"Erat autem Cupan Filius Calvi Zirind, quie etiem vivente Geysa Duce, patre Sancti Szephani Regis Ducatum tenebat." - Géza életében a dukátust a (kezében) tartotta.
Ez sokkal későbbi megfogalmazás, amikor a trónörökös, vagy az uralkodó család egyéb férfi tagjai, önálló uralmi területet, dukátust kaptak. Ezzel utalt a krónikaíró arra, hogy Koppány az uralkodó ház tagja volt és önálló uralmi területet kapott Géza uralkodása alatt. Továbbra sem olyan értelemben használták, mint a 9. századi karoling krónikák a szláv fejedelmekre.
"Csakhogy fogalmunk sincs, hogy ezek a titulusok hogyan viszonyultak egymáshoz, és hogyan lehetne megfeleltetni őket egymásnak. Ami kihámozható, hogy a magyar források a kereszténység felvétele előtti uralkodókat nevezik duxnak, Álmost és Árpádot is beleértve, kivéve az Intelmeket, mert ott ez a szemlélet a váltás frissessége miatt még nem érvényesült."
Van róla fogalmunk, csak nem száz százalékban pontos ( de 80% az tutira megvan). Egyes nyugati források nevezték rexnek Bulcsút is. Más források meg nem, viszont azt írták, hogy az Augsburg alól elmenekült egyik vezér király (rex) lett. Anonymus megkülönbözteti a kapitányokat a fejedelemtől. Anonymus és a képes krónika meg kapitányoknak és duc-nak is nevezi a vezéreket, De Jafet meg Nimród az dux, Attila meg rex Árpád meg primus capitaneus. Alapvetően a duxot általános vezér értelemben használta (többes számban), Idegen uralkodókra is használta a duxot, de megjelölte a területet vagy népet (dux saxonium).
Az biztos hogy az egyes írásokon belül igen világosan megkülönböztették az egyes rangok szintjét és ebben konzekvensek voltak. Ezért ugyan Géza és Koppány is dux, de koppány Géza alatt dux. Máshol meg nem említik a nevét és a titulusát.
Bármennyire is kutyultnak és prekoncepciózusnak is véled (vagy akarod vélni), van benne rendszer. Ráadásul továbbra sem tudsz konkrét bizonyítékot hozni ellene, pláne a te ötleted mellett. Szerintem nem véletlenül nem idézgetsz pontosan, csak úgy általánosságban beszélsz róla, mert konkrétabb esetben kiderülne, hol sántít az érvelésed.
"a fejedelmeket rex nek címezték, ahogy írod, a törzsfőket meg általában duxnak"
Csakhogy fogalmunk sincs, hogy ezek a titulusok hogyan viszonyultak egymáshoz, és hogyan lehetne megfeleltetni őket egymásnak. Ami kihámozható, hogy a magyar források a kereszténység felvétele előtti uralkodókat nevezik duxnak, Álmost és Árpádot is beleértve, kivéve az Intelmeket, mert ott ez a szemlélet a váltás frissessége miatt még nem érvényesült.
Semmi olyasmi nem következik ezekből a dolgokból, amiket itt mindent össze-vissza kutyulva, prekoncepciózusan legyártottál. Azért ennél már magasabb nívón illene hirdetni az észt, ha már úgy el vagytok ájulva magatoktól.
"Ez egyúttal igen valószínűtlenné teszi a dukátus-elméleteteket abból a szempontból, hogy ha a dux megjelölés pusztán egy, az ország csupán meghatározott kisebb hányadán (pl. 1/3-án) uralkodó személy titulusának időbeni visszavetítése, akkor miért alkalmazzák a későbbi gesták és krónikák Álmostól kezdve Árpádon át az összes fejedelmi elődre - akik szokásjogának megtartását (mos, ill. consuetudo) az Intelmek a leendő keresztény királyoknak is figyelmébe ajánlja?
(Hungarobyzantina; TypoTEX, Bp., 2003, 28-9)"
Talán azért mert a fejedelmeket rex nek címezték, ahogy írod, a törzsfőket meg általában duxnak, ahogyan a fejedelmi család tagjait is, mert ugye szokásban volt, hogy kapnak egy dukátust. Csak sajnos Szent István korára pont elfogytak a törzsfők, és maradtak a fejedelmi család tagjai.
Ha Koppányt Géza idejében duxnak címezték akkor az azt jelentette hogy törzsfő volt, vagy a fejedelmi család tagja.
A többi érv meg ezekből az opciókból azt erősíti, hogy sokkal inkább a fejedelmi család tagja. Arra meg a legkevésbé sem utal, hogy egy független avaroszláv terület/törzs/állam élén állt volna.
Ezeket a független/függő szláv fejedelmeket a karolingok címezték duxnak a 8. században (de mindíg hozzátették a nép vagy a terület nevét). A 9. században felváltották őket a karoling grófok, a 10 századra meg elsöpörték őket a magyarok.
Ne erőlködj. Azért írtam, hogy a makront és a brevét végképp nyugodtan lehagyhatod. Az általam hozott wiktionary-szóalakok ennyiben pontosabbak. Csak azt nem értem, ezek után hogy lehet, hogy még te írsz trollkodásról ;-)
Kapitánffy igen meggyőzően és lényegretörően fejti ki az Intelmeket boncolgatva, hogy ott még a Szent István előtti, római keresztény rítus szerint meg nem koronázott fejedelmeinket hívják rex-nek. Annak megírása idején még nem érvényesült az a szemlélet, hogy a koronázás előtti pogány uralkodóinkat megkülönböztetésül dux-nak (vezérnek) kell nevezni, a külföldi források ennek megfelelően szintén királyként hivatkoznak rájuk (Dursac, Bogát, Gyula, Bulcsú, Lehel stb.: Gombos i.m. 16, 117, 355, 476, 976, 996, 1963).
Ez egyúttal igen valószínűtlenné teszi a dukátus-elméleteteket abból a szempontból, hogy ha a dux megjelölés pusztán egy, az ország csupán meghatározott kisebb hányadán (pl. 1/3-án) uralkodó személy titulusának időbeni visszavetítése, akkor miért alkalmazzák a későbbi gesták és krónikák Álmostól kezdve Árpádon át az összes fejedelmi elődre - akik szokásjogának megtartását (mos, ill. consuetudo) az Intelmek a leendő keresztény királyoknak is figyelmébe ajánlja?
Egyelőre úgy tűnik, hogy te nem tudsz. Mit nem értesz, a makront, vagy a brevét? Ezeket elhagyhatod, de ha már szótárat követelsz, akkor a legprecízebb (hangrekonstruált) alakot kaptad... Az erős hehezetet meg jelöltem, vegyél előbb szemüveget, vagy zoomolj rá a képernyőre, ha nem látod (kinagyítva az ῐ̔στορέω-nál is látszik, hogy az daszia a breve fölött, és nem accentus gravis). De ha nem akartál volna mindenáron kötözködni, nem égtél volna be megint. Elég lett volna megnézni az abszolút megbízható wiktionaryt, ahonnan bemásoltam, ott egyértelműen kivehető a daszia, nem csapja le a tetejét a szoftver, mint itt.
Attila Türk–Csilla Balogh–Olga Pelevina–Boyan Totev–Péter Langó:
The Old Bulgaria Collection – Музейна Сбирка „Стара България”. Studia ad Archaeologiam Pazmaniensia A PPKE BTK Régészettudományi Intézetének kiadványai – Archaeological Studies of PPCU Institute of Archaeology Volume 20. Budapest 2021.
Értem én, hogy akinek kalapács van a kezében, az mindent szegnek néz, de szerintem néha már kicsit túlzásba viszik a minden rovásírást elolvasunk játékot.
FEHÉR BENCE A Kárpát-medencei rovásírásos emlékek gyűjteménye
Ezt is sikerült sokaknak elolvasni, holott sokkal inkább csak berovátkolták a csontlemezt, hogy könnyebben ragadjon, vagy max jelölte, hogy hány szarvast lőtt vele:
Kb. ezt a reakciót láttuk az animációs bábfilm bemutatása után.
Mellesleg érdekes reakció, hogy se a bábfilm YT videója mellett nem szerepel a tetszési index (like vs dislike), se pedig a MaKI által feltöltött főcímdal esetében sem. Miközben a FankaDeli által feltöltött videó tetszési indexe erősen negatív (2,8 ezer vs 6,6 ezer).
Szerintem Colombo tisztában lenne a gyenge és erős hehezet közötti különbséggel, valamint a görög nyelv hangsúlyjeleivel, ezért nem írna még egy netes topikba se görögnek látszó, de nem létező szavakat.
A Maki hozzaallasa es nyilatkozatai nevetsegesek, nem a tutarto forditas. Az egyszeruen csak nem kelloen alatamaszthato (foleg, hogy negy darab bizonytalan alaku jelrol van szo...).
Fehér Bence olvasatával kapcsolatos véleményem tömören az alábbi pontokban foglalható össze:
1. mivel eddig minden kutató más jeleket vélt felfedezni a tűtartón, elengedhetet-len a tárgy modern, műszeres vizsgálata. A megbízható paleográfiai rekonstrukció előtt minden olvasati kísérlet ködszurkálás.
2. a „baszjad izüt!” olvasat hangtani, jelentéstani és pragmatikai okok miatt sem valószínű egy 8. századi feliraton,
3. ezért akkor is érdemes lesz új interpretációval kísérletezni, ha a műszeres vizsgálat történetesen igazolná Fehér Bence paleográfiai rekonstrukcióját. Ennek során először azokkal a nyelvekkel érdemes próbálkozni, amelyeknek Kárpát-medencei jelenlétével számolhatunk a történeti és régészeti források alapján. És ezt a feladatot természetesen turkológusoknak, germanistáknak és szlavistáknak kell elvégezniük."
