Mi van akkor, ha maga a terület nagyobb mint 2500 nm, de az ültetvény csak ennek töredéke? Akkor is be kell jelenteni, hogy gesztenye ennyi, rét annyi?
Ma kirándultam egyet Nagymarosra. Van ott egy szelídgesztenyés tanösvény, ami elvisz a nagymarosi szelídgesztenyésekhez. Pontosabban ami még megmaradt belőle.
A látvány elkeserítő. Felkopaszodott, elszáradt torzók. Egyetlen egészséges példányt sem láttam. A kéregrák feletti részek elhaltak. Alatta a fák új hajtásokat növesztenek többnyire gyökérről, de már azok is betegek. Sőt. Mintha ez nem lenne elég baj, az agonizáló fák friss hajtásai tele vannak a gubacsdarázs okozta deformációkkal.
Reménytelennek tűnik a küzdelmük. Csak drukkolni tudok nekik, hogy a természet ha lassan is, de talán alkalmazkodni tud majd.
megkérdeztem, miért van ez a címke rajta, nem is Marsol, amit kaptam?
válasz: de ez Marsol.
nem értem, akkor miért az a címke volt rajta... :(
mivel a korábban kapott fák 70%-a nem az lett ami (Supernova = mandulabarack magonc, sárga cseresznye piros..., Farclo kajszi aug. végén érik, szept. vége helyett...) így sajnos feltételeznem kell, h ez is sima C. sativa... egyelőre szépen fejlődik, csak hát ne kapja el a kéregrák majd... :(
...és legalább addig, amíg nem pusztul ki, jó lesz porzónak! általában a sativák jól porozzák a BdeB-t,
Két éve ültettem, de elég nagy volt, mikor konténeresen megvettem.
Nem akartam több ilyen fát, a hagyományos gyümölcsfák és elsősorban bogyósok(szeder, szőlő, szamóca, áfonya és málna) igénylik a területet. Anno a kertészetben azt mondták, nem kell mellé másik.
Nem tudom, hogy kapható e nálunk az általad írt valamelyik fajta.
Mennyi idős a fád? Elvileg önporzó, de a neten nagyon különböző leírásokat lehet találni az egyes fajtákról. Jól látod, hogy biztosabb a közelébe ültetni egy másikat. Semmit sem találtam az ajánlott porzóiról és a hazai választék sem nagy, így a helyedben egy másik francia hibridet választanék, amit más fajtákhoz porzóként ajánlanak. A francia nemesítésben az első generációs hibridek közül a Marsol-t és a Maraval-t olvastam kiváló porzónak. Ha elfér, több fajtával is próbálkozz!:)
Sziasztok! Lelkes kezdő vagyok. Idén belekezdtem én is a kísérletezésbe. Meglepő módon Budapest külterületén kísérletezem. Ültettem 7db Bouche de betisac-ot. Most porzót keresek hozzájuk. Ajánlották a Ferrosacre-t, de azt írja a szakirodalom, hogy fagyérzékeny. Most elbizonytalanodtam. Esetleg van valakinek vele tapasztalata?
Folytattam a pH méréseket. Kontrollként vettem virágföldet, tényleg nem rossz a mérő, tud savanyút is mérni:
Floresca "A" virágföld: 5,5-ös pH, a "B" pedig 6,0-ás pH, desztvízzel mérve. (Van egy olyan módszer is, hogy szintén pH 7-es KCl-oldattal öntjük fel a talajt, ez savasabbnak mutatja, mert a talaj olyan, mint egy ioncserélő gyanta, és a kálium-ion leszorítja a hidrogéniont, ami oldatba menve csökkenti a pH-t)
Tehát akkor már bizonyítottnak tűnik, hogy van olyan fekete talajunk, amit nagyon szeret a szelídgesztenye, noha lúgos.
Ma az a területünk került sorra, ahol a sok fahamutól szenved a paprika - szerencsére csak az, a többi növény nem. Ezt nem a pH-változás okozta, mert a hamus résznek ugyanannyi a pH-ja, 8,3. Olvastam, hogy a paprika nem szereti a túl sok iont, ezért tápoldatozásához lágy vizet kell használni. Szóval simán sok neki a kálium, és ezen úgy sem lehet segíteni, hogy N, P-t adunk még hozzá, mert akkor még töményebb lesz a talajoldat.
Ezen a területen is van néhány jó sárga levelű szelídgesztenye, egyértelműen a mésztől sárgul. A pH=8,3-as feltalajban még azért elkezd nőni, de amint eléri az altalajt, még sárgább lesz, és kidöglik. Itt az alapkőzet üledékes mészkő, ahogy lefelé ásunk egyre fehérebb és egyre keményebb lesz a talaj. Ez sem a pH miatt van, mert két ásónyom mélyen a fehéres-sárgás talaj is csak 8,4-es pH-jú, pont annyi, mint a pécsi fekete földben, ahol meg nagyon jól elvan. Egyértelműen a meszes talaj a probléma.
Ecettel keverve minden talaj pezseg tapasztalatom szerint. Még az 5,5-ös pH-jú "A" virágföld is. De az itteni meszes talaj egyszerűen nem tudja abbahagyni a pezsgést: órák múlva felrázom, és még mindig intenzíven elkezd pezsegni (nem is értem, az OK, hogy mész van elég, de hogy nem fogy el az ecet...).
... mármint nem az alapkőzet volt nedves, hanem az agyag. További tervem: veszek a boltban savanyú (rododendron, stb.) földet, hogy ellenőrizzem a módszereimet, hogy tudok-e egyáltalán savas talaj-PH-t mérni. Meg persze megmérem a meszes talajainkat is, különös tekintettel a sárguló paprikákra. (Lehet hog nem is a pH a baja, csak a túl sok kálium visszaszorítja más tápelemek felszívódását)
Meglepő felfedezést tettem. Apám panaszkodott, hogy szerinte nem kéne a kertbe szórni a fahamut, mert negatívan hat a növényekre. Ez kíváncsivá tett, szereztem pH-mérőt, bekalibráltam és elkezdtem a talajainkat mérni. A zengővárkonyi területtel kezdtem, ahol évszázados gesztenyefák voltak, amíg ki nem pusztította őket a kéregrák. Fiatalabbak most is nőnek, nekünk is főleg az van a területen. Nem sárgul, a kéregrákot leszámítva nem beteg, szóval megfelelő talajra számítottam. A felső ásónyom humusztól barna, alatta a talaj agyagos, de nem az a ságás színű, hanem kissé bauxitvörös. Az alapkőzet fene tudja, nem fehér üledéskes mészkő, inkább valami keverék márga. (És a szárazság ellenére kellemesen nedves...) A talajra dupla mennyiségű ioncserélt vizet öntöttem, jól összeráztam, majd ülepedni hagytam. Kb. negyed óra múlva mértem a pH-t a víz részen (ha ledugtam a pH-mérőt az iszapba, kevesebbet mutatott, de fene tudja, ilyenkor mit mér...). Eredmények a kert különböző részeiről:
humuszos feltalaj: 8,0 mélyen ásott-forgatott feltalaj: 8,0 hamus feltalaj: 8,1 (a konyhakert részen, ahol most krumpli van, szórtunk hamut, a többi részen még nem) agyagos altalaj (1,5 ásónyom mélység): 7,9
Meglepődtem, mert ez ugye az évszázados Zengővárkonyi Szelídgesztenyés, itt nőtt az év fája (http://zengovarkony.hu/az-ev-faja/), nem erre számítottam. Többször csekkoltam is a műszert a kalibráló oldatokkal, hogy nem romlott-e el. Aztán ecetes vizsgálattal megállapítottam, hogy bizony ez a talaj tartalmaz meszet. Nem annyit, mint ahol mészkő az alapkőzet, de azért pezsgett rendesen.
Aztán áttértem egy másik földre, amiből csak kevés van, mert a citromfa dézsájából loptam. A föld egy pécsi területünkről származik, ahol nagyon nő a szelídgesztenye. A három (4?) éves fák, amik meszes talajon senyvedő testvérei kétarasznyi magasságban senyvednek, itt már 2,5 méteresek haragoszöld, egészséges levelekkel. (Más is jobban nő ott, nem csak a gesztenye.) Az a talaj egészen fekete. Völgyben van, kicsit lejjebb nádassal, szóval feltehetően pár ezer éve tőzeges szerves üledék hozta létre. De a telekhatáron mozgott évtizedekig a feketeszén nyitott csillékben kötélpályán, talán az is hozzátett valamit :) Illetve ez egy urbanizált rész, ahol csak pár éve van szennyvízcsatorna, előtte mindenki szikkasztotta a szennyvizet, tehát a talajvízben (-2 méteren van) mindent elképzelhetőnek tartok... Szóval, mivel annyira nőtt ott a gesztenye, gondoltam ez egy enyhén savas talaj, ami pont a citromnak is kell, így hoztam haza pár vödörrel. (Az eredményről korai nyilatkozni, mert nemrég történt, de egyelőre csak félsiker: sok eldobott levél utá újra hajt) Node a pH meglepetésre: 8,4 (!) És ebben nőtt a gesztenye, mint a dudva!
Szóval valószínűleg a pH nem annyira lényeges neki, ha nem sok a kalcium (mész) a talajban.
Nálam például valamilyen szender lepke hernyója rágcsált meg rügyeket ,és az ezekből fakadó levelek torzul fakadnak most . A többi egészséges . Még fagy is okozhat ilyen levéltorzulást. A vastag hernyót megtaláltam a fa tövében ,ugyanis nappal ott rejtőzik és csak éjszaka mászik fel a rügyeket rágcsálni.
Köszi ,én is már többször megnéztem ezt a videót . Az első fán szépen megeredtek az oltásai ! A videó végén van oda a srác, miért halt el vissza talajig a már egyszer átoltott és erőteljesen nővő fa.
Kérdezi is ha van valakinek ötlete ,hogy mi érhette a fát.
A héj alá oltás önmagában jó módszer, ha vastagabb az alany. Kérdés, hogy mikor oltható jó hatékonysággal. Itt ezen a videón totál kihajtott, leveles állapotban olt a srác: https://www.youtube.com/watch?v=YkhDgWnVQHE
Valami elkezdte fogyasztani a friss hajtásokat, a fa alsó részén (egyenlőre). Sztem valamilyen gomba lehet, mert látni csak a végeredményt lehet. Ha valaki felismeri a pontos okozót, írja már meg! Köszönöm.
