De itt nem az áramtermelésről van szó, hanem az ipar által is felhasznált magas hőről. Mondjuk nem tudom, hogy a sóolvadékos megoldás mekkora hőmérsékletig működik, de aligha tartja az az ezer fokot egész éjjel.
Kína belassította az atomerőmű építési programját, helyette szénerőművek épülnek, ennyit az alternatívákról:
A júniusig tartó 18 hónapban 42,9 gigawattal nőttek a szenes erőművi kapacitások az országban, sorra kötik rá a hálózatra az újabb erőműveket, ráadásul további 121,3 gigawatt szenes kapacitás van építés alatt, azokat az erőműveket a következő években kötik majd rá a hálózatra.
Egy komment azért nem elég egy CSP elintézéséhez. :-)
Minden megoldásnak vannak előnyei, hátrányai. Ebben az új a pontos célzással elérhető magas hőmérséklet. Tehát ahol egyáltalán szóba jöhet CSP ott áttörést jelenthet hatékonyságban és költségben is.
Amúgy ez egy kísérleti darab, az üzemi rendszerek sóolvadékosak, nagy pufferre dolgoznak rá, igény szerint szabályozható a teljesítményük és éjszaka is szolgáltatnak áramot. Ennyi előnyük van a napelemekkel szemben.
- a sivatag közepén, pont az alacsonyan szálló vándormadarak vonulási útjára telepíted
- a cementgyárak + ipari központok ideális helye városok közepén, folyók mentén élelmiszertermelő bázisok közepén van, mert manapság TÉNYLEG nem mindegy hogy hová épülnek, mivel a cementet (meg bármit mást) amúgy sem hurcibálod körbe háromszor a földgolyón, mire felhasználásra kerül
- csak éjjel gyártasz cementet
Lehetnének azért ezek a kommentelők kicsit kreatívabbak is :Đ
De furcsának tartom, hogy 10 000km ről földgázt kompresszorozni hogyan lehet olcsóbb mint itt 2km ről felhozni azt a 96 fokos vizet.
Pedig marha egyszerű.
Az egyiket jobban megéri, mint a másikat, jelen esetben a földgázt. Hasonlítsd össze hogy egységnyi energia mekkora anyagi befektetéssel állítható elő a földgázból, meg mennyiből a termálkúttal.
Az esőnek nem a mozgási, hanem a helyzeti energiája magas, mivel a levegő nem engedi felgyorsulni nagyon.
Nem biztos, nem volt az reménytelen, csak aztán nem lett üzlet belőle. Csak annyi kell amivel világít egy ledes utcai lámpa. Többnyire van annyi napsütés, hogy elfogadható méretű napelem feltöltse, de nem mindég. Valami olyasmin kezdünk meditálni, hogy a napelem egyben valami vitorla is amit forgat a szél, de olyan is van ott amikor csak úgy függőlegesen zuhog az eső.
Pl 10m2 felültre ha leesne 10mm víz 10m/sec sebességgel, csak az egyszerűség kedvéért a számok, az elég is lenne, 70% körüli hatásfokkal is 1kWh, körül, az elég lenne és 10m2 is még talán reális. A költség amivel valószínűleg lett volna a probléma. Vagy a fene tudja? Olyanról volt szó ahol nincs és egyhamar nem is lesz kiépített hálózat.
Az egységnyi elektromos energia előállításának primér energiaigényéről értekeztünk. Ez pedig a megújulók esetén minimális, nullához tendál.
Én bele is mennék, hogy legyen pl 5ft a kWh viszont nem én döntöm el mikor milyen kW ot használok. De mások nem így vannak vele, kifizetnek 10 szer annyit de legyen folyamatos.
A termálvíz sokba kerül, kell fúrni legalább két nagyon mély kutat, ami sokba kerül, majd a felhozott vizet vissza kell sajtolni, sok energia befektetésével.
Igen sok, mert szarvason 20 éve körül volt kísérlet, 200 bar nyomással 2 dcl (nem liter deciliter) ment vissza több óra alatt. Vannak ilyen visszasajtoló kutak de azok elengedik a vizet csak nem illik forszírozni. Most Szegeden létesül 60m/h. megfúrják nem tudom hány mrd huf költséggel. Kíváncsi leszek, hogy azt is elengedik a Tiszába? Annyinak már érezhető lesz a fenol szaga is.
Karsztos repedezett kőzetbe lehet .
De furcsának tartom, hogy 10 000km ről földgázt kompresszorozni hogyan lehet olcsóbb mint itt 2km ről felhozni azt a 96 fokos vizet. Egyelőre ez van.
Mert, mint írtam, értelmes és biztonságos technológiával NEM LEHET. Légköri nyomású nedves, fáradt gőzből meg forró vízből te nem varázsolsz értelmesen már áramot semmilyen módon.
Értelmesen úgy lehet, gazdaságosan nem lehet. Ne ismételjem, az előbb írtam ilyesmit.
Lehetne, gazdasági kérdés. Pl csak akkor tudna működni ha -10 fokos a levegő 50 fokos hővel, az év többi részében állna. Vagy működhetne az északi sarkon is ha -30 fokos a levegő a 0 fokos vízzel stb... csak éppen hatalmas gép kellene. azzal kísérleteztek, a toshibának van is ilyen Naurun, 300kW , ami a mélységből felszívott 4 fokos vízzel és a felszíni 25 fokossal működik.
A plusz kazánok azért kellenek - mert a terület távfűtését akkor is biztosítani kell, ha az elektromos kapacitás éppen nem kihasználható, nem mennek a turbinák, vagy csak egy megy részteljesítményen, karbantartás van, stb...
Igen, ez érdekes. Mert van itt aki azzal érvel, hogy a szélerőműbe nem kell bevezetni semmit igaz nagyon nagy, úgy termel áramot, egy gázmotor az kicsi, de földgázt kell bele vezetni. Akkor? Egy hőtároló az ugyebár nagy lenne, de nem fogyasztja a gázt, a kazán kicsi de csak akkor melegít ha meggyújtanak benne valamit. Gondolná az ember pedig, hogy inkább legyen nagyobb de az soha nem fog elromlani és semmit nem is fogyaszt?
Hasonló téma volt egy megbeszélésen mostanába. Egy termálvíz kutakkal rendelkező szolgáltató azért nem tud új megrendelőket szerezni mert a kutak teljesítménye kevés bizonyos szélsőséges hidegben és ha még is csak kell a gáz szolgáltatóhoz csatlakozni akkor már nem éri meg. Vonakodok ezt elfogadni, hogy a távoli Szibériából ide pumpálni gázt okosabb mint csinálni akár mekkora hő tárolót. Éves szinten a termálkutak sokkal többet tudnának termelni mint szükséges.
Most csak arról volt szó, hogy szilvatövis szerint a hulladékhőt részben azért nem hasznosítják áramtermelésre, mert rontaná az eredeti energiatermelést. Erre írtam, hogy emiatt szerintem lehet. Az más kérdés, hogy technikai-anyagi okok miatt nem teszik és hogy egyéb célra még hasznosítják amúgy a hulladékhőt.
Ne bolondozz mar. Az altalad beidezett wiki lapon is ez all:
The thermal efficiency of geothermal electric stations is low, around 7–10%,[15] because geothermal fluids are at a low temperature compared with steam from boilers. By the laws of thermodynamics this low temperature limits the efficiency of heat engines in extracting useful energy during the generation of electricity.
Es itt nem 40-50 fokos labvizröl van szo, hanem nagynyomasu (eseleg többszaz bar) feltörö viz/göz keverekeröl. A Carnot-kör a hömersekletkülönbsegen alapul.
Ha ~10% delejt tudsz kinyerni, valamint kompresszorokat, pumpakat kell müködtetni (a komprimalashoz), ... akkor a törtenet vegen gyakorlatilag semmi nem marad ... raadasul mindezt eleg igenyes atalakitokkal erted el. Kellett hozza höcserelö, turbina, generator, pumpak, tartalyok ...
Azért ez nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben az a probléma, hogy a hőerőmű outputjaként keletkező "hulladékhő" mennyisége és jellege köszönő viszonyban nincs az esetleges felhasználási igénnyel.
Amennyire csak lehetséges, egyébként szokták ezeket hasznosítani. Megjegyzem: Paks városát is az atomerőmű táfvűti a hulladékhőjével. A gond ott is az, hogy az erőmű sokkal, de sokkal több hulladékhőt termel, mint amennyi a városnak akár egy hideg télen is kell - nyáron meg, ami elmegy használati melegvízre - az gyakorlatilag kerekítési hiba a hűtőrendszer szempontjából...
Mondom: ahol kis méretű és jól szabályozható erőmű van nagyvárosban vagy nagyon közel hozzá - ott jellemzően hasznosítják is a hulladékhőt. Egyébként Csepel II is kombinált ciklusú, és bizonyos szituációkban akár teljes mértékben hasznosíthatják a gázturbinák hulladékhőjét, olyannyira egyébként, hogy ha a terhelés ezt lehetővé teszi (mennek nagy teljesítménnyel a turbinák), akkor első ciklusban kifejezetten gőzt termelnek a kilépő gázzal, és azt gőzturbinában hasznosítják áram termelésére - majd a fáradt gőzt/kondenzátumot távfűtésre is felhasználják. A plusz kazánok azért kellenek - mert a terület távfűtését akkor is biztosítani kell, ha az elektromos kapacitás éppen nem kihasználható, nem mennek a turbinák, vagy csak egy megy részteljesítményen, karbantartás van, stb...
A hőerőművek gőzciklusának hatásfokát jelentős mértékben befolyásolja mennyire hűtik le a turbina után kilépő fáradt gőzt. Amennyiben a hűtővizből fűtésre, HMV-re kicsatolnak valamennyit, azzal csökken az elektromos teljesítmény. Az erőmű tervezésekor ezeket a paramétereket be kell állítani, ezért előfordul, hogy financiálisan nem éri meg egy erőműből a hulladékhőt hasznosítani idényjelleggel. Erre kifejezetten fűtőerőműveket építenek.
Például annak idején amikor a korszerű, 400 MW-os Csepel II. kombiciklusú erőművet építették úgy döntöttek nem az új erőműből csatolják ki a környék távfűtését ellátó hőmennyiséget, hanem meghagytak erre a célra a régi, leszerelt erőműből kazánt amit csupán vízmelegítésre használnak.
Mert, mint írtam, értelmes és biztonságos technológiával NEM LEHET. Légköri nyomású nedves, fáradt gőzből meg forró vízből te nem varázsolsz értelmesen már áramot semmilyen módon.
