Csak kérdem naivan: miért nem lehet azt a hőt továbbhasznosítani - miközben máshol a seggüket kifordítják, hogy alacsony hőmérsékletű geotermális vízből használható energiát nyerjek ki - (többnyire hőszívattyús) elven ???
Jogos.
Nyugodtan exportálhatnák.
(Akkumulátoros vonatokon szállítva a melegvizet, még ződ is lenne az elképzelés.)
A nagyvilagban van jelenleg ~400 atomreaktor, ~170-et leallitottak. Ebböl Svedorszagban egyetlen erömüben hasznaltak az atomenergia hulladekhöjet epületek fütesere az elmult ~60 evben. Nyilvan nem müködik igy a modell ...
A primerenergia része a hőerőművek hulladékhője is, például amivel Paks fűti a Dunát.
Csak kérdem naivan: miért nem lehet azt a hőt továbbhasznosítani - miközben máshol a seggüket kifordítják, hogy alacsony hőmérsékletű geotermális vízből használható energiát nyerjek ki - (többnyire hőszívattyús) elven ???
Én személyesen kísértem végig egy cca. 40 fokos termál-forrásra épült, 500 kW-os pilot-erőmű építését és beüzemelését - ami CO2 közeggel működött (ez volt a legfőbb baja, egyébként).
De működött, áramot termelt - nem turbinákkal, hanem axiáldugattyús (támolygótárcsás) hidromotorokkal hasznosította a képzett gőzt.
Még ez is működött volna, csak a szar szabályzás miatt, pár perc működés után a rendszer önjáróvá vált, vagyis kicsúszott a szabályzás kezéből - de ezen lehetett volna javítani (ha időközben Ceausescu "hirtelen rosszulléte" nem söpörte volna el ezt a projektet (is).
A primerenergiafelhasznalas kb. negyede, ötöde a villamosenergiafelhasznalas. Vagyis, a villamosenergia elöallitasara megy el a primerenergia nagyobbik fele. Ha ez nincs, akkor a primerenergiafelhasznalas maris felezödött. Tovabbi tetelek az epületek fütese, a mobilizacio (beleertve a teherautozast, hajozast, repkedest ...). Ehhez jön meg az ipar, meg a mezgaz.
Arra szerettem volna utalni, hogyha a te példádal élve mondjuk "paksot lecseréljük" akkor a megtermelt elsődleges energiaigény:
"paksi dunavízfűtés"-"szélkerék/napelemkarbantartás energiaiény" mennyiséggel fog csökkenni
Ha egy szenes erőművet cserélük le, akkor pedig "fűtőanyagbányászat + szálllítás energiaigénye"-"szélkerék/napelemkarbantartás energiaiény" mennyiséggel
Ha a primerenergia vs. elektromos energia felhasználás arányt nézed alaposan bemész az erdőbe. A primerenergia része a hőerőművek hulladékhője is, például amivel Paks fűti a Dunát.
Tehát ha az összes primerenergiából villanyt csinálnánk, akkor elmondhatnánk, hogy a világ energiaigényének mindössze 30 %-a a villamos energia.
Vagyis a megtermelt elsődleges energia 20%-a, aminek része a kitermelés, szállítás, finomítás is. Vagyis csökkenő olaj + fosszilis felhasználás >> csökkenő elsődleges energiaigény.
Ha a szárazföldi közlekedést + mezőgazdaságot átállítod, a primér energiaigény harmada eltűnik. Ehhez nem kell természetesen szakértőnek lenni, elég ha
a jelentéseket értelmezve olvasod. Gyanítom az elektromobilitás elterjedésével arányosan előbb megáll, majd csökkenni is kezd az elsődleges energiaigény.
"Ugyanakkor az is felmerült, hogy nem feltétlenül a homoktolvajok állnak a GPS zavarása mögött, hanem éppen ellenkezőleg,
a kínai állam tesztel valamilyen jelzavaró háborús technológiát, amellyel képes lenne döntően befolyásolni a helyzetet az erősen vitatott helyzetű területeken, például a Dél-Kínai tengeren."
Energiahordozóról beszéltem, természetes állapotában. A gáz hatalmas helyet foglal el, például a frackingnál a kőzetekben, alacsony a fajlagos energiasűrűsége.
A levegőnek mennyi az energiasűrűsége?
Az energiahordozó messze nem azonos az energia közvetítésére alkalmas közeggel, hanem az energiaforrások gyűjtőneve.
A levegő nem energiaforrás, nem tartozik az energiahordozók közé.
A szél mozgási energiája határozza meg azt a teljesítményt amivel átalakítható elektromos energiává.
Végülis minden vízerőművet az eső energiája mozgat, de az igaz, hogy ennek az energiának nagy része elvész számunkra, míg az esőcsepp leér a felhőktől a föld szintjéig, addig felemészti a súrlódás a levegővel.
Pedig ez mennyivel több lenne, mint az a része, amely a földfelszín magasabb és alacsonyabb részei közt hasznosítható.
Az esőnek nem a mozgási, hanem a helyzeti energiája magas, mivel a levegő nem engedi felgyorsulni nagyon. Ennek a helyzeti energiának egy töredékét tudjuk felhasználni onnan kezdve, mikor már leért a felszínre, és folyókban egyesült.
Ha ezeket a folyókat ott fent lehetne létrehozni, és koncentráltan lezúdítani, az volna már valami! :-)
...az esőn kezdtünk gondolkodni egyszer, hogy annak is van mozgási energiája. Tanzániába ha jól emlékszem kértek volna ajánlatot napelemes közvilágításra. De úgy, hogy tényleg az, ne is legyen bekötve hálózatra és garantáltan működjön világítson minden nap. Ha süt a nap oké, de sokat esik az eső is.
Na ahoz ne hasonlítsuk. 5-6 éve körül Vietnámban egyszerre döntöttek 2 erőmű létesítéséről, az egyik szénnel működik 2500MW a másik széllel az 23MW.
Nem vagy hajlandó figyelembe venni, hogy a probléma az állandó rendelkezésre álló energia, a szél azt nem tudja. A villámlás lenne a legnagyobb energiasűrűség a természetben, ugyan az a probléma azzal is, nagyon olcsó energia lenne pedig, csak nem bárhol bármikor.
Nyugodj bele, hogy a gázkúttal, kompresszorokkal, tengeralatti vezetékkel északi áramlattal mindennel együtt se nagyobb a gázmotor az azonos teljesítményű (állandó!) szélerőmű 1.2% ánál.
Az olaj az autóknak kell, ha ezért izgulsz, akkor az elektromos autókat erőltesd.
Hm, az autókon kívül kell még olaj a teherautóknak, meg a buszoknak, mezőgazdasági gépeknek, egyéb földmunkagépeknek, meg a repülőknek, meg a hajóknak, meg a mozdonyoknak. A vegyipar is használja elég nagy arányban a kőolajat.
Nemtudom a felsoroltak között hogyan oszlik meg a kőolaj felhasználás világszinten?
A múltkor egy cikkben azt írták, hogy a Világ energiaigényének csak 20%-a a villamosenergia előállítás.
Nem, mert bár összességében sok energia van a hullámokban, az egységnyi felületre eső haszosítható teljesítménye nem túl nagy, nem beszélve arról, hogy kevés helyen van jelen.
A kiindilási alap a 8 MW-os tengeri szélturbina.... egyébként jelenleg a legnagyobb szélkelep 12 MW-os. Tehát arról a felületről amit a lapátok súrolnak mindenféle bányászás, feldolgozás, szállítás nélkül 12 MWp, 5-6 MWeff elektromos energia nyerhető.
Ezt kínálja a levegő mozgási energiája az adott metszéken.
A logikád alapján a tengeri hullámenergia (az áramlások kihasználását is ide értve) még a levegőnél is jobb lehetne ha sikerült volna a megfelelő technológiát kidolgozni. Jól értelek?
...amúgy én is zöld vagyok, de vörös is belül. Te ott tévedtél el, hogy ez a rendszer aminek a lényege, hogy
soha semmi sem elég
a minden határon túl növekedés megoldható megújuló energiával is.
Ahogy kevés volt a 850 es fiat, úgy kevés mára a lincoln navigátor is, ezt nem lehet szélmalommal tartani fenn, olyan szél kell amit te fújsz magadnak.
Amúgy a gázmotor 1 %-a is marhaság, de nem erről beszéltem, hanem arról, hogy itt fúj a fejünk felett a természetben előforduló legsűrűbb, könnyen átalakítható energiaforrás.
Nyugi már! Meg van értve, csak hozzáfűztem, hogy a berendezés a 100 szorosa annak mint amibe beleborítasz egy talicska szenet, hogy adja ugyan azt. Arról nem is beszéltem, hogy azt te döntöd el, hogy milyen tempóban lapátold a lignitet belefele a kazánba, de ha a széllel is azt akarod az még valami hatalmas kubatúra lesz.
A pakurával füstölgő hajók is nagyon sokkal gyorsabban közlekednek mint a vitorlások.
Energiahordozóról beszéltem, természetes állapotában. A gáz hatalmas helyet foglal el, például a frackingnál a kőzetekben, alacsony a fajlagos energiasűrűsége. A kitermelés, sűrítés, szállítás csak ráadás.
Amúgy a gázmotor 1 %-a is marhaság, de nem erről beszéltem, hanem arról, hogy itt fúj a fejünk felett a természetben előforduló legsűrűbb, könnyen átalakítható energiaforrás.
A szél mozgási energiája határozza meg azt a teljesítményt amivel átalakítható elektromos energiává.
