Végigrágva magam az íráson, némi szerénytelenséggel végül is megerősítve látom a tapasztalataimat, no meg azt, hogy mennyire épül le a német tudásom.
Nem mindegy tehát szerintük sem, hogy a bort tesszük e a fába (hordóba), vagy a fát (chipset) a borba.
Kiegészítésként megfelel, de nem helyettesíti a hordót, még akkor sem ha a cikk tanúsága szerint, a fogyasztók nagy többségének nincs ellene kifogása, ami teljesen rendben is van.
Kíváncsi lennék azért pl. francia véleményekre is főleg vörösbor tekintetében.
Lehet, én pont ezek miatt ódzkodom az új hordóktól.
(+az ára)
Mondjuk én más stílusban, más fajtákkal dolgozom, bár egy 30-as extraktú 15-ös alkohollal bíró kékfrankos szerintem semmivel sem kevesebb bármelyik bordóinál ...
Nekem ezek az információk újak, bár én más technológiát követek.
Cabernet és Merlot fajtákból készítem a vörösbort. A héjon történő érlelést követően kerül hordóba, ahol max. fél évig marad nehogy túloxidálódjon - közben persze lefejtem -, majd acéltartályba teszem.
Palackba csak ezt követően, a feldolgozás kezdetétől számítva, minimum egy év után kerül és ott érik tovább.
A szakirodalomban gyakran "húzósnak" nevezett jelenség nálam nem alakul ki, én inkább a van_Persil kolléga által is említett egyéb aromák eltűnése miatt aggódom.
Szerintem ö nem a tanninra, hanem a pörkölési aromákra: csokoládé, vanília, egyebek gondolt, azok kb 3, de max. 4 év alatt eltünnek a barrique-ból (barrique=új tölgyfahordó, belül pörkölt, nútozott, vékony dongájú, hosszúkás alakú, utóbbi három azért, hogy minél nagyobb felületen érintkezzen a bor a hordóval és a hordón keresztül a levegö oxigénjével).
Nekem teljesen más a tapasztalatom, nálunk még a 12-13 éves hordók is jelentős tannin-hatást tudtak mutatni pinot noir bornál. 1,5-2 évig voltak benne, majd újabb, minimum 1 év kellett a palackban ahhoz, hogy szelidüljön a csersav.
Ez egy német nyelvü tanulmány arról, hogy a küönbözö idöpontokban hozzáadott chips mennyire befolyásolja a csersavtartalmat (gyakorlatilag semennyire), a fás jegyeket (a legjobb az erjedés és a biológiai savcsökkenés után hozzáadni az újborhoz), milyen pörkölési fok ajánlott (medium, az ennél jobban pörköltek gyak. füstös, égett, vagy egészen kesernyés aromákat adnak a bornak).
Szóval én nem írnám le a helyedben a chipset, amennyiben nem a tannin növelése volt a cél, viszont mindenképp max. medium pörkölésüt választanék, és azzal próbálnék elöször kis tételben kutyulni.
Szerintem chips és chips között is van különbség. Én múltkor a soromat vártam a boltban és láttam hogy különböző színben, porkolesi fokozatban tudsz valasztani. Nem lehet hogy ezzel volt a baj?
Illetve ugyazzal az anyaggal, a mennyiség és az idő valtoztatásával lehet játszani. Nekem ezt javasolták egyik oldalról. Másik oldalról azt a tanácsot kaptam, nem kell ennyi tudományt belevinni az egészbe.
:-))))))
(Én raktam rozéba is, forráskor. Mert volt ehy kis maradék, nem akartam pakolaszni. Pár nap kellett mire rájöttem miért van olyan érdekes színe.... A hülye gyerek....!!!!)
A hordóim készítőjét személyesen ismerem, tervezek vele egy alapos konzultációt, de mivel ő nem használja csak gyártja a hordókat, a fórum tagjainak tapasztalatait sokkal értékesebbnek tartom.
A chips és tölgykockák használatánál egyébként mindenben követtem a gyártó ajánlásait, de az eredmény várakozáson aluli volt.
Más felhasználók is alapvetően az én tapasztalataimat erősítették meg, pedig a gyártó azzal is büszkélkedett, hogy termékeiket még Mexikóba is exportálják.
Most látom, hogy használtál chipset. Itt is az van mint minden adalékanyagnál. Először kis tételben kell kipróbálni, különböző adagolással, ill. az is számít, mennyi ideig ázik benne.
Pl. a Pannon Kereskedőház Vittnyéden forgalmaz felújított barrique-hordókat, rendelésre, megmondhatod, mennyire pörköljék meg.
Az a baj a barrique-hordókkal (sajnos a legtöbben a barrique-hordóra értik a tölgyfahordót, pedig a barrique csak részhalmaza a tölgyfahordö fogalmának), hogy vékonyak a dongái, hogy hamarabb oxidálódjon a bor, felgyorsítva az érési folyamatokat, szemben a normál fahordóéval. Ráadásul, hogy a felülete nagyobb legyen, még nút is van belemarva, így ha a te hordód üj volt, akkor még egyszert fel tudod üjíttatni, de többször sajnos nem igazán, mert elkopik a fa. A barrique-olás amúgy nem épp környezetvédő borászati technológia a 3-4 évente lecserélt hordókkal.
A bordeaux-i hordökat viszik pl. Skóciába wisky-tárolásra. Amügy, ha fás ízeket akarsz, rakhatsz bele fachipset is, bár ez nem tudom, mennyire legális (nem tudom, hogy a Bortörvény vagy a helyi rendtartásotok megengedi-e).
Tölgyfahordóban bort érlelők tapasztalatai felől érdeklődnék.
A szakirodalom szerint a tölgyfa hordók a kívánt hatást általában 3 évig képesek gyakorolni a borra, de 5 év után már semmikép sem lehet számítani rá.
Ezt az én hordóim is megerősíteni látszanak.
Van egy hordóm amibe kétszer, egy másikba most van negyedszer vörösbor. Ez utóbbiban már valóban nem tapasztalni annyira a tölgyfatannint, mint akár egy évvel ezelőtt.
Konkrétan az érdekelne, hogy a hordó úgynevezett felújítása - szétszedést követően a dongák belsejének és a fenéklapok kikaparása - után legalább részben felfrissül e a hordó?
Jóval több mint 5 éven túli hordónál végeztettem egy kísérletet, de beleszagolva úgy döntöttem nem kockáztatok.
Lehet, hogy fiatalabb hordók esetében megérné?
Már írtam korábban, hogy a tölgyfachipszet és tölgyfakockákat is kipróbáltam, de eredménytelenül ( pl. a pörkölt tölgyfakockák után a bor egyszerűen koromízű lett) .
Úgy lesz. Kupfat-ról olvasgattam. Valamiért óvva intenek a használatától. Kupfat használata után kell még valamivel kezelni, vagy csak a keletkezett üledéket eltávolítani a hordóból? Úgy rémlik egyik szomszéd azzal rakta rendbe a záptojás szagú borát, de nem rémlik, hogy kupfat után még csinált volna valamit.
A Reduless csak akkor használ ha még nem "levegőztetted" meg a bort. Ha megtörtént, az aktívszén segít de abból lepárlás után csak tojás-likőr alapanyag-féle lesz, brandy már nem. De az jobb mint a semmi...
A Kékfrankos erjedése közben volt egy alkalom mikor egy nagyon gyenge H2S szagot éreztem, 3x 10 gr/hl Uvavital segített ezen. Később a Kokoferm-mel beszéltem erről mire Ők azt ajánlották, hogy egy száraz évjárat után ez még bor korában is előfordulhat tehát állandóan ellenőrizzem...
Kipróbáltam, kiszedte a borhibát meg minden mást is. Egy néhai sztk-s alkoholos fertőtlenítő szagú valami lett belőle. A zsírt jól oldja, de érdemi italt nem sikerült csinálni belőle (vagy nekem magasak az igényeim?).
Igen, igen. Mondjuk, nekem egy boromhoz kellett mellé még a granucol ge is, de aztán végül sikerült annyira kivenni a karfiolszagot, hogy keverve egy jobb borral lett íze is (az ilyen kezelt borokat legjobb mindig házasítani, mert nagyon megnyúzzák ezek a szerek). Én anno a biborásznál vettem, de most nem látom náluk, de van kupfat és kupcit szerük:
Mindenképpen profi borásztól heylszíni tanácsot kérni, a kezelés elött próbakezelést végezni, a leírásban foglaltakat hajszálpontosan betartani, attól semmilyen irányban nem eltérni!!!
