Folytatódik a Minolta Dynax9 öröksége az Alpha 900 Sony DSLR rendszerében!
Legyen ez a topik ennek a váznak és hozzá kapcsolódó fotótechnikai kérdéseknek fóruma! Végre MA bajonettel is 36x24 felület érzékelőben!
a 7D-én és az A700-on sem tapasztaltam még ilyen erős eltérést, pedig imádok játszani a háttér finom kirajzolásával. Filmesen meg soha nem tapasztalatam.
Skála és okos telefonba eltárolt adatok nélkül kilencvennyóóócra az került a fényérzékeny anyagra háttérszempontjából mint amit a keresőben láttam rekesz beugratással.
nem lehet, hogy a betekintéseteket követően a melegben egy délibáb jelenségként hő felhő került a híd elé és az expo idejére elmosta a hidat?
vagy olyan mennyiségű minolta kék fogyasztásán voltatok túl, hogy az álom világotokat vetítettétek a látot keresőkép helyett a központi idegrendszeretken keresztül agyközpontotokba?
:-) reggeli vigyor!
Macro obi: A picon kiadott objektívek 50%-ra rá van írva macro. Én paraszt gyakorlatomban annyi ragadt meg, hogy 1:2 min de amit könnyebben felfogtam az az obi macro ahol az 1m alatti távolság skála min 3X-sa az 1m és végtelen közötti skála hosszának. Ez a primitív módszer nálam jól bevált a valós macro optikák beazonosítására. Szóval engem nem vernek át egy felirattal. :-)
Na pont macro obikon lennék kíváncsi, hogy használja fecskea a skálát, ahol miliméternyi elmozdulás, több miliméternyi sávot növel vagy csökkent a mélységben. Na az esetben a kis apro tubusra festett rovátkákra bízni magát a fotósnak elég vakmerő lépés. Megnéztem Lorywhyte CZ135-ét és csak a leg szűkebb reksznek van felfestve tájékoztatásul a rovátkája a tubuson. Többre nem nagyon használható. és az obi jellegéből adódóan igen közel szűken vannak egymáshoz. Ember legyen a talpán aki ebből , pont portrénál cm-es pontosságú számítást végez a skála segítségével!
Azért tették rá a két vonást, hogy ne legyen üres a tubus és naggyából lássuk leg szűkebb rekesz esetén kb. mekkora mezőben mozgunk az élességet illetően.
2. Semmit sem tudok erről a kérdésről pro vagy kontra alapon mondani, csak akkor, ha ugyanazt a kísérletet elvégezhetem magam is kontrollként. A kontrollból kiderülhetne, hogy Bóra módszerében volt-e valami észre nem vett gebasz, vagy valóban ilyen durván mást mutat a kereső, mint a szenzor. (Bevallom, hogy ilyennel még nem találkoztam, és nekem kb. az jött át eddig szenzoron is amit vártam tőle).
Épp Te mondtad az imént, hogy nem beszéljünk el egymás mellett. Tehát:
1.) Ha az RB keresőjébe belenézek, és látom a képet lerekeszelve, akkor az hót ziher, hogy ugyanezt látom a kész képkockán is. Nem csak azért, mert erre elméleti szankciók vannak, hanem azért, mert ez a helyes fényképészeti gyakorlat. Gondolom ugyanez a helyzet a D 9-nél is.
2.) Azért ne menjünk már el amellett (bár ez kissé ellentmond a digi keresőjéről általad állítottakkal), hogy a 7 D-nél bizony tényszerűen nem az volt a kész képen, mint ami megjelent a keresőben. Erre semmilyen elméleti vagy gyakorlati indok nincs.
Bocsi, de a digiten még a keresőben látott lerekeszelt kép is korrektebb és jobban fedi a valóságot, mint az objektíven filmre megadott mélységélességi skála...
Ezek egyike sem dedikált makró, hanem egyszerű alapzoom, aminek van egy 1:4 leképezésű végállása, amit már makrónak lehet csúfolni, de attól az még messze nem makró objektív.
Makró objektívnek azt szoktuk tekinteni, ami legalább 1:1-1:2-es leképezésre alkalmas, és kifejezetten közelfényképezésre van korrigálva a sugármenete. Egy teleobjektív, vagy egy alapzoom, amire ráírják, hogy "makró" mert tud 1:4-et, az még attól nem makró.
Semmi gond nem lett volna, ha nem említette vón valaki a vita egy szakaszában, hogy a mélységélességi skála nem kell, hiszen a keresőben is meg lehet nézni annak állását.
Szóval nagyon érdekes dolog ez: a fotózásban az elmélet és a gyakorlat nem mindig fedi egymást.
Azért a mélységélesség kérdése nem ez a kategória :-)
Pl. Bóra mester jobban járt volna, ha a keresője helyett egy valós mélységélességi számítást végez el egy ügyes táblázattal, mert akkor pl. pontosan fedésbe került volna az elmélet és a gyakorlat és annak alapján már ténylegesen és pontosan is megtervezhette volna a szükséges blendét.
A kereső is egy optikai rendszer, ami az objektív alkotta másik optikai rendszerrel együtt nyilván csak bizonyos hibahatárokkal, némileg meghamisítva képes mélységélességet mutatni, tehát nem az elmélet nem stimmelt, hanem egy másik gyakorlati eszköz hibája szólhatott közbe. (Kizárhatjuk ezt? Nem)
(Tudjuk, hogy a keresőknek van pl. parallaxis hibájuk is, meg nem is látjuk a teljes képmezőt, meg fogalmunk sincs, hogy mennyire mutatja korrektül a tényleges mélységélességet, tehát több szempontból sem egészen biztosan az lesz pontosan a képen, amit a keresőben láttunk).
Nem az a lényeg, hogy mit lehetett volna csinálni, Petyus!
A 7 D keresőjében valóban ott volt a híd, kissé elmosódottan, ahogyan a beállított értékek szerint valóban lennie kellett.
Azért bocsáss meg, Bóra nem csinált mást, csak használta a gépet, fotózott, úgy, ahogy tanulta, (ahogy mindenki tanulta) meg ahogy a gép kezelőszervei engedték. A 7D-nek ezek szerint másképp gondolkozott a CCD-je, mint amit a kezelőszervei mutattak, mert csak amorf folt volt látható a híd helyén - tényszerűen.
Valósan viszont a képen pont annak kellett volna megjelennie, ami a keresőben látható volt.
nem igaz, mert az ff lapka nem 36x24 hanem csak kb. 35,2x23,1mm-es lesz. tehát csalni fog a skála. És kb. 1,00000x crop-al is számolni kell! :-)
vagy lesz digi generációs skála. vagy változtatható skála mely hozzá szabályozható az aktuális váz érzékeny felületének méretéhez. :-)))) mentem aludni! jó éjjt!
Szóval nagyon érdekes dolog ez: a fotózásban az elmélet és a gyakorlat nem mindig fedi egymást.
Sajkodon Bóra barátom egy érdekes képet akart készíteni: letett egy csigát a mólóra, és a képbe belevette a távolban látható völgy-hidat. Beállította az élességet, a mélységélességre is gondolt, és ráadásul megnézte a keresőben is a helyzetet, és úgy látta, (én is láttam, erre tanú vagyok), hogy megfelelő rekeszeléssel a csiga éles lesz, és a híd is éppen kissé elmosódott ahhoz, hogy a képnek legyen valamiféle szarkasztikus szellemisége.
"(Más kérdés, hogy történetileg úgy alakult, hogy régen a zoomok csak gyengébb minőséggel voltak gyárthatóak, ezért mindenképpen fixet terveztek erre a célra)."
Hát igen, a történetiség nagyon lényeges dolog, mert ugye ha Napóleon megnyeri a waterlooi csatát.... de nem nyerte meg, és ez lett a dolog történetisége.
Így én jelenleg nem tudok olyan shift-et, amelyik zoom lenne. Szólj, ha tudomásod van róla.
A macro-s zoomokkal kapcsolatban nincs ellenvetésem, hiszen a Minoltának is van. Ez nem zárja ki azt, hogy ugyanolyan elánnal gyártják a fix-macrokat jelenleg is, mint a zoomokat.
idő és piac kérdése és többen neki ugranak kisebb átfogású macro zoom-ok létrehozására. Bár pont macro-nál elég kis elmozdulás elég a képkivágás jelentős megváltoztatásához. Azonban macrozás esetén is előfordulhat szorított helyzet vagy pl.a nyomorult rovar gondol egyet és kicsit másképp helyezkedik és előny lehet az azonnali gyutáv. változtatás.
