Most keveredtem erre a fórumra, mert most lett aktuális ez a felújítás kérdés. Úgy látom sok szakértő van ítt, aki már jártas ilyen témákban, ezért számítanék rátok.
Szituáció: Lakáskeresés közben ráakadtunk egy régi polgári lakásra, amit nem is adnának rossz áron, (jó helyen van, és elég nagy is) csak eléggé srossz állapotban.
73 m2 2,5 szoba konyha fürdőszaba, külön Wc, tároló. A belmagasság kb 330 cm
Fűtés Gáz.
Eljátszottunk a gondolattal hogy ha esetleg megvennénk milyen jellegű munkákat, újításokat kellene végrehajtani rajta. Fűtéskorazerősítés, kombi cirkó kazán , álmennyezet mindenhol, nyílászárók cseréje újravezetékelni, vízszerelés, és még a burkolatok.
Kérdések: Aki ismeri ezeket a lakásokat tudja hogy a parketta alatt van hajópadló szerűség és az alatt párnafák, közte pedig homok, hogy lehetne itt burkolót cserélni? (nem rossz állapotú a parketta, de minden lépéskor nyikorog).
A márványkő alatt is ilyen homokos megoldás lehet? mert azt is jó lenne újítani, azt szerintetek hogy lehet megoldani?
Az egyik sarkalatos pont az álmennyezet, tudom hogy milyen szép a nagy belmagasság, de felfűteni már nem annyira:S
Így Álmennyezetet tennénk mindenhová, szóval 73m2-re körbenéztem itt a neten, kb anyagár 3500 Ft/m2+munkadíj 3600 Ft/ m2
Azaz csak az álmennyezet több mint fél milla, meg még a cirkórendszer kiépítése kb ugyanannyi, és még az áram, víz, festés meg a burkolatcsere....na meg a nyilászárók. Mit gondoltok mennyi lehet ennek a felújításnak így látatlanba a költsége, érdemes e foglalkozni ezzel?
Még egy kérdés:nagyon tetszik nekem a falba épített wc-tartály, a geberitnek van is erre rendszer, de csak a tartály 60 ezer körül van, tud e valaki ennél olcsóbb megoldást illetve van e tapasztalat ilyennel kapcsolatban
Nézd meg a gyári megoldások rétegrendjét, és azok közül csináld valamelyiket, akkor nem lehet gond. A pára már egyetlen réteg párazáró fólián sem diffundál át, pont azért párazáró. Ilyen műanyag festéket marhaságnak tartom oda, a gipszkartont minek kennéd le műanyaggal. Az a jó, ha bele tud menni a pára (persze a fürdőszoba más kérdés). Egy biztos, párazárás valahol kell a szigetelés védelmében. Ez a valahol beljebb kell, hogy legyen, mint a hőszigetelés. Elvileg lehet a gyapot és a fa között, vagy a fa és a gipsz között, vagy a gipsz és a szoba között. Ebből én csak a másodikat tudom a gyakorlatban értelmezni.
A Csokis azt mondja, hogy tegyél páraáteresztő fóliát, aminek viszont mégis mi értelme van? Még irodalmat nem adott hozzá.
Nekem úgy tűnik, eléggé összevissza kezd beszélni itt mindenki.
te Kuzo3, ez a Csokis mond valamit, kombinalva a parazaro foliat a Capri altal emlitett muanyag fetekkel lehet hogy mukodne, te jobban ertesz ehez, szerinted ezen a ket retegen attdifundal a para? vagy pedig a kulso szigetelst egy bb 2 cm vastag harantlecezesre tennem ami biztositana egy legrest, csak nem tudom ebben az esetben van-e erteleme a hoszigetelesnek?
Nem, ez valószínűleg nem teherhordó, mert a tetőtérben van, és nem ezen a falon van a szelemen, szerintem csak 2 m tégla van már fölötte, semmi más. Talán a tető alatt koszorú. De tudtommal teher nincs rajta.
Nem volt. Majd csak lesz. Nehol meg vakolva sem volt kivulrol :-)
Az marhara nem jatek! Plane ha a fodemgerenda vege felette van. Tenyleg, azt ki is hagytam: A plafonon vakolat leveressel kikerestek a fodemgerendakat, es csavaros acel bakkal egyenkent alatamsztottak oket az egesz moka elott.
De ez valami létező megoldás, vagy csak egy ötlet? Minden épületfizikai szakirodalom szerint egy ilyen elrendezésnek az lesz a következménye, hogy a pára belülről átdiffundál a gipszen, a falon, majd a szigetelésen, és abban lecsapódik. A folyamat úgy folytatódik, hogy a lecsapódott pára belülről pótlódik, míg a szigetelés teljesen vizes/jeges nem lesz. Eközben folyamatosan romlik a hőszigetelő képessége, ezért egyre alacsonyabb lesz a fa hőmérséklete. Amikor eléri a harmatponti hőmérsékletet, akkor a fában is elkezd felgyűlni a víz, amit viszont nagyon szeret a tapló, a penész, és mindenféle egyéb gombák. De még ha a fában valamilyen csoda folytán nem is csapódna le a pára, akkor is ázik a vizes szigetelésben. Szerintem ez a folyamat oda vezet, hogy a második télen életveszélyesnek nyilvánítják, és ha megvárják a harmadikat, azzal meg lehet spórolni a bontási költséget.
Valamit nem vettem figyelembe? Van a fának párafékező funkciója? Nekem mindig az volt a fejemben, hogy páraáteresztő. Tegyél már be légyszi valami hivatkozást, mert nem mindegy, hogy összeomlik-e az a ház.
Mivel a legjobb panellakásban lecsiszolni a falat?
Adott egy panellakásban ahol egyes falakon tapéta van, más falak pedig festve vannak ronda színű diszperzittel. A tapéta lekaparása után az összes falat le szeretném csiszolni (majdnem) betonig, majd glettelni és festeni. Nagy falfelületről van szó (kb. 150 négyzetméter). Milyen géppel érdemes ennek nekimenni, ha gyorsan szeretnék végezni, és közben port sem akarok sokat szívni?
Egy hasonló lakásban apránként lecsiszoltam ugyanilyen felületű falat közönséges fúróra szerelt csiszolókoronggal, de azzal egyrészt lassan haladtam, másrészt azt a port még egyszer nem szeretném beszívni. Szóval bérelnék valahonnan valami profi gépet. De milyen gépre van tulajdonképpen szükségem? Pl. a GBR 14 CA betoncsiszoló megfelel erre a célra? Lásd pl. <a href="http://www.szerszamgepbolt.hu/htmls/webaruhaz.html?gID=54&ID=40" target="_blank">ezen a linken</a> vagy akár ezen
Egyreszt ottvan az engedely/szomszed feljelent kerdes.
Masreszt egy kulso fal tuti teherhordo.
Szamit hogy a fodem monoit/gerendas, a gerendavegek a leendo ablak felett vannak vagy sem, van-e betonkoszoru.
Nalam a kovetkezokeppen csinaltak:
1. I acelgerenda megvesz, leendo szelesseg +40cm (20-20cm felfekves), kb athidalando tavolsag cm-ben adja mm-ben a magassagot. Tehat 180 centihez 180mm-es. Statikus-tervezo, vagy gyakorlott komuves mondja meg mekkora. 2 db kell.
2. a gerendakat elore ki kell furatni egymassal szemben.
3. egyik oldalon a leendo nyilas felett vagni-vesni a falba egy feszket, amibe befer a gerenda, es olyan mely hogy legyen hely felette vakolni rendesen. gerenda betesz, felul tegladarabbal akarmivel kiekel, habarccsal precizek korbetolt. (nem voltam ott, lehet hogy helybol habarcsagyba nyomtak be??)
3. masnap! masik oldalt ugyanez. A lyukaknal kozte maradt tegla atfur, nagy menetes szarral ketto osszecsavaroz hogy ne borulhassanak ketoldalra ki. mivel nem trivialis kifurni, ugy csinaltak hogy mellette atdugtak vasat, es ketoldalt osszehegesztettek, de a csavar a hivatalos megoldas.
4. ujabb nap elteltevel lehet felrajzolni, flexxel korbevagni ketoldalt, es kivesni az uj nyilast.
Nem értek a faházhoz, nem tudom, hogy belül, vagy kívül jobb-e szigetelni. A szigetelésen belül kötelező a párazárás, szerintem én ezt elég egyértelműen leírtam. Ha a fa melegben van, akkor nem árthat neki a normál szobai páratartalom, ha hidegben, akkor komoly veszélyt jelent rá.
Majd ha Csokis megosztja velünk az érdekes elképzelésének a részleteit, akkor mindketten okosabbak leszünk.
Koszi a valaszokat, neked is Kuzo, der meg nem lettem okosabb, mi a lenyeg? elerje a para a fat vagy sem? ha nem akkor felgyul a gipszkartonban es onnan csak kiszelozik..gondolom(parazaro gipszkarton vagy normal?) ha a faba is megy onnan mar nehezebben szellozik ki d enefeledjuk a kozetgyapott is paraatereszto...marha eler apara odaig, de ha ugy okesabb, hogy belul van a hoszigeteles es kivul csak simma vakolat...vagy gipszakrton es ra egy vekony vakolatreteg akkor a kerdes, hogy a nehezebb szerelvenyeket belunt hogy tudom felfuggeszteni?
Hálásan köszönöm. Ez így nem tűnik olyan vészesnek, rosszabbra számítottam. Talán magam is meg tudnám csinálni. Ha ezt "csináltatom", szerintetek milyen költségre számítsak (ablakon felül)?
1. Ablak megrendelése, várakozás (hogy ne maradjon nyitva a nyílás) 2. Nagy sarokcsiszolóval kivágod, majd kivésed a nylást legalább 2 centivel nagyobbra, mint az ablak 2a. Attól függően, hogy milyen széles ablakot szeretnél, beépítesz egy, a nyílásnál legalább 20 centivel hosszabb áthidalót (egy méter széles nyílásnál még simán megtartják egymást a téglák) 3. Beépíted az ablakot 4. Vakolás (élvédőkkel) majd könyöklő, párkány, festés
Egy porotherm téglából épült falba szeretnék egy ablakot csináltatni, mert nincs annak a helyiségnek ablaka. Reális elképzelés ez? Mi egy ilyen átalakításnak a munkafolyamata?
Akkor bezárja a fáját, és vége a faház előnyének, nem? A gipszkarton eleve a tömegéhez képest jelentős mennyiségű vizet tud tárolni, tehát pufferként viselkedik. Ha párazárót teszek alá, akkor meg csak befullasztottam a fát. Ennyi erővel akár belsőoldali hőszigetelést is csinálhatna. Ha páraáteresztőt tesz, akkor ami bejut a gipszkartonon keresztül, az bemegy a 14 centi fába, és ott "pufferelődik". Mivel van még egy külső hőszigetelő rétege is, ezért jó esélye van rá, hogy nem éri el a harmatpontot. Persze egy grafikus pára-hőmérséklet rajzot megérne a dolog.
A klasszikus külső spalettának nincs saját kerete, ill. falca. Az csak simán rá van szerelve az eredeti beépített ablak-ajtótokra, megfejelve egy felső a tok felső vízszintes frízére szerelt vízvetővel, pont ugyanúgy, mint a nálunk nem igazán elterjedt kifele nyíló külső ablakszárnyak esetén. Ennek nagyon praktikus oka van, mégpedig az, hogy a falon végig folyó vizet "kivesse" az ablak-ajtó síkjából, így az nem tud beázni ettől.
2 m3-ert szerintem már lazán megéri rendelni egy kisebb (4-5 m3-es) konténert. Hiszen a /m3 árat amúgy is ki kéne fizetned, a szállítással elmegy egy fél (vagy egy) napod, a benzin sincs ingyért, és még rakodhatod a sok cuccot.
