De ezt vitattam éppen. Az energia hordozót csak együttesen lehet értelmezi az eszközzel ami használhatóvá alakítja. De ez csak elméleti kérdés, ha csak az urán 235 ről beszélünk akkor az kitesz vagy 20 000t antracitot, de annyi meddő kőzet talán nincs. Persze tengervízre számoljuk akkor van, de az meg folyékony.
A szélre átlagot számoltál a 200km/h s vihart és a lágy szellőt?
Az igaz, hogy a nagy cégek pontosan látják a jövőt előre 5-10 éves távlatban és e szerint terveznek, csak nagy ritkán előfordul, hogy az a krva jövő nem látja a nagy cégeket.
"Értem én, hogy a profit az első - na de mi van, ha 1-2 évig szopóág-van profit-ügyileg? Mi dől össze ilyenkor? Miért kel hazavágni egy 100+ éves világcéget?"
Az van, hogy a nagy vilagcegek, de plane az autogyarak (melyek alig kepesek eredmenyt generalni) hitelbol bovitenek. Itt a Daimler elmult 6 eve
Umsatzerlöse (forgalom): a 2012-es 114 milliardbol lett 2018-ra 167 vagyis 46% novekedes
Amde
Bruttoergebnis (amortizacio elotti eredmeny): 2012-ben volt 25 milliard, 2018-ban 33 milliard vagyis a nagy erolkodesben a marzs 22%-rol visszament 20%-ra.
Operatives ergebnis (mukodesi eredmeny); 2012-ben 7.5 2018-ban nagy joindulattal 9.5 itt is 6.5%-rol 5.5%-ra csokkent a marzs
Raadasul menet kozben a cegben forgo teljes toke (Bilanzsumme) 163 milliardrol (ebbol 117 milliard kulso forras (Gesamtverbindlichkeiten)) 282 milliardra (ebbol 215 milliard kulso forras) emelkedett ami 73/83% novekedes. Szoval itt nem a profit a kerdes, hanem az, hogy el tudjak-e kerulni a csodot vagy nem, ha valamiert meginog a kartyavar es nem tudnak egyre novekvo mertekben hiteleket felvenni a lejaro hiteleik megvaltasara*.
*illusztraciokent a "Micsoda nö" cimu gazdasagi ismeretterjeszto mualkotas azon resze, amikor Richard Gere geci ugyvedje megtudja, hogy a celpontnak kinezett hajogyar egy nekik lekotelezett banktol kapott likviditasi hitelt
"a legkisebb fuvallatra is (legyen az csak egy terjedő rémhír, vagy egy kis tőzsdei spekuláció) sorban fosnak be, azonnal "válságmenedzselnek", leépítenek, fejlesztéseket állítanak le - vagyis eluralkodik rajtuk a pánik-hangulat."
Ez azert nem igaz. Ezek sokkal hosszabb kifutasu dolgok, a bovitest evekkel ezelott hataroztak el
Meg ne felejtsd el: A Daimler elen most volt valtas, es az uj fiu sok mindent maskepp akar. Peldaeul Toto Wolff sem volt ott a brazil GP-n, hanem valoszinuleg Stuttgartban allt a piros szonyeg szelen, es magyarazgatta miert jo jo a Mercinek ha elkolt evi 300 millio dollart az F1-re. Azert ez az osszeg meg arrafele is szabad szemmel lathato.
Már elérte az elso hullam (leallitottak a bovitest).
Bennem mindig élt egy olyan tévhit, hogy ezek a világcégek mindig pontosan tudják mi következik - hisz olyan apparátus áll mögöttük, hogy tisztábban látnak akár 5-10 évre előre is, mint akár a kormányok is.
Pl. úgy véltem, hogy "Ha a Mercedes most épít új gyárat Ungarn-ban - akkor tudja az mit csinál, nincs ok az aggodalomra."
Erre fel azt látom, hogy a legkisebb fuvallatra is (legyen az csak egy terjedő rémhír, vagy egy kis tőzsdei spekuláció) sorban fosnak be, azonnal "válságmenedzselnek", leépítenek, fejlesztéseket állítanak le - vagyis eluralkodik rajtuk a pánik-hangulat.
Mi az, ha nem pánik - hogy pár hónapja még nagy mellénnyel bővíteni akartak...most meg addig legyek szegényember, amíg el nem kezdenek leépíteni. Miféle hosszútávú vízió ez?
Értem én, hogy a profit az első - na de mi van, ha 1-2 évig szopóág-van profit-ügyileg? Mi dől össze ilyenkor? Miért kel hazavágni egy 100+ éves világcéget?
Jaa, hogy a részvényesek?
Azok akkora barmok, hogy egy jó részük annyira fosós, hogy már most eladná a részvényeit akár 80%-on is - mert már "nem tejel úgy, mint tavaly".
Van soksok E repcsi kölömbözö formába de csak probálkozás, de komoly üzleti repülésre nincs kilátás, mégha a Qantas vagy a KLM, CEO optimistán nyilatkozik a jövöröl, ami kötelesség manapság
a repülés szálittás növexik a világon
8000-20.000 felszálás van naponta a világon, gyors biztos müködésel.
ha eböl a valos szögböl induluk ki akor negyonehéz komolyan gondolni a E repülés esélyeit ilyen formába
Legmagasabb energia sűrűség szerintem az urán érc,...
Tévesen gondolod.
Ha figyeltél volna amiről szó van az az energiahordozó.
Az energiahordozó kitermelése, finomítása, szállítása, felhasználása, szennyező anyagok közömbösítése, tárolása másik mese, most nem erről, nem gázmotorrol, nem atomerőműről van szó.
... ha tudsz mutatni egy olyat, ami tényleg évtizedekig elketyeget anélkül, hogy hozzányúltak volna.... akkor van értelme, minden más esetben ugye nincs :)
A konzerv energiák koncentrációjának növelésére valóban meg van a lehetőség, de a hozzáférés még is csak korlátozott. Általánosan az eloszlása is a szél és napenergiának a "legdemokratukusabb".
Nyilván nincs kizárólagosan, minden tekinteben legjobb energiahordozó, a levegő és a napsugárzás sem az, de ha leszámolunk az olyan tévhitekkel, hogy a leghígabb, legkisebb koncentrációjú, stb. akkor tudunk reálisan számolni a lehetőségeinkkel.
Az olaj az autóknak kell, ha ezért izgulsz, akkor az elektromos autókat erőltesd.
Az olaj az autóknak, de nem minden autó van csak sétakocsikázásra, hanem kell pl az élelem előállításához hol ezt hol azt arrébb vinni valahonnan valahová vagy valakinek eljutni valahonnan valahová. (a hajózásban erőltetném az elektromos meghajtást pillanatnyilag, az előbb tettem le a telefont, ti nem csináltok semmit csak álmodoztok)
Mellébeszéd. A legmagasabb energiatartalma a levegőnek van, mint felhasználható energiahordozó.
A gázmotor nem energiaforrás.
Mellébeszéd. A szélerőmű nem energia forrás hanem a levegő az, a gázmotor se hanem a gáz az. Amiről szó van az az eszköz ami használhatóvá szállíthatóvá teszi, azok különböznek jelentősen méretekben egymástól.
Legmagasabb energia sűrűség szerintem az urán érc, de ahoz is elég nagy berendezések kellene a kőzet felhozatalától az erőműig.
Specialis igenyek (tengeralattjaro hajtas) eseten jon ki az uranerc elonye, hogy ebbol az allapotbol besuritheto olyan mertekure, hogy a tengeralattjaro evtizedik elketyeg anelkul, hogy hozza kellene nyulni. Persze ennek a haztartasi es ipari celu elektromos energiatermelesnel nincs jelentosege, merthat ott van hely.
Valóban. A fejtegetésem csupán arra volt válasz, hogy sokszor fölvetődik az energiasűrűség, teljesítmény, mint lényeges felhasználási szempont.
Az agyonhájpolt nukleáris energia esetében például az átlagos uránérc hasznosítható energiatartalma kb. a kőszénénével van egy nagyságrendben.
A végső menekülőút tengervíz urántartalma pedig csak teoretikus mennyiségű hasznosítható energiát jelent köbméterenként, kontinensnyi területekről kellene begyűjteni az uránt, ha azzal akrnók ellátni az emberiséget energiával, sokszorosa területen mint amennyi az azonos mennyiségű szélkerekekhez kellene.... nem beszélve a természetátalakításról....
Nemetorszag el kivanja erni 2030-ra az evenkenti 65% megujulot. Ez a jelenlegi cel. Az pedig azt jelenti, hogy 2025-2030-ban mar lesznek olyan napok, ahol joval több vilamosenergia keletkezik, mint amennyire szükseg lesz.
Van egy uj kormanyprogram is. Az pedig az, hogy az orszag legyen a hidrogenhasznositas vilagbajnoka. Ez nyilvan arra hajaz, hogy a fölös energiat majd hidrolizissel kivanjak tarolhatova tenni. Szerintem nem lesz tulzott meretü hidrogenforradalom ... viszont lesz egy kialakulo uj iparag, amely a hidrogent jol fel tudja hasznalni (pl. buszok, erömüvek, ipar, tüzelöanyagcellak, turbinak, esetleg repkedes ...).
A szelenergianal a napenergia (idövel) jelentösebb lesz. Mig a szelenergia (mint irtam) 400-500-szor nagyobb, mint a zemberiseg jelenlegi delejigenye (ami a ~25000 TWh/ev nagysagrendje), ... a napenergia pedig ~10 000-szer haladja azt meg ... es igen alacsony "beugroval" mar valamennyire hasznalhato is (pl. egy indiai, bangladesi ... eldugott faluban).
Potencialisan a napenergia jelentösege a nagyobb ... ha a delej egy reszet a fejlett orszagokban el lehet majd spajzolni a szabalyozasi terület igenyeinek a kielegitesere (is) ... akkor a 100% megujulo is minden tovabbi nelkül elerhetö. Vagyis a hidrogengazdasag egy kiegeszitö müfaj.
Mondjuk egeszen szep lenne, ha 2030-ra lennenek pl. akkus utasszallito repülök ... olyan 100-120 fö/repülö meretben. Felszallaskor esetleg besegithetne egy hidrogenturbina (mondjuk 20 percig), majd 1-1,5 ora akkurol es propellerrel ... majd ~20 perc landolas. Ilyen modon 1200-1500 km athidalhato lenne, amivel le lehet pl. fedni (az interkontinentalis vonalak kivetelevel) az europai jaratok 80-90%-t ...
Ha számba vesszük a rendelkezésünkre álló és jelenlegi tudásunkkal hasznosítható energiahordozókat, sorba állítjuk a természetben előforduló fajlagos energiasűrűségben, akkor a levegő lesz a győztes.
Legnagyobb fajlagos teljesítményt anélkül, hogy előzetesen koncentrálnánk és finomítanánk, a levegőből tudunk kinyerni. Éppen ezért potenciálisan ez a legolcsóbb energiatermelési lehetőség is. Az már plusz ráadás, hogy mindenfelé megtalálható, kimeríthetetlen és nincs szennyező outputja.
Hogy milyen technológiával történik az energiatermelés, villamos energiává konvertálás és integrálás az energiarendszerekbe már csupán feladat szinten jelenik meg. Nem bír visszaható jelleggel magára az energiahordozóra az itt van körülöttünk akár hasznosítjuk, akár nem.
