Meg exponál is. Olyan mint egy távkioldó, vagy mint egy számítógépes szoftver, amikor a teljes távvezérlést számítógépről intézi valaki ( ISO-, blende, zársebesség stb állítása, és exponálás ).
Vagy ha nem akar valaki orsós sínt venni, akkor a Helicon Remote programja jó lehet. De kell hozzá egy laptop, ha kint akarja a fókuszt vezérelni vele terepen.
Remélem egy ilyen promote control mintájú dolgot Kínában is legyártanak tized áron majd.
Boldog új évet kívánok mindenkinek! Itt csak olvasóként jártam még. A szoftver hátteret most szerzem be, és remélem egy-két ilyen több expós képet majd tőlem is láthattok jövőre.
Ezt a mindenhol éles leképzést én a 2-20 cm tárgynagyságon belül szeretném sikerre vinni.
Ha a léptetést megoldottuk, ott az összeirást segitő világitási kérdés. Most akár tudatosan akár nem, amikor két más és más fokuszu képet összeirunk a programm szerintem /is, vagy/ azokat a képrészleteket tekinti összeirásra alkalmasnak amelyek denzitásra kulönböznek a mellelettük állóktól.....vagyis élesek, nagyobb denzitásúak.....igy működnek a fokuszáló rendszerek is... Ha ezt elfogadjuk akkor ezt a módszert megsegithetjük még, hogy nem egy általános és mindenhol azonos denzitásu tárgymegvilágitást használuk, hanem egy résfény alakitunk ki, ahol a rés tárgyra vetitett nagysága épp a gép lépéstávolságával azonos.
Az igy készült képeken egy erős fénycsikot látunk a tárgyon végigfutva, de a szoftver csak ezeket erős denzitásu pixeleket használja.
Ezekről már volt egy két sikeres és sok sok kudarcos óráim.
Valahogy erre érzem a megoldást. Természetesen én a Neumann László matematikus professzor képösszeiró szoftverére alapozok, hisz Ő a társam az ilyen kisérleti dolgokban.
Nagyon remélem, hogy sok profi munkát lehetne ezzel a rendszerrel elkésziteni, mert ha jól megnézzük egy két weboldalt, mondjuk az ékszer témákban, látható hogy ezzel mindenki kinlódik. Sőt azt állitom, hogy kevés fotográfus tudja lefényképezni egy diszköves gyűrűt, ugy hogy annak a hátsó belső ivén található jelzés is éles legyen. Nem beszélve a kaja fotókról, ahol kifejezetten dicsekednek a "csak egy ponton éles" képekkel, olyanokkal amilyent egy kutyaütő is tud késziteni.
Az "amatör" kollegának. Már sokszor megbizonyosodtam, hogy nincs amatör és profi, mindenki amatör de van aki sokat és mindig tanul. Ha azt hisszük, hogy amit most kitaláltunk az lehet, hogy nekünk uj, de lehet hogy azt már sok elődünk megcsinálta és lehet hogy jobban. Ujjat csak akkor tudunk kitatálni, ha már kitünően tudjuk és birjuk mindazt a tudást amit elődeink tudtak. Na ez a 25.-év.
Van különbség ha valaki ebből él, de ha ebből él akkor ide tartozik, vegye fel ezt a mezt és szálljon be. Ha amatörként fejlesztget nagyszerű, mert egy jó amatőr napi 24 órában gondolkodik, és nem kóvályog át pénzkeresni az ebből élők területére.
Itt már egy másik oldalon biráltak mondataimért mert a kontárokat nevén neveztem.
Bárki lehet profi, bárki megtanulhatja a szakmát jobban mint most én tudom. De nem beszélni, irni kéne róla, hanem dolgozni, exponálni, és minősitő birálatra leadni az anyagot, elsimerni hiányosságaimat, és dolgozni.....
A kérdésekre szok válasz adódik.....de kezjük el az elején. 1.
A folyamatos éleségi leképzésre már vannak voltak kidolgozott de nem tejesen jól működő rendszerek....itt az az egyszerű tény az akadály, hogy a képek a leképzés helyén más és más nagyságban / a felfogófelületen belül/ jelentkeztek. Ez összeirásnál gondot okoz. Ki- ki megpróbálja ezt valahogy megoldani. Ugy három évvel ezelőtt egy norvég pasi aki az éjjellátó rendszerek fejlesztésével foglalkozott létrehozott egy rendszert ami csupán két képet használ, de aráylag jól működött.....FOKOZ néven vált ismerté..sajnos egy blikre nem találom a gépet...
Átalakitott egy Mamiya gépet és gyors egymásután két fokuszpont megállapitásakor két képet készitett, majd a saját szoftvere összeirta....a demo oldalán / amit most nem találok/ kiértékelhető volt, és nagyon kétkedve de felismerhető a két képet öszekötö vonalak helye....vagyis ez sem a legjobb megoldás.
De beszéljük aról, hogy mindez miért kell...kéne...
Először is az a tény, hogy az emberi szem mindent élesen lát...legyen a kép is mindenhol éles....no ezt manapság már senki / T.a kivételnek/ nem tudja megcsinálni. Ez azt takarja, hogy a kisméretű / max. 24-36 mm/ felfogó felűletű rendszereket nem lehet, perspektiva korrekiós állásba kényzeriteni, ha mégis van egy ilyen mechanika, akkor az olyan kis mértékben mozdulnak el, hogy a kisméretű felfogó felületen ez nem látszik.
Régen a nagyfilmes 9x12, vagy nagyobb kameráknál a korrekciós mozgási lehetőség nagy és igy a korrigált kép is ha kellett végtelen formában éles lehetett....vagyis nem volt akadálya, hogy egy arany nyakláncot elől-hátu-oldalt élesen lefotózznak, és a minősége a film minőség volt. Manapság ezt digire nagyon nehéz jó méretben és korrekció nélkül elkésziteni. Ha adódik nagy méretű hátfal vagy scan-back a helyzet jobb. De ez már meghaladja a 5-6 Mft beruházást.
Az általam használt objektíven van blendeállítási lehetőség 2.8-16-os rekeszig. 5,6-os rekeszen adja a legélesebb képet, általában ezen a rekeszen is használom. Makrófotóknál egyébként is nehézkes a megfelelően nagy mélységélesség elérése, mozdulatlan témáknál pedig alkalmazható a focus stacking technika. Így aztán nem érzem a nagyítóobjektívet hátrányos helyzetűnek a fényképezőgépobjektívekkel szemben.
Nagyon érdekelne az épülő léptetőmotoros rendszere. Milyen célra készíti? Tárgyfotózáshoz? Makróhoz?
Elnézést, ha valami butaságot írtam, én csak egy amatőr fotós vagyok, aki szereti a természetet.
Örömmel olvasom a kisérletező beszámolókat. Sok minden elveben jó vagy mégjobb de a kivitelnél lehet hogy mégsem adja azt amit elvárnánk tőle. Itt olvasom a kollega irását a nagyitógépeknél alkalmazott objektívek használhatóságáról.....Tény hogy ebben már többet kisérleteztem, mert sötétkamrában töltöttem 18.-évet ff laborálással, van tapasztalatom. A labor objektivek tulajdonságainak legfőbb érve a síkra korrigáltsága, ez azt jelenti, hogy a nyitott rekesz és a 16 blede által mutatott kép mélységi kiterjedése nem több 1.5-2 cm.-nél. Vagyis térbeli dolgok leképzésére ezért nem alkalmas. A többszörös fókusz dolgában ez lehet előny mert az élességi síkot vándoroltattva ez jól követhető.
Épitgetek egy léptetőmotoros rendszert ahol nemcsak a gép lép, hanem a tárgyat megvilágitó rendszer is, ahol a világitás egy résfény formában azonos lépésekben lépne a kamerával. Gyűjtögetem az épitőelemeket.
Remélem a jövö év tavaszán már látható lenne a dolog.
Igen, olyan 3x nagyításig f/5.6-on penge éles képet ad. eBay-ről 50$ körül beszerezhető. Elég sokan használnak nagyítóobit nagynagyítású stackelésre. Az én általam használt EL-Nikkor talán a legpopulárisabb az ár-érték aránya miatt. Persze nagyítóobikból is vannak a párezer forintosoktól a többszázezer forintos darabokig a piacon. John Hallmén-nek is van egy Schneider-Kreuznach APO-Componon-ja, ami nem 2 forint. Nagyítóobiknál az APOkromatikusak a legdrágábbak, és a leg élesebbek.
Igen, de az a Nikkor nem egy mezei objektív, hanem egy nagyítógép tartozéka volt. Fordítva ugyan úgy nagyít a szenzorra, mint a nagyítógépből a fotópapírra.
