A termálvíz sokba kerül, kell fúrni legalább két nagyon mély kutat, ami sokba kerül, majd a felhozott vizet vissza kell sajtolni, sok energia befektetésével.
Igen sok, mert szarvason 20 éve körül volt kísérlet, 200 bar nyomással 2 dcl (nem liter deciliter) ment vissza több óra alatt. Vannak ilyen visszasajtoló kutak de azok elengedik a vizet csak nem illik forszírozni. Most Szegeden létesül 60m/h. megfúrják nem tudom hány mrd huf költséggel. Kíváncsi leszek, hogy azt is elengedik a Tiszába? Annyinak már érezhető lesz a fenol szaga is.
Karsztos repedezett kőzetbe lehet .
De furcsának tartom, hogy 10 000km ről földgázt kompresszorozni hogyan lehet olcsóbb mint itt 2km ről felhozni azt a 96 fokos vizet. Egyelőre ez van.
Mert, mint írtam, értelmes és biztonságos technológiával NEM LEHET. Légköri nyomású nedves, fáradt gőzből meg forró vízből te nem varázsolsz értelmesen már áramot semmilyen módon.
Értelmesen úgy lehet, gazdaságosan nem lehet. Ne ismételjem, az előbb írtam ilyesmit.
Lehetne, gazdasági kérdés. Pl csak akkor tudna működni ha -10 fokos a levegő 50 fokos hővel, az év többi részében állna. Vagy működhetne az északi sarkon is ha -30 fokos a levegő a 0 fokos vízzel stb... csak éppen hatalmas gép kellene. azzal kísérleteztek, a toshibának van is ilyen Naurun, 300kW , ami a mélységből felszívott 4 fokos vízzel és a felszíni 25 fokossal működik.
A plusz kazánok azért kellenek - mert a terület távfűtését akkor is biztosítani kell, ha az elektromos kapacitás éppen nem kihasználható, nem mennek a turbinák, vagy csak egy megy részteljesítményen, karbantartás van, stb...
Igen, ez érdekes. Mert van itt aki azzal érvel, hogy a szélerőműbe nem kell bevezetni semmit igaz nagyon nagy, úgy termel áramot, egy gázmotor az kicsi, de földgázt kell bele vezetni. Akkor? Egy hőtároló az ugyebár nagy lenne, de nem fogyasztja a gázt, a kazán kicsi de csak akkor melegít ha meggyújtanak benne valamit. Gondolná az ember pedig, hogy inkább legyen nagyobb de az soha nem fog elromlani és semmit nem is fogyaszt?
Hasonló téma volt egy megbeszélésen mostanába. Egy termálvíz kutakkal rendelkező szolgáltató azért nem tud új megrendelőket szerezni mert a kutak teljesítménye kevés bizonyos szélsőséges hidegben és ha még is csak kell a gáz szolgáltatóhoz csatlakozni akkor már nem éri meg. Vonakodok ezt elfogadni, hogy a távoli Szibériából ide pumpálni gázt okosabb mint csinálni akár mekkora hő tárolót. Éves szinten a termálkutak sokkal többet tudnának termelni mint szükséges.
Most csak arról volt szó, hogy szilvatövis szerint a hulladékhőt részben azért nem hasznosítják áramtermelésre, mert rontaná az eredeti energiatermelést. Erre írtam, hogy emiatt szerintem lehet. Az más kérdés, hogy technikai-anyagi okok miatt nem teszik és hogy egyéb célra még hasznosítják amúgy a hulladékhőt.
Ne bolondozz mar. Az altalad beidezett wiki lapon is ez all:
The thermal efficiency of geothermal electric stations is low, around 710%,[15] because geothermal fluids are at a low temperature compared with steam from boilers. By the laws of thermodynamics this low temperature limits the efficiency of heat engines in extracting useful energy during the generation of electricity.
Es itt nem 40-50 fokos labvizröl van szo, hanem nagynyomasu (eseleg többszaz bar) feltörö viz/göz keverekeröl. A Carnot-kör a hömersekletkülönbsegen alapul.
Ha ~10% delejt tudsz kinyerni, valamint kompresszorokat, pumpakat kell müködtetni (a komprimalashoz), ... akkor a törtenet vegen gyakorlatilag semmi nem marad ... raadasul mindezt eleg igenyes atalakitokkal erted el. Kellett hozza höcserelö, turbina, generator, pumpak, tartalyok ...
Azért ez nem ennyire egyszerű. A legtöbb esetben az a probléma, hogy a hőerőmű outputjaként keletkező "hulladékhő" mennyisége és jellege köszönő viszonyban nincs az esetleges felhasználási igénnyel.
Amennyire csak lehetséges, egyébként szokták ezeket hasznosítani. Megjegyzem: Paks városát is az atomerőmű táfvűti a hulladékhőjével. A gond ott is az, hogy az erőmű sokkal, de sokkal több hulladékhőt termel, mint amennyi a városnak akár egy hideg télen is kell - nyáron meg, ami elmegy használati melegvízre - az gyakorlatilag kerekítési hiba a hűtőrendszer szempontjából...
Mondom: ahol kis méretű és jól szabályozható erőmű van nagyvárosban vagy nagyon közel hozzá - ott jellemzően hasznosítják is a hulladékhőt. Egyébként Csepel II is kombinált ciklusú, és bizonyos szituációkban akár teljes mértékben hasznosíthatják a gázturbinák hulladékhőjét, olyannyira egyébként, hogy ha a terhelés ezt lehetővé teszi (mennek nagy teljesítménnyel a turbinák), akkor első ciklusban kifejezetten gőzt termelnek a kilépő gázzal, és azt gőzturbinában hasznosítják áram termelésére - majd a fáradt gőzt/kondenzátumot távfűtésre is felhasználják. A plusz kazánok azért kellenek - mert a terület távfűtését akkor is biztosítani kell, ha az elektromos kapacitás éppen nem kihasználható, nem mennek a turbinák, vagy csak egy megy részteljesítményen, karbantartás van, stb...
A hőerőművek gőzciklusának hatásfokát jelentős mértékben befolyásolja mennyire hűtik le a turbina után kilépő fáradt gőzt. Amennyiben a hűtővizből fűtésre, HMV-re kicsatolnak valamennyit, azzal csökken az elektromos teljesítmény. Az erőmű tervezésekor ezeket a paramétereket be kell állítani, ezért előfordul, hogy financiálisan nem éri meg egy erőműből a hulladékhőt hasznosítani idényjelleggel. Erre kifejezetten fűtőerőműveket építenek.
Például annak idején amikor a korszerű, 400 MW-os Csepel II. kombiciklusú erőművet építették úgy döntöttek nem az új erőműből csatolják ki a környék távfűtését ellátó hőmennyiséget, hanem meghagytak erre a célra a régi, leszerelt erőműből kazánt amit csupán vízmelegítésre használnak.
Mert, mint írtam, értelmes és biztonságos technológiával NEM LEHET. Légköri nyomású nedves, fáradt gőzből meg forró vízből te nem varázsolsz értelmesen már áramot semmilyen módon.
A geotermikus energia egy gyűjtőfogalom, a valóságban sokféle lehetőséget - és technológiát - takar. A valóságban csak ott éri meg ténylegesen (pl: Izland), ahol szó nincs semmiféle visszapréselgetésről, ahol "gejzír" jelleggel saját természetes utánpótlásból jön folyamatosan nagynyomású forró víz/gőz mindenféle mókolás nélkül is.
Magyarországnak például elvileg nagyon nagy a geotermikus potenciálja, a gyakorlatban meg szinte nulla, mert ami van, az csak olyan drága és problémás technológiákkal hasznosítható - ami ezt értelmetlenné teszi. De sokkal magasabb energia-árak mellett is az lesz sajnos...
Az meg megint csak egy adottság, hogy egy bizonyos hőerőgép-típus gazdasági hatásfoka hol tetőzik. A gyakorlatban demagógia a veszteséghővel komolyan érvelni - nincsenek reálisan olyan technológiák, amelyek képesek lennének ezeket a veszteségeket túlnyomórészt hasznosítani. Pontosabban vannak - a hőerőművek ott tudnak a leggazdaságosabban működni, ahol a veszteséghőjük hasznosítható fűtésre és használati melegvízre - még így is lesz természetesen veszteség, de a korábban "hulladékhőnek" minősülő energia messze nagyobb hányada hasznosítható.
Viszont ez sokszor nem járható út, az atomerőműveket (és egyéb hőerőműveket is) például nagyvárosokba kellene így telepíteni - akkor lehetne a veszteséghőjüket rendre hasznosítani - csak ez a legtöbb esetben sok okból, de nem járható. A turbinákból távozó fáradt gőzt vagy forró kondenzvizet pedig te már hőerőgép meghajtására felhasználni csak olyan problémás technológiákkal leszel képes - amelyek megint csak nem érik meg, és/vagy nem biztonságosak. Ha víz helyett például higanyt, vagy más olyan alacsony forráshőjű anyagokat alkalmaznánk, amelyeknek kedvezőbbek a víznél a szükséges tulajdonságaik - akkor sokkal (akár bő kétszer is !!) jobb hatásfokú hőerőgépeket építhetnék - csak ezek rendre olyan anyagok, amelyek esetén a legkisebb üzemi baleset is rettenetes környezeti-humán katasztrófával járhatna - biztonságosnak ebből a szempontból pont az a víz/gőz minősül csak - amelynél meg olyanok az adottságok, amilyenek.. Ez van...
Hidd el, nem hülyék, és nem is élhetetlenek azok a mérnökök, akik inkább beérik 25-30%-os erőművi hatásfokokkal egy hő- vagy atomerőmű esetében - egyszerűen ez az, ami reálisan meg is valósítható, és nem is jelent permanens életveszélyt. A földgázt direkt hasznosító nagy hőcserélős gázturbinák vagy dugattyús gáz-dízel motorok egyébként ezért is jelenthetnének klíma szempontjából jelentős előrelépést - azoknál a termikus hatásfok 50% körülire feltornászható önmagában is - és a további veszteséghő egy jó része is megfogható kombinált ciklusban fűtésre, melegvízre - miközben ezek kisebb méretű és meglehetősen tiszta emissziójú, így nagyobb városokban is elhelyezhető egységek - ahol a hőt (legalább télen) lehet is hasznosítani. De ez annyira nem újdonság, hogy pl: Újpalotán is konkrétan egy ilyen (valami Wartsila nagy gázdízel motor-párosra épített) kombinált ciklusú kiserőmű biztosítja már jó ideje a telep hő- és elektromos-energia ellátását.
De egy nagy atomerőművet sehol sem tűrnek meg egy nagyvárosban, még a peremén sem nagyon - nagyobb távolságokra meg nem lehet gazdaságosan továbbítani a meleg vizet.
A termálvíz sokba kerül, kell fúrni legalább két nagyon mély kutat, ami sokba kerül, majd a felhozott vizet vissza kell sajtolni, sok energia befektetésével.
Ez igaz - ezért csak 15% a termikus hatásfoka.
Csakhogy azt csak az elv miatt említettük a diskurzusban - mert voltaképpen a roppant mennyiségű nuki-hűtővíz hasznosításáról volt szó - amit a geo-hoz hasonló eljárással lehetne hasznosítani áramtermelésre.
Vélhetően sokkal jobb hatásfokkal, mert pl. az elhasznált-lehűtött vizet nem kell visszapréselni a földbe, hanem mehet szabadon a folyóba, mint eddig. Csak sokkal hidegebben.
A termálvíz sokba kerül, kell fúrni legalább két nagyon mély kutat, ami sokba kerül, majd a felhozott vizet vissza kell sajtolni, sok energia befektetésével.
Sok mindent lehet, csak nem éri meg. Lehet benzin készíteni szénből is, mégse azt csináljuk.
Nem túl jó a hasonlat, mert a szén (az alapanyag) is pénzbe kerül - miközben a termálvíz (vagy a nuki hűtővize) az nullába.
Az tény, hogy ezeknek a termikus hatásfoka nem túl jó (olyan 15% körüli) - de ha azt vesszük, hogy az ingyenhez képest - akkor az a 15% is tiszta nyereség.
A kellemetlenül meleg hűtővíz lehűtése meg csak bónusz - mert így nem lesz halászlé a folyókból :-)))
Áramtermelésre nem alkalamas, csak távfűtésre jó, de csak uniós támogatással éri meg..
Hát így. A termikus hatásfok nem túl magas - viszont a fűtőanyag tök ingyen van - így minden kWh talált energia. Egy nuki esetében ráadásul a hűtővíz hőmérséklete még külön nyűg is - tehát még annak a lehűtése direkt jól jön környezetvédelmileg.
Szóval lehet áramot termelni "langyosvízből" is:
"Binary cycle power stations are the most recent development, and can accept fluid temperatures as low as 57 °C.
The moderately hot geothermal water is passed by a secondary fluid with a much lower boiling point than water.
This causes the secondary fluid to flash vaporize, which then drives the turbines.
This is the most common type of geothermal electricity station being constructed today."
Áramtermelésre nem alkalamas, csak távfűtésre jó, de csak uniós támogatással éri meg..
A termálvíz hasznosítási módja alapvetően annak hőmérsékletétől függ. A hazánkban működő kutakból alapvetően kis 85 0C alatti, egyes helyeken közepes entalpiájú 85-100 0C víz nyerhető, így ezek a források geotermikus fűtőművek telepítésére alkalmasak, melyek többek között távfűtőrendszerek hőellátására, mezőgazdasági és ipari célokra hasznosíthatók.
