De ha nem látod hogy hogy és mint marad a madárjóslás. Olyan szakembert még nem láttam aki "nemtudom" felkiálltással lépett volna le.
Ha csokot szeretnék rá felvenni akkor az értékbecslő nem is hív statikust amíg ijesztő repedés nincs. Tehát ott átcsúszna.
Ha felújítom, becsomagolom stb, és később hívnák egy statikust hogy tetőtereset akarok, nyilván ritkán mennek bele a feltárásba.. akkor is lenne akinél átcsúszik.
De a kedvencem amúgy mikor vályogházakat modernizálnak. Fostalicska, alap nélküli régi vályog kádárkockák mellé toldanak majd kap egy új E gerendás födémet, vagy csak láncfűrésszel levágják a kilógó gerendákat, aztán mehet is rá (fára mindenre) a koszorú és lesz rajta egy közös betoncserepes csilivili tető.
Aztán az egészet még hőszigetelik is.
Megsüllyedt fostalicska házakból, olyanokból amikre srudolf azt mondaná hogy dózer meg összedől, szépen sorjában születnek belőlük tolóajtós teraszos, divatos, az újépítésűvel veteksző házak. Tömegével a faluban is!
Annyiból kihozva amennyiért kb a terveket meg engedélyeket lehetne csak kihozni.
De még egyenlőre nincs elég elrettentő példa, szomszédnak is működik...
Vályogház szól időben ha rádakarni dőlni annyi előnye van, az enyém nem de zsákbamacska mindkettő.
Szocpolos ( újabban csokos) épületeknél mikor a téglák közé nem kerül cement, mondván amúgy is megáll a fal, koszorúba sem kerül vas, minden kispórolt, érdekes lehet egy statikai szakértés ha mindezeket nem látjuk.
Mint ahogy az én példámból láthattátok, eszméletlen taknyolásokat lehet elkövetni. Még e-naplóval is, most meg hogy nem kell meg pláne.
A nagy gáz majd akkor lesz ha jön mondjuk egy egész megyét jól megrázó földrengés. Járványok sem gyakoriak, mégis belefutottunk ugye?
Az madárjós aki erre a kérdésre egyértelmű választ mer adni ennyi ismert adat alapján. Tapasztalataim szerint az építmény a tulajdonos szerint MINDIG (sokkal) jobb állapotban van mint a valóság. Egyszer még én is beleestem (nem nagyon) ebbe a hibába saját lakásomnál. De aztán javítottam. Amilyen építményeket látok házilagos kivitelezésben azok borzasztóak. Sajnálja a honpolgár tervre a pénzt, minek az, látott már téglát, meg tudja, hogy melyik tüzépnél a legolcsóbb a cement. Ez van. Szarrá repedt házak eddig voltak, most majd lesznek összedőlt épületek is.
Ja hogy aki igazi statikus annak azt kellene mondania az ilyen minősíthetetlen födémekre hogy namárpedig baszni vele valamit mert így nem lakható?
Vagy még azt tudnám elképzelni mint a dőlt falú vályogházamnál, Rudolf szerint össze fog dőlni, olcsó statikus szerint no problém, de csak 1 évig érvényes a szakvélemény.. xd
Mert az a helyzet hogyha ez hőszigetelve, burkolva, felújítva stb lenne szerintem ezt még lehet te is benéznéd.
Tegyük fel hogy csak annyit tudsz hogy 100nm-es ház, födéme max 20cm monolit házi készítéssel, de úgy hogy a koszorú fölé rakva a födém. Mert megvolt a koszorú, állt rajta a tető, utánna készült csak a födém. Koszorúból hagyott ki 10-es kampókat, ahhoz kötve van a födém kitudja milyen vasalása. Tegyük fel azt is hogy repedést nem látsz, minden oké mert már fel van újítva.
Az OTP csak akkor utalta a szocpol következő részét ha állt a tető. Felállították a tetőt... xd
Világon minden valamire való helyen mérik a terhelés hatására bekövetkező alakváltozást. Szemre nem lehet megmondani, hogy mennyire van kihasználva a szerkezet. Családi háznál föl szokták tárni és abból számolják a teherbírást.
A Barabás gyár SÉD térkövével dolgozott már valaki innen? Olyan érdes felülete van mint az átlag "hullám" térkőnek, vagy olyan sima mint más Barabás termékeké?
"Igaz nincs 20 centi se, de az építő elmondása szerint több vas van benne mint beton. "
Érdekes. A túl sok vas nem föltétlen előny, a nyomott betonnak ugyan annyit kell tudnia mint a húzott vasnak. Egyrészt. Másrészt ha túl sok a vas akkor a betont nehéz bedolgozni megfelelően. Harmadszor ha házilag kevert a beton akkor az általában gyenge minőség. Lásd első szempontot.
Az is lehet hogyha ismernénk a vasalást akkor lehet házilagos de felülmúlja a mérnökit. Igaz nincs 20 centi se, de az építő elmondása szerint több vas van benne mint beton. Maga a födémen szinte nincs is repedés, válaszfalak nem bírják csak.
De ha már a robbantást emlegetitek akkor az nem működne mint a hidaknál, mármint egy próbaterhelés?
Mennyit is kellene kibírni a szabvány szerint egy padlásfödémnek? Padlásra pár felfújható medence, feltölteni vízzel, ha károsodás nélkül kibírja akkor oké nem kell erősíteni sem.
Megfelelő számításokkal ez utóbbit nem lehetne megoldani? Mert ha a tesztet kibírja akkor megspórolom a megerősítés költségét. Ha meg károsodik vagy leszakad akkor nektek volt igazatok és akkor jöhet a dinamit.
Azóta is vár a sorsára. Tudom, leírtátok a megoldást:
"A födémre felülről két pár (11 méter elosztod 3-ba) összeforgatott U25o-es fémgerenda szükséges, átmenő furatokat készítesz a födémen és M16-os menetes szárral felfogsz egy U12o-as fémgerendát lapjára a födém alá. " ...
Én ennél is olcsóbbat és saját kezű megoldást keresek.
Pl aládúcolom úgy hogy az oszlopokat benthagyom a lakásban. Faácsolással, mint amilyennel a tűzoltók is szokták, olcsóbban és biztonságosabbra kijönnék? Esztétika nem számít.
Mert ugye ki van hajolva a fal:
A födém meg így néz ki, 100nm fullrabetonozva, vasalás ismeretlen, de egy biztos, 10-es háló egy sincs benne, nemhogy kettő. :-)
Saját tapasztalat, hogy így van. Persze ha meg tudod oldani, hogy néha átmosod...
Nekem csak az alsó üreg algásodott be, abban állt állandóan a víz. Pedig két felé lejtettem (kb. 2x4 méter), és a két vége is páraáteresztő szalaggal van lezárva.
Azt viszont nem értem, hogy a széle miért töredezett szét. Hosszanti repedések lettek rajta és érzésre törékennyé vált. Kb. 5 éve tettem fel.
Pontosan. Ugyanis időközben a forgalmazó cégtől is kaptam szakértői választ a kérdésemre.
"Köszönjük szépen megkeresését, az alábbiakat tudom válaszolni kérdésére.
Mivel a cellákban van levegő, ezért a hőingadozásra párakicsapódással fog reagálni a lemez. Ha nem a lejtés szerinti irányba teszi a kamrákat, hanem keresztben, akkor a pára nem tud eltávozni (lecsorogni). Ennek következménye pedig rövidtávon a párásodás, hosszútávon algásodás.
Ebben az esetben a felhelyezés pillanatában elveszíti a garanciát a termék."
A tömör tábla használatát azt fontolgatom. A 2 mm vastag (ami vajon elég-e?) tömör tábla ára kb 35%-kal magasabb mint az üregkamrás polikarbonáté. Cserébe viszont ehhez nem kellenek további költséget jelentő lezáró, toldó stb elemek, és a felrakás is emiatt egyszerűbb. Ez komoly alternatíva lehet. A 3 mm vastag tömör tábla az már pont a duplája az üregkamrásnak, az már biztos nem éri meg.
Egy 3x2 méteres zártszelvény vázú előtetőt toldás nélkül le tudnék fedni egy darabból álló 3x2 méteres üregkamrás polikarbonát lemezzel de akkor a bordák nem a lejtéssel párhuzamosan lennének (ahogy előírják) hanem arra merőlegesen. Milyen baj lehet ebből?
Kedves fórumozók! Hat éve lett szigetelve a ház, 10 centi EPS, emelt térdfalas kockaház, lent 38-as, fent 30-as tégla. Most pár napja ilyen lett a ház ÉK-i fala, csak az, és ilyen még nem volt. Mi lehet ez, moha vagy más, illetve mit lehetne vele kezdeni?
Lenne másik kérdésem is, a képen látható ÉK fallal balra szomszédos DK falnál a keleti sarokhoz közeli szoba sarka egyszer-kétszer enyhén penészedett már. A keleti saroktól lefelé indul a ház mellett a pince lejáró lépcső, a fal szigetelése az ablak parapet magasságából kiindulva kb 10-15 centivel ér a szoba padló szintje alá, alatta a pince lejáró oldala 5 centis XPS lábazati szigeteléssel van szigetelve (második csatolt kép, tehát ez van 10-15 centivel a benti szint alatt). Most határozottabban kezdett az a sarok penészedni, egyébként nincs a házban penész gond sehol máshol. Kellene még ott a pince lejáró falat pluszban valahogy szigetelni? Látszatra itt-ott foltos az a lejáró fal (a háromszínű lábazat a képen).
Sziasztok! Valaki meg tudná mondani nekem, hogy tetőtérben a födém hőszigetelése alá kerülő párazáró fóliát milyen ragasztószalaggal illik/érdemes leragasztani? Köszönöm!
Egy fali, kürtős konyhai pára/szagelszívó összesen 1m-es, falon kivezetett csövében nagyon nem kell félni kondenzációtól nem? Max annyi, hogy a cső falon áthaladó részét kicsit kifelé kellene lejteni nagyjából az udvar felé?
Nem vagyok szaki, csak nekem furcsa ez a sorrend. Hogy lehet úgy lehálózni, hogy utána még ragasztok szigetelést. A szélen csak úgy vége lett a hálónak?
Pára: jön kifelé a falon keresztül a házból. Normál esetben átjut a szigetelésen, elillan és nincs probléma. Ha lezárod az útját pl. kővel, akkor ott feltorlódik, ráadásul ott van a falszerkezetben a leghidegebb, kicsapódik a kő belső részén, folyik vagy összegyűlik. Ha fagy is van, akkor még több kárt tud okozni. Szerintem.
Persze látom a közelben is, hogy fél-1 nm-es műkőszerű lappal burkolják a házat. Biztos meg lehet oldani, valahogy, hogy kiszellőzzön a pára, vagy elfolyjon a víz, de akkor számítani kell rá.
Vissza kelett volna fordítani a kőburkolatot a spalétákra, nem a szélkövekkel, hanem 15mm vastag kőlapokkal.
Az képezett volna egy belső élet, amihez hozzáigazította volna a falon levő szélköveket, úgy hogy a vágott szélkövek fedjék vissza az élet, aztán a keletkező rést kifugázta volna kő szinű ragasztóval, vagy Mapei kő fugázóval, ami vastagon is megköt.
Most bármit szerelsz a függőleges spalétára, lehetetlen szépen lezárni az élet.
A dobozra rá kell erősíteni egy 2 cm vastag heraklit lapot, azt lehálozni és csepegtető élvédővel ellátni, majd kő szinű nemesvekolattal behúzni.
Utánna kellett volna nekifogni a szélkő burkolatnak.
Ha egy mód van rá, bontass vissza néhány sort, nem a világ vége, oldja a meg a :szaki:, úgy ahogy leírtam.
Hálózás, glettelés után kerültek be az ablakok, redőny. Felkerültek a spaletták, és utána a kőburkolat. A spaletta meg nem lett lehálózva, a kivitelezőt meg azóta nem láttam. Most magam próbálom befejez(tet)ni.
Szóval a burkolat alatt hálózva van, oldalra is tudunk tenni, csak ezzel a vékony csíkkal nem tudom mi legyen. Párával mi a gond? Hőszigetelésre van ragasztva.
Köszi, aki segített, 2 cm polisztirolt átgondolom.
Burkolás előtt nem lett lehálózva az egész? Oldalt úgy néz ki, mintha nem lett volna... ott kellene lennie hálós élvédőnek. Azzal meg felül is be lehetett volna takarni azt a részt.
Ha nem lett hálózva a burkolat alatt, akkor az meg elég gáz... ráadásul duplán kellene elvileg.
Mondjuk a kőburkolat kontra pára is megér egy misét.
Színezés előtt mit kellene kezdeni azzal a vékony csíkkal a redőnytok és a felragasztott kőburkolat között? Mesteremberem azt állítja, ekkora részt nem tud hálózni, a nélkül meg szét fog repedni.
Laikus vagyok tehát lehet , hogy rosszul gondolom . A kerámiát milyen mélyen engedted be két oldalt ? Vagy csak a balkon betonjára van fektetve és azon a téglák ? Mink a 3 méteres áthidalót mindkét oldalon 40cm-re beengedtük a falba , így lett a nyílás 2,2 méteres .
Üdv ! Az Én blakom nem túl nagy ,és dél-nyugati fekvésű,de a harmatpot elkerlülte a beépítése óta ,vagy nem vettem észre ,de nyoma sincs a belső párkányon !:-)
Üdv ! Ha jól van rakva nem lesz vele gond ,nekem a lépcsőházban vannak üvegtéglák, és nem gondolom hogy akkora problémát okozhat ez a "kicsit " nagyob bevilágtó üvegtégla !:-)
Ez kétszintes lépcsőház. van lent fűtés. Három 1200-as radiátor. És fönt is van. Jó meleg szokott lenni télen a lépcsőház is. Régebben egy rozoga fakeretes üveges fixablak volt. De nem vizesedett. Most kiderül majd:)
Viszont van egy kérdésem . Mennyire lesz fütött az a helyiség és mennyire szellöztetett ?
Csak azért kérdezem , mert egy rokonomnak van a lépcsöházon és nagyobb hidegekben csordogál a víz az üvegtéglákról . Sajnos nem valami jó höszigetelö .
Ennél a megoldásnál a fal száraz lesz, a padlón viszont vizipolómeccs is lehetséges lesz. Ha nincs víz akkor a fal alá sem kell, ha van akkor a padló alá is.
Házfelújítás előtt állunk, és már látom, hogy lesz pár olyan része, ahol hasznos lenne ha több véleményt is hallhatnék (elkerülendő az esetleges "ezt csak így lehet" véleményt kivitelezői oldalról). Köszi előre is, ha valaki végigolvassa, és tud esetleg - akár egyre is - válaszolni.
Az alany: 1961-ben, típusterv alapján épült ex-MÁV szolgálati ikerház, beton sávalapon km téglából, két traktusú, F gerendás + B60 kefnis födém, SRK nyeregtető-szerkezet, eredetileg hornyolt cserép, most pala héjazat.
1. A tetőteret szeretnénk "félig" beépíteni, azaz csak egy tiszta, járható felület (laminált padló pl.) és két tetőablak a cél - válaszfalak, gépészet, komoly terhelés hosszútávon sem. A födémen elvileg van felbeton, és pár centi salakréteg. a.) A járhatóvá tételre egy stafniváz + OSB lap megoldást találtam legésszerűbbnek, létezik ennél egyszerűbb megoldás? b.) Jól gondolom, hogy ilyen esetben a tetőt kell szigetelni, és a födém ilyen szempontból kevésbé fontos? c.) A tető szigetelése az SRK szerkezetnél hogy kivitelezhető?
2. Az aljzat sincs hőszigetelve, tervben van a visszaásás, kavics-szerelőbeton-vízszigetelés-XPS-fólia-aljzatbeton rétegrend kialakítása. a.) A vízszigetelést a falak és az alap közti régi szigeteléssel (8mm bitumen) össze kell/lehet dolgozni?
3. Építenénk teraszt is, hosszabb távon fedetten/zártan. Ragaszkodnánk a nem kiskapuzáshoz, mindent engedélyeztetni szeretnénk. a.) A ház ikerház. A két telek külön hrsz., a rendezési terv alapján szabadon álló építési módú, nem kialakult kategóriájú. Ilyenkor az oldalkert elhagyására mi a szabály (az iker felől)? b.) Az a.) kérdéstől függetlenül tfh. az építési helyen nekiállunk a terasznak. Ha tervezünk (acélszerkezetű) előtetőt, annak gondolom rendesebb alapozás kell. A sávalapot ilyenkor be kell kötni a ház alapjába? c.) A ház/lábazat hőszigetelése és a terasz hogy találkozik?
Természetesen van rendes vasalt sávalap (kb 40 cm széles, 60 cm mély, az oszlopok alatt kb 90 cm mély), és azzal egyszerre öntött hálózott aljzatbeton is. Ez a kérdés szempontjából nem volt releváns, ezért nem szerepelt a rajzon. A kérdésem mindössze arra irányult, hogy van-e értelme a lábazat teljes szélességében vízszigetelni, és akkor a lábazattal egyforma szélességben rakni az első sor falazó elemet (hogy védje a vízszigetelést), vagy elegendő a fal szélességében vízszigetelni.
Ha a nyomóerő eredője a belső harmadban van akkor húzás (elméleti) nem keletkezik. Az excentricitásról csak annyit, hogy ha fúj a szél (főleg kerítésnél) az nagyobb külpontosságot okozhat mint ez az 5 cm. Amire egyébként szükség van a vízszigetelés okán.
Elég rossz gyakorlat kijjebb tenni a falat. mert 30cm helyett 25cm-en támaszkodik/kapaszkodik csak így a fal. Lényegében 16,7%-kal gyengíti a kapcsolatot.
Ha nem pillérezel, akkor a koszorú 20x30-as azaz a kengyel 15x25.
Nem szoktunk 25cm keskenyebb koszurút önteni. Ez egy szabáj, a koszorút a sarkokon meg kell csinálni sarokmerevre, L vasakkal, jobb ha azoknál is megvana 20cm távolság.
Ha megvan a pillér, megcsinálod a falazást és a fal belsejére felszerelsz egy pallót. Oda csavarozod a zsalu belső oldalát.
Fém vonórudakkal össze lehet kötni a koszorúkat, kell egy legalább 60cm hosszú U fémprofil, elég a 60-as is feszitőműnek, kivül a koszorúra szerelve.
Fagyhatár alá még a 40cm széles sávalapot sem lehet kiásni, csak abba az esetbe, amikor tiszta agyag a talaj.
Mondjuk én sokáig a tűzálló téglákban utaztam. Kemencék !!
Ott :
Az ilyen termékek olyan méretekkel rendelkező gyárakat hagynak el: 23 x 6,5 x 6,5 cm, 230 x 114 x 75 mm, 230 x 114 x 40 mm, 250 x 124 x 65 mm és 345 x 150 x 75 mm. A megadott dimenziós paraméterektől való eltérések megengedettek, de nagyon kicsi. Például a tégla vastagsága nem haladhatja meg a 2 mm-t, hossza 5 mm-ig, szélessége akár 3 mm-ig.
Itt azér nagyobb a méret mivel a fuga max 2 mm , vagy annyi sem.
Itt egy fal :
124 + 2 + 124 az 250 erre jön kereszben a 250 -es tégla .
Sziasztok. Tud nekem ötletet adni valaki arra hogy kell e engedély arra hogy a családi házat a nyári konyhával ami tőle kb 1.5 méterre van szeretném összekötni? Csak egy folyosó féleség lenne ami zárt.
Én ezt a fedést inkább polikarbonáttal oldanám meg.
Van hasonló előtetőnk kicsit nagyobb lejtéssel, hajópadló van az OSB helyett, azon bitumenes lemez+ bardolin fedés. Hosszú évek után a festett, kezelt hajópadló elkezdett, valószínűleg a párától korhadni.
1, Ez a pillérezgetés elkerülhető valahogy? Például, ha a szerkezet kap egy összefogást a 7,5 méteres oldal közepén? Átvezetem a koszorút pl, két letámasztással.
Igen, a tető a pilléreken és az azon nyugvó talpszelemenen fekszik, a fal utólagos, vázkitöltés. Csak azért gondoltam az első sort 30-as ytonggal rakni, mert akkor a teljes lábazat szélességben lenne vízszigetelés. Ha nincs értelme, akkor nem költök rá.
Abban szeretném kérni véleményeteket,hogy az alábbi kivitelezés megfelelő lehet e 2.5m es osztásközzel kerülnek 10x10 fa oszlopok melyeket áthidalnék 10x15 ös gerendával és erre kerülnének merőlegesen kb 80cm es osztásközzel a szarufák 7.5x15cm lapos tetős kivitelben párfokos lejtésben 12 es 15 ös osb fedés rajta bitumen lemez a tároló 6x 2.5m es oldalfalak betonyp lap közvetlen ragasztóban ágyazva a háló eps nem kerülne rá mert szigetelni nem akarom és színvakolat működhet ez igy szerintetek?
Ha jól értem, gyakorlatilag vázkitöltő falazat lenne a 20-as tégla?
Igen. Nagyon sok régi házzal foglalkoztam, akkoriba a fél téglás (30x15x5.5 tégla) falakat is használták szerkezeti elemnek- mert spóroltak. Az összesnek olyan hasa volt, hogy csodálkoztam, hogy még áll.
Van egy épületünk, 13x8,5 méter, körbe 30-as fal, egyetlen vasbeton elem, és belső tartófal nélkül. A koszorúja (15-20 centinként kengyelezve, 12-16-os betonacélok) és az alapja (ez nem csak körbe megy a falak alatt, hanem középen össze is van kötve, és be van vasalva az egész) van komolyan bevasalva, a tető szeglemezes. Van, hogy két ablak között egyetlen 30-as tégla oszlop az elválasztó. A koszorú adja az áthidalókat is a nyílások felett.
Szeglemezes tető keveset nyom kifele. Ott a födém része a tetőnek.
Másképp viselkedik, mind egy talpszelemenes nyeregtető.
Ilyen tettőnél még a 25-ös 7.5 méteres hosszú falat, köztes oszlop nélkül össze, össze kéne kötni valamivel.
30-as zsalukőből (lábazat) és 30-as pillérzsaluból épült fészert 20-as ytonggal falaznám fel, nem lesz hőszigetelve. Ha a zsalukőre vízszigetelés gyanánt GV lemezt teszek (4-es elég?) kell-e az első sort 30-as ytongból raknom, vagy rakjak csak 20 centi széles vízszigetelést és az első sorba is 20-as ytongot? Gondolom a 30-as "lábazat" és a 20-as fal közötti lépcső célszerűbb ha belülre esik. Melyik a jobb, az A vagy a B ábra?
Köszönöm válaszod, és tényleg nem kötekedésből, de most már komolyan érdekel, hogy mire ez a nagy betonpillérezés? Ha jól értem, gyakorlatilag vázkitöltő falazat lenne a 20-as tégla?
Van egy épületünk, 13x8,5 méter, körbe 30-as fal, egyetlen vasbeton elem, és belső tartófal nélkül. A koszorúja (15-20 centinként kengyelezve, 12-16-os betonacélok) és az alapja (ez nem csak körbe megy a falak alatt, hanem középen össze is van kötve, és be van vasalva az egész) van komolyan bevasalva, a tető szeglemezes. Van, hogy két ablak között egyetlen 30-as tégla oszlop az elválasztó. A koszorú adja az áthidalókat is a nyílások felett.
Ezt 2018-ban szó nélkül megtervezte egy nagy megyeszékhelyen működő statikus cég.
Ez, hogy a búbánatba működik?
A ma szokásos vasalatlan sávalapok, meg lefordított pincefalazóból odahányt lábazatok láttán nem igazán értem,azokat ki a franc rajzolja?
7.5 méternél be kéne, de még 6 méternél is be kéne szerelj egy vb oszlopot a falsík közepére. És a négy sarokba is. Ezek 25x25 keresztmetszettel kell elkésziteni. Négy fi 12-es 6-os kengyelekkel, 20cm-ként, az alapból indítva. Erre jönne a 30-magass koszorú. Az áthidalónál be kell szerelni 3 fi16-ost lent és két fi 12-est fent. Akkor mehet a 20-as tégla.
Létezik pillér zsalukő is 25x25 méterben. Elkészited az oszlopokat, a falazásnál befúrsz minden másik fugába egy 8-as vasat a pillérbe.
Mennyiségét tekintve meg lett tervezve. Csak a toldás terén merült fel bennem a kérdés a vásárlás után. Kevesebb darabból nem lehetne kialakítani, mint amennyit vettem.
pedig nem közömbös. hacsak nem 100 méter persze. de ha már megvetted, mindegy. az ember előre megtervezi hogy hogyan lesz szabva, toldva, ebből kijön hogy hány darab kell, és utánna veszi meg.
"a) hosszában rakod. mivel 60 centis csíkot nem tudsz vágni, egy felet fogsz toldani, 45cm lesz az átfedés"
ezt nem értem.
Miért nem tudnék 60cm-est vágni?
És mi az, hogy egy felet fogok toldani?
:))
Már megvettem a 3*1,5m-eset. A 2,15m-est (ami 5m hosszú) csak távolabbról tudtam volna hozatni fuvarköltséggel. A fuvarköltségen 3-4 tábla 3*1,5m-est tudtam volna venni saccra. Szóval ez kiesett.
Hát ez nagyon dühítő! Hogy szintezte be ez a kontár? Szemre?
Az ajtó megemelése nem lehet alternatíva?
Amúgy hívd vissza ezt a kontárt és mutast/mondd meg neki, hogy ez így nem jó. És saját költségén bontsa el és építse meg jól, vagy adja oda a pénzt erre a munkára. Tudom, nem egyszerű behajtani ilyet, de ne te szívjál a kontársága miatt.
Az a baj, hogy sok a kontár. Minap láttam egy villanyszerelő munkáját. Hát egy rettenet volt.
Egy kőművessel terasz betonozást készítettem, és sikerült úgy elhúznia a betont, hogy majdnem az egész teraszról a bejárati ajtó felé lejt a beton. Oké, hogy fedett terasz lesz, de oldalról beverhet az eső, szóval ez nekem sehogy sem tetszik.
További probléma, hogy emelni nem lehet a bejárati ajtónál a szinten mivel csak annyi hézag maradt, hogy egy burkolással pont a küszöbig érne a szint.
Utólag mit lehet tenni ezzel a betonnal? Valahogy le kellene szedni belőle 1-2 centit bizonyos helyeken. Van erre valami eszköz?
Eretnekség egy 7,5x6 méteres garázst felhúzni 20-as téglából? Kapna felül egy 30 cm magas koszorút (ez szolgálná egyben az áthidalók szerepét is). Rajta hagyományos nyeregtető, 35 fokos hajlásszöggel, fogópárokkal. Szarufahossz 4 méter.
Gipszkarton mögé pl. dugaljak, kötő dobozok stb. stabil rögzítésére, a karton merevitésének érdekében 12-es, vagy 15- ös OSB lapot szoktam nagyobb felületen sok helyen csavarozva felrögzíteni.
Van 44 cm-es pincefalazó tégla is. Mindenek előtt a pince vízszigetelését kell eldönteni. Vagyis szigetelés TARTÓ vagy szigetelés VÉDŐ fal (vagy fólia) lesz. Ha a védő megoldás készül akkor a munkagödörnek akkorának kell lennie, hogy kívülről lehessen a falon dolgozni. Ebben az esetben a rétegek alulról fölfelé:
homokos-kavics vagy zúzottkő
aljzatbeton
vízszigetelés
szigetelésvédő beton ami szerelőbeton is egyben
vb. lemezalap
Szigetelésvédő (szerelőbeton) helyett szoktak tenni védőfóliát, de ez nem annyival olcsóbb amennyivel bizonytalanabb.
A vízszintes és függőleges szigetelés csatlakozását meg kéne tervezni, de legalább olyan csinálja aki ért is hozzá. (nem aki azt mondja, hogy a szomszédnál is jó volt)
Ha belül van a szigetelés akkor is kell egy szigetelésvédő fal és a vb. alaplemezre egy szigetelésvédő beton. Ez a beton lehet a padló is.
Ha nem lesz szigetelve a pince akkor jóval egyszerűbb az alapozás, de a pince fölötti azaz fszt-i födémet és a felmenő falakat és ha van pincelépcső akkor azt is szigetelni kell.
Bocs, de a szerelőbeton az a vasalatlan beton amin a vasbeton lemezalapozás vasalását szerelik. Szerelőbeton, másnéven aljzatbeton az 5-6 cm vastag. A vb. lemezalap méretezés szerint.
Igazság szerint a talajmechanikai vizsgálatot azért végzik, hogy az alapot meghatározzák. tehát röviden: talajfüggő a (sáv)alap méretezése.
A kép nem lett csatolva.
Én 60*60cm keresztmetszerű sávalapot csinálnék. Arra menne lemezalap (szerelőbeton) 15cm vastagságban. És arra falaznék.
Zsalukövezésen mit értesz? A pince falazását? Én 30-asnál kisebbet nem tennék. ha jól tudom, előírás, hogy teherviselő falazat nem lehet keskenyebb 25 cm-nél, tehát ez a minimumérték. Érdemes megjegyezni, hogy pincefalazatot lehet más anyagból is építeni, zsalukővel ritkán rakják ahogy megfigyeltem, mert munkaigényes. Téglával falaznak inkább pinceszinten. Egy bevasalt, kibetonozott zsalukő fal azért sokkal erősebb, az oldalirányú földnyomásnak is jobban ellenáll.
Kiemelt útszegélykővekből raktam egy ívet. Mivel kell kihézagolni a keletkezett réseket? Jó lenne, ha valamennyire fagyálló lenne, ne kelljen évente újracsinálni. Egyelőre nem találok a neten leírást.
Amire gondoltam: apró kavicsos homokból készítek földnedves betont, oldalról "zsaluzom" a köveket és jól megtömködöm a réseket. Működhet?
Egyik oldalról föld feltöltés lesz a tetejéig, másik oldalról térkő.
Lenne alapozással, pincézéssel kapcsolatban pár szakmai kérdésem.
Mondjuk ha valaki építene egy 10x10méteres 100m2 tetőteres házat és azt teljesen alápincézné akkor mekkora alapozást (sávalapozás) kéne csinálni a pincének? Illetve erre az alapozásra mekkora zsalukövet szoktak rakni?
Illetve a pincében mennyi lenne a legnagyobb szélesség amit betongerendával még át lehetne hidalni?
Egyszer már próbálkoztam, akkor nem volt senkinek ötlete, hát megpróbálom újra. Laminált padlónk egyik blokkja alatt sajnos nem lett rendesen kiszintezve az alapzat és most erősen behajlik rálépéskor. Attól félek, hogy hosszútávon a hozzá kapcsolódó elemekkel közös nútja széttörik. Nincs valami tippetek mivel lehetne segíteni a helyzeten? (Bár nagyon nem szeretnék roncsolni, de azon gondolkoztam, hogy megfúrom és vmi anyagot aláfecskendezek.)
Üdv ! Szép zsalugáteres fa ablak(tokkal) fixen is lehet rögzítve(leakasztani) ,de szép zsanérral is akár nyíthatóvá is megoldva ! Szimpatikus lazurral lekezelve !:)
Pl.: eps-ből egy takaró, hátulját kifaragod, hogy illeszkedjen az órára. Hálózod, gletteled, színezed, akkor lesz súlya is. Falra 2 dübel, akasztóval, az eps hátuljára is valami, hogy fel tudd akasztani.
Azzal a kérdéssel fordulnék hozzátok, hogy szerintetek mivel lehetne a legesztétikusabban eltakarni ezt a villanyórát? Kb 5cm-re áll ki a falsíktól, és 15cm rockwool szigetelés van itt. Gondoltam arra, hogy zártszelvényből csinálni egy keretet, lefesteni, feldűbelezni a falra, majd arra trapézlemezből vágni egy ajtót. Szerintetek élhető ez az ötlet?
A kérdésből arra lehetett következtetni, hogy téglakerítésről van szó téglaoszloppal. Elkövettem azt a hibát, hogy komolyan vettem a kérdést, holott még az sem volt leírva, hogy mekkora kerítésmezőről van szó. Egyébként nem csak csorbázással lehet bekötni a téglát az oszlopba. Ha ott a válasz a youtube-on akkor mi szükség volt a kérdésre. Csináld úgy. Főleg ha biztos vagy benne, hogy az jó is. Én ugyan nem láttam a hivatkozott videókat, de kidőlt kerítést többet is.
Minden esetre sokan hálásak lehetnek neked az előzőekért, mert ezentúl másképpen állok majd a kérdésekhez.
Megfordítás alatt azt érti mindenki, hogy a két szárnyat módosítják megfelelően. Erre írtam, hogy óriási meló. Viszont irreleváns a betonozás.
A másik módszer a komplett új erkélyajtó. Ilyenkor megint nem számít a betonozás, mert a mostani az komplett kuka. Az új megy a helyére, ha szükséges akkor a betonból is lesz levésve vagy levágva.
bocs, sehogy. elnéztem a kérdést, és a garázskapusra válaszoltam.
Egy terasztajtó az tulajdonképpen egy kétszárnyú ablak. Ennek a nyitásirányát csak aránytalan melóval lehet megfordítani, nem sokkal többért ki tudod cseréltetni az egészet.
Keveset tudunk az egészről ,lehet 10 cm -ről van szó ,de a tuti már be van mondva ,pénz/ékszer nem számít ,csak "kiderül",hogy "ott"aztán van gépismeret !:-) Fém gyémátélű koronggal mi lehetne a baj ,persze nem rutinból vágva !:-)Szerintem.
Ui:Remélhetőleg a kérdező sem 100 m -t akar egy kéziszerszámmal felvágni !:-)
Üdv ! Igen ,csak balesetveszélyes ,mert a burkolatot le kell venni !:-) Egyénileg védekezz valamilyen,munkavégzést nem alkadályozó használható módon !:-)
Igazság szerint ilyen össze-vissza gányolt épületeknél biztosat mondani nehéz. Sok függ Attól, hogy ki mennyire vakmerő. Terv nincs és ha van sem biztos, hogy terv szerint épült.
Egyébként nem 100%, hogy bekövetkezik a sajnálatos esemény, ha végig vitték a fővasalást alul akkor LEHET, hogy nem. Konzol nélkül több vas kell a ház közepén alulra, ez biztos. Ha a benne lévő vas több mint ami eddig kellett akkor nem lesz semmi baj.
Szerencsésebb lenne melléépíteni az új részt a régitők függetlenül ha ennyire zavar a repedés, fél, egy cm magasság ráhagyásával. Egy éven belül beáll és lehet burkolni. Ha meghordod némi súllyal még hamarabb is és ha a súly nagyjából megegyezik a rákerülő burkolat súlyával akkor lesz legkisebb a repedés.
Az alátámasztással óvatosan, mert átrendezi a lemez igénybevételét. Eddig két (vagy több) támaszú konzolos tartóként funkcionált, ha a konzolt alátámasztják akkor többtámaszú tartó lesz, aminek máshol vannak a max. igénybevételi helyek. Ez a ház alatt is átrendezi!
Bocs, még mindig ennél a terasznál tartok, de már totálisan elegem van az ebből adódó megkötésekből: hozzátoldás nem jó, mert tuti el fog repedni, most így önmagában meg kicsi és nem is biztos, hogy elég stabil beépíteni. Komolyan ott járok már, hogy le kellene vágni a házról ezt a "nyűgöt", tehát likvidálnám a teraszt és olyat és akkorát tennék oda a helyére külön szerkezetként amit akarok.
Szóval nagyvonalakban így néz ki, a kék a ház, a zöld a terasz, de a színeltérés ellenére egy közös 20cm-es betonlemezről van szó.
A kérdés, hogy sérülhet-e a ház alapja, ha egy ilyen összevasalt szerkezetből levágunk egy darabot?
Ezen túl a megvalósítás is baromira macerás lehet szerintem..
Van két toldóval ellátott, bebetonozott erkélyajtóm, aminek nem megfelelő a nyitási iránya. Az egyik 60/90-es, a másik 90/90, szóval egymással sem lehet kicserélni. Mit tudok tenni ezzel? Rettentően zavaró így. A képen nem a falra nyílik az ajtó először, hanem a másik oldalra, jobbra. [kép]
Van egy sok éve sóskúti kőből épített garázs, amire most garázskaput kellene telepíteni.
A probléma az, hogy sok-sok évvel ezelőtt a garázs nem pont ezzel a szándékkal épült (talán nyitottra tervezhették) ezért a kövek rakásakor csak arra figyeltek, hogy a külső oldalon nagyjából jó legyen a sík.
Belül meg úgy sikerült, ahogy kiadta.
Ez így tehát nem a legjobb a sín felszereléséhez. Ha függőlegest próbálok nézni az alaphoz képest, akkor néhol 3-4 centivel is beljebb vannak a kövek.
Hogy tudnék ebből kb síkot varázsolni? A kapus azt mondta általában gipszkarton csíkot szoktak ilyenkor felragasztani. Ez jó lehet?
Milyen anyaggal kellene kitöltenem a helyenként 3-4 centit a sóskúti és a gipszkarton között?
Az összes fellelhető anyag szerint a salakbeton blokkok minősége erősen szór, tehát mindkét statikusnak igaza volt bizonyos mértékig. Megérzésen alapuló véleményem szerint ha biztosra akarsz menni, akkor jobb nem piszkálni. Csak orosz/ukrán salakbetonról találtam anyagot. Eszerint a teherbírása erősen függ a gyártótól. További probléma az alapozás. A salakbeton blokkot az ára miatt kedvelték (egy ideig). Emiatt feltehetően az alapozás is takarékos. Ezt föltárással (ásó, mérőszalag) lehet ellenőrizni. Az, hogy a ház nem repedt, süllyedt nem jelenti azt, hogy a nagyobb terhet is elbírja. Első lépésként az alapozást kéne ellenőrizni.
Erdeklosnek, van e esetleg valamilyen szakmai anyag az üreges salakblokkrol. Ebbol épült a házunk. Mar 2 statikus is volt kint, az elso azt mondta, hogy az üregeket ki kellett volna tölteni, es hogy nem építhető igy rá tetőtér szint.
A masodik azt mondta, hogy sokkal masszívabb egy 38as ikersejt téglánal is, nem kell kitölteni egyáltalán, es mehet nyugodtan a tetőtér építése, mert elbirja a beton födémet meg mindent is.
Én nem hagynám el a párnafát a párazáró fólia belső oldaláról. Ha csavarozod direktben a gipszkartont, akkor minden egyes csavarnál átlyukasztod a fóliát, ami csavarozásnál a fóliát összegyűri és ha nem fekszik fel a léc rendesen, akkor (és egyébként is) a párazárás sérül.
Ha a párnafát felrakod (nem gipszkarton csavarral), akkor az úgy furkálod a gipszkartont, ahogy akarod és a vezetékeknek is lesz hely.
Nincs vízvezeték, nincs csatorna, nincs ereszcsatorna levezetés.
Le kell drénezni, de körbe az egész ház külső falait. Ehhez lehet, hogy a lépcsőt és a járdát is kéne bontani, mert lehet, hogy pont a járda miatt a csapós eső befolyik az alap mellé és nem tud kiszáradni.
Lépcsőt és a járdát visszaépíteni terméskőből, jó vastag tömörített tőrt kő alapra, amin átfolyik az esővíz a drénben.
Magass talajvíz csak akkor lép fel, ha megváltozik valamiért a talajvíz színtje.
Kell ásni a háztól pár méterre egy gödröt, a telek legalacsonyabb pontján, az majd megmutatja, hogy hol a talajvíz. Akkor szíkkasztókat kell építeni.
látszik a "kátránypapír" szigetelés
Ha nem volt cementes malterrel síkba kihúzva a terméskő alap teteje a szigetlésnél, akkor szinte semmit se ér, mert megszakadt.
"Az alátámasztással óvatosan, mert átrendezi a lemez igénybevételét."
Pont ettől féltem, hogy az alátámasztással még nem létező problémát is generálhatunk.
Épkézláb képem nincs, de egy 7mx6m-es épülethez csatlakozik két oldalon, de csupán 120cm a szélessége, úgyhogy nem olyan nagy a fesztáv.
Eredeti statikai terv és hasonlóak esélytelenek... szerintem stimmel rá a "szomszéd is így csinálta" hozzáállás, sőt, a régi tulaj még emlegetett egy vasúti sín darabot is, ami a ház és a terasz közös betonlemezébe keresztbe be van rakva... mert éppen volt kéznél egy olyan a 80-as években.
Szóval ilyen szempontból kiszámíthatatlanak az előzmények, de alulról most látható az egész betonlemez és épnek tűnik, sehol nincs repedés vagy bármi gyengeségre utaló jel.
Ami még eszembe jutott, hogy lehet sima földdel kellene csak feltölteni, valamennyire tömörítve az egész terasz alatti részt, ugyanis kb 1 méter magasan van és az alatta lévő rész jelenleg is lomos-pakolós, feláldozható terület lenne. Tehát így 100%-ban alátámasztott lenne, de nem olyan szerkezettel, ami kvázi "erősebb" és a mozgása elmozdíthatná.. De ez csak tippelgetés, mert lehet egy föld feltöltés+tömörítés egyenértékű lenne a semmivel egy 20cm-es vasbeton lemez alátámasztásával, arról nem is beszélve, hogy felülről lehetne csak jól tömöríteni, így meg oldalról kellene valamit kókányolni.
Kéne egy (több) fénykép. Az alátámasztással óvatosan, mert átrendezi a lemez igénybevételét. Eddig két (vagy több) támaszú konzolos tartóként funkcionált, ha a konzolt alátámasztják akkor többtámaszú tartó lesz, aminek máshol vannak a max. igénybevételi helyek. Ez a ház alatt is átrendezi!
Jó lenne ha meglenne az eredeti statikai terv, mert ha a szomszéd is így csinálta alapon készült akkor biztos véleményt mondani nem lehet. Elképzelhető, hogy ha WC kerül rá akkor annak és a könnyűszerkezetes falnak a négyzetméter súlya belefér a 150 kg/m2 terhelés különbségbe. Terasz 300 kg/m2, lakás 150 kg/m2. De miután régen mindent okos(???) módon építettek ezért nem biztos, hogy a terasz tudja a 300 kg/m2 teherbírást. Az mérsékelten számít, hogy a terasz többi részén nincs mindig 300 kg/m2 teher.
A teljes történet úgy néz ki, hogy ez egy olyan vasbeton terasz, ami egyben lett kiöntve még 30 évvel ezelőtt a ház padlólemezével, kvázi annak túlnyúlása és mivel ez alatt nincs lábazat, így jelenleg öntartó és nincs alatta semmi, tehát ha pl egy wc kerülne ide, akkor csak nyílegyenesen lefelé egy 110-es lyukat kerülne belevágni. (Az öblítővíznek és a kézmosónak a nyomó tudna a falban jönni, azzal nincs gond.)
A teraszbeépítés falazata valamilyen könnyűszerkezetes téma lenne, tehát túl nagy terhet nem kapna, de azért valamilyen utólagos alátámasztást adnánk neki, akár oszlopok, akár lábazat formájában, bár itt is vannak aggályaim, mert bárhogy is csináljuk, egy külön épített szerkezet lenne, ami külön is mozog és nehogy a mozgásával éppenhogy "megmozgassa" a teraszt, ami akár alátámasztás nélkül is megbírta volna, amit ráépítünk..
Nem benne jobb lenne. Kérdés honnan hova menne, milyen hosszan? A vb.-nak az lenne a legjobb, ha fölötte menne és egy 90 fokos könyökkel átmenne rajta. Ha először van a függ. áttörés és utána a könyök majd vízszintes szakasz az már nem olyan nyerő. A legrosszabb ha benne megy, mert kb. 4 cm marad oldalanként átlagban, a vas nem fér el és nehéz betonozni a cső alatt. Ha ez födém akkor agyon is vághatja a födém teherbírását. Ha megreped a terasz padlója az nem olyan nagy tragédia, csak nem rögton kell burkolni. Fél-egy év alatt a mozgások lezajlanak.
Tartok tőle én is, hogy ez a terasztoldás a végén komoly gondokba torkollhat, úgyhogy még átgondoljuk még1x, nincs-e valami B terv.
Ide kapcsolódó keresztkérdés még, hogy ha adott egy 20cm vastag vasbetonlemez, amibe egy 110-es PVC csövet (WC) akarnánk levezetni, akkor mennyire sérülhet a szerkezet, ha utólag van ez a lyuk beletákolva?
ki fog száradni teljesen, ha megszűnt a vízesedé forrása, csak egy profi páráelszivó rendszer bérlése és a műszaki asszintencia 1-1.5 hónapra több mind 1500 euró és csak akkor lehet üzemeltetni, amikor nem vagytok otthon, mert ventillátorok is kellenek és rettenetesen zajosak, meg huzatot is csinálnak. Két hűtőszekrény méretű gép kell, amit le is kell kanalizálni és 4 nagy ventillátor kiszárítja, max. 1.5 hónap alatt, de hetente ki kell jöjjön a szaki és el kell helyezze a gépeket és a ventillátorokat a megfelelő helyre és lehet, hogy újra kell állítsa a gépeket. Szellőztetni nem szabad- mert most nedves a levegő, de fűteni ezerrel.
Jó lenne elköltözni, mert lehet, hogy sokkal hamarabb kiszedi az egész nedvességet a házból egy ilyen rendszer, lehet, hogy elég neki 2 hét is, ha folyamatosan működik.
Új építésnél, ha muszáj beköltözni, ezt az eljárást használjuk, de csak a munka után kapcsoljuk be a gépeket.
Nem repedések, hanem minták. 60x60-as lapok. A foltokkal ráb@sztunk. Itt a sztori.
Óriási az anyagi kár.
Éjszaka koslattam, amikor tócsába léptem, mondom mi a szar.. biztos voltam benne, hogy az új mosogatógép szivárgott, amit aznap kötöttem be. Feltöröltem a vizet a padlóról, kikotottem a gépet, elzártam a sarok szelepet, kihúztam a gépet a púlt alól átnéztem, de semmi nyomát nem láttam a víznek. Érdekes módon a lábazaton volt egy vékony víz ér, de nem tudtam megállapítani honnan került oda.. elmentem lefeküdni, higy reggel majd hívom a Bosh servizt..
Reggel lemegyek, óriási meglepi, megint tó sa volt.. mi a retkes nyák lehet??? Kezdek beparázni. Feltöröl, nyomoz. A lábazaton megint ott a víz patakocska, de csak nem jöhet a falból? A választ az alsó szinten kaptam meg. Menyezet elázva, falon végíg folyva, padlón áll a víz. A vízszerelő, előtte való nap nyitott meg egy vezetéket, ami a több, mint féléves felújításnak az utolsó mozzanata volt egy kerti csaphoz menő vezeték, ami egy már a falban meglévő (régi) csövön kapott bekötést. A cső viszont mem csak a kerti csaphoz ment, hanem a konyhának a régi mosogató kiállásához is, amit befalaztak. Tehát a víz a falon belül csaknem 24 órán keresztül volyt. Befolyt a járólap alatti betonra, ami felrántotta, a porózus lapok lentről úgyszintén, innen a foltok, amik sajnos nem fognak eltűnni. Most a víz ki tudja még hol áll.. tükörfólia és a lépésálló között az aljzatbeton alatt.. a falban, az alsó szint járólapja alatt, ami repedezett fúgás és befoly közé, stb, stb. Tél van, soha nem fog kiszáradni, csak remélem, hogy nem fagy szét majd a falban levő, mert akkor statikailag is nyekkenhet a ház. Egy száraz, felújjított házból egyetlen mozdulattal csinált egy dohos szagú foltos padlójú roncsot. Épp bebútoroztunk és kezdtük élvezni a rengeteg szenvedés és pénzkidobás eredményét. Teljesen ki vagyunk idegileg és anyagilag. Az ember egy zsákutca ide sem jött megnézni mit tett. Jogi tanácsokat is kérnék, de mint az lenni szokott számla, szerződés nincs, csak egy árajánlat, amit elfogadtam emailben. Alkatrészekről van számla, munkadíjról nincs..
"reálisan mennyi az esélye, hogy repedésmentes lesz a toldás hosszú távon is?"
Nem sok. A beton kötés közben a zsugorodástól mindíg reped, még a földnedves is, hát még ha jól föl is vizezik. Csökkenteni lehet, nagyon jól kell tömöríteni a talajt és a sódert, majd Szt. Antalnak (vagy más közbenjárónak) föl kell ajánlani jelentős összegű sikerdíjat ha közbenjárására nem reped meg a szakaszhatár. A beton csak I. feszültségi állapotban nem reped, megfelelő adalékokkal, lásd atomerőműveket. A mindennapi életben a betont III. feszültségi állapotra tervezik. A III. feszültségi állapot leánykori neve berepedt keresztmetszet. Még az ivóvizes medencénél is megengedett némi (nagyon vékony) repedés. A repedések csökkentésének további módja a bz, hogy vékony betonacélt (átm. 6 vagy 8) kell használni űrűn (75 vagy 100 mm), de ez nagyon sok fúrást és ragasztópatront igényel. Igaz, a furat rövidebb lesz. Meg az is, hogy nem lehetnek egymáshoz túl közel a furatok. Praktikusan bele kell törődni a repedésbe és utólag javítani. Ha mondjuk egy léccel elválasztod (nem teljes mélységben) a két ütemet akkor kapsz egy szép, csinos repedést, amibe lehet tenni fém fugatömítő lécet. Az összevasalástól viszont nem lesz lépcső a két rész között. Vigyázat a fölső vas fog itt dolgozni, nem az alsó vasháló!
Köszönöm az infókat és a tanácsokat a terasz beletoldásra, jó megoldásnak hangzik ez a HILTI ragasztó + összevasalás elképzelés, de reálisan mennyi az esélye, hogy repedésmentes lesz a toldás hosszú távon is?
Mint írtam is, be akarom építeni és nagyon nem lenne jó, ha a fal vagy a járólap pár éven belül végigrepedne..
Azt se felejtsük el, hogy a rendelet szerint "nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény"-re ad felmentést az engedély alól, amit egy melléképület esetében talán nehéz elképzelni.
Normál esetben az összes épület talán egy tűzszakasz lesz, azzal szerintem nem lenne gond.
Sziasztok! Szeretnék melléképületet építeni a kertemben. 100 légköbméterig ugye nem kell engedélyeztetnem. Kérdésem hogy ilyen 100 légköbös épületből tehetek többet is egymás mellé, vagy saját épületek között, telken belül is tartanom kell valamilyen távolságot tűzvédelemre?
A rajz szerinti nyitott oldalon középen lesz egy zsalukő oszlop, a bejárat ott lesz ahol most a két ablak, valamint nem lesz betonkoszorú a tetején, gerenda szelemen megy körbe! Amúgy jó, thx!!!
A házunk építésekor a padlástéri szobák úgy lettek kialakítva, hogy a szarufák közé került 15cm kőzetgyapot. A szarufákra belülre került 5x5 stafni vízszintesen elhelyezve, melyek közé került 5 cm-es kőzegyapot. Az 5x5-ös stafnik belső felére került feltűzőgépezésre a buborékos párazáró hőtükör fólia.
Ezt követően jött még egy 3x5-ös lécezés, amire a gipszkarton került.
Így a párazáró hőtükör fólia és a gipszkarton között 3 cm-es résben el lehetett húzni a villanyvezetékeket.
Most szeretném utólag beépíteni a garázs feletti teret is, melyből ugyancsak szoba készülne.
A jól bevált rétegrenden nem szeretnék változtatni, azonban a jobb helykihasználtság miatt a 3x5-ös lécezést kiahagynám.
Okoz az bármiféle problémát, hogy az 5x5-ös stafnikra feltűzőgépezett buborékos párazáró hőtükör fóliára közvetlen csavarozom fel a gipszkartont?
Köszönöm a segítséget előre is.
A képen az látható, hogy az eredeti kialakításban a 3x5-ös léc hogyan került elhelyezésre.
Elkészült a "garázs" alap, 5,7x6,5m beton. A sarkon, még az oldalak közepén pillér kiállás.
Na mármost: a mellékelt rajzon a legmagasabb fal rész látható, innen indul a tető lejtése. A pillérek zsalukőből felrakva egy síkban, rajtuk körbe gerenda szelemen. Innen kéne megemelni 70cm-re. Mi lenne a stabil megoldás?
A 70cm-es "keret" rögzítése a szelemenhez, majd két oldalt karpántok?
Esetleg a beton oszlopokhoz oldalról rárögzített fagerendákkal megerősítve? ( A képen pirossal...)
Én látom a foltokat, amire gondolsz, és nem tudom mi lehet. Viszont nekem nagyon gyanús, hogy ezt a lapot valami lerakási minta szerint kellett volna rakni, legalábbis így furcsán néz ki. Bár az is igaz, hogy fejben forgatva az se nagyon látszik, hogy is lenne a minta.
Szia! Nem tudom, milyen foltokra gondolsz, de a járólapok szanaszét vannak repedve. A legjobb esetben csak mászkált valaki rajtuk, mielőtt megfelelően megkötött volna a ragasztó. Felszed, újat lerak rendesen és nem mászkál.
Minden egyéb eset sokkal drágább történetet sejtet.
Sziasztok! Pár hete lerakott járólapnál ilyen foltok jelentek meg, mi a búbánatos nyák lehet?? Volt némi leázás a vízszerelő miatt, aki régi befalazott vízcsőre kötött tévesen, de a víztől nem lesz foltos, különösen, hogy padlófűtés van..
Van egy közel 40m2-es földes garázsunk.Ezt szeretnénk aljzat betonozni.Megoldható-e úgy a betonozás,hogy 2 részben öntjük le?Először az egyik felét,aztán a másik felét.A bent lévő holmikat akkor nem kellene kirakni az udvarra csak átraknánk egy oldalra?
nincs még meg, a kábelcsatornánál rosszul fogalmaztam. Az állmennyezett fölött fog menni természetesen csak úgy értettem a csatornát hogy külön meg lesz csinálva a TV-nek és internetnek a csatorna amibe bele lesznek fűzve hogy véletlenül se kelljen szervíz nyílás vagy bármi egyéb csak kilógnak majd egy kábel kivezetőn. Ha simán a födémre rögzítem a konzolt és köré építem a gipszkartont akkor szerintem a lenyílás felcsukódás közben ütközne a gipszkartonba.
Persze ha már meglenne a tv+ konzol akkor akár lehetne azt csinálni hogy a TV méretével megegyező "lyukat" kihagynánk a mennyezetből és mikor felhajtott állapotban van a tv akkor bele süppedne a mennyezetbe. Ezzel csak az a baj, hogy ezek távlati dolgok még egyelőre se TV se konzol csak a mennyezet lassan időszerű lesz és próbálok előre gondolkozni. Lehet hogy 10 cm -re engedem le a mennyezetet és alá rakok egy 10x10 cm fát amit rögzítek a födémre és ehhez tudom majd rögzíteni a konzolt is biztonsággal.
4700Ft-tól fölfelé a minőségtől függően. Átm. 12-es vasnál 1 vas, 1 tubus az arány. Nagyobb vasnál rosszabb, kisebbnél jobb, de abból több van, úgy hogy nagyjából mindegy.
akkor pláne ne csinálj már olyan gányt, hogy kábelcsatornát teszel fel. Az álmenyó értelme az, hogy el lehet felette tüntetni mindent.
simán felteszed a konzolt a plafonra, és utánna körbekartonozod. vagy ha már megvan a karton síkja, de még nincs fent a karton, akkor felteszel a plafonra távtartót, aminek neki fog simulni a karton, és ahhoz fogsz csavarozni. távtartót valószínű csináltatni kell lakatossal, de lehet ki lehet legózni gipszkarton profilból, vagy akár fából.
HILTI-nek van ilyenje. Gyakorlatilag ugyanannyi furat kell mint ahány betonvas lesz az új részben. Trükközni lehet, hogy nagyobb átmérőjű vasat ragasztok be a toldáshoz mint amennyi lesz az új részben, de a nagyobb átmérőjű vasak sem lehetnek egy mástól akármilyen messze, 25 cm vastagságnál a vastávolság fölső határa kb. 20 cm. Ha másfél méterrel akarod megnyújtani a teraszt akkor nem érdemes külön vasat használni ragasztáshoz és a tersz vasalásához, mert a toldás az minimum 40d. Lehet csökkenteni a toldások számát, de akkor már nem garantált, hogy a kívánt hatást tudja biztosítani. NE TÉVESSZEN MEG, hogy a ragasztó erős, a régi és az új betonnak bírnia kell, általában beton szokta bemondani az unalmast, nem a ragasztás. Ha jól emlékszem a HILTI-nek HIT sorozata a ragasztó, többféle szilárdsággal gyártják, a házi készítésű betonokhoz általában elég a legyengébb is. A jelenlegi árát nem ismerem, de (nagyon)drága. Valószínűleg van a Fischer-nek is, de nem hiszem, hogy árban nagy különbség lenne. Ha teljes értékű ragasztást akarsz, akkor gyakorlatilag a furat mélysége az a betonacél toldási hossza. Sok évvel ezelőtt számoltam utoljára, akkor ez jött ki.
Szervíz nyílást nem nagyon terveztem, külön kábel csatornában lenne a tv és internet kábel + pár konnektor is kerülne a plafonra. Kívülről csak annyi látszódna, hogy kilóg a TV kábel és az UTP kábele a kábel kivezetőn meg mellett lenne pár konnektor a beltérinek, tv nek, motoros konzolnak. Felhajtott állapotban ezeket takarná a TV. Az álmennyezet és a födém között 5-10 cm lesz, E gerendás beton béléstestes a födém.
irodaházakban ahol ilyet láttam, mindenütt a plafonra volt rögzítve. az álmennyezeten csak egy luk volt, ahol átjött a vas.
a kábeleket hogy elhozd, mindenképp kell szervíz ajtó a gipszkatonra. persze azon keresztük még nem nagyon csavarozol fel semmit a plafonra. milyen anyagú a plafon, mennyi a tér a karton felett? ha csak mondjuk 10 centi, akkor én a katonon keresztül felfúrnék a plafonba, dübel/tipli, 10es menets szár, karton alatt, felett anya.
Gipszkarton álmennyezetre szeretnénk lehajtható mennyezeti TV konzolt rögzíteni. Az interneten nézelődve a konzol + TV súlya maximum 20-30 kg lehet összesen. Gondolom simán elbírja ezt a terhet de én inkább a dinamikus terheléstől tartok ami kézi lehajtás és felhajtás közben keletkezik.( még nem döntöttük el, hogy motoros vagy kézi lesz)
Szerintetek megbírja a gipszkarton vagy kell mögé valami amire rögzítjük a konzolt? (pl. profil)
Épület bővítéssel kapcsolatos kérdésem lenne, adott egy 25 cm vastag vasbeton terasz, amibe szeretnénk beletoldani, majd a végén egyben beépíteni is az egészet. A jelenlegi terasz kb 4 méter széles és kb 1.5 méterrel lenne kitoldva ilyen szélességben. Alapból nyilván külön alapja lenne a toldott résznek (egészen pontosan külön oszlopokon és lábazaton állna), és első körben annyi elképzelésem lenne, hogy megfúrni néhány ponton a teraszt, betonvasakat belerakni és ezekkel összevasalni az új részt.
Félő viszont, hogy ez kevés lehet és rövid időn belül külön utakra tévedne a régi és az új rész.
Ezek a dilemmáim:
- van-e valami speckóbb módszer "összefogni" a két külön szerkezetet? Az ácsok használnak valami "vegyi dűbelt", amikor befúrnak betonba, benyomnak valami folyékony cuccot és abba rakják a vasat, másra használják ugyan, de nem lenne-e jobb, mint a natúr kifúrás-betonvas betolás és az új betonréteg önterülésére bízni az összekötést?
- ha esetleg kvázi lehetetlen teljesen kizárni az elmozdulást, akkor milyen szerkezeteket helyezzek el a diletációs zónában? Homogén falat ráhúzni így gondolom esélytelen, mert úgyis el fog pukkanni rövid úton, de ha pl egy vasszerkezetes lépcső kerülne erre a részre, akkor az várhatóan túlélné különösebb gond nélkül?
Használati megosztási megállapodást lehet úgy kötni, ha közben jelzáloggal van terhelve az ingatlan?
Folyamatban van a kifizetés, de az több hónap még. Ha ez nincs meg akkor az e-on szóba sem áll velem. (Vagyis 2 hetente mikor válaszolnak az előző hiánypótlásra... nem tudom miért nem lehetett elsőre is összeírni nekik a listát mi kell hozzá). Viszont a tavasz végén elkészül az aszfaltozás az utcában. az önkormányzat ezután már nem fogja engedni a földmunkát. Osztatlan közös tulajdonú telekre próbálnék építkezni.
Település jegyzőhöz péntekre van időpontom egyeztetés miatt.
tetőfedéssel kapcsolatban kérdeznék.Van a tetőn egy vápa,ami a terasz cserépre vezeti le a vizet.A terasz kisebb szögű.A bajom az,hogy a vápa vége felfekszik a terasz cserepére,illetve a vápa egyik oldalán lévő alsó sor cserepet kitartja a vápa illetve a terasz cserepe. Így az alsó sor hézagos,nem fekszenek fel egymásra a cserepek.
tudom kép nélkül nehéz,holnap teszek fel.Mit lehet ezzel csinálni? Ha az alsó sor tetejét megemelném egy plussz léccel,akkor talán jobb lenne, de akkor minden szintet be kell kicsit csalni..
Adott egy kb. garázs méretű bitumenes lemezzel borított lapostető, megfelelően kialakított lejtéssel. Hogyan lehetne a legegyszerűbben ezt megcsinálni járható tetőterasznak? Mivel úgy tudom a bitumenes lemezen nem nagyon szabad mászkálni,(egyébként miért nem?) gondolom valami burkolatot lenne rá érdemes tenni, ha mondjuk ilyen teraszlapokkal telibe rakom az megfelelő lenne-e, ki tudna-e normálisan folyni közüle az eddig szépen lefolyó esővíz?
Egyébként Lindab "Z" gerendával ekkora távőlság símán áthidalható. A gerenda hegesztés nélkül is toldható, fordítva egymásba lehet dugni. Részletek Lindab szerint. Előnye még, hogy könnyű.
Akkor félrenéztem a rajzot. Tehát fél nyeregtető lesz. Amit küldtem vázlatot az annyiban változik, hogy a főtartók fölső öve egyenes (ferde) lesz, nem háromszög. Vonórúd nem fontos.
Vigyázz!!! A koszorú nem biztos hogy elég, ide gerenda kell, ráadásul nagykülpontos húzásra (hajlítás ÉS húzás) kell méretezni!!! A ferde tetőnek van oldalnyomása hegesztett gerenda esetén ami szét akarja nyomni az oszlopokat.
Sőt, szögvas is csak duplán, mert különben az erő iránya a vason kívül megy és az egy nagy többlet-igénybevételt jelent. Magyarul két kisebb szögvas párban (sokkal)többet ér mint egy nagyobb.
Az oszlopokat rendesen vasalni kell, min. 4 fi 12-es, bekötve az alapba rendesen, mert különben fölborul.
A teherviselés iránya a lejtés irányával megegyező legyen.
Az oszlopok tetejére koszorú kell a teherviselés irányára merőlegesen. Ez lehet fából, vasbetonból vagy acélból.
Erre kerüljenek a főtartók (irányuk a lejtéssel megegyező) aminél a fölső öv adja az esést. Trapézlemeznél a lejtésnek nagyobbnak kell lenni mint amit a gyártómű megad minimumként, mert különben beázik a toldásoknál.
A főtartó lehet szegezett fa rácsostartó vagy ekkora méretnél 2, szögben összehegesztett acélgerenda. Laposvas erre a célra nem jó a kihajlás miatt.
Az acél szelemenek lehetnek hidegen hajlított "Z" profilból is. A végükön meg kell támasztani fölborulás ellen mindegyik fajtát. Mindkét gerendánál (rácsostartónál nem) vonórúd szükségeltetik.
A (rácsos) főtartókra kerülnek a hossztarók. A házi kivitelezést figyelembe véve három főtartó a kívánatos minimum. A főtartókat elég a két végükön alátámasztani.
A hossztartók is lehetnek "Z" szelvényből, de ezeket a főtartókra merőlegesen fölfelé hegesztett (hidegen hajlított megfelel) szögvasakkal meg kell támasztani. Azt mindig elfelejtem, hogy hegynek föl vagy lejtőnek lefelé kell őket beállítani. Meg kell nézni a Lindab honlapján.
A trapézlemezből olyat kell választani amelyiket elég másfél méterenként alátámasztani hossztartóval. Járhatóság igényét figyelembe kell venni.
A csak az a jót azért írtam, mert van poli-farbe fehér diszpeziós festék sokféle, de mind sokkal gyengébb mint az inntaler feliratú. Sajnos ugyanúgy néznek ki, ellenőrizni kell, hogy van-e rajta inntaler felirat.
Lejtős a telek alja, feltöltés mellett döntöttem (vízszintes terasz a cél), a végén kb 50cm-rel lennénk feljebb mint a szomszéd telek - így viszont igazodna a szintje a másik szomszédunk telekszintjéhez, egyenes lenne keresztbe-hosszában :)
A támfal (bevasalva) nagyjából így festene az alsó részen:
A felső 2 sor a kerítés lábazata lenne, később valószínűleg szeretném vakolni, festeni.
Érdemes lenne szigetelést alkalmazni talajszint felett? Ha igen, milyet? Köszi!
Tavasszal költöztünk, sajnos még nem volt lehetőség a ház körül futó térkövezést megcsinálni, a csatorna kivezetésekre pedig nem gondoltam. Ahogy a képen látható emiatt vízgyűjtő teknőként funkcionál a térkövezésnek előkészített szegélyezett rész. Ma délután vettem a csatorna kiömlőkre hosszabbítókat, így már nem ide folyik a víz, de több hónapig ide folyhatott. A kérdésem az hogy ca. 6 hónap után képes süllyedni emiatt ezen az oldalon az alap?
Azt érdemes még ide venni esetleg, hogy a fűtés és villanyáram költségét együtt szokták mostanában kalkulálni ezeknél a pályázatoknál, ugye hűtő-fűtő klímák telepítésére is pályáznak és így már érdekesebb lesz a matek.
Azt, hogy jelenleg is a falban mennek a csövek és a hosszabbítás után is ott szeretném. Még nincs rajta beltéri egywegz, egyelőre a csövek lógnak ki a falból. (link)
Mit értesz falon belüli toldáson? Bontás nélkül nem fog menni, vagy teljesen új csövezés kell, ezeket a rézcsöveket keményforrasztással illesztik össze, vagyis teljesen hozzájuk kell férni.
Előcsövezték a klímát, bevésték a falba a csöveket. Egy helyen kb. 2 m-rel odébb tették mint kellene. Megoldható a falon belüli toldás és a más pozícióba telepítés?
Ja, igen: telekrészről így nem lehet lemondani, mert olyan nincs. Tulajdoni hányad van, ráadásul egyáltalán nem biztos, hogy a tulajdoni hányad nagysága arányos a valójában használt terület nagyságával.
Használati megállapodás. Osztatlan közös tulajdonnak az az alfája és omegája.
Osztatlan közös tulajdonnál nincsenek klasszikus értelemben vett telekrészek. Egyetlen telek van. A közös tulajdon használatát kizárólag a használati megállapodás szabályozza, ezzel állapodnak meg a tulajok abban, hogy ki, melyik részt használja és állja annak költségeit, esetleg húzza hasznait. Ebben van leírva a közös használatú helyek (pl. kapubeálló, közlekedési útvonalak, pince, stb.)használata, költsége is.Ez adásvétel esetében is kötelezően érvényes marad, ha az új társtulaj mást akar, új megállapodás kell. A kijelöléshez nem kell földmérő, lehet egy kézi rajz is, a lényeg, hogy minden érintettnek világos legyen. Kivéve, ha valaki centiken rugózik, de akkor onnan villámgyorsan húzni kell elfelé.
Telekmegosztás - külön helyrajzi szám - csak akkor lehetséges, ha az így létrejövő telkek mindegyikének mérete eléri a helyi építésügyi rendeletben foglalt minimális nm-t. Társasházzá alakítás jöhet még szóba, de ahhoz az összes ingatlannak fizikailag összefüggőnek kell lennie, különálló épület már bukta.
Egyébként nincs plusz költség, ha normális a viszony a társtulajok között.
Sziasztok, teraszt építtetünk be télikertnek. A burkolatot már felszedtem, 1-2 hét, és jönnek beépíteni. Viszont most jól megázik a beton... A kérdésem, hogy ha lesz egy kis száraz idő, lekenhetem-e a terasz szélén kb. 20cm szélesen mélyalapozóval és kenhető vízszigeteléssel (a szerkezet alatti részeket)? Illetve a beépítés után mennyit kellene várni, hogy a beton kiszáradjon, és mehessen az egészre a kenhető szigetelés és a kerámia burkolat? Köszi.
Osztatlan közös tulajdonú telekre történő építkezésnek milyen költségei vannak?
Azt már tudom, hogy a használati megállapodás és a többi tulajdonos elővásárlási jogáról való lemondó nyilatkozatát csatolni kell a hitel igényléshez. Ezeknek kb mibe kerülnek? rajtam kívül 2 tulajdonos van.
Még olvastam olyant is hogy a földmérővel kell készíttetni megosztási vázrajzot, díja? Ebbe már benne lehet a telek határainak a megjelölése is? Más forrásból meg csak azt, hogy elegendő az utca frontról megadni a métereket, azaz kinek mettől meddig tart a saját területe és esetleg csatolni egy nem hivatalos rajzot róla.
Mindkét oldalhatáron a szomszédok kimérették a telkeket, egyik oldalon már a tégla kerítés elkészült, a másik felől pedig még csak kijelölte a földmérő nemrégen.
Ezekből adódóan az építésre kijelölt telekrész le van határolva elvileg megfelelően. Az utca frontot pedig a két szomszéd 1-1 kerítés oszlopa adja meg.
Köszi. A tojástartó legalább olcsó :) Egyelőre még nem derült ki milyen, lévén nincs kész a ház, csak már előre gondolkozok. Lehet nem fog kelleni, de ha mégis legalább tudom mi a megfelelő! :))
A gyapot csak azért nem tetszik, mert az nyitott cellás, átnedvesedik a talaj felől és buktad a hőszigetelés egy részét. Bár abba meg nem költözik be az egér, és az is valami. :-)
Ja, ja, mondjuk én magam tisztítottam, amíg volt, de manapság már csak anyáméknál kell. Még koszt is kisebbet csinálok, mint egy külsős. Anód csere ugyanúgy. Kell 8/10/13-as kulcs, meg egy csavarhúzó. Annyit kell tudni, mikori a bojler, mert tömítésből kétféle van. Pár óra alatt megvan, oszt' jónap.
Vannak olyan szálak is amik ha túlmelegszenek a stabil munkaponthoz képest akkor nő az ellenállásuk és ezzel negatív visszacsatolás képződik ami visszahúzza a teljesítményt ezáltal nem olvad le.
Nyilván nem megy annyit a a fűtőszál, ha nem tud lehűlni olyan gyorsan. Van egy hőkapcsoló, ami figyeli, mikor kell ki/be kapcsolni a fűtőszálat. Ha nem hűl annyira a vízkő miatt a szál, nem is kell olyan sűrűn kapcsolgatni. Összességében a bojlerbe bevitt energia csak a melegvíz csapon tud kifolyni, más útja nincs. A hőszigetelésen keresztül is egy kicsi, de az meg nem változik a vízkő mennyiségétől függően.
Ahogy írtad, a fűtőszálon lerakódó vízkőtől. Ugyanis, mint a régi mosógépeknél, ahol vastag a vízkő, ott sokkal több időbe kerül felfűteni ugyanazon hőfokra x mennyiségű vizet. Így ha 1,5x annyi idő, akkor 1,5x annyi áramot is fog fogyasztani.
Pl ha szalonnát sütsz, és 50 cm-re a láng felé tartod a nyársat, nagyon lassan fog megpirulni a szalonna, és 3x annyi fát (energiát) kell elhasználnod, mint ha közvetlenül a tűzbe tartanád.
Egyet értek . A villanybojler hatásfoka nem romlik.
A vízkövesedés is túlzott probléma. Tény ,hogy tisztítani kell, de inkább az aktív anód csere miatt.
Mondjuk 3 - 4 évente.
Bojlerjeim mid húsz év felettiek voltak a cserénél, mármint a zománcozott tartály -úak.
A vízkő ravasz dolog. Az egyik talán 5 éves tisztításkor tény , hogy kijött másfél veder vízkő. csakhogy ez a vízkő egy nagyon laza anyag. A teli vödör vízköre ment még egy félveder víz a porusok közé.
Tehát az a másfél jó ha egy veder tömör anyag. A 120 liternek a 10 liter kb. 8 %-a. 5 év után.
A tisztítással csak csínján. Náluk 20 eft a tisztítás és 25 eft a felrakás. Ha tartanám az ajánlott 2 évet 20 év alatt 200 eft-t fizetnék.
Az majd 3 bojler ára.
Most vettem egy 80 literest , 59 eft és 25 ért felrakták.
Tégla fal hangszigetelésére mi a jó megoldás? Van egy kis szoba, ahol lesz a kazán, számtech cuccok, ilyesmi, viszont a fal csak 6cm-es, mellette gyerekszoba. Ezt szeretném a "zaj"-tól védeni kicsit jobban. Mit érdemes erre a kis belső válaszfalra ragasztani? Olvastam parafatáblát, esetleg vékony kőzetgyapot, vagy vannak ilyen hanggátló geometrikus szivacsok(?)
Azt szintén nem lehet tudni. Újabb bizonytalan tényező.
"Későbbiek során, a panelek hatásfokának csökkenésekor, plusz panelekkel bővíthető, így újra ugyanakkora teljesítményt kapunk, mint a vásárlást követő első 10-12 évben."
Eszerint nem kis mértékben, hisz több új panel felszerelésével érhető el ugyanakkora teljesítmény, mint az első 10-12 évben. A csökkenés lehet 20 vagy akár 40%-os is. Egyik sem kevés. Nagyon rizikós az egész.
Sziasztok! Ismerős szeretne konténer házakat rakni a telkére. (többet, elszórva, többféle funkcióval, mindegy is) A konténernek méretétől függően 4-6-8 pontszerű alátámasztás kell (talajcsavar, vagy pontalap), a sávalap komoly "túllövés a célon". Viszont hogy lehetne a házak aljzatát hőszigetelni? Mert ha betonlemez-hőszigetelés-betonlemez, akkor pont elveszted a réven azt, amit megnyertél a vámon. (Ha belülről, akkor pár, plusz bukott belmagasság.) Az nagyon beteg ötletnek tűnik, hogy befújnak alá zártcellás PUR-habot?
A villanybojler hatásfoka mitől romlana? Az áramból csak hő tud keletkezni, más nem nagyon. (Ha nem vízkőtelenítesz, akkor lassabban fűt fel, mert a vízkövet is felfűtöd, de a hő akkor is ott marad. Azt az egyet tudom elképzelni, hogy egy kicsit több jut a lakásba belőle. De azért ez nem lehet túl sok, hacsak a bojlered harmada-fele nem vízkő.)
Nekünk biztos nem, mert nekünk havi 9e Ft a villanyszámla, így nem is tudok havi 15 ezret spórolni. Amíg a vezérelt áramot használtam HMV előállításra, addig 8 alatt volt. 2 felnőtt, 1 csecsemő, nyáron öntözőrendszer, és szinte mindenféle konyhai kis-és nagygép. Nem gondolnám, hogy 10e Ft felé menne, csak ha majd romlik a villanybojler hatásfoka évek múltával, vagy megemelik a villany árát.
Technikailag, laborkörülmények közt lehetséges mérni, csakhogy egy rendszer sem teszi ezt.
A hatásfok ez esetben azt jelenti hogy a beeső napfény hány százaléka alakul árammá, csakhogy a beeső napfény mennyiségét nem méri semmi, ahogy a panel hőmérsékletét sem, pedig a hidegebb panel ugyanannyi napfényből több áramot állít elő. Ezért állítom hogy soha nem fogod észrevenni, és a rendszer sem fog bejelezni soha. Ismert több olyan eset, amikor egy egész panel tönkrement a stringben és senkinek sem tűnt fel.
Nem az áram áráról beszélek hanem a szaldóról. Jelenleg ha elfogyasztasz évi 10 000kwh -t és termelsz évi 10 000kwh-t akkor a villanyszámlád 0 ft. Mindegy hogy 10 vagy 50 ft egy kwh. De a részletes áramszámlán az szerepel hogy az áram ára 15 ft, és a rendszerhasználati díj 20 ft. Ha a szaldó megszűnik, akkor a fenti példánál maradva veszel 10 000 kwh áramot 350 000 forintért de amit te termelsz azt 150 000 forintért veszik át, ezzel máris keletkezik egy 200 000 forintos villanyszámla a törlesztő mellé. Ez ami igazán rizikóssá teszi ezt a játékot.
Nem kioktatásnak főleg nem személyeskedésnek szántam, azért írta, hogy aki ilyenen gondolkodik az nézzen utána alaposan.
Nem írtam le semmi olyat amit csak feltételezek, amiket írtam tények és természetesen lehet hogy tévedek.
Tény hogy megszűnhet a szaldó, tény hogy nem méri semmi a hatásfokot, tény hogy tönkremehet az inverter (láttad már belülről? tudod hogy emberek élnek abból hogy ezeket hordják be hibásan az osztrákoktól és javítják? biztos nem azért mert sosem romlanak el) tény hogy az eon solarhome az nem az enon saját cége, sem alvállalkozója, sem szerződéses partnere, nem nyújtanak semmivel több biztonságot mint bármelyik másik napelemes cég, az eon jogilag nem felel semmiért amit a napelemes cég mond vagy tesz, pláne nem nyújt garanciát helyette.
Az hogy mennyien ugrottak bele és biztosan nem hülye mind, az nem igazán jó érv, az utóbbi évek brókerbotrányait elnézve, vagy visszaemlékezve a frankhitelre. Azok is bombabiztos üzletnek látszottak amikbe ezrek buktak bele.
- Eon, vagy Eon saját cége, gyakorlatilag jogi értelemben mindegy.
- nem is mondtam , hogy bárki ígéretet tett volna az áram árára, de szerintem nem is lényeges, mert ha megtermelem, amit elhasználok, akkor mindegy az egységár. Ezt persze forintban el lehet téríteni a szolgáltató oldaláról, ez nem vita.
- gondolom, hogy egy ilyen rendszer van annyira intelligens, hoyg a saját hatásfokát tudja mérni. Vagy, ha nem, akkor is biztosan van erre mód. Ez pusztán műszaki dolog, nem kell belekeverni a fogyasztást, meg a havi számlákat és a napsütést. Ezek tény adatok, amiket meg lehet mérni. Nem vagyok villamos mérnök, de egy rendszer hatásfokát, teljesítményét nyilvánvaló, hogy meg lehet határozni.
- az EON ha nem ad engedélyt a csatlakozásra, akkor jogászkodhat bárki és ahogy vázolod, hogy mennyi minden változhat, hát ez a jogszabály vajon miért kell, hoyg 25 évig fix legyen? Ez sem kőbe vésett dolog.
- az inverter dolga: erre is van garancia, meg persze, számolni kell vele, hoyg meghibásodik. Ez nyilván tolja a "megtérülést", de azért hoyg 25 év alatt 5 db tönkre menjen, kissé pesszimista hozzáállásnak érzem. :)
A kioktatásnak és a személyeskedésnek nem sok értelme van, mert te sem tudsz semmit, csak feltételezed, amiket leírsz.
Aki ilyen rendszert használ, az mind hülye és senkinek sem éri meg? Mindenki hülye volt és hiszékeny, hogy pénzt tett bele?
Aligha hiszem.
A hitel gyakorlatilag kamatmentes, így hívhatjuk akár részlet fizetésnek is, mert ahogy már írtam, az önerő alig 170.000 Ft. A többi összeget így is- úgyis áram számlára költeném.
De nem a család elől veszem el a kenyeret az asztalról ezzel a pénzzel, úgyhogy nem parázom túl.
- Az EON nem telepít napelemet, csak egy jól megfogalmazott reklámba futottál bele, hogy ők az eon ilyen-olyan alvállalkozói.
- A szaldót nem ígérte meg neked írásban senki, csak azt mondták hogy biztos marad, mert miért is törölnék el, szóval ha holnaptól 44 forintért veszed az áramot, tőled meg 14 forintért veszik át, akkor nem szólhatsz egy szót sem. Ekkor már fizetheted a hitel mellé a villanyszámlát is, ami a törlesztővel együtt lehet több lesz mint a napelem nélkül lenne. ekkor a megtérülésed mennyi lesz? 30 év? 100 év? Megjósolhatatlan, mert a képletben bármely számot bármikor bármire átírhatja a kormány.
- A hatásfok romlását nem veszed észre, mert a termelésed folyton változik a napsütés és a hőmérséklet függvényében, így nincs mit mivel összehasonlítanod, mint ahogy két egymást követő tél gázfogyasztását sincs értelme összehasonlítani. Amúgy mi az elképzelés? Hogy bemondásra jönnek leszerelik, bemérik, és majd fizetnek? Hát ebbe azért ne éld nagyon bele magad.
- Ilyen nincs hogy betellik a körzet betáp lehetősége, a jelenleg hatályos törvények szerint a szolgáltatónak kötelessége biztosítani a betáp lehetőségét.
- És mint írtam az inverter az alatt a 25 év alatt háromszor, de lehet hogy ötször tönkremegy.
Szóval beleugrottál egy hitellel megtámogatott elég rizikós konstrukcióba, anélkül hogy rendesen utánanéztél volna csak elhitted amit a telepítésben érdekelt cég mondott. Természetesen lehet hogy bejön, lehet hogy 5 év alatt megtérül, lehet hogy 25 év alatt sem romlik el, csakhogy ebben senki sem lehet biztos, ez puszta szerencsejáték.
A hatásfok csökken, persze, de van ám garancia is a világon.
Ennek a cuccnak úgy emlékszem, hogy 80%-os teljesítményt garantál 15, vagy 20 évig a forgalmazó, illetve így az EON. Szóval, ha ez nem teljesül, akkor van új irány.
Meg aztán ha a csökkenő teljesítmény mellett is megtermelem a null szaldót, akkor sincs még semmi veszteség. Én úgy lőttem be, hoyg a 10 panel most némiképp túlteljesíti az igényt, tehát, ha csökken is a teljesítmény, még mindig nullán leszek.
A rizikót mondjuk nagy mértékben csökkenti nálam az a tény, hogy innentől fogva az áram ára gyakorlatilag mellékes, viszont, ha nem ~44 Ft/kWh-val számolok, hanem figyelembe veszem, hogy ez biztosan emelkedni fog, akkor a "megtérülés" sem 10 év, hanem rövidebb is lehet.
A lényeg, hogy mindenki maga kell mérlegelje, hoyg mire költi a pénzét, de az is tuti, hoyg előbb-utóbb a szolgáltatóknál megtelik az adott körzet betáp lehetősége és onnantól hiába akar valaki csatlakozni, már nem fogják engdeni.
A hatásfok nemcsak, hogy csökkenhet, hanem egészen biztos csökkenni fog 10-12 év után, nem is kis mértékben. Ezt is csak most tudtam meg, hogy utánaolvastam.
Szerintem ez egy sokismeretes egyenlet és bár elképzelhetőnek tartom, hogy megéri, de nekem nagyon rizikósnak tűnik a dolog.
Szerintem ez nem annak a legnagyobb üzlet, akinek felszerelik, hanem annak, aki felszereli.
Nekem úgy állt össze, hogy 1,7 milla cakk-pakk minden és a havi 12.000 Ft-os villanyszámlámat váltom ki.
A 10 évre fizetendő törlesztés havi 13.000 Ft, önerő ~170.000 Ft. (Energetika, Eon, közjegyző)
Nekem 10 panelt raknak fel, plusz egy invertert. Ez az előzetes számítások szerint kicsivel többet tud, mint az elmúlt évek átlag fogyasztása, de kb nullára jön ki.
Az EON szereli, villanyórát cserél, stb.
Én úgy gondolkodom, hogy mivel ugyan annyi villanyszámlát fizetek, mint amennyibe kerül a SOLAR rendszer, így nem megtérülésről kell beszélni, hanem arról van szó, hogy ezt a havi összeget így is, úgyis kifizetném az Eon-nak, így viszont veszek rajta valamit, ami engem szolgál és a 10. évtől már csak a saját rendszerem fenntartása a költségem. Onnantól "villanyszámlám" már nem lesz, vagy csak akkor, ha nem férek bele a fogyasztással a megtermelt áramba.
Nyilván, ezt meg is lehet szüntetni a szolgáltató részéről (de azért talán ez nem ilyen egyszerű), meg hatásfok is csökkenhet, de szerintem megéri.
Egy hűtötáska méretű doboz a falon, félmillió forintért. A napelemekből nem a hálózati 230V váltakozó feszültség jön le, hanem napsütéstől függően változó párszáz volt egyenfeszültség, így kell kell még egy elektronika ami átalakítja, és a frekvenciáját a hálózatéhoz igazítja.
Nagyobb baj, hogy az inverter nemigen fog kibírni annyit mint a panelek, és annak a cseréje vagy javítása is drága mulatság. Továbbá nem szokták megemlíteni hogy a jelenlegi szaldós elszámolás nincs kőbe vésve, csak egy tollvonás eltörölni bármikor. Persze lehet hogy nem megy tönkre az inverter, lehet hogy örökké marad a szaldó, de ha mégsem, akkor a megtérülés konvergál a végtelenhez.
Itt azt írják, hogy felszerelés után 10-12 évvel elkezd csökkenni a panelek hatásfoka. Tehát pont mikor nullára kijön az ember és lehetne valami haszna, akkor kezd el csökkenni a hatásfok. Persze bármikor lehet plusz paneleket felszerelni, de az nyilván plusz költség.
A másik problémám pedig az, hogy a most felszerelt napelemek 10-15, pláne 20 év múlva már jócskán elavultak lesznek. Nem beszélve a ki tudja hány %-os teljesítménycsökkenésről.
Van ez a napelem Európai Uniós támogatással. Ha jól emlékszem 2 milliót kell befizetni és havonta 15 ezer ft-nyi villanyszámlát lehet megspórolni így. A környékünkön egyre többen ugranak bele ebbe, 8 db napelemet tesznek fel a tetőre.
Köszönöm az ötletet, a tok a ferde, az ajtó jobb, de mivel az ajtó is kb deszkákból van, így vannak rajta minimális hiányosságok, de azokat elviszi a szigetelő csík majd. A tokot kellene egyenesre hoznom, ha vékony lécet felszegelek, és a léc és a tok közt kitöltöm szigetelő anyaggal, a léc és az ajtó közé pedig felragasztok szigetelő csíkot, úgy talán jó lesz.
Többek közt a spjázban tárolt élelmiszerek, illetve télre itt vannak bent az elektronikai gépeim, amik nem férnek be, továbbá itt van a kazán is, és már ugye ott rontja a hatásfokát a lehűlés miatt, stb.
Azért egy tetőtér beépítés nem a szakma csúcsa. :-)
Ki kell menni, fel kell mérni, meg kell nézni, hogy egyáltalán normálisan (gazdaságosan stb) megoldható e, aztán településképi véleményeztetés és mehet a buli.
Azért egy rutinos építésznek nem sok kell, hogy megmondja, megéri vagy nem. Már építtetői oldalról.
Sajnos ingoványos a jogszabályi háttér, másrészt az ilyen munkákra is kell idő, amit az emberek nem szeretnek megfizetni.
Csak azért meg senki nem fog dolgozni, hogy dolgozhasson.
---
A doksi egyébként felmérési tervből és egy átalakításiból áll - helyszínrajz, felm alaprajz(ok), felm metszet(ek), felm homlokzatok, fotódoksi, műleírás átalakításban ugyanezek, plusz az irományos rész, stbstb. Nem kevés idő.
Tehát már az elején illene tisztázni az érdeklődőnek... az itteninek, hogy milyen minőségben kívánja megbízni.
A tetőteresre gondolok. kitalálni az álmait, amit ő nem tud megfogalmazni, vagy egy olyan alkotást készíteni, amit elfogad a hatóság - nem mond ellent a szabályozásnak, műszakilag érhető és nem túl drága.
Az hogy a sóder térfogata + a cement térfogata + a víz térfogata több mint a kész betoné, készséggel elismerem, elvégre a homok is felszívja a vizet a cement is, és ez a szósz eloszlik a kavicsok közt. De az kizárt, hogy kevesebb lesz a kész beton térfogata, mint a sóder maga. 1,7m3 sóderből kizárt hogy 1m3 beton legyen. A recepted is 1,7T kavicsot ír, ami csak 0.98m3. Ezt keverte össze a kolléga, azon akadtunk fenn.
Arról van szó, hogy 1m3 készbetonhoz a hozzávalók több mint 1 m3 tesznek ki.
Egyébként ezt otthonról írom, nem tudom megnézni, de úgy rémlik, hogy az ÉKN-ben és az ÉMIR-ben található receptekben több mint 1 m3 sóder kellett 1 m3 betonhoz. Ellenőrizni fogom és a talált receptet be fogom másolni, bármi legyen is az.
0-24-es homokos kavics 1m^3 súlya 1600kg körül van, tehát a receptedben kb. 1m^3 kavicsot használ fel 1m^3 betonhoz, amit 900liter környékére számolva meg is ad.
Nekem ebből az jön le, hogy a kavicsváz térfogata megegyezik a tömörödést kivéve a kész beton térfogatával. A belinkelt recept is ezt mutatja!
A spájzomnak a bejárata egy régi faajtó. A fal vályog, és az ajtótok körbe és az áthidaló is mondhatni, görbe/hullámos gerendákból van. Ennek eredményeként ha bezárom (a zár elég jó, mert már megcsináltam), sajnos az ajtó és a tok pereme közt olyan rések vannak, ahová az ujjam is befér. Így télen sajnos szinte fagypontra süllyed a spájz hőmérséklete. A boltban kapható ajtószigetelő csíkok sajnos túl véknyak ide, esetleg tudnátok ajánlani valamilyen megoldást? Mert az ajtót nem szeretnénk ezért kicseréltetni egy vagyonért, a melléképületben.
Ezt tanították és a betonreceptekben is ez van. Gondolom, hogy a homok és a kavics között hézagok vannak, ezeknek a hézagoknak a rovására. Tonnára írta a receptet sr1, köbméterre szokás a sódert és a vizet, de úgy is jó. Fejből nem emlékszem pontosan, de kb. 1,3m3 sóder kell 1m3 betonhoz. A többi a víz és a cement megy a hézagokba a keveréstől. Gondolom, hogy a cement és a víz kenőanyagként működik és a homok és kavicsszemek közelebb kerülnek egymáshoz. Ezt még senki sem kérdezte tőlem és ezért nem is néztem utána az oknak, de erre tippelek.
"én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár."
"Egy köbméter betonba kb. 1.6-1.7 köbméter sóder jár."
"Neked 6 köbméter betonhoz kell 1920 kiló cement és 10 köbméter sóder."
Te én nem vagyok nagy kőműves, de hogy a tökömbe lesz kevesebb a térfogata a kész betonnak mint a sódernek? Adok hozzá cementet meg vizet attól összeesik? Nemár.
Nekem éjszakára pl. szinte teljes sötétség kell, különben nem alszom jól. Nyaranta hajnal 4 körül engedjük le a hálóban a redőnyt meg csukjuk be az ablakot.
Amúgy hogy ki mire kel, nálunk nem a szomszéd redőnye hallatszik át, hanem a kutyái ugatása (bár mióta csak kettő van, mintha sokkal halkabbak lennének), a hálóablaktól légvonalban akár 2 méterre, meg a kakaskukorékolás. Az utóbbit nem is sejti az ember, milyen zavaró (mondjuk még mindig kismiska a birkabégetéshez képest -- ezzel apósomnál kísérletezett az egyik szomszéd pár hónapig).
Baszki, te hol élsz? Ősz van, ma reggel 6 fok. A redőny arra van, hogy éjjel az ablakon ne hűljön a szoba. Tudod, vannak amik még ilyen pu töltetűek is.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét
mellesleg nem értem teljesen, nálam a redőny azért volt / van / lesz, hogy nappal az árnyékolást / nap védelmet szolgálja.
Így este húzom fel, amikor hazaérkeztem, és már nem süt oda a nap, és reggel engedem le (már amikor nyár van, és a kérdés releváns).
Az éjjeli sötétítésre ott a sötétítő függöny.
Ha valaki éjjelente lehúzza a redőnyt, akkor az éjszakai szellőztetés lehetőségétől fosztja meg magát, ami azért a mi éghajlatunkon évi 3-4 hónapban nagyon jól jön.
Én megértelek, mert az akaratlan ébresztés tényleg szar dolog, de mint ahogy engem is kértek már meg társasházban, hogy óvatosan, lehető legkevesebb zajjal húzzam fel a redőnyt, fordítva is meg kell próbálni, és is megtenném.
Zsír új redőnye van a zsír új házban, nem ez lesz a gond sajnos.
Olyan helyen éltem, ahol sok volt a zaj és végre örültem, hogy ezek megszűnnek - egy zsák pénzért. Panel volt egyébként, de ott tudtam, hogy erre kell számítanom.
A mi utcánkban minden reggel mindenki felhúzza az ezer éves nyikorgó redőnyét, ez az együttéléssel jár, ha csöndet akarsz, szerintem rossz helyre költöztél.
Megnézik, elmondod, hogy mit szeretnél ÉS ott rögtön megmondják, hogy lehet vagy nem lehet. Ha lehet akkor milyen feltételekkel. Ha nagyon sok mindenben bizonytalan az építész vagy a statikus tervező akkor nem jót választottál. Egy ilyen jellegű átépítéshez csak az építész véleménye ritkán elég és még ritkábban jó.
Ezután ha van szerződés akkor felmérik az épületet.
Általában készül a megbeszéltek alapján egy vázlat, amit egyszer módosít az építész a megbízó észrevételei alapján. De nem többször, csak felárért. Kivéve ha más van a szerződésben.
Készül egy engedélyezési (bejelentési) tervdokumentáció ha kell, majd kiviteli tervdokumentáció. (valaminek az alapján meg kell majd kérni a lakhatást)
A kiviteli tervdokumentáció építész, statikus és ha van gáz akkor gázos tervdokumentációból áll. Komolyabb esetben van elektromos és épületgépész tervdokumentáció is.
A kiviteli tervek alapján készül egy árazott és árazatlan költségvetés. Ha nincs a szerződésben akkor felárért.
FIGYELEM! ENGEDÉLYEZÉSI TERV kivitelezésre NEM ALKALMAS!!! Eng. tervből a kivitelezőt nem lehet ellenőrizni, csinál amit akar.
Egy kisebb építkezésbe fognék (tetőtér beépítés), egyelőre a tervezőt keresem. Azt szeretném megkérdezni, hogy a tervezésnek milyen fázisai szoktak lenni és ennek hogy szokott lenni a fizetési ütemezése? Gondolom,
van egy felmérés az elején. Megnézik a házat, megbeszéljük mit szeretnénk (pl falat arrébb rakni, tetőt kilukasztani, tetőfeljárót hogy gondolnánk, tetőn hol legyenek ablakok stb)
aztán készülnek draft vázlattok az opciókra (vázlat + esetleg nagyságrendi költségbecslés). Ebből kiderül már, ha pl egy falat nem lehet úgy arrébb rakni vagy ilyesmi
megbeszéljük részletesebben a lehetséges opciókat,.
az előző pont alapján kiválasztünk egy változatot
majd véglegesítjük. Ennek a kimenetele gondolom a végleges és részletes terv, ami alapján a kivitelező dolgozik, a részletes költségbecslés és valami ami kell az engedélyeztetéshez
majd engedélyeztetjük
Jól gondolom, illetve ezeket így szokták fázisolni? Illetve fizetni hogy szokás?
Nem én vagyok a szomszédja. De azért legyen arányérzéke. Egy-két alkalmat ki lehet bírni. Ha nem akarnak egymással szórakozni akkor nem lehet vészes a dolog. Volt egy ügyfelem, annak mániája volt a teljes csend, olyan ház kellett neki. A Nagy Sárga Házban végezte...
annak örülj amíg nem találja ki, hogy olcsóbb a klímával fűteni mint gázzal
és enne örvén felszerel a közös vagy szemközti falra egy (vagy két) klímát, ami télen a -10 fokban dübörögve erőlködik egész éjjel, a falat remegtetve, hogy meleget csináljon a -10 fokból
(ezt mi beszoptuk, és el is költöztünk azóta onnan)
Csatolok egy alaprajzot: a két ház között van egy átrium, ami a szomszédé, a szomszéd a bal felső lakásban lakik. Így a lakóterek nem érnek össze, de a falak közösek. A piros ablakon van redőny (és a földszinten is van egy), a piros a mosógép. Erre szeretnék megoldást találni.
Akkor meg, egy sima tapadó híd megteszi, amit a festékboltban is lehet kapni, csempét-csempére ragasztásnál szokták használni, nem kell nagyügyet csinálni. Csak legyen valami.
A kivitelezőtől kell kérni a hiba megszüntetését (hangszigetelés hiánya, kispórolt falvastagság esetleg még a két épület közti rés is, egy fallal kevesebb).....
Újépítésű ikerházban állandóan áthallatszik a szomszéd redőnye és mosógépe. Mit tudok tenni ezek ellen, azonkívül, hogy megkérném a szokásai megváltozására?
A panelban megszokott volt de itt... Nem is értem hogyan lehetséges ez. Rettenetesen bosszant
Biztos, hogy kell az a ferde letörés? Rajzod alapján kellene a kimaradó háromszögre plusz 2 nm mondjuk, de jóval kevesebbet kell vágnod. Így furán fog kinézni szemből eléggé az egész, ha kész lesz. Ha inkább tér jelleget akarsz neki adni, akkor ha lehet, ne legyen letörés, ha inkább járdát, akkor ha kell is a letörés, a háló sarkánál a rajz alapján kb 70 centis lenne a járda szélesség, balra kintebb kellene hozni a letörés jobb alsó sarkát, vagy még inkább átlós helyett derékszögű vonalvezetést adni a szegélynek. Akkor az egész vonalvezetés jobban harmonizálna az épülettel is. Húzd ki madzaggal a járda vonalakat meg a ferde részt, és nézzél rá élőben.
Ha esetleg autóval rá akarnál állni a középső nagy részre, akkor szerintem valami halszálkában rakd inkább. Ház falához ne rakd oda, ahogy írta már sr1 is.
A falnal észerű késziteni egy keskeny zöldövezetet.
Egyrészt a csapos elő visszacsap a falra a tékőről, ha északi oldal, nehezen szárad ki.
Úgy látom a rajzon, hogy be kell építs 2 lépcsőt is.
Ha készítesz egy szegélykő keretet, ami 90 fokba találkozik minden saroknál, úgy hogy hagysz 40 cm széles zöld sávot a falak mellett, akkor ki lehet számítani, hogy honnan kell elindulni. Így minimálisra csökkenthető a vágás.
Ha 45 fokba inditod el a kövezést a szegélyhez képest, akkor meg lehet oldani azt is, hogy a 45 fokos letőrésnél is szép legyen a vágás.
Ki kell szerkeszteni az egészet számitógépen. Pont úgy, mind egy csempe kiosztást egy mosdóba. Összeraksz kötésbe pl. 10-15 követ, megnézed a méretét, ez lesz egy modul, amit egymás mellé kell tólni, aztán az ad egy szélességet és egy hosszat minden síknál, innen ki lehet számolni a szegélykövek által meghatározott területet méreteit.
Pedig éppen javasolni akartam volna, hogy a ..73 -ban előhozott koncepcíód szerint az a vb.- lemez lehetne inkább 25 cm vt.... had nyugodjanak meg a beton lobbis szakértők, de látom te is a túltolás ellen kezdesz gondolkodni.
Amúgy rgy könnyűszerkezetes építménynél teléjesen más szempontok veendők figyelembe mint egy merev tégla beton építményeknél. A sok sok betonba ölt pénzt másra is el lehet költeni.
Tény hogy a nem megfelelő alapnál némi mozgás lehet, de ezek a könnyűszerkezetnek meg sem kottyannak.
Elég a 40-es is, csak a 40-es kanállal se lehet kiásni a 40-es alapot 80mélyen, hacsak nincs agyagos talajod, általában kézi ásássál is rá kell igazítani.
Ha sávalapnál a talajszint feletti részt is ki kell zsaluzni, vagy zsalukövezni, de azt már vasalni is kell.
A térkövet a széleken le kell ragasztani, a szegélykövet is, sokkal több munka.
Térkövezésnek is kell 25cm tört kő, jól megdöngölve, szintre ásni azt is kell.
Egy vízszintes síkot egy kis géppel ki lehet szépen ásni.
A hegesztett halót be kell kötni valamihez, nem elég a hozzákötni a sámlikhoz. Tapasztalat.
(8+7) x2 x4 = 120fm= 48 kg 8-as, 120db. 6-os kenyel kell, ami 84fm- 20 kg 6-os.
Kengyelt veszel készen, megkötni nem nagy munka. A 8-as vasat két vasaskulccsal meghajlítod, meg van a sarokkötés is.
Ha veszel egy jobb betont és rendesen megvibrálod, bérelsz egy lapvibrátor is a lehúzáshoz, tartós lesz a beton, a kizsaluzott oldalakat le lehet csíszolni egy kicsit.
25cm EPS szigetelésre tennék csatorna lefolyót. Két lehetőség merült fel - van valakinek pro vagy kontra érve bármelyik mellett/ellen?
1. Venni 25cm-es (legnagyobb) csatorna-bilincset, meghosszabbítani, és így rögzíteni. Nehézség, hogy a bilincs szára egész a nagyméretű téglából készült fal szélére esne, kb 3cm-re a szélétől (plusz 2 cm vakolat)
2. Bazinagy EPS tiplivel rögzíteni a csatornát
Nekem valahogy irtó ellenszenves az EPS tipli, félek tőle, hogy ha nekimegyek, (nekitolom a fűnyrót pl), akkor nagyon hamar szétesztergálja a szigetelést, aztán leshetek...
A "hagyományos" megoldás viszont nagyon hosszú menetes szárat eredményezne (kb 28cm!), ami nem tűnik túl merevnek, egy fűnyírós "baleset" ugyanúgy el fogja mozdítani az EPS-ben a tartót...
Hogy csinálják ezt mások ilyen vastag szigetelésnél?
""A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, ""
A betonvas átmérőjének a kétszerese, de minimum 2 cm. a szomszédos vasak közti távolság minimuma. Vasak toldásánál is ezt a távolságot írja elő a hídszabályzat. A régi MSz megengedte, hogy a toldott vasak egymás mellé kerüljenek.
"A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, "
Nem. Attól függ, hogy milyen környezetben van.
"- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben."
Az 5 cm betonfedés alapozásnál lehet jó, de 4 cm is megteszi.
A háló helye a külső szélétől befele a betonfedésnek megfelelően.
"Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?"
Nem ártana valami rajz az elképzelésről. Szabadkézi is megteszi.
"Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?"
A legegyszerűbb ha távtartó pogácsák (műanyag, boltban kapható) kerül az alsó vasalás alá, felső vasalást pedig az alsó vasalásra állított távtartók (sámlivasak) tartják. Általában négyzetméterenként 2-4 db-ot szoktak tenni.
A sámlivasból vékonyabb vasalásnál több kell, mert el kell, hogy bírja betonozáskor a rajta tartózkodó munkaerőt. Átm. 8-hoz praktikus a 4 db/m2. A sámlivasat nem szokás átm. 12-nél vékonyabból csinálni.
A sámlivas függ. szárának a hosszát úgy kell meghatározni, hogy összeadom a betonfedést, a vasalás hossz és keresztirányú vasainak az átmérőjét valamint a sámlivas átmérőjét. Majd megszorzom kettővel és levonom a lemezvastagságból. A sámlivas vízszintes szárainak a hossza nagyobb legyen mint a vaskiosztás távolsága.
A betonminőség szempontjából a földnedves a legjobb, de a kissé képlékeny még elmegy. A földnedves az majdnem porzik!!! A földnedveshez kevesebb cement is kell. Ha nehéz bedolgozni akkor nem vizet hanem plasztifikátort kell hozzáönteni, minimális mennyiség kell.
Igen személyautók lennének, de szeretnék szigetelni is, így maradok a teljes lemezalapnál, amivel kapcsolatosan lenne még pár kérdésem:
1, Megfelelő-e így a rétergrend?
- 20 cm zúzott kő tömörítve
- PE fólia
- 5 cm XPS
- 20 cm C16/20, benne 8x150x150 háló két rétegben.
2, Gond-e , ha a lemezalap a föld szintje fölött van? Kell-e neki oldalról "támasztás"?
Így kvázi lehetne lábazat is egyben, és oldalról össze tudnám kapcsolni az alap alatti szigetelést a falon lévővel.
3, Hol kellene lennie a két hálónak? Mi legyen közöttük a távtartó?
A minimális betonfedés ha jól tudom a betonvas átmérő kétszerese, de én azért 5-5 centit alul felül hagynék. Hajlíttassak betonacélból távtartó kengyeleket (hogy össze legyen kötve a két vasalás), vagy csak távtartókkal legyen a két háló összekapcsolva?
A betonnak bírnia kell a szélből az épületre ható erőket. Ilyen szempontból a szerelt vasalás valamivel előnyösebb. Szélszívás is lesz, az alapozásnak, a falaknak is ki kell bírni.
Vasbetont nem szokás puszta földre rakni mert a talaj kiszívhatja a vizet a betonból annyira, hogy romlik a beton minősége. Ez a szerelő beton, ezen szerelik a vb. lemez vasalását és aztán betonozzák. A szerelőbeton miután megkötött legyen jobb mint a talaj. A vasbetonnak kell a teherbírást biztosítani. Fölfagyás miatt nem árt a szerelőbeton alá tömörített homokos-kavics vagy zúzottkő. Csak kavics nem jó.
Azért a belmagasság bizonyos érték felett már tényleg kellemetlen tud lenni.
Ilyenek a régi belvárosi /tágabb belvárosi / házak földszinti helyiségei.
Ezeket amúgy üzleti megfontolásból építették általában 4 és 5 m közöttire. Viszont az utcai fronton kívűl volt az udvari és ott lakások voltak. Nos ezek meglehetősen hidegek és sötétek voltak. Ráadásként még vizesek is. Néha lefagyott a bentlakók lába.
Az utca fronton nagy üzletnél jól nézett ki a nagy tér nagy belmagassággal. Ha úgy alakult, akkor viszont galériázták. Raktár, kis műhely stb hasznosítással.
A galériához az ideális belmagasság a 3.8 és az a feletti.
Az emeletközi lakóhelyiségeknél nincs jelentősége a nagy belmagasságnak. Alul felül fűtött tér-
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet -
irtam előbb. Hát persze, hozzátéve, hogy azért csak nem hül ott le a levegő úgy, hogy ki is csapódjon az a fránya pára.. És akkor miről beszélek? Megyek iszok egy kávét inkább. :))
Szia! Köszi a hozzászólást! Igen jellemzően mindíg túlvariálom a dolgokat, ilyen vagyok..
Hát, annyira nem tetszik a magas belmagasság, mindenki a fűtést emlegeti, hogy akkora teret minek fűteni stb.. Az építész csak javasolta a gipszkarton falat, ami nekem is tetszene sűlyesztett világítással stb. a kellemesebb élettér az én agyszüleményem elnézést érte :)
vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm - igen igazad van abszolút kb ez a helyzet.
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak Lebontottad... még rondább lett !!
Pontosan :)
A bontást egyébként nem csak a máló vakolat miatt találtam ki, hanem a gerendázat tartó-gerendája miatt is. Ez egy 8.6x4.5 méteres szoba, régen két szoba volt, és középen volt egy nagy ajtó - réges régen ez ki lett szedve. Na itt van egy gerenda középen felül, lentebb úgy 2.8m-en tehát lászik értelmeszerűen, és 1-1 további a szoba két szélen (ami tartja) és ezen vannak a fenti fa gerendák megtámasztva előlre-hátra az utcafrontal merőlegesen 4-4 méter ugy kb. Ez okoz egy kis optikai elválasztást a szoba közepén. A fenti vasbeton gerendák viszont keresztbe, az utcafrontal párhuzamosan futnak, és az oldalsó főfalakon vannak megtámasztva - (amit a bontott kis nyíláson láttunk hehe). A lenti régi gerendák elbontásával ez az optikai elválasztás is megszűnne, hiszen kiszedhetőek a tartógerendák.
Btw, ez a fránya sárgerenda zavar még, ami a szobavégeken foghatja a gerendákat (elvileg) ; de ha fából volt egy koszorú, jó esetben a másik falon (amire a betongerendák nehezednek) eltávolításra kerülhetett. Igen bontani kell ellenőrizni, hamarosan...! :))
Szóval, hogy mi lesz azzal a gerendával a falban ami esetleg korhadt? Megoldás van rá? Oszlop, vagy mi? Csak kérdezem.. remélem azért nem lesz rá szükség, de ha az ember betol xx milliót, akkor nem akarok úgy gondolni rá, hogy lehet 10 év és megroggyan.
"Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog."
Mint laikus, az alsó fafődém fölött van egy betonfödém esztrich-el kvázi "lezárva" ezért gondoltam, hogy az megfogja a fölfelé jutó párát, ami így károsíthatja az ott lévő fa szerkezetet ezért gondolok a párazáró fóliára legalább(?).. Azt már kezdem vágni, hogy szigetelés felesleges, az lesz a határoló falakon bőven.
""építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!"
Nálam is 3m a belmagasság, lényegesen kellemesebb így mint ha 2,6-2,7m lenne. Fűtésről csak annyit, hogy kicsit lasabban melegszik be az alja (nem feltűnően) mintha kisebb lenne, de gyakorlatilag nem nagyon kell többet fűteni mint más hasonló alacsonyabb épületnél. A páramentesség pedig azért jó mert támogathatjuk az elektromos gyártókat párologtató vásárlásával. Vagy valami vizes dolog kell a szobába, különben kiszárad az ember orra, torka.
Tehát Te mentél bele a dzsungelbe és érzed, hogy eltévedtél !
, hajj-ajj...
Igen nagyon.
Kétszintes a ház , az alsó és a felső szint is ugyanaz tulajé. Szerencse, majd később , hogy miért.
"belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál," Szemlélet kérdése, de egyáltalán nem brutál. A Mo.-i lakások legalább fele ilyen belmagassággal rendelkezik... főleg a régi építésűek.
A régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett. A régi födém felett.
Így már az a 3 m belmagasság nem annyira brutál, sőt mint írtam a 3.5 is gyakori, de hát neked nem tetszik.
Az a régi födém a (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) pontosabban vakolat - nád - deszka - gerenda - deszka és salak lehet úgy max 30 cm, tehát az a légrés már nem 50 cm hanem csak 20 cm vagy annyi sem. Meg kell mérni... feltárással !!
"építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt." Gyenge egy építésszel kerültél össze, de erről más is nyilatkozott, nagyjából hasonlóan !!
Rá tettek lambériát ! Nyilván ronda volt és ez a megoldás tetszett a korábbi tulajoknak
.
Lebontottad... még rondább lett !!
" A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? "
nagy valószínűséggel csak a mennyezeten lévő nádas vakolat málik. sajnos ilyenek a régi csak meszes vakolatok. Málik, de ha alá lesz építve egy álmennyezet akkor ott marad ! az álmennyezet tartói lehetőleg a gerendákba és a deszkákba kerüljenek.
A máló vakolatot egy vakolat erősítővel nem árt kezelni !
Tehát nem kell oda fólia ! Az alsó és a felső tér is fűtött lesz, nem fog semmi pára lecsapódni.
"A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm " Na ez az első pozítiv gondolat bárki találta ki.
"Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne "
Úgy hülyeség ahogy van. Két fűtött tér közé pára záró és hőszigetelés .. minek ?
As Mo.-i fafödémes házak.. emeletes házak födémei majd 100 évet kibírnak (ha nem áztatják el ), akkor nálad is ilyen szituáció lesz majd.
Kivétel ha a felső födém felett lakótér évekig fütetlen, Sok sok éven át és ráadásul az ablakokat soha sem nyitják ki.
És valami műa szőnyeggel van takarva az egész.
Ha ha nincs takarva, akkor az átjutó pára ha le is csapódik, hamarosan elpárolog.
Lásd a fafödémes házak legfelső födémeit. Ott is megy a pára ezerrel a padlásra - lecsapódik , de azon nyomban a szellős padláson el is párolog.
"Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja."
Ha jó a parketta és neked tetszik miért ne maradhatna ? Milyen hőmérsékletű lesz ? Hát ha lent és fent is 20 fok, akkor annyi a parketta hőmérséklete is.
Ettől függetlenül statikussal nem árt megvizsgáltatni az alsó fafödém állapotát.. ha jó maradhat ! Az álmennyezettel el takarni a ronda mennyezetet és folytatni a felújítás 36 tételét.
Nem kell bemenni a pára technika dzsungelébe.
Amúgy a pára hasznos - a haszontalan a víz, ha lecsapódik és valahol felgyülemlik.
Lesz egy egy dupla födémes házad. Fent olyan házibulikat lehet tartani , hogy reng a világ tőle, alul pedig alszanak.
"Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom."
Pedig jó lenne tudni. Lehet, hogy kirohadt a nagyja, a fa befalazva nem szokta jól érezni magát. De erről kérdezd sr1-t, fához Ő ért a legjobban az itt előfordulók közül.
Erről van szó pontosítva a rajzot. Komplett megbontva még nincs. Csak a lambéria került le róla, meg csináltam egy lyukat amin megnéztük, hogy kb mi, vagy ki van bent.
Szia, köszönöm a tanácsaid. Annyira még mindig nem vágom, dehát egész más a szakmám, meg nem is nekem kéne érteni hozzá ugye, de amikor az ember annyi mindent olvas, hogy lett elrontva ez-az, akkor próbál utánna járni, aztán rájön, hogy ez lehetetlen megfelelő szaktudás nélkül.
A ház 84 körül lett emelet ráépítéses. A salakos födém szerintem spórolásból maradt úgy ahogy, szépen be lett lambériázva az akkori divatnak megfelelően. Én azt sem tudtam eddig, mi fán terem ott fent a plafon. :)
Az emelet viszont magasabbra került, amikor megbontottam kis részen a plafont, akkor derült ki számomra, (meg mérések alapján már kb tudtam) hogy van egy 50cm légrés is. Felülre bevilágítva látom a vasbeton gerendákat, valamint a béléstesteket, tehát felül van új vasbeton gerenda. Magyarul a "használatban lévő födém" az beton födém béléstestekkel. Bocsánat a megfogalmazásért :)) Tehát az alatta lévő "benthagyott" régi födém kvázi szükségtelen lenne, ráadásul elég zakkant mivel a lambéria már lekerült, ezért kellene az álmenyezet. Hogy a fa koszorúval mi van a falban, azt nem tudom. Akkor ez most para?
Ha nem szóltál volna bele, okos maradtál volna....
Annyi hülyeséget látok leírva ebbe a fórumba, hogy hihetetlen, állítsátok le magatokat, nem lehet mindenhez érteni.
Itt van egy élő példa, hogy egy tanult építésznek halvány gőze sincs az épületfizikáról, pedig a gimiben és az egyetemen is tantárgy. Csak végigpiálta az iskolákat, mert most az a trendy.
Lassan oda jutunk, hogy akinek a tanult szakmája, az is rossz tanácsokat ad és pénzt is kér érte.
A párazárás a meleg és nedves levegőből, a hidegebb felületre kicsapodó vízpára miatt szükséges. Ha a hőszigetels felett van egy hideg felület (fűtetlen), akkor nyilvánvaló, hogy a
valamennyi pára a meleg levegőből átjut a szigetelésen és kicsapódik a hideg felületen, így elvileg nedves lesz a hőszigetelés, ami rontja a szigetelő képességét.
Erre léteznek számítások is, pl 30cm vastag kőzetgyapotton nagyon nehezen alakúl ki a harmatpont, vagyis nagyon hosszú ideig kell nagy hőmérséklet (30-40 fok) különbség legyen a külső és a belső tér között. Ebben az esetben nem érdemes párazárni.
Nem értem az építész logikáját.
A következő a jelenség kéne végiggondolni: két meleg test közé betólsz egy hideg lapot. Milyen esetben nem jelentkezik hőátbocsájtás a lapon keresztűl?
Akkor, ha a két meleg test hőmérséklete töletesen azonos (ami a termodinamika II főtételének ellentmond) és a hideg lap
ideális szigetelő, ami nem létezik a valóságban. Szóval Neked a fűttött légtered a földszint, az emelet és a födém.
Az kell megoldani, hogy a födém vízszintes irányban ne legyen hőhidas (pl. a monolit födém esetén a koszorú le kell szigetelni kivülről), ezt a a homlokzatokat szigetelésével oldhatod meg.
De egy salakojak töltött, derendás födém nem hőhidas föltétlenül hőhidas kifele, ez attól függ, hogy mire van feltámasztva a födém.
Azaz nincs értelme az állmennyezetnek, csak abban az esetben kell párazárni és hőszigetelni, ha megtörténik az, hogy a téli időszakban nem fűtöd a felső szintet nagyon hosszú ideig.
De ha felújítás, akkor ki kéne bontani a földszint feletti födém rétegrendjét, megvizsgálni a gerendák bekötését a falakba, mert ha egy ideig nem volt fűtve a ház, akkor ott nagy bajok lehetnek, aztán jön az igazi hajj-ajj...
merthogy a födém egy fa koszorúra van felfektetve, ami be van falazva és ha sokáig nem volt fűtve a ház, akkor az el van korhadva.
Meg az is tönkreteheti a fa födémet, ha egy párazáró réteggel fedik le az emeletet (pl. laminált padló) és nincs rendes fűtés az emeleten.
Köszi, igen, ebben biztos voltam, ott meg kell állítani. Egy hűtükrös párazáró fólia a gipszkarton és profilváz fölé közvetlenül.
Újabb probléma: a sűlyeszthető spot lámpákat hogyan szokás beépíteni, hogy ne sérüljön ez a párazáró réteg?
A gyapotban vagyok tanácstalan, mert szerintem felesleges, hiszen a karton megfogja az áramlást, a meleg meg nem vész el. De passz... nem értek hozzá. :(
a párazáró azért kell, hogy ott csapódjon le a pára és ne a födémen szóval hiába lakod te a fölső szintet ha a födém kirohad. a gyapot már más kérdés. de a párazáró mindenképp kell.
2015. novemberében kezdtük el téglaépítésű házunk építését, amit 2016 nyarán fejeztünk be. Most 2021-ben ismét belefognánk és szeretném kikérni a véleményetek, hogy milyen négyzetméteráron lehetne most ugyanezt a házat kihozni....
Amikor mi építettünk, a generálkivitelezők a sima standard házaikat itt Kecskeméten 260.000 HUF/nm áron kínálták, gyakorlatilag ez volt az indulóár. Ez most 380.000 HUF/nm ugyanitt, ugynezeknél a kivitelezőknél. (Ez a 2016. októberben érvényes energetikai tanúsítvány szerint CC házra volt elegendő).
Én akkor a házamat úgy, hogy mindent én intéztem 195.000 HUF/nm áron hoztam ki. (30-as téglaház, 15 cm-es szigeteléssel, betonfödémmel, egyszerű kombikazános padlófűtéses rendszerrel, 6-8.000 HUF/nm árú burkolatokkal, színes műanyagnyílászárókkal, egyedi fa beltéri ajtókkal stb. Mindenből igyekeztünk jó ár/érték arányt venni, magasabb színvonalat hoztunk össze jóval, mint egy alap generálos ház, nem eladásra lett elkészíte, azóta semmilyen kivitelezési, vagy minőségi probléma nem jött elő, mindennel maximálisan elégedettek vagyunk).
A lényeg, hogy jóval a standard gerálos ár alatt meg tudtuk oldani saját magunk által szervezve mindent.
A nagy kérdésem az lenne, hogy legalább ekkora különbséggel szerintetek most is lehet-e számolni, vagy már saját magunk által szervezett építkezésnél is kalkulálni kell ezzel a közel 400.000 HUF/nm árral és nem lehet ennyit spórolni?
Kétszintes ház, és esetemben a földszinti belmagasság 3.5 méter körül alakul ami brutál, a régi födém viszont meg lett hagyva annó (jó kis nádas-salakos cucc, deszkázat) 3 méteren, tehát van 50cm körüli "légüres tér" az emelet alatt - födém felett.
Gipszkarton álmenyezetet szeretnék kb. 2.7-2.8 méteren. Kecsegtető ugyan a szép belmagasság, de ez sajnos nem egy kastély, az építész szerint pedig logikusan kell az álmenyezet a fűtési költségek ill. kellemesebb élettér miatt. Ezt mondjuk aláírom. A régi persze maradhatna is, de az egész olyan mint a vaj, szinte omlik, mi fogná a menyezetet? Méretek vannak - 8x4m nappali stb., így elvileg ezt le kellene bontani az a korrekt eljárás, aztán függesztékekkel lehet kialakítani az álmenyezetet (igaz a salak nagy súlyáról és a hőtartási képességéről is olvastam ez alapján még akár marahatna is, jó hűvös van lent nyáron) :) de már szerintem túlbonyolítom a dolgokat... szóval itt jön a kérdés ami számomra nem tiszta:
Az építész a karton fölé párazáró fóliát és kőzetgyapot szigetelést tenne. Kérdésem: szükség van erre? Mivel a ház ugye két szint, amiből a második szint is az enyém ergo nem kell feltétlen megfogni a melegebb levegőt, amit a karton maga amúgy is visszafordít hiszen a felszálló levegő útját álja. A ház teljesen körbe lesz szigetelve, tehát az üres terület oldalán is természetesen lesz kb 13cm grafitos szigetelés. Gondolkozik a laikus - én: belső oldali szigetelés minek, olvasom, hogy az nemjóó. Mennyire marad hűvösebb a légrés? Oké, hogy szigetelt körbe, de akkor is, csak hűvösebb lesz ott. Mégis bejut vhol a pára, penész, stb? Jáj. Aztán mi van az emelet padlójával: hideg lesz? Gondolom hűvösebb nyilván, bár a szobákban elvileg marad a parketta ha a jóisten is úgy akarja. Nade akkor is azok a beton elemek átmelegednek? Ha lassan is talán igen(?). Illetve, ha nem teszem be: a karton maga elég a lenti kellemes klíma biztosításához? + spórolok némi anyag és munka költséget.
Ilyenekről nem találtam infót, mindenhol csak a felső padlástér alatti szigetelést emlegetik, ahová természetesen logikus, h kell jó vastag szigetelés, de ez nálam nem ott van, emeleten meg rakatok ez logikus. Energetikus haverom meg nincs. Sajnos. Kiváncsi vagyok a véleményetekre.
A következő lenne a problémám. adott a 230nm2-es ház benne 3 iker lakással. A tetőtér beépítésre fog kerülni viszont a tervező állószékes fedélszéket készített a tervrajzba. Na most ez annyira elveszi a helyet, hogy élhetetlen lesz a tetőtér. esetleg torokgerendás vagy barmi egyéb megoldás kivitelezhető lenne?
A másik kérdés. az utcafrontra merőleges a ház. hosszanti irányba nettó 25m szélességre nettó 8,5m és a kötőgerendák úgy vannak a tervrajzon, hogy merőlegesek az utcafrontra tehát párhuzamosak a gerincre. Sehol nem láttam még ilyen megoldást.. Alapból párhuzamos lett volna az utcafrontra és merőleges a gerincre mint minden nyeregtetős háznál viszont minden egyes lakásban van egy nagyobb tér ami kb 7m hosszú és statikailag nem lehet hosszabb a gerenda 5,4m-nél(vetemedés stb..) erre megoldás lehet ha az említett szobába középre egy tartó oszlopot helyezek ami egy gerendát tartana középről és a gerendának a két szélét még fogná két teherhordó is. amire ráfeküdnének később a kötőgerendák?
A tervrajzot formátuma miatt nem tudom csatolni de csatoltan küldök saját képet, hogy-hogy gondolom.
"Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod."
alapvetően az ilyeneket nagyon szeretném kontrol alatt tartani. Én csak akkor fizetnék. ha valami részmunka készen van. Bár az jó kérdés, hogy mivel itt a tető bontás és felépítés között azért van jelentős idő és nem biztos, hogy mondhatok olyat, hogy csak akkor fizetek, ha már kész a tető és nem ázik be a ház, hiszen, akkor már kb készen van minden :)
" Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre."
a meglévő tetőt mindenképpen le kell bontani vagy teljesen módosítani, mert alacsony. A tetőtérben most kb 1.8 méter magasan vannak vízszintes gerendák, amelyek összetartják a tetőt (ha amatőr módon írtam, bocs :-) )
kösz a tanácsot, hasznos volt, de a többieké is. Igen, tök amatőr vagyok építkezés témában
beszéltem az önkorival. A mi telkünkön 4.5 méter a max építménymagasság. Még utána kell néznem, mit jelent pontosan az "építménymagasság", az önkoris szerint (elég korrekt volt) kb az ereszcsatorna szintjét (közelítőleg, de mondta, hogy nem pontosan de majd nézzek utána). Azt mondta, hogy a tetőtér beépítés ebbe belefér. Kaptam térképet is a telek besorolásával. Mondjuk azt nem teljesen értem, hogy a szomszédban, akkor hogy lehet egy emeletes ház nem lapos tetővel, mert a két szint tuti több, mint a 4.5 méter (és nem lejtős terület). Lehet, hogy akkor még más volt a szabályozás vajon? Bár nekem az mindegy.
na szóval emiatt a 4.5 méter miatt a lapos vagy kis lejtésű tető szerintem nem fog játszani. Ahogy nézegettem az építési szabályzatot (de még kező vagyok), benne van, hogy a térdfal max 1.2 méter lehet.
Ahogy gondolkoztam, a legfelső lépésem egy statikus, hogy rá lehet-e építeni a térdfalat a tetőre, meg a feljárót a felső szintre meg lehet-e úgy építeni, ahogy szeretnénk. A fal egyébként kb 30-as tégla és fent most is van koszorú.
Ahogy látom tényleg még eléggé tanácstalan vagy az építkezés területén.
Először is tisztázd magadban, hogy mit akarsz.
A tető tér beépítés és a ráépítés azért nem teljesen azonos.
Korábban írtad , hogy a meglévő tetőt lebontanád és egy olyan szerkezetű új tetőt építettnél, ami alkalmas a tető tér beépítésre.
Ez az egyik út. A másik szintén lebontani a meglévő tetőt rá egy újabb szint, majd lapos tetővel, vagy nagyon alacsony szögű , de magas tetővel lefedni.
Csak választás kérdése és az , hogy a helyi előírásoknak megfeleljen.
De végül is te döntesz.
Tehát az első lépés a tervetetés.
Jó ha a tervező csinál egy költségvetést, sőt az a jó ha azt be is árazza.
Tehát van egy terved, van egy árazatlan és egy árazott költségvetésed. Az árazott csak a tied és a neve a jövőben költségbecslés lesz, aszerint funkciónál.
Nos indulhat a munka. Kezdődik a bontással.
Ez a költségvetésed 1 . tétele.
Ha a tervező 700 eft -t vett fel és a kivitelező 650 -et ajánlott, mázlis vagy . De lehet ő az elszállítást és a lerakás költségét elsumákolta. Tehát a 700 plusz minusz 20 % elmegy pl. 950 eft i-g. Ha az ajánlat 1,2 milla, akkor vagy a tervező tájékozatlan, vagy a bontást végző túl mohó.
De túl vagy az első lépésen a bontáson. ha megegyeztél.
Jön a térdfal építés és a kiegészítő koszorúk. Erre a becslési költségvetésben kettőmilla van kiírva . Ha 1,8 vagy 2,5 milla, mehetsz tovább, ha pl. 3, 4 milla csak elgondolkodsz , hogy ki a hülye. A tervező, vagy a mohó ajánlat tévő.
Megegyezel mondjuk 2,4 ben és mehetsz tovább. Ha nem tudsz megegyezni keresel más kivitelezőt... vesztesz 2 - 3 hónapot.
Jön a tető kiképzése , altételei ácsmunka, tető lécezés, bádogos szerkezetek és héjalás.
Ha tervező az un. költség becslésbe 4 milla és az ajánlat 4,4 körüli elfogadod és megcsináltatod..
És ez így megy az 52. tételig.
Előnye : van egy költség becslésed, ha valamelyik tétel nagyon eltér, egyedileg vizsgálod.
Ja becsült végösszeg 26 milla a beárazott költségvetés szerint. Az lehet szerencsés esetben 24 , de lehet 28 milla is.
Tehát az előny , hogy a kirívó aránytalanságokat kiszűrheted. A hátrány hogy neked kell mindenkit felhajtani, megegyezni.
A másik út a fővállalkozónak való kiadás. Erre is rákaphatnak, de azért nagyon megjárhatják. Nem írtad hány nm, de legyen 7 x 9 azaz 63 nm.
Jön a vállalkozó megajánl neked egy 400 eft /nm árat. Csak hogy egyszerűbb legyen a számítás . 25,5 millió.
Az még vonzó is lehet az elején.. Még egybe is esik a korábbi saccolt /becsült / 24- 26 millával.
Csakhogy az ügyes vállalkozó úgy viszi a munkát, hogy az elején túláraz, majd a felénél kiderül, hogy a hátra lévő tételek nem jönnek ki annyiból. Tehát úgy 10 millánál ilyen olyan kifogásokkal emeli a hátra lévő tételek árát. Ok ezernyi. Építőanyag ár emelkedése, munkaerő hiány, rossz terv stb.
Ha nem mész bele, lelép. Jön a következő. Leócsárolja az elődje munkáját, a hátralévőket a saját árképzése alapján alakítja. A vég összeg lehet akár 38 milla is.
A döntés a tied !
Még ravaszabb kivitelező már a tető bontása után is előállhat ezzel azzal... ázik az alsó rész az csak a te bajod.
A terhelés 2 db autó lesz az első részben, a hátsó meg egy üvegház lesz, vagy az is garázs. Vegyük úgy, hogy a 10x6 méteres lemezalapon 4 db autó fog állni.
A betonacél hálót azért írtam, mert könnyű vele bánni. Ha sűrűbb kell, akkor az lesz. Az épületet is hozzá kell dübelezni az alaphoz, szóval gyenge nem lehet.
A tömörítéssel egyetértek, azért is írtam a zuzalékot, és a szigorú vibrátorozást.
Voltak valamikor az un. építési 1x1 népszerű kiadványok. Azokat érdemes beszerezni. Abból ugyan a szakmákat nem tanulod meg, de arra jó, hogy képben legyél, hogy mit is készítenek.
Az átm. 8/150/150-es betonacél-háló az azóta érvényét vesztett MSz szerint még a minimális vasalás szintjét sem éri el. Az 6cm2/m volt legalább. A gyakorlati tapasztalat azonban az, hogy ha a beton alatti aljzat tisztességesen tömörítve van akkor ennyi bőven elég személyautóhoz (vagy ahhoz hasonlóhoz). Ha tisztességesen tömörítve van!
Köszönöm a segítséget, jobban belegondolva mást is akarok majd betonozni, így mindenképpen két mixert kell hívnom, akkor meg már teljesen mindegy.
lemezalappal kapcsolatosan 20 cm andezit alap, és 20 cm C16/20 megfelelő koncepció lehet? Vasalásnak 8*15*15 betonhálót gondoltam, egyet alulra, egyet felülre.
Beltérben azt a két szabályt alkalmazva, hogy 8 méter lehet a mezők leghosszabb oldala, és az oldalarányok max. 1:2 lehetnek, láthatjuk, hogy 30-32 m2 (8*4) lehet a maximális mező méret.
A Te esetedben ha nincsenek beugrások, szögletek hanem egy szabályos téglalap akkor egybe hagynám, ha nem szabályos akkor félbe venném ott ahol valami beugrás vagy iránytörés van.
Hali! Esztrich aljzat dilatációs hézagának szükségességét kérdezném, mert ellentétes infókat olvasok. Valahol azt írják, 20m felett kell, máshol meg azt, hogy 8 méter lehet a mező hossza maximálisan. A nappalim 8.6m (8.6m x 4.5m ) . Most akkor mivan?
Úgy tűnik, hogy a pár hozzászólással lentebb említett tetőtér beépítés realizálódik, egyelőre keresem a tervezőt, kivitelezőt. Mivel életemben eddig soha nem építkeztem, arra gondoltam, hogy jó lenne valami gyorstalpaló, ahol kiokosodhatok, hogy mit hogy érdemes csinálni, mikre kell figyelni. :-) Van ilyen? :-)
Egyelőre ott tartunk, hogy az önkorit megkérdeztem, engedélyköteles a ráépítés, megmondták az övezeti besorolást meg a métereket, amiket be kell tartanom. Arra gondoltam, hogy keresek 1 céget, aki egyszemélyben elintéz nekem mindent (tervezés, egedélyeztetés, építés stb), nehogy az legyen, hogy egymásra mutogatnak a külöböző felek. Amire gondoltam még, hogy egy műszaki ellenőrt kell majd keresnem, aki külön van fizetve általam és az én érdekeimet képviseli. Remélem, nem vagyok túl naiv :-)
Ha két ütemben készül az alapozás akkor a felmenő szerkezetben is várható repedés. Az ritka, hogy nincs magasságkülönbség a két ütem között. Végül is egy terhelés hatására már megsüllyedt, beállt szerkezethez kell csatlakozni. Az új az majd várhatóan fog süllyedni a terhelés hatására.
a lehet-re nem tudok válaszolni, viszont rendesen bevasalva láttam már külön csinálni és bár elrepedt de tökéletesen együtt mozgott, nem alakult ki a repedés két oldalán szintkülönbség.
Szeretnék építeni egy bruttó 5,9x5,9 méter alapterületű garázst, mely könnyűszerkezetes felépítésű lenne (5x15 pallók), magas tetős (35 fok - övezeti előírás) kialakítással. Később közvetlenül e mögé épülne, egy 4x5,9 méter alapterületű bővítmény is, azonos szerkezettel, kialakítással. A két épület alá lemezalapot képzeltem el: 20 cm andezit vibrátorozva, rá 20 cm beton (C16/20), dupla betonhálóval.
A két épület össze lenne kapcsolva egymással (falak, tető).
Kérdésem az alapozással kapcsolatos: Lehet-e a két épület lemezalapját külön készíteni (lépcsős kialakítás a csatlakozó végnél), vagy csak egyben?
Az is számít, hogy külterület (zártkert) vagy belterület, illetve hogy lakóház vagy nyaraló (esetleg úgymond "gazdasági épület").
Sokan nem tudják, hogy az utóbbi évek 300 m2-nél kisebb épületekhez kapcsolódó jelentős könnyítései a külterületi nem lakó ingatlanok esetében nem alkalmazhatók.
A foketusz ugyfsz allitja azt higoy nem lehet csak ugy lecserelni hanem aramlastani mernoki hokuszpokusz utan csak szabvanyos megoldas jo ami tanusitva van. Erre adott egy mernokot aki tervez kivitelez mindent, aki azt mondta, hogy ez mar nem jo es csak hegesztett 1mmes alucso jo es akkor mar cseréljünk le mindent hogy nehogy abba kossenek bele mikor ujra ellenorzik.
"Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos." vékony lemezek kötésére az un. korckötéses - hajlítás átlapolás egy régi technológia. Aki olyant állít , hogy nem szabványos, az nem ismeri a szabványokat.
Tény viszont , hogy nyomás alatt lévő füstcsöveknél nem alkalmazható.
A tüzelő berendezések lehetnek szívottak és lehetnek túlnyomásosasak. Nos ide biztos nem alkalmazható.
A falvastagság pedig a tüzelőberendezés teljesítményétől függ.
Elso gondolatom nekem is a megveszem es berakom volt.
foketusz ellenorzesen van egy hibakod. Osszekotocsovon nincs tisztitonyilas.
mernokkel aramlastanilag meg kell terveztetni milyen csovet rakhatunk fel. az osszes csovet cserelni kell 1mm es hegesztett csore. Ami most van osszenyomkodott vagy hogy hivjak mar nem szabvanyos.
addig nem veszik at. Lakaseladas miatt a vevo ragaszkodik a szabvanyos atadashoz mikor meglatta a hibakodot. Csak lesokkolt az osszeg. De akkor ez van ahogy olvasom
Nem írtad mi a cél, de gondold végig, hogyha feszerelsz 20cm szigetelést, plusz min 5-7 cm gipszkartont a vázzal együtt, plusz a födém új rétegrendje, akkor mi marad abból a 7 méterből és a 3.5-es magasságból? és hogy szerkesztessz egy lépcsőt, hogy ne verd bele a fejedet a tetőbe, amikor felértél. Meg azt is, ha befér egy 90x210-es ajtó.
Le kell rajzolni méretarányosan a gerincmagasságot, a térdfalat és a tető belső és a födém rétegrendjét .
Ha nem számít az ereszmagasság, akkor két és fél méteres térdfalat készitenék és rá egy korcolt lemezzel fedett lapos konytolt nyeregtetőt. A térdfalra vágnék ablakokat.
Akkor be tudsz építeni egy lépcsőt, ami a tető egyik oldalán ér fel a tetőtérbe.
Ez 100%, hogy engedélyköteles, de legalább egy élhető lakótér lesz a befektetés eredménye.
ok, értem. Nálam kevés lenne a tető hajlásszögének megváltoztatása a gerinc magasságának változtatása nélkül (de azért gondolozom még egy sort).
A ház szélessége 7 méter. Ezen van egy nyeregtető, ami 45 fokos. Vagyis a tető csúcsának magassága a gerendától kb 3.5 méter.
Végül is, ha erre rájön még fél méter belül (szigetelés, gerenda stb), akkor is maradhat 3 méter. Elgondolkoztató, mert végül is van más megoldás is. Bár kétséges, hogy jól néz-e ki
Ez az eredeti állapot:
Ez a térdfal magasság emelés opció, ezzel változik a gerinc is, utánanézek az önkorinál, hogy ez engedély köteles-e:
Ez meg egy másik, itt nem változna a gerinc magasság, viszont kérdéses a kinézet:
Változhat a homlokzatmagasság, a gerincmagasság, az építménymagasság is. Mindhárom magasság lényeges lehet, hogy megfelel-e a helyi előírásoknak. A HÉSZ-ben foglaltak szerint lehet játszani a térdfal, tetőhajlásszög, gerincmagassággal, stb.
Vedd azért figyelembe azt is , hogy a gerinc magasságra van e előírás. Ha csak arra , akkor megoldható úgy is , hogy az marad viszont a tető hajlásszöge lesz kisebb. tehát lehet előírás magára a gerincre és lehet a párkány magasságra is.
Habár ez ügyes kialakítással takarható.
Tehát mint írták utána kell járni.
Gondolom ,hogy a falazaton a térdfal építésére gondoltál.
Egy tetőt szeretnénk elbontani, a falazatot kb 1 méterrel megemelni (koszorú stb) és a tetőt újraépíteni. Azt szeretném megkérdezni, hogy az ilyenre szükséges-e bármilyen engedély? Nekem azt mondták, hogy ha csak a tető elbontás, újraépítés lenne, akkor biztosan nem, de így, hogy a falazatot is megemelnénk, akkor lehetséges, hogy kell
a műanyag nem azért műanyag hogy olcsó legyen, hanem hogy dizájnos.
(amúgy valójában hogy olcsó legyen. a rendes fajansz cucchoz egy csomó drága sablon meg minden kell, ezért nem lehet egyszerre 50 félét gyártani belőle, egy új modell komoly beruházás gyártószerszámokba. az akrilhoz van egy formájuk habból és gyantából, ami 20 kiló. elfér 50 féle a polcon, ha kell valamilyen, leveszik, és csinálnak belőle egy tucattal. és hetente faraghat a dizájner újfajtát)
pont így gondoltam, és pont így csináltam. nem bántam meg.
de írta, hogy van ahol 1cm kell, van ahol 4 cm kell. szóval a 7 zsák és a háromszorosa között bármannyi anyag kellhet. nem gond, mert úgysem lehet egyszerre vastagot önteni.
csak persze nem mindegy hogy egy huszas lesz vagy hatvanezer. meg ha nincs kocsi, akkor szívás apránként hordani az anyagot.
Pedig hidd el, hogy egy önterülő estrich réteggel történő kiegyenlítés lenne a legolcsóbb és legegyszerűbb módszer. Kell hozzá kb. negyed köbméter jó minőségű estrich. Kell (némi ráhagyással) 7 zsák 3000 eFt/zsák árú önterülő esztrich (pl. a 40 kg-os LB-Knauf FE50), tehát 21 eFt-ból megvan a kiegyenlítés.
A zsákos anyagot te is be tudod keverni otthon, a kiöntés sem egy mérnöktanári diplomát igénylő dolog. Ha el nem tolod, akkor ez teljesen kiterül magától, erre mehet egy 4 mm vastag habalátét és mehet rá a laminált padló. Ha elsőre nem sikerülni sík felületet csinálni, akkor sincs gond, egy kis padloponnal ki tudod szépen egyenlíteni.
Ha az OSB-s verzióban gondolkodsz, akkor csak a szükséges 14 nm OSB lap lesz minimum 30 eFt, az alálécezés is belekerül jópár ezer Ft-ba és elég nagy szívás lesz vízszintes felületet kialakítani a lécekkel.
Mosdónk takarítása közben egy furcsa hiba kelektkezett rajta. A szennyeződést késheggyel próbáltuk eltávolítani, úgy tudtuk kerámia mosdóban nem tud kárt tenni. Más hasonló esetben nem volt még ezzel gond.
Sajnos valami borításféle lehet mégis a mosdóban, mert az kiszakadt. És félő, hogy ez a hiba most tovább fog nőni. Valahogy be lehet foltozni, el lehet tüntetni ezt a hibát, például szilóval?
Most már 1,2m hivatalosan a fagyhatár. Tulajdonképpen nem árt lemenni a 80 cm-es mélységig a gödörrel. Lehet az alját föltölteni sóderrel é csak a fölső részét betonozni. De, a szélszívás, szélnyomás miatt kellhet a beton súlya.
A terhelés a szemben lévő oldalakon nagyjából egyforma. Ha a külső oldalon kicsit nagyobb pontalap készül az rendben van. Ez valami fából épített szerkezet, nagy különbség nem lehet. Négy-őt szintes épületeket tesznek 1x1m körüli pontalapokra.
Ez az oldalra lejtős változat 2 
Ez pedig az előre lejtős változat.
a padló.
