopas, hogy egy csomo mindenre nem gondolnak elore:
- az osszes ajtot ki kell venni, a falbol a kivaltast kivesni es feljebb tenni, uj ajtot betenni - az ablakokkal ugyanez, vagy tok alacsony lesz a parapetmagassag, nem lehet az ablak ala semmit tenni, asztalt, konyhapultot plane nem - furdoben, konyhaban furan alacsonyan lesznek a viz es lefolyo kiallasok, de az elmegy - ha fali radiator kiallasok vannak, azokat lehet szetvesni, ujracsinalni, de egyebkent is alakitani kell a radiator konzolokon es csovezesen is. - villanykapcsolok magassaga megvaltozik. ha nem voltak eleve csipomagassagban, akkor nem gond.
Úgy érti (gondolom), hogy a 7-8 cm-hez képest a még vastagabb...
Nos, a nagyon gyenge (U>1,1) eredeti falnál, (B30, tégla, beton) még talán közelíthető az öt év. Ezekre minimum 10 cm, optimálisan 15 cm való. (szerintem)
De, a jobb alapfalnál (U<0,8-1,1)...már 9-10 év és még ettől több is lehet a 7-8 cm fölötti vastagítás megtérülési ideje... Ezekre 7-10 cm között adódik, faltól függően az optimális vastagság.
"Nálunk ez a 265cm körüli egy ugyanolyan hasraütéssel megállapított érték, mint bármi más sok minden."
Egy havernál 280 a belmagasság. El fog férni kb 15 cm álmennyezet (benne a szellőztetéssel) + kb 15 cm padló hőszigetelés + padlófűtés + padló. És még mindig marad kb 240-250 cm, egy osztráknak így is tériszonyos lesz :)
A leiler szerint vakolatlan téglára U=0,39 W/m2K, R=1/U=1/0,39=2,564
7 cm EPS esetén U=lambda/vastagság=0,04/0,07=0,571, R=1,751 szumma R=2,564+1,751=4,315 szumma U=1/R=1/4,315=0,231 W/m2K
15 cm EPS esetén U=0,04/0,15=0,267, R=3,745 szumma R=2,564+3,745=6,309 szumma U=1/R=1/6,309=0,159 W/m2K
A javulás 0,231-0,159=0,072
Ökölszabály: 0,01 U javulás, jelen gázárnál ~10 Ft/m2/év fűtés költség csökkenés gázból. Ez esetben, tehát ~70 Ft/m2/év.
A +8 cm EPS hab ára, 8*~120= ~960 Ft/m2 A megtérülése, így 960/70 cirka 14 év.
------------- 10 cm EPS esetén U=0,04/0,10=0,4, R=2,500 szumma R=2,564+2,500=5,064 szumma U=1/R=1/5,064=0,197 W/m2K Javulás, ~34 Ft/m2/év, a +3 cm megtérülése, 10-11 év.... ------------
Mivel már a 7 cm-rel is, a most kb. gazdasági optimumnak vehető U=0,25-0,20 sávban vagy így a további cm-ek már viszonylag sok év alatt hozzák vissza csak az árukat....
"úgy gondoltam 20-30cm) mélyre elég lesz lemennem. Érzésre ennyinek van értelme."
Ezt szoktam mondani: mesze van az ideálistól, de több, mint a semmi :) Mivel a lábazati hőszigetelés alsó peremétől legalább 2 méterre lesz a lakótér alja (földdel van feltöltve?), ezért valamivel gyengébb lesz a hideg talaj hűtő hatása. De én nem vagyok szakember, talán kapsz majd értelmesebb választ is valakitől.
Bizonyos régi típusú (rossz hőszigetelésű) épületek tulajdonosai számára egy okosan kiszámolt/megcsinált hőszigetelés jobb és gyorsabban megtérülő befektetés, mint az arany vagy az ingatlan.
"Utólagos hőszigetelésnél a vastagabb nem éri meg 5 éven belül."
Micsodaaaa?!?! Ezzel játssz el egy kicsit és utána visszatérhetünk erre az öt évre :) http://hoszivattyu.egylap.hu/hoszig_josag-megterules_grafikon.xls
Mivel a lábazat szigetelése se végtelen jóságú (5cm-t rakok fel), úgy gondoltam 20-30cm) mélyre elég lesz lemennem. Érzésre ennyinek van értelme.
Délelőtt a ház felét már körbe is ástam.
Lenne mégegy kérdésem.
Ha a "mester" emberek befejezik a szigetelést - és én réseket találok - azt mivel érdemes eltüntetni?
A gondom az, hogy tegnap kezdtek nálam a "mesterek". Mivel este értem haza, ma láttam a munkájukat.
Helyenként az indítóprofil alja nincs egy vonalban a téglafal aljával. 0,5-1cm-el feljebb van. A téglafal és a lábazat síkja kötzött ~4cm-es lépcső van. Attól tartok, hogy a lábazati szigetelés teteje, és a homlokzati indítóprofil alja között nekem hézagot fognak csinálni. Jogos az aggodalmam?
Ha ott légrés lesz (természetesen megmondom nekik, hogy csinálják úgy hogy ne legyen), az eltüntetésére mi a legjobb megoldás? Purhab? EPS csíkok vágása?
a belmagassag erosen fugg az egyeb meretektol. egy 3x4m haloszobanak tuti eleg a 230, a 260-as gardrobszekrenyhez letra kell hogy a felso polcot hasznald.
viszont egy 7x5meteres nappali 2.30 belmagassaggal igen nyomasztoan tud kinezni.
persze nem kotelezo a nappalinak meg a halonak azonos belmagassaga legyen, de ahhoz epiteszet es tervezes alatt tobbet kell erteni mint a haz=falak+fodem+teto
Kollega mondta, h az asszem osztrák ismerőseinél kinnt 230cm-es belmagasság van. Nálunk ez a 265cm körüli egy ugyanolyan hasraütéssel megállapított érték, mint bármi más sok minden.
"De új építésnél talán jobban megéri a lábazat hőszigetelésére szánt összeg nagyobb részét inkább a padló szigetelésére költeni."
Ez igy van. ket kitetellel:
1. ha a fal hohidjat is kezelni akarjuk, akkor a szokasos lemezalap temaba kerulunk bele
2. figyelembe kell venni a pince/szuteren jelenlegi es esetleges jovobeli funkcioit. ha barmi muhely/dolgozoszoba/vendegszoba/konditerem/iroda szoba johet, akkor inkabb a hoszigetelesen belul a helye...
Valaki aki a témában jártas, ki tudná számolni a hőátbocsátási tényezőt az alábbiakra: Fal: Leiler 38N+F Szigetelés: 7cm vs 15cm.
A szigetelés mindkét esetben egyforma lenne (ua. vakolat, szinezés, ragasztás, stb...) Ha a gyártók között van eltérés, akkor legyen mondjuk AUSTROTHERM 100, fehér színű. Az érdekelne, hogy megéri e a többletköltség viszonylag rövid távon, kb 5 év. 115nm nettó alapterületű házról lenne szó.
"es 10-20 cm szigeteles altalaban hasznalhatatlanra csokkenti az eleve nem tul nagy belmagassagot a pinceben."
Számos országban a lakások belmagassága lényegesen kisebb, mint ami nálunk szokás, úgyhogy a legtöbb lakás bőven elbírna ennyi magasságcsökkenést és belülre nem is kellenek különleges szigetelőanyagok. Persze utólagos hőszigetelés esetén ekkor meg a magasabbra kerülő padló okoz problémákat (ajtók/mosdó/stb magassága) De új építésnél talán jobban megéri a lábazat hőszigetelésére szánt összeg nagyobb részét inkább a padló szigetelésére költeni.
Igen, ők konkurensek. Sőt, van több szereplő is (ThermoBlock, Bauland, KingBlock). Két iskola van: tisztán habból készölő elemek, ezeknél a (széles)összekötő is hab. Jellemző képviselőik: Prokoncept, ThermoBlock, Bauland Start
Mások pedig (akik "második generációs"-nak titulálják termékeiket emiatt) polietilén átkötőket tesznek a hab zsaluk közé. Ez drágább technológia(tehát drágább termék), de kétségtelen előnyei vannak. Mindenki, aki EPS zsalus irányba megy, eldöntheti, mit akar. Ezeket a termékeket az Isoteq(csak gyártás) és a Bauland (gyártás+ kivitelezés).
Magyarország bőven el van látva EPS zsalus termékekkel, nem lehet panasz a választékra (a belső hőtároló tömeges hiányzik, de az nagyon :))
csakhogy a pince plafonjanak a szigetelese sem egyszeru. egheto cucc nem kellene, marad a fagyapot, kozetgyapot, uveggyapot. utobbiakbol minimum a kasirozott.
es 10-20 cm szigeteles altalaban hasznalhatatlanra csokkenti az eleve nem tul nagy belmagassagot a pinceben.
Egyébként ez érdekes kéréskör: a magas lábazatú és a magas pincével/szuterénnel rendelkező házak esetében a lábazati hőszigetelés olyan sokba kerülhet, hogy felmerülhet a kérdés: nem lenne-e hatékonyabb/olcsóbb, ha ugyanazt a forint-mennyiséget inkább a lakótér padlója alatti hőszigetelés megerősítésére költenénk és a pincét/szuterént hidegen hagynánk? Mondjuk a falak hőhídja igen durva lenne...
"1,6m magasságú lábazatnál szerintetek milyen mélyen érdemes a talaj szintje alá menni?"
Nagyon leegyszerűsítve: a lakótér alatti talaj egész télen 10-12 fokos lenne, ha nem engeded kihűlni a szabadban lévő mínusz fokok által. Tehát el kell választani a lakás alatti talajt a kinti hidegtől. Nagy hidegben a talaj hőmérséklete a felszín alatt fél méterrel mondjuk nulla fok, ha eddig ásol le a hőszigeteléssel, akkor nagy hidegben nulla fokos talaj hűti körben a belső 12 fokos talajodat. Ez látszólag rettenetes, de ennyire hideg csak nagyon ritkán fordul elő, a tél nagy részében ez a réteg jóval melegebb nulla foknál, ilyenkor alig van hűtő hatása. Úgyhogy szerintem ilyen magas lábazatú háznál fél méter alá menni nem szükséges. Egyébként a valóban tökéletes elszigeteléshez kb 1,5 m-re kellene a talajszint alá lemenni (itt már szinte soha nem érződik a tél hidege), de ennyire jó hőszigetelésre talán csak egy passzívháznál lehet szükség.
Ezek szerint a ProKoncept és az IsoteQ is hasonló technológiát kínáló, de konkurens cégek?
Az imént átolvastam az IsoteQ honlapját és eddig szimpatikus a dolog. Bár én nem lennék számukra nagy hal, de azért egy ajánlatot kérni fogok mindkettőtől, miután egyeztettem a tervezővel.
Olvasgasd el a "Prokoncept", "Isoteq" fórumokat. Sok kérdésedre választ fogsz kapni az EPS zsalus technológiával kapcsolatban. Amúgy igen, a nyílászárók körül vasalni kell, és alaprajztól (és statikustól) függően máshol is. Függ attól is, hány szintes az épület, milyen födémek és belső tartófalak vannak.
De ha már ezt választanám, akkor nyílván a teljes falazatot ebből volna praktikus csinálni, nem csak azt a pár méter falat, amire megoldást keresek. Azt nem láttam még, hogy a legalsó sort hogyan rögzítik a lábazatra, vagy alapra. Meg az sem 100-as még nálam, hogy csak a nyílászárókhoz kell vasalat, vagy egyéb helyekre is?
No és vajh mennyibe kerülhet a kivitelezés? Megkérdeztem egy ismerős kőművest, de semmi tapasztalata nincs ezzel a technológiával, tehát kivitelezőt is körültekintőbben kell választani. A 30-as méretűnek jók lennének a paraméterei...
12 cm-es EPS fog kerülni a házunkra, s nagy dilemmában vagyunk a nemesvakolat-festés dolgot illetően. Az idén nemesvakolatra már nem lesz pénzünk, viszont ha a festékkel valóban annyival olcsóbb, azt megoldanánk(pl nem kellene újra állványozni).
Leírnátok pl. a két lehetőség közti árarányt, minőségi különbséget, küllemet, technikai különbséget, stb.
A negatív sarkokban nem kell élvédő. Az élvédő, ahogy a nevében is benne van védi az éleket. Szóval a sérülékeny részeket, amik könnyen letörhetnek, csorbulhatnak stb. Egy fizikai védelem. A negatív sarkok nem sérülékenyek, ott csak arra kell ügyelni, hogy a háló toldása ne a sarokra essen, a háló nyúljon át a sarkon vagy 20 cm-t.
"Az optimális tehát az volna, ha találnék olyan 30-as falazóanyagot, ami önmagában is elég jó hőszigetelő és mint ilyen, kielégíti a hőtechnikai követelményeket."
Az eps zsalus rendszerű falakban (pl prokoncept) tudtommal 15 centi a beton, a többi eps. Tehát pl egy 30-as falból 15 centi a hőszigetelő anyag. Ez kb 0,27 W/m2K hőszigetelési jóság, ami szerintem nem olyan rossz érték.
Valóban van olyan olyan, hogy X (10-20) méter magasság alatt nem kell dübelezni, de ez kivételekkel igaz! Pl beton felületre, meglévő vakolatra, ásványi szálas hőszigetelés esetén és utólagos hőszigetelés esetén mindig kell! Legalábbis eztet írják a gyártói előírások.
Ezt tudtam nagyon "akciósan" beszerezni. Volt valaki aki megvette de hirtelen nagyon megszorult és sürgősen túl akart rajta adni. Tehát akkor ne nagyon reménykedjek?
Nálam nemrég fejezték be a mesterek a melót (külső szigetelés 5 cm-es hungarocellel, Revco) de van egy aggályom. Egy ideje készültünk a dologra és körbekérdezgettem mert nem értek hozzá. Sokan sok mindent mondtak, de azt majdnem mindenki, hogy dűbelezni mindenképpen kell. Ezzel szemben nálam nem dűbeleztek csak ragasztottak (15-20 éves kőporos vakolatra ami elég stabil nem málik). Kérdeztem elég lesz-e azt mondták ilyen magasságig (2,8 m) nem szoktak dűbelezni. Mondtam nekik "gyerekek semmi baj, megvan a telszámotok, ha 3 év múlva leesik jöttök és felrakjátok szépen saját költségen". Azt mondták ne aggódjak. Egyébként kis városban élek ahol szinte mindenki ismer mindenkit és őket többen is ajánlották mert nagyon régóta csinálják és nem nagyon van rájuk panasz.
A 2002. március 15. előtt épült építmény utólagos hőszigetelése és homlokzatburkolása együttesen - az oldalhatáron álló falat kivéve - az elő-, oldal- és hátsókert méretét, illetőleg utcafrontra kiépített építmény esetében a közterületet legfeljebb 10 cm-rel csökkentheti. A telek beépítettsége ennek megfelelően módosulhat.
Igazad van, tényleg figyelmesebben kellett volna olvasnom, mert újraolvasva rájöttem, hogy az elő-, oldal- és hátsókertek fogalmát ill. előírásait nem értelmeztem.
Tehát a lényeg, hogy hőszigetelés előtt meg kell vizsgálni, hogy az adott beépítési módra (én esetemben oldalhatáros) vonatkozóan mik az előírások az említett kertrészek méretét illetően és ennek megfelelően lehet meghatározni az alkalmazandó homlokzati hőszigetelés vastagságát.
Pl az én házam utcafrontos is egyben, így ott mindenképpen csak 10cm-t engednek.
"A többi oldalfalra (hátsókerti, udvari) pedig annyit teszel utólag is a mennyit csak tetszik!"
A hátsókert felöli oldalra is vonatkozik a 10cm-es előírás. Én ezt az egyet illetően vagyok jó, mert a ház elöl helyezkedik el.
Viszont azt továbbra sem értem, hogy ha a szomszéd engedélyezi (írásban), akkor az új építésű résznél miért zavarja a hatóságot az átlógás.
Megegyezni, szerinegtm bármiben meglehet. A tulajdonával mindenki kb. szabadon rendelkezik....
Azonban az ÚJ építés, nyilvánvalóan CSAK a SAJÁT telken belül lehetséges.
----
Esetleg meg is lehet venni azt a 10-15 cm sávot végig a szomszéd telekből.
Erről már nem sok infóm van....nem tudom mit szólna hozzá a földhivatal. De, úgy érzem, hogy, ha a megmaradó szomszéd telek elég nagy marad, azaz a HÉSZ szerint építési telek tud maradni, akkor elvi akadálya nincs a telek alakítgatásának...ily módon ...ha a szomszéd belemegy!
uj epitesnel nem mehetsz at a szomszedhoz, evidens. de a sajat oldaladon csinalhatsz szigetelest. ajto a sarokban a telekhataron csak nincs, de ha van, arrebb lehet tenni 20 centivel. igy aztan csinalsz egy szumma 30 vagy 40 centi vastag falat, ami mondjuk B30+10cm eps, vagy akar 25cm betontegla+15cm eps, vagy ami jolesik.
a szabaly pont abban valtozott par eve, hogy az energiatakarekossag jegyeben bizony vehetsz el a szomszedtol, es meg az ucatol is!!! ha eleg regi a hazad (van konkret evszam, aminel regebbi kell legyen), akkor elfogadjak, hogy tudatlansagbol kerult a hatarra, es a szomszedtol meg a ucatol is (utcafronti beepites eseten) elvehetsz 10 centit a szigetelessel.
a sajat udvarod fele azt csinasz, amit akarsz. uj epitesnel persze a szigetelessel novelt alapterulet szamit a beepitettsegbe, de a fentiek szerint ha kelloen regi a haz, akkor 10cm-el a beepitettseget, meg a kotelezo oldaltavot is tullepheted.
MEGLÉVŐ oldalhatár falra rakott UTÓLAGOS szigetelésre, nyilván nem adhat jogot az OTÉK! Hiszen AZ MÁR a szomszéd telken lenne... ..és a szomszéd tulajdonjoga szent. Ettől még megállapodhattok...és megengedheti. Erősen javasolt az írásos forma!!!
Nomeg, a minimum tűztávolságra is ügyelni kell.
Az említett 10 cm, az pedig a MEGLÉVŐ előkerti/oldalkerti ill. utcafronti(közterület) oldal falra vonatkozik. Éspedig értelemszerűen ez is az UTÓLAGOS szigetelésre. Ezeknél az OTÉK már adhatott jogot, hiszen ezek saját tulajdonodban ill. az állam tulajdonában vannak...
A többi oldalfalra (hátsókerti, udvari) pedig annyit teszel utólag is a mennyit csak tetszik!
--- Újépítésnél, nyilván eleve elegendő helyet kell hagyni a szigetelésnek is!!! minden falnál... Amikor az épület, telken belüli elhelyezési terve készül.
Oldalhatáron való toldásnál ez kicsit érdekes, de ...megoldható szerintem....
A falazatnak eleve a tervezett szigetelés vastagsággal beljebb kell lennie a telekhatártó, azaz szigeteléssel együtt érhet az oldalhatárig...
ill. ha az építési vonal netán a hátsókertnél is elérné az építési határvonalat, akkor ott is ügyelni kell rá, hogy már a szigeteléssel együtt érje el az építési határ vonalat.
Nem építési engedély köteles, de az OTÉK szabályozza, azt pedig elvileg be kell tartani. Attól való eltérés és egy esetleges lebukás esetén minden jogalapja megvan a szakhatóságnak a büntetés kiszabására és akár az eredeti állapot visszaállítását, tehát a bontást is elrendelheti.
Szóval úgy látom, hogy ez amolyan "nincs baj, amíg nincs baj" helyzet. Elvileg elég egy rosszindulatú bejelentés a szabálytalanságról és beindulhat a bürokratikus terrorgépezet.
Elvileg a szomszédtól így nem vehetek el egy centit sem tudtommal. A jogszabály erre nem is tér ki külön, mert evidenciának veszi, hogy mindenki csak addig nyújtózkodhat, ameddig a takarója ér, tehát a jogalkotó fejében valószínűleg meg sem fordult az utólagos hőszigetelés eme problémás lehetősége. Gondolom, az alapszabály megalkotásánál még nem volt jellemző az utólagos hőszigetelés, a későbbi szabálymódosításoknál viszont számomra érthetetlen módon nem foglalkoztak ezzel a problémakörrel.
A fal beljebb tétele annyiból problémás, hogy ugye rá kéna csatlakozni a régi falra, ráadásul a találkozási pontnál pont egy ajtó van, tehát a régi és az új fal folytonossága főleg indokolt. Hogy a külső falsíkon csúf lesz a csatlakozó felületek közti lépcső, azt még megemésztem valahogy, de belül technikai problémát is okoz az előbb említett falcsatlakozás miatt és a térkihasználásra is figyelnem kell.
Az optimális tehát az volna, ha találnék olyan 30-as falazóanyagot, ami önmagában is elég jó hőszigetelő és mint ilyen, kielégíti a hőtechnikai követelményeket. Aztán később lehet, hogy bátorságot gyűjtenék és esetleg sumák módon mégisrászigetelnék, hogy ne legyen optikai lépcső a külső falsíkon a régihez képest.
az nem jelent semmit, mert bejelentes koteles a homlokzat atalakitas. es a bejelentes alapjan megnezik hogy szabalyos-e, es ha nem, akkor nem elutasitjak (mert nem engedelykeres), hanem siman megbirsagoljak.
majd az okosabbak kijavítanak ha nem így van, de tudtommal az utólagos hőszigetelés nem építési engedély-köteles. (persze az más ha átlóg idegen területre, de alapvetően tudtommal nem az)
a szomszed feloli dolog tuti csak arra vonatkozik, hogy ha regen telekhatarra epitettek a hazat, akkor most ugye nem tudnal szigetelni, mert nincs ra helyed. de megis megteheted, elvehetsz 10 centit a szomszedtol!
uj epitesnel persze nem, de siman 10cm bentebb teszed a falat es kesz.
Én a telekhatáron álló falat 20-as ytongból építeném, arra 9-10 cm szigetelés és így lesz 30-31 cm-es falad, síkba a régivel. A födémgerendák az ytong fallal párhuzamosak
Bővíteni szeretnénk nem túl nagy családi házikónkat egy szobával. A ház és a leendő bővítmény is telekhatáron álló. A gond a hőszigetelés kialakításával van a hatósági szabályok miatt.
B30-asból terveztem építeni a toldást és erre ment volna 12cm EPS. Viszont új építés esetén az építési hatóság nem engedi az utólagos hőszigetelést a telekhatáron álló falra. Az egyik oldal ugye a régi házhoz csatlakozik, tehát e szempontból érdektelen. A telekre befelé néző két falra mehet nyugodtan a hőszig, bár az OTÉK előírásai szerint csak max 10cm vastagságban. A telekhatáron álló falat viszont nem szigetelhetem EPS-el. Viszont a hőtechnikai követelményeket teljesíteni kell. Azt mondták, hogy a problémás falat olyan falazóanyagból építsem, ami önmagában megfelelő hőszigetelésű.
Én egyelőre nem ismerem a falazóanyagokat. Ők 38-ast ajánlottak, de hogy ezen belül pontosan milyen típust, azt nem tudtam kihúzni belőlük. Mivel a hozzáépítés külső méretei adottak, így nem mindegy a falvastagság, tehát hogy mennyi teret vesztek azáltal a belméretből.
Kérlek, adjatok tanácsot arra nézve, hogy milyen jó hőszigetelésűnek mondott falazóanyagok vannak, melyek nem lennének esetleg vastagabbak a B30-asnál.
/Érdekes, hogy a régi építésű ház esetében csak ahhoz kötötték a hőszigetelés engedélyezését a telekhatáron álló falra, hogy a szomszéd nyilatkozzon a felől, hogy beleegyezik az ő telekrészére nyúló szigetelőanyag felhelyezésébe./
Azt is érdekesnek találom, hogy gyakran olvasok itt akár 20cm-es vastagságú utólagos szigetelésekről is, holott elvileg csak 10cm engedélyezhető. Jól sejtem, hogy igazából senki nem bonyolítja az életét a szabályok betartásával, hanem bízik a turpisság ki nem derülésében, vagy esetleg a hatóságok jóindulatában?
A szabványok másolása nem megengedett, ezért nem tudom azt elküldeni. Javaslom a Magyar Szabványügyi Testület honlapján a webáruházat (https://www.mszt.hu/mszt/portal), ahol meg lehet rendelni.
Köszi, így már vili. Vagyis az általam írt emi engedély nem erről szól, hanem az általános hőszig lapok az msz szerint minősítettek.
Vagyis beépíteni az MSZ 7573 szerint kell/lehet.
Mostmár értem azon kijelentésedet is, hogy a kivitelezési útmutató csak ajánlás. Akkor csak azt nem értem, ez miért nincs deklarálva? Végül is mindegy, nincs jelentősége, csakhát mint látod, (és amiből kiindul e beszélgetés) a gyári ajánlást naon komolyan tudják venni...
Ha esetleg msz7573-at priviben meg tudnád küldeni, akkor megköszönném.
44 HS téglafalba nálam lehet fúrni, semmi gáz vele. Fúrás közben érzed ahogy átszakadnak a téglában a apró lyukak, sűrűn vannak a téglában a lyukak és a tipli kiválóan tart.
A kérdésem nem 100% hőszigetelésről szól, de kapcsolódik hozzá és legutóbb is itt segítettetek nekem többen is.
Szóval a helyzet az, hogy kőzetgyapot szigetelés (kb 7cm) + PTH 38NF tégla lenne az eddigi elképzelés. Korábban a HS téglát hátrányosnak ítélték meg, ha úgyis szigetelve lesz a ház, mivel az anyagszerkezete miatt nehezebb belefúrni, stb..
Erre várnék némi megerősítést vagy cáfolatot, ugyanis minden cm számít és ha HS téglából dolgoznánk, akkor kb 2 cm szigetelést meg tudnánk spórolni. De ha a PTH 38 HS-el több gond lesz a szigetelés felfogatásánál (vagy esetleg később egy falipolc felfúrásánál...) akkor maradnánk a PTH 38 NF-nél..
bamilyen teglanak, habarcsnak, akarminek jobb a paravezetese mint az eps-nek.
csinalnak is belso oldali szigetelest habbol, csak helyszinen fujt pur-bol. nem masert, csak azert, mert a tablas eps-t nem lehet hezagmentesen, legtomoren rakni, es a kozte levo luknak a paraszama 1, ami lenyegesen kisebb mint a teglae.
Még valami: Maguknak a tégláknak a páravezetése nem is annyira szörnyű, még a tömöreknek sem (páraszámuk állítólag kb 6). Ha egy öreg ház fala kizárólag téglákból állna, akkor talán még sima eps-t is lehetne belső hőszigetelésként alkalmazni önmagában, párazárás nélkül, hiszen páraszáma (kb 30) jóval magasabb a tégla páravezetésénél, így teljesül az a feltétel, hogy belülről kifelé egyre jobban páravezetők legyenek a rétegek. DE: A régi házak fala nem csak téglából van. Van ott belső vakolat, külső vakolat, nemesvakolat, sőt, a régi bérházak kis méretű téglákból húzott főfalaiban még belül, a fal belsejében is lehetnek függőleges habarcs-falak a téglák között, amely anyagok viszont tudtommal jóval párazáróbbak a téglánál, ezért a régi fal páravezetése nem azonos a csupasz tégláéval, ezért kell belső hőszigetelésnél jól párazáró hőszigetelő anyagot (pl:xps) vagy párazáró fóliát alkalmazni. Szerintem, de én csak amolyan mekkelek vagyok, nem szakember.
De töltsd le a Winwatt programot, azt valószínűleg nálam sokkal hozzáértőbb emberek csinálták és számomra hihetetlen fal/hőszigetelés kombinációkra is engedélyt adott páratechnikailag (pl B30-as falazaton BELÜL 10 cm sima eps, bármiféle párazárás nélkül = OK)
"A párakoncentrációnak kifelé haladva a rétegrendben GYORSABBAN kell csökkennie, mint a hőmérsékletnek."
Szerintem nem feltétlenül. A grafikonon a két görbe futhat párhuzamosan is, sőt, még közeledhet is egymáshoz. Egy a lényeg: a két vonal keresztezési pontja (a vízkicsapódás helye) NE a falon belülre essen :)
"A belső oldali megoldások, azon alapulnak, hogy a cucc...gyorsan és sok párát tud leadni !!!"
Merre? Amikor a belső hőszigetelő réteg lakás felőli oldala 21 fokos és külső, fal felőli oldala pl 8 fokos, akor a belejutott pára nem a lakás felé fog igyekezni, hanem folyamatosan vándorol a hideg oldal felé (majd ott lehűlve vízzé válik és megkezdi az egész szerkezet eláztatását). A lakótér rendszeres szellőztetésével az egész szerkezet belső, amúgy is száraz felületét pedig hiába próbáljuk szárítgatni, a pára 99%-a már a fal belsejében van és teljes erővel a túlsó/külső oldal felé törekszik. Nem jól gondolom?
Tehát van egy belvárosi volt bérház , magántulajdon.
A padás szerkezete : un. fél nyeregtető (ha jól mondom).
A padlásfödém agyaggal és padlástéglával fedve (valószinű olyan boritott fafödém - majd még feltárjuk ). Tehát az ácsszerkezet : a födémtől kb 10 cm-re jómassziv 20 x20 vizszintes gerendák , ezen oszlopok, felül hasonló szelvényü vizszintes szelemeneknek, amire fekszenek a szarufák, lécezés cserépfedés. Mint írtam fél nyereg, a tűzfal eléggé gyengécske, régi, nagyméretű téglából féltégla vastagság, ami kb. 1,5 méterenként merevítve van, befordított téglákkal.
Ezt a teret építenék be - kb 35 m2 a 2 m feletti rész + az az alatti is vagy 10 m2.
A belmagasságot meghatározná a felső vizszites gerendázat, ami olyan 2,4 magasan van. A probléma ez a födémfeletti vizszintesen kereszbe menő gerendázat - szerencsére csak kettő van. 10 + 20 cm es szelvény az annyi mint 30 cm- Kérdés : ki lehet e váltani csak 2 ajtónál kéne és alul masszív acélszerkezettel összkötni ? (vagy összedölne az egész ? )
A másik . a tüzfalnál, hogy akakitandó ki a légrés és főleg ennek átszellőztetése, azaz honnan jönne az alsó bevezető nyilás ?
Az első, laikus elképzelés szerint csak úgy neki tették volna az ásvanygyapot gipszkaton falat. Mondom ácsi így nemjó, ahogy a Móricka elképzeli.
Vagy lehetne egy megfelelő méretű Ytongfalat belülre falazni ? Végül is a fal az alsó jó vastag, majd az 50 cm -es falra ülne rá.
Jogi probléma nincs, alul felül a tulaj lakik, mondá kár lenne ezt a teret galambtanyának használni. Megy fel közmü és egyéb csonk, megfelelő a lépcső stb.
Jól látod az alapelvet. Azonban még a belülről kifelé emelkedő páraáteresztés sem automatikusan teljesíti a lecsapódásmentességet. A párakoncentrációnak kifelé haladva a rétegrendben GYORSABBAN kell csökkennie, mint a hőmérsékletnek. A csökkenés például önmagában még nem elegendő.
"a külső hőszigetelés nem lehetséges. Ha belső hőszigetelést csinálnánk,"
Szerintem ha belülről nagyon jó (közel tökéletes) a párazárás, akkor nem muszáj szigorúan ragaszkodni ahhoz, hogy a rétegek kifelé azonos, vagy egyre jobb páraáteresztők legyenek, a falban lévő pára egyszer távozik, onnantól kezdve nagy páragond nem lehet (csak kicsi). Mondom: szerintem, mert nem emlékszem olyanra, hogy valaki ebben egyetértett volna velem, habár megcáfolni sem próbálta senki.
Épp a páraproblémák miatt minden olyan anyag, amely nem (szinte) tökéletesen párazáró, az valószínűleg nemigen alkalmas önmagában (párazárás nélkül) belső oldali hőszigetelésre, holott tudtommal létezik olyan gyári termék, amely éppen ezt állítja magáról, holott porózus szerkezetű (nem jut eszembe a neve).
Viszont ha megtudnád, hogy miből van a házad fala, akkor talán kiderülhet az is, hogy pl némlyik xps páraszáma magasabb a falénál. Ebben az esetben szerintem simán felragasztható belülről a falra külön párazárás nélkül is (arra meg a falfűtő panel). A hőtükör sajnos csak akkor működik (tükröz), ha a meleg felőli oldalon van előtte egy kis légrés (min.2-3 mm). Ez a légrés ragasztott rendszernél nemigen megoldható, az öntartó falszerkezet drága/bonyolult, a padlófűtés hőtükör fólia meg túl gyenge gipszkarton megtartásához.
Mindez csak szerintem, de én nem vagyok építőipari szakember.
Kedves cseik! A jelzett termék akusztikai szigetelésre is javasolt. Mivel a hangszigetelési értékek nagyon kedvezőtlenek vakolatlan fal esetében (szigeteletlen és bármilyen szigetelőanyagot is alkalmazva), ezért javasolt ott a vakolt felület.
A megszokott, nem akusztikai homlokzati hőszigetelő lemezünk neve Austrotherm AT-H80. Mivel szabványos termék (MSZ EN 13163) ezért első típusvizsgálatot végzett az ÉMI, M-932/2008 szám alatt. Nem tudom, miben tudnám még kiegészíteni válaszomat, de szívesen megteszem, ha tudom. Üdv Kruchina Sándor
őőő jól értem, hogy amit találtál az a belső lakótér felől EPS réteget ad? mert ha ez így van és jól értem akkor jó hírem van!! nem azt a terméket találtad meg amire céloztam. az egy sima vakolandó falat ad nem kell hálózni sem és nincs benne műanyag sem. olyasmi felületet ad mint egy Y-al kezdődő termékből rakott fal ami fehér.
Kedves cseik! De, komolyan gondoltam, mégha mint mondtam is, nem az én területem, ezért könnyen mondhatok zöldséget. A hazai mentalitás és itt hangsúlyozottan nem csak a kivitelezőkről beszélek olyan, hogy szeretjük a korlátokat feszegetni. Ha a gyári minimum 3 mm, akkor lehet, hogy jó lesz 2 mm is, esetleg 1,5. Ha a gyártó magasabbra teszi a határt, akkor ezt azért teheti (például), hogy az ilyen ócsítás esetén is megfelelő legyen a rétegvastagság. De ez csak feltételezés részemről. Azt viszont biztosan állíthatom, hogy a hazai építőanyag gyártók nem a normák emeléséve próbálnak meg hasznot termelni. Sajnos, sokkal gyakoribb az, hogy az árverseny miatt egyre olcsóbb megoldások kerülnek piacra. Kevesebb modifikáló anyagot tartalmazó bitumenes lemez, vagy kisebb szilárdságú homlokzati lemez, stb. És főleg nem a hazai gyártóktól.
és ha ez sem a szóban forgó hőszigetelő lap, akkor légyszíves áruld el nekem a megfelelőségi számát, utána nézek, s ha tévedtem itt revidiálom véleményemet és kijelentésemet.
egy gyors regisztráció után a teljes doksi megnézhető.
a többi meg nekem a "neszesemmifogdmegjól" kategória. bár diplomatikus és kikezdhetetlen :)
Köszönöm! A belső hőszigetelő paneleket én is megtaláltam, csak azt nem tudom, van-e értelme ezt kombinálni falfűtéssel, aholis pl egy ilyen panelre szerelt gipszkarton/rost falfűtő panel adná le a hőt. Ezek a belső hőszigetelő panelek ugyanis EPS belső felületet adnak, amit rendszerint le kell hálózással vakolni. Ha az EPS zsalus rendszereknél "bejön" a falfűtés, akkor itt miért ne.
Kedves cseik! Az A.-nek mint mondtam, nincs homlokzati hőszigetelő rendszere. Az AT-N jelű termékek nem a homlokzati hőszigetelésre alkalmazandók. A homlokzati hőszigetelő lemezek prospektusában egy általános ismertetést adunk ezen termékek alkalmazásáról, de a beépítést mindig a rendszergazda utasításai szerint kell elvégezni. Ennek az az oka, hogy különféle ragasztók, hálók alapozók és vakolatok vannak a piacon, melyek kémiai és fizikai együttdolgozásáról senkinek sincsenek pontos információi. Ezért szükséges egy rendszergazda, aki az általa forgalmazott termékeket ismeri, azok alkalmazását meghatározza, illetve a megfelelő kivitelezés esetén garanciát ad. Üdv Kruchina Sándor
Minden homlokzati szigetelésnél a rendszergazda utasításait kell betartani. Az A. beszállító, a rendszer alkalmazását a rendszergazdák határozzák meg. Ami a konkrét kérdést illeti, véleményem szerint jobb megoldás az egy darabból kivágott sarokelem, de a dupla hálózással is meg lehet oldani a kérdést.
van belső hőszigetelésre megoldás csak nem ilyen barkács problémagerjesztő fajta. 2 termék is van erre a célra ami profi, csak ugye nem írhatom le a nevét mert az reklám. szal gugli a barátod, de mindkettő belső + falazat szal elvisz 10 cm-et a belső térből, könnyen gyorsan házilag megoldható (persze nem olcsó)
Én is austrotherm grafit reflexhez duocontact-ot használtam, mint sk építkezőként mondhatom hogy jó volt vele dolgozni. Vettem korábban egy kicsit olcsóbb noname-et de az sokkal nagyobb volt a szemcse mérte, és számomra nehezebb volt vele dolgozni.
Sziasztok, Régi, bérházi lakást újítanánk fel, és a külső hőszigetelés nem lehetséges. Ha belső hőszigetelést csinálnánk, lehet ezt kombinálni falfűtéssel? Pl a falra lécváz, közé hőszigetelő(gyapot), majd párazáró fólia, hőtükör (esetleg ez a kettő egyben), gipszkarton/gipszrost falfűtő lapok. Működhet ez? Leverjük a meglevő vakolatot, vagy inkább hagyjuk rajta?
"180nm re, támponként beírom az árakat, lehet hogy érdekel valakit: - 180nm 25cm Grafit EPS, 33nm 12cm ExpertFix, 750EFt - 1200db Baumit ragasztótárcsa + Baumit ProContact ragasztó 54 zsák, 248 EFt - Baumit szilikonos világos szín 16vödör, 176Eft - munnkadíj 2500/nm, 550Eft
Mindösszesen: 1 724EFt, azaz átlagosan (lábazatot is számolva) 8260Ft/nm."
Pontosan most nem tudom megnezni, mert ceges cimrol inteztem a rendeleseket, azota meg mar mashol dolgozom. Szamlakhoz pedig most nem tudok hozzaferni...
Egyebkent tuzep.co.hu-rol rendeltem. Ha jol emlekszem azota emeltek 10 v. 015%-ot.
Köszönöm a tippet. Te is Austrotherm lapokat tetettél fel? Azt látom, hogy 25 centi grafitos kerül felrakásra. Esetleg ha nem vagyok tolakodó megkérdezhetem mibe került négyzetmétere?
Szerintem...ennek rendes illesztésnél (ha a rés max 1-2 mm) nincs jelentősége hőszigetelési szempontból nézve...
Mivel, ekkora légrésben a levegő talán ...még jobb szigetelő is mint a PUR hab.
Mechanikai szempontból sem sok értelme látszik. Bár, vélhetően csökkenti a háló szakadási hajlamot... Nadeugye... rendes felrakás mellett, amúgy sem szakad.
"rengeteg a kontár, de azok nem ilyeneket rontanak el, hanem pl. a táblákat oldalukon is összeragasztják :("
Az oldalak egymáshoz ragasztása miért tilos? Éppen most tervezünk egy kísérleti hőszigetelést, ahol pont ezt akarjuk: a táblák élét egymáshoz akarjuk ragasztani, ugyanazzal a habbal, amivel a falhoz ragasztjuk őket.
Köszi a magyarázatot. Tehát: 1: A hőszigetelő táblák élei a falhoz ragasztás + hálózás ellenére is elmozognak egy picit egymáshoz képest (rezgések + hőtágulások + gravitáció + stb) 2: figyelembe kel venni azt is, hogy a ragasztó teljes megszilárdulása időbe telik, addig is hat a gravitáció a dolgokra.
Az a baj velem, hogy sokszor nem fogadok el valamit csak azért, mert azt valaki mondja, vagy megértem magamtól a dolog értelmét/szükségességét, vagy egy értelmes emberrel elmagyaráztatom magamnak :)
ezekről az előírások betartása-benemtartása témáról mindig technikumi épszerk tanárom egy mondata jut eszembe (aktív kivitelezés mellett oktatott):
"Uraim és hölgyeim, nem az a profizmus, hogy minden szabályt és előírást betartunk, hanem az, ha tudjuk melyiket lehet megszegni úgy, hogy az nem kárt hanem előnyt hoz!"
mi köze a német pontossághoz annak, hogy magyar előírás szerint a 4 mm-es aljzatkiegyenlítés nem felel meg gyári előírásnak így hibás kivitelezésnek minősűl? (mármint laikus nézetében)
én elhiszem, hogy minden gyár védi magát (egyébként érthető módon) de az anyag itt is x tulajdonságokkal rendelkezik meg németo-ban is x tulajdonságokkal rendelkezik. egy gyári előírást meg szerintem nem lehet (legalábbis nem lehetne) az ország kokler-szakember arányához igazítani.
persze ez is egy gyár szíve-joga, és nincs is bajom vele, csak hát lentiekben te is láthatod, hogy amit gyár ír az van akinek szentírás. aztán amikor jön a kivitelező, aki tudja mit csinál (pl. németországban 10 éve ezzel foglalkozik profi módon és hibátlanul) és elvégzi a munkát első osztályú minőségben, csupán 1-2 helyi gyári előírást figyelmen kívül hagyva, leszarozzák munkáját és nem akarják kifizetni. "csupán csak" azért, mert a gyár ezt írja rá tulaj által is elolvasható nyelven a zsákra vagy mellékelt cetlire.
és ne értsd félre, nem célom austrotherm szapulása (minőségi cucc), ez egy magyar jelenség. ezt csinálja téglagyár, cserépgyár, a mosópor gyár és sorolhatnánk. csak meg kell nézni reklámokat, hogy mennyi egyértelműen valótlant/féligasságot/csúsztatást állítanak vagy éppen hallgatnak el tényezőket termékeikről cégek, tök elfogadott módon.
én csak fel akarom hívni figyelmet arra, hogy nem baj ha az ember gondolkozik vagy szakember véleményét meghallgatja, nem csak "vakon" követi azt amit "belepumpálnak" agyába. (és igy plusszban, hogy ne csak negatív legyek, aus. még elég ügyesen is pr-ozik)
Ez az indexes várakozási idő kicsit megnehezíti a dolgom. A helyzet az, hogy nem munkaidőben irogatok ide, ha ezt jelenti a "hivatalból". De nyilvánvalóan felvállalva IRL személyemet, és szívesen válaszolok is a kérdésekre Nem "lapulok csendben", csak az embernek hétvégenként más jellegű elfoglaltsága is van néha, mint a gép előtt ülni. Most is el kell mennem (nem számítottam arra, hogy 5 percen keresztül nem tudok új szöveget beírni), de este lehet, hogy leszek, és holnaptól is folytatom. Természetesen meg fogom válaszolni a felmerült kérdéseket. További szép napot!
Köszönöm a választ. Sokkal okosabb azért nem lettem. Nekem a legszimpatikusabb a Baumit Duo contact vagy a masterfix pro ezekről hallottam, hogy jó velük dolgozni. Esetleg van valakinek ezekkel a ragasztókkal tapasztalata?
Ez ugyan nem az én asztalom, de szerintem egyáltalán nem azért írtak 2 mm-el többet, hogy többet adhassanak el. Tapasztalat, hogy az átlag német felhasználó pontosabba dolgozik, és a magyar anyagkiírások gyakran a biztonság irányában térnek el a némettől. De ez csak tipp.
az at-n emi engedélyében van benne az, hogy a hőszigetelő lapok vakolt falra ragaszthatóak. egyebekben meg a benyújtott alkalmazási útmutatóra hivatkozik engedély. lehet, h elhamarkadott következtetésem volt, hogy ez a minősítők kitétele lehet a körülményekből következtetve.
akkor vita elkerülése végett kijavítom általad idézett mondatrészem az "csak úgy kapta meg..." mondatrészre. ezzel hagyjuk nyitva h így kérte vagy így kapta...
Kis google-zás után...kiderül, hogy Ön szaktanácsadóként dolgozik e területen, aminek örülök, mert így elsőkézből kaphatatunk véleményt a felmerült sarok kialakítás kérdésében..
Különösen hogy a szóba került Austrotherm honlapon is ilyen (szerintem) hibás kivitelű megoldás látható.
"a gyári javaslatok meg hm... fogalmazzunk úgy, hogy a gyár profitjára pozitív hatású csúsztatásokat tartalmaznak. "
csak egy pelda a multhetrol: aljzatkiegyenlit, a zsakon szereplo ketbekezdeses hasznalati utmutato. nemetul, es magyarul. a nemet szerint 2-30mm vastagsagban hasznalhato, a magyar szerint 5-30mm vastagsagban. - vegyen egy kicsit tobbet a paraszt - ugyis tulvizezi, igy legalabb nem repedezik be neki olyan hamar
Üdv Kruchina Sándor! Szeretném megkérdezni ha már ennyire járatos az austrotherm termékekkel kapcsolatban milyen ragasztót ajánl a grafitos szigetelő lemezhez, mert eddig ahány kereskedőtől ajánlatot kaptam mindnél más fajta ragasztó szerepelt a listában.
Ez a minimum 30 cm-es szigetelés nem hangzott el még itt emlékeim szerint, pedig kb. 3 évbe olvasom rendszeresen a topikot. Ez miért fontos? Én tuti raktam kisebb darabokat, ha úgy jött ki, de mindegyiket önálló lapként kezeltem, és annak megfelelően dübeleztem (legalábbis az alsó réteget).
Az Austrothermet elég jól ismerem, szó szerint hivatalból. Kedves cseik! Milyen engedélyre gondol, amit csak vakolt falra kapott az A.? Ugyanis már jó ideje nincs olyan, hogy A. rendszer. És mit jelent a "csak úgy kapta meg"? üdv Kruchina Sándor
hosszú évek alatt láttam, hogy valaki minnél jobban belemélyed az építőipar szakmai részébe, annál erősebben hiszi azt, hogy más nem csinálja meg neki rendesen.
tény, vannak kontárok is, de azért zömében nem azok.
ami miatt úgy érezheti valaki, hogy becsapják az az, hogy laikus max a gyár javaslatát látja (anélkül, hogy annak lényegét értené) ill szóbeszédre hagyatkozik. a gyári javaslatok meg hm... fogalmazzunk úgy, hogy a gyár profitjára pozitív hatású csúsztatásokat tartalmaznak. egyrészt forgalomnövelő tételekkel, másrészt igen erőteljes túlbiztosítással elkerülendő a garanciális problémákat. kivitelező ezt tudja, tapasztalja és mivel neki igen erős árversenyben kell lennie, már eleve úgy számol, hogy csak azt tartja be, ami nagyon fontos illetve ami kötelező. (van hogy azt sem, de az egy másik tészta)
pl. austrotherm azt nem veri nagydobra, hogy émi engedélyt csak úgy kapta meg, hogy a táblákat vakolt falra kell felragasztani!!! ilyen alapon az összes hőszigetelést ami téglára, betonra van felragasztva le kéne szarozni és garanciában kicserélni. és ez bíróság előtt is megállna a lentiekkel ellentétben. Csak mivel austrotherm publikációja szerint a gazdaságos hőszigetelő rendszere vakolatot is megspórol tulajnak, gazdasági előnyt szerez a közetgyapotos cuccokkal szemben, amikhez viszont nem kell elővakolni. Ennyit a gyári "ajánlásról". Biztos mindegyik gyártónak megéri ez valahogy....
Sajnos megtanultam, hogy ha azt akarom, hogy jól legyen megcsinálva valami, akkor nekem kell megcsinálni, mert különben csak a méreg, meg a veszekedés van.
mert értékcsökkenést csak tényleges hiba alapján lehet igényelni. ez meg nem az.
de ha a kivitelezés minőségét néznénk, akkor sem, mivel a kivitelezést az ÉMI engedélyben foglaltak szerint kell megvalósítani, abban meg csak annyi van, hogy az alkalmazási útmutatóban foglaltakat kell betartani. Az alkalmazási útmutatóban pedig a lentiekből csak az átlós háló van benne. Nincs szó 30 cm-es darab beépítésének tilalmáról, eltolt tábláról, ablak káva - hézag egybeesésének kerüléséről. Ezek csupán javaslatok, amit vagy betartasz vagy nem, de alapot nem képez arra, hogy nem megfelelőnek tekintsük a kivitelezést.
de ha benne van, akkor mutasd meg légyszíves (linkeld be), had tanuljak én is....
ha esetleg hőszigetelnél, akkor szóljál, és elmegyek műszaki vezetni, úgy hogy minden olyan előírásszerű lesz, hogy abba a gyár minőségellenőre sem tud belekötni. és "csak" annyit kérek érte, amennyi a hulladék új ára m3-ben.
sőt, ezért az egész ház művezetését is megcsinálom, ha az a szigetelés ugyan ilyen, mint a példában.
takarékos, aki feleslegesen nem dobálja ki megrendelő nem kis pénzét.
mert ha be akarja valaki tartani előírásokat, akkor jelentős hulladék keletkezik, amit - mivel betartja minimálisan beépíthető darabok méretét - nem épít be, tehát kuka.
ez tipikus esete, ahol fel kell tudni mérni hogy minek van nagyobb jelentősége, a takarékosságnak v a gyári előírás betartásának.
és ne felejtsük el, hogy ők kivitelezők, akik profitért dolgoznak, tehát nem fognak olyan aprólékosan dolgozni, mint aki házilag épít. lehet hogy megcsinálnák, de akkor meg a munkadíjuk ugrana, tehát megrendelő ugyanot van.
Csak ragaszkodj a dupla hálózáshoz, ha már így elcseszték. A vékonyvakolat nem tart semmit, csak a háló. 25cm szigetelést gondolom nem két évre tervezted és nem egy nagy plusz költség. Ja és ne hagyd magad a mesterektől(?) meggyőzni!
A homlokzati ugye felmegy a szarufákig, a mennyezeti pedig két részletből tevődik majd össze. A széleknél körbe darált papír lesz, ami jól kitölti a réseket. A sik felület pedig közetgyapottal lesz leterítve, amiben 25 centis grafit lemezekkel lesznek járóutak kialakitva, osb fedéssel. Nem akarom igazából használni a tetőteret, csak a gépészet miatt (szellőztető és napkollektor) tervezem ezeket a járóutakat.
Köszönöm ezt a külön megjegyzést :D Bár igazából nem nagyon aggódtam eddig sem tul zottan :D Dupla hálózást esetleg megemlítem, bár szerintem a felkerülő műgyantás mozaik vakolat önmagában is felér egy második réteggel...
