Ha a dolgok normálisan működnek akkor lehet hogy nem is Kanada, nem is Svédország, hanem Moszkva és Szentpétervár lesz az, de én már nem keresek rá. Nekem ezer ötletem lenne hogy hogyan valósítanám meg, az hogy a nukisok ezt nem tették gyakorlattá sok évtized alatt, az azt mutatja hogy egymásban és saját magukban sem bíznak.
Na de ehhez az kellene hogy a villamos energia nagyobb részét megújuló energiaforrásbol állítsák elő. És ha átállna a közlekedés egyre nagyobb arányban villanyhajtasra, az még több villamos energiát igényel.
A hulladekhöböl nem tudsz delejt kesziteni, mert alacsony a hömerseklete.
Téged egy viszonylag tájékozott embernek ismertelek meg - ezért ilyet ne állíts.
Számtalan villanyerőmű működik a világon 70-80 fokos primer termálvízzel, remek hatásfokkal.
Ezeket "bináris erőműveknek" hívják amelyek nagyon alacsony forráspontú közeget használnak (freon-szerűséget - de ma már persze nem azt) - azzal nyerik ki a viszonylag alacsony hőmérsékletű vízből a mozgató-energiát.
A hatásfokot csak a közeg újra-csapfolyósítása rontja azzal, amit a kompresszor elfogyaszt - de az elenyésző a termelt kvázi ingyen-energiához képest.
Az erőművi hűtővízből tetemes villanyáramot lehet így készíteni - miközben a lehűtott vízet már biztonságosan lehetne a folyóba engedni.
Jaa és teljesen évszak-független a dolog - hisz egy zárt rendszerről beszélünk, amit nem befolyásol a külső hőmérséklet.
A hulladekhöböl nem tudsz delejt kesziteni, mert alacsony a hömerseklete. Labvizböl nem keszülhet delej. Amit irtam, azt ismerem is. Az "open-Rankine-cycle" hatasfoka ~10-15% ... ha eppen nyaron müködik (mert nem kell fütes) ... eredöben pedig ennek kb. a fele ... (hiszen telen nem müködik).
A banyazat, meg a szen szallitasa (csak saccolva) elviszi az energia 5-6%-t. Az azt jelenti, hogy energiara szamolva az ara kb. ennyivel magasabb.
A feketeszen meg igen olcso. Ha 1 tonna feketeszen ara ~120-150 $ ... es azert adnak (nem 8000 KWth-t, hanem csak pl. 7000-et), akkor ez ~0,2 $cent/KWth-t.
Egy nagy vasarlo szerintem jelenleg csak ~100 $/tonnat fizet cakkundpakk. Az pedig ~1,2-1,5 $cent/KWth. 1 KWhe-hez kell ~2-3 KWhth.
Ezert mongyak, hogy ~3 €centert mar nem lehet gazdasagosan delejt gyartani ... meg a barnaszen környezeteben se. A barnaszenböl gyartott delejert kell kerni 4-5 €centet, a feketeszenböl keszült delejert pedig 5-6 centet. Nem art tudni, hgy pl. Nemetorszag a szabalyozast nagy reszben feketeszennel oldja meg ...
Ugyhogy, az emlitett peremfeltetelek mellett ugy tünik, hogy NEM ERI + a lakasfütessel matatni, mert az nem lesz gazdasagos.
Ezer pardon és bocsánat - de én egy szóval sem említettem lakás- vagy egyéb létesítmény FŰTÉSÉT.
Én a VILLANYTERMELÉSRE gondoltam - amikor a hulladékhő hasznosításáról értekeztem.
Amikor "geotermikus erőművekről" beszéltem, természetesen elektromos hőerőművekre gondoltam - amelyek jól tudják hasznosítani a 100 °C alatti közeghőmérsékletet is.
Ennek kialakult technológiája van a világban, rengeteg helyen használják - csak ott a földből hozzák fel hozzá a melegvizet - az atomerőmű mellett meg kifossák a folyóba, ahelyett, hogy egy ilyenbe vezetnék.
Tehát villanyt csinálnék a hulladékhőből - nem lakásfűtést!
Engem azért érdekelne, hogy a szén kibányászva + ausztráliából az erőműig szállítva, majd ott "70%-os" hatásfokkal elégetve mekkora EROI értékkel bír :)
Ennél sokkal kevesebbért is építettek már alacsonyhőmérsékletű-termálvizes hőerőművet.
Igen, csak a melegvizes termalfütest se lehet többet, mint evente ~180 napot hasznalni. A maradek hövel meg kell kezdeni valamit. Csak eppen ott a bibi, hogy egy 110-120 fokos kutbol (forro viz es göz nagynyomasu kevereke) se tudsz többet, mint 10-12%-os hatasfokot kicsikarni (pl. nyitott Rankine ciklus segitsegevel). Vagyis nyaron keletkezik ugyan valamennyi delej, de az sem lesz a rossz hatasfok miatt gazdasagos ... a hö edig csak az ev feleben kell fütesnek ...
Én meg Svedorszagra ... de nem ez a lenyeg. A lenyeg az, amit az elöbbi beirasban emlitettem. A zatomeneria körülmenyessege miatt nem lesz gazdasagos a fütes.
Kontrasztprogram: nehany eve keszült Hamburgban egy szenerömü (import feketeszenen alapszik ... talan az utolso uj szenerömü). Ha jol emlexem, legalabb 1 GW-os (akkor 1,5-2 GWth hö keletkezik). Abbol ki lehet csatolni ~500 MWth-t ... ami fel Hamburg füteset ellatja ... Igy az erömü hasznositott eredö hatasfoka ~60-70% is lehet ... ami import feketeszennel (leginkabb Ausztralia) üzemeltetve gazdasagos ... De ez egy evtizedes projekt volt ... hiszen rengeteg haztartast/epületet be kellett kötni a tavfütö halozatba ...
A fütesi energianak van ara. A zatomreaktor hüteset igyis-ugyis 100%-ra kell tervezni (nyari 40 fokban nem ohajt senki se füteni). Jarulekosan kell egy valamilyen höcserelö, amely a fütökört biztositana.
Egyebkent a reaktorok (szerencsere) es altalaban nincsenek a zemberek szajaban. Vagyis pl. egy csernobilszerü települesen max. par ezer haztartast lehet füteni. A forro vizet nem vezetgetjük többszaz km-re ...
Ugyhogy, az emlitett peremfeltetelek mellett ugy tünik, hogy NEM ERI + a lakasfütessel matatni, mert az nem lesz gazdasagos.
bböl Svedorszagban egyetlen erömüben hasznaltak az atomenergia hulladekhöjet epületek fütesere az elmult ~60 evben. Nyilvan nem müködik igy a modell ...
Ezt írja az újság:
"A jelenleg üzemelő atomerőművi blokkok körülbelül 2000 megawatt elektromosáram-termelése mellett 4000 megawatt nem hasznosított hőenergiát termelnek."
Hát jahh, kicsire nem adunk.
Így hát abszolút korrekt, hogy ennyi megtermelt energiát kiszórjunk a picsába - járulékosan tönkretéve a folyó hőháztartását is.
Csak kérdem naivan: miért nem lehet azt a hőt továbbhasznosítani - miközben máshol a seggüket kifordítják, hogy alacsony hőmérsékletű geotermális vízből használható energiát nyerjek ki - (többnyire hőszívattyús) elven ???
Jogos.
Nyugodtan exportálhatnák.
(Akkumulátoros vonatokon szállítva a melegvizet, még ződ is lenne az elképzelés.)
A nagyvilagban van jelenleg ~400 atomreaktor, ~170-et leallitottak. Ebböl Svedorszagban egyetlen erömüben hasznaltak az atomenergia hulladekhöjet epületek fütesere az elmult ~60 evben. Nyilvan nem müködik igy a modell ...
A primerenergia része a hőerőművek hulladékhője is, például amivel Paks fűti a Dunát.
Csak kérdem naivan: miért nem lehet azt a hőt továbbhasznosítani - miközben máshol a seggüket kifordítják, hogy alacsony hőmérsékletű geotermális vízből használható energiát nyerjek ki - (többnyire hőszívattyús) elven ???
Én személyesen kísértem végig egy cca. 40 fokos termál-forrásra épült, 500 kW-os pilot-erőmű építését és beüzemelését - ami CO2 közeggel működött (ez volt a legfőbb baja, egyébként).
De működött, áramot termelt - nem turbinákkal, hanem axiáldugattyús (támolygótárcsás) hidromotorokkal hasznosította a képzett gőzt.
Még ez is működött volna, csak a szar szabályzás miatt, pár perc működés után a rendszer önjáróvá vált, vagyis kicsúszott a szabályzás kezéből - de ezen lehetett volna javítani (ha időközben Ceausescu "hirtelen rosszulléte" nem söpörte volna el ezt a projektet (is).
A primerenergiafelhasznalas kb. negyede, ötöde a villamosenergiafelhasznalas. Vagyis, a villamosenergia elöallitasara megy el a primerenergia nagyobbik fele. Ha ez nincs, akkor a primerenergiafelhasznalas maris felezödött. Tovabbi tetelek az epületek fütese, a mobilizacio (beleertve a teherautozast, hajozast, repkedest ...). Ehhez jön meg az ipar, meg a mezgaz.
