Ha a primerenergia vs. elektromos energia felhasználás arányt nézed alaposan bemész az erdőbe. A primerenergia része a hőerőművek hulladékhője is, például amivel Paks fűti a Dunát.
Tehát ha az összes primerenergiából villanyt csinálnánk, akkor elmondhatnánk, hogy a világ energiaigényének mindössze 30 %-a a villamos energia.
Vagyis a megtermelt elsődleges energia 20%-a, aminek része a kitermelés, szállítás, finomítás is. Vagyis csökkenő olaj + fosszilis felhasználás >> csökkenő elsődleges energiaigény.
Ha a szárazföldi közlekedést + mezőgazdaságot átállítod, a primér energiaigény harmada eltűnik. Ehhez nem kell természetesen szakértőnek lenni, elég ha
a jelentéseket értelmezve olvasod. Gyanítom az elektromobilitás elterjedésével arányosan előbb megáll, majd csökkenni is kezd az elsődleges energiaigény.
"Ugyanakkor az is felmerült, hogy nem feltétlenül a homoktolvajok állnak a GPS zavarása mögött, hanem éppen ellenkezőleg,
a kínai állam tesztel valamilyen jelzavaró háborús technológiát, amellyel képes lenne döntően befolyásolni a helyzetet az erősen vitatott helyzetű területeken, például a Dél-Kínai tengeren."
Energiahordozóról beszéltem, természetes állapotában. A gáz hatalmas helyet foglal el, például a frackingnál a kőzetekben, alacsony a fajlagos energiasűrűsége.
A levegőnek mennyi az energiasűrűsége?
Az energiahordozó messze nem azonos az energia közvetítésére alkalmas közeggel, hanem az energiaforrások gyűjtőneve.
A levegő nem energiaforrás, nem tartozik az energiahordozók közé.
A szél mozgási energiája határozza meg azt a teljesítményt amivel átalakítható elektromos energiává.
Végülis minden vízerőművet az eső energiája mozgat, de az igaz, hogy ennek az energiának nagy része elvész számunkra, míg az esőcsepp leér a felhőktől a föld szintjéig, addig felemészti a súrlódás a levegővel.
Pedig ez mennyivel több lenne, mint az a része, amely a földfelszín magasabb és alacsonyabb részei közt hasznosítható.
Az esőnek nem a mozgási, hanem a helyzeti energiája magas, mivel a levegő nem engedi felgyorsulni nagyon. Ennek a helyzeti energiának egy töredékét tudjuk felhasználni onnan kezdve, mikor már leért a felszínre, és folyókban egyesült.
Ha ezeket a folyókat ott fent lehetne létrehozni, és koncentráltan lezúdítani, az volna már valami! :-)
...az esőn kezdtünk gondolkodni egyszer, hogy annak is van mozgási energiája. Tanzániába ha jól emlékszem kértek volna ajánlatot napelemes közvilágításra. De úgy, hogy tényleg az, ne is legyen bekötve hálózatra és garantáltan működjön világítson minden nap. Ha süt a nap oké, de sokat esik az eső is.
Na ahoz ne hasonlítsuk. 5-6 éve körül Vietnámban egyszerre döntöttek 2 erőmű létesítéséről, az egyik szénnel működik 2500MW a másik széllel az 23MW.
Nem vagy hajlandó figyelembe venni, hogy a probléma az állandó rendelkezésre álló energia, a szél azt nem tudja. A villámlás lenne a legnagyobb energiasűrűség a természetben, ugyan az a probléma azzal is, nagyon olcsó energia lenne pedig, csak nem bárhol bármikor.
Nyugodj bele, hogy a gázkúttal, kompresszorokkal, tengeralatti vezetékkel északi áramlattal mindennel együtt se nagyobb a gázmotor az azonos teljesítményű (állandó!) szélerőmű 1.2% ánál.
Az olaj az autóknak kell, ha ezért izgulsz, akkor az elektromos autókat erőltesd.
Hm, az autókon kívül kell még olaj a teherautóknak, meg a buszoknak, mezőgazdasági gépeknek, egyéb földmunkagépeknek, meg a repülőknek, meg a hajóknak, meg a mozdonyoknak. A vegyipar is használja elég nagy arányban a kőolajat.
Nemtudom a felsoroltak között hogyan oszlik meg a kőolaj felhasználás világszinten?
A múltkor egy cikkben azt írták, hogy a Világ energiaigényének csak 20%-a a villamosenergia előállítás.
Nem, mert bár összességében sok energia van a hullámokban, az egységnyi felületre eső haszosítható teljesítménye nem túl nagy, nem beszélve arról, hogy kevés helyen van jelen.
A kiindilási alap a 8 MW-os tengeri szélturbina.... egyébként jelenleg a legnagyobb szélkelep 12 MW-os. Tehát arról a felületről amit a lapátok súrolnak mindenféle bányászás, feldolgozás, szállítás nélkül 12 MWp, 5-6 MWeff elektromos energia nyerhető.
Ezt kínálja a levegő mozgási energiája az adott metszéken.
A logikád alapján a tengeri hullámenergia (az áramlások kihasználását is ide értve) még a levegőnél is jobb lehetne ha sikerült volna a megfelelő technológiát kidolgozni. Jól értelek?
...amúgy én is zöld vagyok, de vörös is belül. Te ott tévedtél el, hogy ez a rendszer aminek a lényege, hogy
soha semmi sem elég
a minden határon túl növekedés megoldható megújuló energiával is.
Ahogy kevés volt a 850 es fiat, úgy kevés mára a lincoln navigátor is, ezt nem lehet szélmalommal tartani fenn, olyan szél kell amit te fújsz magadnak.
Amúgy a gázmotor 1 %-a is marhaság, de nem erről beszéltem, hanem arról, hogy itt fúj a fejünk felett a természetben előforduló legsűrűbb, könnyen átalakítható energiaforrás.
Nyugi már! Meg van értve, csak hozzáfűztem, hogy a berendezés a 100 szorosa annak mint amibe beleborítasz egy talicska szenet, hogy adja ugyan azt. Arról nem is beszéltem, hogy azt te döntöd el, hogy milyen tempóban lapátold a lignitet belefele a kazánba, de ha a széllel is azt akarod az még valami hatalmas kubatúra lesz.
A pakurával füstölgő hajók is nagyon sokkal gyorsabban közlekednek mint a vitorlások.
Energiahordozóról beszéltem, természetes állapotában. A gáz hatalmas helyet foglal el, például a frackingnál a kőzetekben, alacsony a fajlagos energiasűrűsége. A kitermelés, sűrítés, szállítás csak ráadás.
Amúgy a gázmotor 1 %-a is marhaság, de nem erről beszéltem, hanem arról, hogy itt fúj a fejünk felett a természetben előforduló legsűrűbb, könnyen átalakítható energiaforrás.
A szél mozgási energiája határozza meg azt a teljesítményt amivel átalakítható elektromos energiává.
Volt itt hasonló vita téma a makói palagáz eufória idején. Mi a több ott 6km mélyen, a gáz energiája ami van 1m3 kőzetben ha elégetik vagy a hőt ha felhozza valami közeg onnan?
Meglehetősen naív dolog azt képzelni, hogy egy gázmotor, vagy atomerőmű önmagától működik.
Oda írtam, nem figyeltél. A 10MW teljesítmény évi 365 nap és 24 óra alatt nyújtó szélerőmű 1% át ha kiteszi az ugyan ezt tudó gázmotor ha oda gondoljuk a gázt szállító létesítmények rá eső részét akkor is, sőt, még hő energiát is ad 20MW ot, ha tudja használni valami ott.
Az az úszó szélturbina elfoglal a tengeren kb. 500 m2-t és nem szükséges a termeléséhez semmiféle anyag áramoltatása, nem keletkezik hulladék sem. Átlagos termelése 3-4 MW.
Az 100kW os személygépkocsi motorokkal 40 db. elfoglal 50m2-t az 500 helyett és 1m magas a 100 helyett. erre tegyünk még ennyit az olajkutat és a finomítót még akkor is látható a fölénye.
De nem sok az a 3-4MW átlagnak? nem maximum az véletlenül? Akkor van benne csúcsokon 40 is? Vagy csak oda létesítik ahol mindég fúj a szél? De akkor az annak a helynek az energia sűrűsége lenne nem a szélé általában)
Az világos, hogy ez az összevetés így fals, de az biztos, hogy a megújulókba beépítendő anyag tömeg összehasonlítva azzal ami van egy szénbányában, nagyságrend az eltérés. (ha azonos teljesítmény évi 365 napon 24 órán keresztül)
Telehetséges teljesítményről beszélsz valószínűleg. Pl egy olajkút felett elfújó összes szélről, vagyis ha egy szélerőmű lenne a helyén. Az lenne amikor nagyobb teljesítményt szolgáltatna mint az olaj. Vagy azt is bele számolod amikor már nincs benne olaj de a szél még mindég fúj, azzal idővel is osztod az összes olajat ami kijött belőle? ...vagy fogalmam sincs, de gyakorlatilag nem használható az ilyen összehasonlítás. De lehet igazad, tehát pontosítok, hogy a mindég, mindenhol idő egység alatt rendelkezésre álló energia ami a problémás. Energiát nagyon olcsón csinálsz egy 200 éves donkihóte korabeli szélmalommal is, lehet pár ft a kWh, akkor drágul meg ha valamit építeni kell hozzá ami eltárolja ami akkor volt amikor 200km/h val tépte a szél a vitorláit.
Egy Papandreu vette at a ceg vezeteset? A 22%-os sajat toke arany, minden csak nem eszszeru, mert nulla mozgastere marad a cegnek, ha megis emelkednek a kamatok.
Az energiaátalakítókat csak az energiahordozó feldolgozásának teljes vertikumával együtt lehet értelmezni. Meglehetősen naív dolog azt képzelni, hogy egy gázmotor, vagy atomerőmű önmagától működik.
Az az úszó szélturbina elfoglal a tengeren kb. 500 m2-t és nem szükséges a termeléséhez semmiféle anyag áramoltatása, nem keletkezik hulladék sem. Átlagos termelése 3-4 MW.
Kiszámoltam valamikor, a mecseki uránérc+meddő átlagos hasznosítható fajlagos energiasűrűsége egy nagyságrendben van a kőszénével.
Nemrég olvastam, hogy valamelyik nemrég elkészült szélpark viharállóságát vizsgálták, nem fordították ki a normál szélerősségnél nagyobb viharban a lapátokat. Probléma nélkül toltak bele az UK hálózatba rekordmennyiségű energiát a tomboló szelek segítségével. Rég volt már amikor a szélturbinák az idő felében csak ácsorogtak.
