"ezzel a lépéssel tehát egy kézbe kerültek a hasonló közönséget célzó újságok."
Ami persze nem feltétlenül jó. Szerencse, hogy inkább csinálom az effélét,mint olavsom, úgyhogy mindig távoli szemlélőként figyelem az újságokról szóló híreket itt is, a kerékpárosban is.
Megvettem én is a régi TM uccsó számát. Nos, a tartalommal és külalakkal semmi gondom, nivós mindkettő. A leköszönő főszerk. gondolatairól megvan a véleményem, de nem akarok itt politizálni ezért inkább megtartom magamnak. A mellékelt lapajánlót viszont furcsállom és nem tartom idevalónak - szvsz furcsa árukapcsolás.
Kiváncsian várom az új tipusú TM-et.
Megjegyzem, hogy az új kiadó lapja a Mount Everest és a Földgömb is, ezzel a lépéssel tehát egy kézbe kerültek a hasonló közönséget célzó újságok.
Megnéztem otthon a Prédikálószék kék jelzéseit:
Az 1956-os térképen a Prédikálószékről indul egy kék (a "gerincút" kék + volt) északi irányba, le Gizellatelepig.
A 60-as és 70-es évek térképein a Kolacskovszky forrás-Prédikálószék-Vadálló kövek-Dömös (nagyjából a mai piros háromszög) volt kék sávval jelezve.
Örülök a híreknek, melyeket közzétettél.
Sokat gondolok a DDP-re, mikor olvastam, hogy Ali-réten van doboz nyalókával, kicsit hevesebben vert a szívem:o)
Nagyon sűrű az április és a május, de egy Siófok - Bábonymegyer szakasz lehet, hogy belefér. Most már ismerem az utat, e miatt nem kell izgulnom. Azt hiszem, a kora tavaszi erdő a gyönyörű völgyekkel feledtetni tudná tévelygéseimet. Csak időm lenne több!
Annyi van még az AK-ból, mint a DDP. És milyen sokat kell utazni!!!
Jövő héten, ha minden igaz, folytatom és ha vége lesz, irány Somogyország, RP-DDK!
Én még emlékszem rá, amikor Sümegről indult az OKT. Azóta a nyugati vége meglehetősen megváltozott. De a meglevő szakaszok is meglehetősen gyakran változnak. Igazán drasztikus változások voltak például a Cserhátban:
Hajdanán Bujákon ment át, Később Kutasón, most elkanyarították Cserhátsurány felé. Ez sem semmi. De jó pár példát tudnék sorolni az ország különböző tájairől. Akinek van mondjuk egy 30 éves füzetre, az helyenként alig ismer rá, főleg, ha még a bélyegzö helyeket is onnan akarná kinézni.
S hogy miért-e változások? Sok oka van. Van amikor muszáj. Pl a Bélkő elbontása kellően indokolja az útvonal módosítását. Van amikor helyi vagy személyi érdekek szólnak bele az útvonal módosításába, van amikor egy illetékesnek más a véleménye egy táj szépségéről mint az elődjének. S van amikor CSAK. Mert mért lenne úgy mint eddig.
Egyébként az OKT-én kívül meglehetősen sok más, "alsóbbrendű" kék volt, s még most is van.
Helyenként meglehetősen közel az OKT-hoz
"Bükk forrásai":
Jut eszembe: a már emlitett weboldalon kivül találtam anno egy másikat is vhol, amin az eddigi teljesitők névsora is fent van! De ennek a cimét jelenleg nem találom, csak ez volt benne a bookmarkban. Ha előkerül, majd megirom azt is.
A két hely között közel 1 km a távolság.
A portán folyamatosan vannak, csak ott lehet MTSZ-es bélyegzőt kapni és ott van a múzeum is.
A posta a faluban van, visszafelé a kék jelzés végétől. Onnan indul a busz és van még egy előnye. Ott van az emlékmű is, stílusosan porcelánból. Nincs jó megoldás, mert a kék a két pont között indul felfelé, ill. érkezik Füzér felől.
"A múlt hét végén a Prédikálószéknél jártunk és ott is találtunk kék jelet. Nem tudja valaki, hogy vajon régen valóban erre haladt a kéktúra?"
Bár a munkahelyemre nem hordok térképet magammal (odatalálok anélkül is), megpróbálok emlékezetből válaszolni:
Az Orsz. Kék nem ment arra, viszont a 60-as években(? - na itt vagyok bizonytalan térkép nélkül) egy helyi kék jelzés ment arra.
Orsz. Kék nyomvonalakat viszont elég nagy mértékben változtattak az Aggteleki-karszton az elmúlt 40 évben!
Biztosan szerencsénk is volt, de nem is mentünk ám csak úgy az orrunk után :) Az Atlaszt ugyan csak egy helyen, az emlitett hármas elágazásnál vettük elő. Onnantól kezdve nem volt rá szükség. Nagyon örültem a végén, hogy ilyen simán ment. Múzslának már emlitettem korábban is, hogy komoly fenntartásokkal vártam ezt a szakaszt. Ugyanis amikor még nem csináltam az OKT-t, Hollókőröl 2x is próbáltunk túrázni a Dobogó-tetőre, de egyszer sem jutottunk el odáig! Meg is viselt a dolog :)Akkoriban (96-97) a mostaninál is sokkal "spártaibban" volt jelezve az út. Most viszont be tudtam azonositani a korábbi eltévedések helyeit is, és örömmel láttam, hogy a kritikus részeken új jelzések, sőt nyilak is vannak már.
Valóban régi, és már-már alig látható kék jelzéseket találhatsz a Cserhátban a Kerek-bükk és a Hármashatár-hegy környékén. Erre (is) ment valamikor az OKT.
Sőt, a legutóbbi Szt. István Vándorlásban emlitették, hogy régen a Kab-hegyről Pulára ment a kék. Érdekes lenne, ha egyszer valaki elszánt kéktúrázó összegyűjtené az összes útvonalváltozást az OKT mentén.
"...a széles völgyben nem a legalján haladó szekérutat kell követni,..."
A Cserhát túrán (ld. Teljesítménytúrázók topic) én is felfedeztem az igazi "utat" és erről, önkritikát gyakorolva, ott be is számoltam. Mentségemre szolgáljon, hogy akkor, amikor én jártam arra a hatalmas legelő le volt kerítve, a kerítés az erdő szélén volt és belül nem éppen barátságos marhák legelésztek.
A patak menti utat (Nógrádsipeket követően) rekonstruálva azt hiszem szerencsétek volt az aljnövényzettel, mármint azzal, hogy nem volt. Az is lehet, hogy festettek fel néhány jelet, én a nagy erdőirtásnál (viszonylag az elején) vaciláltam és döntöttem a bal oldali út mentén, bár jelek nem voltak.
Engem különösen érdekelnek a régi kék jelzések. Láttunk ilyet Dobogó-tető alatt és a CSBT mozgalmának teljesítői még a régi, hatvanas évek beli kék jelzések maradványait is fellelhetik bizonyos csúcsok körül.
A múlt hét végén a Prédikálószéknél jártunk és ott is találtunk kék jelet. Nem tudja valaki, hogy vajon régen valóban erre haladt a kéktúra?
Nem akarom Zete "kenyerét" elvenni, hisz még csak az első részt írta le, de hozzáteszem azokat a gondolatokat, amelyek még eszembe jutottak. Ez nem lesz könnyű, hisz Zete sok dologban nagyon hasonlóan érez mint én és az "írói vénája" is sokkal jobb.
Nagyon jó érzés volt így, egy tavaszi (téli) hétköznapon kék túrázni. Lehet, hogy másnak ez természetes, de nekem újdonság volt. Inkább csak hétvégéken szoktam túrázni.
Az út igazi buktatója a Nógrádsipek utáni elágazás. Ha ez megvan, már nyert az ügy. Innen végig a kis patak bal oldalán kell maradni. Jellemző egyébként az atlaszra (bár ez a térképre is igaz), hogy közel nincs annyi út ábrázolva, amennyi a valóságban létezik. Ez a jelenség a Cserhátban különösen gyakori, itt mintha minden erdészeti jármű új feltáróutat szeretne magának vágni.
Múzsla nagy lelkesedéssel magyarázta és ismerte fel a környék nevezetes csúcsait Csak a nagy igyekezetemben Garábot összetévesztettem Nagylóccal. :)
Engem különösen érdekelnek a régi kék jelzések. Láttunk ilyet Dobogó-tető alatt és a CSBT mozgalmának teljesítői még a régi, hatvanas évek beli kék jelzések maradványait is fellelhetik bizonyos csúcsok körül.
A cserháti túrákat véleményem szerint októbertől májusig érdemes tervezni. Nyáron nagyon feltör az aljnövényzet és kánikulában még az északi oldalakon is "megfő" az ember.
Erről már én is beszélgettem korábban Nagy Lajossal. Egyelőre azonban ez nem aktuális, mivel a Papodtól nem Veszprém felé folytatódik a piros, hanem csigavonalban haladva Zircen fog végződni (l. Bakony turistaatlasz). Így nincs kapcsolatban a Paloznak-Veszprém-Szentgál pirossal.
