Lehet, hogy Stohl bucinak igaza van? 7 db téglával a hátizsákban (cca. 30 kg) jöttem vissza a hegyről:-)) Jól esett a hazaérkezve egy fröccsöt bedobni....
Mindig tudtam, hogy többen vagyunk, mint akik eddig ismertük egymást.
Stohl Buci András egy tv műsorban őrültnek titulált bennünket. A mostani életvitelét elnézve nem is tudom milyen jelző volna a legmegfelelőbb, ami híven jellemezné Őt?
Lovassy Klára, a veszprémi téglamúzeum igazgatója segített, hogy rátaláljak erre a fórumra. Sok egyéb hobbim mellett van egy-két bélyeges téglám - az egész gyűjtemény kb. 250-300 db. lehet - amelyek közül nagyon sokról fogalmam nincs, hogy ki készítette. Örömmel fedeztem fel, hogy ezzel a problémával nem vagyok egyedül, ezért örülök ennek a fórumnak.
Bemutatkozásul megpróbálkozom néhány Kis-Czelli - a mai Celldömölk - városi téglagyárában készült tégla bemutatásával.
Itt az ország nyugati felében sem lesz másképpen. Először a csajokat kell elindítani az élet felé. Az ingyenes oktatásról most nem akarok beszélni. Azután jogsi és a többi nyalánkság. A tervek még távlatiak, de tervek. Persze közben spájzolok ezerrel.
No én ezt úgy gondoltam, ha (ami szerintem nem következik be) révbe érnek a dolgok a házam körül meg a munkahelyemen, a gyerekek nagyobbacskák lesznek, akkor rendelek (van egy jó helyem egyenlőre) szükséges mennyiségű bontott téglát. Három raklappal hoztak már nekem, ölég sok volt benne a pecsétes (kalapácsos, pajzsos TL, JL, HK) és nem is volt drága (25 Ft/db) szépen pucolva. Egyenlőre ebből lesz a kapuoszlopom. Ha marad a forrás, akkor bespájzolok (én nem lottózom, de valahogy megoldom:-)) és szépen lassan, ahogy Hildoceras taglalta, önerőből építgetem a kuckót. A lényeg, hogy az "anyag" ott legyen a telken, aztán szórakozhatok az üggyel.
Már említettem az asszonynak eme vágyam, sejteni lehet a reagálást, de csakazértis:-) Egyszerűen muszáj.
Tata! Mint említetted, eszembe ne jussod szőlővel foglalkozni, így a hordókban csak vásárolt minőségi borok lesznek, emiatt nem is lesznek nagy hordóim, de ez már részlet kérdés. A pince-présház projekt a lényeg egyenlőre.
A soproni történet Csatkai Endre emlékére kiadott könyv egy fejezete ami a soproni téglagyártással foglalkozik. Horváth Zoltán nyugalmazott levéltáros munkájáról van szó. Ha elolvasod ne csodálkozz, hogy "deja vu" érzésed lesz. Ha a már többször kritizált öntömjénezés kapcsán merül fel ez az érzés:bingó. Ha kronológiai sorrendet kellene felállítani,szerintem Horváth Zoltán előbb írt erről.
Tényleg szép amit építettél. Abban viszont ne is reménykedj, hogy egyszer vége lesz. Általában sosincs véve, meg aztán ez egyfajta mazochizmus.
A mellékelt tégládból remélem, van egy raklapnyi. ORCA-talanság kérni, de ha jut egy azt köszönettel és örömmel elkérem, persze illő ellentételezéssel.
Szép tervek. Aztán ha netán boroshordód és benne bor is lesz a pincédben, meglátogatlak. Az építőanyag- gyüjtéshez valóban jó fórum a Nemsitt. Csak úgy ne járjál, mint egykori téglagyűjtő ismerősöm, -Isten nyugosztalja-, aki postai csomagban kapott téglát. Aztán úgy hozta sors, hogy másnap, sőt harmadnap is. Harmadjára meg is kérdezte tőle a postás: ugye nem így tetszik felépíteni az egész házat?