Én ma majdnem vettem jegyet a milánói koncerte, de mire eldöntöttem, már nem volt.
Athénba is elmennék, de repülövel két embernek tényleg nagyon drága. Elmennék kocsival is, de az is sokba kerül. Mondjuk ha valakivel lehetne társulni, felezni a költséget, meggondolnám a dolgot.
Ez van, későn kapcsoltam, nem gondoltam, hogy ennyire nagy hatással lesz rám, hogy még egyszer látni szeretném majd.
Persze egy kelet-jeruzsálemi koncertturé-befejezés vegyes izraeli, palesztin hallgatósággal még ütősebb tudna tenni...:o) Ehhez azonban úgy látszik ez a vénülő revolutioner már nem elég lázadó természetű...)
Oda én is. Képzeld el a sok frusztált görögöt, akiknek az utolsó 13. haviját akarja elvenni a gaz multinacionális nagytőke által irányított EU és IMF, amint leglátják a repülőgépből aláhulló bombákat majd dollárhegyeket...:o)
Szerintem ezen kár rugózni. Másmilyenek vagyunk. Te nem mentél el tegnap, én (meg mások) igen. Nekem emlék, ha van pár képem (a saját nézőpontomból), neked nem, pont. Gondolom, ha nyaralni mész, akkor sem fényképezel, csak a goglin rákeresel mi? :)
a Dire Straits nekem is maradandó élményt nyújtott, én nem hasonlítanám össze a tegnapi koncerttel.
Ez egy teljesen egyedi előadás volt, én nem bántam meg, hogy másodszor is megnéztem.
Ha lenne pénzem, kimennék Görögországba is, a konertturné utolsó állomására.
maga a fotózás miért baj?emléket akarnak hazavinni.mást nem,mert minőséget a kis cuccokkal nem lehet dokumentálni:).ez persze az állóhelyeken nagyon zavaró,mert nem látnak tőle a többiek.ülőhelyen viszont könnyen megoldható a többiek zavarása nélkül.
de a sörért stb sorban állókat nem értem énkurva hosszú sorok,lekési a kezdést a huszonezres jegy mellett,pedig ez előadás,itt teljességében igazi az egész,ez nem egy blues koncert...
Viszont sok youtube videót láttam a turnéról. Tudtam, hogy elejétől a végéig a The Wall-t adja le, oszt jónapot. Tudtam, hogy egy precízen megtervezett, kivitelezett show lesz, közelebb egy színházi előadáshoz, mint igazi rock koncerthez. Úgy gondolom, hogy a rajongók többsége hozzám hasonlóan tisztában volt ezzel, így is készült az eseményre. Ezért nem érte őket csalódás. Gyanítom, ebbe a csoportba tartoznék, ha el tudtam volna menni.
A közönség egy jelentősebb részének, akik csak azért voltak ott, hogy elmondhassák, telcsijükben megmutathassák, hogy ott voltak a Pink Floyd (sic!) koncerten, kurvára mindegy lehetett, hogy mi zajlik a színpadon.
És van egy (gyanítom) kisebbség, akik szeretik a Floydot, Waterst, de kevésbé voltak tájékozottak arról, mi is lesz ez az egész, vagy bíztak benne, hogy személyesen mégis máshogy „jön le” és „igazi koncert” lesz, na azok tényleg csalódhattak. De abszolút megvan hozzá a joguk. És akár még igazuk is lehet.
Ja és még ott vannak az örök fanyalgók…
Egyébként egy ideje már egyre kisebb lelkesedéssel járok koncertre. Engem ugyanis halára idegesít, hogy a közönség jó része ahelyett, hogy átadná magát az élménynek, folyamatosan a kib***ott telefonjával, fényképezőjével van elfoglalva. És mindezektől nehéz, szinte képtelenség függetlenítenie magát az embernek.
Fogalmam sincs (ha tudnám, én adnám a koncertet, ugye), csak a végeredményt tudom a magam érzései szerint elkönyvelni. Világhírű előadók koncertjeire szerintem a felejthetlen élmény miatt megy az ember, ez pedig számomra annyira felejthető volt, hogy egy óra múlva már telejesen más dolgok jártak a fejemben (miközben péládul a 80-as évek végén megtartott Dire Straits koncert a Sportcsarnokban a mai napig bennem van - na az tényleg felejthetlen élmény volt).
ez nem hagyományos koncertnek készült,anno is így egy ilyen előadásként képzelte el Waters.az első két alkalommal mikor itt járt,megkaptuk a koncertet,most pedig a falat :)
aki ismeri,pláne ,ha előre tájékozódott,miben áll az eddigi turné,tudhatta.ha ez nem kellett,minek ment oda.és itthon mi ezt csak most láthattuk,ert anno a Floyd erre nem járt.
Watersnek joga van a saját világképéhez(és ő azért mindig is balosként állt a dolgokhoz,ha olvasod akár a nyilatkozatait,akár pl a Mason könyvet),mint művész ember,azt csinál amit akar,és nem azt amit elvárnak tőle.Egyszer Charlie mondta pont,h a közönség azért szereti őt,amilyen,nem pedig ő keresi a kegyeit.Vagy művész,vagy vendéglátós :).Más kérdés ,h azt is ő mondta,h amikor sikeres lett a floyd,el kellett gondolkodni azon,h elfogadják-e a kapitalizmus sikeres oldalát,és bizony elfogadták,tehát a jelképek közt lehetett volna némi öniróniája,a márkák közt akár a Roger Waters,v a Floyd név is szerepelhetett volna :)ez a póló stand előtt jutott eszembe-olyan drága volt minden :)
De maga A Fal,mint alkotás:zene,és előadás igenis magas színvonalú.Naná,h profi,és kiszámított részletekből épül fel,mint egy színielőadás:ez nem hagy annyi impro-nak helyet mint egy rockkoncert.Azt megkaptuk pl 2002-ben.Itt eleve másra vettünk jegyet.
Nyilván nem arról van itt szó, hogy "írhatsz jobbat", hanem hogy Roger Waters tud-e jobbat...nos a tegnapinál biztos tud, és ez az, ami fájdalmassá teszi a dolgot (a belépjegy megvételét, ami elvileg egy világklasszisra szólt volna).
Hey You alatt semmi nem történt, Comfortably Numb nagyon élettelen és unalmas volt, de legnagyobb szopás a Trial volt, ahol csak a régi filmből volt kivetítés.
Ezek után még jó hogy ledőlt a Fal.
A levezető Outside pedig annyira nem illett oda ezekkel a fazonokkal, hogy simán befért volna a "Halló, Halló" sorozatba.
..láttunk egy vérprofi elődást..melyet nem mondanék véletlenül sem koncertnek..aztán megindult a fanyalgás..de mi lenne itt, ha az előadásmód nem lett volna vérprofi..?
..szar, ahol már a tökéletes sem jó..
..emlékszünk a berlini The All előadásra..? ..vagy akik itt fanyalognak, akkor még tán nem is éltek..nem nézték az egyenes TV közvetítést..? emlékszünk..a hamis éneklésekre, az elhibázott ritmusokra..a gagyiba hajló előadásra..?
..mert a belőle készüld dvd-t hiába nézed, ott mindezt már nem leled..a technika mindent megold..a hamis énekből csengő és tiszta lesz, a ritmus korrigálható..és a számtalan kamera felvételéből nem kell, a nem sikerültet bevágni..
Ugyanígy a Kisstadionban volt a Supertramp is kb. akkor (plusz mínusz két év), az is felejthetetlen élmény volt. Ez a mostani meg már egy óra múlva a semmivé vált.
1) 2002-ben az In the Flesh a Kisstadionban volt, PF és RW dalokkal, jóval kevesebb vizuálllal, több érzéssel és nagyobb szabadsággal
2) Négy éve (annyi volt?) az Arénában láthattunk egy szintén takkra leadott koncertet, első felében ezaz, második felében Dark Side plusz ráadások. Szintén profizmus, estéről estére hangról hangra ugyanaz.
3) Tudtuk, tudnunk kellett, hogy tegnap a Fal lesz ától cettig, és más nem, és azt is tudjuk, hogy egy ilyen koncerten minden másodpercre ki van számolva, mert sajnos az effektek már csak így működnek. Így is voltak kisebb bakik (például a géppuskázás nem feltétlenül ütemre történt, emlékezzünk csak), de előre lehetett tudni, hogy ez egy beállított, "lélektelen" só lesz.
Ezzel csak az a baj, hogy az In the Flesh-koncert nem négy évvel ezelőtt volt, hanem kilenc éve, négy éve pedig nem a Kisstadionban lépett fel Waters, hanem az Arénában. Nehéz elhinni, hogy ha ott voltál, akkor ezt elfelejtetted.
