Sajnos én eddig egyetlen horgonyos téglát láttam élőben, azt is Fiuméban, s azóta sem lelek egyet sem. Ez is gyönyörű, mint a Tatáé. Érdekes lenne kideríteni, hogy ki volt az elkövetője a három közel azonos horgonyosnak, melyek mind a Délvidékről (Bár, Mohács, Villány) kerültek elő?
Átvettem Orcátol a "nehéz tudományt", ha lemásoltam, beszkenneltem, stb, jelzem, s kérek diszpót, hogy hová, s mikor vigyem. Nagyon köszönöm!
Sajnos nem tudom, hogy honnan. Ezt már akkor kaptam valamelyik tanítványomtól, mikor már nem foglalkoztam annyira a dologgal, s nem írtam fel. A szívemmel voltam elfoglalva. Szégyenlem, de semmire nem emlékszem, hogy ki és honnan hozta.
A horgonyost nagyon köszönöm, s ha elfogadod érte a szivecskést, megköttetett az üzlet.
Az a furcsa, hogy ekkora tárgyi tévedéseket egy ilyen múlttal rendelkező ember nem követhet el. Lehet, hogy szándékos provokáció az egész? Vagy ilyen tényleg megtörténhet? Ilyenkor hol vannak a lektorok?
Ez olyan, mint az a nemrég megjelent hírhedt gombászkönyv (valami régi könyv reprint kiadása), amely hemzseg a hibáktól és emiatt életveszélyes annak, aki ez alapján próbálja beazonosítani a gombákat. Itt sem volt lektor.
Pontosítanék, ha egyetértesz, nem a tartalmától, hanem a témájától (műfajától stb) függetlenül..
Egyébként tökéletesen igazad van, erre próbáltam utalni azzal, hogy nagy betűvel irtam a Könyvet. Mint azt a szóban forgó eset is bizonyítja, nem a témájával van baj, az érdekes, hiánypótló, hanem a tartalmával, annak szinvonaltalanságával.
Egy könyv kézbe vételekor az embert egyfajta áhítat tölti el. Nagyon fel tudok háborodni azon, ha valaki ennek ellenkezőjét vallja. Különösen bántó, ha maga a szerző nem tartja fontosnak a pontosságot és tényszerűséget. Szerintem ez az olvasó megalázása, semmibe vétele. (bár ez bizonyítja a szerző tudás- és műveltségbeli hiányosságait, a stílusa pedig a jellembeli fogyatékosságait is).
Álljon itt még, -az előzőekhez csatolandó-, néhány gyöngyszem Fodor tálalásában:
Fodor, mint födrajztudós: A magyarországi bélyeges téglák I. Dunántúl c. OMF-Építészeti Múzeum kidványában felsorolja a dunántúli téglagyárakat. Köztük szerepel Aszód, Karcag, Kecel, Mezőtúr, Pécel, Tiszaföldvár, Vác és Veresegyház gyára is...
Fodor, mint Kazinczy Ferenc: A volt Veszprémi Téglamúzeum emlékére c. kiadványból: EB jelű tégla lelőhelye "Brunswich kastély" (p.143)- ennyi erővel írhatta volna Sandwichnak is, mennyivel több értelme volna így, hiszen ez a hasa teletömését is vizionálja. Azon túl, hogy ez sértő a Brunszvik családra nézve, az elkövetője nagyfokú butaságára és igénytelenségére is bizonyíték.
Fodor, mint nyelvész: Ugyanezen kiadvány ugyanezen oldalán a CI jelű téglabélyeg (invalidus ház) magyarázataként a Casa in validorum (sic!) szerepel. A szerző valószínűleg hallotta, hogy német nyelvterületen az in elöljáró szó, és a tanulmányaiból tudja, hogy azt külön kell írni.....
Nem rossz. Tavasszal én is meg kell csináljam a kapumat, kerítésemet. Az oszlopok tetejét viszont időtállóbb megoldással fogom készíteni, talán műkő fedlappal, esetleg téglával, de akkor is lejtéssel. Nekem gyanús ez a kialakítás, szerintem pár év múlva már a fagy megbontja az oszlopok tetejét.
Mivel én már két könyvet betudtam Fodor úrtól és továbbiakra nem nagyon vágyom, ezt a kettőt is passzolom azzal a csomaggal , amelyik most már országjáró körútra indult. Persze a passzolás után azért visszavárom, mert mégiscsak könyvről van szó és nálunk -szerencsére - a könyv tartalmától függetlenül nagy becsülete van a könyvnek. A további vásárlástól viszont eltekintenék. Nem mintha valakit is befolyásolni akarnék, de azért emlékezzetek az 1000-4000 ft-os tégla árakról szóló véleményemre!
Kösz az infót. Igen, az ára kicsit borsosnak tűnt, de szeretem a szép könyveket és gyűjtögetem is, bár inkább antikvár könyvekért rajongok az általam kedvelt témákban. Na akkor nem megyek a kamrában elgurult krumpli után, meghagyom az irományt a családi vállalkozás logisztikai telephelyén:-))
"Magát (és feleségét) -eltelve magától- "kutatónak" állítja be, holott a "tudományos kutató" fogalomnak nem szinonímája az, ha valaki felkutatja a kamrában elgurult krumplit."
Muháháhá!!!!
:-))))))))))
Tata, kezdelek elrontani, bezzeg amikor én akartam rosszalkodni nem engedted!
Fodor Józsefnek vitathatatlan érdemei vannak a veszprémi gyűjtemény létrehozásában és bemutatásában. Ezzel azonban a puskaporát el is lőtte. Az írás számára ingoványos terület, az általam ismert két irománya kritikán aluli. Mint korábban írtam, hemzsegnek bennük a tárgyi tévedések, felületesek és ellenőrizetlenek az adatai. Magát (és feleségét) -eltelve magától- "kutatónak" állítja be, holott a "tudományos kutató" fogalomnak nem szinonímája az, ha valaki felkutatja a kamrában elgurult krumplit. Álljon itt a korábban említett melléfogásai mellett néhány, (korántsem teljes körű) tévedése.
A középkori, nedves kézzel bordássá tett téglákat Rómer Flóris "válús húzású"- nak nevezi. Később Lővei a kannelurált megnevezést javasolja bevezetésre. Fodor -talán nyelvújítónak képzelve magát- következetesen a kalegurált (sic!) szót használja.
Az említett könyvében közöl egy fotót Kokas Ferenc csornai gyárában készült tégláról. Szerinte a tégla keszthelyi, és a Kokas pedig Kakas.
Az Kerámia Téglagyár ugyancsak közismert jelű téglája szerinte 16. századi (a tablón így szerepel)....Felmerül a kérdés: akkor mit ismer? Hasonló melléfogások számolatlanul szerepelnek az irományban.
Röviden ennyit a hozzáértéséről.
Ebben a topicban is olvashatod LUDLUM visszafogott -hasonló- véleményét, továbbá, de neveket nem mondva, elárulom, hogy számomra mértékadó emberek is így vélekednek.
A "könyv" családi vállalkozásban látott napvilágot, ráadásul szemérmetlenül drágán.