Röviden megismétlem a kedvedért: szabad szolgáltatóválasztás, szektorfüggetlen finanszírozás, ha valaki gondolja, több biztosító, inkl. OEP; csomagtól függő térítések. Mondjuk nálam 9000 egy ultahang-vizsgálat díja. Ebből az OEP térít 5000-et, a beteg fizet 4000-et. A Tudomisén Biztosító Rt. arany csomagja térít 9000-et, a beteg nem fizet semmit, az ezüst csomag térít 6500-at, a beteg fizet kápé 2500-at, az alumínium csomag fizet 5000-et, a beteg fizet 4000-et.
De az OEP szerződik velem is, meg a Szt. Pintyőke Kórházzal is, aztán ha én jobb körülményeket és magasabb szintű ellátást adok, mint egy közkórház, nálam tolongani fognak a betegek. Ha túl drága vagyok, akkor kevesebben jönnek, akkor engedek az áron.
Szóval verseny, nem pedig durva versenyellenes központosítás, amit a mostani kormány csinál.
Fogalamazzunk a valóságot inkább bemutató kifejezéssel. Ez ajellemző, bár nem kivétel nélküli orvosi viselkedésmód. Hozzáteszem, ez ne magyar sajátosság, hanem mindenhol jelen van, aahol az orvosok közt nem alakul ki olyan versenyhelyzet, mint bármely más szolgáltatási iparágban.
Az egészségügy nem valamiféle különleges helyet elfoglaló ágazat, ugyanúgy szolgáltatás az ügyfelek számára, mint bármi más. ( mégegyszer: ügyfelek, és nem betegek. Mert ez a kifejezés inherens módon arra utal, hoy egy alá-fölé rendeltségi mechanizmus működik a a megbizó és a szolgáltató orvos között. Pedig ennek nem szabad igy lennie. )
Szerintem Molnár Lajos ezt próbálta kifejezni azzal a képletes metafórával, hogy a betegnek köszönni kell. Persze óriási az ellenállás az orvostáradalom részéről, hiszen egy szerzett jogként felfogott (számukra) érték veszne el.
Csak sajnos nagyon ritkán csinál normális dolgokat. :-(
Több apaztlást eredményező döntés, int az elvárható lenne. Elvárható, de kitől. Egy kvázi monopólium helyzetben lévő bürokratikus szervezettől soha nem lehetett, nem lehet és a jövőben sem lehet hatékony működést várni.
Mert nincs ami kényszeritse őket erre. Az egyetlen legális, demokratikus kényszeritő erő az emberi társadalmakban a szabályozott verseny. Ez az egyszerű ok arra, hogy az eü biztositásba be kell engedni a versenyt. Ennek háttere pedig az emberi faj - kultúráktól függetlenül - e tekintben egységes gondolkodásmódjában keresendő.
Ha mindenki úgy gondolkkodna, cselekedne, hogy a közösség érdkeit tartja fontosabbnak a saját egyéni érdekeinél, akkor már Leonyid Iljics barátotok kommunizmusa is már rég megvalósult volna. De nem
Fogalmazzunk inkább úgy, hogy számos orvos nem ismeri el, ha tévedett, vagy ha nem tud valamit, vagy akkor, ha rosszul sült el egy beavatkozás, és elkezd összevissza süketelni a betegnek. Az meg nem hülye, és gyorsan leveszi, hogy hiba van a kréta körül.
hogy nagyon nagy bizonytalanságok léteznek az orvoslásban.
Én is ezen a véleményen vagyok. Az orvosok is tévednek, mert emberből vannak. Ugyanolyan értékekkel birnak, mint más szakmákban dolgozó szaki.
És tévednek is.
Számomra az elfogadhatalan ott kezdődik e tekintetben, hogy az orvosok ezt tényt nem ismerik el, minden eszközzel takargatják és szemérmetlenül a páciens és rokonai képébe hazudnak, megmagyarázzák a megmagyarázhatatlant és elbújnak amögé, hogy az orvos a mindenefelett álló szentember, aki tévedhetetlen és erkölcsileg makulátlan fennsőbbrendű lény. Tisztelet a kivételnek, pl. Papp Lajosnak.
Sajnálom, hogy kénytelen voltam széttörni az álmaidat egy tökéletes világról, és arról, hogy vannak tökéletes és tévedhetetlen emberek.
Amúgy valószínűnek tartom, hogy te valamiféle műszaki pályán mozoghatsz - ha közöd lenne bármiféle élő szervezethez, akkor tudnád, hogy nagyon nagy bizonytalanságok léteznek az orvoslásban.
a kórház nem gépgyár, nincs selejtarány, el lehet menni géplakatosnak, akkor lehet selejtet gyártani, 1x, mert másodszor már repülsz, akkor nem kell költségvetésből milliókat költeni a képzésükre... ritka cinikus és embertelen hsz-ed volt ez is...
Nézd, az, amit Te műhibapernek hívsz, az legtöbbször kértérítési per.
A beírod gugli mesterbe, hogy orvosi kártérítés, és ilyenek jönnek ki pl.:
Jogerősen 37 millió forint kártérítés megfizetésére ítélte a bíróság a komlói kórházat egy orvosi műhibaperben.
A felek közötti egyezség értelmében, a kórház három év alatt, három részletben 16,6 millió forintot fizet a szülőknek, valamint megvásárol a négytagú család számára egy, az önkormányzat felkínálta, 123 négyzetméteres épületet, ami átalakítható lakássá. Gondoskodnak a beteg fiú számára egy kézi, illetve gépi meghajtású kerekes székről, valamint egy speciális ágyról, továbbá az intézmény 200 ezer forint havi járadékot fizet a szülőknek.
A pert egy, a kórházban tizenegy éve nyitott gerinccel született fiú családja indította, mondván, az intézményt felelősség terheli azért, hogy a fiú gyógyíthatatlan betegségét még a magzati korban nem vették észre. Az anya ugyanis terhessége kezdetén jelezte, hogy rokonságában már előfordult hasonló rendellenesség, s emellett a komlói kórházban elvégzett vérvizsgálat eredménye is arra utalt, hogy számolni kell ezzel a kockázattal.
Ugyanakkor leültetéshez általában valamilyen szándékosságra is szükség van, mint a pécsi esetben.
Ugyanis, ha valaki meghal egy rutinműtét közben, azért még nem biztos, hogy le kell ültetni a sebészt.
Egyszerűen minden beavatkozásnak megvan a maga kockázata.
És általában ezeket a kockázatokat jobb híján orvosszakértők vizsgálják.
(Pl.: vakbélműtét. Mindenki azt hiszi, hogy rutinműtét, pedig a műtét mortalitása 1,1 - 1.25 százezrelék, ami száznál több halottat jelent évente)
De ha van jobb ötleted, mint az orvosszakértő...
Igen, amiket leírsz, azok a műtéti kockázat részei.
Az orvoslás nem gépgyár. És a gépgyárban is van tudtommal selejtarány.
Ma évente kb. 10 millió orvos-beteg találkozás van. Ehhez képest az évi néhány száz (na jó, legyen ezer) bejelentés-feljelentés-per mekkora százalékot képvisel?
És mekkora a selejtarány egy autógyárban? Ez utóbbit nem tudom, de valószínűleg több, mint néhány tízezrelék.
A szulok es az ujsagirok is ki probaltak deriteni, hogy vajon hol all a kisfiu a varolistan s mikor kerul sorra?
A jelekszerint azonban a korhaznak nincs nyilvanos varolistaja, hanem titkos szempontok alapjan dontenek arrol, hogy ki mikor kerul vizsgalatra. Nehez nem arra gondolni, hogy megemelkedett para-szint eseten azonnal surgos esette lepsz elo.
Egyebkent nehez ugy a draga vizsgalatok kerdese. Ugyanis a diagnosztikus eszkozok jo resze magan kezben van. A tul;ajdonos pedig abban erdekelt, hogy minel tobb vizsgalatot vegezzenek el. S erre osztonzi az orvosokat is. Az egeszsegugyben pedig csak veges penz all rendelkezesre. Igy a TB kotelessege az, hogy vigyazzon arra, hogy masra is maradjon penz.
De akkor sem jobb a helyzet, ha a muszor allami kezben van. Mert akkor is a fenntarto erdeke az, hogy minel tobbet teljesitsen.
Nem helyreigazítási kérelemre gondoltam, csupán arra, hogy az illető újság/tévé UGYANABBAN a cikkben/műsorban szólaltassa meg mindkét felet.
Én konkrétan azt hallottam az esetről - még egyszer: csak hallottam, vagy igaz, vagy nem - hogy az illető egy cukorbeteg asszony volt, nagyméretű magzatot szült és emiatt repedt szét a feneke. A mobilozásnak köze nem volt hozzá. Az viszont igaz, ha valaki éppen szülést vezet, ne mobilozzon. Ha a hívónak annyira fontos, hívja vissza később...
mindenkinek joga van 8 napon belül helyreigazítást kérni, ha ténybeli tévedést tartalmaz egy cikk és ha nem teszik bírósági úton kikényszerítheti, biztosan egész másképp történt, a mobilba orvosköbető chip volt beépítve és utána ment az orvosnak a műtőbe és erőszakkal a fülére mászott... értelemszerűen az esethez semmi köze nem volt, ahogy az autózó mobilozóknak se a balesetekhez, mindez csak a média és a rosszindulatú emberek orvosellenes lejárató kampányának része...
Én azt hallottam, az a mobilozós sztori közel sem úgy történt, ahogy a média beállította. Azért egyszer szeretném már megérni, hogy ne csak a panaszost, hanem az illető orvos véleményét is meghallgassák, netán közöljék...
hogyne, a törlőkendő bennhagyása, érfogó, az szakmai kockázat, a mobiltelefonálás és egyidejű meddővététel is az, természetesen a tényleges szakmai hibát azt hogyne, az a yeti mindenki hallott már róla, de látni még nem látott olyat senki..
